Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

VILÁG) PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 214. szám Ara: 1,40 Ft mi. szeptember 12. szombat Kádár János fogadta Harry Tischt Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára pénteken a KB székiházában fogadta a kül­döttség élén 'hazánkban tartózko­dó Harry Tischt, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagját, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége .(FDG.B) elnökét. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Rudolf Rossmeisl, az NDK magyarországi nagykövete. \ ; Ki a szabadba! S. oldal Demokratizmus az ipari szövetkezetekben «. oldal Heti rádió- és tv-műsor 5 —6. oldal Kongresszusi küldötteket választottak a megye fogyasztási szövetkezetei Mint ismeretes, az Országos Tanács 1981. november 14—16-re összehívta a fogyasztási szövet­kezetek IX. kongresszusát. A kongresszus előkészítésével kap­csolatos teendők végrehajtása Bács-Kiskun megyében is befeje­ződött: a koliektfvák vélemé­nyezték az előzetesen kiadott központi téziseket, és elküldték 167 képviselőjüket a kongresz- szusl küldöttválasztó megyei gyű­lésre, melynek színhelye pénte­ken a kecskeméti MESZÖV- székház volt. A megjelenteket — közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Molnár Frigyest, a SZÖVOSZ nyugalmazott elnökét, ország- gyűlési képviselőt, és Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát — Hrebik Ferenc, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese üdvözölte. Miután a tanácskozás résztvevői kézfeltartással döntöttek a jelö­lő, a mandátumvizsgáló és a sza­vazatszedő bizottság összetételé­ről, Ispánovits Márton, a MÉ­SZÖV elnöke emelkedett szólás­ra. A VIII. kongresszus óta vég­zett munkáról és a kongresszusi tézisek megyei visszhangjáról szóló beszámolóját így kezdte: — Megyénk fogyasztási szö­vetkezetei összeségében sikeresen hajtották végre a kongresszust előkészítő küldöttgyűlés és moz­galmunk legmagasabb fórumá­nak határozatait. Legfontosabb terveink, feladataink teljesültek, megoldódtak. A mozgalom ereje is megnyilvánul abban, hogy Bács-Kiskun általános fogyasztá­si és értékesítő, takarék- és la­kásszövetkezetei megfelelően vet­• Ispánovits Márton számolt be a végzett munkáról. ték ki részüket a párt- és állami határozatokban számukra meg­jelölt program végrehajtásából. Eredményesen működtek közre a kitűzött életszínvonal-politika megvalósításában, a szövetkezeti tagság növekvő és differenciáló­dó igényeinek kielégítésében. Sokoldalú tevékenységükkel nö­velték a falu népességmegtartó képességét, pozitív irányban fej­lesztették a közízlést, a fogyasz­tói szokásokat, s javították a la­kóhelyi közérzetet. Az előadó ezek után szólt a tartalmában új vonásokkal gaz­dagodott szövetkezeti demokrá­ciáról, és részletesen ismertette a taglétszámban bekövetkezett kedvező változásokat, hangsú­lyozva, hogy a fiatalítás, sajnos, elmarad a lehetőségektől és a kívánalmaktól. Elismerően nyi­latkozott ugyanakkor a tagság anyagi áldozatvállalásáról, arról, hogy az áfészek és a takarékszö­vetkezetek részjegyalapja — a célrészjegyek értékét is beleért­ve — megközelíti a 90, a tagsági kölcsönökkel együtt pedig meg­haladja a 100 millió forintot. En­nek megfelelően növekedett az érdekeltek részesedése is. Az egyesülések következmé­nyeit, a testületi munka színvo­nalát, a nő- és ifjúságpolitikai célok megvalósítását, a szövetke­zetek közművelődési, testnevelési és sporttevékenységet támogató szerepét is elemezte-értékelte a MÉSZÖV elnöke, majd beszédét így folytatta: — Megyénk fo­gyasztási szövetkezeteinek gaz­dasági élete, gazdálkodása is a VIII. kongresszus és az V. ötéves terv által meghatározott irány­ban alakult, fejlődött. Arról ad­hatunk most számot, hogy a kongresszus határozatai lényegé­ben a nem várt.és az előző cik­lusnál sokkal nehezebb feltéte­lek mellett is megvalósultak. Az áfészék teljesítették V. ötéves tervüket, ezzel gyarapodásuk ki­emelkedő fontosságú szakaszát zárták le, A szövetkezeti munka eredményességében meghatározó szerepe volt a párt 'helyes szövet­kezetpolitikájának, s e politika megyei kisugárzásának. — Bács-Kiskun megye fogyasz­tási ■ és értékesítő szövetkezetei­nek elmúlt évi összes • árbevétele meghaladta a 9 milliárd forintot; ez 54 százalékkal volt több, mint fél évtizeddel ezelőtt. A közsé­gek lakosságát majdnem telje­(Folytatás a 3. oldalon.) Az őszi feladatokról tárgyalt a megyei szállítási bizottság Bács-Kiskun köztudottan az or­szág legjelentősebb mezőgazdasá­gi megyéje, ami azzal jár, hogy ősszel a betakarítás idején meg­nőnek nálunk a szállítási felada­tok. A termények tárolóhelyre, a fogyasztókhoz, illetve a feldolgozó ipari üzemekbe történő eljuttatá­sán kívül jelentős mértékben növe­li a .fuvarozási teendőket, a jövő esztendei vetésterületek előkészí­tése is. Az „emberes” hónapokban nekilendül az élelmiszeripari üze­mek exportja. Ezárt a megyei szállítási bizottság minden évben ülést tart a csúcsidőszakot meg­előzően a feladatok számbavétele és a megoldásukhoz rendelkezés­re álló erők felmérése céljából. Ezt az ősz eleji összejövetelt teg­nap tartották meg Kecskeméten, a megyei tanács épületében Rigó Istvánnak, a szállítási bizottság tit­kárának, a 9-es Volán igazgatójá­nak elnökletével. A megyei tanács mezőgazdasági ■osztályától kapott írásos és szóbeli tájékoztató szerint a korábbi évek­től eltérően az idén a kedvező nyári időjárás révén az őszi nö­vények termésének betakarítása nem torlódik össze, így a szállítók­ra sem nehezedik akkora súly a csúcsidőszakban. A kukoricát ta­valy októberben kezdték törni, ez­zel szemben az idén a koraibb éré­sű fajtákat már szeptember eleje ótó szüretelik a gazdaságok. A termésen kívül az idén a mező- gazdaságban 110—120 ezer fonna vetőmagot és műtrágyát, valamint 100 ezer tonna göngyöleget is szál­lítani kell egyszer,, vagy többször, összesen mintegy 1,5 millió tonna áru mozgatására kell felkészülni az ez évi betakarítási időszakban. Igen tekintélyes szállítási felada­tokat kell megoldani a megye nagy élelmiszeripari vállalatainál is. A Kecskeméti Konzervgyárnak például szeptemberben naponta 1200—1300 tonna árut kell moz­gatni közúton. Ehhez a 9-es Vo­lántól, a KOHUSZ-tól és a mező- gazdasági üzemektől a szerződé­sek szerint elegendő gépkocsira számíthat a vállalat. Vasúton szep­tembertől december végéig körül­belül 17 és fél ezer tonna konzer- vet terveznek szállítani, zömmel exportra. A ZÖLDÉRT szintén nagy bel- és külföldi forgalmat bonyolít le. Síajtos Péternek, a MÁV Szege­di Igazgatósága igazgatóhelyette­sének beszámolójából kitűnt, hogy a vasútnak a megye ipara irányá­ban is jelentős kötelezettségei vannak még az év hátralévő ré­szében. Kétszázezer tonna kavics és homok, 4 ezer tonna ás­ványolaj, illetve annak szár­mazéka, 5 ezer tonna vas- és acéláru, s más egyebed szállításá­val kell számolniuk. A Bács-Kis- kunbód elszállítandó 830 ezer ton­na árun belül különös gondot for­dítónak arra, hogy az exportkül­demények minél rövidebb vára­kozással indulhassanak el rendel­tetési helyükre. Sajnos, a vagonhiány ebben az évben is hátráltatja az exportá­lókat, az igazgatóság' igyekezete ellenére. A rendelt vagonmennyi­ségnek rendszerint csak egy ré­szét kapják meg, s nagy fejtörést okoz annak elosztása az igénylők között. Sokat foglalkoztak a szállítási bizottság tegnapi ülésén a fuvaro­zók és a fuvaroztatók rakodási készségével. Ügy tűnt, hogy a ko- csiállásidők jelentős mértékben nem rövidültek a megyében az előző évekhez képest. A MÁV a partnereit, a partnerek a MÁV-ot kritizálják, kölcsönösen elismerve, hogy mindkét félnek sokféle spe­ciális gonddal kell megküzdenie. Csak hát előbbre is kellene lépni. Különösen fontos lenne az idegen azaz külföldi vagonok gyors kira­kása, hiszen a késedelmet dollár­ban mérik, amit végső soron a népgazdaság fizet. A vitában többen tettek figye­lemre érdemes észrevételeket, köztük dr. Somoskövi István, a ba­jai TESZÖV titkárhelyettese, Rá­mutatott, hogy a nyersanyagfel­vevő ipari létesítményeket, még a legújabbakat is, rendkívül kis fogadóképességűre méretezik. A tervezők nem gondolnak erre a problémára, Így aztán a mezőgaz­dasági terményt odaszállító gép­kocsiknak félnapokat kell vára­kozniuk terhük lerakásáig. Ez lehetetlenné teszi a járművek ki­használását. A szállítási bizottság elfogadta a javaslatot, miszerint az észrevételt továbbítani kell az illetékesekhéz. A felszólaló kérte a MÁV-ot, hogy a szállítási csúcs- időszakban Baja környékét üte­mesen lássa el — mint szállító — üzemanyaggal, mert annak hiánya az előző években mindig fenn­akadásokat okozott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az export- vagon-rendeléseknél vegyék szá­mításiba: az idén a Duna-Tisza közéről több almát kell külföldre szállítani, pótolni kell majd a szabolcsi, időjárás okozta veszte­ségeket. Így a vagonhiány még több feszültséget okozhat a me­gyében. A megyei szállítási bizottság úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a gondok ellenére, erőfeszítések árán időben meg lehet oldani — 'kedvező időjárás esetén — az őszi szállítási csúcsidőszak feladatait, elejét lehet venni a megtermelt javak minőség- és mennyiségben károsodásának. A. T. 8. A SZOLNOK ÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTOK ÜLÉSE TISZÁKÉ Közös érdek az öntözés, a vízgazdálkodás fejlesztése Harminc kilométer hosszan ha­táros Bács-Kiskun Szolnok me­gyével. A határfolyó a Tisza, az utóbbi évtizedben gyakran tette próbára a két megye vízhez köze­li településeinek lakóit. A legu­tóbbi áradásakor okozott sok mil­liós kárt még ki sem heverték a nyári gátak és a fővédvonal kö­zötti földeket megművelő embe­rek. Ezen felül legalább tíz millió forint kellene ahhoz, hogy a gáta­kat a szomszédos megyék közös érdekeltségű területein a Tisza várható újabb áradásáig helyre­állítsák. Ez a munka ugyanis hónapok óta húzódik, pontosabban meg sem kezdődött, mert nincsen rá pénz. A tiszakécskei és környék­beli gazdaságok viszont nem tud­nak lemondaná a sokezer hektá­ros területekről. Azok a legjobban termő földjeik, és nem vízjárásos években 40—50 millió forint ér­tékű termény kerül le róluk. Aze­lőtt évszázadonként vonult le akkora áradás, mint napjainkban évtizedenként kétszer, három­szor. A tiszakécskeieknek legújabban már évente háromszor is véde­kezniük kell az áradások ellen. Egy gazdasági épületet be lehet biztosítani a villámcsapás okozta tűz ellen, és térítést kap a káro­sult. Sok ezer hektár, igen érté­kes mezőgazdasági terület meg­védésére éppen nálunk — ahol olyan fejlett a vízügyi szolgálat, hogy számos ország megirigyel­hetné, — nem volna lehetőség? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek merülték fel tegnap Tisza- kécskén, az országgyűlési képvi­selők Szolnok és Bács-Kiskun megyei csoportjának együttes ülésen. A képviselőcsoportok tagjain 'kívül részt vett Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának első titkára, dr. Romámy Pál, az MSZMP Báos- Kiskun megyei bizottságának el­ső titkára, Kovács Antal állam­• Dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács általános elnökhelyettese a tiszántúli megye öntözési, vízgazdálkodási helyzetét ismerteti. titkár, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke, Hegedűs Lajos, a Kö- zép-Tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság, dr. Szenti János, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője, és ott voltak a MÉM me­zőgazdasági főosztályának szak- referensei is. Dr. Boza József, a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport elnöke mondott üdvözlő szavakat, majd dr. Bereczki Lajos, a Szolnok me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese ismertette a szomszédos megye öntözési, vízgazdálkodási helyzetét. Dr. Matos László, me­gyei tanácselnök-helyettes Bács- Kiskun öntözési tapasztalatairól, a belvízrendezéssel, melioráció­val, a vízhasznosítással kapcsola­tos eredményekről, ötéves ter­vekről tájékoztatta a résztvevő­ket. A vitában mindkét megye kép­viselőcsoportjának tagjai közül számosán szólaltak fel. Javasla­tok hangzottak el a közös érdekű öntözési, vízgazdálkodási felada­tok összehangolt megoldására, a Tiszán innen és túl a termálvíz hasznosításában a tapasztalatok kölcsönös cseréjére. Az öntözés fejlesztése érdekében a két kép­viselőcsoport az ágazat gazdasá­gosságának előmozdítására, an­nak nagyabb arányú támogatásá­ra 'tesz lépéseket. A jelenlegi körülmények között ugyanis a közgazdasági szabályo­zók változása miatt, mindkét me­gyében rohamosan csökken az öntözött terület. Az országnak pe­dig az az érdeke, hogy Szolnok megyében és Bács-Kiskunban, ahol nagykiterjedésű öntözőmű­vek vannak, és a folyók, csator­nák mentén bőséges vízszerzési lehetőség kínálkozik, minden olyan, növényi kultúra, amely gazdasá­gosan hasznosítja a mesterséges csapadékot, az öntözéses gazdál­kodás keretei között egyre nagyobb terméssel viszonozza a befektetett munkát, költséget. A két megye képviselőcsoport­jai végül Tóth Sándornak, a nagy­községi pártbizottság titkárának tájékoztatója alapján ismerked­tek meg Tiszakécske ipari, mező- gazdasági és kommunális fejlődé­sével. Majd a tiszakécske-kerek- dombi >Üj Elet Tsz öntözött tele­pét, a közös gazdaság kertészetét, ipari létesítményeit tekintették meg Vincze Lajos tsz-elnök kí­séretében. K. A. MÉRLEGEN*'AZ MSZBT-TAGCSOPORTQK Eredményesen szolgálták a baráti kapcsolatok erősítését A Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekez­lete óta végzett megyei barátsági tevékenységről adtak szá­mot a tegnap Kecskeméten megtartott tanácskozáson a moz­galom aktivistái, a Bács-Kiskunban dolgozó tagcsoportok vezetői. Az elmúlt ötéves munka értékelése után küldötteket delegáltak az október 17-i országos értekezletre. Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője köszöntöt­te a résztvevőket, köztük Drucker Tibort, az MSZBT ügyvezető el­nökségének tagját, és Friedler Károlyt, az MSZBT munkatár­sát Ezután Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára foglalta ösz- sze az elmúlt öt esztendő, mun­kájának tapasztalatait Beszámolójában ismertette, hogy az utóbbi időszakban jelen­tősen bővült a mozgalom megyei tömegbázisa. Míg 1971-ben 24 tag­csoport alakult, 1976-ban 30, az idén pedig már 56 vállalati, szö­vetkezeti, intézményi kollektíva volt tagja a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak. — Az elmúlt tíz év alatt ki­alakultak e mozgalmi munka jel­lemzői, az utóbbi öt esztendőben gazdagodtak formái —• mondta Katanics Sándor. — A tagcsopor­tok önállóbbak lettek, a kollek­tívák többségében értik a mun­ka sajátosságait. A feladatok között első helyen a 'politikai jellegű évfordulók • Katanics Sándor összegeste az elmúlt öt esztendő tapasztalatait. megünneplésére, a szovjet kul­túra és tudomány népszerűsítésé­re irányuló rendezvényeket kell megemlíteni, de jelentősek a tag­csoportok áltól kezdeményezett, illetőleg közreműködésükkel zajló politikai akciók is. Figyelemre méltó megmozdulás volt, amikor a Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyárának tag­csoportja 1976 decemberében megalakította a Moszkvai Rádió magyar adásainak hallgatóiból a baráti klubot. A kezdetben csu­pán Kecskemétre koncentrált te­vékenység ma már az egész me­gyére kiterjed — állapította meg a megyei pártbizottság titkára, majd beszédét így folytatta: — A tagcsoportok nagy figyel­met fordítottak a szovjet embe­rek életének bemutatására, s a tömegpolitikai munkában hasz­nosan működtek közre az SZKP (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom