Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejeződtek a magyar-dán AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MBGTSX BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 230. szám Aft: 1,40 Ft 1981. október 1. csütörtök Lázár György, a kormány el­nöke, aki kétnapos hivatalos lá­togatáson tartózkodott Dániában, szerdán délelőtt az ország építő­iparának büszkeségével: a dél- koppenhágai városrésszel ismer­kedett. A nemrég még elhanya­golt lapályos vidéken az eltelt mintegy másfél évtized alatt új városnegyed nőtt ki a földből. A házgyári építkezés esztétikumá­ról Dániában is szenvedélyes vi­ták dúlnak, azt azonban minden­ki elismeri, hogy ez a dél-kop­penhágai körzet Európa egyik ritka építkezést bravúrja a la­káshiány orvoslására. A rendkí­vül gyorsan épített, egyébként kényelmes lakóházak a rászoru­lók ezreit juttatták otthonhoz. A dél-koppenhágai lakótele­pektől a magyar kormányfő az Amalieriborg kastélyba hajtatott. Itt Lázár Györgyöt rövid, szívé- lyes kihallgatáson fogadta II. Margit királynő. Lázár György tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvöz­letét az uralkodónőnek és sze­A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Helytálltak az építőtáborozók mélyén át a dán népnek, amit a királynő jókívánságokkal viszon- zott. A kora délutáni órákban a mi­niszterelnöknek és kíséretének gépkocsisora a Koppenhága köze­lében fekvő Hillerőd városkában állt meg. Az N. Foss Electric A/S elektronikai cég, amelyet Lázár György meglátogatott, viszonylag kis szakmunkásgárdájával és jól képzett mérnöki karával az utób­bi időkben folyamatosan növelte termelését, tekintélyes forgalmat bonyolít le elektronikai mérőmű­szerek eladásával. Gyártmány- választékának oroszlánrészét ex­portálja, s hazánkkal is kapcso­latban áll. Innen Elsinore-ba, — vagy ahogy a világon jobban ismerik: Helsingorbe látogatott el a ma­gyar vendégek csoportja. A Ham­let királyfit idéző városnév ma 30 000 lakosú, lüktető ipar- és ki­kötővárost jelent Sjaelland (Zea­land)-sziget keleti partján, 45 ki­lométerre Koppenhágától. Shakes­peare Hamletiének várát, Kron- borgot, amelyet konmányelnökünk most megtekintett, idegenforgal­mi központtá fejlesztették az időnként rendezett Hamlet-elő- adások. Lázár György és kísérete szer­dán, a késő délutáni órákban ha­zautazott Koppenhágából. (MTI) Kádár János fogadta Gaston Plissonniert A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghí­vására október 27—30-a között hazánkban tartózkodott Gaston Plis- sonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier- val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzet­közi helyzetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjain­kat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen voltBerecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) Tegnap délelőtt Kecskeméten Gráner Gyula első titkár elnökle­tével ülést tartott a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága. A tes­tület hat napirendi pontot tár­gyalt meg és hagyott jóvá. Első­ként a fiatalok a KISZ X. kong­resszusa és a megyei küldöttgyű­lés határozatainak végrehajtását szolgáló feladatokat határozták meg, majd munkabizottságok alakításáról döntöttek. Harmadik témaként a nyári építőtáborozás tapasztalatait vitatták meg, ez­után az Ifjú Gárda 1981/82-es programját hagyták jóvá. Vége­zetül szervezeti és egyéb kérdé­sekben határoztak. Az idei, sorrendben huszon­negyedik építőtábori szezont nagy­jából ugyanazon okok tették fon­tossá, mint a tavalyit, tavaly előttit, nevezetesen: hozzájárulni a népgazdaság idényjellegű munkaerő-szükségletének kielé­gítéséhez, segíteni a fiatalok mun­kára nevelését. Megállapította a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága, hogy mindezen felada­tokat az építőtáborok eredménye­sen oldották meg. Külön-külön kell értékelni me­gyénk diákjainak munkáját, és az ország minden részéből érke­zett fiatalok Bács-Kiskunban végzett tevékenységét. A mi ta­nulóink hat táborban a mezőgaz­daság, hat másikban az építőipar és egy-egy helyen az út- és vasút­építés munkáját segítették. A 2235 diák eredményesen hajtotta vég­re a rábízottakat, ami abból is nyilvánvaló, hogy az egyébként sem laza normákat mindenütt túlteljesítették. 12 brigád 132 tag­ja kapott pénzjutalmat, 9 taninté­zet pedig díszoklevelet és 2000— 3000 forintos sportszervásárlási utalványt érdemelt ki. Az idén negyedszerre rendez­ték meg a szakmunkástanulók megyei táborát, amelyben lakás­építés, az új mentőállomás, a gyógypedagógiai intézet és az új­kollégium építése szerepelt a fel­adatok között. A KISZ KB és a bolgár testvérszervezet közötti megállapodás alapján cseretábo­rozásra kerülhetett sor: a Kato­na, a Bányai, a III. Béla és a Tóth Kálmán középiskolákból 20—20 fős csoportok utaztak Kazanlakba és Plovdivba. Paradicsom- és paprikaszedés, káposztakapálás volt a munkájuk, ezt becsülete­sen elvégezték. Az építőtáborozáson belül kü­lön téma Bács-Kiskun megye szerepe, hiszen az ország ilyen-* fajta munkahelyeinek egynegye­de nálunk található. Az idén pél­dául 26 mezőgazdasági és 1 kon­zervgyári táborban 12 megye és a főváros 15 és félezer diákja vég­zett nélkülözhetetlen, hasznos munkát. Kukoricacímerezés, meggy-, alma-, őszi- és kajsziba­rackszedés, szőlőkacsolás és -ka­pálás jelentette a munkák koránt­sem teljes listáját. Szabad időben központi és he­lyi szervezésű önművelő, szóra­koztató és ismeretterjesztő prog­ramok várták a fiatalokat. Majd­nem minden táborban rendeztek fórumot a KISZ X. kongresszusá­ról, az ott elfogadott határozatok­ról. A megyei moziüzemi válla­lat ebben az évben kiemelkedően jól oldotta meg a táborok film­ellátását. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága nemcsak a tapasztala­tok összegezésével foglalkozott, hanem a jövő tennivalóival is. B. J. Öt évre szóló fejlesztési programot hagyott jóvá Baja Város Tanácsa Kedden délután dr. Kincses Fe­renc tanácselnök vezetésével ülést tartott Bája Város Tanácsa. A tes­tület először személyi kérdések­ben foglalt állást. A Baja Váro­sért kitüntetést — melyet októ­berben, a város felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából' rende­zendő ünnepségen adnak át dr. Saághy György körzeti orvosnak, SZTK ellenőrző főorvosnak, Ba- lazsits Istvánnak, az Alsó-duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság bri­gádvezetőjének és Lantos And­rásáé nyugdíjasnak ítélték oda. Ezt követően felmentették bér osztásából dr. Molnár János mű­velődésügyi osztályvezetőt, aki a tanítóképző főiskola marxista— leninista tanszékének tanára lett és helyére kinevezték Szabóné Fátrai Klárát, a főiskola volt ta­nárát. A város VI. ötéves területfej­lesztési programjának vitáját dr. Kincses Ferenc egyebek között ezekkel a szavakkal vezette be: — Ez az országos, megyei és he­lyi érdekeket, igényeket szinkro­nizáló tervkoncepció — melyet egyébként élénk társadalmi esz­mecsere és annak alapján bizo­nyos rangsorolás előzött meg — olyan minőségi célokat tartalmaz, amelyek szerények, megalapo­zottak és nehezebb gazdálkodási feltételek mellett is biztonságo­san fogják szolgálni Baja gazda­ságainak és infrastruktúrájának megfelelő ütemű gyarapodását. A dokumentum nyitott is egyben, az egyes témaköröket, döntéseket illetően orientáló jellegű, ami le­hetőséget teremt a változó körül­ményekhez való rugalmas igazo­dásra és megnöveli az éves ope­ratív tervek szerepét. — Továbbra is a termelés pri­mátusát hangsúlyozzuk — foly­tatta a tanácselnök —, legfonto­sabb feladatunk pedig változatla­nul a lakásépítés. Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb erővel kell a lakóhelyi és természeti környe­zet felé fordulnunk. Lényeges, hogy az alapkérdések jól bevé­sődjenek a köztudatba, hisz mi sem élünk üvegbúra alatt. Hogy végül is mit tudunk majd meg­valósítani, az attól is függ: meny­nyire számíthatunk és támasz­kodhatunk saját magunkra, a la­9 Az ülés résztvevőinek 'egy csoportja. kosság összefogására. Mert bár­mennyit teszünk is azért, hogy mindenhova, mindenkihez eljus­sanak ezek az elképzelések, csu­pán fölvázolni a jövő körvonala­it nem elég. Az alkotó-teremtő munkához fel is kell zárkózltatni az embereket. Az 1985-ig szóló területfejlesz­tési koncepció foglalkozik a ter­melési ágazatok fejlődésének ten­denciáival és konstruktív ajánlá­sokkal szolgál az illetékes vezetők részére. A kommunális és szociá­lis ellátással, valamint a közle­kedéssel és a kereskedelemmel kapcsolatban viszont konkrét ten­nivalókra, sürgős beruházásokra is felhívja a figyelmet és mozgó­sít. Emeljünk ki talán ez utóbbi­ak közül néhány érdekességet. Az V. ötéves tervidőszakhoz ké­pest 20 százalékkal kevesebb, ösz- szesen 1700 lakás épül Baján, ám előtérbe kerül a családi hajlékok színvonalának emelése, a több-- szintes lakóházak állagának megóvása. Az Újvárosban két felnőtt és egy gyermekorvosi kör­zetet hoznak létre, és főfoglalko­zású üzemorvost kap a déli ipar­telep. A nőgyógyászat az átalakí­tott sebészeti épületbe költözik, így lehetőség nyílik a szülészeti osztály felújítására. Uj mentőál­lomás is épül, Bajaszentistvánon pedig már készül az új gyógyszer- tár. Háromszázötven kisgyereknek teremtenek napköziotthonos óvo­dai helyet, ami azt jelenti, hogy öt év múlva nem lesz elutasított felvételi kérelem, sőt a zsúfoltság Is mérséklődik. A BACSÉP mun­kásszállóját általános iskolává építik át, ezenkívül minisztériu­mi beruházásban kisegítő iskola, s hozzá kollégium létesül. A kö­zépfokú oktatás feltételei a III. Béla Gimnázium rekonstrukció­jával és a 609-es szakmunkás- képző intézet tíz tantermes bő­vítésével javulnak. A tanítókép­zőben kollégiumot, a vízügyi' fő­iskolán laboratóriumot avatnak majd. Helyreállítják és korszerűsítik a vasútállomás felvételi épületét, bővül a Duna-parti rakodó és a Bokodi úti teherpályaudvar. El­készül az úthálózat a Józsefvá­rosban : ily módon megteremtő­dik az autóbusz-összeköttetése a városközponttal. Felújítják a Bé­ke- teret, növekszik a telefonelő­fizetők száma, a készülékek be­kapcsolódnak a távhívó rendszer­be. Átadják rendeltetésének a nagy teljesítményű csávolyi át­játszó tv-tornyot. Az 1985 végéig megnyíló főbb kereskedelmi egy­ségek: vegyesboltok az 51-es fő­út mentén, a tanács, a BEK, a BIK és a VIDIA finanszírozásá­ban: továbbá raktáráruház, Ho­tel Sugovica, több peremkerületi csemege-, BÁCSHUS-szaküzlet. Előkészítik a területet egy új Domus áruháznak. Az ülés hátralevő részében a VI. ötéves tervciklus tanácsi fel­újításairól, a város környezetvé­delmi programjának végrehajtá­sáról, valamint az alsófokú ok­tatás és a gyermekélelmezés hely­zetéről készült beszámolót, s azok határozattervezetét vitatták meg és fogadták el a tanácstagok. K. F. BÁBOLNÁI NAPOK „Mozgó” mezőgazdasági kiállítás Három napon át — október 1- én, 2-án és 3-án rendezi meg — a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát, az IKR (Bábolnai Iparsze­rű Kukoricatermelő Közös Vál­lalat) és a BCR Művek — az ötö­dik Bábolnai napokat. Bemutat­ják: mit tesznek a magyar mező­gazdaság két alapvetően fontos ágazata, a gabona- és a húsprog­ram teljesítése érdekében. Megis­merhetők a legújabb kutatási eredmények és a már alkalmazott és bevált új biológiai, technoló­giai, technikai elemek. A Bábolnai napok jelentőségé­ről tanúskodik az, hogy évről év­re több a kiállító. Az idei bemu­tató minden eddiginél nagyobb méretű. 148 bei- és külföldi ne­mesítő intézet és cég, gép-, vala­mint vegyigyár ad számot: mi­lyen újdonságokat kínál a mező- gazdaság fejlesztéséhez. Ezt a rendezvényt külföldi szakkörökben a legnagyobb euró­pai „mozgó” mezőgazdasági kiál­lításként tartják nyilván. Az új technológiákat ugyanis kint a szántóföldön. üzem közben lehe­tik szemügyre az érdeklődők. A ’ Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát múltja, jelene, és jövő­je az állattenyésztés. A világhí- "rét megalapozó, virágzó lótenyé­szete mellett, ma már iparszerű állattenyésztési rendszerei révén válik a Föld minden táján egyre ismertebbé. Tetra márkájú ba­romi itenyészetét például a világ első öt cége között tartják nyil­ván. Üjabb és újabb piacokat hó­dít meg a Tetra sertés. Legújabb rendszerei az iparszerű bárány-, valamint a háztáji nyúltenyész- tés. A legnagyobb hazai mezőgaz­dasági termelő vállalat idei, vár­ható 6 milliárd feletti termelé­séből csaknem háromszor annyi érték jut minden egyes dolgozó­jára, mint általában az állami gazdaságokban. A kombinát emellett nélkülözhetetlenül fontos szerepet tölt be az országos ku­tatásokban és az exportban. Leg­nagyobb vevője a Szovjetunió, ahová most 500 komplett istállót szállított, a tenyészanyaggal együtt. Tetra baromfitenyészeté­nek három földrészről — Európá­ból, Ázsiából és Afrikából — több mint 30 ország a vevője. Ez évi tőkésexport-tervéből 37,5 millió dollárt tesz ki. A kombinát sokrétű feladata teljesítésébe bekapcsolta a hazai mezőgazdasági és ipari üzemek egész sorát. Csupán baromfite­nyésztésében több mint 300 gaz­daság vesz részt. Kooperációit fo­lyamatosan bővíti. A minőség, a gazdaságosság fokozására, újabb és újabb fajtákkal és technoló­giákkal áll partnerei, vevői ren­delkezésére. Az IKR ugyancsak a kombi­nátban kidolgozott iparszerű ku­koricatermelési technológia szé­les körű alkalmazására alakult. Az első hazai szántóföldi növény- termelési rendszerben évről évre nő a részt vevő gazdaságok szá­ma, és ma már meghaladja a kétszáznegyvenet. A bábolnai technológiát alkalmazó nagyüze­mek tíz év alatt mintegy 2 millió tonna többletkukoricát adtak a népgazdaságnak. A közös vállalat gazdálkodása lényegesen különbözik a példájá­ra alakult más szántóföldi rend­szerektől. Míg az azokban részt vevő nagyüzemek saját eszköze­ikből vásárolják meg a gépeket, az IKR — a növénytermelési rendszerek között az egyetlen kö­zös vállalat — vállalati beruhá­zásból szerzi be. Arát a taggaz­daságok öt év alatt törlesztik. A taggazdaságok jövőre nem­csak a kukorica, hanem a kalá­szos gabona teljes területét is IRR-tedhnológiával művelik. A közös vállalat a nagy teljesítmé­nyű gépek minél jobb kihaszná­lására már évek óta integrálja a napraforgó és a cukorrépa ter­melését is. Annak érdekében, hogy minél nagyobb takarmány­termő területek szabaduljanak fel az ipari növények számára, ki­dolgozta gyepprogramját. Ezt 74 taggazdasága alkalmazza már. Jövőre a rendszer több mint 520 ezer hektáron, a hazai szántóföl­di terület több mint 10 százalékán integrálja a termelést. A BCR Művek — a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Chi- noin és a Richter (Kőbányai) gyógyszerárugyárak közös vál­lalata — első üzemének, a pre- mixgyámak a termelése szintén az állattenyésztést szolgálja. Az évente készített 30 ezer tonna premixszel 3 millió tonna takar­mánykeverék válik teljes érté­kűvé. Ez a hazai takarmánygyár­tásnak fele. A modern, teljesen automati­zált gyárban újabb és újabb bio­lógiailag aktív anyagokat is ké­szítenek. Ezek nagymértékben se­gítik az állatok fejlődését. A BCR Művek munkája jelentősen bővül majd a nemrég alakult magyar- amerikai közös vállalat fermentá­ciós gyárának felépítésével. Október /elseje a zene évente visszatérő ünnepnapja — leg­alábbis így tervezte annak ide­jén az ENSZ , kulturális szer­vezete — egy percre talán megállítja a világ népeinek mozgalmas életét. Arra kell emlékeztetnie az emberiséget, hogy mindennapi tevékenysé­ge — munkája, gondja, öröme — mélyén ott él egy humánus és egyetemes művészet, a mu­zsika. „A zenének nincs szük­sége vízumra, /fordítás nélkül is érthető szerte a világon" — mondta Sosztakovics. Am a világszervezet nem csu­pán okos megállapítások . téte­lére, vagy széplelkű ábrándo­zásra akarta felhívni az embe­rek figyelmét. (Bár feszült nemzetközi-politikai helyzet­ben talán inem ártana néha em­lékeztetni arra is: „Testvér lé­szen minden ember ...") Az igazi cél a zene ünnepén az összegzés, az eddigi kulturális, művészeti eredmények szám­bavétele, a további feladatok kijelölése. Mi, magyarok is hozzájárul­tunk. nem is lebecsülendő ér­tékekkel az egyetemes zenei kul­túra gazdagodásához. Bartók és Kodály művészete méltó folytatása Európa korábbi nagy zenei (múltjának. Jeles szak­írónk, Szabolcsi , Bence , írta egyik híres zenetörténeti mun­kájában: „A régi Firenze szel­leme nem halhat meg, ha Ke­let-Európábán támad folytató­ja. Bartók és Kodály művésze­te, majd világzenévé növek­szik." Állította ezt a XX. szá­zad első negyedében. A Bart ók- centenárium végeztével, és Kodály Zoltán 100. születési év­fordulójának közeledtével — mint ezt a nemzetközi publiká­ciók is bizonyítják — az érté­kelési folyamat befejeződött. Sokszor pémi túlzással „zenész nagyhataÍom’’-ként emleget­nek bennünket. Ám mielőtt végleg eltöltene bennünket a büszkeség, vessünk egy pillan­tást a másik oldalra ... A Muzsika, a Kóta, a Magyar Nemzet hasábjain az elmúlt években kibontakozott vita, a szenvedélyes hozzászólások ének-zene oktatásunk, és álta­lában zenei életünk problémái­ról jelzik az ellentmondásokat. Felbolygatták még a 'kívülállók kíváncsiságát is. Jó lenne ha legalább ilyenkor bevallanánk, van imég mit tenni, hogy mél­tók legyünk a „zenei nagyha­talom" elnevezés birtoklására. Mert: ha nem is telik el Ma­gyarországon nap koncert nél­kül, kiemelkedő eredmények­ről számolhatunk be nemzetkö­zi muzsikus fórumokon, min­taiskoláinknak és zenei tudo­mányos intézeteinknek csodá­jára járnak, mégis a felnövek­vő nemzedékek többsége zenei analfabéta, nem tud kottát Ír­ni, olvasni, koncerttermeink csupán felében harmadában tel­nek meg. A városi és megyei kórustalálkozókat érdektelen­ség kíséri, számos helyen küsz­ködnek »zenepedagógus- és fő­leg vonóstanárhiánnyal, las­san halad a zenei ismeretter­jesztés és a fiatalok többsége az ilyen fajta ízlés minimumá­val sem rendelkezik... A Zenei Világnap „leltárjá­hoz" ez is hozzátartozik. A leg­fontosabb feladatok sora, a se­gítség mikéntje, « gondók meg­szüntetésének útja már körvo­nalazódott. Tudjuk, hogy Ma­gyarországon ma azokat az ala­pokat kell szélesíteni, ame­lyekkel zenei életünknek em­lített gondjait enyhíthetjük. Is­mét Sosztakovics kifejezésé­vel élve: „hogy a vízum nélkül utazó, fordítás nélkül is érthe­tő egyetemes nyelv a muzsika, ne csak a nagyvilág reprezen­táns pódiumaira, de a legkisebb falvakba is eljusson.” P. E

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom