Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 10. Magyar felszólalás Genfben a leszerelési bizottság ülésén Budapestre érkezett a kambodzsai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivata­los baráti látogatásra hazánkba érkezett Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminiszte­re. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren vendéglátója, Púja Fri­gyes fogadta. Jelen .volt. Khyon Ran, a Kambodzsai Népköztársa­ság magyarországi nagyköv/ete. • Púja Frigyes este a külügymi­nisztérium vendégházában vacso­rát adott vendége tiszteletére. (MTI) Hun Sen, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bi­zottságának és a Központi Bi­zottság titkárságának tagja, a Kambodzsai Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettese és kül­ügyminisztere 1951. április 4-én született Kompong Cham tarto­mányban, szegényparaszti csa­ládban. A forradalmi hadsereg­ben különböző vezető beosztá­sokban, fegyverrel harcolt az amerikai imperializmus agresz- sziója ellen, a harcok során öt­ször megsebesült. Hun Sen 1975. április 17-ét kö­vetően, meggyőződve a Pol Pót— leng Sary-Khieu Samphan klikk barbár, népirtó tetteitől, ellenük fordult, és 1977 júniusában egy jelentősebb fegyveres csoport élén megkezdte a hazafias erők összefogását a Pol Pot-isták elleni küzdelemhez. 1978. december 2-án a Kam­bodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja kongresszusán a front központi bizottságába vá­lasztották. Ekkor lett a Kambod­zsai Ifjúsági Szövetség elnöke is. Hun Sen-t az ez évi májusi vá­lasztásokon Kompong Cham tar­tományban nemzetgyűlési képvi­selővé választották. A kambod­zsai nemzetgyűlés első ülésszakán miniszterelnök-helyettessé vá­lasztották és külügyminiszterként újraválasztották. (MTI) GENF A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a ma­gyar delegáció vezetője. Beszédé­ben a nukleáris leszerelés téma­körével foglalkozva felhívta a fi­gyelmet arra a veszélyre, amelyet a NATO-nak a fegyverzet terén való előnyszerzés érdekében tett legutóbbi lépései, így „a korláto­zott nukleáris háború” doktríná­jának kidolgozása és a közép­hatótávolságú ' nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése jelente­nek. Ebben a helyzetben különö­sen fontos a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások holtpontról tör­ténő kimozdítása és különleges jelentősége van a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által a világ parlamentjeihez és népeihez inté­zett felhívásnak. A mongol nép nemzeti ünnepe, a mongol népi forradalom győ­zelmének 60. évfordulója alkal­mából csütörtökön az MSZMP Központi Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa ünnepi nagygyűlést rendezett a Május 1. Ruhagyár kultúrtermé­ben. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet többek között Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Or. szágos Tanácsának főtitkára, Az olasz szenátus csütörtökör délután bizalmat szavazott Gio­vanni Spadoilinl ötpárti koalíciós kormányának. A kabinet mellett szavaztak 182-en, ellene 124-en Támogatják az új kormányt a re­publikánusok, a kereszténydemok­raták, a szocialisták, a szociálde­mokraták és a liberálisok, vala­mint néhány kisebb párt. Ellene szavaztak a kommunista és a füg­getlen baloldali szenátorok. • Spadol'ini „megindokolt bizalmi kérését” a kormánykoalíció öl pártjának vezetői aláírták, s ez­zel zöld utat biztosítottak a kor­mány hivatalba lépésének. A do­kumentum összefoglalja a kor­mányprogram főbb pontjait és amolyan „intézkedési tervként” fogható fel. A kormány harcot hirdet a terrorizmus ellen és elő­irányozza a rendőri, a biztonsági Kőmíves. Imre emlékeztetett a magyar országgyűlés június 25-i nyilatkozatára, amelyben támoga­tásáról biztosította a szovjet bé­kekezdeményezéseket. A nagykö­vet kijelentette: a nükleáris há­ború megelőzése és a . nukleáris fegyverkezési verseny megfékezé­se azt követeli, hogy ne fejlesz- szék tovább a meglévő nukleáris fegyvereiket. Aláhúzta a SALT— II. mielőbbi ratifikálásának és a SALT-tárgyalások folytatásának szükségességét és fontosságát; Beszédének további részében az új típusú tömegpusztító fegyve­rek kifejlesztésének tilalmával foglalkozott, amelyre vonatkozóan a szovjet delegáció már 1-975-ben szerződéstervézetet nyújtott be. Rámutatott arra is, hogy a neut­Trautmann Rezső, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának helyet, tes elnöke, valamint a Központi Bizottság és a kormány több tag­ja, a főváros, a VIII. kerület és a vállalatok párt-, állami és tár- sadalmi-tömegszervezeti vezetői, a szocialista brigádok képviselői. A mongol és a magyar himnusz hangjai után Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titká­ra köszöntötte a résztvevőket, majd Borbándi János, a Minisz. és az igazságügyi szervek haté­konyságának fokozását. Az állam­élet erkölcsösségének megterem­téséért fel kíván számolni min­den olyan titkos szervezetet amely párhuzamos hatalmi - köz­pontot jelent az államhatalommal szemben. Jogi intézkedéseket he­lyez kilátásba a titkos szerveze­teknek, elsősorban a P—2-nek a feloszlatására. A kormány inflációellenes együttműködést javasol a tőkések és a szakszervezetek között. Spadolini kormánya szerint fel kell újítani a párbeszédet'a Var­sói Szerződés ■ Szervezetével. Ezt „a szükséges védelmi egyensúly1” alapján tervezi megvalósítani. Az utóbbi gondolatot azonban nem pontosítja. Spadolini a kormány-» programban az „Eurorakéta”-terv mellétt foglal állást. (MTI) ronfegyver kifejlesztésének és Nyugat-Európában történő elhe­lyezésének felélesztett tervei új jelentőséget és sürgősséget adnak a tömegpusztító fegyver betiltásá­nak, amelyre vonatkozóan a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág még 1978-ban egyezményter­vezetet nyújtott be a bizottságban. Mint ismeretes, magyar kezde­ményezésre fogadta el a leszerelé­si bizottság azt a döntést, amely szerint júliusban nemhivatalos üléseket tartanak, kormányszakér­tők részvételével az új típusú tö­megpusztító fegyverek betiltásá­nak kérdéséről. A magyar nagy­követ kifejezte meggyőződését hogy ez a határozót erednjénye- sen járul hozzá a bizottság előtt álló, e tárgyra vonátkozó felada­tok végrehajtásához. (MTI) tertanács elnökhelyettese, a ma­gyar—mongol gazdasági és mű. szaki együttműködési kormány­közi bizottság magyar .tagozaté, nak elnöke mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepi nagygyűlés az Inter, nacionálé hangjaival ért véget. A prográm kulturális részében részt vevők megtekintették a HVDSZ Bihari táncegyüttesének folklórműsorát. (MTI) Lengyelországban véget ért a sztrájk Csütörtökön délben véget ért e LOT, lengyel légiforgalmi válla­latnál rendezett négyórás „fi­gyelmeztető” sztrájk. A sztrájkot arra hivatkozva -szervezte a légi- társaságnál működő „Szolidari­tás”, hogy a közlekedési minisz­térium nem fogadta el a munkás­önkormányzati .bizottság által vá­lasztott új vezérigazgatót, akinek jelölését a minisztériummal nerc egyeztették. . A munka-beszüntetés miatt ei lengyel légiforgalmi fi1 társaságot több millió zloty értékű anyagi veszteség érte, nem szólva ,a kül. földi partnerek iránti megbízha­tóságon esett csorbáról és az uta­soknak okozott kellemetlenségről (MTI) % Ünnepi nagygyűlés a mongol népi forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére Az olasz kormány bizalmat kapott i Athéni beszélgetések Athanasziasz úrhoz félórás késéssel érkeztünk. Nem kaptunk taxit — a görög főváros töb mint 13 ezer taxisofőrje ugyanis sztráj­kolt. Az Űj Demokrácia képvi­selője szemlátomást nem nehez­telt ránk a késésért. Mint később megtudtuk, előző nap szüntette be a. munkát 100, ezer fővárosi építőmunkás is. sztrájkjukkal a nyugdíjkorhatár leszállítását és a munkanélküliség csökkenté­sét követelték. — Fpntos feladatunknak te. kintjük a gazdasági strukturális átalakítását — folytatta a sajtó­titkár. Az ipart szeretnénk vidék­re átcsoportosítani, hogy ily mó­don, jobb munkalehetőségek biz­tosításával javítsuk az ottélő em­berek életszínvonalát. De bővj»i van tennivalónk, a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejlesztésében is. 1: Gazdasági gondok — illúziókkal ' Görögország gazdasági helyze­te. közös piaci tagsága, a mágyar —görög gazdasági kapcsolatok je­lene és jövője — ezek voltak azok a témák, amelyekről négy napon át faggattuk athéni beszélgető partnereinket — kormánytiszt, viselőket, gazdasági szakértőket, üzletembereket. Megérkezésünk után már röviddel tapasztalhat­tuk, hogy Görögországban való­ságos darázsfészekbe nyúl az ide­gen, ha gazdasági kérdéseket fe. szeget. Ennek oka ac, hogy Hel­lasz földjének lakói elégedetlenek a gazdaság mai, állapotával. Ahogy egyik, kísérőnek mondta, az—(emberek manapság legtöbbet az „allághi” szót, a változást em­legetik. Bármerre jártunk, min. denütt hangoztatták a változás szükségességét-, de hogy ki mit ért ezen, arról tarka kép alakult ki bennünk. Athén egyik szép kerületében, a Rigilisz utcában található az Űj Demokrácia Párt székháza. ahol Athanasziasz sajtótitkár fo­gadta a magyar újságírókat. — Nézzék, való igaz, hogy a görög gazdaság nehézségekkel birkózik, de kérdezem én: akad-e ma akár egyetlen ország is a vi. lágon, amely ne érezné a saját bőrén a világgazdasági változá­sokat? Ráadásul az Űj Demok­rácia hét éve kormányozza az or. szágot. Hét esztendő nagy idő. Ez alatt nemcsak eredmények, de hibák is születtek. A nehézsége­ket látjuk, felszámolásukra most dolgoztunk ki négyéves gazdasági programot- Elsődleges feladatunk az infláció megfékezése, amely jelenleg 20 százalékos. — Azt mondta: 20 százalékos? — Igen. Ezt mi legalább tíz százalékra szeretnénk leszorítani. Athénban többször hivatkoztak rá, hogy a világgazdaság nehéz helyzete a görög nemzetgazda­ságban is érezteti hatását. Az inf­láció tavaly 25—26 százalékos volt, a munkanéküliek száma — pontos adattal senki nem tudott szolgálni — valószínűleg eléri a 200 ezer főt. a gazdasági növeke­dés 'lelassult, a fizetési mérleg deficitje legalább kétmilliárd dollár. Befolyásolja a gazdasági helyzetet, hogy az ország 1981. január 1-én csatlakozott a Kö­zös Piachoz. Az EKG-tagságtól sokan — főleg az Űj Demokrá­cia hívei — a bajok orvoslását, az elmaradottság felszámolását, Görögország gazdasági felemel, kedését remélik. Mások — a Gö­rög Kommunista Párt és a Pán- ’hellén Szocialista Mozgalom (PASOK) tagjai — arra figyel­meztetnek, hogy a közös < piaci tagság megfosztja mozgássza­badságától az országot, a nyugat, európai konkurrencia a tönk szé­lére sodorja a görög gazdaságot. — Milyen okok tették szüksé­gessé Görögország csatlakozását a1 Közös Piachoz? — Görögország belépésének az Európai Gazdasági Közösségbe politikai és gazdasági okai voltak — válaszolta az Űj Demokrácia sajtótitkára. <— Nézzük először a, politikaiakat, annál is, inkább, mert ezek az elsődlegesek. Sze. rintem EGK-tagságunk. garantál, ja demokratikus vívmányainkat. Az ezredesek, akik 1967-től 1974- ig uralták az országot, mielőtt újra a katonai puccs eszközéhez nyúlnának, most már szászor is kénytelenek átgondolni lépésük következményeit. Katonai junta ugyanis ,nem számíthatna a Kö­zös Piac támogatására, legalább, is Görögország esetében nem Biztonságunk szempontjából sem elhanyagolható az EGK-tagság. A Nyugathoz tartozás nálunk törté­nelmi tradíció, mi hiszünk az egységes Európa (értsd: Nyugat. Európa — A szerző.) eszméjében, ami tudvalevőleg egy görög gon­dolkodó fejében született meg. De lássuk a gazdasági okokat is. Görögország kapitalista ország. A közös piaci tagsággal bejutot­. tunk az egyik legnagyobb tőkés piacra, termelőink eladási gond. jai tehát Csökkenni fognak. Ugyanakkor az EGK ernyője alatt biztosítva lesz a termékeink védelme, ráadásul a különböző közös piaci alapokból pénzhez jutunk, amit fejlesztésre, az ipa­ri és mezőgazdasági termelés mo­dernizálására, az infrastruktúra bővítésére használhatunk fel. A Görögország közös piaci tag. ságáról készült nemzetközi elem­zések nem ilyen optimisták; Ha összehasonlítjuk a többi tagál­lammal, szinte minden, a fejlett, ség szintjét jelző mutató tekinte­tében az utolsók között van. Kocsi. Margit (Következik: 2. Akropolisz: a haladás jelképe) NAPI KOMMENTÁR Ki rombolja az értékeket? Bristol, Drixton, Liverpool után most Manchesterben robbantak ki faji zavárgások. Legalábbis így nevezi ezeket az utcai tüntetése­ket, a fi&talok és a rendőrség ösz- szecsapásait' a brit sajtó. Az okokat keresve a polgári sajtó leginkább a bevándorlotta- kat okolja, kulturális különbsé­gekről írnak, mintha ez okozná a feszültségeket a nyomornegye­dekben. Pedig köztudott: az ang­liai színiesbőrűek jelentős része — így a liverpooli gettó lakói —j mór több nemzedék óta a sziget-' országban élnek. Az angliai szí­nesek többsége az ötvenes évek­ben került mostani hazájába el­sősorban a nyugat-indiai szige­tekről,' de nagy sfcámban vannak afrikai, indiai és pakisztáni szár­mazású brit állampolgárok is. Je­lenlétük a gazdaság és a szolgál­tatás számára nélkülözhetetlenné vált, ám amikor a visszaesés meg. kezdődött, elsőként őket bocsá­tották el.' Ismeretes, ma már a brit munkavállalóknak vagy tíz százaléka állás nélküli, a színe­sek, de különösen a színes fiata­lok között ez* az arány jóval na­gyobb. A faji tolerarlciá járói híres Nagy-Britanüiában mind jobban erőre kapnak a különböző neo­fasiszta, fajgyűlölő pártok és ter­rorosztagok. Ilyen a nemzeti moz­galom, illetve a brjt mozgalom. A színesbőrűek elleni támadások végrehajtói többnyire szintén a munka nélküli csavargó fiatalok közül kerülnek ki. ök azok, aki­ket a fasiszta propaganda leg- j könnyebben befolyásolni tud, el­hitetve velük, hogy minden ba­juknak a bevándorlók az okozói. Végső soron a konzervatív kor­mányzat is valamelyest magáévá tette e nézeteket. Ezt jelezte az a nemrég elfogadott törvény, ami a brit állampolgárok három kate­góriáját állította fel, s a gyarma­tokról érkezetteket ezzel lényegé­ben harmadosztályú lakossá nyil­vánította. A zavargások másik oka az a brutalitás, amellyel a rendőrök a színesekkel szemben fellépnek. Egy, a múlt század negyvenes éveiből származó törvény alap­ján joguk van arra, hogy letar­tóztassanak bárkit, akiről feltéte­lezik, hogy esetleg bűncselekmény vagy kihágás elkövetésére készül. Ezt a jogot az angol rendőrök szinte kizárólag az ország színes polgáraival szemben alkalmazzák. A konzervatív kormány, élén Thatcher miniszterelnök-asszöny- nyal,' ném hajlandó elismerni, hogv a sorozatos zavargásoknak —* amelyekben egyébként a hason­lóan kilátástalan helyzetben élő fehér fiatalok is részt vesznek — társadalmi-gazdasági okai van­nak. Szerintük mindez csupán a huliganizmus megnyilvánulása. Nem kétséges, a zavargások rom­bolással, verekedéssel járnak, ezek okai azonban nem az értel­metlen gyűlölködésben keresen­dők, hanem a munkanélküliség­ben, az elviselhetetlen lakásviszo­nyokban, a rendőri brutalitás miatti elkeseredettségben. That­cher asszony kijelentette: a tün­tetések .„lerombolhatják a brit társadalom értékeit”. A tüntető munkanélküliek, a nyomorne­gyedek lakói saját helyzetükben látják az értékek lerombolását. M. G. Munkaprogram a minőségszabályozási rendszer továbbfejlesztésére Termékeink versenyképessé­gének döntő tényezője a kifogás­talan minőség, ezért nagy a je­lentősége annak, hogy minden vállalat, valamennyi dolgozó a pontos, jó munkában legyen ér­dekelt, s ehhez a feltételeket is mindenütt megteremtsék. Mindez najgymértékiben múlik a jcözgaz- dasági szabályoznod, de nagy , a szerepe á Szigorú ellenőrzésnél?, s szükség esetén á felelősségre vonásnak is, amelyeknek együttes alkalmazásáról a minőségszabá­lyozás tizenhárom esztendeje ér­vényben levő rendszere intézke­dik. A kormányszervek időről időre megvizsgálják e rendszer hatását, feltárják gyengeségeit, és ahol szükséges, módosítanak. A gazdasági bizottság ezúttal is a továbbfejlesztésről döntött, jó­váhagyta ennek munkaprogram­ját, amit a kormány csütörtöki ülésén megerősített. Az alapelv az, hogy a vállala- . tokát érdekeltté kell tenni a ki­fogástalan minőségű munkában, s ha valamelyik szabályozó erre nem eléggé alkalmas, azt „át kell hangolni”. Ebiből adódik, hogy a munkaprogram szerint fontos feladataik vannak az ágazati mi­nisztereknek csakúgy, mint a pénzügyminiszternek, áz Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek és a minőségszabályozási rendszert koordináló Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének. Közülük az illetékesek ismét ala­posan áttanulmányozzák az árak minőség szerinti differenciálásá­nak helyzetét, annak lehetőségét, hogy az átlagosnál jobb minőség esetén az ár is magasabb lelhes­sen, gyengébb minőség esetén azonban kötelező engedményt adjanak. Átvizsgálják a hibás árukkal kapcsolatos ár- és költ­ségelszámolási előírásokat, továb­bá a fogyasztók érdekvédelmé­nek helyzetét, annak jogi hátte­rét. Ahol szükséges, kidolgozzák a hatásosabb szabályozást. Az ösztönzés azonban nem az egyedüli módszer, különösen olyan esetekben nem, amikor va­lamely rendelő kiszolgáltatott helyzetbe kerül monopolhelyzef- ben levő szállítóival szemben. Fo­kozott ellenőrzésre és az eddigi­eknél hatékonyabb szankciókra van szükség a szállítási szerző­dések megszegőivel, a rossz mi­nőségű, hibás termékek előállí­tóival szemben. S szükséges az is, hogy a felügyeletet gyakorló minisztériumok több segítséget nyújtsanak a vállalati minőség­szabályozási rendszerek, s a szer­vezeti és műszaki feltételek meg­teremtéséhez. A munkaprogram valamennyi feladatra határidőt szab, magá­ban foglal azonban jó néhány olyan intézkedést is, amit már most, és ezentúl folyamatosan végre kell. hajtani. Már most ha­tékonyabb szankciókat kell alkal­mazni a szállítási szerződések megszegőivel, a rossz minőségű, hibás termékek előállítóival szemben, érvényt szerezni az ál­lami szabványoknak, és a minő­ségtanúsítási követelményeknek. Az árhatóságok ezentúl fokozot­tan vizsgálják, hogy' a minőség összhangban van-e a termék árá­val, gyengébb minőség esetén megfelelő árengedményt kap-e1 a vásárló, ahol pedig minőségi fo­kozatok vagy osztályok vannak érvényben, ennek megfelelően differenciáltak-e az árak. A munkaprogram szerinti egyéb intézkedéseket a további hóna­pokban kell kidolgozni. A Ma­gyar Szabványügyi Hivatal elnö­ke a jövő év közepén ad jelen­tést a gazdasági bizottságnak a munkaprogram végrehajtásának helyzetéről. (MTI) ŐSZTŐL TAVASZIG 81-82 jelent az IBUSZ külföldi utazásainak új programfüzeté

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom