Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
t 1981. július 14. • PETŐFI NEPE • 3 A kollektív elismerése A nemrég megtartott megyei településfejlesztési nagyaktíván a kitüntetések átadásakor Szamos Imrét nem név szerint szólították, hogy vegye át a? érmet és az oklevelet, mert a kapott elismerés nemcsak őt, hanem rajta kívül még huszonhat embert illeti, az önzetlenül végzett településfejlesztésért. Ezek szerint a helybeli Előre Termelőszövetkezet Kőmíves Kelemen szocialista brigádja jelentős részt vállalt1 Kunfehértó arculatának formálásában. — Milyen kitüntetést kaptak? — A megyei tanács által alapított Településfejlesztésért emlékérmet és oklevelet — válaszolt Szamos Imre brigádvezető. — A tavalyi munkájuk elismeréseként? — Nem, hanem azért, mert az elmúlt öt év alatt, tehát 1976 és 1980 között rendszeres társadalmi munkát végeztünk. — Mit ért rendszeresség alatt? — Nézze, véleményünk szerint a településfejlesztés nem kampányfeladat, hanem egy folyamat. Így, akik csak egy-egy alkalommal fognak szerszámot szabadj idejükben, azért, hogy valamiben segítsenek községünknek, azok csák úgy tessék-lássék módon, tehát a látszat kedvéért dolgoznak önzetlenül. Persze, ne sértődjenek meg, mert az ő munkájukra is szükség van, de egy településnek igazi segítséget, a folyamatosan végzett társadalmi munka jelenti. — Mit csinál a Kőmíves Kekemén brigád? munka — Építőbrigád vagyunk. — Az elmúlt öt év alatt hogyan segítették a község fejlődését? — Mentünk, ha hívtak; s ha volt szabad időnk. Önkéntes munkát vállaltunk az óvodaépítésnél, a hat tantermes iskola kialakításánál, járdaépítéseknél, különböző felújításoknál. Mindezt csak úgy érdemes csinálni, ha az ember valóban'otthonának »érzi lakóhelyét. Talán sikerült bizonyítanunk, hogy nemcsak azért érezzük otthonunknak Kuníehértót, mert itt lakunk, hanem azért, mert tettünk és a jövőben is teszünk érte, szebbé formálásáért — „egy keveset.. T. L. Előkészületek az őszi BNV-re A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár nagy szakmai és közönségsikere után a HUNGEXPO már az őszi BNV rendezésére készül. Bár még több, mint két hónap van a fogyasztási cikkek szakvására, az őszi BNV megnyitásáig, de már bizonyos, hogy erre a nagyszabású rendezvényre harmincöt országból érkezik kiállító, s a vásár területe minden eddiginél terjedelmesebb lesz, hiszen a kiállítók 42 ezer négyzet- méternyi területet foglalnak el. A szakvásár rendezőitől kapott információ alapján megtudtuk, hogy az eddigi hagyományos résztvevőkön kívül ezúttal« szá- mps fejlődő országbeli kiállító is jelentkezett, mint például iráni, pakisztáni, laoszi, kambodzsai, mexikói cégek, vállalatok. Ebben az évben is a legnagyobb kiállítók a szovjetek, az NSZK, az indiai és a jugoszláv vállalatok lesznek, s újszerű vonása lesz az őszi BNV-nek, hogy számos kiállító a termékeit a helyszínen is árusítja. Az őszi BNV-vel egyidőben a kőbányai vásárváros területén két; nagy érdeklődésre, számot tartó kiállítást rendez a HUNGEXPO. A „Csináld magad’” nemzetközi barkács- és kiskert-kiállításon építészeti barkácsgépeket, anyagokat, építészeti eszközöket, kertészeti' kisgépeket, faiskolai termékeket. vetőmagot és dísznövényeket láthatnak majd az érdeklődők. A másik kiállítás az Interplav- export nevet Viseli, s immár harmadszor rendezik meg a kőbányai vásárközpontban. E kiállítás keretében játékbemutatóra, és -vásárra kerül sor. Eddig tíz ország harminchat gyártócége jelentkezett és kérte elhelyezését az őszi BNV-n. Az Interplavexport-kiállítás érdekessége lesz a bűvöskocka-ver- seny országos döntőjének a megrendezése. M. L A szó erejével is MUNKÁNK, törekvéseink középpontjában a kongresszusi határozatok maradéktalan végrehajtása, a VI. ötéves népgazdasági terv sikeres indítása áll. Olyan program teljesítésén dolgozunk, amit népünk egységesen, cselekvőén támogat. A Központi Bizottság ez év június 18-i ülésén értékelte az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat. Az elfogadott minősítésből egyértelműen kitűnik, hogy a szervezettség, a hatékonyság további javítása mellett nem mondhatunk le célkitűzéseink széles körű és hatásos propagandájáról, az ezzel kapcsolatos egységes szemlélet erősítéséről sem. Aligha vitatható, s miért is kellene polemizálni felette, hogy e törekvésünk elérésében meghatározó szerepe van a politikailag megalapozott, módszerében célravezető gazdasági agitációs munkának. Pártszerveinknél, az állami apparátusban, s a gazdálkodó egységekben egyre többször felmerül a kérdés: vajon kihasználunk-e minden lehetőséget agitációs tevékenységünk során? HIBA *LENNE olyan következtetésre jutni, hogy a politikai munka e fontos részterületét elhanyagoltuk volna. Az agitációnak is szerepe van abban, hogy a párton belül és a pártonkívüliek körében növekvő felelősségérzet és figyelem övezi gazdasági programunkat. A szó legigazibb értelmében: széles körű és hatékony demokratikus vita előzte meg például a VI. ötéves terv elfogadását. Erre nyilván nem kerülhetett volna sor, ha nem fordítunk figyelmet az emberek tájékoztatására, meggyőzésére. HOGY MÉGIS, miért látunk halaszthatatlan tennivalókat az agitációs munka területén? Mert tapasztalhatóak e kedvező összképbe egyáltalán nem illő jelenségek, torzítások. Melyek ezek? Az egyik a helyenként felbukkanó érdektelenség. Tartalma mindenekelőtt lehetőségeink egyoldalú alábecsülésében jut kifejezésre. Nem érdemes „hajtani", erőfeszítéseket tenni, hiszen úgysem lesz pénz erre, vagy arra a célra — mondogatják. Ezzel függ össze a néhol érzékelhető oktalan passzivitás, a takarékosságra hivatkozva. Ennek jegyében gyakran lemondanak olyan célok megvalósításáról is, amelyek éppen elősegítenék erőnk egyesítését, az ésszerű javaslatok megvalósítását. De olyan programok megvalósítása is lelassul, amelyekhez talán elsősorban nem is anyagi, hanem döntően szubjektív feltételek szükségesek. Van olyan vélekedés, mely szerint nem nagy jelentősége van az agitációnak a gazdasági építőmunkában. Nem a meggyőzés a fontos, hanem szigorúan meg kell követelni az utasítások, rendeletek, szabályozók betartását. Ennek az álláspontnak a korszerűtlenségét sem kell nagyon bizonygatni, SZÖVETKEZETI vezetőkkel folytatott beszélgetések sora igazolja, hogy meggyőzés, alapos informálás, a vélemények szüntelen cseréje nélkül még a legideálisabb érdekviszonyok megléte mellett is nehéz „teljes gőzzel" előre haladni. Nem kevésbé ártalmas az is, amikor gazdasági, s nem ritkán állami vezetők az általuk irányított vállalat, vagy ágazat jelentőségét túlbgcsülve egyoldalúan más népgazdasági területek elé rangsorolják. Figyelmen kívül hagyják a társadalom elvárásait, a reális lehetőségekkel sem számolnak. Olykor erőltetik a költséges megoldásokat, mint egyedüli lehetséges változatot. Az ilyesfajta törekvések zavart kelthetnek a termelési, kereskedelmi együttműködésben, nemritkán elbizonytalanítják a partnereket. Végül is kedvezőtlenül befolyásolhatják e körülmények pártunk által megszabott helyes életszínvonal-politika megvalósítását. A PÉLDÁK, jelenségek további sorolása nélkül is megfogalmazható egyik fontos és aktuális tennivalónk: az eddigieknél jobban élnünk kell az agitáció, a szó erejével. Az agitációs tevékenységet nem szabad és nem is lehet leszűkíteni a reszort jellegű tevékenység keretei közé. A párt minden tagjának egyformán feladata e munkában részt vállalni. Az eredményes meggyőzéshez, a tömegek között végzett folyamatos nevelő, felvilágosító munkához jó alapokkal és elegendő „munícióval" rendelkezünk. ARRA VAN SZÜKSÉG, hogy egyetlen napot, egyetlen lehetőséget se hagyjunk ki, amikor beszélgethetünk az emberekkel. Saabé Attila BALATONSZENTGYÖRGYI ANZIX ROCK-FESZTIVÁL SZELÍDEN várnak tartották. Már csak azért is. mert 31 m mély kútja az épületben van, a falak lőrésesek, és korábban figyelőtorony is állott az épület tetején. Végül a keszthelyi Festetics család levéltárában talált számadásokból kiderült, hogy Festetics' László az 1820-as években építtette, valószínűleg főúri szeszélyből, várformára, a különben erdészlakásnak szánt épületet. Van olyan vélemény is. hogy a betyárok elleni védekezésül kapta ezt a formáját. Jelenlegi berendezései alapján egy XV—XVI. századbeli kis erősség, végvár hangulatát adja viasza. . Ilyenek lehettek azok a kisebb végházak, amelyekben a végvári vitézek védték a határokat a török hadak ellen. Szobáiban, a parancsnok, a vitézek lakóhelyiségeiben, a konyhában, az étkezőszobában, az egykor használt bútorok, fegyverek, használati tárgyak állítják elénk annak a kornak és embereinek, katonáinak életét. A pincehelyiség börtönnek van kiképezve. Másik nevezetessége Balaiton- szentgyörgynek az 1836-ból származó talpas ház. A község legszebb népi épülete — Tájháznak is nevezik — szintén a Csillagvár úton fekszik. Azelőtt itt, s a környéken általános volt a vessző- fonásból készült, sárral bevert falú ház, amelynek talpait vastag gerendából állították össze, és a yésszőfonások a gerendába bevert vékonyabb gerendák közeit töltötték ki. Ilyen — s védett példánya az egykori építkezésnek — ez a talpas ház is. A nádfedeles házban a Balaton-kömyék faragó, hímző és fazekas népművészeinek munkái láthatók, egyben meg is vásárolhatók. A tornácos műemlékház második felében — a tisztaszobában — buzsáki szobát rendeztek be színes szőttesekkel, valamint a konyhát régi paA talányos Csillagvár • Végleges fegyvernyugvás. • 31 m mély kút — bent az épületben. (Tóth Sándor felvéA Balaton déli partjának utolsó községe — a tótól már távolabb fekvő Balatonszentgyörgy. A hozzá tartozó partszegély nádas, bozótos, itt nincsenek nyaralóépületek Tőle nyugatra terül el a napjainkban sokat emlegetett Kis-Balaton titokzatos, rejtelmes lápvilága. Mind a 7-es, mind a 71-es főút elkerüli ugyan a községet, amely ígv bekötőúttal érhető el a főutakról, — viszont vasúti csomópont a település. Érdemes azonban Balaton körüli turistautakon ezt a községet is sorra venni, mert itt nevezetes látnivalókkal ismerkedhet a vendég. Egyik ilyen — a déli parton nagy hírre jutott műemléke a Csillagvár. Könnyű megtalálni a várat, hiszen a róla elnevezett utcán végighaladva, 1,5 kim-t meg- táve jutunk el az Irtási dűlőbe, s ott, a Bari-hegy lejtőjén, erdős környezetben fogad bennünket a Csillagvár. Sokáig a Balaton-kör- nyék legvitatottabb műemléke nádfedeles. tornácos talpas ház — védett példánya az egykori iezésl fajtának. • A négyágú Csillagvár két „ága”. volt a négyágú, csillag alakra formált és külsőleg is erődítménynek látszó épület. Általában a török időkben készült kis vég• ilyen lehetett a végvári vitézek lakóhelyisége. raszti használati eszközökkel. telei) Fiatalok ezreit várják A közművelődés rugalmasságát bizonyítja, hogy nyaranta a rendezvények egy része kiköltözik a zárt kőépületekből a szabad térre. A dunapatáji nevelési központ Kodály Zoltán nevét viselő művelődési háza így készít élő több kulturális, szabad idős programot a Szelidi-tó partján, ahol több ezer szálláshely várja a vendégeket a víkendházalkban és a kempingben. A tánccsoportokat is felvonultató német nemzetiségi találkozó után szerda a szabadtéri koncert napja: a műsor címe Közkedvelt világslágerek, s a Kalocsai Helyőrségi Fúvószenekar lép közönség elé 18 órától. Szombaton és Vasárnap rendezi meg a művelődési ház az 1. szeIldi rockfesztivált. Nem kevesebb, mint tizenkilenc együttes mutatja be tudását — köztük a Karthago, East, Hobo Blues Band, P. Mobil, Edda, Skorpió, Color és a P. Box. Nem hiányzik majd a népes seregszemléből a kalocsai Delfin RT és a kiskőrösi Rolls sem. Az érdeklődőknek módjuk lesz felmérni a műfaj hazai színvonalát és eredményeit. — A tájékozódás mellett, természetesen, jó szórakozást ígér a zenekari találkozó — mondja Balaton József, a művelődési ház igazgatója. — Szombaton délben kezdődik a szabadtéri rockhangverseny, éjfélkor pedig a Kopasz kutya című, fiatalokról szóló magyar filmet vetítjük. A második nap délelőtt 10-től 23 óráig tart a zenei program Arató András és Baráz Miklós műsorvezetésével. Zárásként a Ballagás című filmet nézheti meg a közönség. Az IBUSZ és Expressz utazási irodák szervezésében 10—15 ezer fiatalt várunk a Dunapataj és Szelid közt elterülő Páskom rétre. A tó közelében, egy kilométerre a parttól, szabadtéri színpad épül, kialakítjuk a kemping-feltételeket, az ellátásról a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a Bács megyei Vendéglátó Vállalat gondoskodik. H. F. KÉPERNYŐ Beszédtémáinkról — sokszemközt Akkor jó egy vitaműsor, akkor termékenyíti a gondolkodást, akkor segíti az eltérő nézetek közös nevezőjének a megtalálásával a közös cselekvést, akkor tisztázódnak a dolgok, ha a műsorvezető lényegláttató, tömör fogalmazásra készteti a meghívottakat, ha az általánost erősítő egyedi eseteknek jut hely és idő. Így az egyetértő, vagy az állítást, a tényt, a következtetést cáfoló, de a vizsgált terület megítélése szempontjából mindenképpen fontos érvek kapcsolódásával formálódhat hasznos, érdekes, a nézőket lekötő műsor. Csak így kerülhetők el a felszínesség ingoványai, az esetlegességek haszontalanságai, a szólamok hamis látszatai. Csak így mond valamit a vita! A pénteken este a kettes csatornán sugárzott Beszédtéma — beszéljünk róla jóindulattal sem sorolható a közgondolkodásban tovább gyűrűző műsorok közé, mert a műsorvezető maga is az általánosságok szintjén maradt. A Miskolcról közvetített műsor után fél órával az egyesen látható Bérekről, jövedelmekről — sokszemközt annál izgalmasabb volt. Fatusné Szikra Katalin akadémikussal többféle lakosság- véleményt vitatott meg Kardos István szerkesztő. Fekete-fehér adásban valóban feketén-fehér- ben .kijöttek” az ellentmondások, az aggasztó gondok. Köntörfalazás nélkül kimondták, hogy egészségtelennek, a szocialista bérezés alapelveivel feleseidnek, ésszerűtlennek tartják a szellemi munka, a szellemi teljesítmény mind általánosabb lebecsülését. Nehezen képzelhető el, hogy egy kiválóan minősített esztergályos — például ne keressen jóval többet, mint a feleannyit termelő, jóval készületlenebb szaktársa. Az értelmiségi pályákon — tisztelet a kivételnek — mind kevésbé számít, hogy valaki milyen minőségű, milyen hasznú munkával tölti el a napi nyolc órát. Sokan érezték, hogy „a szívemből beszél” a tévéműsor két résztvevője, sokan örültek a felelősségteljes párbeszédnek. Valóban „sokszemközt” ültek a kamerák előtt. Ügy beszéltek „beszédtémákról”, ahogyan általában beszélnek az emberek. Érződött a műsorvezető és a nyilatkozó szándéka: többet akarnak a helyzet ilyen alakulása okainak földerítésénél. A változtatást szorgalmazzák, nem utolsósorban a közvélemény befolyásolásával. Ezért igyekeztek minél szemléletesebben, minél rendszerezettebben előadni mondandójukat. És mindenekelőtt: őszintén. A nézők-hallgatók ráéreztek arra, hogy mindketten „kiadják magukat, mindketten négyszemközt is hasonlóan nyilatkoznának, ezért hatottak személyes ügyeknek is a közérdekű vizsgálódások. H. N.