Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1911. o' tóber 22. KÉT MŰSZAKBAN DOLGOZNAK AZ EMBEREK ÉS A GÉPEK Előkészületek az őszi telepítésekhez A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet csaknem egy évtizede foglalkozik kukoricavetőmag termesztésével. Az idén 2700 tonna szaporítóanyagot tervez­nek szállítani a martonvásári kutatóintézet vetőmagUzcmébe. Az elnök, dr. Kosa Antal arról tájékoztat, hogy a termés mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt a terve­zettnek megfelelően alakult. Ez elsősorban az öntözésnek köszönhető. A vetőmagnak szánt tengeri ugyanis tisztított szennyvizet kapott mesterséges csapadékként. A közös gazdaság a megyeszékhely szennyvizet tisz­tító telepéről összesen 180 milliméter csa­padékot juttatott a növényekre. /­• A gladiolus betakarítását Is gépesítették. ■ Sajnos, csak a vetőmagnak szánt tengerit tudták ily mó­don az aszály idején meg­menteni, a ta­karmánynak szánt kukori­ca megsíny­lette a száraz­ságot. Ugyan­úgy, mint a búza, amely a vártnál ke­vesebb ter­mést hozott. Dr. Tóth László elnök­helyettes el­mondja: — Géppar­kunk kihasz­nálása érde­kében két mű­szakban dol­goznak a be­takarítok. Ha­sonlóképpen éjjel-nappal folyik a mun-|__ ka a magágykészítésnél, a vetés­nél egyaránt. Kialakult a szom­szédos gazdaságokkal egy me­netrend szerinti hagyományos együttműködés. A Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban pél­dául minden évben mi takarít­juk be a kukoricát. A két mű­szakban a három Class Domina­tor naponta 60G tonna tengerit képes biztonságba helyezni. A szárításban együttműködünk a kecskeméti Kossuth Termelőszö­vetkezettel. □ □ □ A magtermesztés egyébként nemcsak a kukoricánál vált be, hanem más növényeknél is. Igaz, nagy figyelmet és színvonalas agrotechnikát kíván. Búzából is 2 ezer tonnán felül fémzároltak, s háromnegyed része első osz­tályú minőségi jegyet kapott. Jövedelmező a gladiolus — más néven kardvirág — hagy­májának termesztése, amelyet exportra szállítanak. A gazdasá­gosságra való törekvés egyébként állandó célkitűzése a termelőszö­vetkezet vezetőségének. A mag­termesztést is ezért szorgalmaz­zák. □ □ □ — A kertészeti ágazat annak ellenére, hogy sok kár, érte — várhatóan többet hoz, mint ami­re számítottunk — mondja dr. Kosa Antal. — A szőlőt elvitte a fagy, károsodott a kajszi is, de szépen termett a meggyből, ri­biszkéből. E két gyümölcs érté­kesítését megkönnyíti a Közép­magyarországi Pincegazdaság­gal kötött megállapodás, a Már­ka-program révén. A kertészét fejlesztése távlatik lag indokolt. Megindult a talaj- előkészítés 12 hektár szilva és 13 hektár meggy telepítéséhez. Az idén először — más közös gazdaságok kezdeményezéséhez hasonlóan — a tagságot is be­vonják a nagyüzemi ültetvények létesítésébe. Előkészítik a talajt, szaktanácsot adnak, gépi mun­kával segítik a gazdákat, akik anyagilag járulnak hozzá az új szőlők telepítéséhez. A kézi mun­kát a tagok végzik, végered­ményben jól járnak, mert a ter­mésből származó jövedelem az övéké, természetesen levonva azokat a költségeket, amelyek a gépi munkát fedezik. — Arra számítunk — bizako­dik az elnök —, hogy mintegy kétszáz hektárnyi szőlőt telepí­tünk ily .módon a közös gazda­ság irányításával. Természetesen a fajtákat is mi határozzuk meg. □ □ □ A kertészet termékeit fel is dolgozzák. Amit nem tudnak ér­tékesíteni, abból pálinkát főz­nek. Meggyből, szilvából, ba­rackból és más gyümölcsfélék­ből. Elmondják, hogy szeretnék visszaszerezni a 1 magyar barack- pálinka régi, jó hírnevét. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek számos üzemága van. Általános törekvés, hogy a termékeket feldolgozzák és így értékesítsék. Ez érvénye­sül a kertészetben is. Ezért akar­ják fejleszteni. Ez az üzemág gondok ellenére az idén is 4 millió helyett 11 millió forint jövedelmet ígér. Hozzájárul ah­hoz, hogy a gazdaság nyeresége a tervezettnél több legyen. K. S. • A magkukorica szedése amerikai csőtörökkel történik. r-—% /; 'Qifhü [wn Or?n*=77aD 1 EjWSfoJ­Tlílűá® \ A MEOJB KÖZLEKEDÉS BIZTigl Ükffl TANÁCS ROVATA A vádlottak padján az alkohol I. A szeszes ital fogyasztása a közlekedés biztonságára igen ve­szélyes. Szinte nap mint nap elő­fordul olyan baleset, amelynél, közreható okként — legalábbis részben — alkoholfogyasztás is szerepel. Már-már közhely szám­ba megy, hogy ittasan nem lehet volán mellé ülni, az ittas álla­potban történő vezetés tilos, mé­gis sokan megszegik ezt az alap­vető előírást. A fentiek alátá­masztására beszéljenek a számok: 1980-ban az országos 16 ezer 906 közlekedési bűncselekmény vált ismertté, és ezek jelentős részét, mintegy 73 százalékát, az ittas járművezetés tette ki. Ha a baleseti statisztikát néz­zük, akkor megállapítható, hogy a megyében 1980-ban bekövetke­zett 1275 közúti baleset 23,9 szá­zalékát ittas vezetők okozták. Említést érdemel két szélsőséges adat is: A gyalogosbalesetek 13 százalékát ittas állapotban gya­logosan közlekedők okozták, és a fogathajtók által előidézett 26 balesetből 14-ben volt ittas a fogatolt jármű vezetője. E né­hány számadat ismeretében ta­lán még indokoltabb az ittas ve­zetés jogi megítéléséről néhány — közérdeklődésre számot tar­tó — gondolat közzététele. Mindenekelőtt szükséges tisz­tázni az „ittas állapot” és a „sze­szeszes italtól befolyásolt állapot” közötti különbséget. Aki szeszes italt, alkoholtartalmú folyadékot ivott, az nem biztos, hogy sze­szes italtól befolyásolt állapotban is van. Ez utóbbin ugyanis — a jogi megítélés szempontjából — olyan állapotot értünk, amikor a szervezetben lévő véralkohol- mennyiség, továbbá egyéb külső, fizikai jellemző tünetek együttes értékelése alapján megállapítha­tó, hogy az adott járművezető a szeszes ital fogyasztása ‘ következ­tében már nem képes a bizton­ságos vezetésre. A „szeszes italtól befolyásolt állapot” tehát az al­koholfogyasztás meghatározott mértéket jelenti, lényegében olyan állapotot, amikor az elkö­vető nem képes a biztonságos vezetésre. Ilyenkor a járműveze­tő koncentráló, reagáló és cse­lekvőképessége a szeszes ital fo­gyasztásával összefüggésben kor­látozottá válik, túlzott mennyiségű szeszes ital fogyasztása esetén e képességek — esetleg — teljesen hiányoznak. Az átlagos vezető reakcióideje kb. egy másodperc. A közepes fokú alkoholos befolyásoltság ezt a kétszeresére is emelheti, tehát 2 másodpercre. Ezalatt az idő alatt azonban a jármű eredeti haladási sebességével megy to­vább. Ez például 60 kilométeres sebességnél mintegy 16 méter másodpercenként. Könnyen lát­ható, hogy mire az ilyen állapot­ban lévő vezető észleli az aka­dályt és cselekszik, akkorra már járművével odaért és elüti az előtte haladót. A fenti állapotot minden eset­ben orvosszakértőnek kell véle­ményeznie, aki a járművezető külső, fizikális vizsgálata alapján észlelt tüneteket és a véralkohol- vizsgálát eredményét együttesen értékelve meghatározza, hogy a járművezető a vezetést ténylege­sen érintő — károsan befolyá­soló — állapotban lehetett-e a cselekmény elkövetésekor. A KRESZ tiltja a járműveze­tést, ha a szervezetben szeszes ital fogyasztásából származó al­kohol van. Vannak országok, ahol még bizonyos mennyiségű alkohol fogyasztása után is meg­engedett a gépjárművezetés. A KRESZ fenti rendelkezéséből következően hazánkban nincs semmiféle megállapított italfo­gyasztási határ, a járművel köz­lekedők szeszes italt egyáltalán nem fogyaszthatnak. Az alkohol az ital fogyasztása után egy—más­fél óra múlva éri el legnagyobb hatását. Már. a fogyasztás kez­detén bejut a vérkeringésbe, in­nen egy része a szövetekbe ke­rül. Áz elfogyasztott alkohol­mennyiség mintegy 90 százalékát lebontja, elégeti a szervezet, míg 10 százaléka különböző utakon eltávozik. Az alkohol „felszívó­dásét” az elfogyasztott ételek, továbbá a folyadék mennyisége és minősége is befolyásolja. Az alkoholos befolyásoltságot a vér­alkohol értékének meghatározá­sa segítségével állapíthatjuk meg. Ezt ezrelékben fejezzük ki. Amikor 1 ml vérben 1 mg al­kohol mutatható ki, akkor a vér­alkoholszint 1 ezrelék értékű. Az alkohol szervezetből történő kiü­rülésének átlagos értéke órán­ként 0,15 ezrelék, amely mintegy 7 grammnak felel meg. Egy liter jobb minőségű bor lebontása után mintegy 2 ezre­lék értékű véralkohoj-koncentrá- ció keletkezik. Ez a mennyiség csak mintegy 13 óra múltán tá­vozik el a szervezetből, tehát még 8—ilO órával a fogyasztás után is kimutatható olyan meny- nyiség, amely — egyéb feltételek mellett — esetleg büntetőeljárás lefolytatását vonhatja maga után. Ha a véralkőhol-koncent- ráció értéke eléri, vagy megha­ladja a 0,8 ezreléket, akkor — a kialakult bírósági gyakorlat sze­rint, figyelemmel az orvostudo­mány álláspontjára is — minden esetben megállapítható, hogy a járművézető már nem képes a biztonságos vezetésre, vagyis „szeszes italtól befolyásolt állapot* ban” van. Ha a véralkohol-kon- centráció szintje nem éri el a 0,8 ezreléket, de a 0,5 ezreléket meghaladja, és emellett olyan tünetek is észlelhetők, amely alapján kétségtelen, hogy a jár­művezető nem alkalmas a biz­tonságos .vezetésre, szintén meg­állapítható a szeszes italtól be­folyásolt állapot. Az alkoholos befolyásoltság fokát a következő véralkohol- értékek jelzik: 0,30 ezrelék ér­tékig nincs alkoholos befolyásolt­ság, 0,31—0,50 ezrelék esetében a vezető ivott, de alkoholosán még nem befolyásolt. 0,51—0,80 ezrelék között a vezető igen eny­he alkoholos befolyásoltság álla­potában van. A 0,81—1,50 ezrelék megállapítása esetében enyhe fokú az alkoholos befolyásoltság. Itt már megfigyelhetők bizonyos jellemző külső tünetek is: a pul­zus szaporább, az arc kipirul stb. 1,51—2,50 ezrelék között kö­zepes fokú alkoholos befolyásolt­ság áll fenn, 2,51—3,50 ezrelék érték megállapítása már a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság ál­lapotát jelenti. A 3,51 ezrelék fe­letti szint igen súlyos alkoholos ■befolyásoltságot jelent, míg 4 ez­relék felett már heveny alko­holmérgezés lép fel. Természete­sen a külső tünetek is egyre erő­södnek, az italfogyasztással arányban állóan fokozódnak. A véralkoholértékek pontos megállápítása csak laboratórium­ban eszközölt véralkohol-vizsgá- lal útján lehetséges. Az alkohol- szonda csak tájékozódásra alkal­mas, az elfogyasztott ital meny- nyiségére vonatkozóan nem ad pontos adatot. Kétség esetében tehát az elkövetőtől vért kell venni, és a megfelelő laborató­riumi vizsgálati eredményt meg kell várni. Az ittas vezetés jogi megítélése tekintetében elhatá­roló jelentőségű az előbb emlí­tett fogalom. Amennyiben ugyan­is kétségtelenül megállapítható, hogy az ittasan vezető „szeszes italtól befolyásolt állapotban” van, ‘ akkor — a később érintett kivételtől eltekintve — bűncse­lekmény, ennek hiányában pe­dig szabálysértés állapítható meg. Az elhatárolás természete­sen meghatározza a lefolytatan­dó eljárást és a felelősségrevo- nást is. Az előbbi esetben ugyan­is büntetőeljárás, bírósági úton történő felelősségrevonás lesz a következmény, az utóbbiban vi­szont rendőrség által lefolytatott szabálysértési eljárás, megbírsá­golás. Dr. Ábrahám István közlekedési ügyész Őszi vezetés orvosi szemmel A VÁLLALKOZÁS ÜJ FORMÁI: Kisvállalat — utasítások nélkül A KOZMETIKAI és Háztartás- vegyipari Vállalatnál sokszor pa­naszkodtak: csomagolóeszköz hí­ján nem képesek új szappanuk- kal, borotválkozó, dezodoráló sze­reikkel vagy más kozmetikumuk­kal „kijönni a piacra", illetve ál­landóan halogatniuk kell a ko­rábban beharangozott termék piacra dobását. Máskor meg az üzletekből kifogyott cipőpaszta kapcsán derült ki, hogy ezúttal sem a krém, hanem a tubus meg a doboz hiányzik. A KHV csak egy cég a sok kö­zül, amely kiszolgáltatottságának csökkentése és a piaci fellépés erősítése érdekében „magad uram, ha szolgád nincsen” alapon, ka­pun belül igyekezett új termékei csomagolásáról gondoskodni. Más vállalatok alkatrész- és részegy­ség-gyártásra rendezkedtek be, a rendelések hosszú átfutási ideje, a beszerzési bizonytalanságok miatt. Máskülönben képtelenek lettek volna eleget tenni belföldi ellátá­si feladataiknak és csúsztak vol­na a kiviteli határidőkkel is. Sok nagyvállalat kénytelen olyan tevékenységet vállalni, amely nagyüzemi keretek között nem gazdaságos. 1982. január el­sejétől lehetővé válik, hogy eze­ket a terheket a nagyvállalatok — például kisvállalatok és leány- vállalatok alapításával — lete­gyék. Mi is az a kisvállalat? Első megközelítésben: egyike azoknak a kisüzemi formáknak, amelyek arra hivatottak, hogy a szervezeti rendszer korszerűsítése révén ja­vítsák a meglevő és az újonnan alapított gazdálkodó egységek jö­vedelmezőségét, rugalmasságát; járuljanak hozzá a társadalmi energiák, az emberi és a gépi erő­források jobb hasznosításához, va­lamint az ellátás javításához. Ál­talános érvénnyel már nehezebb lenne szabatosan meghatározni, mit is jelent a kisvállalat. Sem a mérete, sem a foglalkoztatott lét­szám, sem a megtermelt érték nagysága nem ad biztos támpon­tot ehhez. Más-más ugyanis a szükséges eszközök értéke, a dol­gozók száma, a megtermelt áruk vagy a nyújtott szolgáltatások ér­téke, ha a kisvállalat élelmiszer­vagy gépipari alkatrészgyártásá­val vagy pótmamaszolgálattal, fodrászattal, netán a háztartási eszközök javításával foglalkozik. A felsorolásból talán az is ki­tetszik, hogy a kisvállalat tevé­kenységi köre nem szűkreszabott, nem körülhatárolt. Magyarán: bármilyen tevékenységgel foglal­kozhatnak, akárcsak a nagyok. A gazdasági, jogi meghatározás egyelőre hiányzik, de a Pénzügy­minisztérium és az Igazságügy- minisztérium még az idén közle­ményben mformál arról, hogy — tevékenységenként, alkalmasint szakágazatonként — hol, mi me­ríti ki a kisvállalat fogalmát. A SZABÁLYOZÁS jellegét, szigorúságát tekintve nem külön­böznek nagyobb társaiktól. Nem kannak engedményeket, , kedvez­ményeket. Nem attól kell rugalp masabbnak, jövedelmezőbbnek lenniük, hogy a szabályozás szá­mukra kiskapukat nyit: méreteik révén tehetnek szert előnyökre. Előnyös a kisvállalat számára, hogy az adminisztrációs és adat­szolgáltatási előírások — a többi vállalat kötelezettségeivel szem­ben — lazábbak lesznek. A bér- szabályozás viszont módot ad ar­ra, hogy a kisvállalatok dolgozói­nak személyi jövedelmét a többi céghez képest nagyobb mérték­ben befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmezősége, haszna. A kisvállalatok gyorsaságát serkentheti, rugalmasságát, a piachoz, igényekhez igazodó ké­pességét javíthatja az is, hogy önállóságuk nagyobjp lesz, mint a meglevő vállalatoké. Ez megnyil­vánul egyebek közt abban, hogy nem kapnak majd utasításokat sem az alapítótól, sem a felügye­leti szervektől. Az önállóság ter­mészetesen azt is jelenti, hogy a döntésekért vállalni kell a követ­kezményeket, az esetleges bukást is. HA PÉLDÁUL egy kisvállalat — a piaci helyzet rossz felméré­se, a gazdálkodás gyenge színvo­nala, az erőn felüli költekezés, a túlzott béremelés vagy fejlesztés miatt — alaphiányos, netán vesz­teséges lesz, nincs, nem akad más, aki kihúzza a csáváiból. Ehhez a gondolathoz is hozzá kell szokni. Igaz, jelenleg előbb vagy utóbb „megérkezik” a megfelelő állami segédeszköz, amely kirántja a pénzügyi kátyúból a bajba jutott vállalatokat. A kisvállalatok esé" tében — ezt írják elő a rendele­tek — nem így lesz. Ha egy kis- I vállalat képtelen önerőből ren­dezni helyzetét: megszűnik. M. P. Az őszi autózás a megváltozott idő­járási .körülmények: következtében új feladatok elé állítja a gépjármüveket és vezetőiket. Csalk kifogástalan mű­szaki állapotú jármüvek és fokozott figyelemre képes, egészséges gépjár­művezetők tudnak megfelelni az új feladatoknak. Az időjárási körülmé­nyek változása leihet lassú folyamat, amikor van idő megszokni, de lehet igen gyors, szinte egyik napról a má­sikra bekövetkező változás, amire fel kell készülni. Ennek a felkészülésnek része a gépkocsi műszaki átvizsgálá­sa éppúgy, mint a gépkocsivezető fi­zikai és szellemi felkészülése. Ez utóbbihoz kívánunk néhány hasznos tanácsot adni. Közismert, hogy ősszel a nagy napi hőmérsékletingadozás következeiében igén gyakran köd zavarja a jó látási viszonyokat. Ez a késő esti órákban kezdődik, éttel fokozódik, és a kora hajnali órákban éri el a maximumát, néha kora délelőtt felszáll, néha egész nap megmarad. A szürke színű, sok­szor átláthatatlan ködfüggöny hatása kettős: csökkenti a 'saját gépjármű­ből való kilátást, de zavarla a többi közlekedőt is. akik bennünket alkar­nak látni. .Ilyen időben minden gép­kocsivezetőnek kát fontos feladata van: a sebesség csökkentése olyan mértékben, hogy szükség esetén bár­mikor képes legyein igápj árművét meg­állítani. és a tompított világítás be­kapcsolásával Inappal is!) salát gép­járművünk láthatóságának elősegíté­se. ősszel igen gyakran, de főleg éjjel és hajnalban (vagyis nem” nappali fényben) nyirkosak az utak. Ezt ügy észleljük, hogy a nyári világosszürke útburkolat helyett az úttest színe sö­tétszürkére változik." A gyalogos köz­lekedők már nem a színes nyárt ru­hákban járnak, hanem sötét, túlnyo­móan sötétszürke árnyalatú ruháza­tot viselnek. E-zt pedig sokkal nehe­zebb észrevenni, mivel nem üt el a körovezet színétől, különösen nedves közúton és ködben, amikor a fény­szóró nem használható ás még sokkal Inkább olyan esetben, amikor a gya­logos nem mozog, hanem például az úttesten fekszik (rosszullét — vagy akár ittasság miatti. Ebben az eset­ben a nedves úttest sötét színe és a ralta fekvő emiber ruházatán-k színé között nincs lényeges színben vagy árnyalatbeli eltérés, ez.ért felismerése nagyon nehéz, csak kis sebesség és megfeszített figyelem segítségével ke­rülhető el a baleset (néha halálos .ki­menetelű gázolás). Huzamos ideig természetesen lassan menni és fokozott figyelemmel kísér­ni az út felszínét igen fárasztó, amely fáradságot az alkohol hatása, vagy a dohányzás még növelhet. A közleke­dési szabályok alkoholtilalma közis­mert, de a dohányzás nem tilos. Mindkettőről tudni kell, hogy mün­den évszakban károsíthatják a szín­látást, túlzott használat esetén meg­nyúlik az észlelési és a reakcióidő, ami a fékút meghosszabbodását ered­ményezi. Fokozottan érvényesül kö­dös időben az úgynevezett „utőkép”- j'el'enség. Ez azt jelenti, hogy ősszel a szembejövő Jármű fénye még .akkor is elvakít, ha nem nézünk bele a fénybe. Oka a ködben levő vizcsep- pek fokozott fénytörőképessége. Ilyen­kor néhány másodpereiig sötét (feke­te) foltot lát maga előtt a vezető, amely elfedi az előtte mozgó vagy ál­ló személyeket és tárgyakat. A nyári vezetés közben használt és különben kellemes, fényvédő (nap-) szemüvegekkel is vigyázni . kell ősz­szel. Nem szabad elfelejteni, hogy ősszel korábban sötétedik, a szürkü­let ideje lerövidül és a napszemüveg viselése ilyenkor még tovább csök­kenti a látóképességet. Az említett jelenségek nehezítik az őszi autózást, de tökéletes műszaki állapotú gépkocsik és felkészült Jár­művezetők képesek legyőzni e körül­ményeket, megvalósítani valameny- ■nyiüink közös álmát: a balesetmentes közlekedést. Dr. Oláh Miklós főorvos Koránkell elkezdeni • I.ajosmizsén a KRESZ-parkban az óvó nénik ismertetik meg a gyerekekkel a helyes közlekedést. Bizony, ilyen korán kell elkezdeni. ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom