Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

A • PETŐFI NÉPE 9 1981. augusztus 5. Napi gondok, további tervek Fülöpszálláson '9 Tovább bővítik a FÉKON kalocsai gyárának itteni részlegét. A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is sok gondot okozott az idei időjárás. Búzából hektáronként mintegy 900 kilogrammal kevesebb ter­mett a tervezettnél. A szőlőt és a gyümölcsösöket is fagykár vá­molta meg, így jóval kevesebb lett a termés. A vezetőség a ki­esések pótlására számos intézke­dést tesz. Bíznak abban, hogy a csaknem 500 hektáron vetett napraforgó a tervezettnél többet hoz, és ez már részben ellensú­lyozza a károkat. Nagy tartalé­kokat látnak az állattenyésztés­ben is, a bikahizlalásból maga­sabb jövedelemre számítanak az előirányzottnál. Soványliba-te- nyésztéssel is foglalkoznak á Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal történt megegyezés alapján, itt külön bevételt jelent a toll. Mintegy négymillió forint árbevételre számítanak, csak eb­ből az ágazatból. Fejlesztik a melléküzemágakat is. A FÉKON kalocsai gyárának kihelyezett üzemét tovább bőví­tik. Hasonlóképpen a lakatosipari tevékenységet is. Szeretnék a lét­számot többszörösére növelni, és az iparral megegyezve hiánycik­keket is gyártanának. Mindezt Vízi Mihály elnöktől tudom meg a napi gondokról tör­ténő beszégetés során. — Szükséges megjegyeznem, — hangoztatja —. hogy kö­zös gazdaságunk kedvezőtlen adottságú. A 7300 hektárnyi te­rületünkön a szikesektől a ho­mokos vidékig, valamint a mo­csaras legelőkig minden megta­lálható. Ezért a föld jobb hasz­nosítása érdekében nagy vállal­kozásba kezdtünk. Az izsáki Sár- fehér Termelőszövetkezet terme­lésfejlesztési és agrokémiai osz­tályának közreműködésével elké­szítettük 850 hektárnyi rét- és legelőjavítási tervét, amelyet há­rom szakaszban i szándékozunk megvalósítani. Az első lépéseket tavaly meg­kezdték, amikor is a terveket ki­vitelező Homokháísági Vízgaz­dálkodási Társulat elkészítette há­rom és fél kilométeren a csator­naszakaszt. Az idén folytatódott a munka .és újabb három kilomé­ternyi csatornát adtak át rendel­tetésének. A megvalósításhoz a vízgazdál­kodási társulat számottevő anya­gi segítséget ad, a termelőszövet­kezet ugyanis tagja ennek a szervnek. Vizi Mihály a továbbiakban el­mondja: — A csatornák építésével sza­bályozni tudjuk a vízgazdálko­dást, a mélyebb fekvésű terüle­tekről levezetjük a vizet, ha pe­dig szárazság van, akkor öntözni tudunk. Többszörösére növelhet­jük a fűhozamot a legelőkön, s ezzel megalapozzuk az állatte­nyésztés további fejlesztését. Fő­ként a szarvasmarha-ágazatot, valamint a juhászatot korszerű­sítjük. A húsmarhákat most is tavasztól őszig a legelőkön tart­juk. A jelenlegi állomány kéthar­mada húshasznosítású magyar­tarka és a francia ere­detű limousine keresztezése. A szarvasmarha-létszám egyhar- mada tejhasznosítású, ahol a magyartarka-állományt keresz­teztük a magasabb tejhozamú holstein-frízzel- Beléptünk a TAURINA szarvasmarha-tenyész­tési rendszerbe. Ez egyaránt fog­lalkozik húshasznú és tejtermelő fajtákkal. Törekvésünk az, hogy minél gazdaságosabbá tegyük az ágazatot. A juhászatban az anyaállo­mányt kétezerről háromezerre növelik. A nagy horderejű gyepjavító vállalkozás, amelyből egy rész már megvalósult, jövőre tovább folytatódik nagyobb adagú mű­trágyázással, talajerőpótlással. Megváltozik a fülöpszállási határ arculata. A Vörös Csillag példát mutat arra, hogy miként lehet jobban hasznosítani a kishozamú területeket. A szántóterület aranykorona-értéke alig haladja meg a tízet, ezért a közös gazda­ság állami támogatásban része­sül. — Szeretnénk ezen a mostoha vidéken tovább növelni a termés­hozamokát. Már eddig is sikerült olyan eredményeket elérni, ame­lyeket a régi fülöpszállási pa­rasztgazdák még nem is remél­tek. Búzából például tavaly négy tonnán felüli volt a hektáron­kénti hozam, az idén mint már szó volt róla, a terméskiesések miatt csupán a három tonnát haladja meg. Mégis a mi viszo­nyaink között ez is jó termésnek számít. Azonban nem vagyok elé­gedett, sem én, sem a vezető­ség. Megfelelő talajjavítással, korszerűsített technológiával jó­val magasabb terméseredménye­ket lehet elérni. Különösen érde­kes ez nálunk a rét- és legelő- gazdálkodásban, amely összefügg az állattenyésztés további fejlesz­tésével. Minden évben egy kicsit» lépünk előre, — beszél az elnök a további elképzelésekről. Végezetül még hozzáteszi, hogy a hangulat bizakodó a szövetke­zetben, és a kiesések ellenére el­érik a tervezett évi nyereséget. K. S PÁRTALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Minden erőt a termelés segítésére Nyolcadik éve tölti be a pártalapszervezeti titkári funk­ciót Kara Sándor, a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet ter­melési osztályvezetője. A harminchárom kommunista három pártcsoportba tömörül, kettő helyben, egy pedig az Asztalos Kisipari Szövetkezetnél tevékenykedik. Az alapszervezet ter­melést segítő, ellenőrző munkájáról beszélgetünk, arról, mi­lyen segítséget nyújtottak a kommunisták a tervek teljesí­téséhez. — Korábban cselekvési prog­ramban rögzítettük a pártalap- szervezet tennivalóit, most be­építjük éves tervünkbe. Az első féléves tervünk száztízmillió forint volt, amelyet sikerült 115,5 millióra, azaz százöt százalékra teljesítenünk. Meg kell monda­nom, nem volt könnyű dolgunk, hiszen már az első negyedévben ütemtelen volt az anyagellátás. Amikor beérkezett a nyersanyag, kénytelenek voltunk minőségi ki­fogást emelni ellene, s már-már attól féltünk, nem sikerül végre­hajtani az előírást. A gazdasági vezetők, _ a pártalapszervezet kommunistái keresték a megol­dást. Ügy döntöttünk, hogy előre­hozzuk a harmadik negyedéves termékek gyártását. A MÜÁRT részére különböző típusú kiskon- ténereket kellett elkészítenünk. Nyilvánvalóan a legnagyobb gon­dot az átállás jelentette, az, hogy meg kellett győzni dolgozóinkat arról: ez a szükséges. Termelési tanácskozáson beszéltük meg a tennivalókat, s a kommunisták példát mutattak, ők voltak az el­sők, akik vállalták az átállást. Tudtunk már ezek után termel­ni, de sajnos készleteink annyira megnőttek, hogy túlléptük a meg­engedett szintet.* Ez volt tehát a terv teljesítésének alapja. Egy kimutatást nézegettünk, amelyikről kiderült, hogy a szö­vetkezet féléves exportterve négy­millió forint volt, ám ebből csak hárommillió háremszázezer fo­rintnyit teljesítettek. Igaz, ez meghaladta a múlt év hasonló időszakának termelését. A lema­radás okáról is szót ejtünk. — Kétségtelen, lemaradtunk az exporttervvel, de ez rajtunk kí­vülálló okok miatt következett be. A nyugatnémet partner ré­szére ipari két-háromrászes lét­rákat gyártunk. Ehhez nem érke­zett be időben az import alkat­rész, de a felszers?ámozás ds ne­hézségekbe ütközött. A speciális hegesztőgép is késett. Vélemé­nyünk szerint a következő fél­évben sikerül behoznunk a le­maradást. A termelés segítéséhez tarto­zik a szocialista brigádokkal való foglalkozás, a pártellenőrzés gya­korlása. — Szövetkezetünknél huszon­két szocialista brigád tevékeny­kedik, amelyek számára az volt a kívánalom, hogy a munkaver­senyben a rendszeres ellenőrzés­sel és segítséggel valósítsák meg, hogy valamennyien értékelhetők legyenek. A versenyfelajánlások irányítottak voltak, ugyanis a brigádoktól a mennyiségen kívül a jobb minőségét kértük. Az első félévben már sikerült értékelnünk valamennyi brigádot. Az év első felében beszámoltattuk az osz­tályvezetőket, reszortfelelősöket a gazdasági munka helyzetéről. A pártalapszervezet határozatban rögzítette: az ipari létragyártás export-előkészítését, felszerszámo- zását és gyártásbeindítását. Eh­hez ütemtervet készítettünk. A gazdasági vezetők ezt egyeztették a megrendelőkkel, ilyen módon biztosított a folyamatos termelés. A pártalapszervezet vezetősége, tagsága valóban minden erőt a termelés segítésére fordított eb­ben az esztendőben, amelyet bi­zonyít az is, hogy a félév alatt tartott négy párttaggyűlésen há­rom alkalommal ds szerepeltek gazdaságpolitikai témák. Foglal­koztak a gazdálkodási ^tervvel, a szocialista munkavérseny-moz- galommal, valamint a féléves gaz­dálkodás eredményeivel. — Pártcsoportjaink értekezle­teiken" alkalomszerűen, esetleg a pártalapszervezet vezetőségének javaslatára az adott üzemrész gondjaival, tennivalóival foglal­koznak a kommunisták. Ügy vé­lem, hogy a második félév sokkai nehezebb lesz a szövetkezet dol­gozóinak, kommunistáinak, hiszen rendkívül nagy gondjaink vannak az üzemek túlterhelésével, az áru­kibocsátással. A pártalapszerve- zetnek az eddigieknél is nagyobb, célratörőbb munkát kell végezni a termelés segítésében, hogy si­keresen tudjuk teljesíteni az ex­port- és a belföldi megrendelé­seket. Gémes Gábor „Milliomos” modellek Egyedülálló vizsgálatsorozat fe­jeződött be a közelmúltban a ! Budapesti Közlekedési • Váltalat.. egé^zs^ugyí' s^plgalatanaik IsÖ?-*'“ lekédespszichóíogiai11 laDofátoriíl- mában. Hasonlóra a nemzetközi szakirodalomban sincs, példa: or­vosi, pszichológiai és szociológiai vizsgálatnak vetettek alá olyan gépjárművezetőket, akik legalább egymillió kilométert vezettek balesetmentesen a tömegközleke­désben. Bereczky László intézetvezető, pszichológus a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondta, hogy a vizsgálat célja a baleset- mentes vezetés összetevőinek mi­nél pontosabb föltérképezése volt. A vizsgálatban a budapesti, a miskolci, a debreceni és a szege­di közlekedési vállalatok, vala­mint a FÖTAXI 47 „milliomos” gépkocsivezetője vett részt. Élet­vitelüket, életmódjukat, pihené­sük módját vizsgálták, azzal a szándékkal, hogy felrajzolhatták a balesetmentesen vezető modell­jét. A kísérlet eredményei reális támpontot adhatnak ahhoz, hogy bizonyosan meg tudják mondani, kiből nem válik jó. gépjárműve­zető. Milyen is hát az ideális gépko­csivezető? A vizsgálatok eredmé­nyei alapján alkatát tekintve több­nyire aszkétikus, a 47 közül csu­pán egy volt piknikus alkat. Ami valamennyiükre jellemző: szinte óramű pontossággal töltik napjai­kat. Az elegendő alváshoz szinte kényszeresen ragaszkodnak, rend­kívül pontosak az étkezési idők betartásában annak ellenére, hogy foglalkozásuk miatt többségük­nél nincs is külön ebédidő. Ala- 1 posSÖ11 ‘fájékö&bttSft1 'á ihVridenna- ? poE^áSéméúistün'őIS^áliaftdó újság­olvasók, rádióhallgatók és tévé­nézők. Igen sokan kedvelik kö­zülük a szépirodalmat. Mintegy húszán rendszeres színház-, ope­ra- és múzeumlátogatók, a töb­biek szabad idejükben főképp a turizmusnak hódolnak. Spontán módon fedezték fel önmaguk szá­mára az aktív pihenést, amely a napi fáradtságot jótékony, alvás­ba bevezető fáradtsággá alakítja át. Kiváló önismerettel rendel­keznek, tudatában vannak képes­ségeiknek, de nem elbizakodot- tak. A kulturált közlekedés köve­tei: segítőkészek, lelkiismeretesek. Energiájukat egyetlen fölösleges mozdulattal sem emésztik, s ta­lán ennek is köszönhető, hogy a „pumpa” soha nem megy föl ná­luk. Hallatlan érzékenységgel rea­gálnak a metakommunikációs „üzenetekre”;' a közlekedési gesz­tusok villámgyors értelmezésé­vel rendre megelőzik a veszély- helyzeteket. A defenzív vezetési stílus hívei, s nemcsak az előttük haladó járművet, hanem annak vezetőjét is figyelik. Állításuk szerint ők már sokszor előbb tud­ják, hogy mikor teszi az ki az indexet, mint maga az illető. A vizsgálat befejezésével java­solták az illetékeseknek: a „mil­liomosokat” vonják be a közle­kedési oktatásba. Az ő hitelük, konkrét helyzetelemzésük vonzób­bá és hatékonyabbá teheti a he­lyes közlekedés tanítását. (MTI) VONATOK ŰJ-ZÉLANDBA 9 .A Gar.z-Mávag Vasúti Járműgyárban az idén' negyvennégy kétrészes villamos vonatot készítenek új-zélandi exportra. Az első ti­zennégy vonat augusztus végén hagyja el a gyárat. A képen: az Cj-zélandi exportra készülő villanyvonatok első darabjai. i Hová kerül a lakóközösség pénze? Akik új lakótelepen, vagyis korszerű körülmények közepette élnek, alighanem készítettek mór listát arról, mi mindenért kell fizetniük rendszeresen. Az efféle tételek sorában szerepel például a villany-, gáz- és vízfogyasztás számlája, a megrendelt újságok díja, az OTP- kölcsön törlesztése, valamint az úgynevezett közös költség. Míg leg­többször konkretizálható a kiadott összeg rendeltetése, az utóbb em­lített esetben találgatásra kényszerül a fizető, mármint akkor, ha ke­veset, vagy semmit sem tud a forintjai felhasználásáról. Ilyen helyzetben van a kecskeméti Szimferopol téri egyik épület szövetkezeti lakásának tulajdonosa, F. I.-né is, aki meg­unta a közösségi pénz körüli titkolózást, és április 24-én írásban for­dult felvilágosításért a széehenyivárosi Lakásfenntartó Szövetkezet vezetőjéhez. Első levél Kérem szíveskedjék részletezni, hogy az általam is fizetett havi 290 forintot milyen célra fordít­ják, mert ezt az összeget soknak találom. Önhöz folyamodom, hi­szen mióta itt lakom — ennek már három esztendeje —, egyszer nem volt lakógyűlés, ahol erről meg másról is hallottam volna. Minthogy e beadványára a tör­vény által előírt 30 napon belül nem kapott választ, május végén újra tollat ragadott: Második levél Ismételten kérem, mielőbb in­formáljon a szóban forgó pénz sorsáról, ellenkező esetben más fórumhoz megyek segítségért. Az expresszként feladott e so­rokra a szövetkezet gazdasági ügyintézője sietve .válaszolt, s eb­ből kiderül, érthetetlennek, indo­kolatlannak találta a következetes érdeklődést, majd ezeket írta: Visszautasító válasz Nem áll módunkban a részletes közlés, mivel igen kis létszámmal dolgozunk. Szomorú lenne, ha az összes (1392) lakótárs ilyen köve­teléssel állna elő, mert sajnos képtelenek volnánk kérésüket teljesíteni. Mindez persze nem elégítette ki a-.címzettet, aki a szerkesztő- ságűTíkbéi® tetr‘panaszt: n Fiatal, gyermekes házaspár vá­gyunk — közölte —, jövedelmünk nem magas, így nagyon be kell osztanunk a pénzt, s kétszer is meggondoljuk, mire adjuk ki. Ezért szeretnénk tisztában lenni azzal, hová kerül az összeg, me­lyet havonta befizetünk a közös költség címen. Mert néha az a gyanúnk, baj lehet a gazdálkodás­sal, hiszen akadozik a lépcsőházi világítás zavarainak a megszün­tetése, a közös helyiség kitört ab- laküvegeinek a pótlása stb. E sajnálatos eset, észrevétel ko­rántsem tekinthető magánügynek. Bizonyság rá, hogy a szövetkezeti lakások több lakója fordult már hozzánk — a megye más helysé­Meghiúsult utazás A nyugdíjas korban rendelke­zésre álló korlátlan szabad idő kellemes, hasznos eltöltésének egyik örvendetes módja az uta­zás. Az idősek közül sokan fel is kerekednek és bebarangolják ha­zánk ritkán, vagy talán sohasem látott nevezetes helységeit; meg­tekintik az ember és a természet alkotta szépségeket. Többen pe­dig • a 'határainkon túl néznek szét. Hasonló kirándulásra ké­szült a Csengődön lakó Hargitai Béla és felesége is. Sajnos hiá­ba ... A hivatalosan kiadott idei uta­zási prospektus áttanulmányozá­sa után úgy döntött a házaspár, hogy a 8 napos NDK-lbeli prog­ramot választja'. Január végén be is fizették a személyenkénti ezer-ezer forint előleget a július 3-ra kitűzött útra az IBUSZ kis­kőrösi kirendeltségénél. Hónapokig készültünk erre az élménydúsnak ígérkező külföldi kirándulásra — írja olvasónk a szerkesztőségünkhöz küldött le­velében —, megvásároltuk a szük­séges holmikat, majd június vé­gén még bekopogtattunk az iro­dába, hogy esetleg megtudjunk újabb, s fontos részletet a prog­ramról. Akkor derült ki, nem me­hetünk sehová, mert nincs hely a szállítóeszközön. Mire reklar málni kezdtünk, s ekkor megmu­tatták nekünk az utazási szerző­dést, rajta a „feltételes" elneve-1 zésű bűvös szót, majd megma­gyarázták, éppen emiatt nincs okunk az elégedetlenségre. Való igaz, elkerülte figyelmün­ket ez a jelző, azért mégsem ta­láljuk helyénvalónak, hogy nerrv értesített ki minket az utazás meghiúsulásáról az IBUSZ, és hát fura dolognak tartjuk azt is, ka­mat nélkül kapjuk vissza a csak­nem fél évvel ezelőtt befizetett pénzünket, amit eddig más hasz­nált. Egy kissé egyoldalúnak tű­geiből is — hasonló problémával. Az alábbiakban tájékoztató jel­leggel — az illetékesek közlései" és a hatályos jogszabályok alap­ján — foglalkozunk röviden a vo­natkozó legfontosabb tudnivalók­kal. Az Elnöki Tanács 1977-ben ho­zott döntést a. lakásszövetkezetek — s ezen belül a lakásfenntartó szövetkezetek — tevékenységéről, majd megjelent,a végrehajtásról szóló 20/1977-es számú ÉVM—PM együttes rendelet, melynek — s a figyelembevételével készült el­fogadott alapszabályoknak — lé­nyege a következő,: Szigorú előírások A lakásfenntartó szövetkezet tagjai — valamint az ugyanott levő nem tag lakástulajdonosok — a lakóház kezelési, karbantar­tási, felújítási, valamint a köz­üzemi szolgáltatási kötelezettsé­gek költségeinek fedezésére hoz­zájárulást kötelesek fizetni. En­nek nagyságát az egyéni és a közös használatú helyiségek alap­területeinek aránya szerint kell megállapítani, s az összeg elfoga­dásáról a közgyűlés szavazattöbb­séggel dönt. A közgyűlést évente legalább kétszer kell összehívni, mely akkor határozatképes, ha a tagság több mint fele jelen van. A lakóközösség befizetétt fo­rintjait az OTP őrri s a kiadá­sok teljesítésének feltétele a pénz­ügyig iQkmányok szabályos keze­lése. A szövetkezet ügyeiért az el- nökofelelős, de képviseletre, intéz: kedésre jogosult — megbízás alapján — az ügyintéző is. Az ál­lami törvényességi felügyeletet a területileg illetékes tanács vb építésügyi szakigazgatási • felada­tokkal foglalkozó szakigazgatási szerve látja el, pénzügyi-gazdálko­dási ellenőrzésük — erre 3 éven­ként kerül sor — a Pénzügymi­nisztérium ’Bevételi Főigazgató­sága megyei hivatalának hatás­körébe tartozik. Még annyit: olvasónk joggal várja el a közös pénz felhasználá­sáról szóló részletes tájékozta­tást, melynek fő napirendként kell szerepelnie a lakásszövetke­zet éves zárszámadását tárgyaló közgyűlésén is! — és tanulsága nik az a szerződés, mely az ilyes­mit lehetővé teszi... — zárulnak a sorok. Ami a csalódottságot illeti, an­nak ténye aligha vitatható. Más kérdés, hogy mindez megelőzhe­tő lett volna, ha olvasóink tüze­tesebben szemügyre veszik az utazási irodával kötött megálla­podást és annak legfontosabb ki­tételét, a feltételességet. Rendhagyó ügyében egyébként beszéltünk az IBUSZ területi ve­zetőivel, s az áltáluk elmondot­tak, valamint a rendelkezésünk­re bocsátott utazási szerződések­ről szóló rendelkezések, alapján a következőket tudtuk meg: Ha az IRUSZ a meghirdetett utazásra történő jelentkezést helyhiány, vagy más ok miatt csak feltételesen fogadja el, az ebbéli szerződés kizárólag akkor válik hatályossá, amikor a benne foglaltak feltétel nélküli teljesí­téséről értesítést küld, az érde­keltnek. A jelen esetben ez nem történt meg, vagyis az NDK-beli út szinte az utolsó pillanatig fel­tételhez volt kötve. Az előlegről pedig tudni kell, hogy nem ama ígérettel, vállalással veszi fel az IBUSZ, hogy egy esetleges visz- szafizetéskor az összeget kamat­tal növeli meg, hiszen ilyen fel- adátot a takarékbetétekkel fog­lalkozó pénzintézetek végeznek elsősorban. E közérdekű eset tanulsága: az’ IBUSZ-nak az ilyen szerződések megkötésekor megkéttőzött fi­gyelmet kell fordítania a felté­telesség pontos jelentésének a megismertetésére, a jelentkező- nek pedig nem szabad elfelejte­nie, hogy utazása nincs garan­tálva1. Az persze jó lenne, ha a tervezett programon való rész­vételi lehetőség megszűnéséről postai úton is kaphatna tájékoz­tatást az utazni szándékozó. Összeállította; Velkei Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom