Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

1981. október 16. • PETŐFI NEPE • 3 Országos lakásépítési konferencia Ma kétnapos országos szakmai-tudományos konferencia kezdődik Kecskeméten arról, hogv milyen feladatok várnak a tanácsokra a magánerős lakásépítés támogatása területén. A tanácskozásra az ál­lamigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok keretében kerül sor. A rendező kzervek: a KISZ Központi Bizottságává Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, házi­gazdaként pedig a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga, a KISZ megyei bizottsága, a Közalkalmazottak Szakszervezeté­nek megyei bizottsága. A résztvevők az államigazgatás építési szak­területén dolgozó fiatalok — pedig beszélnek majd eddig elért ered­ményeikről, tapasztalataikról, s elképzeléseiket megvitatják majd a konferencián részt vevő nagy tekintélyű szakemberekkel is. Építőanyag-mintabemutatók a TÜZEP-telepeken Mint másutt az országban, Bács-Kiskunban is feszítő gond a la­káskérdés. Ezért örülünk annak, hogy a különböző szintű tanácsok­nál dolgozó fiatal szakemberek éppen a mi megyénkbe jöttek el ta­pasztalatot cserélni. A hasznos módszerek átvétele bizonyosan újabb lendületet ad nálunk is a magánerős lakásépítésnek. Ugyanakkor a Bács-Kiskun megyei fiatal szakemberek is nyilván több — országos elterjesztésre érdemes — javaslattal a tarsolyukban ülnek be a ta­nácskozásra, hiszen már ennek is hagyománya van nálunk. Bár az összeállításunkban szereplő cikkek olvasóink — elsősorban az épít­kezni szándékozók — tájékoztatását szolgálják, mégis ezzel egyben köszönteni is kívánjuk a konferencia résztvevőit, sikeres tanácsko­zást kívánva részükre. A KECSKEMÉTI LAKÁSSZOLGÁLTATÓ IRODA ALAPELVE: Korszerű módszerekkel, sok saját munkával Éveken át arról panaszkodtak szerte az országban az építeni szándékozók, hogy lakásuk kivi­telezése azért akadozik, mert csak igen vontatottan tudják beszerez* ni az építőanyagot. Az idén azon* oan változott a kép, kínálati helyzetbe került az építőanyag­ipar. Éppen idejében, hiszen a VI. ötéves terv időszakában erő­teljesen előtérbe került a saját­erős lakásépítés. Most már való­ban az építőanyag-kereskedelmen múlik, hogy a vevők megkaphas­sák mindazt választékban is,, amire szükségük van. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat — amelynek ellátási körzete Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyé­re, valamint Szeged városára ter­jed ki — korábban is igyekezett minél szélesebb választékkal a vásárlók rendelkezésére állni. Nem véletlen, hogy az ország más területeiről is sokan keresték fel telepeit építőanyag-vásárlás céljá­ból. Nem ment a szomszédba for­galomnövelő ötletekért, s most is — az országban elsőként — kezd­te meg telepein az árubemutató mintatermek létrehozását. Az új módszer — ha úgy tetszik szolgáltatás — célja az építő­anyag-kereskedelem kulturáltsá­gának növelése. Praktikus mó­don oldották meg, ugyanis a TÜ- ZÉP által forgalomba hozott hét végi faházakból állítanak fel egyet-egyet a vállalat minden te­lepén, vagyis Bács-Kiskun me­gyében 12 helyen. Ily mgdon a fa­házat is nemcsak egységcsomag­ban, vagy prospektuson látja a vevő, hanem összeszerelve is. Ugyanakkor az épület belsejében az éöitpaiWjflgök-'SZéles skálája tá­rul a vásárló szeme elé ízléses, szemléletes kiállításban. A padló­zat a forgalomba hozott parket­tákkal, mázas kerámiákkal, met- lachi-lapokkal van burkolva. A falakon csempék, színes falburko­ló lemezek, s a belső teret jól kihasználva különböző típusú aj­tók, ablakok, külső és belső szer­kezeti szerelvények gazdag vá­lasztékát találja az építeni szán­dékozó. Az időjárás viszontagságait tű­rő építési anyagokat a faházak mellett a szabadban mutatják be. A különböző építőanyagokból fal­szerkezeteket, arra elhelyezve te- tőgerendákat, födémszefkezeteket mintegy építési bemutatónak is megfelelően készítenek el. Válo­gathatnak itt a vevők többféle ke­rítéstípusokból, eternit csövekből, csatornaelemekből is. S minden kiállított termék mellett ár- és árutájékoztató van kifüggesztve. Nagy előnye az árubemutatós foTgalmazási módszernek, hogy az építeni szándékozó el tudja kép­zelni, hogyan fest majd háza, la­kása, ha ezt vagy azt az anyagot veszi meg, s ízlése szerint választ­hat. Sőt, kalkulálni is tud a kifüg­gesztett árcédulák alapján. Ily módon már összeállított megren­deléssel mehet a pénztárhoz, a megrendelt árut pedig rakodógép­pel felrakják szállító járművére. Emellett még a kivitelező kisipa­rosok névsorát is rendelkezésére bocsátják. Eddig a solti és a kalocsai TÜ- ZÉP-telepen készült el mintabe­mutató, de az év végéig a megye mind a 12 telepén berendezik a bemutatótermeket. A telepek kö­zött erre verseny indult, s a leg­sikerültebb, legötletesébb bemu­tatóházakat díjazni fogja a vál­lalat. Kalocsán egyébként két minta­terem épült. Az .egyik a városi tánács kérésére még a tavasszal, március végén megnyílt. Szollár Rezső telepvezető így már a ta­pasztalatokról is be tudott szá­molni. Elmondása szerint szinte egyik napról a másikra megnőtt a forgalom, ami jól jött, mert a forgalmazási tervtől el voltak maradva, Olyan híre kelt az új eladási módszernek, hogy még Dunántúlról is jöttek vevők, s itt megtalálták azt, amit vásárolni akartak. Az áruellátás folyamatos, hiány­cikk nincs, az építőanyag-ipar utánrendélésre azonnal szállít. Ezt úgy érték el, hogy árukészle­teiket 50 százalékkal rpegnövelték, ami a telep nyereségét qsaknem ilyen mértékben csökkenti, A kul­turált és folyamatos áruellátás ér­dekében azonban ezt illik meg­tenni a kereskedelemnek. Telepü­kön 190^féle építőanyagból, s 50 ajtó- és 50 ablaktípusból lehet választani. A kalocsai TÜZÉP-telep egyéb-' ként ugyanolyan magánlakás-épí­tési irodát is nyitott, mint Kecs­keméten az ÉPSZISZ. Itt az'épí­teni szándékozó a telekbiztosítás­tól, a tervezésen az építési enge­délyen, az OTP-hitelen keresztül az építőgép-kölcsönzésig és a ház használatbavételi engedélyéig min­dent elintézhet. Eddig mintegy 800-an keresték fel az irodát és ötven lakás építéséhez vették igénybe szolgáltatásait. N. O. ' Az első hat lakás alaplábazatát már megcsinálták, három nap múlva kezdődik az öntés, vagyis a főfalak betonozása- A kivitele­zők december első hetére be is fejezik ezt a munkát, s akkor már nemcsak hat, hanem az idő­közben megépülő újabb alapon összesen két sorházban 12, szer­kezetileg kész lakás áll majd a kecskeméti felsőszéktói lakótele­pen. A teljes befejezés után e két lakóépület lesz az ÉPSZISZ ta­valy megnyílt lakásszolgálati iro­dájának első. volumenében is je­lentős eredménye. Egyben bizo­nyítéka azon elgondolás helyes­ségének, amely tartalmazza: ah­hoz, hogy a magánerős lakásépí­tés új lendületet kapjon, korsze­rűbb formái elterjedjenek, szük­ség van egy tervezési, engedélye­zési, kivitelezési, tanácsadási fel­adatokat is ellátó, vagy igény esetén e feladat megoldására al­kalmas szolgáltató egységre. Kockázatvállalás A megyei építőipari aktíván el­határozták a lakásszolgálati iro­dák létesítését, s rövid idő alatt öt egység meg is alakult Bács- Kiskun városaiban. Sőt, munká­juknak már látszata van, meg­mutatkozik ez az ajánlott tervek propagálásában. gépkölcsönzés­ben, egyéb szervezésekben is. Legérdekesebb, legszámotte­vőbb közülük az ÉPSZISZ kezde­ményezése, amelynek eredménye­ként hamarosan 12 új lakással gyarapodik a megyeszékhely. S ez még csak a kezdet. Az ötlet a szövetkezeté volt — s némi kockázat is —, de a javas-1 lat találkozott az építkezni szán­dékozók elképzelésével. Az ÉP- SZISZ felmérte az igényeket, kik azok, akik vállalkoznának sorház építésére, s elkezdte a szervezést- A városi tanács területet jelölt ki Felsőszéktón, ahol 80—100 lakás is elhelyezhető. Ekkora mérethez már érdemes, célszerű volt mo­dern technológiát alkalmazni, még akkor is, ha a kivitelező — a NO FINES építési mód gazdá­ja, a kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet — más városban van. Az ÉPSZISZ nem véletlenül választotta a NO FINES techno­lógiát. A módszer egyedüli kötött­sége — amely azonban nem te­kinthető hátránynak —, hogy szervezett építőipart kíván, olyan vállalkozót, amely rendelkezik a megfelelő sablonkészlettel, zsalu­anyaggal. Előny viszont nagyon sok van. Változatos beépítést tesz lehe­tővé, mozgalmas homlokzat- é^ tömegalakítással, négyszintes épü­lettől a sorházig. Nem olyan me­rev rendszer, mint a panel, a mé­retek jobban variálhatók, s így az adott fesztávon belül az egyé­ni igényeknek megfelelően ru­galmasan alakítható a lakásfunk­ció. A hagyományos építésnél gyorsabb a szerkezet összeállítá­sa, s a technológia jellegéből adó­dóan 36 százalékkal kevesebb ce­ment szükséges hozzá. Nem kis megtakarítást jelent ez. ha fi­gyelembe vesszük, hogy % főfalak és a födémek egyaránt betonból készülnek. Ugyanakkor az építési mód sok saját munkára ad lehe­tőséget, ami szintén csökkenti a költségeket. Segítségre készen A lakásszolgálati iroda a Szege­di Tervező Vállalattól megrendel­te a tervdokumentációt, s annak elkészülte után ki is fizette azt, mintegy megelőzve a pénzt az ügyfeleknek. Ezután az ÉPSZISZ megállapodást kötött a félegyhá­ziakkal, amelynek értelmében az építőipari szövetkezet megcsi­nálja az öntést, elhelyezi a nyílás­zárókat és a belső válaszfalakat, elkészíti a homlokzatvakolást és a tetőszerkezetet. A7. építtető kö­zösség pedig saját maga gondos­kodik arról, hogy az alap és a lábazat kellő időre meglegyen. A tulajdonos a fő szerkezetek kivételével — miután azt készen megkapta — minden egyéb mun­kát maga elvégezhet. Az aljzat­betonozás. a burkolás, víz- vil­lanyszerelés; festés, mázolás, ta­pétázás akár házilag, akár kalá­karendszerben is megoldható. Lehetőség van a fokozatos épít­kezésre, amikor is az építtető pénztárcája állapotának megfe­lelően halad a belső munkálatok­kal. Ez is csökkenti a kiadásokat. Az ÉPSZISZ azt is vállalta, hogy a sorházak elkészültéig raj­ta tartja a szemét a kivitelezésen, s ha a partner — lévén nem szak­ember — kívánja, gondoskpdik szakiparosokról, segít az anyag- beszerzésben. Hozzá kell azonban tenni mind- dehhez. hogy a viszonylag ked­vező adottságok és lehetőségek el­lenére ez a lakásépítési forma nem elsősorban a kis fizetésű, pá­lyakezdő fiataloké. Mert bármi­lyen olcsó, a mintegy 90 négyzet- méterért a 850 ezer forintot ki kell fizetni, s az építkezéshez szükséges összeget a már lakás­sal rendelkezők is jobbára csak több éves takarékoskodással tud­ják előteremteni. A kezdeménye­zés azonban mindenképp példá­ja lehet a szervezett magánerős építkezésnek, s közelebb vihet a célhoz, a többlépcsős, az adott igényekhez, a család nagyságához és az anyagi teherbírásához min­denkor alkalmazkodó lakásmeg­oldáshoz. Váczi Tamás • A sorház udvari homlokzata tervrajzon. Itt a Kossuth Rádió! Élő történelem NYOLC ORAT töltöttünk fe­szült figyelemmel a rádió mellett, hogy esténként meghallgassuk az „Élő történelem” című sorozatot. Nagy volt a várakozás és ennek megfelelően minden alkalommal „telt ház” várta — a televízió egy- idóben zajló főadása ellenére — a műsort. Az Élő történelem a fel­szabadulás utáni időszak egy, a valóban sokakban élő valóságot tárta a hallgatók elé. Lehettek azok örömteli, vagy fájó emlékek, de sokan közöttünk vannak az akkori szereplők, és azok is, akik az elmúlt évtizedek folyamán nőt­tek fel és lettek értőjévé egy nagyszabású társadalmi folyamat­nak. De velünk élnek azok is, akik csupán hallottak a sarjadó új vi­lág múltjáról, küzdelmeiről, s ezekkel egyidőben tévút járói, majd később a megújhodott poli­tika kiutat mutató döntéseiről. ÁLLÍTHATÓ, hogy az őszintén, múltunkat eleimzően feltáró szóej­tés már korábban is.időszerű lett volna. Az ifjúság, vagy más réte­gek akik fázisdifferenciával kapcsolódtak emberöltőnyi ko­runk iránt érdeklődők táborába, vártak a kor felelevenítésére és magyarázatára. Ítélőképességük, személyes magatartásuk, jó irá­nyú orientáltságuk csillapíthatta volna a természetesen jelentkező kíváncsiságot, és ezzel eleve el­hárult volna az ügyeinkbe orrukat beleütő fogadatlan prókátorok sajátos 'szájízű mondókája. Ennek ellenére az Élő történelem sugár­zása nemcsak az informálatlanok, a politikailag bizonytalan pozí­ciókban levők igényét elégítette ki, hanem — s ez határozo.ttan ál­lítható — az egész nemzet javát szolgálta. Mindezek előrebocsájtása után érzékelhető, hogy a sorozat szer­zőjének (Asperján György) mi mindennel kellett számolnia. Min­denekelőtt azzal, hogy a közlés időszakában — a korábbiakhoz képest — már más, megváltozott, fejlettebb társadalmi viszonyok­nak vagyunk részesei. A magyar nép a fejlett szocializmus építésé­nek útját járja. Mai előrehala­dottságunkból magasabb szintről tekinthetünk vissza a múlt ré- zsútjára. Idáig érkezni, küzdelem volt a javából. A nagy út melletti állomásokat kellett tehát összefűzni, hogy az így képződött ívelés tartalmazza az események, az emberi mun­kálkodás legfontosabbjait. A föld­reformtól a világ élvonaléiban ha­ladó agrárgazdaságig. Az ország erejét széthúzó pártoskodástól (bár ennek megítélése még nem dőlt el) a fordulat évéig, majd, ha buktatókkal is, a minden ál­lampolgárt felölelő nemzeti egy­ségig. Az államosított ipar önel­látásra is alig elégséges funkcio­nálásától a számottevő, sokirányú exportig. A demokratizmus önké­nyes és szabados értelmezésétől a szocialista demokráciáig. A fel- szabadulástól — az ellenforrada­lom viharán át — a konszolidáció­ig. A parancsszótól az önkéntessé­gig. A vagyon tekintélyt adó min­denhatóságától a munka megbecsü­léséig. A bizalmatlanságtól a biza­lomig. A törvényszegéstől a szocia­lista jog érvényéig. A régi állam- gépezettől a tanácsokban megtes­tesülő néphatalomig. A morbus hungaricustól, a minden állampol­gárra érvényes betegellátásig. Há­rommillió koldus országától a boldoguló, létbiztonságot érző ma­gyar állampolgárig. Az analfabé­tizmustól a művelt emberfők so­kaságáig. A soviniszta, nacionalis­ta közérzettől a más népekkel összetartó és nemes célokért küz­dő barátkozásig. AZ ÉLŐ TÖRTÉNELEM — il­leszkedve az igényekhez — hitele­sen tárta a hallgatóság elé az eseményeket annak tudatában, hogy kizárólag azok valóságos felelevenítésével lehet korszerű történelemszemléletet formálni. Ezért az ilyen jellegű, ernyedet- len továbbmunkálkodásra folya­matos szükség van. Mert marad­tak még, és lesznek is értetlenek. A műsornak előnyére vált az események sűrítése, a gyors per- getés. Bátor és céltudatos volt a válogatás. A saját hangjukon szó­lók vagy az idézettek közül senki illetékest nem hagyott ki. Az idé­zetek mérete is jól arányosult az egyes szakaszok egészével. A kro­nológia (a napok, olykor az órák megjelölése) nem volt terhes, vagy felesleges — segített a megértés­ben. Az esetenként hiányozhatat- lan tőmondatos kommentárok pe­dig kiegészítettek, vagy helyretet­tek. Hangulatteremtők voltak a zenei összekötések is. Véleményem szerint azonban többet lehetett, de kellett is volna adni a vidék (helyesebben a me­gyék) az ellenforradalom idősza­kában lezajlott eseményeiből. El­lenérv lehet a műsoridő végessé­ge, s az is, hogy az ellen támadá­sa az „ütőeret” célozta meg, mint ahogyan tette is. A vidéken tör­téntek bősége segített volna iga­zolni azt, hogy az ellenforradalom — más-más intenzitással, s nem azonos módon — az ország egész területén zajlott. Nyilvánvaló, hogy ezt a műsor szerkesztői is tudták. Olykor említést kaptak városok, például Kecskemét is, de az erőteljesebb hangsúlyozás azt érzékeltette volna, hogy az ellen- forradalom menete nemcsak a fő­városban volt átgondolt és kon­zekvens, hanem azt az országra méretezték és topográfiaiig, sőt várostérképileg is szakértő mód­ján szervezték. A vidék sdk-sok eseménye éppen ezért nem csupán véletlen folytán ízesült a Budapes­ten történtekhez. BÁCS-KISKUNBAN is megvol­tak a potenciálisan rendszerelle­nes elemek, amit éppen az ellen- forradalmi eseményekben részt vevők névsora és társadalmi hely­zete igazol. Főszolgabírók, volt főjegyzők, földbirtokosok, zsíros- parasztok, megszűnt pártok re- vansra váró, jobboldali beállított­ságú vezetői. A vidékre telepített osztályidegenek. A volt vitézek, a Rongyos Brigád, az Alföldi Brigád még élő maradványai. Kecskemét egyik fő fészke volt a vérengző 1919-es ellenforradalomnak. A ko­rábban agyonhangoztatott éberség­re döbbenetesen groteszk válasz volt az, hogy a véreskezű, illegali­tásban élő Francia Kiss Mihályt 1957 tavaszán a tanyavilágban fogták el. Sok volt a ..tagosított” nagygazda, a kitelepítettekböl visszatelepítettek és a határsáv áldozatainak száma. Az esetenkénti eredménysum- mázatot inkább a hallgatóságra kellett volna bízni. Az utólagos végiggondolás talán mélyebbre eresztette volna a rögzítő gyöke­reket. ÖSSZEGEZVE: A műsor szám­talan fel nem sorolható igénynek, sokoldalúan, színesen, izgalmasan, az érdeklődést felkeltően, azt me­net közben még felfokozóan tett eleget. Nagy vállalkozás volt tör­ténelmileg közelről, nem a távoli messzeségből vajúdó, ellentmon­dásokban bővelkedő, sikereket, kudarcokat, helyes és hibás poli­tikát egyaránt tükröző, bűnöket is elkövető új történelmünk bemu­tatása. W. D. Számítástechnikai tanfolyamok A megye gazdasági szervezetei­ben egyre inkább terjed az igény, a számítógépes adatfeldolgozás iránt. Ma már nem csupán szám­viteli, statisztikai és bérelszámo­lási célokra alkalmazzák a gyors, és nagy mennyiségű munkát el­végző gépeket, hanem több he­lyen termelésszervezésre is. A Neumann János Számítógéptudo­mányi Társaság megyei szerveze­te ezért elhatározta, hogy ahol igény merül fel, számítástechni­kai tanfolyamot szervez. Elsőként a kiskunhalasi válla­latok. mezőgazdasági üzemek ta­núsítottak érdeklődést a számí­tástechnika szélesebb körű gya­korlati alkalmazása iránt. A Ha­lasi Kötöttárugyár maga is ren­delkezik egy kisebb számítógép­pel, s felajánlotta, hogy helyet ad­na a tanfolyamnak. Ennek alap­ján a NJSZT megyei szervezete 40 órás tanfolyamot szervezett 35 résztvevővel, amely október vé­gén kezdődik és december köze­pén fejeződik be. A tanfolyamra a legnagyobb létszámban a Hala­si Kötöttárugyár- dolgozói irat­koztak be. de a város szinte min­den ipari és mezőgazdasági üze­méből jelentkeztek a számítás- technikai ismeretek elsajátításá­ra. A résztvevők megismerkednek az informatikai alapokkal, a szá­mítógépek rendszertechnikájá­val, az adatfeldolgozással, a ter­vezéssel és szervezéssel, a vállala­ti alkalmazás lehetőségeivel, an­nak feltételeivel. Előadásokat hal­lanak majd arról is, miért vált szükségessé a számítógép üzembe állítása a Halasi Kötöttárugyár­ban, s hogyan hasznosítják a ter­melés szervezésében, az anyag- gazdálkodásban, a kapacitás fel­mérésében, az értékesítésben. Hasonló tanfolyam megszerve­zésére jelezte igényét az Orszá­gos Takarékpénztár megyei igaz­gatósága is. • Állandó építőipari mintabemutató a kalocsai TÜZfiP-telepen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom