Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

¥r\/í T A n í C Várható időjárás ma estig: eleinte ILrv/J A K változóan felhős idő lesz, néhol futó * . _ «««vei. Lassan délnyugat felől újabb erős felhősttdés várható. Egyre több helyen kell számítani esőre, zivatarra. Az északi szél délire .fordul, és sokfelé megerősödik A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12, 17, a legmagasabb nannali hőmérséklet 22, 27 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 225. szám ÁraS 1,40 Ft 1981. szeptember 25. péntek Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei .tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap dr. Gajdócsi Ist­ván elnökletével ülést tartott. A tervosztály előterjesztése alapján az V. ötéves területfejlesztési terv végrehajtásáról szóló beszá­molót tudomásul vette. Megvitat­ta a .VI. ötéves területfejlesztési tervjavaslatot és határozatterve* zetet, melyet a .tanácsülés elé terjesztett elfogadásra. A továbbiakban a helyi taná­csok rendeletalkotásának tapasz­talatairól dr. Arvay Árpád vb- titkár adott sajtótájékoztatót. Összességében megállapítható, hogy a tanácsrendeletek alkotá­sálnak színvonala az utóbbi évek* ben lényegesen1 javult, a jogalko­tó tevékenység törvényessége biztosítva van. A feladatokra .vo­natkozóan .több megállapítást tett az előterjesztő, melyekre felhív­ják a tanácsok figyelmét. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban tájékoztatást kapott a megye tanácsainak jövő ‘ évi pénzügyi tervjavaslatáról, majd egyéb ügyeket tárgyalt. T. P. A mongol miniszterelnök-helyettes látogatása Bács-Kiskun megyében A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos ve­gyes bizottság 15. ülésszakán részt vevő mongol küldöttség a tegnapi napot Rács-Kiskun megyében töltötte. A delegáció — amelynek ve­zetője Túmenbajarin Ragcsaa, a minisztertanács első elnökhelyet­tese, tagjai többek között Badam- tarin Baldo, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykövete, valamint Sz. Szodnomdorzs me­zőgazdasági miniszter — dr. Dé­nes Lajos MÉM-miniszterhelyet- tes kíséretében megnézte a já­noshalmi tsz-közi közös vállalat sertéstelepét és a Jókai Terme­lőszövetkezetet. Honig Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára tájékoztatta a vendégeket a he­lyi mezőgazdasági feladatokról. A mongol küldöttség útja so­rán tanulmányozta a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságban a szél­kerékkel hajtott vízszivattyút, majd Kecskemétre utazott. A megyeszékhelyen Romány Pál, az MSZMP Bács-iKiskun me­gyei Bizottságának első titkára fogadta a mongol vendégeket, s bemutatta a megyét és Kecske­métet. Áttekintést adott a társa­dalmi változásokról, a megye la­kosságának életéről, a fejlődő ipiarról, majd a gazdálkodásban döntő fontosságú mezőgazdasági tevékenységről beszélt. A miniszterelnök-helyettes el­mondta, hogy a mezőgazdasági termelést tanulmányozni jöttek Bács-lKiskunba, mivel a megye homoktalaja némiképp hasonlít Mongólia adottságaihoz. Tümenbajarin Ragcsaa kérdé­seire válaszolva Romány Pál ki­tért a megye sajátosságaira, szólt a zöldség-gyümölcs termelésben és az állattenyésztésben alkal­mazott módszerekről, és kiemelte a háztáji gazdálkodás jelentősé­gét. Ezután a mongol küldöttség Lajosmizsén a Tanyamúzeumiban a régi paraszti gazdálkodás esz­közeit, szerszámait nézte meg. V. T. 9 A mongol kormányküldöttség. • Romány Pál fogadja Tümen­bajarin Ragcsaat. (Tóth Sándor felvételei) A bonáton járó embernek, ha Ikibámul az ablakon, az utazás kényszerű perceiben sok minden eszébe jut. Előtolakszik például egy gondolatsor. Való igaz, 1 hogy búzabetakarítás idején a be­gyűjtött szemekre jobban ügyelt az IF A-sofőr, mint bár­mikor. Alig találtatott útpad­kára szóródott kenyérnekvaló júliusban és augusztusban . ... De szeptember harmadik vasárnapján a Halasról Kele- biára tartó utas láthatta, hogy a közúti átjáró környékén hosszú, aranysárga csíkban el­hullott sok száz, kiló búza­szem. Néhány mázsa féltéssel, gondoskodással, hozzáértéssel megtermelt'érték „íródott” ott nullára... 1 S ha az ész kereke itt nem áll meg, akkor bevillan: leg­alább akkora, hanem nagyobb baj, hogy a kárt okozó nem kerestetik. Nem |hiányzik sen* kinek, ami ott pihen <a sínek mentén... A szónak csavarása ez, tu­dom, de valóság. Hiányzik na­gyon, mégpedig mindnyájunk­nak akkor is, ha most még emiatt nem kerül fcisebb ka­réj kenyér az asztalunkra 1.. S ha már a kenyér szóba ke­rült. Szomorú statisztikai adat, hogy évente hétszázezer má­zsa (!), azaz kétezer vagon ke-' nyeret dobunk ki, |mi tízmil­lió néhányszázezren a szemét­kosárba. iEz csupán taz )a meny nyiség, ami a kukába jut. Nem számítandó ide az a sok ezer tonna, ami, ha csökkent ér­tékben is, de hasznosul. Igaz, ha lakosonként szét- porciózzuk, egy-egy polgár leikén „csak" két kilogramm szikkadt kenyér kidobása szá­rad .,. Egészen más optikán lát­szik bűnünk, ha |kiszámítjuk a kétszázezer mázsa kenyér árát. Egyszerű szorzás: több .mint százmillió forint. Ez az összeg két-három nagyvállalat egész éves nyere­sége lehetne. Mi tez, ha nem tartalék. Gazdaságunk tartalé­ka, a mi tartalékunk, életszín­vonalunk megtartásának' \ is „alapköve". Szálljunk ismét vonatra. Például Félegyházán. Ha a megyeszékhely felé tartunk, a város előtt heteken át látni lehetett, amikor az áztató esők nyomán úgy zöldelit az alig tárcsázott gabonatarló, mint egy gyengébbre sikerült őszi vetés. Sok nagyüzem már el­tüntette a „corpus delictit", de tozért maradt még néhány táb­la belőle a közelmúlt napokra is. Látványnak szép. Szemet gyönyörködtet a szeptemberi üdézöld határ... Lanyhul az öröm viszont, ha rágondolunk, hogy a kicsírázott szemek mindegyikének a magtárban lenne la helye. Bizonyos, hogy sok ^mázsával növekedne az .amúgy sem alacsony búzater­mésátlagunk. S ha már úgy történt, hogy. megtörtént la baj: tégy vetésre valót elszórtak a kombájnok. Akkor bizonyára több hasznot hozna — zöldtakarmány-sze- gény világunkban — a táp- anyagdús növénytömeg, ha le­geltetnek rajta, mielőtt húsz- harminc centi mélyen meg­forgatják a talajt lés trágyá- ■ vá degradálják azt, ami az ál­latnak őszi csemege. Tartalékainkról ígértem né­hány gondolatot ffá írás elején. Példa, elpocsékolt, kellően nem megbecsült javakra akad garmadával. Nemcsak az élel­miszeriparból, hanem gazda­ságunk számos más ágazatából. Bizonyára vannak néhányon, akik saját tapasztalatuk alap- i jón bővítik a példatárt. Azt a példatárt, amelynek terjedel­me, jó lenne, ha egyre csök­kenne. Azért is, Imert ezt kívánja a szükség, mindnyájunk érde­ke ... Sz. P. M. ,:G’r'£7 • ví- / KITEKINTÉS A VILÁGBA Űj utakon a ■ ' " ■ ""V > Tíz évvel ezelőtt alakult a Bajai Kukori- catermesztési Rendszer. Az elmúlt évtized alatt — kisebb-nagyobb zökkenőkkel — so­kat fejlődött. Jelenleg már több mint 160 partnergazdasága van, amelyek 240 ezer hektár területtel csatlakoztak a termelési rendszerhez. A kezdeményező, egyúttal ügy­Meddig jutott el a BKR? A ter­mesztési technológiában elért fej­lődést igyekezett bemutatni az a rendezvénysorozat, amelyet szer­dán és csütörtökön tartottak. Az eseményeken részt vett a part­nergazdaságok vezetőin kívül szá­mos olyan szakember, akiket egye­lőre csak érdekeltek az új mód­szerek. gazdaságunk még nem tagja a BKR-nek. Ezenkívül el­jöttek a kutatóintézetek, a mező- gazdasági gépgyártással foglalkozó több külföldi és hazai vállalat képviselői Vámos Ferenc, a Bajai Mező- gazdasági Kombinát vezérigazga­tója szerdai megnyitójában el­mondta, hogy a kombinát és a rendszer szakemberei igyekeznek kitekinteni a világba. Bár a bajai technológiák főként a KGST-or- szágok géprendszerére épültek, de ha megéri, a tőkés államok gé­peit is alkalmazzák. Az első napon a műszaki fejlő­désről számoltak be az előadáso­kon, kiállításokon és helyszíni be­mutatókon. Tegnap a kukoricater­mesztésben elért eredményekről szóltak, majd a BKR-tággazda- ságaiban termesztett fajtákat is megismerhették a szakemberek. Juhász László, a BKR igazgató- helyettese kérdéseinkre válaszol­va elmondta, hogy a két nap alatt igyekeztek érzékeltetni azo­kat az erőfeszítéseket is, amelye­ket az alkatrészellátás, -gyártás és felújítás érdekében tettek. Meg­állapodást kötöttek a Német . De­mokratikus Köztársaság jelentős mezőgépgyártó cégével, a Fort-I schritt-tel, a megyei AGROKER- rel és az AUTOKER-rel az emlí­tett célok érdekében. Új utakat keresnek. Nemcsak a technológiában, hanem a termesz­tésben is. A rendszer kalocsai kör­zetében néhány gazdaságban az idén megcélozták a tíz tonna hek­táronkénti termésátlagot kukori­cából. A bemutató résztvevői megállapíthatták, hogy kisebb te­BKR intéző Bajai Állami Gazdaság azóta kombi­nát lett. A kukoricán kívül a korszerű tech­nológiát kiterjesztették a búzára, a naprafor­góra, a szójára, a lucernára és legújabban a gyepgazdálkodásra. Ez utóbbit összefogva a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal. • A Fortschritt ZT 303—D traktorból jövőre már jó néhány fog dol­gozni a BKR tábláin. Ennek az erőgépnek számos előnye van, kor­szerűbb, mint az eddigi hasonló teljesitményő erőgépek. rületeken ■— az eddigi becslések szerint — meglesz ez a termés­hozam. Foglalkoznak az energiatakaré­kos módszerekkel, nemcsak a be­takarításban, hanem a szárításnál és a tárolásban is. Az egyik E— 516-os NDK kombájn átalakításá- . val megoldották a kukoricacső és a -szem együttes betakarítását zúzalék formájában. Ennek ned­ves tárolása fóliával bélelt göd­rökben történik. A Német Szövet­ségi Köztársaságból származó szá- rítóberendézés nemcsak kétszere­sét teljesíti a hagyományosnak, hanem 30 százalékkal kevesebb energiát is fogyaszt Hasonlókép­pen energiatakarékos a MÉM Mű­szaki Intézet által szerkesztett szárítóberendezés. A kétnapos eseménysorozat bi­zonyára sok hasznos tapasztalat­tal gazdagította a szakemberek tu­dását Különösen az új eljárások iránt volt nagy érdeklődés. K. S. 9 Külföldi és hazai cégek által forgalomba hozott növényvédő' szerek, amelyeket a BKR tag­gazdaságai jól hasznosítanak. Az ötnapos munkahét bevezetesevel Egyre több fórumon foglalkoz­nak az ötnapos munkahét beve­zetésével kapcsolatos feladatok­kal. Csütörtökön délelőtt Kecs­keméten a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében Szabadi Farkas, a Volán Tröszt osztály- vezetője a Volán-vállalatoknak az ötnapos munkahét bevezetésé­vel kapcsolatos teendőiről tartott vitaindítót a meghívott vállala­tok és intézmények képviselői előtt. A jelenlegi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalatok, főleg a megyeszékhelyen pem készítették még el az áttérés ter­vét, nem közölték az új munka­idő kezdetet és befejezését. Emiatt a megyei koordinációs bi­zottság nem tudja egyeztetni a szállító vállalatokkal a jelentke­ző igényeket, amely főleg a he­lyi és az elővárosi forgalomban jelentkezik. A rendelkezések sze­rint erre október 1-ig kötelezet­tek a vállalatok. A rendelet sze­rint a több műszakos üzemek ez év második felében, az egymű- szakosak 1982 első félévében — mélyszállítási 1 kivéve a mezőgazdasági üzemeket —, míg az iskolák a jövő év szeptember elsejétől vezetik be az ötnapos munkahetet. Ezért szükséges az áttérési program el­készítése, hiszen azt egyeztetni keli a személyszállítással. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatban a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium irányelveket adott ki, ame­lyek meghatározzák a követke­zőket: a megyében a szállítási bizottságon belül, éppen a , sze­mélyszállítás zökkenőmentessége érdekében, koordinációs bizott? ságot kell létrehozni. A személy- szállítást úgy kell megszervezni, hegy az elsősorban a nagyüze­mek munkakezdéséhez és végzé­séhez igazodjon. Az üzemeknek, vállalatoknak egyeztetniük kell a Volánnal a munkaidő kezdetét és befejezé­sét, hogy a munkásszállítás zök­kenőmentes legyen. Ennek elma­radása nyilvánvalóan gondokat okozhat a termelésben. Jó mód­szernek tűnik, ha a kisebb vál­lalatok a nagyobbakkal egyezte­éladatok tik a munkaidőt, emellett azon­ban szükséges — főleg a nagyobb városokban — a lépcsőzetes mun­kakezdés bevezetése. . A Volán feladatai között töb­bek között szerepel a szállítási csúcsidő széthúzása, a zsúfoltság 'csökkentése. Éppen ezért a nagy- vállalatok és a három műszak­ban dolgozó üzemek igényeit elé­gítik ki elsősorban, de gondolnak arra is, hogy főleg a reggeli és az esti órákban folyamatos le­gyen a személyszállítás. Nyilván­való, hogy az új munkarend be­vezetésével a Volán a szombatot nem tekintheti munkaszüneti napnak, ugyanis a szolgáltatás, a kereskedelem dolgozik, ugyan­akkor a dolgozók ebben az idő­ben is igénybe veszik a tömeg- közlekedési eszközöket. A szom­bati napokon tehát. a .személy- szállításnak teljes egészében mű­ködnie kell. Feladatként kapta a Volán Vállalat a hazai és a kül­földi hétvégi kétnapos túrák, ki­rándulások megszervezését is. G. G. Osztrák belügyi küldöttség Kecskeméten Budapesti tárgyalásai után teg­nap Bács-Kiskun megyébe láto­gatott az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminisztériumi­nak küldöttsége. A delegációt' — amelyet dr. Kamara János rend­őr altábornagy, belügyminisztériu* mi államtitkár 'kisért — Értőin Lánc szövetségi ' belügyminiszter vezeti és tagja dr. Johann J. Dengler, budapesti osztrák nagy­követ is. Az osztrák vendégeket Kecske­méten dr. Fehér Géza rendőr ez­redes, megyei rendőr-főkapitány fogadta. Az eseményen megje* lent dr. Gajdócsi István, a me- megyei tanács elnöke. Dr. Mező Mihály, városi ta­nácselnök a megyeszékhely életé­ről tájékoztatta a .küldöttség tag­jait, akik ezt követően megíekin* tették a Városháza dísztermét, és Kecskemét más nevezetességeit. Felkeresték a Kodály Intézetet, a Bozsó-gyűjtecnényt és a Megyei Művelődési Központot. Ezután Bugaera utaztak, ahol a Kiskun­sági Nemzeti Park látnivalóiban és a lovasbemutatóban gyönyör­ködtek. • A vendégelt a Kodály Intézetben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom