Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 1. események sorokban VARSÓ ________________ A varsói Victoria szálloda ká­vézójában augusztus 1-én az esti órákban lövésekkel súlyosan megsebesítették az iraki állam- polgárság ú Tarik Sakir Mahdit, aki átutazóban tartózkodik Var­sóban. A sérültet jelenleg a len­gyel főváros egyik kórházában ápolják. A támadó elmenekült. Az ügyben a varsói rendőrség főka­pitánysága nyomozást folytat. Tariik Sakir Mahdi, más néven Abu Daud, ismert palesztin sze­mélyiség. • (PAP)_______________ PÁRIZS _____________________ A francia kormány szerdán a kommunista Claude Quint nevez­te ki a metrót és az autóbusz­hálózatot működtető párizsi au­tonóm közlekedési vállalat, az RATP új igazgatójává. Ez az el­ső eset Franciaországban, hogy kommunista személyiség került egy nagy állami vállalat élére. ______________________(AFP) WASHINGTON ____________ Nem egészen a kormány for­gatókönyve szerint alakult szer­dán az amerikai repülésirányítók szakszervezetének sztrájkharca. A napi 14 ezer légijárat helyett szerdán mintegy nyolcezret bo­nyolítottak le. Reagan elnök ul­timátumára a mintegy 13 ezer sztrájkoló közül szerda este csak 471 tért vissza munkahelyére. ______________________(MTI) BAN JUL____________________ M ég mindig 24 túszt tartanak fogva a gambiai lázadók a Banjul közelében levő bakaui csendőtá- borban, melyet szenegáli csapa­tok vettek körül. Mint ismeretes, a lázadók egy héttel ezelőtt ragadták magukhoz a hatalmat, de Dawda Jawara gambiai elnök kérésére szenegá­li csapatok érkeztek az országba, akik helyreállították a törvényes kormány hatalmát és körülzárták a lázadók utolsó, bakaui támasz­pontját. A szerdai harcokban het­ven túszt sikerült kiszabadítani. ________________ (AP) W ASHINGTON_______________ A z Egyesült Államok szeptem­ber végéig 17 000 katonát és 27 000 tonna hadfelszerelést szállít át Európába két hadgyakorlatra — jelentette be szerdán a Pentagon szóvivője. Reforger ’81 és Crested cap ’81 fedőnévvel tartják a NATO szo­kásos évi szárazföldi és légi had­gyakorlataiként bejelentett ma­nővereket. (UPI)______________ H AVANNA__________________ A nicaraguai államtanács meg­bélyegezte az Egyesült Államok szenátusát, amiért ratifikálta az úgynevezett Saccio—Vasquez Cer- rizosa egyezményt. Leszögezte, hogy a nicaraguai területeket Ko­lumbiának odaítéld amerikai döntés érvénytelen, és ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel. Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamok és Kolumbia között 1972- ben aláírt szerződés Kolumbiá­nak ítélte oda a Nicaragua kon­tinentális talapzatához tartozó Serrana, Roncador és Quitasueno- szigeteket. (MTI) Ismét tárgyal a kormány és a Szolidaritás VARSÖ A lengyel autonóm szakszer­vezetek konföderációja szerdal ülésén határozatot fogadott el, amelyben felhívja az autonóm szakszervezetek tagjait és az or­szág valamennyi dolgozóját, hogy tartózkodjanak az utcai tünte­tésektől, tekintettel az ilyen meg. mozdulások Jbeláhatatlan követ­kezményeire. A konföderáció ál­lást foglal a konfliktusok politi­kai megoldása mellett. A Zolnlerz Wolnosd, a len­gyel néphadsereg lapja, csütör­töki számában arra mutat rá, hogy „most már mindenki szá­mára világos: Lengyelországban politikai harc folyik a hatalo­mért, és az ország most a kon­frontáció új szakaszába lépett.” Hangsúlyozza: ennek fő jellem­zője, hogy a tiltakozó akciók ki­csaptak a városok utcáira. Ez a forma — mint ezzel az Ilyen akciók szervezői is tisztában vannak — rendkívül veszélyes, és a Szolidaritást saját céljaik­ra felhasználó elemek hiába pró­bálják ilyen eszközökkel sarokba szorítani a kormányt. Az igen súlyos lengyel gazda­sági helyzettel kapcsolatos dön­tést hozott szerdai ülésén a fran­cia kormány: mint a PAP hír- ügynökség jelentette, Franciaor­szág felgyorsítja a korábbi hi­telmegállapodások keretében fo­lyó szállításokat. Lengyelország­nak e döntés alapján mielőbb meg kell kapnia 300 ezer tonna gabonát, hétezer tonna marha-i húst, és 15 ezer tonna cukrot. Ezenkívül ajándékként gyógy­szereket és gyümölcsöt küld Franciaország a lengyeleknek. A francia kormány emellett java­solta, hogy pénteken Párizsban találkozzanak Lengyelország leg­fontosabb nyugati hitelezői, és vitassák meg a póthitelek bizto­sításának lehetőségeit. Varsóban csütörtökön délben felújították a tárgyalásokat a lengyel minisztertanács szak- szervezeti ügyekkel megbízott bizottsága és a Szolidaritás or­szágos egyeztető bizottságának elnöksége között. A kormány tár­gyaló ' delegációját Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyet, tes, a Szolidaritás küldöttségét pedig Lech Walesa, az országos egyeztető bizottság elnöke veze­ti. Mint a PAP lengyel hírügy­nökség jelenti, a tárgyalások na­pirendjén a következő témák sze­repelned: az ország jelenlegi helyzete, a legfontosabb társa­dalmi problémák megoldásának lehetőségei, és a feszültség meg­szüntetésének módjai. (MTI) A MADRIDI KONFERENCIÁN: Megőrizni Helsinki szellemét MOSZKVA \ A Pravda csütörtöki számában a madridi találkozó eddigi mér­legét vonja meg, és rámutat: a találkozón pozitív eredmények születtek, sok fontos kérdésiben sikerült megállapodni, bár a résztvevők nem tudták a munkát az eredetileg megállapított idő­pontban, júliusban befejezni. A Szovjetunió úgy véli — ál­lapítja meg a cikk —, hogy egyes küldöttségek nem voltak hajlan­dók figyeleipbe venni a nemzet­közi helyzet realitásait, és ez idéz­te elő a találkozó mesterséges el­húzódását. Ugyanakkor most kí­sérletek történnek arra, hogy ezért a Szovjetunióra hárítsák a felelősséget. Ezzel kapcsolatban a cikk felhívja a figyelmet arra, hogy rögtön a nyári szünet beje­lentését követően a nyugati saj­tóban különféle spekulációk lát­tak napvilágot. Emlékeztet rá: a szovjet delegáció kezdettől fogva a találkozó sikeres és időbeni be­fejeződéséért szállt síkra, de az sincs szándékában, hogy az időt tartalmatlan megbeszélésekre fe­csérelje. Az adott helyzetben azonban az időtényezőnél is na­gyobb jelentősége van a találko­zó eredményességének — mutat rá a lap. A kérdések széles körében való megegyezés, beleértve a katonai enyhülés és a leszerelés témájá- í val foglalkozó európai konferen­cia összehívását, kedvező feltéte­leket teremtene az enyhülés Hel- sinkiben megkezdett folyamatá­nak továbbviteléhez. A Szovjet­unió ezért fellép az egyes orszá­gok által képviselt ama állás­pont, ellen, amely a madridi ta-, lálkozó folyamatosságára hivat­kozva valamiféle „formális” do­kumentum elfogadására szólít fel. Annak érdekében, hogy megőriz­zük a Helsinkiben kötött megá'l-' lapodások szellemét és igazoljuk a népeknek Európa békés fejlő­déséhez fűzött reményeit, valósá­gos és konkrét eredmények el­érésére van szükség. Bár a találkozót nem sikerült a korábbi döntésnek megfelelő idő­pontban befejezni, sok lényeges — közöttük több katonai vonat­kozású — kérdésben megszületett a megegyezés. A résztvevők an­nak tudatában kezdték meg a szü­netet, hogy ha megvan a jóaka­rat, a közeljövőben pozitív ered­mények érhetők el a záróokmány minden (részében — hangsúlyoz­za befejezésül a Pravda cikke. "V-etíejiiBsiód abi; lóíbén a evboiov A LÁZADÓK VÉLEMÉNYE: Sem Meza, sem a junta Garda Meza tábornok, a két napja lemondott bolíviai állam­fő, a korábbi jelentésekkel el­lentétben Bolíviában maradt, s csak felesége és gyermekei utaz­tak csütörtökre virradóra a flo­ridai Miamiba — jelentette a Meridiano című La Paz-i újság. A tábornokot, közvetlenül le­mondása után, azért látták a repülőtéren, mert ott Leopoldo G&ltiere tábornokkal, az argen­tin hadsereg főparancsnokával találkozott, aki La Pazban meg­szakította útját Washingon felé. Egyes hírek szerint a lázadók egyik vezetője, Natusch Bush tá­bornok, azt követelte, hogy a hadsereg valamennyi parancsno­kának gyűlésén válasszák meg az ország új elnökét. A Santa Crüz-i fellázadt csapatok veze­tői nem Ismerik el a Garda Me­za tábornok lemondása után ha­talomra került háromtagú jun­tát. A junta bejelentése szerint rendben folynak a tárgyalások a zendülők képviselőivel. (AFP) Megrettentek a fogoly terroristák Az olasz szenátus szerdán jóvá­hagyta a Spadolini-kormány tör­vénytervezetét a P—2 árnyékha- taimi szervezet feloszlatásáról. A radikális párti szenátorok a tör­vénytervezet ellen szavaztak. Egyébként parlamenti vizsgáló­ibizottságot is létrehoznak a P—2 ügy hátterének kivizsgálására. A törvénytervezet most a képviselő­ház elé kerül végleges jóváha­gyásra. Olaszországban súlyos követ­kezménnyel járt Roberto Peci meggyilkolása: a bebörtönzött terroristák sorra megtagadják a vallomást, egyesek pedig még azt is visszavonták, amit korábban vallottak. Mások visszaléptek szándékuktól, hogy valljanak, jóllehet már-már hajlottak rá. A terroristák közül többen nyíltan kijelentették, hogy mindaddig nem hajlandók további informá­cióikkal szolgálni, amíg nem biz­tosítják testi épségüket (hiszen a börtönökben is sorozatban köve­tik el a gyilkosságokat), illetve családtagjaik védelmét. így te­hát a Vörös Brigádoknak és azok­nak, akik mögöttük állnak, már­is biíöfiyos'1 eredményt elkönyvéihiök a „bűnbánó terro­rists evezett’ 'Fátrizio- Peci testvérének .meggyilkolásával. Az Olasz KP képviselőházi cso­portja szerdán törvénytervezetet terjesztett elő arról, hogy miként védjék a „bűnbánó terroristákat”, akiknek vallomásai nélkülözhe­tetlenek a terrorizmus hátteré­nek és politikai összefüggései­nek kiderítéséhez. Mint Ugo Pecchioli szenátor a L’Unitá csü­törtöki számában megírta, a kez­deményezéssel megpróbálják pó­tolni az eddigi kormányok mu­lasztásait ezen a téren, és kikü­szöbölni azokat a „fehér folto­kat”, amelyek jogi vonatkozás­ban is kedveznek a terroristák­nak és cinkosaiknak az igazság elkendőzésében. Az OKP eddig az egyetlen párt, amely ilyen javaslattal élt a ter­rorizmus elleni harc érdekében. (MTI) Emlékeztet a hirosimai békeharang Japánban csütörtökön ország­szerte megemlékeztek az 1945. au­gusztus hatodikán Hirosima, és kilencedikén Nagaszaki ellen végrehajtott amerikai atombom­bázás hanminchatodik évforduló­járól. A központi gyászünnepség színhelyén, a hirosimai békepark­ban, sok tízezer ember gyűlt ösz- sze, hogy lerója kegyeletét a több mint kétszázezer áldozat emlé­kének. A külföldi vendégek sorá­ban ott volt az Országos Béke­tanács küldöttsége dr. kovács Béla főtitkár vezetésével. * Pontban 8 óra 15 perckor, az egykori hirosimai tragédia be­következtének pillanatában meg­szólalt a békeharang, s az állami televízió által közvetített szertar­tás részvevőivel együtt Japánban milliók adóztak egyperces csend­del az atomkataklizmában el­pusztultak emlékének. Ez alka­lommal újabb 2730 olyan személy­nek a nevét írták fel az áldoza­tok listájára, akiről az utóbbi egy évben bizonyosodott be, hogy az atomrobbanáskor lelte halálát. Szuzuki Zenko személyében öt év óta most először vett részt a hirosimai gyűlésen japán minisz­terelnök. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy kabinetje mindent megtesz az atomfegyvermentes világ megteremtéséért, és tiszte­letben tartja a szigetország antir nukleáris alapelveit, vagyis az atomfegyverek gyártásának, bir­toklásának és japán területen va­ló tárolásának tilalmát. Araki Ta- kesi hirosimai polgármester bé­kenyilatkozatot olvasott fei, amely szorgalmazza az atomle­szerelést. A világ kormányaihoz fordulva sürgette, hogy .munkál­kodjanak az ENSZ-közgyűíés jö­vőre sorra kerülő második külön­leges leszerelési ülésszakának si­kerén. A polgármester később táviratban tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál a nevadai sivatagban szerdán végrehajtott föld alatti atomrobbantási kísér­let miatt. A szertartás | végén az emberiség békeóhajának jelképe­ként 1500 fehér galambot enged­tek fel a magasba. Visszatartották a franciákat Iránban TEHERAN Francia utasok nélkül szállt fel a teheráni repülőtérről az Air France Boeing 747-es gépe, amelyet azért küldték az iráni fővárosba, hogy elszállítson mintegy 60 ott élő franciát. Az utasokat azonban több mint 3 órán át visszatartották a repülő­téren, és nem engedték, hogy be­szálljanak. A teheráni repülőtér forradal­mi bíróságának ügyésze a fran­cia nagykövetség kérdésére vá­laszolva azzal indokolta a lé­pést, hogy „nem engedheti elin­dulni ezeket a személyeket anél­kül, hogy tudná: vannak-e még tartozásaik . Iránnal szemben”. Guy Georgy francia nagykövet és Paul Depis, a francia elnök különmegbízottja, a repülőtérről a külügyminisztériumba ment, hogy megoldást találjon a vitára. Georgy háromórás megbeszé­lése után kijelentette: az első hatvanegy francia állampolgár valószínűleg jövő hétfőn hagy­hatja el Iránt az Iran Air légi­társaság egyik gépén, és további mintegy ötven francia várha­tóan jövő szerdán indul . haza ugyancsak iráni gépen. Az Air France Teheránból visszaindult menetrend szerinti járata közvetlenül Párizsba megy, és nem száll le Isztambulban' — jelentette be a légitársaság isz­tambuli irodája. (Korábbi hírek szerint a repülőgépnek Isztam­bulban kellett volna megvárnia a francia diplomaták és az irá­ni külügyminisztérium között fo­lyó tárgyalások eredményét.) A Boeing 747-es a délutáni órák­ban érkezik meg a Roissy-Char- les de Gaulle repülőtérre. A francia légitársaság közlése sze­rint a fedélzetén tartózkodó 109 utas között nincs Teheránból visszatérő francia állampolgár. (MTI) Pótválasztás Észak-írországban BELFAST (AP, UPI) Újabb belpolitikai bonyodal­makat teremtenek Észak->lror- szágban a brit alkotmány és a katonai helyzet ellentmondásai. A Fermanagh-Dél-Tyrone ka­tolikus többségű választókörzet­ben augusztus 20-ra kiírt parla­menti pótválasztásqn ugyanis a helyi pártszervezet döntése alap­ján nem indul a szociális, de­mokrata és munkáspárt (SDLP) jelöltje, így komoly vetélytársak nélkül szinte zöld utat kap a Sinn Fein, az IRA politikai front­jának jelöltje, a 28 éves Owen Carron. A képviselői hely Bobby Sands május 5-i önkéntes éhhalálával üresedett meg. Sandset a börtön­ből választották a londoni par­lament képviselői székébe, ame­lyet sohasem foglalhatott el. Car- ron vezette annak idején Sands választási kampányát. A Sinn' Fein Carron jelölésével kijátssza a brit parlamentnek azt a két hónapja hozott törvényét, 'amely szerint egy évnél hosszabb bör­tönbüntetést töltő személyek nem vehetnek részt parlamenti válasz­táson. Carron kijelentette, hogy győ­zelme esetén nem egy nem po­litikai párt, hanem kizárólag a Maze börtön foglyainak képvi­seletét látja majd el a West­minsterben. NSZK Őszi csaták előtt • Reagan amerikai elnök és Schmidt nyugatnémet kancellár egy golf-autóban Ottawában. A kancellár szemlátomást nem élvezi a helyzetet. (Fotó: AP — MTI — KS) Nyugat-Európa legerősebb gaz­dasági hatalma és egyben az Eu~ rópában állomásozó amerikai had­erő alapvető támaszpontorszá­ga, az NSZK rendkívül súlyos stratégiai és gazdasági nyomás középpontjába került. Ennek kö­vetkeztében konfliktushelyzet bontakozott ki a kormánykoalí­ciót vezető szociáldemokraták a szavazatok 42,9 százalékát kap­ták meg; a legújabb közvélemény­kutatás szerint csak 35 százalék­ra számíthatnának, ha ma tar­tanák a választáspkat. Maga a párt is három nagy áramlatra bomlik. A centrumban álló Schmidt kancellár áramlata a parlamenti frakcióban még fel­tétlenül és abszolút többséggel rendelkezik, magában a pártban azonban már nem. Helyi és tar­tományi szinten egyaránt balról bírálják a kancellár magatartását. A szavazótábor egy része is bal felé távolodott el a párttól, első­sorban a felfegyverzés ellen is küzdő „természetvédők” (az úgy­nevezett zöldek) oldalára. A párt szavazóinak egy másik része jobb­ra csapódott, a koalíciós partner, a szabaddemokrata párt felé. (A közvélemény-kutatások szerint a szabaddemokraták ma a szavazók 11 százalékát kannák). Ugyanak­kor maga a szabaddemokrata párt is megoszlik. A centrum és a jobb­oldal felett feltétlen befolyással biró Genscher külügyminiszter­rel szemben egyre erősebb a párt bal szárnyának a nyomása. A NATO rakétadöntése Sorrendben először stratégiai kérdések osztották meg a nyugat­német kormányt. Pontosabban: annak a. NATOhatározatnak a következményei, amely még 1979 végén született, s amelyet „kettős határozatnak” neveznek. A NATO úgy döntött, hogy olyán új típu­sú Pershing—2 rakétákat és cir­kálórakétákat helyez el Nyugat- Európában, amelyek a Szovjetu­nió területének jelentős részét elérhetik. A nyugat-európai szö­vetségesek és mindenekelőtt Bonn már akkor felbukkanó aggodal­mait Washington azzal igyekezett csitítani, hogy ugyanebben a ha­tározatban előirányozta: tárgya­lásokat is kezd a Szovjetunióval e középhatósugarú rakéták prob­lémájáról. Csakhamar kiderült azonban, hogy a kettős határozatból az ame­rikaiakat egy dolog érdekli: az új középhatósugarú rakéták telepíté­se. A tárgyalásokat — mint azóta többször is leszögezték — csak akkor óhajtják elkezdeni, ha élőbb az új pusztító eszközöket rendszerbe állították. A kettős határozatnak ezt az amerikai értelmezését Schmidt kancellár és az általa vezetett centrum elfogadja, a párt balszár­nya azonban nem. Rendkívül fon­tos szakasza volt a kormányzó­párton belüli erőpróbának, hogy a bírálók táborának élére Brandt volt kancellár, az SPD jelenlegi elnöke állott, akinek nemzetközi tekintélye vitathatatlan. Brandt moszkvai útja'— ki nem mondva — a német kormányzópárton be­lüli szakadást tükrözte. Brandt jelentős eredményekkel tért haza Moszkvából. A Szovjetu­niónak már régebben is volt egy úgynevezett moratórium-javaslata Brezsnyev Moszkvában ennék egy még nagyvonalúbb és kedve­zőbb változatát tárta Brandt elé. Eszerint az Egyesült Államok foly­tathatja az új középhatósugarú rakéták gyártását. A Szovjetunió mindössze azt igényli, hogy ne küldjenek új amerikai rakétákat Nyugat-Európába. Ebben az eset­ben maga sem állít hadrendbe új, középhatósugarú rakétákat és a jelenlegi egyensúly feltételei mel­lett meg lehet kezdeni a tárgyalá­sokat. Második csapás: Ottawa Brandt visszatérése után heves, bár burkolt vita kezdődött Bonn­ban. Schmidt és környezete elő­ször jelentéktelennek állította be a Brandt-utazás eredményeit és azt az amerikaiak által sugalmazott érvet ismételte, hogy a Szovjetunió állítólagos túlsúlyának megszün­tetésére előbb végre kell hajtani a Washington áj tál követelt új fegy­verkezési szakaszt és csak azután kerülhet sor tárgyalásokra. Nagyjából Jgy állott a helyzet, amikqr az ottawai tőkés csúcsér­tekezleten az NSZK újabb, ezút­tal gazdasági természetű nyomás alá került. A? amerikaiak vissza­utasították az NSZK számára rendkívül kedvezőtlen gazdaság­politikájuk (magas kamatláb, a dollár árfolyam-emelkedése a már­kával szemben) felülvizsgálását. Ugyanakkor1 azt is követelték, hogy az NSZK mondja fel a mint­egy tízmilliárdos nagyságrendű szovjet—nyugatnémet . megálla­podást. (Erinek értelmében az NSZK szovjet földgázt kapna cső­szállítmányok ellenében.) Ezzel az új nyomással szemben Schmidt már kénytelen volt ke­ményebb magatartást tanúsítani Nem fogadta el a szovjet-nyugat­német földgázüzlet felrúgására irányuló követeléseket és az ame­rikai gazdaságpolitikára hárítot­ta a felelősséget azért, hogy Bonn ü ül e napokban súlyos gazdasági meg­szorításokra kényszerül a csaknem ötvenmilliárd márkás költségve­tési hiány leszorítására. Schmidt visszakozik Ez a gazdasági nyomás látniva- lóan visszahatott a politikai hely­zetre. A szociáldemokrata párt vezetősége — háromhetes késés­sel — közös • nyilatkozatban mél­tatta Brandt moszkvai útját. Ugyanakkor (hasonlóképpen jó­kora késéssel) nyilvánosságra hozták Reagan amerikai elnök Schmidthez írt levelét, amelyet még az ottawai értekezlet előtt írt. Ebben azzál nyugtatgatja a bonni • kancellárt, hogy Washing­ton megfelelő időben, esetleg még november—decemberben tárgya­lásokat kezd a Szovjetunióval. Mindez azt mutatja, hogy a rendkívüli nehéz helyzetben ma­nőverező Schmidt kancellár a nyugatnémet közvélemény hang­ját és pártja belső helyzetét is figyelembe véve némi visszakozás­ra kényszerül. A harc azonban tovább folyik, s amennyiben az amerikai tárgyalási ígéret üres szó marad, a szociáldemokrata párt 1982 áprilisában tartandó qrszágos konferenciáján a párt balszárnyának áltálános támadá­sa bontakozhat ki a kancellár el­len. A következő hónapok nyugat­német belpolitikai eseményeit, Schmidt kancellár politikai jövő­jét és talán a' jelenlegi koalíció továbbélésének lehetőségeit is döntőén befolyásolja majd, hogy tovább hátrál-e Bonn a Reagan­kor,mány stratégiai és gazdasági nyomása előtt. I (—1 —e) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom