Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

1981. szeptember 10. 0 PETŐFI NEPE • 3 # így nézfett ki a június J 6-1 jégverés után a'hátmonostori Kossuth Tsz korszerű szőlőültetvénye. Az utóbbi évtized legsú­lyosabb kárai ebben az esz­tendőben érték a mezőgaz­daságot. A jégesők, viharok helyenként a lakosság sze­mélyi tulajdonában is jelen­tős pusztítást végeztek. A növekvő közúti forgalom a közlekedésben fokozta a veszélyhelyzeteket. Vajon hogyan igyekszik ellensú­lyozni a bekövetkezett káro­kat az Állami Biztosító? Er­ről folytattunk beszélgetést Szabó Lajossal, az ÁB me­gyei igazgatóságának vezető­jével. — Az idén a Petőfi Népe több­ször tudósított jelentős elemi, fő­leg fagy- és jégkárokról. Az Ál­lami Biztosító eddigi tapasztala­tai szerint, milyen mértékű ká­rok érték a mezőgazdasági nagy­üzemeket, s hogyan rendeztek azokat? — Elsősorban a mezőgazdasági szakemberek előtt jól ismert .tény, hogy már az elmúlt év no­vemberében őszi, januárban pe­dig téli fagykárok érték a szőlő­gyümölcs ültetvényeket — mon­dotta többek között Szabó Lajos. — Április közepén, majd a hó végén iá erősen lehűlt a hőmér­séklet, aminek következtében ugyancsak jelentős károk kelet­keztek. Szakértőink 84 növény­biztosítással rendelkező gazda­ságban 6254 hektár gyümölcs és 12 ezer 428 hektár szőlőterületen állapítottak meg kárt. A téli és tavaszi fagyok által okozott vesz­teség összege — amit a biztosítási feltételeink szerint megtérítünk — meghaladja a 600 millió fo­rintot. Bács-Kiskun megye az ország­nak azok közé a területei közé tartozik, amelyeket a legsűrűb­ben ér jégverés. Ebben az évben eddig 20 jégnapot számoltunk meg. Ennek folytán 99 gazdaság 51 ezer hektáron jelentett jég­kárt. Ezen belül 60 gazdaságban több esetben is volt jégverés. ~A legnagyobb termésveszteséget a június 16-i, valamint a 23-i jég okozta. Ennek következtében 1200 (hektáron totálkár keletkezett. Búzából kisebb, míg szájából, fűszerpaprikából nagyobb terü­leteket kellett kiszántani. Egyes gazdaságok növényká­vaira igen jelentős összeget kell fizetnünk. Van, ahol a kártérí­tés előreláthatólag meghaladja majd a 70 millió forintot, de né­hány, kisebb gazdaságnak is több millió forintot térítünk. A kár­rendezés teljes összege csak a termésbe takarítás után lesz meg­állapítható. Összegezésül elmondhatom, hogy szinte nincs is a megyében olyan növénybiztosítással rendel­kező gazdaság, melyet az idén jelentős elemi kár ne ért volna. A jellemző inkább az, hogy nem is egyszer, hanem többször káro­sodtak. így aztán a 494 millió forint biztosítási díjbevételünk­kel szemben a kárkifizetésünk a téli, tavaszi fagy-, jég-, viharká­rok folytán a 800 millió forintot is meghaladja majd. Egyébként az eddigi legnagyobb kárkifize­tésünk 1978. évben volt, 644 mil­lió forint. A jelenlegi mezőgaz­dasági nagyüzemi növénybiztosí­tásunk 1976. évi életbe lépése óta ez év végéig a díjbevételünket a kárkifizetés előreláthatólag 500 millió forinttal lépi túl. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a növénybiztosítással nem rendelkező szövetkezeteket, szak- szövetkezeteket is súlyos károk érték. Ezt a tőkeerős gazdaságok valószínűleg könnyebben kiheve­rik, viszont azok, amelyek eddig is pénzügyi nehézséggel küzdöt­tek, a biztosítási fedezet hiánya miatt,, bizonyára nehéz helyzetbe kerülnek. — Kérem, szóljon néhány szót a lakosság vagyonát ért jég- és viharkárokról. — A lakosság vagyonában nagy károkat okozott a június 16-i jég-’ verés. A Petőfi Népe is közölt riportot a jég és vihar dusnoki pusztításairól. A tömeges karok felmérése és kifizetése befejező­dött, így elmondhatom, hogy Dusnok községben 509 épületkár­ra 3 millió forintot, Bátmonos- toron és Nagybaracskán 280 ron­gálódásra csaknem 2 millió fo­rintot térítettünk. • Az ügyek gyorsan és viszonylag panasz- mentesen lettek elintézve. Ezt bizonyítja az is, hogy a károsul­tak kérésére mindössze 9 eseti­ben kellett elrendelnünk utóvizs­gálatot. Ezeket az ügyeket is a károsultakkal egyetértésben ren­deztük. Tömeges jég- és viharkár-be­jelentések történtek a háztáji és kisegítő' gazdaságok, s a szerző­déses termelők részéről, is. Ezek felülvizsgálata és kifizetése je­lenleg is folyamatban van. — A lakosság körében milyen újabb igények kielégítésére ke­rült sor a közelmúltban? — Az utóbbi években nagyot fejlődött a lakossági vagyon- és személybiztosítás. Ma mar a la­kások, családi házak 70 százalé­ka biztosítva van a megyében. Az aktív keresők körében 171 ezer személynek van csoportos életbiztosítása. A gépkocsi­tulajdonosok 50 százaléka ren­delkezik CASCO-val. Az egyéni életbiztosításban je­lentős változást hozott az 1980. január 1-i központi intézkedés. Azóta ugyanis változatlan díjak mellett a biztosítási összegeket évenként rendszeresen 2 száza­lékkal emeljük. Ez az intézkedés népszerűvé tette az egyéni élet- biztosításokat, A 12-fele életbiz­tosítási módozat közül mindenki választhat a számára legalkalma­sabból. Ily módon az elmúlt más­fél év alatt több mint 4500 sze­mély kötötte meg az előrelátó gondoskodást és takarékosságot is magában foglaló életbiztosí­tást. Ez év január 1-vel újabb széles körű szolgáltatást nyújtó életbiz­tosítás lépett életbe. Ez nyugdíj- kiegészítő járadékot, rokkantsági térítést is ad. A nyugdíj-kiegészí­tés attól függően, hogy milyen összegben kívánják megkötni, havi 1000-től 5000 forintig ter­jedhet. A betegség utáni napi té­rítés összege szintén a biztosított szándékától függően 100—500 fo­rint lehet. Ugyancsak januárban lépett életbe az az intézkedés, amely a CSÉB-nyugdíjasoknak nyújt fokozottabb támogatást. Tömeges észrevételek alapján az Állami Biztosító központja a CSÉB- nyugdíjksok szolgáltatását diffe­renciáltan emelte. Egy CSÉB 20- as biztosításánál például .4500 fo­rintról 8 ezer forintra^ a CSÉB 40- nél pedig 9 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedett az életbizto­sítás összege. — Milyen változások történtek a gépjármű-biztosításban? — Mindenek előtt az új lakos­sági CASCO-biztosítást kell emlí­tenem, amellyel a gépjármű- biztosítást fejlesztettük. Az új igényekhez alkalmazkodva ugyan­is a baleset-biztosítási összeget kétszeresére emeltük. A biztosí­tottak kívánsága alapján, a lezárt gépkocsiból ellopott tárgyakra 12 ezer forintig adunk térítést. Bővült a biztosítás azáltal is, hogy a külföldön ellopott vagy a karambol következtében üzem- képtelenné vált gépjárműben uta­zók hazaszállítási összegét az AB fedezi. Természetesen az új biz­tosításnak a díja is magasabb. Ami a gépjárműkárokat illeti, a kifizetett kártérítés összege évről évre ugrásszerűen nő. így például 1980-ban 10 ezer 800 kár­eseményre 52 millió forintot té­rítettünk. Ez az előző évhez ké­pest 11 százalékos növekedést je­lent. — Mint szolgáltatást végző szerv, mit tettek az ügyfélszolgá­ltait javítására? — A biztosítás iránt a bizalom örvendetesen növekszik a lakos­ság körében. Ennek megőrzése az ügyek egyre korszerűbb intézé­sén, a bejelentett károk gyors rendezésén múlik, s mi erre tö­rekszünk. Ezért fontos felada­tunknak tartjuk az ügyfélszolgá­lat továbbfejlesztését, s ebben értünk is el sikereket. A gépjár­műkárok intézését az 1977. évi 30 napról mostanáig 13 napra csökkentettük, s ebben benne van a javítási idő is. A személyká­roknál az 1977. évi*6 napról 2,7 napra, a lakossági állatkárok ese­tében 8,5 napról 5,8 napra csök­kentettük az ügyintézést. Azáltal is gyorsítottuk- szolgáltatásainkat, hogy kárrendezési hatáskörrel ruháztuk fel — például a gépjár- műkár-rendezéssel és a műszaki károkkal kapcsolatban — a me­gye különböző részeiben lévő fiókjainkat. Ily módon nem kell ügyfeleinknek a megyeszékhelyre utazni. A gépjárműkároknál egyéb­ként bevezettük a gyorsított kár­rendezést, ami azt jelenti, hogy a károsultnak néhány órán belül készpénzben fizetünk. Telefon­üzenetrögzítő készüléket helyez­tünk ütembe, amit munkaszüne­ti napokon és éjjel is igénybe ve­hetnek ügyfeleink biztosítási problémáiknak elintézésére. Ezt azonban még kevesen tudják. Csupán néhányat említettem az ügyfélszolgálat fejlesztésére tett intézkedéseinkből. A jövőben to­vább keressük a módját annak, hogy ügyintézésünket miként tudjuk egyszerűsíteni, korszerű­síteni. Szívesen fogadjuk ügyin­téző munkánk javítására ügyfe­leink észrevételeit, javaslatait — mondotta végül Szabó Lajos. N. O. BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS MOZIÜZEMI TANÁCSKOZÁS SZOLNOKON Szakmai társulást alakítanak a filmforgalmazók Országos együttműködés lehe­tőségét biztosító szakmai társu­lás alapítását í határozták el a filmforgalmazó vállalatok — jelentették be az országos mozi­üzemi tanácskozás szerdai, befe­lező napján Szolnokon. A java­solt egyesülési forma, amelynek jogi vonatkozásait a közeljövő­ben dolgozzák ki, megszünteti a forgalmazó vállalatok elszige­teltségét, ás közös érdekképvise­letet biztosít valamennyi tagja számára, összegyűjti a filmter­jesztés, -forgalmazás, üzemelte­tés és műszaki fejlesztés nem­zetközi és hazai tapasztalatait, s azokat megfelelő szakmai aján­lással a megyei-vállalatok ren­delkezésére bocsájtja. Gondos­kodik a megfelelő szakmai to­vábbképzésről, mert -talán ezen a területen a legsúlyosabbak a gondok, hiányoznak a kellő nép­művelői ismeretekkel rendelke­ző moziüzem-vezetök. Tervezik, hogy főleg a kisebb települése­ken egy-egy mozi, üzemeltetésé­vel, a vetítés megfelelő feltéte­leinek biztosításával családokat bíznának meg. A kezdeményezés Hajdú-Bihar megyében már be­vált, ezeken a helyeken 30—40 'százalékkal növekedett a néző­szám. Fontos témája volt a -tanács­kozásnak a filmek differenciált terjesztése. Hangoztatták, hogy. a filmforgalmazásban a további­akban még jobban szem előt-t kell tartani az alkotások várha­tó nézettségi szintjét, a különbö­ző társadalmi rétegek érdeklő­dését. A tanácskozás technikai be­mutatóin két újdonsággal ismer­kedhettek meg a résztvevők. Lát­hatták működés közben a Film- technikai Vállalat és a 11. számú Volán vetítőautóját, valamint a Bács-<Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat újitókollektívájának mozi-buszát. Az előbbivel építő­táborokban, kempingekben, sza­badidő-központokban szabadté- tári vetítések tarthatók, míg az autóbuszban működő mozi első­sorban apró falvakba, tanya- központokba juttathatja el 1 a filmet. (MTI) VENDÉGÜNK VOLT Dr. Anghi Csaba A könyvtári katalógusok több Anghi Csaba-könyvel tartanak nyil­ván, de csak szerencsés olvasó juthat egyikhez-másikhoz. Állandóan kézben vannak művei. Fiatalok és idősebbelítkedvelik köteteit, mert a népszerű-tudományos ismeretterjesztés mintapéldái. A Natúra kia­dásában megjeleni, az állatvilágot az egyenlítőtől g. sarkokig bemu­tató könyve a műfaj remeke. Az emberek tudatában neve mégis a fővárosi állatkerttel kapcsoló­dik. A nagy budapesti gyűjtemény felszabadulás utáni fejlődése elvá­laszthatatlan egyetemi tanár vezetőjétől. Munkásságát megillető tisztelettel fogadták a kecskeméti vadaskert fennállásának tizedik évfordulójakor rendezett szakmai tanácskozá­son. Fiatalabb kollégái minden alkalmat, felhasználtak, hogy tapasz­talatairól kérdezgessék, élvezzék a pompás társalgót, gyarapodjanak a tőle hallott ismeretekkél. Kis társaságból ragadtam ki, amikor a Naiv Múzeum kertjében szusszantak városnéző sétájukon. Egy pesti kisdiák hol és hogyan kedvelte meg a természetet, erről kérdezgettem bevezetőként. Grill-ábécé A Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek a Siemens céggel együttműködve gyártja a grill­sütőket. Eleinte csak exportra ke­rültek ezek a konyhai kisgépek, az utóbbi években azonban mind nagyobb mennyiségben szállítot­ták a belkereskedelemnek is.- Ezekből a grillsütőkből jelenleg mintegy 70 ezer van a magyar háztartásokban, a belkereskede­lem csupán az idén 16 ezret ren­delt a VBKM-től. Ennél persze jóval többen grilleznek, hiszen az újabb típusú tűzhelyek már eleve grillbetéttel kerülnek forgalom­ba. Ezért is hasznos a napokban forgalomba kerülő első Grill-ábécé szakkönyv, amelynek összeállító­ja a grillsütő konstruktőre. A nyolcezer példányban elkészült könyv gasztronómiai és műszaki tanáccsal is szolgál, és vagy 300 receptet tartalmaz. Hasonló ké­zikönyv rövidesen megjelenik a VBK-M másik, a tavalyi BNV-n nagydíjat kapott, és azóta ugyan­csak több ezer példányban elkelt sütő-főző edényéhez, a Cirkotopf légkeveréses készülékhez is. A Grill-áhécét a BNV területén és vagy negyven KERAV-ILL-szak- üzletben árusítják majd a fővá­rosban. Útkorszerűsítés • Tiszakécskén, a Béke utcában a csapadékvíz-elvezető árkokat építik. Képünkön Csáki Miklós, a nagyközségi tanács dolgozója markológéppel naponta félszáz köbméter földet mozgat meg. (Kerekes Ferenc felvétele) — Sárospatakra íratott be édesapám, azzal, hogy a Rákó- cziak városában tanuljam az iga­zi magyarságot, a haza szeretetét. Ügy hiszem: elérte célját. Végül Budapesten érettségiztem. Közép­iskolai tanulmányaim befejezte- kor összeszedtem az állatvilág­gal kapcsolatos kollégiumokat is hirdető egyetémek, főiskolák prospektusait. Azt az iskolatípust kerestem, amelyben nemcsak az állatok szervezetéről, természe­téről tanulhatok, hanem takar­mányozásukkal is foglalkoznak. Jól választottam a magyaróvá­ri akadémiával. Professzora, Schandl akadémikus, később ma­ga mellé hívott gyakornoknak. Ö a fővárosi közgazdaságtani egye­tem mezőgazdasági szakán taní­tott. Vizsgáztam itt is, meg a bölcsészkar állattani tanszékén. Amikor megüresedett egy állás az állatkertnél, örömmel pályáztam. Felvettek. 1930-ban, több mint félszázada kerültem tartós kap­csolatba a fővárosi intézménnyel. Később az egyetemen tanítottam, de a második világháború után szívesen visszamentem, amikor felkértek a növény- és állatkert újjáélesztésére. Voltak gondjaink, voltak és vannak nagyszerű szövetségesek. Sikerült jó munkatársakat talált ni, kiváló utódokat nevelni, így örömmel vállaltam legfőbb fel­ügyeleti szervünk, a művelődés- ügyi minisztérium kérésére, az országos szakfelügyelői tisztséget. — Szinte minden nagyobb vá­rosban működik már állatkert? — így igaz. Egyik-másik egé­szen kiválóan. Külföldön is elis­mert a veszprémi, szépen fejlő­dik a debreceni, a győri, a pécsi egyike a leglátogatottabbaknak. A körülményekhez képest a kecs­keméti is jól funkcionál. Földes László, a vadászati világkiállítás miniszteri biztosa fordult hozzám, hogy az állatkertészeti anyagot, a kerítéseket, a berendezéseket Kecskemétnek adná. Én azt mondtam, várjunk vele, mert nem tudjuk, hogy milyen embe­rek kezébe kerül, megbecsülik-e. Földes azt mondta, hogy ő biztos a sikerben. Hamarosan meggyő­ződhettem arról, hogy jó szeme volt, jól tájékozód^; | Elismerés­re méltó, ahogyan a váiosi ható­ságok támogatják a biológiai is­meretterjesztésnek ezt a fontos fórumát. Tudok arról, hogy új, alkalma­sabb helyet keresnek számára. Talán megkezdhetnék a terület előkészítését, mert idő kell, amíg a fák lombot adnak, megerősö­dik a pázsit. Lelkes támogatója az ügynek Agud Károly, a városi tanács osztályvezetője, akit rég­óta ismerek, becsülök, és Pólyák Péter főmérnök. Ügyes gyakorla­ti ember Dobosi József, az intéz­mény vezetője, jól ellátja a dol­gát, bár nem szakmabeli. Nagyon jó kezekben van Kecs­keméten a biológia, az állattani ismeretterjesztés. Ez a jól sike­rült tanácskozás is derűlátásomat táplálja. H. N. Százezer tálca pattogatott kukorica A kisszállási Bácska Tsz kezdeményezése A kisszállási Bácska Termelőszövetkezetben 1973 óta foglalkoznak pattogatott kukorica készítésével. Tavaly már nyolcmillió csomagot értékesítettek kétféle — natúr és sós — változatban. Az ország minden részébe szállítanak a nagykereskedelem közvetítésével. Üjabban alumíniumfóliába csomagolt, pattogta- tásra kész tengerit hoztak forgalomba. A közös gazdaság műszaki gárdája egy ügyes gépsort szer­kesztett. A pattogtatni valót alumíniumból készült tálcába helyezik. A töltési súly 130 gramm, ami­ből 2.5—3 liter pattogatott kukorica lesz. A magot zsugorított fóliával borítják, erre papírfedő kerül. Végül egy kis nyelet is szerelnek rá, hogy legyen mivel mozgatni a tűzhely lángja felett. A papírfe­dő eltávolítása, majd 2—3 perces melegítés után a fóliaborítás alatt elkészül a finom csemege, mi­közben a borító fólia többszörösére duzzad. A készítmény iránt nagy az érdeklődés. Az idén 100 ezer tálcára van megrendelés. Ha a kereslet fokozódik, még egy gépsort készítfenek. A szükséges nyersanyagot is a közös gazdaság termeli. A Bácska Termelőszövetkezet 350 hektá­ron vetett pattogtatni való kukoricát, sőt a háztá­jikban is van nyolcvan hektár. • A láng feletti mozgatáshoz szükséges nyelet • Az aluminiumfóliából géppel készített tálcába kézzel szerelik a tálcára az asszonyok. mérik a pattogtatni való kukoricát. í * Elemi és vagyonkárok B ács-Kiskun megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom