Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyilatkozat országos tanácskozás AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 208. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 5. szombat A dél-afrikai fajüldöző rezsim népellenes politikájának újabb kegyetlen megnyilvánulása ellen emel szót a Magyar Szolidaritási Bizottság, pénteken közzétett nyi­latkozatában. Az apartheid-rendszer felszá­molásáért, az országban az alap­vető jogok érvényesítéséért har­coló szervezet, az afrikai nemzeti kongresszus (ANCj három fiatal harcosát ítélték halálra, Így az utóbbi két hónapban elítéltekkel együtt már hat embert fenyeget kivégzés« politikai meggyőződé­séért Meggyőződésünk, hogy e ke­gyetlen elnyomó intézkedések sem félémlítik meg Dél-Afrika szabad­ságharcosait, és a dél-afrikai né­pek évtizedes küzdelme meghoz­za az elnyomás alatt sínylődő mil­lióknak szabadságuk elnyerését- A világ haladó erőivel együtt köve­teljük a bebörtönzött dél-afrikai politikai foglyok szabadon bocsá­tását, a brutális vallatások, a ki­végzések beszüntetését — hang­zik az állásfoglalás. | PÁLYAKEZDŐK BAJÁN ÉS A BAJAI JÁRÁSBAN Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Baja, és a bajai járás gazdasá­gi, társadalmi fejlődése jó alapot jelent a fiatal szakmunkásoknak és a pályakezdő diplomásoknak, hogy hosszú távra berendezked­hessenek itt — állapította meg a péntek dálütáni, a bajai pártszék­házban tartott ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei 'bizottsága. A tanácskozás résztvevője volt Tér be Dezső, a megyei pártbizott­ság titkára, Móri László, a KISZ KB osztályvezető-helyettese és Ajkay Lajos, a KISZ KB Bács- Kiiskun megyei instruktora. A pályakezdőket mind a két előterjesztő — Szabó István, a KISZ Baja városi, illetve Kupsza Benjámin, a KISZ bajai járási bizottságának titkára — két cso­portba osztotta: egyikbe kerül­tek a tizenéves frissen végzett szakmunkások, másikba a húszon túli diplomások. Milyen egy szakmunkás? Az ifjúsági szövetség bajai bizottsá­ga szerint hiányos az általános műveltsége, szakmai-elméleti fel- készültsége elmarad a gyakorla­ti élet igényeitől, politikai látó­köre szűk. A nem éppen hízelgő jellemzést az előterjesztők azzal magyarázták, hogy a jó tanulók a gimnáziumokba, szakközép- iskolákba jelentkeznek, továbbá, hogy a szakmunkásképzés szín­vonala — az intézetek túlzsúfolt­sága, a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt — alacsony. Nehe­zíti a helyzetet, hogy a fiatalok fogadása a legtöbb vállalatnál még hagy maga után kivánniva- lót; magyarán szólva esetleges. Ezért az ifjak többsége azzal a felkiáltással helyezkedik el első munkahelyén: a katonaságig ki­bírom, aztán majd lesz valahogy. A lányok főként férjhezmenés és gyerekszülés után szakítanak a szakmájukkal, s választanak olyan céget, ahol egy műszakban dolgozhatnak. Az előterjesztők szükségesének ítélték azt, hogy a gyáriak gazdasági vezetői — és természetesen. az ifjúsági szövet­ség helybeni képviselői — karol­ják fel a szakmunkásokat, ismer­tessék meg velük az egész üze­met, éreztessék velük, hogy szá­mítanak rájuk. 'Ellentmondásos a fiatal értel­miségiek helyzete is. A műszakiak a város üzemeinek bonyolult gazdasági függőségi rendszere miatt (gyáregységi rendszer, ku­tatás-fejlesztés a központban, végrehajtás Baján stb.) nem ta­lálnak olyan közös támpontot, amelyről kiindulva általánosabb értelmiségi funkciókat is ellát­hatnának. Nemegyszer az is elő­fordul, hogy az üzemmérnököt „bérszínvonal-csökkentő ténye­zőnek” alkalmazzák, azaz, nem mindenki dolgozik képzettségé­nek megfelelő munkakörben. Gon­dokat okoz a nehézkes lakáshoz jutás: kulturális igényeik sem elégíthetők ki helyben. Ugyan­akkor a mozgalmi élet tevékeny részesei a jogászok, a mérnökök, a pedagógusok és az orvosok; szakértelmüket előadások, poli­tikai témák feldolgozásával is kamatoztatják. A bajai járásban az utóbbi esz­tendőkben csökken a fiatalok száma, s ezzel párhuzamosan nő a KISZ-tagok átlagéletkora. Ez bizonyítja a pályakezdők beil­leszkedésére fordítandó figye­lem fontosságát. Ezt a figyelmet a három évvel ezelőtti ifjúsági parlamentek határozatai váltják' aprópénzre. Bácsbokodon évente értékelik a pályakezdők munká­ját. Felsőszentivánon patron üst adnak a szakmunkások mellé, kutatási témát adnak a Bácsal­mási Állami Gazdaságban az .ag­rármérnököknek. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Gráner Gyula . első titkár elnökletével jóváhagyta és elfogadta a két jelentést, majd személyi ügyeket tárgyalt. Dr. Adorján Mihályt, akit szeptem­ber 2-án Kecskemét város Ta­nács végrehajtó bizottságának titkárává ' választottak, a testü­let — érdemei elismerése mel­lett — felmentette a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának tit­kári tisztségéből. Helyébe titkos szavazással dr. Dombóvári Ottót, a szegedi József Attila Tudomány- egyetem Államjogi Tanszékének gyakornokát kooptálták a KISZ megyei bizottságába, s választot­ták meg a testület titkárává. B. J. A vezetésszervezés jelentősége a mezőgazdaságban Tizenkét évvel ezelőtt az ország 2441 ter­melőszövetkezetében összesen 150 könyvelő­gép dolgozott. Ma már több mint 700 segíti az ott dolgozók munkáját. A mezőgazdasági üzemek vezetésének gondjai egyre inkább előtérbe kerülnek. A gyors ütemű technikai fejlődés elkerülhetetlenné teszi a legújabb kutatási eredmények és üzemi tapasztalatok szakemberekkel való megismertetését. Ennek érdekében kétnapos or­szágos szakmai tanácskozásnak adott otthont a Hírős Napok Kecskeméten rendezvénysorozat keretében a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai kara. A MAE Agrárgazdasági Társasága, a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsának közgazdasági főosztá­lya, és többek között a Neumann János Számítógéptudományi Tár­saság és a TESZÖV-ök közös rendezésében az ország különbö­ző szövetkezeteiből, állami gaz­daságaiból meghívott hétszáz ér­deklődő szakembert dr. Matos László, a megyei tanács elnök- helyettese köszöntötte. Köszön­tötte továbbá az elnökségben he­lyet foglaló dr. Vendégh Ferenc MEM-miniszterhelyettest, dr. Kostyán Rezsőt, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetőjét, Hu­szár Józsefet, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának fő­osztályvezetőjét, továbbá a me­gyei TESZÖV-ök képviseletében megjelent Magony Imrét, a Kis­kunsági Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Területi Szövet­ségének titkárát, és a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai ka- , rának képviseletében pedig dr. Király László tudományos igaz­gatót. A mezőgazdaság, szocialista át­szervezését 'követően valóságos technikai forradalom zajlott le a közös gazdaságokban. A nagy­arányú fejlődést nem követte az Cj. eredményeket rögzítő; belső nyilvántartási és ügyviteli rend­szer. A gazdaságirányítás folya­matos korszerűsítése kihatással van a mezőgazdasági üzemek bel­ső információs rendszerére is. A gazdasági döntést helyesen csak alapos, mindenre kiterjedő muta­tók birtokában lehet hozni. Dr. Vendégh Ferenc előadásá­ban tájékoztatta a jelenlevőket I Sikere van a szervezést, vezetést segítő gép- kiállításnak. azokról az intézkedésekről, ame­lyeket az ügyvitelszervezés és vállalatirányítás területén a mi­nisztérium hozni kíván a kö­vetkező hónapokban. Dr. Misi Sándor, a MÉM fő­osztályvezetője a szervezésveze­tési tevékenység fontosságáról és az ajánlott változásokról tartott előadást. A PM főosztályvezetője, dr. Kostyál Rezső előadásában elemezte a vezetésszervezés adta gondokat. A mezőgazdasági üze­mek differenciált fejlődése ugyanis gazdaságonként más és más problémát vethet fel. össze­függéseiben mutatta be a szabá­lyozó rendszer hatását a vezeté­si módszerekre. A kétnapos tanácskozás mottó­ja lehet, hogy a szervezés jelen­leg a legolcsóbb beruházások egyike. A tanácskozást szervező Mezőgazdasági, lUgyvitelszerve- zési Iroda eddig is nagy részt vállalt a nagyüzemek vezetési színvonalának növelése érdeké­ben. Módszertani útmutatói 1300 gazdasághoz jutnak el folyamato­san. Az általuk kidolgozott in­formációs rendszerek — komp­lex szervezési szolgáltatás kere­tében — segítik a gazdaságveze­tők megalapozott döntését. A tanácskozással egyidóben ki­állításon mutatják be a mező- gazdaságban hasznosítható leg­korszerűbb, minden igényt ki­elégítő irodagépeket is. A tudományos tapasztalatcse­rét ma szekcióüléseken folytatják. Sz. P. M. Tudományos tapasztalatcserék JH2 A tanácskozáson reszt vevők egy csoportja. (Méhesi Éva felvételei) A Hírős Napok rendezői gon­doskodtak a különböző mezőgaz­dasági ágazatban dolgozó szak­emberek tapasztalatcseréjéről is. A legnagyobb érdeklődé^ teg­nap a szőlőtermesztők tanácsko­zását és üzemi bemutatóját kí­sérte. Ezúttal a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben gyűltek össze a szakemberek. A megnyitó után Novák István, a Hosszúhegyi Ál­lami. Gazdaság főkertésze szólt az alföldi szőlőtermesztő nagygaz­daságok mindennapos gondjai­ról, feladatairól. Elmondta többek között, hogy míg 1979-ig a nö­vekvő termésátlag csökkentette az önköltséget, azóta a megdrágult termelés következtében az átlag növekedése nem tud lépést tarta­ni az önköltséggel. Ezért, a. ter­mékszerkezetet kell úgy megvál­toztatni, hogy fedezni lehessen az önköltség emelkedését. A házigazda, a keceli Szölő- fürt Szakszövetkezet messze föl­dön híres szőlőtermesztéséről. Ba- kacsi László kertészeti főágazat- vezető előadásából megtudhatták a résztvevők, hogy az itt lakók kétszázéves hagyományt folytat­va 280 hektár tagi, de nagyüzemi és 800 hektár közös területen gazdálkodnak. Méghozzá nem is rosszul, amit bizonyítanak a ter­mésátlagok, hiszen az elmúlt öt év átlagában megelőzték az or­szágos rendszerek, a Bács-Kis­kun megyei állami és szövetke­zeti gazdaságok átlagát. Ezt követően Hajma Géza, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság főkertésze és dr. Frigyesy Ferenc főiskolai adjunktus beszélt a ho­moki szőlőtermesztésről.' Érdekes volt hallani dr. Zilahi ,Jánosnak, a Kertészeti Egyetem tanárának véleményét arról a szemléletváltozásról, amelynek napjainkban lehetünk tanúi. Az egyetemi tanár elmondta, hogy általában azok a szőlőtermesztő gazdaságok, dicsekedhetnek ered­ményeikkel, ahol jó a vezető gár­da és' nem gördítenek akadályt az újdonságok, a termelékenyebb munkamódszerek bevezetése elé. A tanácskozás elnöke Katona József a Szőlőtermesztési és Bo­rászati Kutató Intézet tudomá­nyos tanácsadója öszefoglalójá- ban elmondta, hogy a hazai sző­lőtermesztés előtt álló feladatok között nagyobb súlyt kell fektet­ni az ültetvényekben a tőkepót­lásra, a termőhely megválasztá­sára. Ebben nagy szerepe van az emberi tényezőnek is, hiszen itt az Alföldön. ahol szeretik a sző­lőt sokan vállalkoznak a termesz­tésére. Már évek óta tudott, hogy az alföldi emberek növényszere- tete és munkabírása nélkül visz- szaihanyatlana az ország szőlőter­mesztése. A gyümölcstermesztő szakem­berek a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságiban, a zöldségtermelők pe­dig a szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezetben tartottak teg­nap délelőtt szekcióülést. A dísznövénytermesztők a Ker­tészeti Egyetem soroksári arboré­tumában, a gyógynövénytermesz­tők pedig a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezetben találkoz­tak. —r —r Rég láttam olyan igazi, mé­reteiben is annyira impozáns népünnepélyt, mint amilyen az idei alkotmány napján az ópusztaszeri volt. Az Árpád- emlékmű szomszédságában fel­állított emelvényt legalább öt­venezren állták körül, s a nagygyűlés után egész nap tar­tott a népvándorlás, még dél­után is ezrek érkeztek; Egymástól tíz-húsz méter­nyire felállított sátraknál mér­ték a sört, kínálták az enni­valót annyiféle változatosság­ban, amennyit ez a vidék csak nyújtani tud. És nóták zeng­tek keresztül-kasul a tájon és a tisztaságot, jólöltözöttséget, magát az ünnepi hangulatot nem szürkítették e vidék fel­felszálló porfelhői, ünnepel­tek zavartalanul, ahogy a töb­bi országrészben is ezen a na­pon, múltbeli emlékeken nem keseregve, a jövendőtől meg nem riadva, élve a jelen egy­szerű örömeinek, amiből igen sok van, csak körül kell nézni. Szívderítő, amilyen termé­szetességgel éli át népünk eze­ket az örömöket. Nem kell hozzá semmi, felülről jövő biz­tatás, a kincstári optimizmus hurrázó lelkendezése végképp kiment a divatból. Fordult a helyzet; ha valamely szóki­mondó ■vezető ember valahol elkezdi a bajt, gondot sorolni, olykor csodálkozó kételkedés­sel hallgatják, hiszik is meg nem is. Az optimizmust'a szé­les tömegek megváltozott élet­formája, igényei és lehetőségei táplálják, az a társadalmi tab­ló, amelyben önmagunkra is­merünk, ott vagyunk mi is a képen. Jó ezt végiggondolni, hogy mit is jelent; s kell is a bizakodáshoz, ami máskülön­ben azért annyira hiteles, mert nincs benne semmiféle hurrá­hangulat. Aki a munkájából él, ha­mar kifulladna a hurrázásban. Évekre, évtizedekre, egy egész munkáséletre kell berendez­kednie, s ehhez kell a tám­pontokat megtalálnia, s a meg­győződést, hogy érdemes így gondolkodnia és élnie. A leg­főbb ilyen támpontot a társa­dalmi viszonyaink adják. Ügy gondolom, ,mi évtizedekre visz- szamenőleg rendelkezünk ez­zel *a támponttal, amit a jövő­re nézve nyugodtan nevezhet­nénk erőforrásnak is. A vál­tozásokban is meglevő állan­dóság az, ami bizakodásunkat őrzi és táplálja. Állandóság abban, hogy pan munka és ennek alapján a kö­zös asztalnál mindenkinek he­lye van; állandóság a minden­kire egyformán kötelező ér­vényű törvényekben; állandó­ság a többség számára elérhe­tő vágyakban, célokban, ab­ban, hogy a közös terv a több­ség nevében tűz ki célokat, a társadalmi igény és lehetőség alapján. És nem felejtkezhe­tünk el a nyíltság állandósá­gáról, mely az emberi viszony- I latokat egyértelművé teszi, I szocialistává, s ebben a foga- I lomban minden benne van, I amit a hazai és a nemzetközi m munkásmozgalom haladásért I küzdő ereje mindeddig alko- I tott, s a társadalom egysége I garantál. A feladatok nagysága, az 1 elvégeznivalók sokasága is I realitásérzéket, józanságot, I mértéktartást ír elő. Gondol- I junk csak arra, mennyi tűre- I lem, mekkora belső fegyelem, m emberi helytállás szükséges g ahhoz, hogy bárki közülünk I felépítse saját életét, hogy ab- I ban minden a helyén legyen. I Ki győzné fölmérni, 'milyen I horderejű ez a vállalkozás or- I szágnyi nagyságrendben, mil- 1 lió visszahúzó tényező, a nem- I zetközi politika annyiféle vá- I ratlan és mostanában többnyi- I re egyáltalán nem örömteli I meglepetése közepette. A házépítés azonban ettől I még nem állhat, nem is áll I meg. Lassul. Nehezebben gyű- I lik a rávaló. Olyan új gon- I dók, nehézségek adódhatnak, I amire nem számíthattunk, s I ez már önmagában is olyan fe- I gyelmező erő, amely eleve tilt- I ja az elrugaszkodást a hétköz- I napok néha bizony kegyetlen I realitásaitól Annál becsesebb ■ azonban minden eredmény, I amit a kis család vagy a nagy I közösség elér, magáénak I mondhat. Mert azért nem mú- I ükéi ünnep az idén.sem anél- I kill, hogy ne lennének közös I örömet adó avatóünnepségek I az események sorában. Ahol nem a szavakon, ha- I nem a tetteken a hangsúly. K. I. A Hírős Napok mai eseménye Bács-Kiskun megyéből és hazánk más tájairól, sőt a ha­táron túlról érkezett közönség járja napok óta Kecskemét városközpönti utcáit, tereit. A kora délutáni órákban már zsúfolásig megtelik a Megyei Művelődési Központ, a Tudo­mány és Technika Háza. Itt több helyiségben a kertészeti, élelmiszeripari bemutatót te­kintheti meg a Hírős Napok eseményei iránt érdeklődök serege. Népes csoportok ke­resik fel a Kertészeti Főisko­lai Kiar épületét, ahol csütör­tök óta virágkötészeti bemu­tatót tartanak. Szombaton reg­gel itt szekció üléssel folyta­tódik a pénteken megnyílt szakmai tanácskozás, amelyen a mezőgazdasági vállalatok irányítását, szervezését tár­gyalják meg a szakemberek. A mai nap eseményeihez tartozik délelőtt 10 órakor a megyei tanácsháza nagytermé­ben az ünnepélyes díjkiosz­tás, ahol a Hírős Napók kiál­lításain, bemutatóin résztvevő mezőgazdasági üzemek, élel­miszeripari, kereskedelmi vál­lalatok, háztáji és kistermelők, továbbá a tudományos intéz-i mények kapják meg megérde­melt jutalmukat. A Hírős Napok nagy érdek­lődésre számottartó sportren­dezvénye a megyei ugró- és díjlovagló vferseny a kisfái lo­vasiskolában, ahová Volán-au­tóbuszok is indulnak: A lovas- verseny szombaton reggel kez­dődik. A Megyei Művelődési Köz­pontban, a Tudomány és Tech­nika házában csütörtök óta nyitva tartó kertészeti, élel­miszeripari és könyvk'iállitá- son kívül, az Alföld Áruház melletti szabadtéren kisgép-' bemutaitót, kisállat-kiállítást, délután pedig a Kertészeti Fő­iskolai Kar épületében virág- kötészeti bemutatót láthat az érdeklődő közönség. • Dr. Vendégh Ferenc előadást tart.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom