Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. október 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Mikor mozdul ki patthelyzetéből? Pártdemokrácia Kunszentmiklóson Az iskolaépítés gyors, de drágább módszere Néhány hónappal ezelőtt a Patthelyzetben az iskolaépítés új mód­szere című cikkünkben azt kifogásoltuk, hogy a Fémmunkás Válla­lat nem ad árajánlatot a FILLOD-típusú iskolák építésére, pedig a kecskemétiek már régen — először négy évvel ezelőtt — érdeklőd­lek ez iránt. A francia llcencről egyelőre annyit tudunk, hogy az építési módszert elsősorban gyermekintézmények kialakításánál cél­szerű alkalmazni azért, mert például az általános iskola könnyen átalakítható középiskolává, szakmunkásképző intézetté. Nagy előnye még a FILLOD-nak az is, hogy a hagyományos építésnél sokkal gyorsabb. De drágább is. — Mennyivel drágább? — kér­deztük Tóth Imrétől, a Fémmun­kás Vállalat vezérigazgatójától, aki értette kérdésünk 'hátterét, s beszélgetésünkkor az árajánlat késésének okát is elmondta. — Az árat pontosan nem tu­dom megmondani, ha nincs in­formációm arról, hogy hány szin­tes, hány tantermes iskoláról van szó, kell-e ebédlő, konyha, tor­naterem. Ezek ismerete nélkül természetesen nem tudok össze­gét mondani. Nem akarom a kecskemétieknek visszadobni a labdát, de eddig a városi tanács vezetőivel még csak általában beszélgettünk a FILLOD-ról, il­legve e módszer előnyeiről,, írás­ban konkrét árajánlatot nem kér­tek tőlünk­— Félreértés ne essék, nem a bürokrációt akarjuk ezzel növel­ni, hanem szükségünk van égy hivatalos tájékoztatásra, hogy a megyeszékhelyen hány szintes is­kolát akarnak FIiLLQD-módszer- rel felépíttetni, legyen-e benne ebédlő, konyha, tornaterem stb. A nyáron egyébként két munka­társam felkereste Kecskemét vá­ros Tanácsát, s a FILLOD-ügy- ben a következő megállapodás született: Kecskemét város Taná­csa a beruházást bonyolító Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalattal folytatott egyeztetés után 1981 augusztusban megkeresi a Fémmunkás Vállalatot egy 12 + 3 tantermes általános iskola elő- tervének és költségbecslésének el­készítéséért. Ez a létesítmény ki­viteli tervére és kivitelezésére semmiilyen kötelezettséget nem jelent. — Azóta mi történt? — Semmi. Nem kerestek meg bennünket. Őszintén szólva ez az „időhúzás” különösebben nem ag­gaszt bennünket, sok FILLOD- megrendelésünk van, elsősorban exportra. De tekintettel arra, hogy Bács-Kiskun megyében két gyárunk is van, természetesen nem lehetünk és nem is vagyunk közömbösek ebben a témában sem. Várjon egy pillanatra, mind­járt felhívom telefonon dr. Me­ző Mihályt... — Mit mondott a városi tanács elnöke? — Arról nem tudott, hogy a megállapodás szerinti augusztu­si találkozásról munkatársai „megfeledkeztek”, Intézkedik, s a FILLQD-dal, illetve a 12 + 3 tantermes iskolaépítéssel kapcso­latban október elején megkeres­nek bennünket. A megbeszélés, megegyezés ese­tén pedig az iskola építésének megkezdése több szempontból is igen sürgős. Elsősorban azért a közismert tényért, mert zsúfol­tak a tantermek. De az ár miatt is lényeges, .hogy mielőbb megál­lapodjanak. A három évvel ez­előtti irányterv szerint ugyanis a 12 + 3 tantermes iskola 45 millió forintba, a mostani irányterv sze­rint körülbelül 55 millióba kerül. Tehát nem szabad várni. Noha 20—25 százalékai többe kerül a FILLOD-típusú építkezés, de a Fémmunkás Vállalattal való kon­zultáción — a vezérigazgató sza­vaival élve — az összegből min­den bizonnyal faragni lehet majd. T. L. Csapatzászló az úttörőgárdának A fegyveres erők napjáról nem­csak a katonák, a határőrök, a rendőrök emlékeztek meg, hanem az úttörőgárdisták is. Kiskőrösön százhúsz pajtás részvételével ver­senyt rendeztek, amely egyúttal a honvédelmi, a munkásőr, a rend­őr, a polgárvédelmi és a model­lező szakalegységek bemutatója­ként is 'szolgált. A győztes — megszámlálhatatlan országos és megyei verseny első helyezettje — ismét a páhi úttörőcsapat lett. A verseny teremtett alkalmat arra, hogy a Magyar Néphadse­reg két, megyénkben állomásozó egysége zászlót adományozzon a nyólcszáz tagú Ligeti Károly út­törőgárda zászlóaljnak; az ado­mányozók. között szerepelt továb­bá/n"Kiskőrösi városi-járási Rend- őrKápifányság klSZ-szervezéte is. A csapatzászlót Kvalla Gáborné úttörőelnök vette át, s egyben ígé­retet tett, hogy nem hoznak szé­gyent e jelképre. A csapatzászló­ra 14 szervezet, gazdasági egység nevében kötöttek szalagot — ké­pünkön Takács Gábor, a KISZ Kiskőrösi járási Bizottságának titkára köt szalagot Miért lett újságtéma a pártdemokrácia és annak egyik helyi, kun- szentmiklósi érvényesülése? Mert a demokratizmussal egyébként is mindig időszerű foglalkozni. Megteszik ezt a tudományos folyóira­tok, a különböző véleményütköztető fórumok, a termelési tanácsko­zások is. A pártéletben központi hely illeti meg ezt a fogalmat — a centra­lizmustól elválaszthatatlanul. Mindenekelőtt azért, mert alapvető fontosságú az egység létrejöttében. Tájékozottság és tájékoztatás, esmecsere, vita, a nézetek ütköztetési lehetősége nélkül hiába len­dülnének szavazásra a kezek. A meggyőződést ugyanis senkire sem lehet kívülről ráerőltetni- tettekkel, szókimondással, gondolkodás­sal jut el hozzá az ember. Ilyen értelemben a demokratizmus a szervezettség feltétele, a szervezettség pedig a párt vezető szerepé­nek alappillére. Demokratikus elemek jelennek meg abban, hogy a vezető testü­leteket választja az alapszervezet, a pártbizottság, pártértekezlet, pártkonferencia. A testületi dön­tések magukban foglalják a párt­tagság véleményét, akaratát, s a döntés után sem nélkülözhető az érdekeltek véleménye a végrehaj­tásról. így érvényesülhet aztán a személyi felelősség, így válik a demokratizmus a centralizmussal egységben a párt szervezeti alap­elvévé. A tapasztalatok kedvezőek A másik ok, amiért írunk róla: a megyei pártbizottság mellett működő pártépítési munkabizott­ság foglalkozott a helyzetével, ér­vényesülésével Kunszentmikló­son. A tájékoztató a párton belüli demokrácia fejlesztésének fel­adatait is átfogta a nagyközségi pártbizottság irányítása alá tar­tozó tizenhat alapszervezetben. Mint az összegezés megállapítot­ta, a pártszervezetek felnőttek a megnövekedett feladatokhoz, s többségük — például a VÁV-nál vagy a TEMAFORG-nál — képes­sé vált arra, hogy elemezze, el­lenőrizze, irányítsa és befolyásol­ja működési körében a politikai gazdasági munkát. Hozzájárult ehhez a maga módján az is, hogy minden alapszervezet taggyűlé­sen tárgyalta meg az utóbbi öt évben a pártdemokrácia fejlesz­tésére hozott központi bizottsági határozatot A hatás tovább ter­jedt: mind többen vállalnak a nagyközségben társadalmi felada­tokat, gyarapodnak a cselekvő tenniakarás helyi példái. Milyen kézzelfogható jelekben nyilvánul meg a demokratizmus? A választásoknál messzemenően figyelembe vették a rátermettsé­get és hozzáértést is, ami a mun­ka színvonal-emelkedését eredmé­nyezte. Az új testületi tagokat felkészítették feladataikra, hogy megfelelhessenek azoknak a kö­vetelményeknek, amelyek a tár­sadalmi és gazdasági döntésekkel járnak együtt Munkabizottsági vizsgálatok mérték fel a párt bel­ső életével, a gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos határoza­tok- végrehajtását az alapszerve­zeteknél. A tapasztalatok kedve­zőek. Az alapszervezeti önellenőr­zéssel karöltve sikerül a határo­zatokat tervszerűen végrehajtani, illetve folyamatosan a mindenna­pi élethez igazítani. Számottevő a szemléletbeli vál­tozás is. A legtöbb helyütt őszinte nyílt légkör segíti az előbbrelé- pést. De olyan eset is előfordul, amikor a véleménymondás meg­reked a kritizálásnál: indokolt ön­kritika vagy a közös megoldás ke­resése elmarad. A tájékoztató szerint elsősorban az akkumulá­torgyárban és a kunpeszéri Pa­rasztbecsület Tsz-nél lenne jó, ha a demokratizmust teljesértékűen értelmeznék. Összefügg a munkastílussal A kunszentmiklósi tapasztala­tok is azt mutatják, hogy a párt­demokrácia elválaszthatatlan a munkastílustól. Módszerekről van szó. de nemcsak azokról. A kiala­kult gyakorlathoz tartozik, hogy a párt belső életével, illetve gaz­daságpolitikai kérdésekkel foglal­kozó községi pártbizottsági vagy vb-ülések előterjesztéseit a mun­kabizottságok készítik. Az ered­mény: szélesebb körből sikerül összegyűjteni a véleményeket, ja­vaslatokat. Tehát a határozatok megvalósításában is többen érde­keltek, erősödhet a cselekvési egység. A munkahelyi tapasztala­tok közvetlen megismerését szol­gálják a kihelyezett végrehajtó bizottsági ülések, rendszeresek az esetleges nézetkülönbségeket tisz­tázó aktívaértekezletek, a brigád­vezetők tanácskozásai. Demokratikusabb légkör hatja át az alapszervezetek munkáját is, bár ezt néhol még csökkenti az úgynevezett titkárcentrikusság. A vezetőségek önállóan dolgoznak, amit elősegít az összetételükben bekövetkezett 25 százalékos cse­rélődés a politikailag és szakmai­lag felkészültebb jelöltek javára. Javult a vezetőségi ülések és párt­taggyűlések előkészítése, tervsze­rűbbé váltak a döntések. Ezzel együtt csökkentek a kötelezően előírt napirendi pontok, több idő jut az alapszervezet tagjait érin­tő, ^érdeklő témák tárgyalására. Élénkebb eszmecseréket rendsze­rint a gazdasági jellegű témák váltanak ki. A személyes érdekeltséget erő­sítik a pártmegbízatások is. Ezek a tagság 87 százalékát fogják át a felkészültség, érdeklődés figye­lembevételével. Tárják a taggyűlés elé Annyi más kérdéshez hasonlóan, a pártdemokrácia fejlesztésében szintén megnőtt a kisebb közössé­gek szerepe. A pártcsoportok rend­kívül jó fórumnak bizonyulnak ahhoz, hogy például szűkebb körű véleménycserével — ahol termé­szetesebb az egyéni hangú meg­nyilvánulás — előkészítsenek egy- egy döntést. Részük lehet abban is, hogy őszinte, kritikus, önkriti­kus légkörben zajlanak az alap­szervezeti beszámoló taggyűlések, amikor a kommunisták számot adnak végzett munkájukról. A TEMAFORG-nál vagy a pedagó­gus I. alapszervezetben ez a sze­mélyes, elvtársi kapcsolatok kiala­kulásához, illetve erősödéséhez is vezetett. Az elért eredmények ha­tása végül az üzemi demokrácia továbbfejlődésében sem mellékes. A továbbképzés záloga a mun­kastílus javításában, a testületi tagok eszmei-politikai képzettsé­gének emelésében, a munkabizott­ságok, a kritikus és önkritikus légkör erősítésében rejlenek. Kun­szentmiklóson emellett a tapasz­talatszerzés és a jó módszerek megismerésének hatékonyabb for­májává igyekszenek tenni a tit­kári értekezleteket És természe­tesen különféle feladatok várnak az alapszervezetekre, vezetőségek­re és pártcsoportokra, hogy minél inkább kifejezésre jusson a párt­tagság véleménye, egységesebbé váljon a párthatározatok értelme­zése, a helyi viszonyokra való al­kalmazása és végrehajtása. Miután az MSZMP megyei bi­zottsága mellett működő pártépí­tési munkabizottság foglalkozott a kunszentmiklósi helyzettel, meg­jelent egy fontos dokumentum. Ez a politikai bizottság elemzését tartalmazza a községi pártszervek helyzetéről, valamint közreadja a munka további irányáról, a fel­adatokról hozott határozatot. Az egyik célkitűzés erősen összecseng a kiskun településen szerzett ta­pasztalatokkal : „A taggyűlések legyenek még inkább a politikai eszmecseré ’ és : döntéshozatal fó­rumai. A pártcsoportok segítsék jobban a taggyűlések előkészíté­sét. A pártcsoport véleményét, észrevételeit tárják a taggyűlés elé.” Az idézett követelmény vala­mennyi községre vonatkozik. Vé­gezetül ez tette időszerűvé, hogy lapunk is foglalkozzon a pártde­mokratizmus fejlesztésével. Halász Ferenc .y^v.y.v.v.v.-.-.v.v.v.v.v.vXvXvX-XvXvXvX.X-X.X.XW OLVASTAM, LÁTTAM, HALLOTTAM Az antifasiszta ellenállás Reichsanwaltschaft beim Volksgerichtshof Geschäftsnummer 4 J ;777 44 Staatsanwaltschaft Kostenrechnung in der Strafsache gegen Erich Knauf Gebühr gern. §§ 49, 52 SGKG für Todesstrafe üH>. Postgebühren gern. § 72,1 SGKG .................... I H-; G ebühr gern. § 72,6 für den als Pflichtverteidiger be­stellt gewesenen Rechtsanwalt Ahlsdorft, Berlin­Lichterfelde-Ost, Gärtnerstraße 10a.............. 81.nt» t ür die Strafhaft vom.6. 4. 44 bis 2. 5. 44.................., 44. Kosten der Strafvollstreckung: Vollstreckung des Urteils 158,18 hinzu Porto für Übersendung der Kostenrechnung . ,12 zusammen: 585 7 4 Zahlungspflichtig: Die Eiben des Erich Knauf, z. litt, von Fray Erna Knauf, Bprlin-Tempelhot, Manfred>von-Richthnfen-Sti Kt bei Fa. Gilbert, Mach. >/e Angehörigen mußten den Schartrichter bezahlen. ’ _____ • Német alaposság „Fillérre” kiszámítva, elszámolva fizettették ki a hozzátartozókkal a kivégzés költségeit. Az ítéletvégrehajtás „csu­pán” 158 márkába került, az illeték majd kétszer annyi volt. A magyar tévénézők is láthat­tak felvételeket a német antifa­siszta ellenállás napján rendezett ünnepségekről. Az NDK több vezetője is megjelent az emlék­művek koszorúzásánál. A történelmi, politikai esemé­nyek iránt behatóbban érdeklő­dők is csupán a Hitler elleni si­kertelen 1944-es merényletre gon­dolnak, amikor német ellenállók­ról olvasnak, hallanak. Ne felejtsük: az 1932-es no­vemberi németországi választáso­kon hétmilliónál több szavazatot kapott a szociáldemokrata párt, csaknem hatmilliót a kommunis­ta. A nemzetiszocialista hatalom- átvétel sokkját követő hónapok­ban már ösztönös megmozdulá­sokra, tiltakozó akciókra csapott le a politikai rendőrség. A leg­vadabb terror, a legravaszabtoul kiépítétt elnyomó szervezet sem hallgattathatta el, 'béníthatta meg a nácizmust gyűlölőket. Százan és százan kockáztatták állásukat, szabadságukat, életüket, a józan észt, az emberi tisztességet meg­csúfoló horogkeresztesek vissza­szorításáért a vezér és kancellár uralmának első időszakában, amikor népámító szónoklatai még sokakat megtévesztettek. 1938-ban jöttek létre az első szervezett ellenállási gócok kü­lönböző pártállású, de a vad ter­rort egyként ellenzőkből. Az irattárakból előkerült tit­kos Gestapo-jelentések is érzé­keltetik, hogy a másként gondol­kozók közül egyre többen váltak gyanússá. Csupán 1935 februárjá­ban 6105 „ellenséges” vagy „meg­bízhatatlan” embert tartóztattak ie. 1937-ben 8058 kommunistát, szociáldemokratát, polgári de­mokratát vettek őrizetbe. A „po­litikai katolicizmus” elleni akció során 17168 embert dugtak cel­lákba, szögesdrótok mögé. A háborús pusztulások, a náci rémtettek újabb és újabb csopor­tokban alakították ki azt az el­határozást, hogy rokonérzelműek-. kel összefogva cselekedniük kell hazájuk megmentéséért. A krei- saueri kör volt közülük az egyik legjelentősebb. Szocialisták és konzervatívok, jómódú polgárok és munkások szövetkeztek, hogy egy bizonyos — X — napon köz­reműködjenek az államrend meg­döntésében. Tagjai más szervez­kedésekkel is kapcsolatot tartot­tak. A Stauffenberg ezredeshez vezető szálakon jutottak el vé­gül is a náci nyomozók a krei- saueri körhöz. A Hitler elleni me­rényletben vezető szerepet válla­ló félkarú, félszemű katonatiszt lefejezése után csakhamar fel­akasztották a hadüzenetet mind­végig ellenző gróf Schulenburg egykori moszkvai követet, Theo­dor Haubachot, a berlini rendőr­ség sajtófőnökét, Moltke grófot, Delp pátert. 1943 októberében vezették a bi­táfához a Vörös Kórus hetvenöt tagját, köztük tizenkilenc asszonyt, több fiatalkorút. Egyik vezetőjük, Sdhulze-Boysen, már 1933-ban a nácik börtönében kapcsolatba ke­rült kommunista ellenállókkal. Harnack nevű ismerősével szö­vetkezve kapcsolatba került a szovjet kjémszolgálaltal és fontos információkat juttatott el Moszk­vába. „A belső front”, illetve „Az élőcsapat” címmel több nyelvű, a külföldi kényszermunkások kö­zött terjesztett illegális újságot is kiadtak. Sok fiatal áldozta életét a nép- jogokért. A müncheni Fehér Ró­zsa Kör fiatal értelmiségi tagjai — köztük Sophie Scholl óvónő és testvére Hans Scholl orvostan­hallgató — felvilágosító, ellenál­lásra buzdító kiadványokkal pró­bálták siettetni a rendszer buká­sát. Bátran halták meg mindnyá­jan. Huszonöt éves volt a csoport legidősebb tagja. Szélesebb körben ismert az 1944. július 20-i Hitler elleni me­rénylet. Hivatalos bonni kiad­vány szerint a diktátor parancsá­ra létrehozott különbíróság mint­egy hétezer embert tartóztattak le. A név szerint ismert kivégzett áldozatok száma megközelíti a kétszázat. Jó néhányan önkezük­kel vetettek véget életüknek, hogy elkerüljék a kínzásokat, ne váljanak társaik árulóivá. Több 18 éven aluli ifjú volt az 1944. november 10-én, Himmler személyes utasítására Kölnben ki­végzett csoportban. Az ehrenfel- di munkásnegyedből származó 16 esztendős Bartholomäus Schink és 12 társa sikeres akciókat haj­tott végre náci tisztségviselők el­len. Tervezték a német nagyváros Gestapo-köZpontjának felrobban­tását is. Fegyvereikért egy vajjal telt, zsákmányolt vagonnal fizet­tek. Mi sem bizonyítja jobban a Német Szövetségi Köztársaság igazságügyi szerveiben megbúvó visszahúzó erők befolyását, mint az, hogy e mártírokat csak a két esztendeje kibontakozott mozga­lom hatására rehabilitálták hiva­talosan- Mindaddig — az élelmi­szer-szállítmány megtámadása miatt — köztörvényes bűnözők­ként szerepeltek a nyilvántartá- ,sokban. Az összefüggések nyilvánvaló­ak. HelUi Nándor • Sok ellenálló itt — a plöttensee-i börtönben^— fejezte be életét. • Az első koncentrációs táborok egyike. A felvétel 1933-ban, Berlin mellett készült. ••

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom