Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 202. szám Ara: 1,40 Ft 1981. augusztus 29. szombat Hazaszeretetre, honvédelemre nevelnek 3. oldal Építőtábori gyorsmérleg 3. oldal Megelőzni a fagy kártételét 4. oldal A rádió és a tv jövő heti műsora 3—8. oldal Sport 8. oldal Lázár György látogatása a magyar néphadseregnél Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke pénteken a magyar- néphadsereg több egysé­géhez látogatott el. Programját a Honvédelmi Minisztériumban kezdte, ahol Czinege Lajos - had­seregtábornok, honvédelmi mi­niszter fogadta, majd tájékoztat­ta a honi légvédelem helyzetéről. Ezt követően Lázár György a honi légvédelmi csapatok tevé­kenységével ismerkedett, és fel­keresett több honi légvédelmi alakulatot. Ctja először Pápára vezetett, ahol katonai tiszteletadással fo­gadták. A kormány elnöke meg­tekintette a pilóták oktatását szolgáló korszerű technikai esz­közöket, megismerkedett a repü­lési ismeretek elsajátításának, ok­tatásának módszereivel. A Minisztertanács elnökének programja egy rádiótechnikai al­egységnél folytatódott. A parancs­nok jelentése után Lázár György megtekintett több, különböző rendeltetésű lokátortechnikai be­rendezést. Ezt követően az egyik dunántúli légvédelmi rakétarend­szer rel ismerkedett meg, ahol tá­jékoztatták a rakétakomplexum főbb jellemzőiről. Végezetül a kormány elnöke találkozott a honi légvédelmi hadsereg vezetőivel, parancsno­kaival. Elismeréssel szólt a kato­nák derekas helytállásáról, a lá­tottakról. (MTI) PEDAGÓGUSOK NYÁRI TOVÁBBKÉPZÉSEKEN Fölkészültek az új iskolai évre Bács-Kiskun hatezres létszámú pedagógustársadalmának több mint. egyharmada részt vett va­lamilyen nyári továbbképzésen. Volt, aki két-három tanácskozá­son is megjelent. Változatosan alakult a rendezvények időtarta­ma is: egy naptól egy hétig tar­tottak a programok. Mintegy százan utaztak el a megyehatárokon túli, országos eszmecserékre. Egerben az álta­lános iskolai kémia, Zsámbékon a fizika, Szegeden a világnézetünk alapjai tantárgyak korszerű okta­tására készítették fel a tanárokat, Esztergomban pedig a középfokú tanintézetek osztályfőnökei ta­lálkoztak. Veszprémben, az ide­gen nyelvi nemzetközi konferen­cián megyei kezdeményezés ta­pasztalatairól is szó esett: Selb Györgyné vezető szakfelügyelő számolt be a kis iskolák negye­dik osztályosainak készült, .mag- netofonos vezérlésű orosz nyelvi tananyag kidolgozásáról és fel- használásáról. Az Országos Peda­gógiai Intézet megbízásából a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet szervezte meg Kecskeméten a történelmi szakfelügyelők, az orosz, és leg­utóbb a zenetanárok továbbképzé­sét. Az intézet tartalmi munkája valójában a megyei továbbképzé­si1 alkalmakon érvényesült. A hangsúly szinte mindenütt az új tantervekre esett: elméleti szak­emberek, tankönyvírók, az okta­tási-nevelési dokumentumok ki­dolgozói igyekeztek segítséget ad­ni a bevezetés megkönnyítésé­hez, illetve gyakorló pedagógusok számoltak be a módszerbeli és egyéb tapasztalatokról. Országos jellegű volt az összevont tanuló- csoportokban dolgozó tanítók fel­készítése az új tantervek megje­lenésére, a kisiskolák sajátossá­gainak figyelembevételével. A harmadik éve vissza-visszatérő tanfolyamon az idén 160-an vet­tek részt, s a magnós oktatás tit­kaival is megismerkedtek. Kecs­keméten és Baján összesen há­romszázan bővítették az ismere­teiket, hogy minél jobban megfe­lelhessenek a harmadik osztály­ban rájuk váró feladatoknak. A Sugovica-partai város látta ven­dégül azokat a tanítókat is, akik a beszédművelés tudnivalóit mé­lyítették el és gyakorolták be kis­csoportos foglalkozásokon. Az új tanterv követelményeit és lehető­ségeit tekintették át a IV. osztály­ban tanítók. Emellett nyári aka­démia, tanév eleji tanácskozások egészítették ki a szellemi fölfris- sülés alkalmait. Vizsgáztak és oklevelet is kap­tak az iskolai könyvtárosok egy­hetes alapfokú tanfolyamának el­végzői. A felsőtagozatos magyar-, történelem-, matematika- és ének­tanárok, valamint osztályfőnökök, illetve a rajz és orosz tantárgyak munkaközösség-vezetői a módo­sult követelményrendszerhez ke­rültek közelebb. De nem marad­tak ki a továbbképzési progra­mokból a diákotthoni nevelők és gyermekfelügyelők sem. Baján, a Petőfi-szigeten a nyár derekán fejeződött be a középis­kolai kollégiumi nevelők komp­lex gyakorlati szemináriuma. Augusztus második felében a KISZ-tanácsadó tanárok találkoz­tak, csütörtökön és pénteken pe­dig a középfokú intézetek osz­tályfőnöki munkaközösség-veze­tői tanácskoztak. A kecskeméti Bányai gimnáziumban tantervi fölkészítő foglalkozásokat szer­veztek fizikából és biológiából, a többi tantárgyiból pedig tanév ele­ji megbeszéléseket tartottak a gimnáziumi és szakközépiskolai pedagógusok. A szakmunkáskép­ző intézetek és szakközépiskolák gyakorlati tárgyai sem 'hiányoz­tak a sorból. A kevesebb oktatót igénylő szakmákban együtt ren­dezett továbbképzéseket Békés, Csongrád, Szolnok és Bács-Kis­kun megye. H. F. Őszi szántás A kapásnövények betakarításával megkez­dődtek az őszi. mezőgazdasági munkák a megyében. A szántóföldeken szedik a bur­gonyát, Bácsalmás körzetében hozzáláttak a napraforgó csépléséhez, s majdnem 400 kombájnt foglalkoztat a még talpon álló si­lókukorica betakarítása. Az elmúlt napokban lehullott csapadék kedvező feltételeket teremtett a kenyérnek- való magágykészitéséhez, az őszi mélyszán­táshoz. Így a mezőgazdasági üzemekben meggyorsult a földek újratermeléshez való előkészítése. A talaj térképeknek megfelelő­en pótolják a földek tápanyagkészletét szer­ves és műtrágyával. A hét végén már több mint 900 traktor dolgozik a százezer hektárnyi őszi vetéste­rület előkészítésén, megmunkálásán. Megje­lentek a határban a vetőgépek is. Egyelőre a repcét szórják a földbe, de szeptember második felében már a búza magjával töltik fel a gépeket. • Jól halad az őszi szántás a borotai .termelő­szövetkezet­ben. Mintegy 1200 hek­táron kell elvégezni a talaj­munkát. Most a jövő évi kuko­ricának készítik a magágyat. KÉSZÜLŐDÉS A KONGRESSZUSRA Szövetkezeti kommunisták tai Az év utolsó negyedében tartják a szövetkezetek ága­zati kongresszusaikat. Az előkészületek már hónapok­kal előbb megkezdődtek. A megyei küldöttközgyűlésekre megválasztották képviselői­ket. Ezekben a napokban tárgyalják meg fórumaikon a kongresszusi irányelveket. Tegnap a megyei pártbizottság kezdeményezésére a kongresz- szusokra való felkészülés jegyé­ben aktívát tartottak Kecskemé­ten a Tudomány és Technika Házában, a szövetkezetekben dolgozó' kommunisták képvise­lőinek részvételével. Jelen vol­tak a járási, városi pártbizottsá­gok, az egyes szövetkezeti ága­zatok megyei vezetői. A tanácskozást Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára nyitotta ímeg. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek szocialis­ta rendszerünk részeként tevé­kenykednek, a társadalmi célok­kal összhangban szolgálják tag­jaik, dolgozóik érdekeit, Magyar- országon az aktív keresők 33 százaléka dolgozik a szövetkeze­tekben. Büszkén vallhatjuk, hogy az első földműves, ipari szövet­kezetek, termelőszövetkezeti szakcsoportok * megyénkben ala­kultak meg. Az országban elsők között itt jött létre — tíz évvel korábban — az ipari, mezőgaz­dasági és fogyasztási szövetke­zetek együttműködését példázó és erősítő megyei szövetkezeti bi­zottság. Külön köszöntötte az elnökség­ben helyet foglaló Romány Pált, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titká­rát, dr. Gajdócsi Istvánt, a me­gyei tanács elnökét, . Jávor Já­nost és Vörös Istvánt, a Központi Bizottság munkatársait, Imre • A plenáris ülés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) 0 Erdélyi Ignác megnyitja a tanácskozást. Istvánt a SZÖVOSZ elnökhe­lyettesét, dr. Sárai Györgyöt, a TOT főosztályvezetőjét és Pin­tér Vilmost, az OKISZ osztály- vezetőjét. Ezt követően Suhajda István, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Át­tekintette a három szövetkezeti ágazat öt esztendő alatt elért eredményeit. Hangsúlyozta, hogy nem minden szövetkezet fejlő­dött a lehetőségeknek és célki­tűzéseknek megfelelő ütemben. Eli kell viszont ismerni, hogy ja­vult a belső tartalékok mozgósí­tása, a munkaerő tervszerű fog­lalkoztatására törekednek és jobban kihasználják a termelő­berendezéseket. A XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határoza­taiból, valamint a VI. ötéves terv feladataiból valamennyi gazdálkodó szervezet számára — így a szövetkezetekre is — új, a korábbinál bonyolultabb tenni­valók, nagyobb követelmények hárulnak. Az előadó részletesen ismertet­te a szövetkezeti ágazatok hely­zetét, szólt azokról a' gondokról, amelyek • megoldásra várnak. Hangsúlyozta, hogy a feladato­kat elsősorban az önálló gazdál­kodás keretei között kell megol­dania a mozgalomnak. A tagság élét- és munkakörülményeit ja­vító intézkedésekhez is az ered­ményesebb gazdálkodással kell megteremteni a fedezetet. Is­merve a megye szövetkezeteinek VI. ötéves terveit, úgy ítélik meg, hogy a célok, amelyeket megfo­galmaztak, tartalmazzák azo­kat a tennivalókat, amelyeket a népgazdaság a mozgalomtól vár. Romány Pál felszólalásában rámutatott, hogy a párt helyes szövetkezetpoli,fikájából adó­dóan fejlődik a mogalom. Ez ha­tározza meg az eredményeket, ez teszi a szövetkezeteket igazi kö­zösségekké, amelyek a népgazda­sági célok érdekében munkál­kodnak és egyúttal a tagság ér­dekeinek érvényesülését is segí­tik. Megjegyezte, hogy az első­számú szövetkezeti vezetők so­kat vállalnak magukra. Általá­nos az a jelenség is, hogy a kü­lönböző szervek, intézmények képviselői rendszerint csak az elnökkel szeretnének tárgyalni. Még kellene osztani a feladatokat mert a nagyfokú leterhelés nem egy esetben a vezetők egészsé­gének károsodásával jár. For­dítsanak nagyobb gondot a szö­vetkezetekben a vezetői után­pótlásra is. A plenáris tanácskozást szek­cióülések követték. Külön tár­gyaltak a mezőgazdasági, az ipa­ri és a fogyasztási szövetkezetek képviselői. Részletesen megvi­tatták az ágazati kongresszusok­ra történő felkészülést, mind­azokat a javaslatokat, amelye­ket a megyei küldöttközgyűlése­ken szándékoznak elmondani és amelyeket a kongresszusoknak is továbbítanak. K. S. A HIÁNY MEGSZÜNTETÉSÉRE — ITTHON GYÁRTJÁK Az autóalkatrész-ellátás javításáért Unalomig ismert téma: nincs elegendő gépkocsi-alkatrész. Hiába a sok elemző« cikk, az illetékesek nyilatkozatai, ígéretei, a hely­zet nem változik. A sok átszervezés sem vit­te előbbre az ügyet. Még tavaly is a belföl­di forgalmazók, a kis- és a nagykereskedel­mi vállalatok, a javítq és az üzemeltető közületek közvetlenül rendelték meg a sze­mélygépjármű-alkatrészt á külföldi szállí­tóktól a külkereskedelmet lebonyolító Mo­gürlön keresztül. Az idén azonban vál­tozott a helyzet: a több beszerzési forrás igénybevételének lehetősége megszűnt, a szocialista országokból származó személy- gépkocsikhoz szükséges alkatrészt- csak az arra kijelölt vállalat importálhatja. (A szov­jet típusokhoz az Autóker, az NDK típu­sokhoz az Afit, a cseh, a lengyel és a ro­mán gépkocsikhoz pedig a Mobil adta fel az idei megrendeléseket 1980 áprilisában.) Jövőre újabb változásra kerül sor. A megrendelések már ennek megfelelően készültek el. Ezután ugyanis az AFIT bonyolítja le a teljes autóipari igények kielégí­téséhez szükséges anyagok be­szerzését és forgalmazását, füg­getlenül a jármű típusától. A ke­reskedelmi célú alkatrészbeszer­zést az Autóker és a Mobil végzi. Joggal vetődik fel ezek után a kérdés: ha a többcsatornás (1981 előtti) és az egycsatornás (jelen­legi) beszerzési rendszer nem tu­dott megfelelő ellátást biztosítani, vajon a kétcsatornás (javítóipari és kereskedelmi) rendszer lénye­ges javulást eredményez-e? Hazánkban csaknem 200 ezer tehergépkocsi és több mint egy­millió személyautó közlekedik az utakon. Üzemeltetésükhöz évente 7—8 milliárd forint , értékű pótal­katrész szükséges. Mivel jármű­parkunk zöme szocialista orszá­gokban gyártott autóikból áll, al­katrészellátásuk elsősorban eze­ken az országokon múlik. A part­nerek azonban évről évre keve­sebbet szállítanak. Tavaly például az Autóker által megrendelt al­katrészeknek csupán 76 százaléka érkezett meg. Alkatrészek híján járműveink egy része használha- tatilanul vesztegel. A megcsappant készletek hatása még az idén is érezhető. Kétségtelen, hogy az alkatrész­ellátás legolcsóbb módja általá­ban az import lenne. De tudomá­sul kell vennünk, hogy. partne­reink a késztermékek előállítása mellett nem tudnak elegendő pót- alkatrészt szállítani, s ezt más forrásból kell pótolnunk. Akkor is, ha így drágább. Persze nem arra gondolunk, hogy a hiányokat használható 'kocsik darabokra bontásával kell megszüntetni. A megoldás csak az lehet, ha egy­re több cikket gyártunk itthon. Jelenleg már a magyar ipar gyártja a szükséges alkatrészek 35—40 százalékát. Elsősorban az univerzális — a gépkocsi típusá­tól független —, általános techno­lógiával és hazai alapanyagból is elkészíthető részegységek előállí­tása tekinthető reálisnak és érde­mesnek. A belföldi gyártás megszerve­zésében — már ötödik éve — ftagy szerepet vállal az Alkatrész Koor­dinációs Iroda. Az AFIT, a Volán és az Autóker közös irodája ugyanis fő feladatának az import- alkatrészek hiányának mérséklé­sét tekinti. Eddig 300—400 hiány­zó alkatrész készítésére találtak hazai vállalkozót, több ezer gyár­tót, téesz-melléküzemágat, kisipa­rosokat csakúgy, mint állami vál­lalatokat. *Az ablaktörlőket pél­dául a tatabányai Keripar gyárt­ja. Szövetkezetek és kisiparosok az iroda felkérésére gyártanak többek között visszapillantó tük­röket Trabanthoz, kötőelemeket, felszerelési cikkeket, perselyeket, Wartburg hűtőzsalukat, Trabant autózárakat.' A hiányok mérsék­lését segítette az Autóker közel­múltban megrendezett kiállítása „Gyártót keresünk” címmel. Jó néhány bemutatott alkatrészre si­került előállítót találni. Persze a hiány nem pótolható teljes mér­tékben a hazai forrásokból, hiszen például komplett motor, vagy ve­zérlőegység gyártására nagyon költséges lenne berendezkedni. A belföldi előállítási költségek általában 30—40 százalékkal ma­gasabbak, mint az importárak, de előfordul ennél nagyobb eltérés is. Mégis — amíg az importle­hetőségek nem javulnak — ebbe az irányba kell haladnunk, ha meg akarjuk szüntetni a krónikus alkatrészhiányt. Gazdaságos ter­melés esetén még az sem elkép­zelhetetlen, hogy mi szállítsunk a szocialista partnereinknek is. Se­gíthet a gondokon, ha hasznosít­ják a kiselejtezett gépjárműveket, felújítják az elhasznált alkatré­szeket. Az Autóker már 15 helyen gyűjti a kiselejtezett kocsikat. Ugyancsak enyhítheti a gondokat a készletek ésszerű elosztása. A készletek jelentős része ma ugyan­is nem néhány termelőeszköz nagykereskedelmi vállalatoknál van, hanem sok ezer üzemeltető­nél. Előfordul, hogy csak részben használják fel, állaguk romlik, elavulnak. Bár nem vitás, hogy e helyzeten érdemben csak elegendő készlet birtokában, állandó kíná­lat és választék megteremtésével lehet változtatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom