Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP KACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 179. szám Ara: 1,40 Ft 1981. augusztus 1. szombat Nagyobb választék színes televíziókból 3. oldal Korszerű betegellátás Bácsalmáson 3. oldal Az ötnapos munkahétről 4. oldal Az atombomba regénye 4. oldal A televízió és a rádió heti műsora 9—0. oldal Sport 8. oldal Az Országos Béketanács és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának nyilatkozata A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 állam képviselői 1975. augusztus 1-én írták alá a helsinki záróokmányt, melyet Európa népei az enyhülési fo­lyamat folytatásához fűzött re­ményeik új távlatainak alapja­ként üdvözöltek. Az évforduló alkalmából az Országos Béketa­nács és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben rámutatnak: a zá­róokmány eredményeként szá­mos, a kontinens békéjének, biz­tonságának, az enyhülés folyama­tának megszilárdítására irányuló kezdeményezés bontakozott ki a politikai, gazdasági és kulturális élet területén. A Szovjetunió és a szocialista országok számos ja­vaslattal és politikai gyakorla­tukkal járultak hozzá a világ és Európa népei számára ‘egyaránt kedvező folyamat kibontakozta­tásához, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműkö­désének fellendítéséhez. A NATO-tagországok kormá­nyai azonban figyelmen kívül hagyják a Szovjetunió és a szo­cialista országok békekezdemé­nyezéseit, a Szovjetuniónak azon nyilatkozatát, hogy kész. az elő­zetes, feltétel nélküli és azonnali tárgyalásokra az Egyesült Álla­mokkal a fegyverzetek, minde­nekelőtt a nukleáris fegyverek korlátozásáról. Napjainkban az Egyesült Államok és NATO-szö- vetségesei a fegyverkezési ver­seny fokozásával, a katonai erő­fölény megszerzésére irányuló tö­rekvéseikkel előidézői a nemzet­közi élet feszültségei növekedé­sének. Az Európa-szerte kibon­takozó széles körű .békemozgal­mak kifejezik Európa népeinek jogos aggodalmát, hogy a NATO közép-hatósugarú nukleáris ra­kétáinak nyugat-európai telepí­tése olyan világháborús konflik­tus veszélyét hordozza magáiban, mely nem maradhat a földrész határain belül. A Helsinkiben megkezdett fo­lyamat továbbvitele érdekében megnyitott madridi európai biz­tonsági és együttműködési talál­kozó munkáját felfüggesztették. Őszintén reméljük — hangoztat­I ja a nyilatkozat —, hogy az őszi megnyitásig hátralévő időben a részt vevő kormányok józan megfontolása, a népek iránti fe­lelőssége kerül előtérbe, így a tanácskozás tartalmas és ki­egyensúlyozott dokumentummal zárja munkáját, és döntést hoz az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehí­vására. Népünk, Európa és a világ valamennyi népének létérdek a nemzetközi feszültség enyhítése, az államok közötti együttműkö­dés, az egyre súlyosabb terhe­ket jelentő fegyverkezési ver-, seny megállítása. Ezért üdvözöl­jük és együttműködünk minden békeszeretö erővel, mely fellép a közép-hatósugarú nukleáris ra­kéták nyugat-európai telepítése, az új típusú neutron tömegpusz­tító fegyverek gyártása és fel- •ihalmozása ellen, a nukleáris fegyvermentes övezetek létreho­zása, a politikai és katonai eny­hülés, a leszerelés, a béke meg­védése mellett. Népünk őszinte meggyőződése, hogy közös erőfeszítéssel a béke megóvható, lehetőség van az eny­hülés folytatására; ez felel meg Európa és a világ népei létér­dekeinek. (MTI) Növelt M 4 it az ermelékenységet ír Ipari Szövetkezetben Az alakulásának 25. évforduló­ját jövőre ünneplő kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezét jó eredményeket ért el az idei esz­tendő első felében. Gebula József műszaki vezetővel arról beszél­gettünk a napokban, mi tette le­hetővé a termelési tervek jelen­tős túlteljesítését. — Hagyományos termékünk, a vegyifülke iránt évről évre nö­vekszik az érdeklődés — mondta a műszaki vezető. — Ez annak is köszönhető, hogy ezt a gyárt­mányunkat állandóan tovább­fejlesztjük, s készítésénél mesz- szemenően figyelembe vesszük a megrendelők igényeit. Az idén — természetesen alapos előkészítés után — kialakítottunk egy új vegyifülke-családot, amely öt­féle változatból áll. A korszerű­sített fülkék megnyerték a fel­használók tetszését, ugyanis jú­nius végéig 540-et vásároltak, ebből 430-at a nyugati országok­ban. Irakba alig néhány éve szállí­tunk vegyifülkét. Tavaly 80 da­rabot vettek, s az idén június vé­• A szövetkezet sikeresen elégiti ki a megrendelők különleges Igé­nyelt. Irakba például tölgyfa- borítással készítik a vegyifülké­ket, amelyek egyikének végső ellenőrzését végzi Baracsl György, a meó vezetője. géig újabb 115 darabot küldtünk a távoli országba. Jelenleg arról tárgyalunk, hogy jövőre kétszá­zat, 1983-ban pedig már kétszáz­ötvenet gyártunk részükre. Az első félévi 38 millió forin­tos termelési tervünket 45,3 mil­lióra teljesítettük, amit úgy ér­tünk el, hogy a gyártási techno­lógiánk átalakításával jelentősen növelni tudtuk a termelékenysé­get. Vegyifülkéink korábban nem voltak szétszedhetők, és gyártá­suk meglehetősen nehézkes volt. Az új technológia lényege a részegységgyártás és az újonnan létesített végszereidében tizenné­gyen állítják össze az új fülke­család tagjait. Az első félév másik jelentős — a termelés mennyiségét és minő­ségét növelő eseménye volt — a bővített és korszerűsített festő­műhelyünk használatba vétele. Itt is új technológiát vezettünk be, a régi pneumatikus festés he­lyett ma már az elektrostatikus porfestést alkalmazzuk. Az epo- xi-műgyanta alapanyagú porlak­kal való munka az egészségre ártalmatlan, és tökéletes védőré­teget alkot a fülkéken. Oj termékünk még a falra sze­relhető, fel és le mozgatható két­lapos iskolai falitábla. Az idén Irakba 280 darab kerül ebből a termékből, jövőre pedig már 400- ra jelentették be igényüket. Ér­deklődnek a táblák után Nigé­riáiból is — ahová tizenhatot már el Is szállítottunk —, vala­mint Szíriából is várunk megren­delést. Oj ajánlataink között szerepel a fémvázas, faülőkés általános és középiskolák részére készülő iskolapad is. Jordániából, Irakból és Szíriá­ból 30 ezer darabos megrendelést várunk, s még az idén megkezd­jük á gyártást. A második félévünk is bizta­tóan alakul tehát — mondta be­fejezésül a műszaki vezető. — Mint említettem, június végéig 540 vegyifülkét gyártottunk, de­cember végéig pedig 650-nel kell kielégítenünk a megrendelők igé­nyeit. O. L. • A villanyszerelő brigád öt nőtagja Igen Jő munkát végei a fülkék vezérlőberendeléseinek össieállitásában. “ ~ ' . T ­.,v '•'/ - . TAPASZTALATCSERE DUNAPATAJON Nagy jövő előtt a napraforgó-termesztés A Bajai Kukoricatermelési Rendszer hetedik éve foglal­kozik a napraforgó-termelés technológiájának fejlesztésével. Az első esztendőben — 1974-ben — megközelítőleg három­ezer hektáron a taggazdaságok 1055 kilogramm átlagtermést értek el. Három évvel később már 2000 kilogramm volt a hektáronkénti hozam. Azóta minden esztendőben hasonlóan alakul a termés. Az idén már a hetvennégy partnergazdaság — az ügyintéző Bajai Mezőgazdasági Kombináttal együtt — csaknem húsz és félezer hektáron termesztik a fontos olajos növényt. O Az egyik kísérleti tábla. • Molnár János megnyitja a tanácskozást A kéttonnás hozamnál nem lehet megállni — állapították meg azon a dunapataji ta­nácskozáson, amelyet a BKR kezdeménye­zett. A műve­lődési házban történt ese­ményen a rend­szerrel kapcso­latban álló ku­tató intézetek neves képvise­lői, Valamint a. napraforgó termesztésé­vel foglalko­zó taggazdasá­gok vezetői vettek részt. Molnár Já­nos, a Bajai Mezőgazdasá­gi Kombinát vezérigazgató-helyettese megnyi­tójában a növényi olaj termelésé­nek egyre növekvő jelentőségéről beszélt. Ha kitekintünk a világba, azt tapasztaljuk, hogy mind a ve­tésterület, mind a terméshozam nőtt. Így van ez hazánkban is. Négy év alatt 136 ezer hektárról 273 ezerre gyarapodott a vetéste­rület. Közben a kutatók egyre jobb termőképességű és nagyobb olajtartalmú fajtákat, hibrideket állítanak elő. A bevezetőt követő tájékoztatók alátámasztották mindezeket. Ha­zánkban öt esztendő alatt 33 szá­zalékkal nőtt a terméshozam, de ennél többre van lehetőség. A VI. ötéves terv időszakának vé­gére a jelenlegi 1,7—1,8 tonna he­lyett 2,4—2,5 tonnát szeretnénk betakarítani — országos átlagban — hektáronként. Erre megvan a lehetőség. Érdekes eredményekről számolt be dr. Tihomir Vrebalov profesz- szor, az Újvidéki Földművelési és Konyhakertészeti. Kutató Intézet igazgatója. Elmondta, hogy a kí­sérleti parcellákon elérték a négy tonna körüli termést is hektáron­ként. Az új fajtákkal, hibridekkel tehát forradalmi változást lehet elérni az olajos növény termeszté­sében — hangoztatta a jugoszlá­viai intézet vezetője. Ezt erősítet­te meg dr. Kurnik Ernő profesz- szor, az Iregszemcsei Takarmány- termesztési Kutató Intézet igaz­gatója is. Hangoztatta, hogy az ál­taluk előállitott 249 hibrid közül nem egy megdönt minden eddigi rekordot, terméseredményeket és olajtartalmat tekintve egyaránt. A magyar nemesi tök sem marad­tak le a világméretű versenyben. Az idei termésbecslések szerint jók a kilátások. A feldolgozóipar a tervezettnél 100 ezer tonnával több nyersanyagot vár. Jól kell ütemezni az átvételt, hogy ne le­gyen torlódás. Raktározási gon­dokra is lehet számítani. A tanácskozás résztvevői ez­után határjárásra indultak. A du­napataji Új Élet Termelőszövet­kezetben a kísérleti táblákat ta­nulmányozták. Szó esett arról, hogy a GK—70-es magyar fajta magasabb olajtartalmával tűnik ki. A nemesítésben fontos a ko- raiságra való törekvés, a fajta vízleadóképessége, az olajtartalom növelése, az egyszerre érő fajták, hibridek előállítása. A program az NK—254-es hib- ridnapraforgó-táblák megtekin­tésével fejeződött be. Ezt ameri­kai megrendelésre termeli a ba­jai rendszer 450 hektáron. K. S. • Épül a kombinát napraforgó- és aprómag-feldolgozó üzeme. (Pász­tor Zoltán felvételei) Kinek a feladata a hazafias nevelés? Sokan úgy vélik, a néphadsereg, az MHSZ, az is­kola dolga. Mások még a szó­val sem tudnak mit kezdeni, túl fennkölt fogalomnak ér­zik ahhoz, hogy mindennapi életükkel kapcsolatba tudják hozni. Holott a mindennapi haza- fiság tudata is kell ahhoz, hogy becsülettel és tisztesség­gel éljünk, dolgozzunk. Mert ez a lényeg. Az igazi hazafi- ság, a romantikus közhelyek­kel ellentétben, nem abban áll, hogy tudunk-e meghalni a hazáért. Hanem, hogy tudunk-e élni érte? Nemcsak a fegyveres testü­letek vagy az iskola dolga, hogy felébressze a fiatalok­ban egy nagyobb közösséghez való tartozás tudatát. Ehhez az szükséges, hogy az életét kezdő ember érezze, tapasztal­ja, mit jelent a közösség, ho­gyan éljen benne. Az első kö­zönség, amivel találkozunk, a család. Itt tanulunk meg be­szélni, s itt tanulunk meg úgy beszélni, úgy gondolkodni, úgy érezni, ahogy azt a család lég­köre kialakítja. Ez a kisközös­ségi atmoszféra is élő törté­nelem. De a fiatalok közül sokan mintha nem tanulták volna meg szüleiktől, hogy a törté­nelem szüntelenül ható, létező valóság, s hogy Magyarország nemcsak földrajzi egység, ha­nem mindannyiunk többé-ke- vésbé közös szituációja is. Ha a haza szót hallják, eszükbe jut mindaz, amit az iskolában oktattak nekik Rákócziról és Petőfiről —, de a kurucok és ezernyolcszáznegyvennyolc, tor vábbá ezerkilenszáztizenki- lenc forradalmárai gyakran éppúgy meseszerű hősök szá­mukra, mint Mátyás király, Könyves Kálmán, vagy a hét honfoglaló vezér. Közelmúl­tunk pedig sokszor még eny- nyire sem él bennük. Barátom mondja, eladták a bizományiban a nászajándék­ba kapott ezüst kanalakat. De­kát — sóhajtott fel az édes­anya — azok Sára nénié vol­tak! Na és? — kérdi a fiú. Ki az a Sára néni? Hát akit a nyilasok elvittek — feleli az asszony, és néznek egymásra értetlenül. A nyilasok, a Horthy-korszak, s mindaz, ami előtte és utána volt, a mai fiatalokat elhalványult távla­tokból érinti. Sok szülő kö­vette el azt a hibát, hogy nem törődött azzal, kialakul-e, s ha igen, milyen lesz gyereke történelmi tudata. Sőt, sokan úgy vélekedtek: minek sze­gény kisfiú lelkét azzal a sok rémséggel mérgezni Elég volt nekem elszenvedni emlékeze­tembe temetem tűt az időt. Pedig nemcsak rémségek vol­tak akkor, hanem az emberi helytállás, a tisztesség, az ön­zetlen se'gítökészség példatára ! is közelmúltunk. S oda nyúlnak j a ma gyökerei is. A család, a szülők történelmének ismere- te nélkül aligha, vagy csak j nagyon nehezen teheti saját- I java bárki is a nemzeti tör- I ténelmet. Például a népművészet irán­ti érdeklődésünk is azért vál- I hatott felületessé, múló divat- I tá, mert a családi nevelés j számtalan fiatal számára nem ] tette érzékletes valósággá a ] nemzeti múlttal való össze- ] tartozást. Talán azért nem, I mert annyi egyéb dolgunk I van, mert elő kell teremteni I a pénzt a lakásra, a bútorra, I a kocsira, a gyerek öltözte- I tésére, mert életünk hajszás I és egymásra alig jut időnk, s 1 mert mindezekért is sok csa- I Iád nem vált igazi közösséggé. I A családnak, az iskolai ősz- I tályoknak, az ifjúsági mozga- I lomnak óriási a szerepe, sas lehetősége abban, hogy kifej- I lessze a fiatalok önzetlenségét, I segíteni akarását, egymás I iránti felelősségvállalását. Az I ember alapvetően közösségi I lény, ahogy tud, menekül a i magányosságtól. Ha irányító- I sunkkal nem, megtalálja hát I másképp a közösséget a diák, I a gyerek; de a legkevésbé sem I mindegy, hogy a galeriben, 1 vagy az iskolai önképzőkör- I ben. Annak, aki egy galeri ag- I ressziv erkölcsi normái szerint I él, hiába mondjuk a hazáról I akár a legszebb szavakét. A I fiatalok még képlékeny sze- I mélyiségét kell úgy alakita- I nunk, hogy jellemük a közös- I ségi értékektől formálódva I szilárduljon gerincessé. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom