Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 161. szám Ára: 1,40 Ft mi. július ll. szombat Kitüntetett vasutasok A 31. vasutasnapról emlékez­tek ‘meg pénteken a Nyugati pá­lyaudvar utasellátó éttermében tartott központi ünnepségen. Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigaz­gatója ünnepi beszédében kö­szöntötte a vasút mintegy 135 ezer dolgozóját. Számba vette az elmúlt tervidőszak eredményeit és a munkafeltételeket javító in­tézkedéseket. Az ünnepségen Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi minisz­ter 48 dolgozónak adta át a Ki­váló Vasutas, 49-nek a Kiváló Munkáért kitüntetést. Ez utóbbi elismerésben részesült kiemelke­dő szakmai munkájáért, valamint közéleti tevékenységéért B. Nagy Imre, a kecskeméti üzemfőnök­ség váltókezelője és Kollár Já­nosáé, a kiskunhalasi üzemfőnök­ség kocsifelírója is. A vasútigazgatóságok ünnepsé­gein 46 miniszteri és 110 vezér- igazgatói dicséretet osztanak ki az arra érdemeseknek. KEDVEZŐEN FOGADTÁK A LAKÁSSZOLGÁLATI IRODÁKAT Városkörnyéki községek szerepe a telekellátásban A megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak — a sajáterős la­kásépítés támogatásának helyzetével és a további feladatok­kal foglalkozó jelentésében arról is szó van, hogy az érde­keltek tájékoztatását nagymértékben segítik a Kecskeméten, Kalocsán, Baján, Kiskunhalason ez évben életre hívott lakás- építési szolgálati irodák. Feladatuk a lakosság tájékoztatása és különböző szolgáltatások nyújtása, (gy például informálás a telekvásárlásról, ajánlott tervek ismertetése, engedélyezési és kivitelezési tervanyagok értékesítése, kivitelezői kapacitá­sokról, anyagbeszerzési lehetőségekről való felvilágosítás. Az építők megbízása alapján konkrét szervezési munkát vé­geznek ezek az irodák: hitelügy­intézés, tervkészítés, adaptálás, építési engedélyezési eljárásra előkészítés, műszaki ellenőrzés, építési eszközök, gépek bérbe­adása. Az említett NEB-jelentés példatáráiból kitűnik, hogy a la­kásszolgálati irodák szolgáltatá­saikért többségében viszonylag mérsékelt árat kérnek. A kalocsai magánlakásépítő­szolgálat például az építési en­gedélyezési eljárásokért 220 fo­rint, az OTP-kölcsön ügyintézé­séért 170 forint díjat számláz. Egyes építőipari gépeket, kezelő közreműködésével, ilyen óradí­jakért ad bérbe: B Vibrátor — 78 forint, 25 mm-es szállítószalag — 120, ZIL daruzás — 580, födém­daru 83 forint. Megjegyzi azonban a jelentés, hogy egyes anyagok bérbeadási díjtétele magas. Naponta és da­rabonként, illetve négyzetméte­renként állványpadlóért 9, ha- barcslkeverő ládáért 50, zsalutáb­láért pedig 9 forintot számolnak fel. Természetesen ez csak egy pél­da, a gyakorlat s a forgalmi ta­pasztalat bizonyára módosít még az árakon. Egyébként a szolgáltatások köre, díja válto­zó. Az irodák nem egyforma kö­rülmények, adottságok között in­dították a tevékenységüket. Informáltságuk még több eset­ben és vonatkozásban nem meg­felelő. így például nincs vagy alig van ismeretük a foghíjbeépí- tési, vagy a város vonzáskörze­tébe tartozó községekben meglevő építési lehetőségekről. Ez a hiá­nyosság a tanácsi együttműkö­dés szorosabbá tételével rövidébb távon pótolható. Fontos szempont, hogy épp a kevésbé költséges lakásépítési, telékkialakitási lehetőségek fel­tárását bővítendő, javuljanak a város és a vonzáskörzetébe tar­tozó községek közötti kapcsola­tok. Ez különösen a jobb telekkí­nálat érdekében indokolt. A fo­lyamat már elindult, mondhatjuk úgy is, hogy kifejlődőben van, különösen az utóbbi héhány esz­tendő során javult fokozatosan a kapcsolat. Ám ezt még kevésbé jellemezte a hosszú távú tervező- munka, az egymásrautaltságból adódó következmények vállalása, a segítség kölcsönössége. Az is fennáll, hogy több településen túljutottak már a kezdeti sza­kaszon, s kereskedelmi, egész­ségügyi, oktatási, kulturális té­ren mind szorosabb az együtt­működés. Jobb a közlekedési kap­csolat, és kezdenek kialakulni az együttes telek- és közműgazdál­kodás' feltételei — annak felis­meréseként, hogy a községek né­pességmegtartó képességének erő­sítése segíti a városbaáramlási fo­lyamat mérséklődését is. A helyi tanácsok ilyen értelmű intézkedései közt említhetjük, hogy a ballószögi Községi Tanács 124 telket készít elő lakásépítés­re 260—320 négyszögölig — het­venhét forintos egységáron, víz-, villanyiközművel. A kecskeméti lakásszolgálati irodán már feb­ruár óta tájékoztatják az építeni szándékozókat a község, illetve a telek írásbeli ismertetésével, és előjegyzéseket vettek fel. A bajai Városi Tanács is fel­mérte — kedvezőbb árú telkek kialakítása céljából —, hogy a városkörnyéki községekben mi­lyen lehetőségek kíhálkoznak. Megállapodást kötött a vaskúti tanáccsal, aminek alapján a köz­ség 400 olcsó telket tud adni a városi igénylők részére. Jelentős szerepe van a tanácsi szervek közötti együttműködés­nek. A kecskeméti Városi Tanács V. B.-t ez a belátás vezette, ami­kor 1976-ban megállapodást kö­tött a kecskeméti járási hivatal­lal a tel epüléspoli tóka összehan­golására. Az együttműködés még eredményesebbé, konkrétabbá té­tele végett újabb megállapodást dolgoznak ki. T. L EXPORT A KISMOTORBÓL • Ebben az évben termékei jelentős hányadát szállítja exportra a Kismotor- és Gépgyár bajai egysége. Tőkés megrendelésre fékszerelvényeket állítanak elő a KNORR-licenc alapján. Ugyancsak nyugati or­szágban értékesítik a francia Renault-céggel kooperációban készített pneumatikus kéziszerszámokat. A kétféle cikk exportértéke eléri az 50 millió forintot. Képünkön: Juhász Ferenc fékszerel vény-alkatrésze­ket munkál meg. NŐTT A TÁVOLSÁG, SOK A KOCSIÁLLÁS Tonnamilliók az utakon 9 A vasút raktárából szállítják az árut a András felvétele) Bács-Kiskun útjain a MÁV Szegedi Vasútigaz- gatósága és a Volán 9- es számú Vállalata szál­lítja az áruk zömét. Ez nagy . szervezettséget, hozzáértést követel.. A szegedi vasútigaz- gatóság éves terve 10,9 millió tonna áru szállí­tása. Az első félévben a kocsiigényes áruszállí­tásban a vállalati tervet 111,1 százalékra teljesí­tették, ami 600 ezer ton­nával múlta felül a ha­sonló tavalyi időszak teljesítményét. Az im­portfuvarozásban az előző évhez és az elkép­zelésekhez viszonyítva többet teljesítettek, bár a tranzdtfuvarok nem érték'el a kitűzött meny- nyiséget. Az összes áru- szállítás az első félévben 5 millió 100 ezer tonnát tett ki, amely múlt év hasonló időszakát 500, a vállala­ti tervet pedig 200 tonnával ha­ladta meg. Az elmúlt hónapokban megkülönböztetett figyelmet for­dítottak az exportmegrendelések kocsiigényeinek kielégítésére. En­nek köszönhető, hogy exportáruk­ból 108 ezer tonnával többet szál­lítottak az előirányzottnál, ami 120 százalékos teljesítésnek felel meg. Az eredményekhez számotte­vően hozzájárult Bács-Kiskun is. A felsorolt áruszállításoknak 39 százalékát a megye vasútállo­másai tették lehetővé. A leadási forgalomból 30 százalékos a ré­szesedésük. Mint megtudtuk, baj van a rakodási készséggel, fe­gyelemmel. A fuvaroztatókat többször kérték ennek javításá­ra, hangsúlyozva: nem állás­pénzre, hanem a vasúti kocsikra van szükség. A kedvező változások össze­függnek az előszállítási szerző­désekkel. A kecskeméti KÉV több mint 51 ezer, a TÜZÉP 69 ezer, a BÁCSÉP 16 ezer tonna árut szállíttatott el az első negyedév­ben. A vasút, a fuvaroztatók igé­nyeit figyelembe véve, bővítette a konténeres lehetőségeket. A Volán 9-es számú Vállalattal együttműködve június 1-től Ka­locsát is bekapcsolták a közepes városközi konténerforgalomba. A Volán 9-es számú Vállalata árufuvarozási teljesítményének alakulását erősen befolyásolta a feladatok szerkezeti módosulása. A beruházási tevékenység csök­kenése miatt kevesebb a tömeg­áru, az átlagos szállítási távol­ság viszont megnőtt. Az alapvető* árufuvarozási teljesítmény az el­múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 3,1, a tervhez képest Volán tehergépkocsijai. (Straszer pedig 2,1 százalékkal volt maga­sabb. A megmozgatott súly meny- nyiségében lemaradás mutatko­zik. A magasabb kilométertelje­sítményt gazdaságos fuvarok szervezésével érték el, elsősorban a pótkocsik fokozottabb igénybe­vételével. Termelékenyebb munkára vall az is, hogy az egy fuvarórára ju­tó áru-tonnakilométer 3 száza­lékkal növekedett. A második félévben a Volán a feladatok je­lentős részét a mezőgazdasági termények betakarításával, illet­ve a feldolgozóhelyre történő szállítással teljesíti, a tavalyinál nagyobb részarányban. Ezt szer­ződéses megállapodásokkal, illet­ve az eszközök megfelelő előké­szítésével alapozták meg. G. G. Véget ért a vándorgyűlés A Közlekedéstudományi Egye­sület országos vezetősége csü­törtökön és pénteken rendezte meg Kecskeméten a vándorgyű­lését. Tegnap Bács-Kiskun me­gye vasúti közlekedéséről Saj­tos Péter, a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának helyettes vezetője tartott előadást. Szólt a személy- és áruszállítás helyzetéről, gond­jairól. Külön is rámutatott: még mindig nem kielégítő a rakodá­si készség. A VI. ötéves terv fej­lesztési feladatairól elmondta, hogy legjelentősebb a Kiskun­félegyháza—Kiskunhalas közötti vasútvonal felújítása, illetőleg a Kiskunfélegyháza—Szeged közöt­ti vonal villamosítása. Ezt köve­tően Hegedűs Balázs, a MÁV Pá­lyafenntartási Főnökség vezető mérnöke a KTE kecskeméti te­rületi szervezetének két évtize­des tevékenységéről számolt be. A közúti gépjármű-közlekedési szekció résztvevőinek dr. Tőzsér István, a KFfM autóközlekedési főosztályának vezetője tartott elő­adást a közúti gépjármű-közle­kedés feladatairól a VI. ötéves tervben. Egyebek között felhív­ta a figyelmet a hatékonyság nö­velésére, illetőleg arra, hogy 15 százalékos fejlődést kell elérni azonos járműparkkal. A közlekedésépítési szekció ülésén Hegyi Kálmán, a KPM közúti főosztályának vezetője a közúti alágazat VI. ötéves terv­időszakának tennivalóit ismer­tette. Kiemelte, hogy 1985-ig 40 milliárd forintot fordítanak or­szágosan útépítésre. A korsze­rűen felszerelt üzemmérnöksé­gek jól végzik karbantartási, fel­újítási munkájukat. Az autópá­lyák további építésére ebben az ötéves tervben 5,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A Közlekedéstudományi Egye­sület országos vezetőségének vándorgyűlése a kora délutáni órákban ért véget. Már jó esztendeje annak, hogy egymást követik a kü­lönféle társadalmi-politikai szervek tanácskozásai, kong­resszusai. A sor o pórt XII. kongresszusával vette kezde­tét, követték ezt az országgyű­lési és tanácsi választások, a tömegszervezetek és -mozgal­mak kongresszusai. Társadal­munk politikai intézményei részeként elemezték és vizs­gálták a képviselt rétegek ál­talános és saját érdekeiből fa­kadó viszonyát a párt kong-, resszxisán megjelölt politikai célokhoz. Rövidesen megkez­dődnek a szövetkezeti mozga­lom tanácskozásai is. Milyen főbb tanulságokkal szolgált és szolgál e nagy tár­sadalmi-politikai seregszem­le? Az első és talán a legfon­tosabb, hogy mintegy újból de­monstrálta társadalmunk poli­tikai egységét, a szocialista né­pi-nemzeti egységben kifejező­dő összeforrottságát. Politikai viszonyainknak nem új 'jelleg­zetessége ez, csaknem két év­tizedé számolhatunk vele és élvezhetjük is áldásos hatását. Azóta, hogy befejeztük a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését, ez a politikai egység az egyik legjelentősebb erő­forrása munkánknak, egész előrehaladásunknak. Gyökerei még .távolabbra nyúlnak visz- sza, történelmünk során a né­pi-nemzeti összefogás jó né­hány fordulón segítette a poli­tikai haladás ügyét előbbre jutni, a hatvanas évek elejétől azonban egységünk új tartal­mat, szocialista jelleget ka­pott. Talán úgy tűnhet, hogy ez az egység mostani demonst­rációja semmi újat nem mu­tat a korábbi évekhez képest. Pedig nem Így van. A politi­kai egység nem valami általá­nos, elvont történelmi célok azonos megítélésében és vál- - tolásában nyilvánul meg, ha­nem a mai életünk körülmé­nyeiből fakadó politikai meg­értését, meggyöződéses képvi­seletét tükrözi. Az országgyűlési és tanács­tagi választások, a szakszerve­zeti választások és kongresz- szusok, a népfront küldöttér­tekezletei és kongresszusa, a KlSZ-értekezletek és a -kong­resszus a szocialista demokrá­cia olyan politikai fórumai voltak, amelyek középpontjá­ban a párt XII. kongresszusá­nak irányvonala állt. Mind­egyik a maga sajátos megkö­zelítési módjában tárgyalta, ám a lényeget illetően vele azonosulva vitatta meg a rá vonatkozó következtetéseket. Ez egyben a párt vezető sze­repének elismerése és alap­vető megnyilvánulási formája is. Elfogadták azt az értéke­lést, amelyet a párt adott a mai helyzetről! hogy sok szem­pontból megnehezült a szocia­lista építés belső és külső fel­tétele és az élet minden vo­natkozásában magasabb kö­vetelményeket állít elénk. Er­re mind az elért eredmények megtartása, mind pedig a to­vábbi előrehaladás megalapo­zása miatt egyaránt szükség van. A valóságunk megítélé­sében megnyilvánuló egyértel­műség és azonosság a társada­lom politikai egységének na­gyon lényeges alkotóeleme, összetevője. A társadalom nagy többsége együtt vallja a párttal, hogy megvalósítandó és megvalósítható reális tár­sadalmi programunk a mai körülmények között önmagá­ban is politikai vívmánynak tekinthető. Jelenlegi viszonya­ink a széles közvéleményben tudatosultak, a politikai köz- gondolkodásban megfelelően tükröződnek és alapvetően a politikai magatartást is meg­határozzák. Ebben az értelem­ben is beszélhetünk a szocia­lista népi-nemzeti egység űj eleméről, sajátos jellegezetes- ségéröl. Az elmúlt időszakot jellem­ző nagy politikai akciók mind­emellett a tettrekészségben is demonstrálták társadalmunk politikai egységét. Tízezrek mondták el, hogy hol, mit le­hetne és kellene tenni mun­kánk jobbítása, előrehaladá­sunk meggyorsítása érdeké­ben. Elmoiidták azt is, hogy ők mire vállalkoznak, mivel szándékoznak hozzájátulni közös gondjaink megoldásá­hoz. Az egyéni szándékok ter­mészetesen nem válnak auto­matikusan a társadalmat elő­revivő hajtóerővé. Azzá kell tenni őket! A XII. pártkongresszus idő­beni közelsége nem mentesíti a pártot az alól a kötelezett­sége alól, hogy saját politiká­ját minduntalan újragondol­ja, továbbfejlessze és gazda­gítsa. A pártnak hangsúlyo­zott törekvése, hogy kellő nyitottsággal érzékelje a tár­sadalmi mozgások fő tenden­ciáit, ellentmondásait, a töme­gek észrevételeit, jelzéseit, javaslatait. Csak igy érvé­nyesítheti gyors politikai rea­gálókészségét és karolhat fel minden pozitív törekvést, kez­deményezést. A pártnak és minden szervezetének köteles­sége, hogy megvizsgálja ezek­nek megvalósítási lehetőségeit, hogy velük közelebbi vagy távolabbi politikai programját szükség szerint gazdagítsa. A szocialista népi-nemzeti egység azzal teljesedik ki a mai politikai feladatok köve­telményeinek megfelelően, ha utat engedünk és megvalósu­lási feltételeket teremtünk a társadalom minden rétegében jelen levő tettrekészségnek, ügybuzgalomnak, jobbító szándéknak. R. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom