Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

1981. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 3 A LAKÁSÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI VIII. Korszerű családi ház Az a többszintes lakóház, amelyik nem felel meg a telepszerűség követelményének és abban legalább 4 lakás van, egyedi többszintes lakóháznak minősül. Ezeknek a lakóházaknak a telke is lehet a la­kásszövetkezet tulajdonában, vagy tartós használatában, de lehet a'z építtetők közös tulajdonában, vagy tartós használatában is. Sőt az egyedi többszintes lakóházépítésnek van egy sajátos formája a sor­ház, amikor egy-egy tulajdonos lakása a földszinten és emeleten van. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a telek egy-egy tulajdonos kü- Iőn-külön tulajdonában, illetve tartós használatában legyen. \ A legjobb indulattal sem lehe­tett /volna mondani, hogy Adám Imréné „elsöprő győzelmet" ara­tott egy évvel ezelőtt, amikor képviselőnek jelölték, sőt egye­sek el akarták érni, hogy ne ke­rüljön a jelölőlistára, mondván, hogy csak nem fogja a „mi" ügyünket képviseni egy sertés­gondozó. Az igazság és a többség azon­ban Adámné oldalán állt, és sza­vazatukkal túlnyomó többségben képviselőjükké választották. Előbb maga se hitte, hogy vá­lasztókerületét az ország legmaga­sabb fóruma előtt, az országgyű­lésben képviselheti, de a maga mögött érzett bizalom akaraterőt, hitet, küzdeni akarást adott neki. Nyolc általános és a sertésgon­dozás, járatlanság a közéletben, ez állt mögötte. Akkor néhányon még a köszönését is félvállról jogadták. Alig van a hétnek olyan nap­ja, hogy Adámnét ne keresnék fel a lakásán. Magánügyek, köz­ügyek váltják egymást az érdek­lődők között. Tíz tanácsi körzet, tizenkét község tartozik hozzá, s ez egyike a legnagyobbaknak a megyében. > Csátalján a fogadónapján a dadák panaszolták, hogy kevés a fizetésük, az óvodában dolgozók nem kapnak háztájit. Katymáron a háztáji szarvasmarha-tenyész­tők panaszkodtak, hogy soká kap­ják meg az állami támogatást. Gcrán "azt kifogásolták, hogy az Állatfelügyelőségtől este 11-kor mennek ki hozzájuk, amikor már lefeküdtek, mondván, hogy ilyen­kor biztosan otthon találják őket. Garán a termelőszövetkezet a rengeteg trágyalé felemésztésére nyárfást szeretne telepíteni, de az termőterület-elvonással járna. Ezért viszont igen magas bírsá­got kellene fizetni. Kell a föld is, de kell a sertéshús is. Ilyen­kor mit lehet tenni? Ebben az ügyben utazik fel a napokban Adámné, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhez. Egyre sokasodnak a feladatok, s egyre kevesebbnek tűnik a 24 óra. Az elmúlt egy esztendő ugyancsak próbára tette Adám­né teherbíró képességét. Már négyszer volt országgyűlésen, két­szer bizottsági ülésen. Beiratko­zott a III. Béla Gimnáziumba, s ezekben a napokban vizsgázott elsőből. Egy éve, hogy új mun­kakörbe — a malacelletőbe — került. Nemrég alakult ott egy ti­zenöt tagú szocialista brigád, melynek ő is tagja. Jelenlegi munkaköre nagy odafigyelést, kö­rültekintést és tisztaságot köve­tel. Munkatársai a legmesszebbme­nőkig segítik, ha a közügyek el­szólítják, szívesen állnak a he­lyébe. Adámné viszont nem ■ él vissza ezzel a megbízatásával. Sőt. hogy csak egy példát említ­sünk: a legutóbbi országgyűlés­re hajnalban utazott fel, éjfél­kor ért haza, és reggel ötkor már a munkahelyén volt. Igaz, kevés idő jut két gyer­mekére, de férje sokat segít az otthoni gondok megoldásában. Adáméknál este sokáig ég a vil­lany. Jelentések, beszámolók át­tanulmányozása vár rá, na és a napi sajtó elolvasása, mert ez el­engedhetetlen a tájékozottsághoz. Levelet is egyre gyakrabban hoz a postás. Lassan összeáll a kép. Egy év­vel ezelőtt Adámné még félsze­gen kérdezte: mi is a feladata egy országgyűlési képviselőnek? Ma már nemcsak tudja, de egyre hozzáértőbben gyakorolja. Szabó Ferenc Csepeli szerszámgépek a hannoveri világkiállításra A magyar szerszámgépipar is részt vesz Hannoverben szeptem­ber 15. és 25. között a szerszám­gép-világkiállításon az EMO-n. Az egyik legnagyobb hazai ki­állító, a Csepel Vas- és Fémmű­vek Szerszámgépgyára; Összesen hat nagy teljesítményű, korszerű, számjegy, illetve mikroszámító­gép-vezérlésű szerszámgépük lát­ható majd a rangos eseményen, köztük legújabb termékük. Egy japán licenc alapján készülő szá­mítógép-vezérlésű megmunkáló központ. Első példánya most ké­szült el, sorozatgyártását még az idén megkezdik, s folyik a piac­kutatás is, elsősorban Nyugat- Európában. Egyébként a csepeli szerszámgépeknek legnagyobb tő­kés vásárlója az NSZK, így a hannoveri bemutatkozási nagy érdeklődés előzi meg. (MTI) Hektáronként 10 tonna búza A mezőgazdaság céltudatos és tervszerű fejlesztésével 1985-ben már 20 millió tonna gabonát kí­vánnak betakarítani Jugoszlá­viában. A tervek szerint kukori­cából 12—12,5 millió, rozsból 200 ezer, árpából 972 ezer és zabból 540 ezer tonna termékre számíta­nak minden esztendőben. A sta­tisztikai előrejelzések szerint az ország lakossága 1985-re eléri majd a 23 milliót, az egy főre ju­tó gabonatermés 850 kg lesz. A terv sikerét elsősorban a me­zőgazdasági nagyüzemekre ala­pozzák. A nagyüzemi táblákon eddig sem volt ritka a hektáron­kénti 50—60 mázsás termés. A gabonanemesítők már hektáron­ként 100 mázsa termést hozó bú­zafajtákat is kikísérleteztek. A kisgazdaságokban viszont már nem ilyen jó a helyzet. A magán- gazdaságokban a hektáronkénti termés átlagosan 28 mázsa. (Budapress) Összefogva olcsóbb Hitelezés szempontjából az egyedi több szintes lakásépítés pénzügyi feltételei azonosak a csoportos, korszerű családiház­építés feltételeivel. Ez utóbbi építési forma nem régi. Azokat a lakóházakat tekintik csoportos korszerű családi háznak, amelyek rendezési terv alapján 12, vagy több lakás építésére alkalmasak, és sorház, láncház, átriumház el' helyezésére kialakított lakótelke­ken épülnek, és nem minősülnek több szintes lakóház-építésnek. A sorházaknak különösen ott van jelentősége, ahol kertgazdál­kodás igénye is felmerül, mert ennek megoldására nyújt kedve­ző lehetőséget a láncsorház. A csoportházas építési mód az utóhbi időben vált egyre népsze­rűbbé, mert nyújtja mindazokat az előnyöket, amelyeket a hagyo­mányos családi ház, de költségrá­fordítás szempontjából mérsékel­tebb anyagi erőt kíván. A munkáltatói támogatás nél­kül épülő egyedi több szintes és csoportos korszerű lakóház'építés esetében a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett építési költség legalább 30 százalékát kell saját erőből biztosítani, mert a kölcsön legfeljebb a költség 70 százalékáig terjedhet, azonban annak összege a 230 ezer forintot általában nem haladhatja meg. Indokolt esetben kerülhet sor éhnél magasabb összegű, de a 70 százalékos arányt meg nem hala­dóan, lakásonként 270 ezer forint összegű kölcsön engedélyezésére. Az OTP-hitel kamata és lejárata mindkét formánál azonos: 3 szá­zalék a kamat és 30 év a lejárat. Támogat a munkáltató Amennyiben a munkáltató tá­mogatja az ilyen építkezést, ak­kor az OTP-hitel az építési költ­ség 60 százalékáig terjedhet, 320 ezer forint összegig. Amennyiben a munkáltatói kölcsöntámogatás az igénybeve­hető szociálpolitikai kedvezmény­nyel csökkentett építési költség vagy vételár 10 százalékát eléri, vagy meghaladja, akkor a ked­vezménnyel csökkentett építési költség csak 15 százalékát kell saját erőként biztosítani, de az OTP 60 százalékos hitelhatára nem változik. Amennyiben a munkáltatói kölcsön nem éri el a 25 százalékot, akkor azt a dolgo­zónak, mint építtetőnek a saját erejéből kell biztosítania. 'Ezeknél az építkezéseknél a szociálpolitikai kedvezmény — mint említettük — eltartottanként 20 ezer forint. A korábbi példa szerinti ösz- szegekkel számolva az építési költségek viselése az utóbbi eset­ben így alakul: ha 500 ezer fo­rint az építési költség, akkor eb­ből levonjuk a két gyermek után elszámolható szociálpolitikai ked­vezmény összegét, a 40 ezer fo­rintot. A fennmaradó 460 ezer forint 15 százalékát kell saját erő­ként biztosítani, tehát példánk­ban az 69 ezer forint lenne. Ugyancsak a kedvezménnyel csökkentett összeg 25 százaléka a munkáltatói támogatás, ez eset­ben 115 ezer forint összegben. A fennmaradó 276 ezer forint össze­get nyújtja az OTP hitelként. Ez a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett költség 60 százaléká­nak felel meg. és nem éri el az engedélyezhető összeghatárt. Amennyiben a munkáltató 10 százalékos, példánkban 46 ezer forint kölcsönt nyújt, akkor az ál­tala engedélyezett összeg és a példában szereplő 115 ezer fo­rint közötti különbözettél a saját erőt kell növelni. További kedvezmények A fiatal házaspárok, továbbá a három vagy annál több gyerme­ket eltartók részére ennél az épí­tési formánál is nyújtanak a sa­ját rész fedezetére, annak 50 szá­zalékáig, legfeljebb 50 ezer forin­tig terjedő kölcsönt három, ki­vételesen 5 évi időtartamra. A több szintes lakásépítésnél és vásárlásnál is elsősorban a mun­káscsaládok és fiatal házasok la­kásépítését támogatják a legma­gasabb hitelösszegekkel. Kiemelten támogatják a la­kásépítő szövetkezetek több szin­tes és csoportos korszerű lakó­ház-építését, de itt is alapvető követelmény, hogy az építkezés pénzügyileg megalapozottan kez­dődjék meg. Az egyedi több szintes és cso­portos korszerű családi házak ki­vitelezésére az állami és szerve­zett építőipar általában nem vál­lalkozott és ezért ezek az épüle­tek az elmúlt években zömmel úgynevezett házilagos kivitelezés­ben valósultak meg. A legfeljebb két szintes és 6 lakásosnál nem nagyobb lakóépü­let kivitelezését felelős műszaki vezető irányítása mellett a lakás­építő szövetkezet, építő közösség külön engedély nélkül végezheti. Az építési engedély kérésekor vi­szont igazolniuk kell, hogy a fe­lelős műszaki vezető irányítása biztosított. Újszerű kezdeményezése a Veszprém megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak a házgyári ele­mekből szerelhető csoportos, kor­szerű családi ház, amely új lehe­tőségként figyelmet érdemel. A BÁCSÉP hasonló akciójáról cikk­sorozatunk végén számolunk be. Lakásépítő szövetkezet alakítá­sa több okból kedvező az ilyen építkezések megoldására és ép­pen ezért részesülnek kedvező hitelfeltételekben is. A kecskeméti kínzókamrák (29.) Közvetlenül a felszabadu­lás után, a Forrás Könyvkiadó Vállalat gondozásában egy na­gyon szerény füzetecske jelent meg: Fekete csillag Orgovány fe­lett. Egy öreg detektív emlékira­tai címmel. A magát meg nem nevező szer­ző á brossára végén ezt irta: „Több mint 25 esztendő telt el. Negyedszázad sok az ember életében. Sokan meghaltak körü­löttem, de én megérhettem 1945- öt, a felszabadulás esztendejét. És amiben sohasem remény­kedtem, előkerültek a régi, poros akták, a jegyzőkönyvek, a vallo­mások és megindult az a bűnper, amelyben a nép kimondta az íté­letet az orgoványi tömeggyilko­sok felett.” Lássunk tehát néhány fejezetet az öreg detektív emlékirataiból. * * * Forogvány Imrét úgy megrendí­tették az ágasegyházi szörnyűsé­gek, hogy még azon az éjszakán leugrott a kocsi bakjáról és mi­előtt megakadályozhattam volna benne, futásnak eredt. Ezzel az­tán el is játszotta a banditák bi­zalmát, mert amikor utánaered­tek és nyakoncsípték, nem eresz­tették el többé. — Ügy látszik, te is ezekhez húztál, mi? — kiáltottak rá és alaposan elverték. Már-már azt hittem, a szegény fiúval ás rövid úton végeznek, de ehelyett meg­kötözték, felrakták egy szekérre és visszaindultak vele Kecske­métre. Én úgy tettem, mintha az egész dolog nem érdekelne, , de i folyton résen voltam és elhatá­roztam, amint lehet, kiszabadítom fiatal barátomat, aki olyan em­berséges volt velem. — Majd a fogságban gondol­kozhatsz azon, miről beszélj! — biztatta Francia Kiss Mihály Im­■ rét. — Vannak ott már többen, akik hasonlóképpen gondolkoz­nak, mint te ... A kecskeméti törvényszék fog­házába vitték, ahol már nagyon •MAVO: » magyar nyelv értelmeid »»tára szerint: bérgyilkos, kalandor. FEKETE CSILLAG ORGOVÁNY FELETT EGY ÖREG DETEKTÍV EMLÉKIRATAI l-'O KltAS K ö N Y V K I AD 0 VA L1. A L AT li U ») A PEST sok magyar, főleg szegény ember várt sorsára. Aligha tudták, mi­ért tartóztatták le és vetették fogságba őket. Ott sínylődtek a penészes, do­hos, levegőtlen cellákban és egyik-másik szűk kamrába húszat is zsúfoltak. A szegény hozzátar­tozók: «kendős öregasszonyok, fia­tal menyecskék, siheder gyerekek ott ácsorogtak a fogház előtt és könnyes szemmel várták a híre­ket vagy hozzátartozójuk szaba­dulását. A kecskeméti törvényszék fog­házából azonban abban az idő­ben senki sem szabadult, pedig minden nap sokan jöttek ki a nagy kapun, főleg kecskeméti polgárok, úri formájú ellenforra­dalmárok, akik elégedett, gúnyos arccal néztek végig a kapu előtt ácsorgó, szánalmas embercsopor­ton. Alig, hogy Forogvány Imrét \ ideszállították, én is beálltam az ácsorgók közé, de a többiektől tisztes távolban tartózkodtam, mert nem akartam gyanút kelte­ni. Egész nap ténferegtem a fog­ház körül és egyre azon törtem a fejemet, hogyan tudom onnan a fiatal Imrét kiszabadítani. Ügy alkonyattájban egyszerre meg­pillantottam Király Gergelyt, aki ott volt Orgoványon is. Ügy lát­szik, megnyertem bizalmát, mert most is felém int és amikor kö­zelébe megyek, megkérdi: — Mondd, téged hogy’ hívnak tulajdonképpen? — Tulajdonképpen Hamaru Mihálynak! — hazudom. — Hát, ha olyan hamaros vagy, mint a neved, akkor most ve­lem jössz a fogházba, ahol segít­hetnél nekem — jegyzi meg. — Nagyon szívesen, Gergely komám — válaszolom igen nagy örömmel az arcomon, mert gon­dolom, ha bent vagyok, máris könnyebb a dolgom. Odabent csak megtudom, merre sínylődik az a hebrencs Imre. — Akkor gyere utánam! — Király elindul, én meg szépen utána ballagok. A .kapunál fel­mutat egy cédulát, mire az őrség minden további ceremónia nél­kül bebocsátott bennünket. Ger­gely nagyon elégedett. Meg is jegyzi: — Hiába, Héjjas Iván a mi ve­zérünk! Az ő neve és írása olyan, mint a varázsige ... Minden aj­tót kinyit... Mindenki fél tő­le... Mokány fiú... — Mokány — dörmögöm, de hozzágondolom, hogy olyan, mint a megveszekedett ördög, aki nem ‘ismer irgalmat. Szó nélkül ballagunk a hosszú félhomályos folyosón, amíg egy nagybajuszé fogházőrrel nem ta­lálkozunk. Annak Király oda- mondja: — A Czigány Lajossal (a kecs­keméti direktórium egyik veze­tője volt) beszélnénk, Jóska ko­mám ... , — A Czigány Lajos inkább holt, mint eleven! — válaszolja az őr. — Délután bent volt nála Raád Árpád és szíjat hasított a hátából. — Ügy látszik, egyet gondol­tunk a segédtiszt úrral! — dör- mögi Király. — A Czigány Lajos mind a kettőnknek a begyében van. És maradt még rajta bőr? — Mozdulni nem igen tud. Csak a fejét lógatja. — Nocsak. Raád úr elrontotta a mulatságomat... Ügy látszik, Hamaru komám, hiába jöt­tünk . I. Már nem is figyeltem oda. mert közben olyasmi történt, amitől megfagyott a vér az ereimben. A csöndes folyosót olyan üvöltés töltötte be egyszerre, mintha a sátán kutyája vonított volna. Lúdibőrös lett tőle a hátam. — Mi volt ez? — kérdeztem rettegve. Király Gergely felnevetett: — Valamelyiknek nagyon éget­hetik a talpát... — Csak nem mondod komo­lyan, hogy valakinek a talpát ége­tik? — Miért, te nem tennéd meg ezekkel? — csodálkozott Király. — Nem én! Nem tudnék embert kínozni. Nem venné be a gyom­rom. Különben sem fér a fejem­be, miért kell ezeket meggyötör­ni. Nem lehetnek nagy bűnö­sök ... — Nem-e; Héjjas főhadnagy úr mondta, hogy mindnyájan tűz- revalók, mert nem jó magyarok. El akarták a földeket venni... Rablók ezek! — Kit raboltak ki? Hiszen majdnem mind földhözragadt koldusember. Kevés kenyér, nap­szám, sok poronty, dolgos asz- szony ... Sok gond kevés ke­nyér ... — Mégis veszedelmei az or­szágnak. Forradalmárok! — De ők nem öltek, nem kí­noztak meg senkit! — Azért, mert még idejében le­csaptunk rájuk... Ügy tettem, mintha nagyon el­szomorítana ez a beszéd, habozni látszottam, ami felingerelte Ki­rály Gergelyt. — Aztán miért pártulod őket? Ügy teszel, mintha nagyon a szi­vedhez nőttek volna, amikor még nem is vagy idevalósi... — Nézd, Gergely. Én abból in­dulok ki, amit saját szememmel láttam. Van egy derék cimborám. Jó, becsületes, fiú, Forogvány Imrének hívják. Ö is itt van, pe­dig semmi bűne sincs. Velünk volt Orgoványon, hajtotta az egyik kocsit. Tegnap leugrott a kocsiról, el akart szökni, mert... tudod ... van neki egy babája, ahhoz akart menni... Meglátja őt a Francia Kiss Mihály és utá- naküldi az embereket. Lefogják, megkötözik és idehurcolják ... Hát olyan nagy a bűne, hogy töm­lőébe kellett vetni? Király Gergely zavarba jött. Ö is látta a tegnap esti jelenetet, megvakarta a fejét és hümmögve felelte: — Hát, ami igaz, az igaz. A Mihály néha nagyon basáskodik. Még a saját embereit is elemész­tené, ha rosszkedvében van ... Azt mondom ... Nem fejezte be, mert valahon­nan, a közelről, megint üvöltés, jajgatás, nyöszörgés hallatszott. Olyan rémes volt, hogy be kel­lett a fülemet tartanom. Keserű hangon felkiáltottam: — Nem tudom ezt hallgatni! Ha arra gondolok, hogy Imre öcsém kiabál így, akkor azt kell gondolnom, nincs igazság a föl­dön ... — Bizonyos, hogy nem őt kí­nozzák. Egyébként gyere, majd beszélünk még a dologról. Elindultunk a szörnyű helyről. Minél közelebb kerültem a ka­puhoz, annál szabadabban szív­tam a levegőt. A fogház levegője nagyon fojtogatott, mert akkor már sejtettem, hogy minden cel­la egy-egy kínzókamra, ahol ár­tatlan emberek sínylődnek és még a jótékony halál sem váltja meg őket a sok-sok embertelen szenvedéstől. Tánc- és popfesztivál Sohase vártamekkora érdeklő­déssel a Családi Kört, mint most. Vajon mit szól majd apuka, anyuka, nomeg Ranschburg pro­fesszor a mintakislány kínos szombati szerepléséhez. Kit hi­báztatnak azért, hogy szundizás helyett nem neki való környezet­ben illegette magát a muzsikus kislánya? Kapott-e engedélyt is­kolájától az egyéniségét minden bizonnyal károsan befolyásoló szerepléshez? (Hajdanán, még a színházlátogatást is engedélyhez kötötték. Most a tanárok, tanítók nem szólhatnának bele tanulóik iskolán kívüli dolgaiba?) Elszo­morító, hogy a gyengécske be- / mutató közönsége tapssal méltá­nyolta az (ízléstelen gyermek­mutogatást. Csillapítanom kell magamat, mert az ügy jelentőségét fölösle­gesen növelné a túlságosan ter­jedelmes, az igazán fontos kezde­ményezéseknek kijáró igényesség. Éppen a tánc- és popdalfeszti­vált védem, a föltupírozás kifo­gásolásával! Ne a külsőségekkel, a tálalással emeljék dobogóra a vetélkedőt, hanem a hangulati megalapozással. Ügy jönnek le­fele, úgy vonulnak lefelé a szé­les, ünnepélyes lépcsősoron a sze­replők, mint hajdan az operett­primadonnák. Mintha éreztetni akarnák: most valami rendkívüli történik majd, nagyón figyel­jünk; leereszkedett közénk.- Ol­dottabb, közvetlenebb légkörben, a művek természetéhez illő föl­vezetéssel jobban érvényesült volna az a néhány dal, amelyet szívesen hallgattunk. Másfél millió lépés Magyarországon Még be sem fejeződött a Más­fél millió lépés Magyarországon, amikor már többen kérték a so­rozat ismétlését. Ritkán örültem ennyire egy kezdeményezés sike­rének. Tudom, sejteni vélem, hogy mennyi akadállyal küszköd­tek Rockenbauerék, amíg meg­szerezték a szükséges anyagiakat, amíg zöld utat kaptak az orszá­gos kék túra követéséhez. Tet­szett, mert okosan és igazul ta­nította nézőit a haza szeretetére. Magunk sem gondoltuk, hogy mi minden látni-, csodálni és vi­gyázni valónk van! Tetszett, mert látni, nézni tanított. Annál szebb egy ország ugyanis fia szá­mára, minél fogékonyabb lelkű- lettel lakják, építik. Nemcsak a dallal, vagyunk úgy, hogy az lát­ja meg a szépséget, benne, aki­nek a lelkében is dal van, ha­nem környező természetei, tárgyi világunkkal is ez a helyzet. Nézzünk körül, erre buzdított a 14 részes kitűnő sorozat. Tér­jünk le a betonról, csatangol­junk a dűlőkön, ezt sugallta a Másfél millió lépés Magyaror­szágon. Jegyezzük föl mi is ké­szítői nevét. Beszélő: Sinkó László, szerkesztő, Peták István. Operatőr Stenszky Gyula és Sza­bados Tamás volt, míg a gyártás- vezető nehéz feladatkörét Péter- fay Attila látta el. Irta és ren­dezte Rockenbauer Pál. Gyilkosság a 31. emeleten Töröm a fejemet, mit is láttam vasárnap este. Tévéjáték lett volna ez a sematikus figurákkal zsúfolt Gyilkosság a 31. emele­ten? Még a krimikben is meg­bocsáthatatlan az a nagyvonalú­ság. amivel alkotói mellőztek bi­zonyos dramaturgiai követelmé­nyeket. A rádió- és televízióújság talán ezért utalt idézőjelben a történet bűnügyi jellegére? Egy nyomozás izgalmaival próbálta lekötni nézőit a televízió? Ha nem a Radnóti- dokumentumfil­met ígéri a műsor a tizedik perc­ben kikapcsolom a készüléket. Így az utána következő — való­ban szép — emlékezés-sorozat odaenyvezett a képernyő elé. Vártam, vártam, hogy majd csak kikerekedik valami annak a svéd írónak a regényéből, aki­nek jó hírét nem akarom azzal is rontani, hogy ezzel a — mi­vel is — kapcsolatban leírjuk a nevét. Bizonyára a fogyasztói társa­dalom ellentmondásait lett volna hivatott feltárni a „gyilkosság” ürügyén előadott történet. Azt a finom manipulációt, amely kire­keszti a fogyasztói társadalom számára kellemetlen okosokat, a tojásfejűeket, az igényes szakem­bereket, ez a rossz sablonokkal építkező tévéjáték tökéletesen el­fedte. A sikertelen mű láttán már-már arra gondol az ember, hogy a Szabadság téren nem ik­tatják-e ki valamilyen formában azokat, akik érvényesíteni szeret­nének bizonyos alapvető művészi kívánalmakat (Nagyon hiányo­lunk új neveket a műsorkészítők közül. Tudtommal legalább hu­szonöt dramaturg dolgozik a tévé drámai osztályán. Hánnyal talál­kozunk a címlistákon? Mit csi­nál az, aki évekig nem jut al­kalom, vagy tehetség, vagy al­kalmazkodási készség híján fel­adathoz.) Találhatnónk közülük néhányat a pesti „harmincegye­dik emeleten”? Aligha; a stúdiót jóval kisebbre terveztek még tőzsdepalota korában. És min­denhová visz lift! Akkor hogyan kerülhet főidő­ben a közönség elé egy ilyen tévéjáték. Heltai Nándor i. Egy éve képviselőnő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom