Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

IDŐJÁRÁS Várható idójár&s ma estig: változó­an felhős idő. Főként keleten szórvá­nyos zápor, helyenként zivatar. Zi­vatar idején átmenetileg megerősödő szél. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 11 és 16, a legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 28 fok között lesz. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *:' . : IQI Gyenes András és Indradzsit Gupta találkozója Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden találkozott < Indradzsit Guptával, az Indiai Kommunis­ta Párt Központi Végrehajtó Ta­nácsa Titkárságának tagjával, aki a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának meghívására tartózko­dik hazánkban. Az elvtársi légkörben és az egyetértés szellemében folytatott megbeszélésen kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjuk soron levő feladatairól, véleményt cse­réltek a nemzetközi élet és a nemzetközi munkásmozgalom fontosabb kérdéseiről, valamint a pártközi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. (MTI) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 158. szám Ára: 1,40 Ft 1981. július 8. szerda Pereskedés milliókért 3. oldal Sajtóposta 4. oldal MEGKEZDŐDÖTT A MŰEMLÉKI ALBIZOTTSÁGOK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Emberformáló építészet Stílusos környezetben üdvözöl­te Mendele Ferenc, ~ az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója a műemléki albizottságok XI. or­szágos értekezletének résztvevőit tegnap kora délelőtt a kecskeméti Tudomány és Technika Házában. A mostanihoz hasonlóan értékes rendezvényekkel sok-sok látoga­tót vonzó, a közérdekű tanácsko­zásokhoz kiváló feltételeket te­remtő épületben köszöntötte a több tízezer társadalmi munkást, több ezer szakembert képviselő megjelenteket, külön is az elnök­ségben helyet foglalókat. A vendéglátók nevében dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke abban a reményben szólt az ország minden részéből össze­gyűlteidhez, hogy a tapasztalatcse­re jó fóruma lesz a háromnapos értekezlet. örömmel jelezte: mind általánosabb az a felfogás, hogy a műemlékek jelenünk ter­mészetes részei. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes A magyar mű­emlékvédelem távlati fejlesztése és az Országos Műemléki Fel­ügyelőség VI. ötéves terve cím­mel tartott ezt követően előadást. Bejelentette: az 1980. február 17- én elfogadott minisztériumi ál­lásfoglalás nyomáh gazdagodtak a szervezési, jogi, anyagi lehető­ségek. A megnövekedett felada­toknak azonban csak akkor te­het eleget a műemlékvédelem, ha tovább szélesíti művelődéspoli­tikai és tudományos alapjait, va­9 A tanácskozást Mendele Ferenc, az OMF igazgatója nyitotta meg. Dr. Ábrahám Kálmán: „Van mit megvédenünk.” lamennyi társadalmi kezdemé­nyezést felkarol. Városaink és falvaink jellegzetes karakterének megőrzését a legfontosabb teen­dők között említette. A kertépítés gyorsan múlandó értékeinek a megóvására hívta fel a figyelmet előadásának első részében Méndele Ferenc. Már­is szép eredményekre tekinthet vissza az 1977-ben három' minisz­ter által aláírt, az agrártörténeti • A gólyás háztól indult az egyik városnéző csoport. (Pásztor Zoltán felvételei,) emlékek jobb megbecsülését szol­gáló rendelet végrehajtására ki­bontakozott akció. .A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium kezdeményezése más tár­cák számára is például szolgál. A többi ágazat is megkezdte sa­ját értékeinek feltárását, de a szükségesnél vontatottabban. Műemlékvédelem — hazaíiság címmel Juhász Róbert, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak osztályvezetője < meggyőző érvekkel bizonyította, hogy az emlékeknek reális történettud'a- tunk részeivé kell válni, ha szün­telenül jobbítani akarjuk életün­ket. Kerényi József Ybl-dijas •tervező az építészet kettős — anyagi és kulturális tényezőktől függő — jellegéből vont le fontos következtetéseket. Mindig az adott helyszínből, a valóságos technikai, gazdasági adottságok­ból indiuljon ki az építész — han­goztatta. A soproni példa hatására ala­kult műemléki albizottságok ne­hezen túlbecsülhető munkáját méltatta dr. Barcza Géza mi­nisztériumi főtanácsos, maga is a mozgalom egyik régi vezetője. Sokat tesz a jó ügyért a sajtó is, különösen a Népszabadság, a Dunántúli Napló és a Petőfi Né­pe, valamint a televízió — álla­pította meg az Országos Műemlé­ki Felügyelőség osztályvezetője. Dr. Pénzes János, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács elnöke szives szavakkal méltatta a ma­gas színvonalú tanácskozást, majd meghívta a Tudomány és Tech­nika Háza nagytermét zsúfolásig megtöltő szakembereket a legkö­zelebbi, Nyíregyházán tartandó tanácskozásra. * (Folytatás a 2. oldalon.) ARATÁS, SZALMAGYÜJTÉS, TARLÓHÁNTÁS Korszerű eszközökkel gyorsabb a munka Napközben forróság * és szél kavarta por megyeszerte a ha­tárban. A kombájnosok, termény­szállítók nehéz körülmények kö­zött, de fáradhatatlanul dolgoz­nak. A legtöbb szövetkezet és ál­lami gazdaság szakmunkásai nyújtott, vagy kettős műszakban kombájnolják a gabonát. Az idén Bács-Kiskun déli és északi felé­ben szinte egyidőben érik a kalá­szos. Igen szervezett munkát kí­ván az aratás, hiszen a külső se­gítségre is csak később lehet szá­mítani. A testvérszövetkezeti kap­csolatban álló csehszlovákiai kö­zös gazdaságok szakmunkásai vi­szont már dolgoznak. Az előző évekhez képest, inkább a ter­ményszállításban segítenek a nagy teljesítményű Skoda vagy Tátra gépkocsijaikkal a bajai já­rás szövetkezetednek. Ha a következő napokban je­lentősebb esőzés nem veti vissza a munkát, akkor július 12-re a megyei vetésterület 40 százalékán learatják a búzát. Ezzel egyidő­ben szántják a tarlót, hogy a vár­ható csapadék reményében, mi­nél több másodnövényt vessenek szálasnak vagy szemes takar­mánynak. Fülöpszálláson a Vörös Csillag Tsz gazdái az aratással párhuzamosan gyűjtötték . össze a szalmát, törték fel tárcsával az őszi árpa tarlóját. A kalocsai járásban és a Mát- ravidéki Cukorgyárak más körze­tében a cukorrépa javára csök­kentették egyes gabonafélék ve­tésterületét. Ennek ellensúlyozá­sára a borsó, az árpa és a korai érésű többi növény tarlójába rö­vid tenyészidejű kukoricát vet­nek. Ha idejében beérik, akkor pótolja a szémes terményt. Ha a kedvezőtlenebb időjárás miatt csupán a zöldtömege lenne hasz­nosítható, akkor silónövényként gyűjtik össze és tartalékolják tél­re. A bábolnai IKK taggazdasága, a városföldi Dózsa Tsz évek óta a gabonaszalmát is igen jól hasz­nosítja. Egy részét a húshasznú állomány takarmányozásánál, va­lamint a pelletgyártásnál, a ház­táji és kisgazdaságok állattartá­sánál használják fel, a többit pá­dig kedvező áron forgalmazzák. A termelési rendszerhez tartozás következtében a városföldi szö­vetkezet olyan műszaki eszközölc birtokába jutott, amelyek a szán­tóföldi növénytermesztést szinte új alapokra helyezik. Bács-Kis­kun megye szövetkezetei közül egyedül a városföldi Dózsa Tsz vesz részt az IKR gabonaterme­lés-fejlesztési programjában. Tr,bb éves részletre talajművelő, tápanyagpótló, vető-, betakarító­gépeket vásárolt. Ezerszázhetvenöt hektár kalá­szos gabonáját kettős műszakban, hat kiválóan képzett szakmunkás 3 Claas Dominátor kombájnnal aratja. A három aratócséplő-gép közül kettő a legmodernebb tí­pusú, amely a lehető legkisebb szemveszteséggel képes működni. A gépszerkesztők olyan megoldá­sokat alkalmaztak, amelyeknek a segítségével a kombájn követi a talaj domborzatait, a vágószerke­zet mindig a kívánt magasságban működik. A megnövelt rostafelü­lettel tökéletesen elválasztja a gabonaszemet a pelyvától, törek- től, és tisztább terményt továb­bít a kombájn öt tonna gabona­mmm • Összehangoltan aratnak a Claas-kontbájnokkal. 9 Dolgoznak a termény szál­lítók a város­földi Dózsa Tsz-ben. • A kirostált gabonát hő­energia-veszte­ség nélkül le­het szárítani. Gazdaságosan működik a földgáz fűtésű bábolnai szá­rító a szövet­kezet központ­jában. (Lenn.) mm szemet befogadó magládájába. Ennek kiürítésére már két perc elegendő, ‘amd megsokszorozza a betakarítógép hasznos munkaide­jét. A városföldi Dózsa Tsz kom­bájnosai ilyen munkaeszközök se­gítségével igen eredményesen dolgoznak a szántóföldön, és be­takarítási tervüknek megfelelő ütemben haladnak a gabona kom- bájnolásával. K. A. Nyár és művelődés Hol van már az idő, amikor holtszezon volt á nyár a köz­művelődésben, amikor kora ősszel kezdődött és a tavasz végén befejeződött a művelő­dési évad! Kultúrpolitikai tö­rekvéseinknek megfelelően hovatovább teljesen elmosód­nak e téren az időhatárok. Megszokhattuk már, hogy egész nyáron át részesei lehe­tünk színvonalas, kulturális, művészeti rendezvényeknek. Az idei nyár sem marad holtszezon. Nem szüneteltetik a művelődési házak, közpon­tok és múzeumok kiállításait: új időszaki tárlatok is nyílnak. Szerte az országban ismét ka­put tárnak a nyári színházak. Mindenfelé lesznek hangver­senyek,1 folklórbemutatók, sza­badtéri filmvetítések és egyéb, közönséget vonzó események. Nem bocsátkozunk felsoro­lásba, mégis megemlítünk a példa kedvéért néhány olyan helyszínt, melyekre elsősor­ban érdemes odafigyelni. Vár­ja az érdeklődőket a „Pécsi nyár” elnevezésű művészeti rendezvénysorozat, a Gyulai Várszínház, a Szegedi Szabad­téri Játékok előadássorozata, hogy csak néhányat említsünk a hozzánk közelebbiek közül. Akik a Duna-kanyarba men­nek kirándulni, vagy üdülni, azok a nyári szentendrei teát­rum előadásain szórakozhat­nak. Maradjunk azonban sző­kébb hazánkban, Bács-Kis- kunban, ahol ugyancsak gaz­dag a nyári közművelődési program. A Kodály-szeminá- rium után a Hírős Napokra, majd az országos népzenei ta- - lálkozó eseményeire kell oda­figyelni. Kalocsán, Baján és néhány más településen a Du­na menti Folklórfesztivál szin- ' pompás bemutatói gazdagít­ják a nyári programot, július második felében. Kiskunhala­son a múzeumkerti estékre válthatnak jegyet az érdeklő­dők. A kiskun városban egyéb­ként — sok más esemény mel­lett — ismét megrendezik az utcai ismeretterjesztő filmbe­mutatókat. A községek közművelődésé­ben sem lesz nyári szünet. Ko­pogtassunk be bármely műve­lődési intézménybe: erről győ­ződhetünk meg. Bácsalmáson .például egész listára való nyá­ri eseményt sorolt fel a minap a művelődési központ igazga­tónője. Íme néhány ezek kö­zül. Tíz koncertet rendeznek a Kunbajai és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság diáktáborai­ban dolgozó fiataloknak. Ezek­re hétvégeken, táborváltások alkalmával kerül sor. Meg­szervezik a táborozó diákok szellemi vetélkedőjét is. A Duna menti Folklórfesztivá­lon részt vevő két neve% cso­port, a Kalocsai Népi Együt­tes és a Bácska Együttes eb­ben a nagyközségben tartja majd a főpróbáját. A helyi fiatalok nyári társasági tánc- tanfolyamra jelentkezhetnek. Bemutatják a bajai múzeum­tól kölcsönzött Tóth Kálmán- emlékkiállitást. Ismét bemu­tatkozik a nyilvánosság előtt a művelődési központ díszítő­művészeti szakköre. Vasárna­ponként egész nyáron folyta­tódnak a játszóház foglalkozá­sai, a nyári napközi otthonok lakóinak pedig rendszeresen rajzfilmeket vetítenek. A képzőművészet barátai érdeklődéssel várhatják a nyá­ri művészeti alkotótáborok ki­állításait. A kecskeméti nem­zetközi zománcművészeti, a hajósi és a tiszakécskei kép­zőművészeti tábor ok lakóinak munkáit most is bemutatják a közönségnek. R. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom