Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: élénk, napközben Időnként erős déli, délnyu­gati szél, éjszaka a szélvédett terüle­ten köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet IS és 18 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKIIN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évf. 223. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 23. szerda Határainkon innen s. oldal Víztornyok exportra «. oldal Sajtóposta é. oldal Közművelődés Bácsalmáson S. oldal Filmjegyzet 5. oldal Sport 7. oldal Hazánkba érkezett Moamer el-Kadhafi Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának; a Magyar Népköztársaság Elniötoi Tanácsa tagijának és Lo- somczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatásnál kedden Buda­pestre érkezett Moamer el-Kad- öafi ezredes, a.líbiai forradalom vezetője, valamint kísérete. A fogadtatáson megjelent Ká­dár János, Losonczi Pál, Trauit- mainm Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Berecz Jánosi, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Czimege Lajos h'adseregtá'boirnok, honvédelmid miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Veress Péter küilkeneskedeltmi miniszter; Nagy János, külügyminiLsizténiumi ál- laimtdlfcár, valaimönt az Elnöki Tanács, a kormány és a politikai élet több más tagja, továbbá az állami, társadalmi élét számos más vezető személyisége. Jelen volt Gál Bálint, hazánk líbiai nagykövete és Mohamed Ali Zlntani, Líbia budapesti népi irodája népi bizottságának titká­ra. . Délután az Országházban meg­kezdődtek a magyar—líbiai hi­vatalos tárgyalások. Kádár János vezette a magyar tárgyaló küldöttséget, amelynek tagja volt Losonczi Pál, Marjai József, Berecz János, Czinege Lajos, Váncsa Jenő, Veress Péter, Nagy János, valamint Gál Bálint. Moamer el-Kadhafi vezetésével a líbiai tárgyaló delegáció tagja volt Abdul Aati al-Obeidi, az általános népi bizottság külkap- csolatok népi irodája titkára, dr. Ali Abdussalam al-Treiki, a kül­ügyi kapcsolatok titkára, Mousa Abu Freiwa, az általános népi bizottság tervezésügyi titkára, Bashir Jouda, az általános népi bizottság mezőgazdasági és talaj- javítási titkára, Ibrahim Bétád, a líbiai tájékoztatási hivatal tit­kára, Abderrazak Shnib, a küJ- kapcsolatok népi irodája euró­pai főosztályának vezetője, és Mohamed Ali Zintani. A tárgyaláson Kádár János tá­jékoztatást adott hazánk társa­dalmi és gazdasági fejlődéséről, a szocializmus építésének tapasz­talatairól, az MSZMP XII. kong­resszusa határozatainak végre­hajtásáról. Kadhafi ezredes is­mertette az 1969. szeptember I-i forradalom óta elért sikereket, a líbiai nép gazdasági, kulturális, szociális felemelkedését szolgáló intézkedéseket, és azokat a tö­rekvéseket, amelyekkel a néptö­megeket igyekeznek bevonni az állam ügyeinek irányításába. Át­tekintették a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, különös tekintet­tel a közel-keleti térség problé­máira. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország kap­csolatai jól fejlődnek, s hangsú­lyozták: további erőfeszítéseket tesznek azok bővítésére. Kifejez­ték szándékukat a sokoldalú együttműködés fejlesztésére, kü­lönös tekintettel a gazdasági kapcsolatok erősítésére. Bács-Kiskun mezőgazdasága, élelmiszeripara és a környezetvédelem a megyei képviselőcsoport ülésének napirendjén Tegnap Baján tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Az ülésen részt vett dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának veze­tője. A vendéglátókat Pap p György, a városi pártbizottság első titkára, és dr. Kincses Fe­renc városi tanácselnök képvi­selte. Dr. Boza József, a csoport el­nöke, tájékoztatást adott az or­szággyűlés őszi ülésszakának elő­készületeiről, majd Gál Gyula, a megyei tanács mb. osztályve­zetője ismertette Bács-Kiskun mezőgazdaságának és élelmiszer­iparának helyzetét, a földtulaj­dont, a földhasználatot, és a földvédelmet szabályozó törvé­nyek végrehajtásának tapasztala­tait. Gál Gyula tájékoztatója fel­ölelte a mezőgazdaság valameny- nyi területét és az azzal kapcso­latos problémákat is. Elmondotta, hogy az elmúlt ötéves tervben a mezőgazdaság 16—18 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. A termelés összességében — a kedvezőtlen időjárás ellenére — a céloknak megfelelően alakult. Bár 1976-ban mintegy 8 száza­lékkal visszaesett, ezt azonban a következő évek nagyobb arányú termelésnövekedése kiegyenlí­tette. Az állattenyésztés növeke­dési üteme meghaladta a nö­vénytermesztését. Szélesedett a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisa, ennek üteme azonban mérsékeltebb a megelőző terv­időszakénál. A tájékoztató említette, hogy a búza és kukorica a vetésterület 56 százalékát foglalja el, ezért terméseredményük meghatározó­ja az egész ágazatnak. Az el­múlt öt év során a termésátla­gok növekedtek. A rét- és legelő- gazdálkodással kapcsolatosan el­mondotta, hogy bár előrelépés történt az intenzív művelés te­rén, de több mint 30 ezer hek­táron nem kellő mértékű a hasz­nosítás. A zöldséget termő terü­let jelentősen növekedett, s ezzel együtt a termékek mennyisége is. A szőlőültetvények területe 6300 hektárral, a gyümölcsé 2500 hektárral nőtt. Ebben az évben 1000 hektár szőlő és 500 hektár gyümölcsös telepítése fejeződik be. Gondot okoz a csonthéjasok termesztése és a kajsziültetvé­nyek pusztulása. De nem kevés fejtörést okoz az alma értékesí­tése sem. Az állattenyésztésben folyta­tódott a szakosodás. A nagyüze­mi szarvasmarha-állomány nö­vekedett, a kisüzemben tovább csökkent. Enhek ellenére javult a tejhozam. A vágósertés-kibo­csátás túlteljesítette az előirány­zatokat. A tájékoztatóban szó esett még a juh- és a baromfi­tenyésztés színvonalának növe­kedéséről is. Több ágazatban meghatározó a háztáji és kisegítő gazdaságok . irányító szerepe. Ezek a megye összes mezőgazda- ' sági termelési értékének 41,3 százalékát adják, ami 2,5 száza­lékkal magasabb az országos aránynál. A sertéstenyésztés a - háztáji és kisüzemekben erőtel­jesebben fejlődött. A beszámolóban elhangzott, hogy a módosított földtörvény végrehajtása során megszűnt az állami földtulajdon - csökkenése. Egyenletesen, és állandóan nö­vekszik az állami és a szövetke­zeti földtulajdon. Ezután Tahai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese adott tájékoztatást az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi H. törvény végrehajtásának- megyei tapasztalatairól. A tájé­koztatókat vita követte. A tanácskozás után a megye képviselői látogatást tettek a Ba­jai Húskombinátban. Egészségügyi aktíva a kecskeméti járásban A VI. ötéves terv feladatait vitatták meg tegnap a kecskeméti járás egész­ségügyben és Vöröskereszt szerveze­tekben dolgozó kommunistái Kecske­méten megtartott aktívaértekezletü­kön. Horváth Antal, a kecskeméti já­rási hivatal elnöke köszöntötte a részt­vevőket, köztük dr. Gubacsi Lászlót, a megyei tanács egészségügyi osztályveze­tőjét, Kelle Györgyöt, a megyei párt- bizottság munkatársát és Ágoston-And­rást, a Vöröskereszt megyei titkárát." Ezután dr. Kiss Margit, a kecskeméti járási pártbizottság titkára tartott elő­adást. Elmondta, hogy érdemes, hasz­nos volt az első, 1979-ben megrende­zett aktívaértekezleten a kommunis­tákkal együtt keresni a feladatok meg­oldásának módjait, mert a vélemény- csere után felelősségteljes munka kö­vetkezett. Ennek a tanácskozásnak a célja nem különbözik az előzőtől. Széles körben ismert, hogy a VI. ötéves tervben az egészségügyi ellátás fejlesztése kiemelt szerepet kap. Éppen ezért szükséges ja. vítani a járásban is a gyógyító-meg­előző tevékenységet. Megfelelő felsze­relések, műszerek beszerzésével az alapellátásban fokozatosan meg kell teremteni a befejezett ellátás feltéte­leit. A körzeti orvosi ügyeleti szolgá­lathoz nélkülözhetetlen a megfelelő gépkocsipark. A járóbeteg-ellátást nagyobb kör­zetben javítja majd a kunszentmiklósi egészségügyi központ, a megyeszékhely környéki községek lakóinak gyógyítá­sában az új kecskeméti rendelőintézet 'vállal szerepet. A szociális gondoskodás lehetőségeit javítja a lajosmizsei otthon újabb száz hellyel való bővítése, de a tanyán élő rászorulók érdekében növelni kell a házi gondozók létszámát, s mozgósíta­ni a társadalmi erőket is. Az ötnapos munkahét bevezetése ugyancsak gon­dos szervező munkát igényel. A járás Vöröskereszt-szervezetei el­sősorban a családpolitikai, -védelmi feladatokra figyelnek, de nem kevésbé fontos az egészséges életmódra neve­lés sem. A véradások megszervezése, az elsősegélynyújtók képzése, ugyan­csak a járás 6200 tagot számláló tö­megmozgalmára vár. Az aktívaértekezlet végén, három­éves megbízatásának lejártával meg­köszönték dr. Jancsó Tamás járási fő­orvos munkáját. V. T. Ruházati Jól szerepel Bács-Kis­kun megye ruházati ipara is a BNV-n. tlj termékeik változatos kollekciói nagy érdek­lődést váltanak ki nem­csak a vásárlátogatók, hanem a szakemberek k&rében is. Íme néhány megyei termék a sok közül. • A bajai Finomposztó Vállalat kártolt cikkeinek Választékát folyamatosan bővíti. Az idei BNV-n a Béla, Bulesú és a nyúl­szőrből készült Canon tí­pusú kelméket állította ki. Forgalmazásuk növelésére a vállalat Budapesten kon- fekciós üzleteket szándéko. zik nyitni. Nagy Ottó— Straszer András • A FÉKON Ruházati Vállalat férfi- és gyermek-alsóneműket, valamint női ruházati cikket mu­tat be a vásáron. Itt láthatók azok a női blúzok is, amelyek a FÉKON bajai és kalocsai gyárá­ban készülnek. • Több száz modellt mutat be a vásáron ezúttal is a kecskeméti székhelyű Alföldi Cipőgyár. Ké­pünkön: az a nemrég kifejlesz­tett kollekció látható, amelyet a .kereskedelem Is most ismerhet meg a BNV alkalmával. m! • A Halasi Kötött­árugyár nagy sikert arat a BNV-n férfi-, női és gyermek­pulóver, jeivel, kar­digánjaival, s női ruháival. iparunk a BNV-n Munkahelyeken és oktatá­si intézményekben egyaránt országszerte meghatározó fon­tosságú számvetésre készülnek ezekben a hetekben a fiata­lok: Inegyedik alkalommal ren­dezik <meg hazánkban az if­júsági parlamenteket, a szo­cialista demokrácia e sajátos fórumait. Néhol már túl is vannak a tanácskozássorozat első fordulóján, ugyanis a Minisztertanács határozata értelmében 1981. szeptembere és a jövő év áprilisa között, három lépcsőben {kell megtar­tani a parlamenteket. Az ,ér­vényben levő előírások szerint ezúttal a munkahelyi-oktatási intézményi fórumokat köve­tően középszinten — több üzemegységből álló nagyvál­lalatoknál, illetve megyénként, végül országos-ágazati szinten találkoznak a fiatalok küldöt­tei. Az ifjúsági parlamenteknek a közéletünkben betöltött sze­repe, feladatai változatlanok, ám n mostani tanácskozáso­kon előrehaladásunk, ország­épitő munkánk néhány idősze­rű vonása erőteljesebben tük­röződik majd. Így a felelős munkahelyi vezetők ezúttal is számot adnak arról, miként váltották valóra a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítását, alkotókészségük mind teljesebb ' kibontakozta­tását szolgáló intézkedési ter­veket, s nagyobb visszatekin­tésre is mód nyílik, hiszen idén tízéves az ifjúsági tör­vény. Mivel az idei év egyszer­smind a hatodik ötéves terv­időszak kezdete is, így a par­lamentek jó alkalmat adnak arra, hogy a fiatalok képet kapjanak gazdasági helyze­tünk, lehetőségeink, társadal­mi céljaink és az ifjúságpoli­tika összefüggéseiről; arról, hogy a nehéz gazdasági felté­telek közepette mindenütt csak jobb, értékesebb munká­val lehet az otthonteremtésre, az életfeltételek javítására szánt forintokat biztosítani. Mindennek fontos feltétele, hogy a beszámolók őszinte szó­val, a fiatalok felelősségérze­tére építve tárják fel az üzem gondjait is, mozgósítsanak a közösség javát szolgáló elkép­zelések megvalósítására. Ép­pen ezért örvendetes, ha a küldöttek nem csupán a kor­osztályuk problémáival szo­rosan összefüggő gondolatai­kat fogalmazzák meg, hanem a termelési folyamat korsze­rűsítésével, a munkaszervezés­sel kapcsolatos észrevételeik­nek, javaslataiknak is hangot adnak. Ahogyan a parlamentek vi­táinak, úgy az ezek nyomán elfogadott intézkedési tervek­nek is érinteniük kell vala­mennyi ilényeges kérdést: a pályakezdők beilleszkedé­sének támogatását, a fiatal dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítását, bérezé­süket, á családalapító fiatalok­nak nyújtott segítséget, a la­káshoz jutás lehetőségeit, ■ a szabad idő eltöltésének felté­teleit. Az oktatási intézmények fórumain elsősorban az iskolai demokratizmus érvényesítése, az oktatás szervezeti formái­nak, tárgyi feltételeinek fej­lesztése, a pályaválasztás kér­dései, illetve a közművelődés és a tömegsport helyzete ke­rülhet előtérbe. Ezúttal egyébként — a ko- • rábbiaktól eltérően — három évre készülnek az intézkedési tervek, ugyanis legközelebb várhatóan 1984-ben hívják össze a munkahelyi, illetve az iskolai parlamenteket. Az évenkénti tervezés során vi­szont |á helyi KISZ-szervezet és a szakszervezet az egyetér­tési jogának gyakorlatával képviseli az ifjúság érdekeit. Az ifjúsági parlament álla­mi fórum. Eredményessége > nagy részben függ attól is, hogy a munkahelyek, az okta­tási intézmények vezetői a ta­nácskozás közéletünkben be­töltött szerepének megfelelően készüljenek arra. Ne csupán alapos helyzetelemzést tükrö­ző beszámolóval segítsék elő a parlamentek sikerét, hanem azzal is, hogy minden elhang­zott észrevételre, javaslatra körültekintő, az összefüggése­ket láttató választ adnak, s fő­ként valamennyi hasznos ötle-' tét megvalósítanak, amint le­hetőség nyílik rá. A közép­és felsőszintű parlamenteken megfogalmazott javaslatok sorsáért egyébként az illetékes tanácsok, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek a felelősek, a több tárca össze­hangolt intézkedéseit igénylő tennivalókról?pedig az Állami Ifjúsági Óizottság külön fel­adattervet készít majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom