Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-22 / 222. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. szeptember 22. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Biztonságosan termeszthető, bőtermő búzafajták a KGST-országokban A nemzeti jövedelem tizenöthúsz százalékát a mezőgazdaság „állította elő” az elmúlt öt éviben a KGST-országokban. saz ágazat nemzeti jövedelem-termelő és életszínvonal-növelő szerepe egyaránt növekszik a jövőben. Érthető hát, hogy megkülönböztetett figyelem kíséri minden országban a bőtermő, biztonságosan termeszthető, gépi művelésre, betakarításra alkalmas növényfajták előállítását, az ezzel foglalkozó kutatók, neme- sítők munkáját. Különösen így van ez a búzatermesztésben, hiszen minden KGST-ország az eddiginél több, jobb minőségű kenyérgabonát akar termeszteni. E cél érdekében az Ogyesszában működő koordinációs központ segítségével tizedik esztendeje összehangolják nemesítési munkájukat, kutatásaikat az érdekelt országok szakemberei, a KGST Komplex Programja ugyanis egyebek között leszögezi: „ .. . tökéletesíteni kell a vetőmagtermesztés, a mezőgazdasági kultúrák gazdaságilag értékes fajtáinak és hibridjeinek előállításában és a mezőgazdasági termelésbe való bevonásában kifejtett együttműködés azon formáit és módszereit, amelyek elősegítik a kultúrák terméshozamának és betakarítható mennyiségének további növelését. Erősíteni kell a közvetlen kapcsolatokat, az együttműködést az országok nemesítési, vetőmagtermesztési munkált irányító tudományos kutatóintézetek. szervezetek között.” Ennek jegyében erőteljes együttműködés bontakozott ki az országok között, összehangolták kutatásaikat, megismertették egymást a legújabb nemesítési eredményeikkel, kicserélték a nagy reményekre jogosító törzseket, alapanyagokat, fajta jelölteket. Minden országban végeztek, s végeznek KGST-kísérleteket, ahol a szakemberek megismerkedhetnek egymás fajtáival, fajtajelöltjeivel, s kiválaszthatják saját tapasztalataik alapján a táj ■adottságainak leginkább megfelelőket. A fajták, fajtaijeíöltek, törzsek cseréjére jellemző, hogy az elmúlt öt évben a MTA Marfonvá- sári Kutatóintézete 121 „idegen” fajtát próbált ki, s 251 -et küldött el kipróbálásra a különböző KGST-orszégokba. ökológiai .kísérleteket is végeznek, s közösen dolgozzák ki a fajták agrotechnikai módszereit. A közös munka eredményeként napjainkban minden országban meggyorsult, s folyamatossá vált a fajtaváltás, az eddigieknél kedvezőbb biológiai és gazdasági tulajdonságokkal rendelkező búzák váltották fel a régieket. Bulgáriában az elmúlt öt évben öt, Csehszlovákiában négy, hazánkban három, Lengyelországban öt, a Szovjetunióiban pedig tíz új fajta került a köztermesztésbe. Az NDK mezőgazdasági nagyüzemeiben pedig két. — a szovjet nemesítőkkel közösen előállított — fajta termesztését kezdték meg. Az új fajták növelték a hozamokat is: a SzovjetuAióban öt év alatt 18—20 százalékkal nőttek a terméseredmények, hazánkban pedig 14 százalékkal takarítottak be több búzát, mint 1970—75-ben. Országunk egyébként is előkelő helyet foglal el a világ búza termesztői között: az egymillió hektárnál nagyobb területen termesztők sorrendjében a megtermett termés mennyiségét tekintve ötödik, az átlagok növekedését figyelembe véve pedig első helyen áll. A folyamatos, gyors fajtaváltás, az intenzív termesztés feltételeinek megteremtése ugyanis öt év alatt hektáronként 628 kilogramm termésnövekedést eredményezett ■búzatábláinkon. A hatodik ötéves tervben ismét tovább akarunk lépni: úgy tervezzük, hogy hektáronként 4,8—5 tonna búzát takarítunk be. Ez — mint a legjobbak példája már tavaly is igazolta — reális cél. Korábbi eredményeit a többi KGST-ország is túl akarja szárnyalni. A fajtaváltás, az új fajták termesztésbe állítása és a KGST-n 'belüli közös nemesítői munka eredményeként, Bulgária öt év alatt 328 kilogrammal növelte hektáronkénti terméshozamait. Az egy hektárra jutó átlagtermés a KGST-országokban 2,5 tonna és 4,73 tonna között alakult, Angliában pedig 4,4 tonnát takarítottak be. A cél tehát a termés mennyiségének ■növelése. Éppen ezért — mint a tíz éve működő búzatermesztési és agrotechnikai szakbizottság közelmúltban Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében megtartott tanácskozáson elmondták — a cél bőtermő, intenzíven termeszthető, géppel betakarítható, a betegségekkel szemoen ellenálló, jó minőségű, kedvező biológiai és gazdasági tulajdonságokkal rendelkező fajták előállítása, s agrotechnikájuknak a kidolgozása. Ennek érdekében fokozzák a nemesítő munka összehangolását, s az eddiginél több közös fajtát próbálnak ki, a legjobbak kiválasztása érdekében. (MTI—APN) A mikroelektronika titkai A mikroelektronika világa az emberek zöme számára titokzatos, Izgalmas és bonyolult. Apró építőelemek képesek egész folyamatokat irányítani. Még teljes számítógéprendszerek is elférhetnek egy kézben. A mikroelektronikának ezek a „csodái” napjainkban a szerszámgépek és a számítógépek „agyát” testesítik meg, nélkülük nem lehetne gondolni a modern tévé- és rádiókészülékekre, a szórakoztató képernyőjáté- ■kokra. A mikroelektronika lehetőségei még messze nincsenek kimerítve. E lehetőségek felkutatásán, a fejek, az ötletek és az ismeretek segítségével új megoldásokon, szabadalmak kifejlesztésén fáradoznak a frankfurti félvezetőüzem (az NDK mikroelektronikai kombinátjának vezető üzeme) szakemberei. Az ötletek kicserélése végett, valamint annak érdekében, hogy a hatékony megoldások és szabadalmak közös hasznosítását az ország határain túl is lehetővé tegyék, működik együtt kereken 10 éve a Műszaki Kamara frankfurti vállalati szekciója a csehszlovák testvérszervezet, i a CSVTS (Roznov pod Radhostem) mérnökeivel. Ez a terület egykor az ország legszegényebb vidékei közé tartozott. Amióta itt működik a Tes- la-művek, amely a mikroelektronikai építőelemek gyártója a számítástechnikai, az automatizálási és a szórakoztató elektronika számára, Csehszlovákia elektronikai iparának központjaihoz tartozik. A Tesla-művek elismert kereskedelmi partner a KGST- országokban. Mivel nem mindegyik ország fejleszthet és gyárthat minden szükséges mikroelektronikai részegységet „saját kebelén belül”, a szakosítás szót itt nagybetűvel írják. A szoros kutatási együttműködés a gyors tudományos előny- szerzést szolgálja; ezt felismerték a- frankfurti (Odera) és a roznövi mérnökök is, és 1975 óta tevékenységüket tudományos- műszaki munkaprogram alapján koordinálják. Hosszabb időszakra tűzték ki a tudományos súlypontokat és most évente igazítják a műszaki részt a legidőszerűbb követelményekhez. A kölcsönös látogatások alatt mindenekelőtt a technológiai koncepciókat tervezik meg közösen, a szükséges segédfolyamatok hatékony kialakításával foglalkoznak. Éppen a rendkívül tiszta médiumok rendelkezésre bocsátásának van nagy jelentősége a minőségi munkában a . mikroelektronikában. A frankfurti és a roznovi mérnökök most az ész- szerűsítési eszközök tervezését és gyártását is kezükbe akarják venni. „A célok közössége és gyakran az azonos problémák folytán nem nehéz egymás megértése, ami igen fontos, mert lehet a partnerre hagyatkozni” — mondotta Horst Sluke, a félvezetőgyárban működő műszaki kamarai szekció elnöke. Ezt egy sor példa bizonyítja. Amikor a frankfurti üzemben problémák léptek fel, a csehszlovák kollégák vették át ideiglenesen a szilícium kristálylemezek előállítását. Máskor a frankfurtiak látták el a Roznovban gyártott építőelemeket kerámiabevonattal. Csehszlovákiában ezt követően vizsgálatokat folytathattak bizonyos adatokkal és a különböző külső hőmérsékletek esetén történő viselkedéssel kapcsolatban. A mikroelektronikai építőelemek gyártói és felhasználóik közti információáramlás biztosítása érdekében a közös munkaprogramban szerepel a legújabb ismeretek népszerűsítése is a partnerországban. Szimpóziumokat és folyóiratközleményeket használnak fel arra, hogy kölcsönösen információkat adjanak egymásnak az újonnan kifejlesztett építőelemekről és azok felhasználási lehetőségeiről. (ADN— APN—MTI) A. B. Nyolcvanmillió forintos beruházással korszerűsítik a bajai A megye egyetlen vízi útjára, a Dunára viszonylag ritkán irányul az érdeklődés. Pedig — ha a kihasználásáról nem is beszélhetünk még — az utóbbi években már mintegy száz—kétszázezer tonna különféle árut szállítanak el a Dunán területünkről exportra, vagy hazánk más tájaira. A Dunának a Majnával és a Rajnával tervezett összekapcsolása után bizonyára tovább élénkül majd a forgalom a kék országúton. Bár csak közvetve, de ezzel az elképzeléssel is kapcsolatban van a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat bajai hajójavító üzemének korszerűsítése. A FOKA fő feladata a házgyárak és az épületelemgyárak ellátása kaviccsal. Tevékenységének hatékonyabbá tételére, kapacitása bővítésére két esztendő alatt 1 milliárd forintos beruházást hajt végre a vállalat. Az eddigi 5 millió köbméteres termelési kapacitását 1,2 millió köbméterrel növeli. Tizennyolc önjáró kavicsszállító hajót, 22 hozzájuk kapcsolható uszályt, egy nagy teljesítményű kotrógépet, kavicsszállító elevátorokat és egyéb eszközöket helyeznek üzembe a beruházás keretében, ami 1981-ben ér véget. A milliárdos fejlesztés másik része a hajójavító üzem korszerűsítése, teljesítőképességének növelése, amit a géppark nagyobbá válása indokol. A FOKA bajai üzemigazgatóságának modernizálására 80 millió forintot költenek — tudtuk meg Tinusz Sándor igazgatótól. Üj szociális épületet emeltek a munkakörülmények javítására. Építenék egy új műhelycsarnokot, azzal a céllal, hogy a hajókat legalább részben — elemeiket, alkatrészeiket — időjárástól védett helyen javíthassák. Nagy szükség van a korszerű, épülő szerelőpartra, az új sólyatérre és a nagy teljesítményű darura, amit szintén most vásároltak. Az utóbbi években, s az idén is a vállalat megkülönböztetett módon, tíz—tíz százalékkal emelte a bajai üzemben a bérszínvonalat. Ezzel részben az anyagi elismerésben mutatkozó elmaradást pótolták, részben pedig vonzóvá igyekeztek tenni a munkahelyet, összhangban a fejlesztési elképzelésekkel. A törekvés eredménnyel járt, az év eleje óta 40 dolgozóval nőtt a hajójavító létszám. A tervek szerint a mostani százról kétszázötvenre növelik a létszámot a tervszerű megelőző karbantartást és a nagyjavításokat végző üzemben. Feladatát 1981-ben eddig jól oldotta meg a kollektíva: több úszóművet hoztak rendbe, mint amennyi a programjukban szereptelt. A túlteljesítésben szerepe volt a • Az épülő új műhely- csarnok. (Szabó Ferenc felvételei) hajójavító üzemet létszámnövekedésnek és az ösztönző bérezésnek is. Mint utaltunk rá, a FOKA bajai üzemének korszerűsítésekor a jövőre is gondolnak. A Duna— Majna—Rajna-csatorna létrejöttével — évek múlva — bizonyára nagyobb lesz a forgalom a Dunán, s akkor a kapacitásuk egy részével bekapcsolódnak az egyéb, Idegen tulajdonú vízi járművek javításába is. Egyelőre a beruházás sikeres befejezése a fő feladat; Sajnos, a helybeli BLÉVISZ szövetkezet egy-két létesítményt nem tud határidőre • átadni. A. T. S. BETÜVÉSÉS, PILLÉRKÖVEZÉS, MŰEMLÉKI TÁBLÁK GONDOZÁSA A lakosság széles körét érinti különböző szolgáltatásaival a Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat. Kőfaragók Kecskeméten A Nap utcai kőipari részleg dolgozóinak munkája igen változatos. A kőfaragókénál kevés nehezebb mesterség van, amint arról látogatásunk során meggyőződtünk. Kecskeméten és Bács-Kiskun megyén kívül. Debrecentől Szegedig, onnan Veszprémig sokain keresik fel őket megrendeléseikkel. Éves tervükben 6 millió forint értékű mű- kőtángy készítése szerepel, amelynek több mint felerészben már eleget tettek. A kőfaragók és a betűvésők a szükségesnél kevesebben és viszonylag nehéz körülmények között dolgoznak. A régi idők kőfaragóinak egyik eszközét, a gattert, még mindig használják, amely dörzsöléssel egy kőtömböt egy hét alatt vág ketté. Bár több kézi kisgép segíti a munkát, a létszámgondok miatt nem haladnak úgy, ahogyan kellene. Havonta 10 síremléket tudnak elkészíteni, a felét annak, minit amennyire -szükség lenne. | A síremlék készítésétől a betűvésésig túlnyomó részben lakossági megrendelésre dolgozó kőipari részleg más feladatokat is ellát. Elvállalták és már befejezték a kecskeméti Arany János utcád, kialakítás alatt levő OTP-fiók pilléreinek mészkő- iburkolását. Jelenleg^aJtülső lábazatot} dolgoznak. Innen Orgo- ványra mennek, ahol emlékművet faragnak. Lépcsőlapok lerakásával is foglalkoznak. , A műköves szakmunkások karbantartják a megyeszékhely rhű- emlék-i tábláit is. A régi táblákat újracsiszolják, a betűket átfes- itik. A Nagytemplomi és a Katona- József Színház előtti , lépcső- burkolatot ' legutóbb ugyancsak 'ők javították meg. A tanácsi vállalat másik feladata a több mint 30 hektáron fekyő kecskeméti ' köztemető fenntartása. Itt ez idő szerint 1100 sírt gondoznak megbízásból a vállalat dolgozói. Munkájukat locsoló- és sírásó gép is segíti. Az egész évi temetőgondozásokhoz a fűkaszáláshoz, a fanyeséshez, a belső utak tisztán tartásához stb. azonban nem kevés kézi munkára van' szükség. Ami az utóbbit,, a tisztán tar• Nagy íigye-:. lem, jó fizikai erőnlét kell a kőfaragáshoz és a beiűvé- séshez. Gelányi László rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. • Munkatársa. Süveges Éva betűvéső előrajzolás közben. (Straszer András felvételei) fast illeti, sokan, sajnos, a köztemetőben sem tagadják meg szemetelő! mivoltukat. Mint Farkas Menyhért igazgatótól megtudtuk, hiába helyeztek el több szemetes- konténert azokon a helyeken, ahol a legtöbb látogató megfordul. gyakran ezek mellé dobják a hulladékot, a ' hervadt virágot. A szertehagyott hulladékot azután két lövas kocsival gyűjtik össze, amelyeket — szükségből — kizárólag a „pótszemetelás” miatt kénytelenek fenntartani. Máskülönben lovakra már rég nem lenne szükség a vállalatnál. A lakosság és a vállalat számára az ősz kiváltképp á temetők, a sírkertek év végi ápolásának és a megemlékezéseknek az ideje. A Hírős Napok alkalmával a vádiadat által tartott 50 százalék árengedményt kedvezményes virágvásár az évben nem az utolsó, amellyel javítják (biztonságosabbá teszik) az. egyes alkalmakhoz kötődő virágkínálatot. Ültetésre az idén is nagyobb mennyiségű árvácskával, violával,' muskátlival, mohanövénnyel es őszirózsával várják a 'látogatókat a köztemetői és a többi, városi virágüzletben. A virágkíná- latot- — esetünkben — valóban szó szerint színesíti, -hogy Szombathelyről a Kertész Termelőszövetkezet — a vállalattal együttműködve — virágszáddító , kamionjával gyakran megjelenik- á városban, benne az ' évszaknak megfelelő cserepes növényekkel, miként ez a Hírős Napok idején is történt. K—1
