Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
1981. augusztus 20. • PETŐFI NÉPE • 2 Alkotmány-, István királyés kenyérünnep egykori megyebeli lapokból Sokáig váratott magára a magyar nép alkotmányának születése: 1949. augusztus 20. Évezredes vajúdás előzte meg, amely telítve volt a magyar nép történetére oly jellemző, külső és belső ellenséggel szembeni népgyérítő harcokkal, a históriánkban mindörökre jegyzett, de egyre-másra vereséget szenvedett felkelésekkel, revolúciók- kal. Ennek a hazának 'nem volt alkotmánya. Amit a hübérurak — hatalmas latifundamaik birtoklása érdekében — időben ezredévesnek neveitek, nem volt más, csupán a különböző jogszabályok és jogalkotások gyűjteménye. Hazánk felszabadulásának történelmi ténye után négy év múlva már elérkezett az ideje annak, hogy egy merőben új világban elő nép megfogalmazza, egy csokorba foglalja rövid idő alatt elért eredményeit, amellyel utal a következő idők kötelezettségeire is. Ebben az akkori időben már módosított konceptusban a jogok és kötelezettségek képezik a gerincet azon társadalmi, politikai és gazdasági fundamentumon, amely akkor a nép és a haza vívmányaként mérhető volt. De abban, ami előremutatott, sem voltak illúziók, megközelíthetetlen vagy elérhetetlen célok. Az alapokról előrelátható rövid hatósugarú távlatok vétettek észre, amelyek — ha cikcakkos úton is — rendre megvalósultak. Egy országnak szocialista jellegű alkotmányosságban élni nem egyszerű dolog. Minden tételét, pillérét szinte naponta kell gondozni, hogy az összhangban legyen a magyar nép eléggé felgyorsultan fokozatos igényeihez, igazodva a nemzetközi helyzet alakulásához. Elmondható, hogy harminckét évvel az alkotmány manifesztációja után a társadalmi osztályok, rétegek, nemzetiségek életében, a szocialista gazdaság berkeiben, a szociális vívmányok vonatkozásában, minden téren többszörös a szorzószám. Létbiztonság, művelt és egyre művelődő emberfők sokasága; a föld többszörösét adta a korábbinak, intenzív jelenlét a világ bonyolult gazdasági szövevényében, a vallásszabadság gyakorlása, a családi intézmény védelme, a nők és az ifjak törvénnyel megalapozott pártfogása mind-mind összefügg azzal a folyamatos gondoskodással, amelynek alapelve az,' hogy az írott betű ne maradjon papíron. Mindezért lett tehát az augusztus 20. a korábban aratónap, kenyér ünnepe, István király emlékezete elnevezések helyett az Alkotmány ünnepe. Hogy miként is volt korábban, idézzük fel a több mint harminc évet átívelő, ezekben a napokban megjelent újságok feledésbe merülő, vagy még meg nem ismert érdekes híreit. 1945 1943. augutzíut 23, c sül 5 ttok. Ara 4 panft* 2. (78.) évtetyaai 68. i CSKEMÉTI llflPOK A Nemzeti Függetlenségi Front DomokratHuis lapis Rdkost belelentelte a bitnyúlt úitamoaUúaút I rtrtirfnyeli fésűst h*iy*t *á*o Újabb 150.000 hadifogoly tér vissza S.tefí'Ss-sB'" ._ Hatalma^ nagygyűlés Kecskeméten. A gyülekezőket a. Kom- ..munista Párt énekkara (akkor ilyen is volt, a szerk.) szórakoztatja; Részt vesznek Kiskunhalasról, Törökszentmiklósról, Haltáról, Szolnokról a vasutasok kézben hozott tábláikon hirdetik, hogy 252 mozdonyt és 1211 vagont készítettek el az újjáépítő munka (keretében. Ott volt Nagykőrös is és szinte felsorolhatatlan a Duna—Tisza köze falvainak és városainak végeláthatatlan vonulata. Részt vett Kállay Gyula miniszterelnökségi államtitkár és a nagygyűlést megnyitó Safrankó Emánuel. A Szent István napi munkás-paraszt napon felszólalt Kádár János. Délután a színházban rendőrnapot rendeztek, melynek keretében vizsgát tettek az első rendőrtanfolyam résztvevői. 1946 KECSKEMÉTI ■tipom MU8.8 » e i d Irt: Mé| ebbel az eszleadőöea hazaiaméi! az Isszes hadifoglyok HjaH ümtmttk kuéiumUÜ UémtáiaetémékUéé ; A Um* - 1 H»iUl.>*Sv«ku« Az ünnepség refrénje a jó pénz és a béke ügye volt. A kecskeméti nagygyűlésen Dögéi Imre bevezetője után Rákosi Mátyás mondott 'beszédet, aki ismertette a forint megszületésének előzményeit. Beszélt az iparcikkek ol- csóbbításáról, a közvetítő kereskedelem óriási hasznáról és nagy agrárollóról. Hangoztatta a munkásegység megteremtését. A záróbeszédet a korábban kecskeméti dr. Molnár Erik népjóléti miniszter mondotta el. 1949 i—i 1956 BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AlMPPB/rCSKISKUNMMGYB PMTBIZOrrSKGAHAK LAPJA — Kétszázezer ember a kecskeméti Hírős vásáron, amelynek forgalma jóval meghaladta a hétmillió forintot. — Közel hatvanezer 'látogató a kétnapos Bácskai Ünnepi Vásáron. A kétnapos Bácskai Ünnepi Vásárral egybekötött nemzetiségi és munkás-paraszt találkozó hatalmas tömeget vonzott Bajára. Maigyari András, a földművelési miniszter első helyettese nyitotta meg a vásárt... Kedves és megható jelenetek követték egymást, mikor a járás nemzetiségi dolgozói Hercegszántó, Gara délszláv és német anyanyelvű dolgozói anyanyelvükön szólották. — Átvették a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Bajai Mezőgazdasági Gépjavító dolgozói. — Kétszeres élüzem a fehértói Solti Állami Gazdaság és a félegyházi Mezőgazdasági Technikum. 1962 /ilig proletárjai, egyesüljetek! S<COCIé>tTSrA MUNKASPÄRT BAYS-KISKUN MfóVjri BlIÓrrf A.T.a'kjak lAty a . — Ezen a napon avatták fel a a széktói népstadiont, amelyen Nyers 'Rezső pénzügyminiszter mondott ünnepi beszédet. He- tényegyházán gyümölcskiállítás nyílt meg, amelyen Kocsis . Pál Kossuth-díjas kutató is részt vett. A községi kultúrház udvarán Móricz Zsigmond-emléktáblát avattak. Kiskunfélegyházán az ünnepi évforduló alkalmából új nyolc tantermes iskolát avattak fel, amelyet Bajcsy-Zsilinszky Endréről neveztek el. Kiskőrösön Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. 1967 — Munkás-paraszt találkozóra került sör Tiszaújfalun az Alkotmány és a Tisza termelőszövetkezetben. A Budapest; Kőolajipari Gépgyár 15—15 dolgozója látogatott el a két gazdaságba. A fővárosi üzemegység közel hatéves patronálása nem merült ki a politikai tájékoztatókban és a vidéki családlátogatásokiban. Munkásai segítettek a termelőszövetkezetnek, a gépjavító műhelyek berendezésében, hiánycikkeknek számító, fontos alkatrészeket szereztek 'be. — Krími vendégeink Kecskeméten. Látogatásra érkezett megyénkbe az Ukrán KP Krími Területi Bizottságának küldöttsége. — Derűs, bizakodó hangulatban köszöntötte az Alkotmány ünnepét megyénk lakossága. Járási termék-seregszemle Tasson, Gyógyszertár-avatás Tázláron. Nagygyűlés Tompán és Mélykú- ton. Bolgár szakszervezeti küldöttség Bolgár szakszervezeti delegáció látogatott Bács-Kiskun megyébe. Tegnap Kecskeméten az SZMT székházában Laczy Endre, az építők szakszervezetének megyei titkára fogadta és tájékoztatta a megye- székhely életéről, az építők szakszervezete megyei bizottságának munkájáról a küldöttség vezetőit, köztük Alexandr Pavlov Dimitrovot, a szófiai építők szakszervezete központjának képviselőjét, valamint Kolju Sztefenov Pujkovot, Ivan Dimitrov lvanovot és Ászén Georgien Dimovot, a sumeni építőipari vállalat szakszervezeti és párttitkárát, valamint sportvezetőjét. A két szakszervezet között immár tíz éves múltra tekintenek vissza a kulturális és sportkapcsolatok. Ennek keretében a BÁCSÉP sportegyesülete három esztendő óta Bulgáriában és Magyarországon is rendszeresen találkozik a szófiai építőipari vállalat sportolóival. Most a bolgár üzem röplabdázói tartózkodnak Kecskeméten, és a barátságos mérkőzések mellett részt vesznek a szegedi Fesztivál Kupán is. Új tanműhely ötmillió forint értékű tanműhellyel gazdagodott a városföldi Dózsa Mgtsz. Ebből 4 milliót a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Munkaügyi Minisztérium, egymilliót pedig a termelő- szövetkezet adott. Az 500 négyzet- méteres korszerű tanműhelyben a 607-es Ipari Szakmunkásképző szakközépiskolás növendékei gyarapítják majd a járműjavítással kapcsolatos ismereteiket. A Dózsa Tsz-en kívül más üzemekhez is jól képzett szakmunkások kerülnek majd innen ki. Alkotmányunk születésének 32. évfordulója alkalmából Fischer István, a kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettese avatta fel az új létesítményt, majd a meghívott vendégek megismerkedtek a műhellyel. Malomipari szaküzlet A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat együttes kezdeményezésére tegnap megnyitották Kecskeméten az első malomipari szaküzletet a Wesselényi utcában. Az elárusítóhelyen kapható a malomipar jelenleg forgalomban levő valamennyi terméke, ezek között több olyan is van, amely egészség- ügyi szempontból kedvező hatású. Ilyen például az étkezési búzacsíra, a búzakorpa. Vannak — kis számban — olyan emberek, akik a búzából készült termékekre érzékenyek. 'Ezek részére készült a növényi fehérjében gazdag szója- és rizsliszt. A nagyközönség számára eddig még általában ismeretlen termékek konyhai felhasználásának segítésére receptgyűjteményt is kaphatnak a vásárlók, amelyet Nemeskövi Dénes, a Duna-Interkontinentál szakácsa állított össze. Az új boltban már az első órákban nagy volt a forgalom.
