Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

1981. augusztus 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Hasonlítgatásaink A LAKÁSÉPÍtÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI III. Árak és arányok — támogatások és kedvezmények Élénkíteni a jogos cseréket A lakásépítési formák ismertetésénél már említettük, hogy az állami lakásépítés keretében a bérlakások mellett eladás­ra is építenek lakásokat. Ezek a tanácsi értékesítésű lakások, amelyeket általában szövetkezeti lakásként szoktak emleget­ni, tekintve, hogy a lakások fenntartására a vásárlók általá­ban lakásfenntartó szövetkezetét alakítanak, bár az történ­het társasház formájában is. Az állami eszközökkel megvalósuló lakások egy részét te­hát az ilyen lakásépítési formára jogosultaknak adják. Azt, hogy ebben a formában ki jogosult a lakást vásárolni, a he­lyi tanácsok állapítják meg. Utazásaink során sok élmény­ben van részünk: megismerünk új tájakat, városokat, embereket, igyekszünk bepillantani más or­szágok életébe. Érdekelnek ben­nünket a kirakatok, természete­sen az árak is; és gyakran meg­próbálunk összehasonlítást tenni. Azonban ma már mindenki tud­ja, hogy csak a fogyasztói árak egyedül nem fejezik ki a meg­élhetési lehetőségek, az életkö­rülmények különbözőségeit. Európa néhány országának, va­lamint az USA-nak és Japánnak fontosabb adátait tartalmazza a KSH Mgyarország 1981. című ki­adványa. Ha ebben tallózunk, a valóságnak jobban megfelelő ösz- szehasonlításra nyílik lehetőség. A teljesség igénye nélkül néz­zünk néhány jellemző adatot: 1979-ben hazánk lakosságának 42,3 százaléka dolgozott az ipar és az építőipar területén, míg a mező- és erdőgazdálkodásban dolgozók aránya 20,3 százalék volt. A mienkhez közel hasonló a ' lakosság népgazdasági ágak szerinti megoszlása a Szovjet­unióbán és Bulgáriában. Az ipar­ban dolgozók aránya a legmaga­sabb az NDK-ban, ahol 51,1 szá­zalék, ezt követi Csehszlovákia 43 százalékos arányával, majd az NSZK 43,9 százalékkal. A nyugat-európai tőkésorszá­gokban a mező- és erdőgazda­ságban dolgozók aránya többnyi­re a szocialista országokénál lé­nyegesen alacsonyabb. így 1978- 'ban Angliában 2,5 százalék, Bel­giumban 2,9 százalék volt. Az USA-ban ez az arány 3*6 szá­zalék. (Ezek az adatok nem tar­talmazzák az élelmiszer-feldol­gozásban. és forgalmazásban dol­gozók arányát.) Ha az országok gazdasági fej­lődését egyetlen adattal akarják jellemezni, akkor a nemzeti jö­vedelem gyarapodását közlik. Néhány szocialista ország nem­zeti jövedelmének átlagos növe­kedése • 1971—1979 között száza­lékban a következőképpen ala­kult: Románia 10,2 százalék, Ma­gyarország 5,6 százalék, Bulgária 7,1 százalék, Szovjetunió 5,2 szá­zalék, ' Jugoszlávia 6 százalék, Az olaszországi Amalfiban megrendezett nemzetközi ba­lettversenyen, ahol első al­kalommal szerepeltek ma­gyar táncosok, a részt vevő nyolc páros közül a zsűri az Állami Balettintézet nyolca­NDK 4,7 százalék, Csehszlovákia 4,5 százalék. A számokból látszik, hogy itt a középmezőnyben helyezkedünk el, ami mutatja, hogy tovább kell erősíteni a megindult kedvező folyamatot, a termelés hatéko­nyabbá tételét, a kedvezőbb áron eladható, keresett termékek gyár­tását és értékesítését. Az egy lakosra jutó villamos- energi,a-termelésben viszont Európában az utolsó helyen ál­lunk. Az NDK közel két és fél­szeresét, az NSZK közel három­szorosát állítja elő az egy lakos­ra jutó villamos energiának. Mi­után a termelés feltételei adot­tak. a kapacitások csak hosszabb idő alatt és nagy költséggel bő­víthetők, itt nem elsősorban a termelés növelése, hanem az elő­állított villamos energia ésszerű, takarékos felhasználása kívána­tos. őrömmel tölthet el bennünket mezőgazdaságunk eredménye. A gabonafélék közül az egy lakosra jutó 1132 kilogrammal, tehát több mint egy tonnával elsők vagyunki Európában. Hasonló a helyezé­sünk hústermelésben is. Bennün­ket Bulgária követ gabonater­mesztésben 928 kilogrammal. A nyugat-európai országok közül a gabonafélék termelésére kedvező adottságokkal és termelési ha­gyománnyal rendelkező Francia- országban 818 kilogramm az egy lakosra jutó gabonafélék ter­mesztése. Gazdasági és társadalmi szem­pontból egyaránt fontos mutató a lakásépítés alakulása. Bár a la­kásra várók tízezreit kevésbé vi­gasztalja, mégis érdemes megje­gyezni, hogy a szocialista orszá­gok közül az első helyen álló NDK mögött hazánk a második az ezer lakosra jutó évi 8,3 la­kás építésével. Ugyanez az adat Olaszországban 2,4, Angliában 4,6 lakás évente ezer lakosra szá­mítva. Az itt ismertetett adatokkal nem akartuk bizonygatni, sogy már elérkezet hozzánk a kánaán; de olykor , egy s másban tanul­ságokkal szolgálhat hasonlítgatá­saink. Gy. Z. dik évfolyamos két növendé­kének — Menyhárt Jacqueli­ne balettmester tanítványai­nak — Volf Katalinnak és Kováts Tibornak ítélte oda a győztesnek járó Tari d'Oro dijat. Társulás segíti az ipari és a mezőgazdasági melléküzemek egymásra találását A Külkereskedelmi Bank, a Skála-Coop és 13 mezőgazdasági üzem a közelmúltban megalakí­totta az Agent-Coop iparszerű termelést szervező és kereskedel­mi társulást, amely a mezőgaz­dasági üzemek melléküzemágai­nak jobb kihasználását teszi le­hetővé. Az ipari nagyüzemek egyes, számukra gazdaságtalan termé­kek előállítására gyakran keres­nek termelőszövetkezeti part­nert, aki melléküzemágában — kihasználva például a kínálkozó munkaerőt — jövedelmezően ol­daná meg a gyártást. Csakhogy megfelelő információ híján a gyár és a tsz melléküzemága nem mindig találja meg egymást. A társaság éppen a partnerek ösz- szehozására vállalkozott. Jelen­leg már 40—50 kooperáció szer­vezésével foglalkoznak. A Csavaripari Vállalat például korszerű gépeket vásárolt. A még használható régebbi beren­dezéseit egyik vidéki gyáregysé­gébe csoportosította át, de az ot­tani gépeket sem selejtezték ki. A társaság szervezésében négy termelőszövetkezet melléküzem- ágában állítják fel ezeket, biztos bevételi forráshoz juttatva a gyengébb ^adottságú termelőszö­vetkezeteket. Hasonlóan eredmé­nyes megoldások kínálkoznak a könnyűiparban is. A munkaerő- hiánnyal küszködő KISTEX ha­marosan 300 szövőgépet ad át a bodrogközi termelőszövetkezetek­nek, ahol viszont az asszonyok folyamatos foglalkoztatása jelen­ti a gondot; közös megelégedésre ezeken a gépeken készül majd a kelme a KISTEX számára. Nemcsak belföldi partnerek egymásra találását egyengeti a társaság, külkereskedelmi vál­lalatokkal együttműködve az ex­porttermékek gyártását is meg­szervezi. Annál is inkább kínál­kozik erre lehetőség, mert a tár­sulás adatai szerint több ezer külföldön eladható cikket állít­hatnának elő gazdaságosan a tsz- kisüzemek, többek között szer­számokat, vegyszereket', bútor- és cipőipari kellékeket, bőrdísz­mű-vereteket . stb. A társaság a szó szoros értelmében már nyél­be is ütött ilyen üzletet. Közre­működésével a GENERALIM- PEX évi 600 ezer hőlápátnyél el­adására kötött megállapodást egy svéd vállalattal. A nyeleket a kötegyáni termelőszövetkezet gyártja. Az Agent-Coop számításai sze­rint a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak szélesebb körű bekapcsolásával évente mintegy 150 millió dollár értékű exporttermék előállítására van lehetőség. (MTI) Valós áron — támogatással A tanácsi értékesítésű lakások árának megállapítása jogszabály alapján történt, és az évente leg­feljebb 3 százalékkal módosul­hatott, függetlenül a tényleges költségektől. Ennek következté­ben az eladási ár és a tényleges ráfordítás között évente növeke­dett a különbözet a költségvetés terhére. Korábban már említettük, hogy az új jogszabályok az igazságo­sabb teherviselés kialakítását szolgálják, és lényegében ezért módosultak a tanácsi értékesíté­sű lakások pénzügyi feltételei jú­lius 1-től. Az új rendelkezés szerint a tanácsi értékesítésű lakások árát a területileg illetékes tanácsok a tényleges költség figyelembevé­telével állapítják meg. Ebből a megállapított eladási árból a la­kásvásárlót állami támogatás il­leti meg. Ennek mértéke egyszo­bás lakás esetén 60 ezer forint, amely félszobánként 10—10 ezer forinttal növekszik, legfeljebb 100 ezer forintra. Ez utóbbit a három-, és ennél több szobás la­kás esetében számolják el. Az állami támogatást legfel- jébb a vásárlók lakáSjogosúltsá- ga felső határának megfelelő szobaszámú lakásra szabad meg­állapítani. A lakásigény mértéké­nek megállapításánál csak a vá­sárlóval közös háztartásban élő házastársat, illetve élettársat, továbbá az általuk eltartott gyer­mekeket és családtagot veszik figyelembe. Az említett állami támogatáson túlmenően az ilyen lakás vásár­lói szociálpolitikai kedvezmény­ben is részesülnek. Ennek össze­ge gyermekenként 30 ezer fo­rint, más családtagok után sze­mélyenként 20 ezer forint, de a teljes kedvezmény nem halad­hatja meg az eladási ár 45 szá­zalékát. Ez a kedvezmény 2 gyermekig, fiatal házaspárnak 35 éves korukig meg is előlegezhető. Kölcsönhatárok Nemcsak az eladási árak és a támogatások változtak, hanem a kölcsönhatárok is. A tanácsi értékesítésű lakás vásárlásánál az állami támoga­tással és a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett eladási ár 10 százalékát kell előtörlesz­tésként megfizetni, míg a fent- maradt 90 százalék erejéig az OTP kölcsönt nyújt. A kamat mértéke 1 százalék, a kölcsön visszafizetésére a törlesztési idő pedig 35 év. Tehát a július 1-től életbe lé­pett változtatások hatására a la­kásvásárláskor fizetendő kötelező előtörlesztés mértéke emelkedik, és az OTP által nyújtandó köl­csön összegének felső határa nincs korlátozva. Az új rendelkezés életbe lépé­sétől kezdve a munkáltatók is nyújtanak támogatást dolgozóik­nak tanácsi értékesítésű lakások megvásárlásához. Ez a kölcsön azonban az OTP által nyújtandó kölcsön összegét csökkenti. Amennyiben minőségi csere ke­retében. a tanácsi bérlakás bér­lője részére tanácsi értékesítésű lakást utalnak ki, és ezért az lemond a bérleti jogviszonyról, akkor az őt megillető térítés ösz- szegével a lakás eladási árát kell csökkenteni. Ebben az esetben tehát a vé­telkor fizetendő előtörlesztés összegének kiszámítási menete változik. Az eladási árat a szo­ciálpolitikai kedvezmény és ál­lami támogatás mellett a bérla­kás bérleti jogáról történő le­mondás miatti térítés összegével is csökkentik, és az így megál­lapított csökkentett eladási ár 10 százalékát kell csak vételár- előlegként befizetni. A tanács ugyanis a bérleti jog lemondá­sáért térített összeget a vevő számlája javára, mint rendkívüli törlesztést utalja át. Cserék S ha már szóltunk a lakáscse­rék könnyítésére hozott új szabá­lyokról, meg kell említenünk azt is, hogy a tanácsi értékesítésű la­kások cseréjét és értékesítését is kedvezőbbé tették az új. szabá­lyozások. A tanácsi értékesítésű lakások elidegenítési szándékát az új ren­delkezések szerint már nem kell bejelenteni, azonban azok újra­elosztásra időbeli korlátozás nél­kül felajánlhatok. A lakásügyi hatóság csak akkor köteles a la­kást újraelosztásra visszavenni, ha a felajánló kérésére, annak jo­gos igényét tanácsi bérlakás vagy másik tanácsi értékesítésű lakás útján ki tudja elégíteni, vagy ha a tulajdonos másik lakásra nem tart igényt. E lakások OTP útján történő visszavásárlásának két formája ismeretes. Az egyik a szervezett akció, a másik az OTP által tör­ténő vásárlás keretében való ér­tékesítés. Ez utóbbi feltétele is változott, mert a korábbi 5 éven belüli kötöttség megszűnt, és a lakást az OTP forgalmi értéken vásárolja vissza, függetlenül az eredeti vásárlás időpontjától. A szervezett akció keretében történő visszavásárlás feltétele, hogy a tulajdonos részére új la­kás építése’munkáltatói támoga­tással, vagy vásárlása tanácsi vevőkijelöléssel biztosított le­gyen, és a lakáscserére a család létszámának változása, egészségi okok, vagy munkahely változta­tása miatt legyen szükség. Az OTP ebben a formában a-iVáteVr árból a fizetendő kötelezéttségek elszámolása után fennmaradó összeget az új lakás építési költ­ségeire számolja el. A nem szervezett formában történő vételre való felajánlás esetében az OTP a lakást akkor is megvásárolhatja, ha a tulaj­donosnak a lakásra nincs szük­sége, és nem kíván sem lakást építeni, sem vásárolni. Magyar siker a nemzetközi balett versenyen HAZAI TÁJAKON • Balra: a hotel „Louis Saillant". Fenn: panoráma a SZOT-szálló tetejéről. Az Árpád-korban már buzogott P urópai hírű — a világon második legnagyobb (.10 kát. hold) kiterjedésű — meleg v(zű tavunkról, a. hévíziről — a jómúltkoriban megírtuk már a legfontosabb jellemzőket. Ezek ismétlésével nem ákárjuk untat­ni az olvasókat. Nem lesz azon­ban érdektelen, ha a fő „muta­tókból” álló eddigi ismeretek mellé néhány fordulópontot is felsorakoztatunk a tó történeté­ből. Elvégre nemzet) kincseink egyikéről van szó. A hőforrás már az Árpád-kor előtt fakadhatott fel, de nincs rá bizonyíték, hogy az itt élő’ né­pek ismerték is, mivel járhatat­lan, iszapos, nádas terület vette körül. Az első írásos emlék róla az 1328-ban keltezett veszprémi káptalani bizonyságlevél. Ez tesz említést egy Sár,-vagy Hosszúsár nevű mocsárról, és abban iegy „Hévíznek mondott hely”-ről be­szél. Vizét bőrpuhításra használ­ták. Ennek emlékét őrzik * a -páh, -páhok végződésű falune­vek a környéken — pl. Alsópáhok —, nevükbén a páhol igére utal­va. S ha már dolgoztak a hévíz­zel, minden bizonnyal gyógyító hatásait is kitapasztaltak. A török időkben aligha élhet­tek a hévíz előnyös, tulajdonsá­gaival, hiszen a közelben húzó­dott a végvárlánc, ami igazán ngm kedvezett a tó gyógyító helyként való kihasználásának. A török idők után, 1696-ban, a keszthelyi földesúr szabályoztat- ta a Hévíz patakot, rendeztette a levezető . csatornát, és malmokat építtetett mellé. 1730—42. között kelt dokumentumok szerint ek­kor már fürdőház is állt a tó partján. 1769-ben megyei tisztifőorvosi jelentés szól a Keszthely köze­lében található hév vízről. Az­után egyre több ‘ismertetés lát napvilágot — az egyes gyógyha- tásokról is. Építkezések kezdőd­nek, megterveztetik a fürdőhely kifejlesztését, úthálózatát. Le­csapolják a közeli mocsarakat. 1801-ben hirdetés népszerűsíti a gyógyhelyet a bécsi Magyar Hír­mondóban. Az addig is fő patró- nus Festetics család megvásárol­ja a nyugati domboldalt. Nagy parkot telepítenek a területre, gyógyházat építenek,' szállókat emelnek. Hat évre rá már 9500 beteg kereste fel Hévizet — köz­tük szép "számban külföldiek is. 1905—1940 között ért el újabb nagyobb lendületet a fejlődés. Nagyvendéglő, gyógyszalon épül, majd elkészül a vízvezeték, csa­tornázás és villanyhálózat. Átad­ják a Zander és Röntgen inté­zetet. 1928-ban a strandfürdő, 1931-ben a tavi fürdőház készül el. A világháború alatt hadikór­házként működik. A felszabadulás után létesült az Állami Gyógyfürdőkórház. 1952-ben teremtették meg a súly­fürdőkezelés, ultrahang, víz alatti masszázs és fizikoterápia felté­teleit. 1968-ban megnyílt a mo­dern télifürdő, 1975-ben Hévíz legnagyobb SZOT-szállója, a „Louis Saillant”, 1976-ban avat­ták a Hotel Thermál-t, melynek építőit nívódíjjal tüntették ki... És folytathatnánk a sort a már • A vízben és a tóparton. (Tóth Sándor felvételei.) meglévő számos üdülő bővítésé­nek, fejlesztésének ismertetésé­vel. Az érdeklődés, az igény any- nyira megnőtt, hogy — mint leg­újabban értesültünk róla — Hé­vizén megértek a feltételek egy újabb szálloda építésére. Ez osztrák konstrukcióban készül. (t)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom