Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
1981. augusztus 28. © íEPE • S Hét nyelven Bács-Kiskunban y T1 öbb mint fél éve jelent meg lapunkban a Hét nyelven című vezércikk, amelyet a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen fogalmazott levél kíséretében megkűldtünk minden — összesen százötven — általános iskolai igazgatóságnak. A két írás megpróbálta vázolni az idegen nyelvi oktatás szükségességét és ai hasznosítható lehetőségeket. Ezeket követte a többi cikk a Petőfi Népében (január 5., 21., 22., február 5.. április 28., május 5.). Befejezésül kerekasztal-beszélgetés tett pontot az akció végére a sajtóházban. Az eszmecserén sok minden fölvetődött. Szó esett például a nemzetiségi területek tartalékairól, s arról, hogy mikor érdemes elkezdeni az idegen nyelvek tanítását (á többség véleménye: már az óvodás korban). Szinte mindenki hangMinőség tömegesen A Művelődési Minisztérium képviseletében Munkácsy Gyulává, a közoktatási főosztály helyettes vezetője elöljáróban örömmel állapította meg, hogy a nyelvoktatás továbbfejlesztése szinte mozgalommá vált Bács- Kiskunban. Olyan sajátos próbálkozásokkal találkozott itt, amelyek nincsenek meg minden megyében. Közéjük tartozott a Petőfi Népe cikksorozata is. A helyzetfelmérésből kiderült egyebek között: az idegen nyelvi oktatást nagyon extenzív formájában fogjuk fel, nem pedig minőségi kérdésként, ahogy kellene. A hatékonyság elmarad a kívánalmaktól. Nálunk sokan és sokáig tanulnak oroszul, angolul, németül stb. Az eredmény mégsem kielégítő. Az eddiginél sokkal több gondot igényel, hogy intézményesen is megteremtsük a gyakorlati hasznosságot biztosító nyelv- használati alkalmakat. Az iskola, sajnos, még nem tudja megadni azt, hogy valóban a gondolat kifejezésére alkalmas, a gyerekek életmódjába, életvitelébe, mindennapi gyakorlatába beépített eszközzé váljon a nyelv. Nincs kellő komolysága a bizonyítványban rögzített idegen nyelvi osztályzatoknak sem. Mindez összefügg a motivációval. Miért jő a szakosított tantervű osztályokban tanítani ? Mert eleve ambícióval választotta a tanuló, hiszen nem lenne kötelező a számára. Másutt viszont — ha akarja, ha nem — heti három órában tanulnia kell az idegen nyelvet. súlyozta a pedagógusok meghatározó szerepét. A nyelvi foglalkozásokon az átlagosnál is fontosabb lehet a technikai eszközök alkalmazása. Ugyanakkor nem árt leszámolni azzal az illúzióval, hogy az idegen nyelveket könnyen, túl gyorsan el lehet sajátítani. Ellenkezőleg: a birtoklásuk szorgalmat, kitartást, gyakorlási és állandó ismétlést feltételez. összefoglalónkban tömörítve, elhagyva és kiemelve adjuk közre az ankét tanulságait. A háromórás anyaggal csak így tudtunk megbirkózni Talán kiérződik belőle: az idegen nyelvi oktatás fellendítését kezdeményező elképzelések meghozták kezdeti gyümölcsüket. Bács-Kiskunban legalább hét nyelvvel — orosz, német, angol, francia, szerb-horvát, szlovák, eszperantó — ismerkednek a gyerekek, s remélhetőleg: egyre hatékonyabban. Már az új tanévtől. mákat dolgoznak fel,' amelyeknek később is hasznát látják. A sokat emlegetett hatékonysággal kapcsolatban kifejtette, hogy bármilyen korban el lehet kezdeni a nyelvtanulást, de fontos, hogy megszakítás nélkül történjen és rendkívül lényeges a gyakorlás. Egyebek között épp a gyakorlási, megszólalási alkalmakat gyarapítja a csoportbontás. — Az iskolának kell eldöntenie, hogy melyik évben osztja ketté a nagy létszámú osztályokat — kapcsolódott a beszélgetésbe Selb Györgyné, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Általános Iskola tanára, orosz nyelvi szakfelügyelő. — A túlszabályozás csak ártana az ügynek. Hiszen helyben ismerhető legjobban, hogy mikortól kell erősíteni a motivációs hatásokat, kinek milyenek a képességei és a további céljai. A bajai tanítóképző munkáját jónak minősítette. Az itt felkészített szakkollégisták feladata a 3., 4. sőt az 5, osztályokban való tanítás. A korábban végzettek hollétét föl kell deríteni, hogy bevonhassák őket a munkába. A külföldön tanultak, de más terümm msm: I i Krajcsovicz Mihály Selb Györgyné 58 f Farkas Julianna SE Ittzésné Kövendi Kata "•V K Petőcz Jánosné / /'-* 1 Szepes Lajos Győrfi Pál Kádas! László mm Munkácsy Gyuláné jn, Kezdetben könnyű fölkelteni a kedvet. Ébren tartani viszont nehezebb. Nem árt tehát elgondolkodni a módszereinken. Meg kellene gyorsítani azt a folyamatot, amíg eljut a tanuló egy nyelvismereti minimumig, hogy aztán az intézményes nyelvhasználati alkalmak következhessenek. * Nem biztos, hogy ilyesmire önmagában is képes az iskola. De — mint a Bács-Kiskun megyei gyakorlat is mutatja — nem marad föltétlenül egyedül. Segít- _ séget kaphat a társadalmi, köz-' művelődési szervektől, és a magánszférától sem idegen a külön taníttatás. Azt mondják, hogy az utóbbi a legeredményesebb. Nem kis pénzbe kerül. A mi társadalmi szempontjaink szerint más a megoldás. A nyelvoktatás mennyiségi ki- terjesztése mellett tudnunk kell tömegessé tenni a minőséget is. Beleértve természetesen azokat a társadalmi rétegeket, ahol a gyerekek nélkülöznek mindenféle családi indíttatást az idegen nyelvek tanulására. Halász Ferencné Kima Miklósné Dr. Schvób Péicr Széki Bálintnc létén dolgozók tudására szintén szükség lenne. A kellően ki nem aknázott lehetőségek sorában Kima Miklósné megemlítette, hogy tapasztalatai szerint a szovjet iskolák kapui nem jelentenek bezárkózást. Örsi vagy egyéb, sport-, hobbitalálkozók is módot adhatnak az életszerű nyelvgyakorlásra. napvilágot látott a (MK. 5.) OM .számú utaHelyzetkép a megyeszékhelyen Sok a tanár, vagy kevés? A hatékonyságnak sok gyakorlati összetevője van — kezdve a tanárképzéstől a mindennapi — szó szerint vett' — pedagógiai munkán át a megújulásig, továbbképzésekig. Egyik cikkünkben, az aláírót meg nem nevezve idéztünk abból a levélből, amelynek a szerzőjét szintén meghívtuk az ankétre. Jobb, ha nyílt színen szembesülnek a vélemények. Kima Miklósné annak idején így reagált A nyelvoktatás korparancs című cikkre: „Kérem önt, nézzen körül a kecskeméti iskolákban, kollégiumokban, és kiderül: hány nyelvszakos tanár végez nem nyelvoktató kényszerfeladatokat. 1969-ben fejeztem be a JATE orosz—francia szakát, jeles diplomával. 1968-ban Franciaországban ösztöndíjas voltam. (Akkor még nagy szó volt.) Tehát komolyan vettem a tanulást, a tanítást. Dicsérő okmányaim tanúskodnak erről. S most, figyeljen, kérem! 1970 óta, Kecskeméten (ahová több szaktanár kell, mint irta) jó, ha néha óraadóként kapok orosz órát. Kezdettől, főállásban nevelőtanárként dolgozom. (Országos Pedagógus Gyermekotthon, Kecskemét, Zója u. 9.). Állandó önképzéssel őrizgetem tudásom, mert nevelőtanárt a szakjának megfelelő szakmai tovbbképzésekre nem • hívnak. A múlt évben még választ sem kaptam a jelentkezésemre. Tudom, hogy nem én vagyok az egyedüli kecskeméti ilyen gondokkal.. Mit válaszol dr. Schvób Péter, a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója? — Mi nem tudhatjuk pontosan és átfogóan, hogy ki hol, milyen feladatot végez. Az oktatási-nevelési intézetek igazgatóinak viszont tudniuk kell. Mindig értesítjük őket a programjainkról. Olyan is előfordult, hogy yalaki utólag jelentkezett, személyesen. Nem utasítottuk vissza. Nyilvánvaló, hogy a továbbképzési alkalmakat jobban meg kellene ragadni. Kellő ösztönzés híján viszont rendszerint hiányosak a tanfolyamok. Már a kezdet előtt sokan visszalépnek, kevesebben utaznak a külföldi főiskolákon, egyetemeken meghirdetett rendezvényekre, mint ahányan mehetnének. Ezek a problémák, is közrejátszanak abban, hogy túl sokáig tanuljuk- tanulgatjuk az idegen nyelveket. — Rövidebb idő alatt sokkal jobban el lehetne őket sajátítani — szögezte le Ittzésné Kövendi Kata, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium tanára, aki az angoltanárok athéni konferenciájának résztvevőjeként nemzetközi tapasztalatokat^ is magával hozott. Ezek egyéBKBnt a tanulóközponti oktatást erősítik. — Elsősorban jó pedagógusok kellenek, amihez természetesen hozzátartozik, hogy legyen elég és megfelelő to- vábbképzési lehetőség. Itt pedig lényeges az illető nyelv minél alaposabb gyakorlása, használata. Nincs minden rendben a továbbképzések házatáján. Dr. Schvób Péter az országos szervezeti formát, a központi irányítást hiányolta, aminek c. mai „csináld magad" mozgalom helyébe kellene lépnie. Nagyobb időkeretre is szükség lenne, hogy jobban érvényesülhessenek a létrejött technikai és személyi feltételek. — Lehet valaki szakos tanár, mégsem biztos, hogy eredményesen tudja tánítani az idegen nyelvet az alsó tagozatban — jegyezte meg Petrőcz Jánosné, a Bajai Tanítóképző Főiskola adjunktusa. — Az eddiginél több alsó tagozatos nyelvtanárra van szükség. A bajai intézet összeköti az életkori sajátosságok ismeretét a jó szakmai fölkészültséggel. A hallgatók külföldi nyelvgyakorlaton vesznek részt, németül írják a szakdolgozatot, s olyan té— Másik négy iskolával együtt mi is élünk ezzel a lehetőséggel — vette át a szót Halász Ferencné, aki Kecskemét egyik peremvárosából, a méheslaposi iskolából jött el a sajtóházi beszélgetésre. — Vendégek vagyunk egymás rendezvényein. A tanulóink vissza-visszatérően találkoznak a szovjet pajtásokkal, s meg is értik őket. A csoport- bontással — a tavalyi második félévtől — tovább javultak a tanulási, tanítási feltételek. Nálunk szinte mindent az iskolában kell elsajátítani, az otthoni tanulásra nem lehet számítani. A nyolcadikosok A csoportjába jártak azok, akik középiskolába jelentkeztek: szívesen tanultak, több idő jutott a gyakorlásra. Ugyanakkor az osztály másik felének is igazibb sikerélményekben lehetett része, mivél a feladatokat sokkal inkább az adottságaikhoz' és érdeklődésükhöz igazíthattuk. Az új tanévben már az ötödik osztálytól kezdve megkaptuk a csoportbontási engedélyt. Ogy tervezzük, hogy ezek a közösségek ne legyenek zártak; aki visszaesik, az átkerül a B csoportba és fordítva. — Egyaránt szükség van az úgynevezett extenzív és intenzív fejlesztésre — állapította meg Széki Bálintné, a kecskeméti Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője. — Hiszen a hatékony jnódszerek alkalmazásának tárgyi és személyi feltételei vannak: a kisebb tanulóközösségek i§. kialakítása és a helyiséggondok megoldása. A Petőfi Népe cikksorozata, vitákat is kiváltva, arra mozgósított, hogy ki-ki mérje fel a cselekvési lehetőségeit. Föltérképeztük, hogy mi van a városban. Az igények korábban sem voltak ismeretlenek. Egy angol- és két orosz-tagozatos általános iskola működik. Négy helyütt indítottak középiskolai előkészítő orosz tanfolyamot, sok a TIT-tanfolyam és dolgozik jó néhány magántanár. A szakkörökben, sajnos, nagy a lemorzsolódás. — Szemléletbeli változás máris érezhető a város vezetésében — folytatta. — A végrehajtó bizottság egyik, júniusi határozata úgv fogalmaz, hogy mindenképpen szorgalmazni kell az idegen nyelvi oktatást. Például a második idegen nyelv bevezetését, ahol erre mód van. A Hoffmann János utcai és a Bu- day Dezső nevét viselő általános iskolákban például németet tanulnak szeptemberi kezdettel a harmadik osztálytól. Tizennégy 8. és négy ötödik osztályban pedig csoportbontás segíti1 elő az orosszal való eredményesebb foglalkozást. Kádasi László, a Béke téri Általános Iskola igazgatója decemberben azt sérelmezte, hogy a „felsőbb tanügyi hatóság” elutasította az orosz nyelvórái tanuló- csoportok megosztására vonatkozó kérelmüket. Pedig ezzel elsőnek jelentkeztek Kecskeméten, miután 103 1980. sítás. — Azóta megkaptuk a csoport- bontást — mondja. — Most már a szülők is igénylik, akárcsak a harmadiktól felmenő orosz tagozatos osztályokat. Mindenekelőtt le kellett győznünk az érdektelenségüket. A szülőknek címzett kiadványban fejtettük ki a szóbeli alkalmak mellett: a nyelvtanítás legfontosabb célja, hogy a tanulók használható nyelvtudáshoz jussanak. Az a törekvésünk, hogy megteremtsük az alapokat, s ehhez aligha nélkülözhető az otthoni háttér, együttműködés. Ügy látszik, hogy sikerrel jár a ráhatás: időnként számonkérő pillantásokban sincs hiány. Hasznos lenne, ha a munkánkhoz jobban fel tudnánk használni a televíziós és rádiós adásokat is. Jelenleg viszont anyagi- technikai okok akadályozzák szerves beépítésüket az oktatásba. Szepes Lajos az angol tagozatos Petőfi iskola igazgatója: — A második év végén terhelhetőségi szempontból válogatjuk ki azokat a gyerekeket, akik tagozatos tamterv szerint haladnak tovább. Osztályozzuk az angol nyelvi ismereteket is. Erre az ellenőrző, ösztönző, húzó erőre szükségük van a tanulóknak: beleszámít abba a nem létező általános tanulmányi eredménybe, amit ugyan nem mérünk, de mégsem lehet eltekinteni tőle. A harmadik és negyedik osztályban újabb szűréseket végzünk, s akinél terhelési nehézségek mutatkoznak, az egyszerűen átlép a párhuzamos osztályba. — A hatékonyság ügye kétségkívül a pedagóguson áll vagy bukik. De iemervei-az idegen nyelvi tanárképzés átlagos színvonalát; le kell szögezni, hogy óriási jelentőségük van a technikai eszközöknek. Sajnos, ezek használatára sem készítik fel megfelelően a pedagógusokat. Pedig például a helyes artikuláció elsajátításához anyanyelvi 'kiejtés, ehhez pedig magnó, lemezjátszó, vetítő, rádió, tévé, vagyis gép, készülék, és mindenek előtt jó program kell. Nagy nehézségek árán sikerült létrehozni egy nyelvi laboratóriumot. A választható hangszalagok közül viszont csak kettő-három ' felel meg a célnak. Ezért lemásoljuk azt, amit lehet, dialógusokat állítunk össze és rögzítünk anyanyelvi közreműködők felkérésével. Jobb és gazdaságosabb lenne ezt központilag, szervezetten intézni. De változatlanul hiányos az ellátás kép- és hanganyagban, és a tagozatos tankönyvek is igen-igen elavultak. Több ezer kisdiáknak 9 A méhes laposi iskola rendezvényeinek egyike: orosz nyelvű mesejátékot elevenítenek meg a szakköri tagok. (Tóth Sándor felvételei) Az Országos Oktatástechnikai Központ képviseletében Farkas Julianna szerkesztő jelent meg. Beavatott az intézet munkájába, és biztatással is szolgált a pedagógia technológiai oldaláról szólva: olyan kísérleteket sorolt fel, amelyek szinte sugallják a tanítási módot. A veszprémi székhelyű központban az első példányokat készítik el, garantált minőségben. A sokszorosítás a TANÉRT dolga. Az eligazodást megkönnyítve bővítik az információs tevékenységet, a jövőben hozzáférhetővé teszik az új taneszközök teljes választékának listáját. Ezek persze nem helyettesíthetik a tanítást, hanem összhangban kell lenniük vele. Minden a felhasználástól, a megvalósítástól függ. A pedagógusnak a gyerekekhez alkalmazkodva kell kamatoztatni a technikai eszközöket. Vannak, akik idegenkednek tőlük, mert nem tudják, hogy mit kell tenni, ha elromlanák. Többen csak akkor éltnek velük, ha valami látványosat akarnak produkálni, olykor a nyelvtudást helyettesítik, a felkészültség fehér foltjait igyekeznek palástolni velük. Holott nem helyettesíthetik a tanárt, hanem arra szolgálnak, hogy felszabadítsák a mechanikus- ság és a puszta információközvetítés terhei alól. Az idegen nyelvi oktatás fellendítésére kezdeményezett akciót Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője is úgy értékelté, hogy sikerült előbbre' lépni. A csoportbontások sora, a tagozatos oktatás bővülése, s a közművelődési intézmények segítségnyújtása több ezer kisdiák számára ígér jobb tanulási feltételeket. A megosztott tanulóközösségekben kétszer annyi idő jut egy-egy fiatalra, mint eddig, több alkalom kínálkozik arra, hogy megszólaljanak, kifejezzék magukat. Nehézséget okoz viszont, hogy módfelett zsúfoltak az iskolák, kevés a szabad tanterem. Nagyon sok függ tehát a pedagógustól: a munkájuktól, a szervezéstől. Szükség van az intézményes továbbképzésükre, amelynek folyamatos önképzéssel kell párosulnia, hogy igazán hatékony legyen. Győrfi Pál, a megyei tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felügyelője kiegészítésül hozzátette, hogy egyetlen igényt sem kellett visszautasítani pénzügyi korlátozások miatt. Mindenütt engedélyezték a második idegen nyelv fölvételét, a csoportbontást, sőt a jelentkezesi határidőhöz sem ragaszkodtak mereven. Az idegen nyelvi tagozatos iskolák száma kilencre szaporodott. Itt szakosított tanterv alapján intenzivebbek a foglalkozások. Több mint száz osztály csoport- bontásához teremtették meg az anyagi fedezetet. s további tizenhárom közösség kezdheti meg a második idegen nyelvvel való ismerkedést. Vége-; zetül: a megyei tanács egyféle rendszerbe foglalással igyekszik elősegíteni, hogy az általános iskolák föllendülő idegen nyelvi oktatása megtalálja folyamatosságát a közéDiskolákban. Sz. Halász Ferenc v
