Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI- évi. 191. szám AfS! 1)40 Ft 1981. augusztus IS., szombat Nagyüzem van a konzervgyárakban Nagyüzem van a konzervgyá­rakban; a meleg idő megváltoz­tatta a zöldség- és gyümölcsfélék érési menetrendjét, s szinte egy- időben kell szedni, szüretelni a termést. A gépsorok három mű­szakban, éjjel-nappal mennek. Jól kihasználhatják most az új gépeket a nagykőrösi, a moson­magyaróvári, a paksi konzerv­gyárakban, ahol műszaki fejlesz­téssel megkétszerezték a kapaci­tást. Túljutott a félidőn az uborka- szezon. Az ipar 50 ezer tonnára szerződött mezőgazdasági part­nereivel, s ebből 32 ezer tonna már üvegekben, tartályokban van. A konzervgyárak naponta 900—'1000 tonnát dolgoznak fel. Megkezdődött a paradicsom­szezon. A hatvani, a kecskeméti, a békéscsabai - és a nagykőrösi üzemekben összesen 330 ezer ton­na termést alakítanak át paradi­csomsűrítménnyé. Az első szilva-, körte- és őszi­barack-szállítmányok is megér­keztek az üzemekbe. A Kecske­méti Konzervgyárban megkezdő­dött a csemegekukorica feldolgo­zása: a lemorzsolt szemek félki­lós dobozokba kerülnek. (MTI) A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi fejlődése nrj £\\T /\1 CX Töl ßnüll * Az első félévben 1019 lakás épült a y. Y megyében, 27,4 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Kertészeti kiállítás, szüreti felvonulás, lovasbemutató a Hírős Napokon Már postára adták az idei kecskeméti Hírős Napok meghí­vóit a szeptember 3-tól 6-ig tar­tó rendezvényre. A gazdag prog­ramban, a vidék sajátos kerté­szeti kultúrájához kapcsolódóan, tudományos tanácskozások, ki­állítások, üzemi bemutatók, szak­ember-találkozók szerepelnek. Ismét ez alkalommal kerül sor Kecskeméten az országos ker­tészeti- konferenciára, ahol átad­ÚJ SZEREPKÖR ják a Mohácsy Mátyás-emlékér­meket, a Mathiász-díjakat a me­zőgazdasági termelés kiválósá­gainak. A művelődési központban és a technika házában mutatja be termékeit a vidék mezőgaz­dasága, élelmiszeripara, amelyen több gazdaság önálló kiállítóként vesz részt. Lesz kisgép-, kisállat- bemutató és -vásár, valamint vi­rágkötészeti verseny is. A zárón — szombaton és vasárnap — vi­dámság, látványosság várja érdeklődőket. A beruházások szinten tartása mellett ösz- szességében növekedett a termelő ágazatok tevékenysége az év első felében. Mindegyik ágazatban erőteljesebben emelkedtek az át­lagbérek és a béren felüli pénzjuttatások is, mint az előző időszakban. Javult a kereske­delmi áruellátás, több cikkből azonban — kü­lönösen az iparcikkek körében — nem tud­ták kielégíteni a keresletet. A városhatárban — Borbás- pusztán — bonyolítják le a me­gyei ugró- és díjlovagló versenyt. •A Műkertben pedig országos ku­tyakiállításra kerül sor. A ha­gyományos szüreti felvonulást, a 800 néptáncos utcai menettáncát a városközpont sugárútján néz­hetik majd végig az érdeklődők. A beruházások alakulása Húsáruház nyílt Baján A BÁCSHÚS — 17 termelőszö­vetkezet, öt állami gazdaság, a Húsipari Tröszt és a nagytété­nyi hizlalda közös vállalata — új szerepkörben mutatkozik be Ba­ján. Megnyitották első kiskeres­kedelmi egységüket, a húsáruhá­zát, valamint a hozzátartozó fa­latozó-büfét a Sugovica-parti vá­ros .központjában, a Tóth Kálmán téren. A húskombinát Dél-Bács-Kis- kun megye legfőbb ellátója tőke­húsból, húskészítményekből. Ezen­kívül besegít Budapest ellátásá­ba, valamint jelentős exporttevé­kenységet folytat. Termékeinek választéka széles körű. A készít­ményeik ízletesek, hamar, ked- velttá váltak. Jogos igényként merült föl, hogy valamennyiből egy helyen, a teljes választékból vásárolhassanak ott, ahol a leg­több dolgozót foglalkoztatják: Baján. A volt cisztercita rendház ké­sőbb lakóházként használt épü­letét szemelték ki a húsáruház helyeként. Tavaly decemberben fogott hozzá a BACSHÚS, hogy saját beruházásként, több alvál­lalkozó segítségével megvalósít­sák az átalakítást. A mintegy 180 négyzetméter alapterületű áruhá­zát, valamint a büfét — melyhez még raktárak, kisegítő helyiségek tartoznak — négymillió forintos költséggel alakították ki. A hűtő- berendezések' 1,2 millió forint ér­téket képviselnek. Biztosíték van arra — a helyben működő kom­binát révén —, hogy az első napi választékot állandóvá teszik. A sertés- és marhahúson kívül bel­sőséget is árulnak, ezenkívül borjú- és birkahúst is. Nagy vá­Bács-Kiskun megyében 1981. I. félévben a szocialista szektor beruházásainak pénzügyi teljesí­tése 2542 millió, az üzembe he­lyezett létesítmények értéke 1846 millió forint volt. Az ipar és a mezőgazdaság fordított legtöbbet állóeszközeinek pótlására és bő­vítésére. A két ágazat beruhá­zásainak pénzügyi teljesítése az év első hat hónapjában megkö­zelítette az 1786 millió forintot. A szocialista szervek beruhá­zásainak anyagi-műszaki össze­tétele a népgazdaság elvárásai­nak megfelelően módosult. Az építési jellegű beruházások ará­nya csökkent, a gépi beruházáso­ké növekedett. A gazdálkodó szervek emellett kevesebbet köl­töttek a tőkés relációból besze­rezhető gépekre. Nagyberuházás a megyében nem folyik, ilyenek indítását 1983-ig nem is tervezik. A vál­lalati fejlesztéseken belül a hi­telből megvalósuló beruházások összege ugrásszerűen megnőtt, ugyanakkor kismértékben növe­kedett a beruházásokra nyújtott állami támogatás is. A megyében folyó beruházások közül legna­gyobb volumenű a kiskunhalasi kőolaj- és földgázipari létesít­mények ' építése. Ennek teljes költségelőirányzata 1564 millió forint, befejezési határideje 1983. 1981. június 30-ig a pénzügyi teljesítés 59 százalékos, az üzem­be helyezés 34 százalékos volt. • Reprezentatív húsáruházzal gyarapodott Baja kereskedelmi háló­zata. lasztékot kínálnak a füstölt áruk­ból. A Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalatot nyerték meg partnerként a baromfihús széles választékának biztosításához, ugyanúgy, mint a Bajai Hűtőhá­zat a mirelit termékek rendsze­res forgalmazására. A megnyitó napjára a BÁCS- HÜS nyolc új termékkel rukkolt ki. Egyebek között a Tomi para­dicsomos májkrémmel, tepertő­krémmel, zsemlyés véreshurká­val, köményes disznósajttal, töl­tött sertéseiével, rakott sertés­hússal. Az „ünnepi” termékeket ezután gyártani fogják, s remé­lik, hogy az újdonságok megnye­rik a vásárlók tetszését. A megnyitót követően a ba- jaiak százai keresték föl mind­két üzletet. Reméljük, hogy az „újdonság varázsának” elmúlta után is szívesen vásárolnak és étkeznek ott: a húsáruház és a büfé színvonalas ellátója lesz a bajaiaknak és a környékbeliek­nek. N. M. mm 4*. • Ízletes falatok, kellemes környezet a büfében. • Balra: az áruház külső képe. (Straszer András felvételei.) A megye szocialista iparának termelési kapacitása az év első felében tovább bővült és korsze­rűsödött. A beruházásokra fo­lyósított összeg 937 millió forint volt, ennek túlnyomó része — 92 százaléka — a minisztériumi, 3,8 százaléka a tanácsi, 4,2 százalé­ka a szövetkezeti szektorba ke­rült. Az üzembe helyezett beru­házások értéke a tárgyidőszakban 655 millió forintot tett ki, 66 százaléka a nehéziparban, 17 szá- ■ zaléka a könnyűiparban. 16 százaléka az élelmiszeriparban, 1 százaléka az egyéb iparban való­sult meg. 1981. I. félévében a megye szo­cialista iparának termelése 6,3 százalékkal emelkedett a korábbi év azonos időszakához viszonyít­va, az 1979. első félévéhez mért növekedése 8,3 százalék volt. Számottevően bővítette termelé­sét á minisztériumi ipar (8,8 szá­zalék), míg a tanácsi iparban 2 százalékos és a szövetkezeti ipar­ban 2,5 százalékos visszaesés következett be. A nehézipar 5,5 - százalékkal fokozta termelését, a könnyűiparé alig haladta meg, az egyéb iparé pedig némileg el­maradt az egy évvel korábban el­ért szinttől.* , A megye szocialista iparában a termelékenység — az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés mu­tatója alapján — az előző év azonos időszakáénál 8 százalék­kal, az 1979 I. félévénél 12 szá­zalékkal volt magasabb. Ez a pozitív irányzat minden ágazat­ban érvényesült, legnagyobb mér­tékben az élelmiszeriparban, ahol a növekedés 13 százalékos a ko­rábbi év első félévéhez képest. 1981. I. félévében a megye szo­cialista ipara 65 ezer 771 főt foglalkoztatott, 1.6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ko­rábban. s a létszám 3,2 százalék­kal volt alacsonyabb, mint 1979. I. félévében. A létszámcsökkenés elsősorban a nehézipart és a könnyűipart érintette, az élelmi­szeriparban 2 százalékos növeke­dés következett be. A fizikai fog­lalkozásúak aránya az összes foglalkoztatotton belül igen kis­mértékben változott. Ez év első felében a megye szo­cialista iparában az összes fog­lalkoztatott havi átlagbére 8,1 százalékkal, átlagkeresete 8,4 szá­zalékkal volt magasabb a tava­lyinál. A szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlag- keresetének növekedése azonos az összes foglalkoztatottéval, á legjobban, 10,5 százalékkal, az egyéb iparban, legkevésbé — 7,6 százalékkal — az élelmiszeripar­ban emelkedtek. 1981. I. félévében a megyei székhelyű szocialista ipar összes értékesítése megközelítette a tíz és fél milliárd forintot, ami — összehasonlítható áron — 11 szá­zalékkal több az elmúlt év első félévénél. Értékesítését a legerő­teljesebben (13,2 százalékkal) a minisztériumi ipar növelte. A nagy- és kiskereskedelem részé­re történő eladások értéke 2,6 milliárd forint volt, összehason­lítható áron 13 százalékkal ma­gasabb az egy évvel korábbinál. Ennél jobban — 21 százalékkal — növekedett a külkereskedelem ré­szére történő értékesítés, amely meghaladja a három milliárd fo­rintot. A megyei székhelyű szocialista ipar rubel-elszámolású exportja — folyó áron — csaknem két­szerese a tavalyi első félévinek. A tőkés export — folyó áron — 16,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához vi­szonyítva. A megye tőkés export­jában meghatározó a miniszté­riumi élelmiszeripar, amely a tárgyidőszakban 25 százalékkal több árut szállított a nyugati or­szágokba, mint egy évvel koráb­ban. torban volt* a legnagyobb — 56 százalék — a fenntartási mun­kák aránya. Építőipar A megyei székhelyű szocialista kivitelező építőipar teljes saját termelése 1981. I. félévében 1719 millió forint volt, ami az előző év I. félévének — folyóáron — 105 százaléka, az 1979. év azonos időszakában elért termelési szint­től azonban 2 százalékkal elma­radt. A saját építési-szerelési munkák értéke 1981. első hat hó­napjában 1328 millió forintot tett ki, ami — összehasonlítható áron — a múlt év hasonló időszakáé­nál 0,1 százalékkal magasabb. 1981.' L félévében a minisztériu­mi vállalatok 3,2 százalékkal nö­velték építőipari termelésük vo­lumenét, a szövetkezetek és ta­nácsi vállalatok viszont 8, illetve 7 százalékkal elmaradtak a tava­lyi- eredményüktől. A kivitelező építőipari termelésének bővülése teljes egészében a termelékeny­ség — összehasonlítható áron mért — 1,6 százalékos javulásá­ból adódott. Az építőipar 1981. L félévében 1139 millió forint értékű építési igényt utasított el, az 1980. 1. fél­évi 38 millió forinttal szembeni A szövetkezeti szektor — kihasz­nálatlan kapacitásának további lekötése érdekében — minden munkát elvállalt. Az építőipari szervezetek 1981. I. félévben 642 új lakás kivitelezését kezdték meg. s 701 lakást adtak át. Ez a bázisidőszak ] lakásszámát nem érte el. A szocialista építőipar 1981. első hat hónapjában 135. millió forint értékű felújító, javító-kar­bantartó munkát végzett. Ez az előző év hasonló időszakáénál — összehasonlítható áron —gg4 szá­zalékkal több. Legdinamikusab­ban — 51 százalékkal — a ta­nácsi építőipar bővítette fenntar­tási tevékenységét. Az építőipari termelésből a szövetkezeti szek­Élelmiszer-gazdaság A mezőgazdaságban 1981. I. félévi feladatainak elvégzését az elmúlt évi korai tél, a tavaszi fagy, valamint a nyár eleji csa­padékszegény időszak nehezítet­te. Az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a mezőgazdasági üzemek részére az 1. félévben 114 imillió forint beruházási hitelt folyósí­tottak, 31 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ennek nagy része (73 százaléka) konver­tálható export-árualapot bővítő fejlesztésekhez kapcsolódik. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek az 1. félévben 591 mil­lió forintot fordítottak beruházá- sőkra, 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és csaknem 2 százalékkal többet, mint 1979. I. félévében. Az előző évihez ké­pest 25 százalékkal több belföldi és 22 százalékkal több szocialista importból származó gépet vásá­roltak, egyidejűleg 5 százalékkal mérséklődött a tőkés importból származó gépek beszerzése. Egyébként csökkent az építések, s mérsékelten emelkedett a gépi és az egyéb beruházások aránya. A megye mezőgazdasági terü- [lete 627,6 ezer hektár, az előző évinél 2 ezer, s az 1979. évinél pedig csaknem 4 ezer hektárral kisebb. A művelési ágak közül csupán a kert. az erdő. és a ná­das területe emelkedett az utób­bi két évben. A növénytermelési fcágazatban jelentősen változott az 1981. évi vetésszerkezet: a nagyüzemek a nagyobb jövedel­met biztosító, jól gépesíthető árunövények vetésterületét nö­velték. Ugyanakkor csökkentették a kevésbé jövedelmező kukorica, silókukorica, lucerna területet. A megyében 127,7 ezer hektá­ron, az előző évinél 2 ezer, az 1979. évinél majdnem 14 ezer hektárral nagyobb területen ter­mesztettek kalászos gabonát. A kalászosok . fejlődésének nem kedvezett a késő tavaszi aszályos időjárás. A kukorica vetésterüle­te évek óta csökken, s az előző évinél 3 százalékkal volt kisebb. Az áremelés a napraforgó jöve­delmezőségét javította, ezért az idén az 1980. évinél 25 százalék­kal, az 1979. évinél 75 százalék­kal nagyobb területen termesz­tik. Az ipari növények közül, a rostkender kivételével, valameny- nyinek emelkedett a vetésteiüle- te. 1981 tavaszán 19.8 ezer hek­tárt vetettek be zöldségfélékkel, 11 százalékkal kevesebbet, mini két évvel korábban. A június végi állatszámlálás. adatai szerint minden megfigyelt állatfajból, több volt, mint egy év­vel korábban. A legnagyobb mértékben a sertések száma emelkedett. A kisgazdaságok tar­tási kedvét jelzi, hogy az anya­állomány 2,6 százalékkal na­gyobb, mint 1980. elsó félévében volt. Június 30-án a megye szarvasmarha-állománya meg­haladta a 153 ezret, ami az egy évvel korábbinál 2 százalékkal több. A tehenek és elchasi üszők száma egy év alatt 1,3 százalék­kal emelkedett. Az állami gazda-. Ságokban 7 százalékkal több, a termelőszövetkezetekben viszont 2,5 százalékkal kevesebb szarvas- marhát tartottak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az anya- állomány mindkét szektorban emelkedett. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben a juhállomány 7 százalékkal volt több, mint 1980-ban. Ezen (Förytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom