Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 30. A JÖVŐ ÉV ELEJÉN FOLYTATÓDIK Gromiko és Haig találkozója A nemzetközi életről 'és a kétoldalú kapcsolatokról NEW YORK események sorokban NYUGAT-BERLIN ____________ Ú jabb tüntetés zajlott le hét­főn ' Nyugat-Berlinben a szenátus antiszociális lakáspolitikája ég a rendőrterror ellen. Mint ismere­tes, az elmúlt héten a lakásfogla­lók és a rendőrök közötti összecsa­pásban • életét vesztette egy 18 éves fiatalember. A több, mint 3000 tüntető Heinrich Lummer, CDU-párti belügyi, szenátor le­mondását követelte, mivel ő ren­delte el a brutális rendőri beavat­kozást A tüntetők menetét hét­főn is karhatalmi erők tartóztat­ták fel. MADRID ____________________ A február 23-i spanyol állam­csínykísérlet miatt vád alá helye­zett tisztek egy csoportjának vé­dői a bíróságnak hétfőn benyúj­tott védekezésükben a király és a királynő kihallgatását követelik annak bizonyítására, hogy az ak­ciót a királyi pár tudtával és be­leegyezésével hajtották végre Ar­mada tábornok közvetítésével. Jel­lemző e vádak megalapozatlan­ságára, hogy Armada tábornok és védője elhatárolta magát ettől a kezdeményezéstől. ROMA Október 5-re összehívták az OKP központi bizottságának, va­lamint ellenőrző bizottságának ülését — jelentették be a párt ve­zetőségének hétfői ülése után. A kétnapos tanácskozás első napi­rendi pontja a pártnak a békével és a nemzetközi helyzettel kap­csolatos állásfoglalása lesz. A má­sodik napirendi pont: a regionális kongresszusok előkészítésének irányelvei. VARSÓ ______________________ Lengyelországban, a bydgoszczi vajdaságban lévő Zoledow köz­ségben ismeretlen tettesek meg­gyalázták a helyi szovjet hősi em­lékművet: az obeliszket festékkel összemázolták, horogkeresztet és az ország szövetségesi kapcsolatait támadó jelszavakat festettek rá. A rendőrség nyomozást indított az ügyben. BRIGHTON ~ A brit munkáspárt brightoni kongresszusa megválasztotta a párt országos végrehajtó bizottsá- gáttak tagjait és más tisztség vise-1 lőít: Ä 'szavazás eredményéből —, amelyet k'edden hoztak nyilvános­ságra — kitűnik, hogy a huszonöt tagú OVB-ben lényegi eltolódás sem a jobb-, sem a baloldal ja­vára nem történt, habár tagadha­tatlan, hogy a balszárny nem volt képes új jelöltjeit behozni a tes­tületbe. Ilyenformán pozíciói sem erősödtek.____________________ ÚJ-DELHI___________________ T ovább nőtt a feszültség a bang­ladesi—indiai határ körzetében, a határ mindkét oldalán reguláris csapatokkal erősítették meg a ha­tárőrséget. A két ország közötti kapcsolat azután vált ilyen feszültté, hogy szeptember 19-én Bangladesben, ahol az iszlám vallásúak vannak többségben, véres tömegmészárlás folyt a buddhista kisebbség ellen. A buddhista vallású bangladesiek nagy számban menekültek el az országból. Négy és fél órás megbeszélést tartott hétfőn New Yorkban And­rej Gromiko szovjet és Alexander Haig amerikai külügyminiszter. Mint Dean Fischer, az amerikai külügyminisztérium • szóvivője később elmondta, „a nemzetközi élet és a kétoldalú 'kapcsolatok kérdéseinek teljes skáláját átte­kintették”. A miniszterek jövő év elején ismét találkoznak. iGramiko és Haig — akárcsak az első találkozó alkalmával — most is többnyire négyszemközt tár­gyalt egymással, és mint Fischer — némileg titokzatoskodva — alá" húzta, munkatársaik csak akkor csatlakoztak az eszmecseréhez, amikor a kétoldalú kapcsolatok kérdéseire terelődött a szó. Az amerikai tájékoztatás sze­rint a miniszterek eszmét cserél­tek többek között a november 30* án Genfben kezdődő rakétakorlá­tozási tárgyalások napirendjéről. A megbeszélést Haig — szóvivőjén VARSÖ (MTI) Varsóban nyilvánosságra hoz­ták az állami vállalatokról, illet­ve az állami vállalatok munkás- önkormányzatáról szóló két tör­vényt, amelyeket — a Szolidari­tással kötött kompromisszum után — a múlt héten fogadott el a szejm. A vállalatokról szóló törvény, amely október 1-én lép életbe, ki­mondja, hogy a népgazdaság alapvető szervezeti egysége az önálló, önkormányzatú, önfinan­szírozó állami vállalat. A közpon­ti állami szervek csak meghatá­rozott esetekben avatkozhatnak be a vállalatok ügyeibe, változat­lanul központi irányítás alatt áll azonban a vasút, a posta, a légi- társaság, az állami biztosító és a bankok. Az állami vállalatok ala­pítóinak a központi, illetve a he­lyi államigazgatási szervek te­kintendők. A vállalatok működé­si szabályzatát a dolgozók köz­gyűlése fogadja el, az igazgató javaslata alapján. Mód nyílik kül­földi cégekkel való vegyesválla- Iatök létrehozására, topábbá há­zai üzemek összevonására, illetve szétválasztására — saját hatáskö­rön belül. Az állami vállalat szervei: a dolgozók közgyűlése, a vállalati tanács és az igazgató. Az első két szerv jogkörével külön törvény foglalkozik. Ami az igazgatót il­leti, önállóan hozza meg dönté­seit és azokért felelősséggel tar­tozik mind a vállalati kollektíva, mind a fölöttes szervek előtt. A vállalati igazgatót az alapító szerv, vagy vállalati tanács ne­vezi ki, a szakszervezetekkel egyetértésben. Ugyancsak ez a két fórum jogosult az igazgatók leváltására is, s egytben kölcsönö­sen joga van a másik fél dönté­sének megfellebbezésére, szük­ség esetén bírósági döntés kéré­sére. Az igazgatót pályázat útján nevezik ki öt évre, vagy megha­tározatlan időszakra. A törvény azt is tartalmazza, hogy a minisztertanács a későb­keresztül — „komoly és őszinte szelleműnek” minősítette. Az ame­rikai külügyminiszter az eszme­csere során ragaszkodott ahhoz a formuláihoz, amely „a mértéktar­tás és kölcsönösség” címén mint* egy a Szovjetunió nemzetközi ma­gatartásától teszi függővé, Wa­shington készségét az együttműkö­désre. Ismeretes, hogy a szovjet külügyminiszter a kapcsola­toknak ezt a felfogását a múlt héten az ENSZ-iben elhang" zott beszédében határozottan el­utasította. New York-i megfigyelők a bi­zalmas természetű diplomáciai megbeszélés eddig ismert eredmé- nyei közül kiemelik a genfi tár­gyalások megkezdéséről létrejött megállapodást, valamint annak a ténynek a fontosságát, hogy a Reagan-kortnányzat és a Szovjet­unió között nehezen megindult párbeszéd a miniszterek jövő év elejére bejelentett újabb találko­zójával folytatódik' (MTI) biekben a szakszervezetekkel egyetértésben meghatározza azo­kat — a népgazdaság szempontjá­ból alapvető fontosságú' — válla­latokat, amelyek igazgatóit köz­pontilag nevezik ki. Az állami vállalat saját terve alapján működik, az alapító szerv azonban szükség esetén gondos­kodik arról, hogy a termelési cé­lok összhangban legyenek a nép- gazdasági terv célkitűzéseivel. A törvény azt is leszögezi, hogy „a vállalat, amely gazdálkodik a rá­ruházott, s az általa előállított — az össznépi tulajdon részét ké­pező —| vagyonnal, gondoskodik annak őrzéséről”. A másik, a ' vállalati önkor­mányzatról szóló törvények a dolgozók önigazgatási szerveiről, azok jogköréről és működéséről szól. A legmagasabb szintű ilyen szerv a dolgozók1 közgyűlése, amely a . vállalatok hosszú távú terveiről dönt. Az éves tervet — az igazgató javaslatára — egy másik önkormányzati szerv, a dolgozók ta napsa hgt^ro^^a, Nagyobb/, vállalatoknak az üzei Éneknek, illetve! az üzemegységekr nek is külön önkormányzati taná­csuk lesz. A szintén október 1-től életbe lépő önkormányzati tör­vény szerint a dolgozók közgyű­lésébe titkos szavazással két évre választanak küldötteket. A köz­gyűlés dönt a megtermelt értékek vállalaton belüli elosztásáról, és ugyancsak ez a szerv évenként egyszer értékeli a vállalat és az igazgató tevékenységét. A másik önkormányzati szervbe, a dolgo­zók tanácsába nem választható be olyan személy, alkd a vállalat­nál működő politikai szervezet­ben, vagy szakszervezetben veze­tő tisztséget tölt be. A dolgozók tanácsának joga van kezdemé­nyezéseket, javaslatokat tenni a vállalat tevékenységét érintő minden kérdésben. Ez az önkor­mányzati szerv negyedévenként egyszer ülésezik. A törvény kimondja, hogy a - dolgozók tanácsa együttműködik Megbeszélések a magyar— nyugatnémet kapcsolatról BONN Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kedden Bonnban fogad­ta Gyenes Andrást, a magyar or­szággyűlés külügyi bizottságának elnökét, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárát. Az egyórás megbeszélésen Ma­gyarország és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatairól volt szó, amelyeket mindkét fél jónak: minősített. 1 Gyenes András Herbert We- hnemek, a Német Szociáldemokra­ta Párt parlamenti frakciója el­nökének, az SPD elnöksége tagjá­nak meghívására tartózkodik szombat óta az NSZK-ban, Októ­ber másodikéig tartó látogatásán vezető szociáldemokrata és sza­baddemokrata politikusokkal foly­tat további megbeszéléseket a magyar—nyugatnémet viszony­ról. (MTI) a szakszervezetekkel, a politikai és ifjúsági, valamint különféle más társadalmi szervezetekkel. Amennyiben a vállalati önkor­mányzati szervek, vagy az igazga­tó a szakszervezetek szféráját érintő döntésre készülnek, úgy kötelesek a határozatról még annak meghozatala előtt konzul­tálni az érintett szakszervezetek­kel. (Ez gyakorlatilag vétójogot jelent a szakszervezetek számára, hiszen egy vállalaton belül alig­ha lehet olyan döntés, amely őket valamilyen módon ne érin­tené). A dolgozók tanácsa és az igaz­gató között keletkező esetleges vitákban a döntőbíróság illetékes, s ha ez nem tudja eldönteni a vi­tát, akkor az ügy bíróság elé ke­rül. A vállalati munkás-önkormány­zat rendszere fölött a szejm vál­lal védnökséget, amely évente egyszer értékeli az önkormány­zati szervek működését. A Szolidaritás gdanski kong­resszusán máris heves támadá­sok érték' a két törvényt: számos felszólaló azzal vádolta — külö­nösen az igazgatók kinevezésével kapcsolatban — az országos egyeztető bizottság elnökségének tagjait, hogy túl messzemenő „kompromisszumot” fogadtak el. A Szolidaritás vezetőinek jó része ugyanis azt kívánta volna, hogy a gazdaság irányításának meg­szerzése érdekében a vállalati igazgatókat kizárólag az önkor­mányzati szervek válasszák meg. • Gdanskban kedden folytatódott a Szolidaritás szervezet kong­resszusa. A tanácskozás részve­vői az ülés második fordulójá­nak negyedik napján az” orszá­gos egyeztető bizottság eddigi te­vékenységével kapcsolatos kérdé­seket vitatják meg. A bejelentett napirend értel­mében, várhatóan szerdán fejezik be a küldöttek a Szolidaritás szervezet vezető testületéinek megválasztását előkészítő mun­kát. ' : Sr Lengyel törvények az állami vállalatokról EGYIPTOM Az ellenzék lefejezése Nasszer elnök 9 Szadat elnök heves hangú tv-beszédben jelen­egykori híve. tette be a letartóztatásokat: Még szeptember elején kezdő­dött a belpolitikai vihar Egyip­tomban. Akkor másfél millió em­bert tartóztattak le. Köztük volt a kopt pápa, akinek egy sivatagi kolostorban jelölték ki kényszer- lakhelyét és az Ernírek Emírje is, aki viszont a Muzulmán Testvé­riség nevű, fanatikus szervezet egyik vezetője. De a letartóztatá­sok nem korlátozódtak a külön­böző vallási csoportokra. Vádat emeltek különböző pártállású új­ságírók és egyetemi tanárok el­len is. Bűnük a hivatalos Indok­lás szerint az volt,- hogy vallási feszültséget szítottak és így ve­szélybe sodorták a nemzet egysé­gét. Szeptember második felében az egyiptomi vezetés megpróbált nemzetközi hátteret szőni az „ősz- szeesküvés” mögé. Ekkor utasí­tották ki Kairóból a szovjet nagykövetet, több munkatársát és egy magyar diplomatát is: Ez a letartóztatási hullám kísértetie­sen felidézi a Szadat hatalomra jutását követő éveket. Nem spk megfigyelő akadt akkor, aki akár fél évet is jósolt a nagy politikus, Nasszer árnyékából előlépett utódnak. Általános meglepetésbe az átmenetinek hitt vezér ügye­sebbnek bizonyult ellenfeleinél: rendkívüli találékonysággal szá­molt le velük. De az első öt-hat kemény esztendőt a világ feledni ■látszott, mivel Szadat az elmúlt néhány évben egyre béküléke- nyebbnek mutatkozott. Szadat nyilván abból indult ki, i hogy a megszállt területek visszaszerzése — függetlenül an­nak árától — személyét és poli­tikáját népszerűvé teszi. Azt is bekalkulálta, hogy a Szuezi-csa- tonna megnyitása, illetve az olaj­kutak visszaszerzése az ország bevételeit jelentős módon meg­növeli. Kétségtelen, hogy az elnök az egyiptomi társadalom bizo­nyos köreiben valóban népsze­rű. Mindenekelőtt a burzsoázia állt mögé, teljes súlyával támo­gatva a nyugati. nyitást, a tőkés viszonyok vissza csempészését, s ezzel párhuzamosan a szocialista világgal való kapcsolatok befa­gyasztását. A társadalom más, igen jelentős csoportjai - azonban elutasították és elutasítják Sza­dat politikáját. A különbéke ugyanis rendkívül súlyosan érin­ti Egyiptom pozícióit az arab vi­lágban, á nyugati nyitás pedig a Szadat hatalomra jutásának első időszakában megerősített iszlám körök gyengítését jelenti: a fana­tikus mohamedánok ezért eluta­sítják. azt. Ha egészen más okok miatt, de az a progresszív erő is szemben áll Szadattal, amely a baloldali Nemzeti Haladó Párt körül tömörül. A Muzulmán Testvéreknek a szadati rezsim elleni támadása többször a keresztény kopt la­kosság elleni fellépés formáját öltötte, s ez időnként tényleg ösz- szecsapásokihoz vezetett. A kopt- mohamedán ellentét tehát jó ürügy volt Szadat számára, a belső rendcsináláshoz, egyfajta belpolitikai - tisztogatáshoz. De hogy a vallási feszültségkeltéssel kapcsolatos vádaskodás valóban csak ürügy volt, azt világosan jelzi: a letartóztatottak' köre messze túlnőtt a vallásos ellen­zéken. Amióta Szadat hatalmát megerősítette, csak akkor került' sor ilyen belpolitikai tisztogatás­ra, amikor elfogytak a közel-ke- léti rendezésnek az egyiptomi asz­talra szórt morzsái, s egyre érez­hetőbbé vált az áraik és a munka­nélküliség növekvése. Szadat azonban az ellenzék „le­fejezése” ellenére nehéz helyzet­ben van. Az arab világ még min­dig összefüggést lát aközött, hogy Szadat és Begin közvetlenül az iraki atomreaktor lerombolása előtt találkozott. Erezhető az is, hogy a reagani politikában a kö­zel-keleti kérdés hátrább szorult. Egy helyben topognak a palesz­tin autonómia-tárgyalások, ugyanakkor a gazdasági problé­máik megint élesebbek1, fájdal­masabbak. Nincsenek tehát olyan külső események, fordulatok, amelyek lekötnék, elterelnék az emberek figyelmét. S a kairói ut­ca megmozdulásának legköny- nyebben úgy lehet elejét venni, ha Szadat árulókat, összeesküvő­ket, vagyis ellenséget mutat fel: hazaiakat és természetesen kül­földieket is. Ez Egyiptomban még mindig bevált, Szadat ezért most újra megpróbálta ... ónody György Tudományos ülésszak az Akadémián (Folytatás az 1. oldalról.) vefkezeteket. A mezőgazdaságban egyré nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és mező- gazdasági szakmunkásoknak, az agrárértelmiségdeknek. Mindez gyökeresen megváltoztatta a helyzetet a falun. Kialakultak a különféle jövedelemelosztási és munkadíjazási módszerek. A ház­táji gazdaságok, a közös gazdasá­gok szerves részévé lettek. A ter­melés fejlesztésében mind na­gyobb szerepe volt látható az iparnak. A gazdaságirányítási rendszer reformja sok úrajtörő kezdeményezést tett lehetővé, ezért agrárpolitikai szempontból ezt a periódust úgy tekinthetjük, mint a megújulás második idő­szakát. A mezőgazdasági viszo­nyok alakulására nagy hatással Volt a termelés műszaki és bioló­giai eszköztárának kicserélődése, modernizálódása. Ezzel egyidőben a növekvő nagyságú mezőgazda- sági árutermelés nyomására jól láthatóvá lett az, hogy mind a feldolgozásban, mind a forgalma­zásban erős diszharmónia zavar­ta a megtermelt áru sorsát., Az előadó szólt még az állami és a szövetkezeti gazdaságok mű­ködési rendjének közeledéséről, közös gazdasági vállalkozásaik és társulásaik létrejöttének elő­segítéséről. Szólt a mezőgazdasági üzemek terjedő élelmiszeripari tevékenységből, a lényegesen megváltozott belső és külső fel­tételekhez való igazodásiról, ar­ról, hogy az agrárpolitika közép­pontjában a dolgozó ember áll. Az MSZMP politikájában — fe­jeződött be az előadás — mindig jelentőségének megfelelő helyen tartja az agrárkérdést. A tudományos ülésszak ma tár­sadalmi, holnap pedig politikai és kulturális kérdésekkel foglalko­zik. Folytatódik az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszaka Hétfőn folytatódott az ENSZ- közgyűlés 38. ülésszakának általá­nos politikai .vitája. liter Turkmen török külügymi­niszter az országát az utóbbi bek­ben sújtott terrorizmusról szólva, egyebek között elmondotta: na­ponta átlagosan 20 személy vesz­tette életét Törökországban — egészen a hadsereg múlt év szep­temberi fellépéséig. A terrorizmus felszámolására hivatott intézke­dések keretében 730 ezer kézi­fegyvert és ötmillió tárra való lőszert foglaltak le. Az elkobzott fegyverek között kézi rakétakilö- vők is voltak. A külügyminiszter kijelentette ilyen méretű terro­rizmus csupán a hazai lehetősé­gekre és módszerekre épülve nem szervezhetett volna meg, a török terrorizmust csak külföldről pén­zelhették és láthatták el csempé­szett fegyverekkel. Turkmen a továbbiakban a cip­rusi kérdésről is beszélt és ,:békil­lés i ajánlatnak” nevezte a cipru­si török közösség augusztus 5-i javaslatát a területi rendezésre. Az ugyancsak hétfőn felszólalt Konsztantin Micotakisz görög külügyminiszter ezt a javaslatot amelyben csupán egy kisebb terü­let visszajuttatását ajánlották fel a ciprusi görögöknek, „kis előre­lépésnek” minősítette, amely nem tekinthető jelentős hozzájárulás­nak a közösségi tárgyalások sike­réhez. Micotakisz utalt rá, hogy a cip­rusi lakosság egynegyede még mindig menekültnek számít és hogy az 1974-es ellenségeskedések óta még mindig kétezren vannak az eltűntek listáján. A görög kül­ügyminiszter rámutatott, hogy az elmúlt egy év folyamán nem volt előrelépés a ciprusi rendezés kér­désében. Lameck Goma zambiai külügy­miniszter felszólalásában azzal vádolta a namíbiai kérdésiben köz­vetítő ötöket (az Egyesült Álla­mokat, Kanadát, Nagy-Britanmi- át, Franciaországot és az NSZK-t), hogy nem fejtenek ki megfelelő nyomást Dél-Afrikára a rendezés érdekében, bár hatalmas befolyá­suk van Pretoriára. Dél-Afrika közben a szomszédos független afrikai országok szakadár mozgal­mait támogatja, kiképezi emberei­ket azzal a céllal, hogy megdönt- sék az apartheid-rendszerrel szem­benálló, illetve a térség felszabá- dítási mozgalmait támogató or­szágok törvényes kormányait.] Az Izraelt feltétel nélkül támo­gató amerikai politikát birálta hétfői felszólalásában Hasszán jordániai trónörökös, rámutatva, hogy Izrael Washington támoga­tásának köszönhetően folytathat­ja ma is terjeszkedő politikáját. Az amerikai—izraeli stratégiai együttműködési megállapodás is csak a polarizálódás veszélyét növelte. Izrael és Dél-Afrika nuk­leáris együttműködése pedig Af­rika népeit, az arab világot, vala­mint a világ békéjét és biztonsá­gát veszélyezteti — jelentette ki a jordániai küldött. Petr Mladenov bolgár külügy- iminiszter felszólalásában megál­lapította, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán! elfogadott béke­program és a Szovjetunió által előterjesztett számos békejavaslat reménytkeltő alapnak mutatkozik a nemzetközi kapcsolatok vala­mennyi vitás kérdésének rende­zéséhez. Phoune Sipraseutih laoszi kül­ügyminiszter a délkelet-ázsiai or­szágok közötti 'békés kapcsolatok Vietnam, Kambodzsa és Laosz ál­lal kidolgozott alapelveit ismer­tette. A laoszi külügyminisztéri­umnak erre vonatkozó memoran­dumát a laoszi küldöttség írott formában is eljuttatta a többi kül­döttséghez. Az emlékirat rámutat, hogy a kölcsönös megértés és bi­zalom csak a párbeszéd útján jö­het létre. Az országok közötti kap­csolatokat a békés egymás mel­lett élés alapján kell építeni, szem előtt tartva a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. A térség országai közötti vitás kérdéseket békés eszközökkel, tárgyalások útján kell rendezni, de valameny- nyi félnek joga van egyéni vagy kollektív önvédelemre az el nem kötelezettség, illetve az ENSZ- alapokmány elveinek megfelelő­en — hangoztatja a laoszi kül­ügyminisztérium memoranduma. (MTI) Befejeződött az el nem kötelezettek miniszteri szintű ülése NEW YORK Hétfőn az ENSZ székhelyén be­fejeződött az el nem kötelezett or­szágok csoportjának miniszteri szintű teljes ülése. A részvevőknek a tanácskozás­ról kiadott közleménye felhívja a figyelmet a tömegpusztító fegyve­rek folytatódó felhalmozásának, valamint új, egyre tökéletesebb fegyverrendszerek, mint a neut­ronbomba kifejlesztésének veszé­lyeire. Az el nem. kötelezett or­szágok képviselői elutasították a „korlátozott atomháború” koncep­cióját, amely a nukleáris és a „ha­gyományos” háború közötti kü­lönbség eltörlését célozza. A miniszterek a leszerelésre, valamint a nukleáris háború ve­szélyének elhárítására irányuló tárgyalások azonnali megkezdésé­re, szólítottak fel. Az elfogadott dokumentumban, aggodalmukat fejezték ki a dél­afrikai fajüldöző rezsim militari- zálódása, valamint az országban élő színesbőrűek fokozódó üldöz­tetése miatt. Az ülés részvevői élesen bírálták az Egyesült Álla­mokat, amiért megvétózta a Biz­tonsági Tanácsnak a Dél-afrikai Köztársaság Angola elleni ag­resszióját elítélő határozatát. A közleményben mély aggodal­muknak adtak hangot Izrael és az Egyesült Államók között kibonta­kozódé „stratégiai együttműködés” miatt, amely ismét megerősíti, hogv Izrael az imperialista erők fő támasza a térségben. „Izrael barbár akcióinak foko­zódása nem lehetséges az Egyesült Államok támogatása, jóváhagyása és segítsége nélkül” — hangsú­lyozza a közlemény. A miniszte­rek elítélték az Egyesült Államok­nak a palesztin nép egyetlen tör­vényes képviselője, a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel szem­beni ellenséges álláspontját. Ugyancsak nyugtalanságuknak ad­tak hangot az Egyesült Államok­nak Kubával szentben tanúsított ellenséges politikája miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom