Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazánkba érkezik a kambodzsai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására július 9-én hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminisztere. (MTI) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 159. szám AfS! 1,40 Ft 1981. július 9. csütörtök Otthonteremtés 3. oldal Jégeső-elhárítás Bálint György hagyatéka 4. oldal 5. oldal Készülődés a folklórfesztiválra S. oldal J ÜLÉST TARTOTT a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jobb áruellátást kér Bács-Kiskun az élelmiszer-nagykereskedelemtől Valamennyiünket közvetlenül is érintő témával, a lakosság napi áruellátásának helyzetével foglalkozott tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Gajdócsi István elnökletével a megyei {testület elsőként ugyanis a CsongrádiBács megyei Élelmiszer- és, Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun megyében végzett ellátási tevékenységéről készített tájékoztatót vitatta még. Jankó' Imre vállalatigazgató szóbeli kiegészítőjét követően, az anyaggal kapcsolatos kérdések felvetéséből is látszott, hogy a végrehajtó bizottság tagjai igen nagy jelentőséget tulajdonítottak a téma megtárgyalásának, mert a megye lakosságának áruellátása felelősségteljes munkát kíván. S ez a felelősségvállalás, úgy látszik, hiányzik a vállalat munkájából.-Igen nagy probléma például, hogy az] élelmiszer-nagykereskedelem szállításai itt Bács-Kiskun megyében rendszertelenek, a túrajáratok gyakran késve érkeznek, s ami ennél is nagyobb gond, a kért {áruféleségeknek gyakran még egynegyedét sem elégítik ki, különösen a peremkerületi és külterületi poltokban. Miért? Hiánycikkekre hivatkozik a vállalat, amelyeket az ipari vállalatokkal való jobb együttműködés kialakításával csökkenteni lehetne. A testület tagjai ezzel kapcsolatban javaslatot is tetteké a vállalat vegye fel a kapcsolatot például a kecskeméti sütőiparral. A túrajáratok késésére visszatérve pedig azt ajánlották, hogy jobb munka- szervezéssel pontosan tegyenek eleget a jövőbeni szállítási kötelezettségüknek. Az eddigi fejlesztések is arra engednek következtetni, hogy a vállalat, sajnos, másodlagos feladatának tekinti Bács-Kiskun ellátását, s ezzel hátrányos helyzetbe hoz bennünket. A megye teljesítette az V. középtávú tervében meghatározott kereskedelemfejlesztési feladatát, de ez nem mondható el a vállalat megyénket érintő munkájáról. Messze elmaradtak ez irányú kívánalmainktól. A raktárak régiek, kicsik, korszerűtlenek, tehát fejlesztésükre, bővítésükre, illetve újak létrehozására lenne szükség. A vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint minisztériumi ösztönzésre mind több helyen a szabadban, vagyis az udvarokban tárolják az árut, .ami lehet, hogy könnyebb, s talán gazdaságosabb Wp. SERTÉSRE ÍLALÁS ÉS FELDOLGOZÁS Segít a nagyüzem megoldás, de tulajdonképpen amiatt nap mint nap bosszankodhat a vásárló, a kővé dermedt só- és cukordarabok törésekor. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nagyobb figyelmet kér a vállalat vezetésétől. A beruházásokat illetően pedig azt indítványozták, hogy a vállalat pénzforrásaiból az eddigieknél többet kapjon Bács-Kiskun. A megyei testület javasolta, hogy egy negyedév múlva a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a Csong- rád-Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat vezetése vizsgálja meg közösen: tapasztatható-e javulás a lakosság áruellátásában, a vállalat fejlesztési törekvéseiben, mert ha nem, akkor a megye minisztériumi beavatkozást kér majd. Ezt követően a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta Az új gazdasági szabályozók hatása a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységére című tájékoztató jelentést, majd meghallgatta a lakosság adóztatásának helyzetéről készített tájékoztatót. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése egyéb ügyek megtárgyalásával fejeződött be. T. L. Az Alföldön évszázados hagyománya van a sertéstartásnak. A ház körüli ólakban híztak vágásra a sertések, majd az elmúlt évtizedekben gombamód felnőttek a tízezres, szakosított sertéstelepek. Az állattartás jövedelmezősége az utóbbi években többször vált mindennapos beszédtémává. . A megdrágult termelést — megkésve, de — követte a felvásárlási árszínvonal rendezése. A fogyasztói árváltozás ismét a figyelem középpontjába állította a húst, a sertéstartást. •Amikor évente 1 millió 400 ezer sertést vágnak megyénkben, és ennek 60 százaléka a háztájiban hízik, nem közömbös, hogy milyen a tartási kedv. Sőt, nyugodt , szívvel elmondható, országos ügy is, hogy miként végzik munkájukat a megyei sertéstartók, mind a kis-, mind a nagyüzemekben. Bács-Kiskun két legnagyobb vágóhídján, húsfeldolgozó üzemében az időarányos tervet gyakorlatilag 100 százalékra teljesítették. Kiskunfélegyházán július 1- ig 265 ezer 285 sertést vágtak le, ezeket százegy termelő partnerüktől vásárolták fel. A 35-fále félegyházi húskészítményt pedig néhány körzet kivételével a megye egész területén vásárol'hátjuk. A szakmunkáshiánnyal küszködő gyárban úgy ítélik meg a jelenlegi helyzetet, hogy a tartási kedv jó, hiszen a felvásárlási tervet eddig 97,5 százalékos szerződéskötéssel teljesítették. Bizonyítja ezt az is, hogy a húsipari vállalatok 40 ezer süldő felvásárlását irányozták elő, és a sertéstartók ezt csak félig teljesítették. Inkább hizlalják a malacot, mintsem leadják, amely bizony a szabadpiacon elég jó áron — a 14 kilogrammos ezer forintért — el is kel. A másik nagyüzemben, a bajai Bácskai Húsipari Közös Vállalatnál 15 termelőszövetkezetből. 4 állami gazdaságból és a 23 körzeti megbízott által — legtöbbet Bácsbokodon és Hercegszántón — felvásárolt, kistermelőknél hízott sertést vágnak. Az idén eddig 103 ezer 272 darabot. Ebből a 8675 tonna bőrös és szalonnás húsból 1150 tonna. 48-féle húskészítményt állítanak elő. A legnagyobb termelők is jól állnak a féléves eredményeik alapján. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát szakosított telepén, ahol egyszerre 60 ezer sertés hízik, 50.6 százalékra teljesítették a tervet. Eddig több mint 3,5 millió kilogramm súlyú állatot szállítottak, legnagyobbrészt a bácskai húsüzemnek. ina m 8 A Bácskai Húsipari Közös Vállalat. r m r ■4ÉI kZsm • A darabolás után a korszerű és higiénikus hűtőtárolóba kerülnek a félkész termékek. (Méhesi Éva felvételei.) Már többször bebizonyosodott, hogy az egyéni hizlalók a legjobb eredményt csak jól szervezett nagyüzemi segítséggel tudják elérni. A Bácsalmási Állami Gazdaság-például a tavaly 3200 tonna sertést hizlaló mosztongai szakosított telep mellett kiterjedt — 2520 főt számláló — kistermelői hálózatot építettek ki. Július elejéig már 10 ezer 512 sertést adtak le. A politikai és a gazdasági vezetésnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kistermelő, főleg, aki kevés hízót tart, megtalálja számítását. Bácsalmáson például ennék érdekében módosították a szerződéseket, és aki vállalkozott a fehér jellegű sertések tartására, amelyek egyébként jobban értékesíthetők, azoknak kilogrammonként 2 forint 70 fillér többletet fizetnek. Természetes, hogy a jó és az eredményes hizlalás megfelelő minőségű és mennyiségű táp. nélkül elképzelhetetlen. Az energia és a táp árainak emelkedésével csökkent a jövedelmezőség. Napjainkban gyakorlatilag 3—400 forint hasznot számolhatunk egyegy hízó után. Ezért is fontos, hogy a megfelelő táp rendelkezésre álljon. Ennek érdekében a megyei takarmánygazdálkodást és állattenyésztési felügyelőség szigorúan eljár az olyan esetekben, amikor a kistermelőket károsítják a nem megfelelő beltartalmú tápokkal. Május végéig 190 esetben ellenőrizték a kiskereskedelmi üzlethálózatot, és 31 tételt, összesen 97,7 tonna mennyiségben bevontak. Legtöbb problémát a szavatossági idő lejárta okozza. Ilyen esetben 10—20—30 százalékos értékcsökkenést írnak elő. Mindez részben abból adódik, hogy a szomszédos megyékből, Dunántúlról is szállítják. Évente csaknem 100 ezer tonna „idegen táp” kerül forgalomba a megyében. A legtöbb panaszt az okozza, hogy majdnem minden tételnek más az íze, és egy-két napnak el kell telnie,' míg a hízók „átáll- nak” az újra. Jó példának hozható fel a bokrosi Kossuth Termelő- szövetkezet teljes sertéstápsora, amely mindig azonos ízzel és bel- tartalmi értékkel kerül forgalomba Gátéron, Tiszaalpáron, Nyárlő- rincen és Lakiteleken. Cz. P. SIKERES A NEMESÍTŐ MUNKA I Uborkafajta-bemutató a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben Ízletes zöldségféle a kabákosok családjához tartozó uborka. Itthon és külföldön a szántóföldön, kertben, ‘üvegházban, fólia alatt széles kqrben termesztik a különböző {fajtáit,' hibridjeit. Kedvező étrendi hatását réges-rég felfedeztek. Frissen salátának, . tartósítva egyéb savanyúságnak készítik el. Évtizedek óta az egyik legkeresettebb nyersanyaga a konzerv- és hűtőiparnak, amely évente nagy mennyiségű tartósított uborkát értékesít. A nyers uborkaszeletet századokkal ezelőtt arcpakolásra, bőrápolásra! is használták. A kozmetikai ipar rátalált a régi receptekre, s újabban egyre több olyan szépítő-, bőrápoló szert hoz forgalomba!, amelynek az uborka- kivonat : a legfőbb hatóanyaga. Nem véletlen, hogy a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok keresik az újabb és újabb uborkafajtákat, amelyeknek a termesztése a különböző jó tulajdonságaik‘folytán gazdaságosabb. A tartósítóipar és,a kereskedelem is egyre magasabbra állítja a mércét. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet {kecskeméti központjában dolgozó, kutatók igyekeznek megfelelni á követelményeknek. Kőrös Lajosné, az intézet tudomá- nyos főmunkatársa a Kecskeméti 113 és 114 jelzésű uborkahibrideket még az 1960-as években állította elő. Azóta ő és az irányítása ' alatt működő munkacsoport számos új fajtát, hibridet hemesített. Jellemző, hogy éppen az V, ötéves tervben volt a legeredményesebb a munka a kecskerrtéti központú ZKI-ben. Ez Idő alatt az intézetben ötven elismert Ifajtával gyarapították a Zöldségfélék hazai választékát, s az államilag elismert fajták, hibridek között szép számban szerepelt az uborka is. ’1SL» .#■ :• " 1 • iV'.i >> %f* ÉUI ' _ • Az ülés résztvevői megtekintik a salátauborka-fajták nemesitési eredményeit. Kőrös Lajosné, tudományos főmunkatárs szerdán Kecskeméten, az uborkafajta-bemutatóval egybekötött alprogrambizottsági ülésen kilenc saláta-,, tíz. konzervipari uborkafajtát tudott ajánlani termesztésre a nagyüzemeknek, kisgazdaságoknak. Ezek közül a legtöbb az intézet nemesítése. Olyan értékes fajták, hibridek vannak közöttük, amelyek a hazánkban ismert és termesztett külföldi fajtákat is felülmúlják termésgazdagságban, betegségek iránti ellenállóképességben s egyéb tulajdonságokban. Érdemes néhányat megemlíteni, név szerint is, hogy ismertebbé váljanak. Ilyen például a Kecskeméti saláta F| és a Smaragd Ft salátauborka, továbbá a Tétényi nővirágú Ft, a Kecskeméti csemege és a Kecskeméti keseredés- mentes konzervuborka-fajta. A felsoroltak 1980-<ban kapták meg az állami elismerést. A bizottsági ülés résztvevői •megtekintették a zöldségféle vegyszeres növényvédelmi kísérleteit, és tájékozódtak az uborka szuper elit vetőmag előállításának eredményeiről is. K. A. Három járási-városi NEB bevonásával; 12 ipari vállalatnál — illetve gyáregységnél; 6 ipari, mezőgazdasági, fogyasztási szövetkezetnél és 3 intézménynél vizsgálta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az üzemi demokráciával kapcsolatos felsőszintű határozatok végrehajtását. Az ellenőrzés során együttműködtek a Szak- szervezetek Megyei Tanácsával, a várost szakmaközi bizottságokkal, a vállalati pártós szakszervezeti szervekkel. A múlt évben s 1981. 1—IV. hónapjában folytatott vizsgálat előkészítésétől kezdve a népi ellenőrök 7 vállalatnál 8 fórumon vettek részt, gyűjtőt- | tek tapasztalatot az említett szervek megállapításainak alátámasztására. A vállalatnál megvalósuló demokráciáról 217 dolgoz£ véleményét kérdőíven kapták meg, és 525 embert személyesen beszélgetésen hallgattak meg. Mindezt nem a „számszerűséggel’’ való hatáskeltés céljából bocsátottuk előre, hanem annak — úgymond — nyomatékosítására, hogy az ellenőrzés eredményeinek, tény- és tárgyszerűségének, tehát hitelességének ilyen alapos utánanézés adta a biztosítékát. Azonkívül szeretnénk érzékeltetni, hogy — az ismert szólásmondással élve — miként érvényesíti a „több szem többet lát” igazságát vizsgálati módszerében a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, ugyancsak a minél szélesebb demokratizmus jegyében. Az összefoglaló jelentést megvitató résztvevők véleménye szerint is rendkívül gazdag tartalmú előterjesztésből most csupán egy gondolatkört. vegyünk szemügyre. Azt tudniillik, hogy az üzemi demokrácia fórumain (munka- és szocialista brigádértekezlet, termelési tanácskozás, szocia- listabrigád-vezetők tanácskozása, az szb és a bizalmiak testületének együttes ülése, rétegtanácskozások) elhangzott vélemények, javaslatok, kezdeményezések megvalósítása milyen képet mutat? Ne sajnáljuk a fáradságot, és ismerkedjünk meg egy erre vonatkozó „kimutatás” néhány főbb adatával. Eszerint az említett fórumokon 1980 és 1981 első négy-négy hónapjában 23 ezer 266 résztvevő 2749 javaslatot tett. Ebből 2401-et fogadták el. A megvalósított javaslatok száma 2080, ami igen jó. A tájékoztatás szerint a vállalat vezetése tehát az indítványok, kezdeményezések többségét hasznosította, de dokumentációval ennek csupán egy része volt alátámasztva. A dolgozók ugyanakkor kritikusan felvetették, hogy kezdeményezéseiknek csak mintegy 50 százalékát honosították meg, a többit nem értékelték a vállalatuknál, illetve az állásfoglalásról visszajelzést nem kaptak. Megítélésük szerint általában azokat a javaslatokat váltják válóra, amelyeknek anyagi vonzata nincs, illetve az eljárást egyébként is jogszabály írja elő. Ahol azonban jelentősebb szervezéssel, anyagi konzekvenciákkal — .kihatásokkal — járna a döntés, még akkor is vontatott az intézkedés, ha az a munkahelyi légkört javítaná. Egy jellemző példa: az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyáregységének dolgozói több fórumon kifogásolták és kérték a szellőzés s az ivóvízellátás megoldását. Ki vitatiM az igény jogosságát? Á jelentésbe azonban még mindig ezt kellett beírni: „intézkedést huzamosabb ideje nem hoztak, a dolgozók kellő tájékoztatást nem kaptak”. Közbevetőleg: egy-egy — kedvező helyzetet feltüntető előnyös képet nyújtó „kimutatás" adatai tehát számos negatív részletet is takarnak. Am ez a „részlet” az adott munkahelyen olyan hiányosság, mulasztás lehet, amit a legszebb statisztika sem feledtet a közvetlenül érdekelteknél. A vizsgálódók a fórumokon részt vevő munkások, alkalmazottak, beosztottak és a vezetők között lényeges véle- M ményeltérést — egy-két kivételtől eltekintve — nem tapasztaltak. Ez azonban nemcsak „egyetértésre”, hanem arra is utal, hogy a fórumok hangvétele, légköre még mindig bíráló szellemű, s az emberek nincsenek olyan ismeretek birtokában, ami véleménynyilvánításukat egyrészt lehetővé, másrészt megalapozottabbá tenné. Helyenként érezhető gond a közéleti szereplésben való járatlanság is, azért tartózkodnak a hozzászólástól. Egy-két vállalatnál azonban igen éles vita kerekedett 'ki vezetők és dolgozók között például a normaidő meghatározása, illetve a vezetés színvonala megítélésében. A Székes Kárpitosipari Vállalatnál a vezetés elfogadta az emberek érvelését, amely szerint az elavult gépek nem teszik' lehetővé a vállalati normarendezési elképzelés végrehajtását. A keceli Vegyesipari Szövetkezetnél a vezetés magatartását bírálták, és nem szavazták meg az elnök prémiumát. A NEB-vizsgálat tapasztalatainak sokrétűsége, alapossága indokolja a jogos megállapítást, hogy „minőségi változás kezdődött a dolgozóknál a döntésekben való közvetlen részvételben”. Hangsúlyos itt a kezdődött szó, mert az is egyöntetű vélemény volt a jelentés vitáján, hogy az üzemi demokráciát vezetőknek és vezetetteknek egyaránt tanulni kell még. T. I.
