Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-14 / 190. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 14. események sorokban PÁRIZS Franciák újabb csoportja érke­zett haza Iránból. A képen a ha­zatérők kiszállnak Párizs Orly re­pülőterén a gépből. (Telefotó — AP — MTI) BEJRÜT Az iráni hatóságok több mint 270 kormányellenes személyt tar­tóztattak le az elmúlt napokban — közölte csütörtökön a teheráni rádió. A rádiójelentés szerint el­lenforradalmárokról és különbö­ző ellenzéki csoportok aktivistái­ról van szó, elsősorban — akár­csak eddig — a Modzsaheddin Khalk gerillaszervezet tagjairól. A letartóztatások többségére Isfa­han városában került sor, még­pedig annak a merényletnek kap­csán, amelyet június végén követ­tek el az Iszlám Köztársasági Párt székháza ellen. Ezzel csak­nem egyidőben a Pars hírügynök­ség arról számolt be, hogy az el­múlt 24 órában 15 személyt vé­geztek ki, szintén a Modzsahed­din Khalk tagjait. (MTD LISSZABON A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkoza­tában akcióegységre szólította fel az ország demokratikus erőit a jelenlegi kormányválság megol­dása érdekében. A felhívás sürge­ti, hogy minden demokratikus ér­zelmű hazafi szálljon síkra egy politikai fordulat megvalósításá­ért és egy, a népet szolgáló új kormány megalakításá­ért. A nyilatkozat a jelenlegi kor­mányválságból való alkotmányos kiutat a választások előrehozásá­ban jelöli meg. (ADN) A * • • ff jovo a Sötét képet fest a világ mostani állapotáról, az em­beriség önpusztító cselekede­teiről nemrég megjelent könyvében Aurelio Peccei, a Római Klub magyar szárma­zású „atyja”, egyben elnöke. A szerző apokaliptikus mű­vében talán szándékos túlzá­sokkal él, hogy felrázza ol­vasóit, tettekre ösztönözze őket. „a jövö a kezünkben van” címmél jelentette meg legutóbbi könyvét Aurelio Peccei, a Római Klub elnöke. (Csei Magyarország­ról kerültek Horvátországba, majd Eszak-Olaszországba ván­doroltak.) ■ Peccei, aki hat tanul­mány védnöksége után most ma­ga vette a kezébe a tollat, rend­kívül borúsnak látja a mai vilá­got. „A homo sapiens a termé­szettudományok és a technika segítségével az elmúlt két évszá­zadban óriási hatalomhoz jutott, és most egyenes úton halad a •hanyatlás felé” — írja. A hatvanas évek a nagy illú­ziók esztendei voltak. Elhatal­masodott az az érzés, hogy az energiaforrások kiapadhatatla- nok, az érdekelt körök olajmá­morukban rószaszínű szemüvegen át látták a világot. Ilyen körül­mények között a fogyasztói tár­sadalom könnyen elérhető célnak látszott, a gazdaság erőteljes fel­lendülés szakaszában volt, úgy tűnt, hogy a nagy ütemű növe­kedési lehetőségek évtizedékre biztosítottak. A ELSŐ HIDEGZUHANY a hetvenes évek elején érte az em­beriséget. 1973-ban kitört az olaj­válság, az olajárak sokszorosuk­ra növekedtek. Ám e próbatétel még nem volt képes a.beidegző­déseket és a szokásokat gyökere­megnyugvást LENGYELORSZÁGI HELYZETJELENTÉS Erősödik a társadalmi követelők hangja Meruk József és Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítói jelentik: A lengyel állam és az egyház együttműködése megfelel a len­gyel nép érdekeinek, és ezt az együttműködést a lengyel nép ja­vára tovább folytatják — álla-- pította meg szerdai találkozóján Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára és Jozef Glemp Gniezno és Varsó érseke, Len­gyelország prímása. Egyaránt hangsúlyozták, hogy Lengyelor­szágnak ma nemzeti megbékélés­re. társadalmi nyugalomra és ál­dozatkész munkára van szük­ségé. A PAP lengyel hírügynökség helyzetjelentésében beszámolt ar­ról. hogy erősödik azoknak a dolgozóknak a hangja, akik kö­vetelik a társadalmi megnyug­vást, a rend helyreállítását, va­lamennyi lengyel erőfeszítéseinek összpontosítását arra, hogy az országot kivezessék a válságból. A varsói városi közlekedés dol­gozóinak autonóm szakszerveze­te felszólította a városi közleke­dés valamennyi alkalmazottját, valamennyi lengyel szakszerve­zeti tagot: tartózkodjanak a ter­melést és a kereskedelmet aka­dályozó sztrájkokban, illetve tün­tetésekben való részvételtől. Ugyancsak a sztrájkok ellen szállt síkra a bányászok szak- szervezetének elnöksége is, han­goztatva, hogy ezek az akciók mélyítik a válságot, csődbe so­dorják az országot. Felszólították Ünnepi gyűlés Berlinben csütörtökön ünnepi, gyűlésen emlékeztek meg annak a napnak a huszadik évforduló­járól, amikor a Német Demok­ratikus Köztársaság határozott intézkedéseket tett nemzeti szu­verenitásának védelmére, állam­határának biztosítására 1961. augusztus 13-án az NDK 160 kilométeres hosszúságban lezárta az addig nyitott nyugat-berlini övezethatárt, és ezzel elejét vet­te, hogy a nyugati hatalmak Nyugat-Berlint hídfőállásul hasz­nálják fel a demokratikus né­met állam ellen. „Európának nem arra van szüksége, hogy a tengertúlról feltöltsék a fegyverraktárakat, hanem arra, hogy korlátozzák és csökkentsék a fegyverkezési haj­sza minden formáját, kivált a nukleáris fegyverkezést” — je­lentette ki Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK sen megváltoztatni. Akkor még úgy tűnt, hogy mindössze egy miniválság borzolta fel a világ- gazdaság csendes vizeit. A hetve­nes évek végére azonban a hely­zet megváltozott. Az olaj az ipa­ri civilizáció Aehilles-sarka ma­radt. A Római Klub korábban pánikkeltőnek bélyegzett, 1972- ben közzétett jelentését a „Nö­vekedés határai”-t egymás után körözték le a borúlátóbbnál ború­látóbb jóslatok. MELYEK IS azok a veszélyek, amelyekről a Római Klub elnö­ke azt mondja, hogy ma súlyo­sabbak, mint tegnap, holnapra pedig még súlyosabbak lesznek? Peccei tíz pontban foglalja ösz- sze ezeket. Elsőnek a túlnépesedésről be­szél. Négy ember közül egy soha életében nem lakik jól. Elég az afrikai Szahel-övezet lakóira, az indiai, bangladesi árvizek áldo­zataira, a nyomornegyedek és menekülttáborok lakóira gondol­ni. Egy 1977-ben végzett FAO- vizsgálat szerint körülbelül 450 millió erősen alúltáplált ember él a földön (mindenekelőtt asz- szonyok és gyermekek), több mint 100 millióan pedig rosszul táplálkoznak. A nyomorban élők száma egyre nő. Az ILO, az ENSZ munkaügyi szervezetének becslé­se szerint — Kínát nem is számít­va — 1,1 milliárd ember szenved szükséget földünkön, többségük­nek nincs rendszeres munkája. A szervezet évente 40 millió új munkahely megteremtését szor­galmazza, körülbelül kétszer annyit, mint ahány 1970—1975. között összesen létrejött. Még a fejlett tőkés országokban is húsz- millican kilincselnek jelenleg a munkaközvetítő irodákban, 1958- ig pedig előreláthatólag 25 mil­lióra nő a számuk. Az emberiség — mondja Peccei — egyelőre nem fogja fel az előtte álló fel­adat horderejét. Arról van szó, hogy az évezred végéig újabb a Szolidaritáshoz tartozó bányá­szokat, hogy mondjanak le az ilyen megmozdulásokról.' Egy másik PAP-jelentés ugyan­akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország több üzemében továbbra is érvényben van a Szolidaritás szakszervezet által meghirdetett sztrájkkészültség. Az eddig jegyre elosztott áru­cikkek, mint a húsfélék, a cu­kor. a kávé mellett csütörtöktől a varsói vajdaságban bevezették az égetett szeszes italok jegyre történő árusítását is. , A varsói rádió csütörtök reg­geli híradása szerint az elektro­mos energiát termelő erőművek széntartalékai három-négy napra elegendők. Ha a szénkitermelés a jelenlegi szinten márad, akkor az előrejelzések szerint a téli hó­napokban csak 12—14 fokos hő­mérsékletet tudnak biztosítani a távfűtéses lakásokban. Az üzem­anyag-ellátási gondok fokozódása miatt a rádió felszólította a la­kosságot és a vállalatokat, hogy takarékoskodjanak a benzinnel. A közlekedés gondjait alkatrész- hiány is tetézi. Emiatt az or­szágban júliusban 2500 autóbusz és 700 villamos vált üzemképte­lenné. Varsóban a dolgozók mun­kába járását nagymértékben ne­hezíti, hogy a főváros 1200 autó­buszából csak 830, 596 villamosá­ból pedig csak ötszáz állhatott forgalomba augusztus második hetében. Berlinben Államtanácsának elriöke a berli­ni nagygyűlésen mondott beszé­dében. Az NDK, amelyet szoros test­véri kötelékek fűznek a Szovjet­unióhoz és a szocialista közös­séghez, központi feladatának te­kinti a béke biztosítását. Hogy erre mennyire szükség van — mutatott rá Erich Hónecker — azt bizonyítja az Egyesült Álla­mok legutóbbi döntése a neut­ronfegyver gyártásáról. „Ez a döntés kihívás szerte a világon mindenkivel szemben, akinek a népek békés élete' a legszen­tebb dolog” — mondotta. A beszéd elhangzása után a díszemelvény előtt és a berliniek tízezreinek sorfala között elvo­nultak az NDK nemzeti néphad­seregének, határőrségének és a népi rendőrségnek alakulatai, majd a felvonulást tízezernyi munkásőr menete Zárta el. kétmilliárd embert kell lakással, a legszükségesebb javakkal, isko­lázási lehetőséggel ellátni, pedig a már élő népesség jelentős ré­sze is hiányt szenved mindezek­ben. E rendkívüli vállalkozás megvalósításához — emeli ki második problémaként a szerző — globális tervet kellene kidol­gozni, amihez az emberiség leg­jobbjainak fantáziájára és a szen­vedők iránti erkölcsi elkötelezett­ségére lenne szükség. Ugyanilyen súlyos gond, hogy kimerülőben vannak a természe­ti tartalékok. ,Jelenleg a konti­nens földterületének valamivel több mint egy tizede 'van művelés alatt. A mezőgazdasági területek egyre csökkenjek, s éppen azok semmisítik meg a termőföldeket — napi megélhetésük biztosítása végett —, akiknek a legnagyobb szükségük ,lenhe rájuk. Az el- sztyeppesedés Latin-Amerika egy- tizedét, Afrika és Ázsia egyötö­dét, Ausztrália egynegyedét fe­nyegeti. A Föld egy lakosára 1950—1975. között 0,241 hektár gabonát termő terület jutott; 1975-ben már csak 0,184, és 2000- ig további rohamos csökkenés várható: e terület körülbelül 0,126 hektárra fcsokken. A termés­hozamok nemi nőjek olyan mér­tékben, hogy a csökkenésért kár­pótolnának. ; _ KIIRTÁS FENYEGETI a nagy erdőövezeteket! is, köztük a bio­lógiai egyensúly szempontjából legfontosabb i trópusi erdőket. Ezekben él aj legfontosabb nö­vény- és állatfajtáknak 'mintegy fele. Norman: Myefs angol ter­mészetkutató ^szerint percenként ötven hektárt: irtanak ki ezekből az erdőkből, .évente körülbelül annyit, mint Belgium, Hollandia és Dánia területe együttvéve. Ez kiszámíthatatlan veszéllyel jár­hat a Föld élővilágára, és — ha még nem késő *— cselekvést sür­get a biológiai katasztrófa elhá­rítására. (KS) Tadeusz Nestorowicz, lengyel külkereskedelmi miniszterhelyet­tes levelet intézett a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának elnökéhez, Lech Walesához, rá­mutatva: a válság leküzdésére alakult bizottság olyan közlést kapott a Szolidaritás gdanski gly nökségétől, hogy a városi Szoli­daritás bojkottálja a húsexportot. Az információ szerint olyan kon­ténerek berakását akadályozták meg, amelyen konzerveket szál­lítottak volna Nagy-Britanniá- nak. Nestorowicz hangsúlyozta: a gdanski Szolidaritás megenged­hetetlen módon beavatkozik a külkereskedelmi tevékenységbe, ami jelentős veszteségeket okoz­hat a piac importárukkal történő ellátásában. 120 ezer tonna hús exportálása ellenében Lengyel- ország 190 ezer tonna húst és olvasztott zsírt tud külföldről be­szerezni. A megállapodások nem teljesítése óhatatlanul a piaci el­látás csökkentésével jár, és szük­ségessé teheti kötbér fizetését, ami a le nem szállított áru ér­tékének 5—15 százalékát teszi ki. A miniszterhelyettes'' emlékezte­tett arra, hogy a berakodás le­állítása törvénysértést jelent, ami büntetőjogi és anyagi felelősség- revonást von maga után. Nestorowicz felszólította a Szo­lidaritás országos egyeztető bi­zottságát, hogy hozzanak intéz­kedéseket a beavatkozás meg­szüntetésére. (MTI) AZ USA LÉGI­KÖZLEKEDÉSÉBEN Napi 30 millió dollár veszteség Csütörtökön Amsterdamban megkezdődött a légiirányítók nemzetközi szövetségének kétna­pos rendkívüli vezetőségi ülése, amelyen az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a szövetség be- kapcsolódhat-e a sztrájkolok' tá- mogatásárá kibbWtákxtóött nem­zetközi szolidaritási Mozgalomba, avagy álláspontjuk meghatáro­zásában csupán a légtér bizton­ságának kérdéseire kell szorít­kozniuk. A szövetség egyik veze­tője kijelentette: a testület elv­ben ellenzi a felszállási engedély megadását bármely olyan térség­be repülő gépnek, amelynek for­galmát kisegítő, vagy nem meg­felelő képzettségű irányítósze­mélyzet látja el. • Az európai és amerikai repü­lőtereken várakozó utasok szá­nta jelentősen csökkent, miután szerdán a kanadai légiirányítók felvették a munkát a ganderi irányítóközpontban. Csütörtökön 189, mindeddig veszteglő járat 65 ezer utasa éri el végre úticélját. Elindultak a Japánból az Észa­ki-sarkon át Európába tartó gé­pek is. Az Egyesült Államok légitár­saságainak vesztesége hivatalos bejelentés szerint mintegy napi 30 millió dollár. Több nagy tár­saság bíróság elé vitte az ügyet, de Robert Poli, a légiirányí­tók szakszervezetének elnöke kijelentette: nem rendelkeznek olyan pénzalappal, amelyből ki lehetne fizetni a bíróság által megítélt 4,5 millió dolláros kár­térítést. (MTI) Hazaérkezett a Polovcsak házaspár Szerdán este repülőgépen haza­tért Washingtonból a szovjet Polovcsak házaspár. A nagy nem­zetközi visszhangot keltett ügy szereplői Ukrajnából vándoroltak ki az Egyesült Államokba, majd — miután csalódtak az amerikai paradicsomban — múlt év már­ciusában hazatelépülési kérelmet nyújtottak be a washingtoni szovjet nagykövetségre. Az enge­délyt megkapták, gyermekeiket azonban ukrán nacionalisták megtévesztéssel és erőszakkal visszatartották, s a 18 éves Na- talja és a 12 éves Vlagyimir po­litikai menedékjogot kért és ka­pott az amerikai hatóságoktól. A szülők hiába fordultak bíróság­hoz (követelésüket jogtalanul el­utasították, s már több mint egy éve pem is láthatták gyeremekej- ket. Időközben a legszörnyűbb nyomorban éltek: Mihail, Polov- csakót elbocsátották állásából, fe­lesége pedig kórházi takarítónő­ként minimális összeget keresett. Polovcsakék végül kilátástalan helyzetükben úgy döntöttek, hogy gyermekeik nélkül is hazatele­pülnek, de — mint elutazásuk­kor a TASZSZ tudósítójának el­mondták — még reménykednek abban, hogy egyszer Natalja és Vlagyimir is hazatérhet. kezünkben van? A magyar nép tiltakozik a neutronfegyver gyártása ellen Kállai Gyula nyilatkozata , I / Hazánk békeszerető közvéle­ménye mélységes megdöbbenéssel értesült gz Egyesült Államok, el­nökének döntéséről, amelynek a lap j áh amerikai hadiüzemekben megkezdték a neutronfegyvernek — ennek a különösen veszedel­mes és> embertelen tömegpusztító eszköznek — a gyártását. Az el­határozás veszélyességéről, a ma­gyar társadalom állásfoglalásáról Kállai Gyula, a Hazafias Nép­, front Országos Tanácsának, vala­mint az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságinak elnöke nyilatkoza­tot adott ,az MTI munkatársának. — Ez a .döntés annál is megdöb­bentőbb, mivel a Fehér Ház olyan időpontbah adta ki utasításait a gyártás megkezdésére, amikor Európa-szérte növekvő tiltakozás bontakozott ki a fegyverkezési hajsza ellen — hangsúlyozta. — A tömegek i a tömegpusztító fegy­verek betiltásáért, s olyan tár­gyalások megkezdéséért lépnek fél, amelyek i— a helsinki záró-, okmány aláírása óta elért ered­ményekre támaszkodóan — to­vábbi kedvező feltételeket terem­tenek az európai enyhülés, a biz­tonság, és a nemzetközi együtt­működés megőrzésére, elmélyíté­sére, az ahhoz szükséges bizalom­mal és nyugodt alkotó légkörrel együtt. — Sajnos, meg kell állapíta­nunk, hogy az amerikai kor­mányzat, figyelmen kívül hagyva az európai népek, és a világ köz­véleményének bákeóhaját, eltért attól az úttól, amelynek követé­sére a finn fővárosban aláírásá­val maga is kötelezettséget vál­lalt. A katonai-ipari komplexum irányítóinak tartós sürgetésére a Reagan-kormányzat újabb, sem­mivel sem igazolható lépést tett a fegyverkezési hajsza fokozásá­ra. Megtette azt, amitől Jimmy Carter, az előző amerikai elnök — az európai tömegek felhábo­rodása miatt — 1977—78-ban visz- szariadt. így most megszületett az intézkedés annak a neutron­fegyvernek a gyártására, amely köztudottan nukleáris eszköz, s amely elsősorban a .békés polgá­ri lakosság életét fenyegeti. Ha­mis és cinikus az az érvelés, amely a döntést amerikai bel- ügynek tekinti, hiszen á pusztító geástíéöZéi'adött dSé^,8^Étírop8ban8i c;dtívánják-M? bevetni;' ' Különösen. - megdöbbentő, hogy ezt az elnöki döntést éppen á Hirosima elleni atomtámadás 36. évfordulóján hozták. Ezért sem tekinthetjük véletlennek, hogy földrészünk bé­kemozgalmai napjainkban erősen figyelmeztetnek: vigyázzunk, Hi­rosima szörnyű tragédiája ne is­métlődhessen meg sem Európá­ban, sem a világ más térségeiben. — Mindenki számára világos, . hogy az- amerikai nyomásra a közép-hatósugarú rakéták nyugat- euyópai telepítéséről 1979. de­cember 12-én hozott NATO-ha- tározat, majd most a neutron­fegyver gyártását elindító Rea- gan-döntés a kialakult erőegyen­súlyt kívánja felborítani. Azt a tartópillért próbálja megingatni, amelyen az európai biztonság és együttműködés, valamint a SALT-egyezmények eredményei nyugszanak. A Reagan-kormány nem is rejti véka alá, högy csak akkor kíván fegyverkorlátozásról tárgyalni, amikor az Egyesült Ál­lamok már katonai fölényre tett szert a Szovjetunióval szemben. Valójában tehát nem megegyezni, hanem az erő pozíciójából diktál­ni akar. Ezt támasztja alá a mad­ridi találkozó példája is: a spa­nyol fővárosban az eltelt hóna­pok alatt — elsősorban az ame­rikai delegáció, álláspontja miatt — még nem sikerült megegyezni a kontinensünk életének alakulá­sában perdöntő európai leszerelé­si értekezlet összehívásában. Mi több: a konferencián részt vevő kormányok képviselői még tár­gyaltak, amikor az egyik ameri­kai hadiüzemben már hozzálát­tak a neutronfegyver gyártásának előkészítéséhez. Ügy vélik tehát, hogy ez az új pusztító erő lehet­ne a diktálás egyik eszköze. Már­pedig világos: a Szovjetunióra, s 'a szocialista országokra semmi­lyen diktátumot rákényszeríteni nem lehet. — Mód és lehetőség van viszont a józan gondolkodáson és a reá­lis helyzetelemzésen alapuló tár­gyalásokra. Olyan megbeszélések­re, amelyeket a szovjet bizalom- erősítő, fegyverzetkorlátozási és leszerelési javaslatok, békekezde­ményezések szorgalmaznak. Eze­ket, s az ebbe az irányoa ható más indítványokat is a békesze­rető emberek mind erőteljeseb­ben támogatják. — A magyar nép, amely eddig is határozottan kiállt a béke vé­delmében — a világ többi béke­szerető népével együtt — tiltako­zik a neutronfegyver gyártására hozott döntés ellen. Kifejezzük azon meggyőződésünket, hogy a béke és biztonság útján előreha­ladni csakis és kizárólag Helsinki szellemében, az egyenlő bizton­ság elve alapján, a tárgyalások, a mjgggyezések ^íján lehétióKontí- nensúpk népejtő),, is ^jűgg, ,bpgy •tágább hazánk, Európa- a Helsin­kiben aláírt záróokmány termé­keny földje, ne pedig a tömeg- pusztító fegyverek célpontja, a romlás színtere legyen. Az Euró­pa és a világ más térségei veszé­lyeztetésének megállítását, orszá­gai biztonságának megerősítését célzó erőfeszítéseket társadal­munk most is és a jövőben is változatlanul, egyértelműen tá­mogatja — mondotta befejezésül Kállai Gyula. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Hiábavaló taktikázás Nem adtak ki közös közleményt Thomas Endersnek, a washing­toni külügyminisztérium latin­amerikai ügyekben illetékes ál­lamtitkár-helyettesének nicara- guai tárgyalásairól. Az amerikai diplomata anélkül utazott haza, hogy legalább a legizgalmasabb kérdéseket megválaszolta volna a két ország meglehetősen fagyos kapcsolatait illetően. Ismeretes, hogy az amerikai kormányzat mindvégig bizalmat­lanul, mi több, ellenségesem. szem\ lélte a Sandinista Felszabadítási Front vezetésével Nicaraguában kibontakozó baloldali, népi moz­galmat, és még Carter elnöksége idején az utolsó percig támogatta a gyűlölt diktátort, Somozát. Majd miután világossá vált, hogy az alig két és fél milliós közép­amerikai országban jó, ha száz ember akad, aki Somoza feltét­len híve, Carter sebtében poli­tikai örökös után nézétt. Ekkor­ra azonban már a liberális bur­zsoázia szemében is lelepleződött az amerikaiak taktikázása, s még az olyan nagyiparos is, mint Al­fonso Robelo gyáros, inkább a sandinistákkal szövetkezett. Két éve, a forradalom győzel­mét követően Washington még a „türelmi időt” sem adta meg az új nicaraguai kormánynak, mindjárt „kommunista-barát­nak” minősítette. Reagan elnök már Nicaraguában és a szomszé­dos Salvadorban akarta megál­lásra kényszeríteni „az előretörő kommunizmust”. Első intézkedé­sei között megtagadta a szenátus által korábban már megszavazott segélyek és hitelek folyósítását, ezzel gyakorlatilag gazdasági blo­kádot kényszerített Nicaraguára. Ellenséges magatartásának ez­után is számos tanújelét adta. Épp a hét elején közölte Bayar- do Arze, a sandinista front or­szágos vezetősége politikai bizott­ságának koordinátora, hogy az Egyesült Államok területén új somozista kiképzőtáborok nyíl­tak, hogy az utóbbi időben fo­kozódott a CIA tevékenysége Ni­caraguában, hogy szakszervezeti vezetőket próbálnak megnyerni a sandinista forradalom belső destabilizálására. Washington szinte diplomatájának managuai érkezésivel egyidőben újabb ba­rátságtalan lépést tett: Kolum­biával ratifikált egy olyan szer­ződést, amelynek nyomán „le­mondott” néhány kis szigetről'— Kolumbia javára. A szóban for­gó szigetek nicaraguai felségvi­zeken találhatók. Mindez azt bizonyítja, > hogy Washington csupán taktikai hú­zásból küldte diplomatáját Ma- naguába. Marad tehát a régi amerikai „rendező elv”: szoros barátság a térség katonai dikta­túráival és konzervatív kormá­nyaival, elnyomás, fenyegetés,: a belügyekbe való beavatkozás a haladás útját járó államok irá­nyába. S. A. Földrengés Jugoszláviában Csütörtök reggel az MTA bu­dapesti és piszkéstetői földren­gésjelző állomásain működő sze­izmográfok helyi idő szerint 4 óra 59 perckor nagyobb közeli földrengést regisztráltak. Az epi­centrum Budapesttől mintegy 330 kilométerre, a jugoszláviai Ban­ja-Luka környékére eshetett. A rengés nagysága előzetes becslés alapján a Richter-skála szerint 5,1 fok,. A földrengést Magyaror­szágon is érezték, főleg az ország déli részein — Pécsett és Nagy­kanizsán — anyagi károkról nem érkezett jelentés. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom