Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 202. szám Ara: 1,40 Ft 1981. augusztus 29. szombat Hazaszeretetre, honvédelemre nevelnek 3. oldal Építőtábori gyorsmérleg 3. oldal Megelőzni a fagy kártételét 4. oldal A rádió és a tv jövő heti műsora 3—8. oldal Sport 8. oldal Lázár György látogatása a magyar néphadseregnél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken a magyar- néphadsereg több egységéhez látogatott el. Programját a Honvédelmi Minisztériumban kezdte, ahol Czinege Lajos - hadseregtábornok, honvédelmi miniszter fogadta, majd tájékoztatta a honi légvédelem helyzetéről. Ezt követően Lázár György a honi légvédelmi csapatok tevékenységével ismerkedett, és felkeresett több honi légvédelmi alakulatot. Ctja először Pápára vezetett, ahol katonai tiszteletadással fogadták. A kormány elnöke megtekintette a pilóták oktatását szolgáló korszerű technikai eszközöket, megismerkedett a repülési ismeretek elsajátításának, oktatásának módszereivel. A Minisztertanács elnökének programja egy rádiótechnikai alegységnél folytatódott. A parancsnok jelentése után Lázár György megtekintett több, különböző rendeltetésű lokátortechnikai berendezést. Ezt követően az egyik dunántúli légvédelmi rakétarendszer rel ismerkedett meg, ahol tájékoztatták a rakétakomplexum főbb jellemzőiről. Végezetül a kormány elnöke találkozott a honi légvédelmi hadsereg vezetőivel, parancsnokaival. Elismeréssel szólt a katonák derekas helytállásáról, a látottakról. (MTI) PEDAGÓGUSOK NYÁRI TOVÁBBKÉPZÉSEKEN Fölkészültek az új iskolai évre Bács-Kiskun hatezres létszámú pedagógustársadalmának több mint. egyharmada részt vett valamilyen nyári továbbképzésen. Volt, aki két-három tanácskozáson is megjelent. Változatosan alakult a rendezvények időtartama is: egy naptól egy hétig tartottak a programok. Mintegy százan utaztak el a megyehatárokon túli, országos eszmecserékre. Egerben az általános iskolai kémia, Zsámbékon a fizika, Szegeden a világnézetünk alapjai tantárgyak korszerű oktatására készítették fel a tanárokat, Esztergomban pedig a középfokú tanintézetek osztályfőnökei találkoztak. Veszprémben, az idegen nyelvi nemzetközi konferencián megyei kezdeményezés tapasztalatairól is szó esett: Selb Györgyné vezető szakfelügyelő számolt be a kis iskolák negyedik osztályosainak készült, .mag- netofonos vezérlésű orosz nyelvi tananyag kidolgozásáról és fel- használásáról. Az Országos Pedagógiai Intézet megbízásából a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet szervezte meg Kecskeméten a történelmi szakfelügyelők, az orosz, és legutóbb a zenetanárok továbbképzését. Az intézet tartalmi munkája valójában a megyei továbbképzési1 alkalmakon érvényesült. A hangsúly szinte mindenütt az új tantervekre esett: elméleti szakemberek, tankönyvírók, az oktatási-nevelési dokumentumok kidolgozói igyekeztek segítséget adni a bevezetés megkönnyítéséhez, illetve gyakorló pedagógusok számoltak be a módszerbeli és egyéb tapasztalatokról. Országos jellegű volt az összevont tanuló- csoportokban dolgozó tanítók felkészítése az új tantervek megjelenésére, a kisiskolák sajátosságainak figyelembevételével. A harmadik éve vissza-visszatérő tanfolyamon az idén 160-an vettek részt, s a magnós oktatás titkaival is megismerkedtek. Kecskeméten és Baján összesen háromszázan bővítették az ismereteiket, hogy minél jobban megfelelhessenek a harmadik osztályban rájuk váró feladatoknak. A Sugovica-partai város látta vendégül azokat a tanítókat is, akik a beszédművelés tudnivalóit mélyítették el és gyakorolták be kiscsoportos foglalkozásokon. Az új tanterv követelményeit és lehetőségeit tekintették át a IV. osztályban tanítók. Emellett nyári akadémia, tanév eleji tanácskozások egészítették ki a szellemi fölfris- sülés alkalmait. Vizsgáztak és oklevelet is kaptak az iskolai könyvtárosok egyhetes alapfokú tanfolyamának elvégzői. A felsőtagozatos magyar-, történelem-, matematika- és énektanárok, valamint osztályfőnökök, illetve a rajz és orosz tantárgyak munkaközösség-vezetői a módosult követelményrendszerhez kerültek közelebb. De nem maradtak ki a továbbképzési programokból a diákotthoni nevelők és gyermekfelügyelők sem. Baján, a Petőfi-szigeten a nyár derekán fejeződött be a középiskolai kollégiumi nevelők komplex gyakorlati szemináriuma. Augusztus második felében a KISZ-tanácsadó tanárok találkoztak, csütörtökön és pénteken pedig a középfokú intézetek osztályfőnöki munkaközösség-vezetői tanácskoztak. A kecskeméti Bányai gimnáziumban tantervi fölkészítő foglalkozásokat szerveztek fizikából és biológiából, a többi tantárgyiból pedig tanév eleji megbeszéléseket tartottak a gimnáziumi és szakközépiskolai pedagógusok. A szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák gyakorlati tárgyai sem 'hiányoztak a sorból. A kevesebb oktatót igénylő szakmákban együtt rendezett továbbképzéseket Békés, Csongrád, Szolnok és Bács-Kiskun megye. H. F. Őszi szántás A kapásnövények betakarításával megkezdődtek az őszi. mezőgazdasági munkák a megyében. A szántóföldeken szedik a burgonyát, Bácsalmás körzetében hozzáláttak a napraforgó csépléséhez, s majdnem 400 kombájnt foglalkoztat a még talpon álló silókukorica betakarítása. Az elmúlt napokban lehullott csapadék kedvező feltételeket teremtett a kenyérnek- való magágykészitéséhez, az őszi mélyszántáshoz. Így a mezőgazdasági üzemekben meggyorsult a földek újratermeléshez való előkészítése. A talaj térképeknek megfelelően pótolják a földek tápanyagkészletét szerves és műtrágyával. A hét végén már több mint 900 traktor dolgozik a százezer hektárnyi őszi vetésterület előkészítésén, megmunkálásán. Megjelentek a határban a vetőgépek is. Egyelőre a repcét szórják a földbe, de szeptember második felében már a búza magjával töltik fel a gépeket. • Jól halad az őszi szántás a borotai .termelőszövetkezetben. Mintegy 1200 hektáron kell elvégezni a talajmunkát. Most a jövő évi kukoricának készítik a magágyat. KÉSZÜLŐDÉS A KONGRESSZUSRA Szövetkezeti kommunisták tai Az év utolsó negyedében tartják a szövetkezetek ágazati kongresszusaikat. Az előkészületek már hónapokkal előbb megkezdődtek. A megyei küldöttközgyűlésekre megválasztották képviselőiket. Ezekben a napokban tárgyalják meg fórumaikon a kongresszusi irányelveket. Tegnap a megyei pártbizottság kezdeményezésére a kongresz- szusokra való felkészülés jegyében aktívát tartottak Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában, a szövetkezetekben dolgozó' kommunisták képviselőinek részvételével. Jelen voltak a járási, városi pártbizottságok, az egyes szövetkezeti ágazatok megyei vezetői. A tanácskozást Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára nyitotta ímeg. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek szocialista rendszerünk részeként tevékenykednek, a társadalmi célokkal összhangban szolgálják tagjaik, dolgozóik érdekeit, Magyar- országon az aktív keresők 33 százaléka dolgozik a szövetkezetekben. Büszkén vallhatjuk, hogy az első földműves, ipari szövetkezetek, termelőszövetkezeti szakcsoportok * megyénkben alakultak meg. Az országban elsők között itt jött létre — tíz évvel korábban — az ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek együttműködését példázó és erősítő megyei szövetkezeti bizottság. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Romány Pált, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, . Jávor Jánost és Vörös Istvánt, a Központi Bizottság munkatársait, Imre • A plenáris ülés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) 0 Erdélyi Ignác megnyitja a tanácskozást. Istvánt a SZÖVOSZ elnökhelyettesét, dr. Sárai Györgyöt, a TOT főosztályvezetőjét és Pintér Vilmost, az OKISZ osztály- vezetőjét. Ezt követően Suhajda István, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Áttekintette a három szövetkezeti ágazat öt esztendő alatt elért eredményeit. Hangsúlyozta, hogy nem minden szövetkezet fejlődött a lehetőségeknek és célkitűzéseknek megfelelő ütemben. Eli kell viszont ismerni, hogy javult a belső tartalékok mozgósítása, a munkaerő tervszerű foglalkoztatására törekednek és jobban kihasználják a termelőberendezéseket. A XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozataiból, valamint a VI. ötéves terv feladataiból valamennyi gazdálkodó szervezet számára — így a szövetkezetekre is — új, a korábbinál bonyolultabb tennivalók, nagyobb követelmények hárulnak. Az előadó részletesen ismertette a szövetkezeti ágazatok helyzetét, szólt azokról a' gondokról, amelyek • megoldásra várnak. Hangsúlyozta, hogy a feladatokat elsősorban az önálló gazdálkodás keretei között kell megoldania a mozgalomnak. A tagság élét- és munkakörülményeit javító intézkedésekhez is az eredményesebb gazdálkodással kell megteremteni a fedezetet. Ismerve a megye szövetkezeteinek VI. ötéves terveit, úgy ítélik meg, hogy a célok, amelyeket megfogalmaztak, tartalmazzák azokat a tennivalókat, amelyeket a népgazdaság a mozgalomtól vár. Romány Pál felszólalásában rámutatott, hogy a párt helyes szövetkezetpoli,fikájából adódóan fejlődik a mogalom. Ez határozza meg az eredményeket, ez teszi a szövetkezeteket igazi közösségekké, amelyek a népgazdasági célok érdekében munkálkodnak és egyúttal a tagság érdekeinek érvényesülését is segítik. Megjegyezte, hogy az elsőszámú szövetkezeti vezetők sokat vállalnak magukra. Általános az a jelenség is, hogy a különböző szervek, intézmények képviselői rendszerint csak az elnökkel szeretnének tárgyalni. Még kellene osztani a feladatokat mert a nagyfokú leterhelés nem egy esetben a vezetők egészségének károsodásával jár. Fordítsanak nagyobb gondot a szövetkezetekben a vezetői utánpótlásra is. A plenáris tanácskozást szekcióülések követték. Külön tárgyaltak a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek képviselői. Részletesen megvitatták az ágazati kongresszusokra történő felkészülést, mindazokat a javaslatokat, amelyeket a megyei küldöttközgyűléseken szándékoznak elmondani és amelyeket a kongresszusoknak is továbbítanak. K. S. A HIÁNY MEGSZÜNTETÉSÉRE — ITTHON GYÁRTJÁK Az autóalkatrész-ellátás javításáért Unalomig ismert téma: nincs elegendő gépkocsi-alkatrész. Hiába a sok elemző« cikk, az illetékesek nyilatkozatai, ígéretei, a helyzet nem változik. A sok átszervezés sem vitte előbbre az ügyet. Még tavaly is a belföldi forgalmazók, a kis- és a nagykereskedelmi vállalatok, a javítq és az üzemeltető közületek közvetlenül rendelték meg a személygépjármű-alkatrészt á külföldi szállítóktól a külkereskedelmet lebonyolító Mogürlön keresztül. Az idén azonban változott a helyzet: a több beszerzési forrás igénybevételének lehetősége megszűnt, a szocialista országokból származó személy- gépkocsikhoz szükséges alkatrészt- csak az arra kijelölt vállalat importálhatja. (A szovjet típusokhoz az Autóker, az NDK típusokhoz az Afit, a cseh, a lengyel és a román gépkocsikhoz pedig a Mobil adta fel az idei megrendeléseket 1980 áprilisában.) Jövőre újabb változásra kerül sor. A megrendelések már ennek megfelelően készültek el. Ezután ugyanis az AFIT bonyolítja le a teljes autóipari igények kielégítéséhez szükséges anyagok beszerzését és forgalmazását, függetlenül a jármű típusától. A kereskedelmi célú alkatrészbeszerzést az Autóker és a Mobil végzi. Joggal vetődik fel ezek után a kérdés: ha a többcsatornás (1981 előtti) és az egycsatornás (jelenlegi) beszerzési rendszer nem tudott megfelelő ellátást biztosítani, vajon a kétcsatornás (javítóipari és kereskedelmi) rendszer lényeges javulást eredményez-e? Hazánkban csaknem 200 ezer tehergépkocsi és több mint egymillió személyautó közlekedik az utakon. Üzemeltetésükhöz évente 7—8 milliárd forint , értékű pótalkatrész szükséges. Mivel járműparkunk zöme szocialista országokban gyártott autóikból áll, alkatrészellátásuk elsősorban ezeken az országokon múlik. A partnerek azonban évről évre kevesebbet szállítanak. Tavaly például az Autóker által megrendelt alkatrészeknek csupán 76 százaléka érkezett meg. Alkatrészek híján járműveink egy része használha- tatilanul vesztegel. A megcsappant készletek hatása még az idén is érezhető. Kétségtelen, hogy az alkatrészellátás legolcsóbb módja általában az import lenne. De tudomásul kell vennünk, hogy. partnereink a késztermékek előállítása mellett nem tudnak elegendő pót- alkatrészt szállítani, s ezt más forrásból kell pótolnunk. Akkor is, ha így drágább. Persze nem arra gondolunk, hogy a hiányokat használható 'kocsik darabokra bontásával kell megszüntetni. A megoldás csak az lehet, ha egyre több cikket gyártunk itthon. Jelenleg már a magyar ipar gyártja a szükséges alkatrészek 35—40 százalékát. Elsősorban az univerzális — a gépkocsi típusától független —, általános technológiával és hazai alapanyagból is elkészíthető részegységek előállítása tekinthető reálisnak és érdemesnek. A belföldi gyártás megszervezésében — már ötödik éve — ftagy szerepet vállal az Alkatrész Koordinációs Iroda. Az AFIT, a Volán és az Autóker közös irodája ugyanis fő feladatának az import- alkatrészek hiányának mérséklését tekinti. Eddig 300—400 hiányzó alkatrész készítésére találtak hazai vállalkozót, több ezer gyártót, téesz-melléküzemágat, kisiparosokat csakúgy, mint állami vállalatokat. *Az ablaktörlőket például a tatabányai Keripar gyártja. Szövetkezetek és kisiparosok az iroda felkérésére gyártanak többek között visszapillantó tükröket Trabanthoz, kötőelemeket, felszerelési cikkeket, perselyeket, Wartburg hűtőzsalukat, Trabant autózárakat.' A hiányok mérséklését segítette az Autóker közelmúltban megrendezett kiállítása „Gyártót keresünk” címmel. Jó néhány bemutatott alkatrészre sikerült előállítót találni. Persze a hiány nem pótolható teljes mértékben a hazai forrásokból, hiszen például komplett motor, vagy vezérlőegység gyártására nagyon költséges lenne berendezkedni. A belföldi előállítási költségek általában 30—40 százalékkal magasabbak, mint az importárak, de előfordul ennél nagyobb eltérés is. Mégis — amíg az importlehetőségek nem javulnak — ebbe az irányba kell haladnunk, ha meg akarjuk szüntetni a krónikus alkatrészhiányt. Gazdaságos termelés esetén még az sem elképzelhetetlen, hogy mi szállítsunk a szocialista partnereinknek is. Segíthet a gondokon, ha hasznosítják a kiselejtezett gépjárműveket, felújítják az elhasznált alkatrészeket. Az Autóker már 15 helyen gyűjti a kiselejtezett kocsikat. Ugyancsak enyhítheti a gondokat a készletek ésszerű elosztása. A készletek jelentős része ma ugyanis nem néhány termelőeszköz nagykereskedelmi vállalatoknál van, hanem sok ezer üzemeltetőnél. Előfordul, hogy csak részben használják fel, állaguk romlik, elavulnak. Bár nem vitás, hogy e helyzeten érdemben csak elegendő készlet birtokában, állandó kínálat és választék megteremtésével lehet változtatni.
