Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fflf JJ1 AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf, 153. szám Ára: 1,40 Ft 1981. július 2. csütörtök Elutazott küldöttségünk a KGST ülésszakára Szerdán magyar küldöttség utazott Szófiába a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakára. A 2felegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai: Havasi ’ Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Faluvégi Lajos, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Marjai József, hazánk állandó KlJST- képviselője, miniszterelnök-he­lyettes, Méhes Lajos ipari minisz­ter, Nagy János küliügyi államtit­kár, Bartha Ferenc; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságá­nak vezetője, valamint Meisel Sándor, hazánk állandó KGST- képviselőjének helyettese. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és több más állami vezető búcsúztatta. Jelen volt Boncso Pencsev Mi- tev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. (MTI) MEGVALÓSUL A MOHÁCSI-SZIGET VÍZ- ÉS TEREPRENDEZÉSE, TALAJJAVÍTÁSA Két megye közös érdekű mezőgazdasági beruházása A Duna—Tisza köze déli felének' vízben, termőföldben gazdag vidéke a Mohácsi-szi­get. A Duna és a Ferenc-tápcsatorna által közrezárt több tízezer hektáros térség ma­gyarországi részének tökéletesebb hasznosí­tását, a gazdaságok termelési biztonságát szolgálja a következő nyolc év alatt meg­valósuló, 614 milliós költségű beruházás. Bács-Kiiskun és Baranya tíz gazdasága érdekelt ebben a prog­ramiban, amely a közelmúltban a Margitta-szigeti térségi komp­lex meliorációs munka néven vált ismertté. A sziget a belvizektől legjobban veszélyeztetett tája hazánknak. A víz- és terepren­dezés, a‘ talajjavítás, ' útépítés, táblásítás olyan lehetőségeket tár fel; amelyeknek hasznát a gazdaságokon kívül, az érdekelt települések is élvezik. Bács-Kiskun megyében a Ba­jai. Mezőgazdasági Kombinát, a foátmonostori Kossuth, a dávodi Augusztus 20., a hercegszántói Lenin, a nagybaracskai Haladás, a szeremlei Dunagyöngye Tsz, Baranyában pedig az új-mohácsi Dunavölgye, a dunafalvi Kossuth, á dunaszekcsői Dunagyöngye, va­lamint a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet vesz részt ebben a munkában. A 614 mil­liós munka anyagi fedezetét a két szomszédos megye állami és szövetkezeti nagyüzemei közösen teremtik elő. Hozzájárulnak a két megye tanácsai és az orszá­gos szervek is a költséges, de ti­zenkét év alatt visszatérülő be­ruházás tervezett idejű megvaló­sításához. ‘ Bács-Kiskun megyében a bajai járás gazdaságai érdekeltek köz­vetlenül ebben, hiszen a Bácska legértékesebb talajai válnak még inkább hasznosítható közkinccsé a meliorációs program végrehaj­• Dr. Szenti János, az Alsó­Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság veze­tője tájékoz, tatja a tanács­kozás résztve­vőit. (Straszer András felvé­tele) tásával. Az MSZMP bajai járási bizottsága, s a megye párt- és állami vezetése rég szorgalmaz­za a két megye érdekelt nagy­üzemeinek összefogását, a párt­szervek, .tanácsok, területi -szö­vetségek, valamint a pénzügyi és a vízügyi szervek összehangolt tevékenységét. A Petőfi Népe ez- ideig két alkalommal számolt be a Margitta-szigeti térség víz-, te­reprendezésével, talajjavításával foglalkozó munkáról. Kedden az MSZMP bajai járá­si bizottsága' és a Petőfi Népe szerkesztősége közös szervezésé­ben találkoztak Baján a tervező-, •« kivitelező vállalatok, a mun­kában részt vevő társulat, a Bácskai és Duna melléki TE- SZÖV, továbbá a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának képviselői. Személyesen tájékózódott a munka menetéről Rornány Pál, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára. A találkozón részt vett Gál Gyula, az MSZMP ba­jai járási bizottságának első tit­kára, Szűrszabó Dénes mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztály­vezető-helyettes, dr. Szenti Já­nos, vízügyi igazgató, Horváth Vilmos, a VÍZITERV osztályveze­tő mérnöke, Pálkuti György, az új-mohácsi Dunavölgye Tsz elnö­ke, Bokányi Zoltán csoportveze­tő, az Alsó-duna völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa, Tom- pity János, a Margitta-szigeti Vízgazdálkodási Társulat igazga­tója, Csathó Zsigmond, a Bács­kai és Duna melléki TESZÖV munkatársa, Turánszki Béla tár­sulati csoportvezető. A Petőfi Népe szerkesztőségét Kereskedő Sándor rovatvezető és Kiss An­tal, a mezőgazdasági rovat mun­katársa képviselte. A Margitta-szigeti térségi víz- rendezési, talajjavítási, vízhasz­nosítási program végrehajtásával összefüggő, a tanácskozáson el­hangzott kérdésekre lapunkban visszatérünk. ’ Kádár János látogatása Borsod megyében Miskolcon, a megyei pártbizottságon kez­dődött Kádár Jánosnak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága borsodi látogatáson tartózkodó első titkárának szerdai munkanapja. A kora délelőtti órákban érkezett a pártbizottságra, amelynek épülete előtt miskolciak sokasága gyűlt össze fogadtatására. KISZ-fiataiok kö­szöntötték a gépkocsiból kilépő Kádár Já­nost, aki találkozott a megye párt- és állami vezetőivel, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival, a pártbizottság osztályvezetőivel. C Kádár János beszédet mondott Miskolcon, a Vasas Művelődési Köz­pontban rendezett pártaktíván. Kádár János vendéglátói tár­saságában felkereste a Lenin Ko­hászati Műveket. Az út mentén, amerre elhaladt a gépkocsisor, ezer és ezer ember — a lakosság apraja-nagyja — várta, üdvözöl­te mosollyal, integetéssel a KB első titkárát, aki a kohászati mű­vek főépülete előtt az egész vá­rosnak szólóan köszönte meg a kedves fogadtatást. Szeretettel, szíves szóval vette át azokat a virágokat, amelyeket ifjúgárdista munkáslányoktól kapott. Szeppelfeld Sándor vezérigaz­gató és Rábai István nagyüzemi pártbizottsági titkár tizennyolc- ezer dolgozó munkasikereiről, életkörülményeiről adott átfogó képet. Kezük nyomán évente 12 milliárd forint termelési értékhez jut a népgazdaság. Ebben a mis­kolci gyáróriásban a kohászat legjelentősebb beruházása van megvalósulóban. A hazai kohá­szat minőségi acélt gyártó bázi­sa alakul itt ki, amely a legkor­szerűbb technológiai eljárásokat alkalmazza. A program — a gyárlátogatás után alig ebédnyi pihenőt enged­je — a Vasas Művelődési Köz­pontban folytatódott: pártak­tívát tartottak itt a megye gyá­rainak és üzemeinek, • intézmé­nyeinek, állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek kép­viselői. Drótos László, a miskolci vá­rosi pártbizottság első titkára köszöntötte a megye és a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetőit, aktivistáit, a termelő- munkában élen járó dolgozókat, szocialista brigád vezetőket, majd Grósz Károly vonta meg az or­szágrésznyi megye társadalmi, gazdasági fejlődésének mérlegét, foglalta össze azokat az új, nagy feladatokat, amelyek Borsod— Abaúj—Zemplén megye dolgozó népe előtt állnak. A továbbiakban felszólalt Új­laki Miklós vájár, az ormosi bá­nyaüzem szocialista brigádveze- töje, Skapinyecz Gyula, a sátor­aljaújhelyi járási pártbizottság eiső titkára, majd a részt vevők nagy tapsa közepette Kádár Já­nos emelkedett szólásra. Kádár János' elöljáróban me­leg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságának Üdvözletét Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye kommunistáinak, egész lakosságának. Általános belpolitikai kérdé­sekről szólva a Központi Bizott­ság első titkára hangsúlyozta: ba­rát és ellenség egyaránt tudja és elismeri, hogy az ország belpoli­tikai helyzete kiegyensúlyozott, rendszerünk szilárd, népünk egy­séges, s a XII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásán mun­kálkodva a helyes, a szocialista úton járunk. Politikánk, progra­munk világos, élvezi a tömegek támogatását Szólt a szocialista ipar, a me­zőgazdaság, a kultúra, a köz- egészségügy helyzetéről. Kiemel­te, hogy népünk reálisan ítéli meg helyzetünket és céljainkat, s kész dolgozni, harcolni értük. Vannak problémáink, gondjaink, tapasztalhatók nem kívánatos je­lenségek, de népünk munkájá­nak eredményei hatalmasak. Az alkotómunka sikerei nem min­denkinek tetszenek, különösen az imperialistáknak nem. Kijelen­tette: ne legyen senkiben sem kétség afelől, hogy vívmányain­kat mindenkivel szemben min­den eszközzel megvédjük. Rámutatott, hogy gazdasági munkánk szorosan összefügg a nemzetközi helyzet alakulásával. Szigorúbb nemzetközi feltételek közepette kell megbirkóznunk fel­adatainkkal, értve ez alatt az enyhülés, a békés egymás mellett élés ellen ható erők megélénkü­lését és a megromlott világgazda­sági helyzetet. Bizonyos imperia­lista körök a fegyverkezési hajsza fokozásával katonai erőfölény megszerzésére törekszenek, és ép­pen az imperializmus a legfőbb oka annak, hogy nem csökken­tek a válsággócok a világ külön­böző térségeiben. A fegyverkezés, a szovjetellenesség, az antikom- munizmus, a béke elleni támadá­sok — mindez csak kiútkeresés; a tőkések így vélnek kilábalni megoldhatatlan problémáikból. Kifejezte meggyőződését, hogy a háború erői nem kerekedhetnek felül. A jelenlegi kiélezett hely­zet csak átmeneti lesz, és a világ vissza fog térni a normalizált államközi kapcsolatokhoz, mert más út nincs. Álláspontunk ismert; egyenlő biztonságot a fegyverzet alacso­nyabb szintjén mindenki szá­mára. A szocialista országok a nem­zetközi politika fő eszközének minden vitás kérdésben a tárgya­lást tartják. Csak a legutóbbi időkben keresve a példákat: bi­zonyítják tárgyalási szándéku­kat a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, a háborús veszély elhárításával kapcsolatos szovjet állásfoglalások, Leonyid Iljdcs Brezsnyevnek, az SZKP XXVI. kongresszusán, majd Tbilisziben, s legutóbb a Willy Brandttal foly­tatott megbeszéléseken elhang­zott indítványai, vagy az a béke­felhívás, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa intézett a vi­lág parlamentjeihez és népeihez. A Központi Bizottság első tit­kára szólt a lengyelországi hely­zetről, és emlékeztetett arra, hogy pártunk Központi Bizottsága jú­niusi üléséről kiadott közlemény­ben ismételten állást foglalt a lengyelországi eseményekkel kap­csolatban. A Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságához írt levelét megalapozottnak, el­vileg helyesnek és időszerűnek tartottuk. Kádár János befejezésül hang­súlyozta: pártunk, népünk útja egyenes, világos, helyes út és ezen haladva jutunk előre, mind előbb­re nagy céljaink felé. Kádár János este a Junó Szálló különtermében közös vacsorán vett részt Borsod-Abaúj-Zemplén megye párt, állami, tömegszerve­zeti, más közéleti vezetőivel, szo­cialista brigádvezetőkkel, az or- ságrész tudományos, kulturális, művészeti életének vezető szemé­lyiségeivel. Ezzel a szerdai program befe­jeződött. (MTI) Gazdag program a nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségsorozatára Világszerte minden evben meg- Unneplik a nemzetközi szövetke­zeti napot. Hazánkban a szövet­kezeti mozgalom sikere jegyében emlékeznek meg az immár ötve.n- kilencedik alkalommal sorra ke­rülő eseményről. A Szövetkezetek Országos Tanácsa az országos rendezvényt Veszprém megyében, Balatonfüreden tartja. A nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségsorozatára 4-én és 5-én kerül sor Soltvadkerten, a Vadkerti tónál. Július 4-én a soltvadkerti művelődési házban a szövetkezeti KlSZ-alapszerve- zetek titkárai és az ifjúsági bi­zottságok elnökei, titkárai rész­vételével fórumot tartanak. En­nek keretében a KlSZ-kongresz- szus határozataiból adódó szö­vetkezeti feladatokról és az év Emelkedik a gyógyítómunka Erőgépek a kisüzemeknek Sport — A mi otthonunk utolsó hónapjaiban rendezendő szövetkezeti kongresszusok irány­elveiről folytatnak tanácsko­zást. Másnap — a korábbi gyakor­latnak megfelelően — a szövet­kezeti szövetségek, továbbá a KISZ megyei, kiskőrösi járási és soltvadkerti bizottsága megren­dezi a szövetkezeti fiatalok V. me­gyei találkozóját. Népművészeti kirakodóvásár, sportversenyek, játékos vetélkedők, gyermekmű­sor, MHSZ-bemutató, szövetkeze­ti néptáncegyüttesek bemutató­ja, pol-beat műsor, táncverseny, disco teszi változatossá a napi programot. Az ünnepi megemlékezést jú­lius 5-én 10 órakor dr. Varga Antal, a Bácskai és a Duna mel­léki TESZÖV titkára tartja. színvonala 3. oldal 4. oldal 1. oldal Fedelet a gabona fölé! A mezőgazdaság hatodik ötéves tervének kiemelt fel­adata a gabonaprogram vég­rehajtása. Eszerint a jelen­leg egy főre jutó 1,3 tonna évi termelés további 10—15 száza­lékkal növekszik. A termelés növekedésétől azonban a rak­tárfejlesztés a korábbi évek­ben is elmaradt. Emiatt pedig előfordult hogy közvetlenül a kombájn mellől szállították exportra a termést, vagyis a kényszerhelyzet miatt viszony­lag alqcsony áron lehetett el­adni a gabonát. Pedig raktárfejlesztésre ed­dig is jelentős összegeket for­dították, nagyobb részét köz­pontilag finanszíroztákAz ötödik ötéves tervidőszakban például célcsoportos raktár­építési beruházásra hárommil- liárd forintot kapott a gabo­naipar, s ebből megközelítően hétszázezer tonna kapacitású tárolótér épült. Ezzel a beta­karított termésnek 52 százalé­ka került a gabonaipar táro­lóiba,, további 35—40 száza­lékkal az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek magtá­rait töltötték fel, így a ter­mmMMm mésnek körülbelül 75 száza­lékát tudják viszonylag kor­szerű tárolókban elhelyezni. További 10—15 százalék pe­dig nem ritkán padozat nél­küli korszerűtlen tárolókban állja az időjárás viszontagsá­gait. Az elavult tárlókban meglehetősen magasak a ke­zelési költségek, a fertőtlení­tés, a rendszeres mozgatás évepte több mint százmillió forintba kerül. A hatodik ötéves tervidő­szakban központi forrásból to­vábbra is jelentős összeget, csaknem hárommilliárd forin­tot fordítanak raktárfejlesz­tésre. Ezek a milliárdok azon­ban az építési költségek emel­kedése miatt körülbelül húsz­ezer tonnával kevesebb táro­lótér építésére elegendőek. Így tehát — éppen a termelés növekedése miatt — a rak­tárhiány nemhogy enyhülne, még fokozódna is. A Minisztertanács közel­múltban hozott döntése sze­rint a hárommilliárd forint egy részét pályázati úton nyerhetik el azok a szövetke­zetek, állami gazdaságok, vagy akár társulások, amelyek ma­gúk is hajlandók áldozni a raktárépítésre. Előreláthatóan ily Imádon további 1,9—1,4 milliárd forinttal bővül a rak­tárak építésére szánt keret, s 1985-ig mintegy egymillió ton­nával bővül a gabona meg­óvására szolgáló raktártér. Eszerint a tervidőszak végére a gabonának több mint 80 szá­zaléka a csúcsidényben is fe­dél alá kerülhet. De mi készteti a gazdasá­gokat arra, hogy a zsebükbe nyúljanak? Hiszen amíg az állam erőfeszítéseket tett a raktárfejlesztésre, a vállala­tok, üzemek mindezt karba- tett kézzel nézték. Ennek töb­bi között az a magyarázata, hogy a tárolótér-építés a me­zőgazdasági üzemeknek nem volt kifizetődő, tekintve, hogy a raktár megtérülési ideje — mivel az év egy részében üre­sen, kihasználatlanul áll — meglehetősen hosszú idő (30— 40 év), s ez nem serkenti a beruházási kedvet. Most vi­szont változott a helyzet. A gazdaságoknak érdekükké vált a raktárépítés. Eddig ugyanis a bértárolást vállaló gazdaság, a raktározás eredményeként a külföldön jobban eladható ga­bona árából semmit sem ka­pott, ez évtől viszont a kül­kereskedelmi haszon egy ré­szét a gabonaipar megoszthat­ja a gazdaságokkal. Ez a több­letjövedelem a beruházás meg­térülési idejét mintegy felére csökkentheti. Az is gyakran előfordul, hogy a gazdaságok tárolóhiány miatt aratás után nyomban kénytelenek eladni a gabonát, amit aztán takarmányozásra később drágábban és még a szállítási költségekkel' is ter­helten visszavásárolhatnak. Száz kilogramm takarmány­gabonánál 30—40 forint több­letköltséget jelent a szállítás. Ugyanakkor az állattartó gaz­daságok közül mind többen rájöttek, hogy a helyben tá­rolás javítja a takarmány mi­nőségét, s ez végső soron tíz­százalékos takarmányozási költségmegtakarítást eredmé­nyezhet. Az értékesebb, maga­sabb beltartalmú korai fajtá­kat például a helyben táro­lásnál külön lehet kezelni, s az igényesebb állatok etetésé­re hasznosítani. A nemritkán gyengébb minőségű kései ku- koricafajtákat pedig szintén külön kezelhetik, s az igény­telenebb szarvasmarhával etet­hetik fel. A társulásos forma is ked­vező lehetőséget kínál a rak­tárépítésre: összefogva, saját kivitelezésben gyakran jóval olcsóbb a beruházás. K. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom