Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
,/ot c'f'.nq ten homlokzat Múltunk jövője Történelmi településszerkezet, rendezési tervek A tanácsok megtisztelő feladata A műemlék lényegéből következően színvonalas válasz egy adott kor. egy adott szándék, egy adott technika, egy adott feladat kihívására. Mindent elkövetünk, hogy előbb-utóbb előteremtsük a méltó hasznosításhoz szükséges anyagiakat, megkeressük a legalkalmasabb embereket. Szocializmust építő korunkban megyénk csak így illesztheti szervesen a mai és holnapi .életbe az elődeink által létrehozott értékeket. A bajos gazdasági viszonyok ellenére szép sikereket ígérnek az 1980-as évek. Tervek készültek ag-r rártörténelmi emlékeink célszerű bemutatására, a kulturális, az idegenforgalmi, a településfejlesztési szempontok tudatosabb egyeztetésre. Bács-Kiskunban is tízezrek ismerték fel a műemlékvédelem társadalmi — ha úgy tetszik, népgazdasági — hasznát. A közösségi jelleggel újraélesztett épületek fényesen bizonyítják, hogy a műemlékvédelem nemcsak a szocialista hazaszeretet' megnyilvánulása : erősíti egy-egy falu, város kulturális, turisztikai vonzását is. A városi-járási tanácsokkal együtt a megyei tanács illetékes osztálya megtisztelő feladatának érzi a társadalmi szükségletek és a gazdátlan építészeti műalkotások ..összetalálkoztatását”. a teremtőbuzgal- mú emberek cselekvést vállaló összefogását. Külön öröm számunkra, hogy a megyénkbe látogató országos hírű szakemberek, a műemlékvédelem hivatalos és szív szerinti munkatársai a nagy jelentőségű tanácskozást — remélhetőleg — jó házigazda, ként fogadó Kecskeméten. Kiskőrösön, Kalocsán, Hajóson és másutt újabb tapasztalatokkal bővíthetik Bács-Kiskunról eddig kialakult ismereteiket Dr.' Gajdócsi István a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke A kecskeméti ének-zenei központ (Ojkollégium) Szabadság téri homlokzata. Hasznos munkát Kecskemét város szeretettel várja és köszönti a műemléki albizottságok XI. országos értekezletét. Törekvéseink, munkánk elismerését érezzük abban, hogy városunkban rendezik meg július 7—9. között ez évi ülésüket. Az elmúlt két évtizedben a városvezetés, a műemlékvédelem, a városrendezés és a városépítés tudományos és szakmai körei jól egymásra találtak. A műemléki szegénységgel jellemzett Kecskemét történelmi értékeit feltárták, gazdaggá tették, nagyszerűen illesztették a mai és holnapi életbe az elődeink által létrehozdtt értékeket. A régi, mezővárosi főtér a ma építészetével, a járműforgalom kizárásával ki. egészült, jobb értelmet nyert. A régi. ismert néhány műemléken kívül minden kecskeméti örömmel és büszkén mutogatja a Kodály Intézetet, a Kéttem- lom közi sétálóutcát, a Tudomány és Technika Házává átalakított volt zsinagógát, a „Gólyás ház”-at. ahol a naiv művészek múzeuma rendezkedett be. Az új főtér nem ellentéte, hanem harmonikus folytatása a réginek. A város tovább akar haladni a megkezdett úton. s jó reménye, hogy előbb-utóbb rangot kap a mű. emléki városok sorában Az ez évben elkészült általános rendezési terve erre késztet A főtér közeli környékét műemléki jellegű területként, az első városi település, a „Homoki domb” környezetét népi műemléki jellegű területként, a sugárirányból a főtérre érkező utcák belső részeit városképi-városszerkezeti jellegű területként jelöli meg. s ezzel védettséget ad. Óvja a történelmileg sajátosan alakult utca- és tömbrendszert, a mezőváros jellegzetes várossziluettjét. Terveinkben szerepel az Ókollégium képtárrá ala. kítása. Udvarából gyalogos átjáró vezet — derékszögben metszve a Kéttemplom közt. — a Katona József térre. A járókelők már láthatták: kibontjuk a Kerámia Stúdió környékét, hogy érvényesülhessenek az ottani szép paraszt-, polgárházak. A görögkeleti templom környékének műemléki rendezésével újabb szépségeket bontanak ki. érvényesítenek a szakemberek. Az új Hírős áruház építkezése is sürgeti a Luther-udvar rendbehozását. így újabb övezet csatlakozik az ápolt, tetszetős, a város történetét hangú, latilag idéző műemlékövezethez. Ezúton is hasznos munkát kívánunk az értekezletnek. Erezzék otthon magukat Kecskeméten. Dr. Mező Mihály Kecskemét város tanácselnöke REJTŐZKÖDŐ MŰVÉSZETI EMLÉKEK __________________ Ti zennyolcadik századi mennyezetkazetták Szabadszálláson Köztudomású: a Duna—Tisza köze régi művészeti emlékeinek többsége elpusztult. Nem érdemes elintézni a dolgot a pusztításban megnyugvó kézlegyintéssel, mert mégis maradtak, „rejtőzködnek” műrészletek, műegyüttesek. > ÄfSiBl .yÉÉy Sokáig észre nem vett, „rejtőzködő” műegyüttes található a szabadszállási református műemlék templom bejárat fölötti lánykarzata mellvédjén és oldalában is. Festett mennyezetkazetták, illetve mennyezetkazetta- részletek, összesen mintegy 10 négyzetméter festett fadeszka. Nemcsak mennyiségileg, de minőségében és művészeti értékben is jelentékeny együttes ez, hiszen a Duna—Tisza köze régi református templomaiban ma már csak egyetlen helyen, Abonyban vannak eredeti mennyezetkazetták, úgy ahogy máig megmaradtak számos észak-magyarországi, erdélyi vagy baranyai templomban. Területünkről rajzból ismert egy nagykőrösi, töredékesen 1—2 ordasi kazetta és tudjuk azt, hogy Kecskeméten is volt ilyen emlék még 1945 előtt. De a két folyam- köz református templomaiban Kunszentmiklóstól Szeremléig és Kiskunhalastól Fülöp$zállásig nem maradtak még hírmondóban sem. Ezért is örvendetes és fontos, művészeti ismereteinket bővítő a szabadszállási töredékes emlékanyag. A fehérrel és sárgával alapozott, fenyődeszkára temperával festett kazetták különböző mére9 Festett menny ezet- kazetta- részletek. Szabadszállási református templom. tűek. A fekete fonatdíszekkel kereteit táblák között van 76x73- as nagyságú, de van 50x113; 50x119 és 50x114 centiméteres is, valamint egy másodlagosan oszlopként használt részleten 134 centiméter hosszú töredék található. Az utóbbi (ak) talán mell- védrészlet(ek) ? Az emlékanyagban előforduló motívumok: az úgynevezett olasz koszorúba foglalt négylevelű rózsa, a sarkokból szimmetrikusan, szívekből kinövő tulipánok és virágszárak, kacsokkal lazított leveleságak és olasz kancsóból kihajló tulipánok. De láthatók még szőlöfürt és gránátalma (?) részletek is. Az ismeretlen asztalosmester világos alapra (fehér, sárga) élénk, tiszta színekkel festette, cifrázta az ornamentikát, amely kék-zöld-piros színharmóniában pompázott a szabad- szállási templom mennyezetén. Hogy mikor? Egészen pontosan nehéz meghatározni adatok nélkül. Az bizonyosnak látszik, hogy nem az 1628-ban épült első templomban lehettek, hanem talán az I729-es renoválás és keleti irányban történt templomnagyobbítás- kor vagy az 1741 -es rendbetételkor készültek. Mostani helyükre, mármint a lánykarzat oldalába 1770—71-.ben kerülhettek, amikor a torony elnyerte végleges, mai formáját. Stílusjellegük alapján a szabadszállásiak a toki (Pest megye) kazettákhoz állnak a legközelebb, amelyek szintén a 18. század első feléből valók. Javasoltam — se helyen is megismétlem —, hogy e 18. századi cifrázott asztalosmunkát emeljék ki a mostani helyéről, és felújítás, restaurálás után helyezzék el Kecskeméten, a Du- namelléki Református Egyház- művészeti Gyűjteménybe. Hírt, fontos hírt rögzít, 18. századi asztalosok és egy fontos kultúra üzenetét hozza a múltból. Figyeljünk oda, s a többi, rejtőzködő társaira. Sümegi György Egyetemisták Bajáért A Műszaki Egyetem hallgatói minden nyáron műszaki gyakorlaton vesznek részt. Az idén az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatára és támogatásával Baján dolgoznak a másodévet végzettek. A városban lévő 40 védett építményt nagy részben csak írásos formában tartják számon, kevés a dokumentált műemlék. Míg egy szobornál elegendő lehet 1—1< fénykép, az épületeknél már szükség van a műszaki felmérésre és a rajzi dokumentálásra. Ebben segít Bajának a Budapesti 'Műszaki Egye- tem. A gyakorlat során a Béke tér, az Eötvös utca homlokzati megjelenítését vizsgálják, valamint az épületek alaprajzi felmérését készítik el. Baja így olyan dokumentumok birtokába jut, amelyek a városrendezéshez, illetve a műemlékek helyreállításához ötletet, esetleg műszaki megoldást adnak. Itt szeretném megköszönni a Budapesti Műszáki '"EgyeterriTvá- lamint az Építészettörténeti és Elméleti Intézet, a Megyei Tanács vezetőinek, hogy Baját jelölték a gyakorlat helyéül. Talán azért, mert az utóbbi években a város műemléki helyreállítást, valamint városépítő, szépítő akciót indított el. Ennek szép példája, a Tóth Kálmán vizügyes épület, a kórház régi sebészeti épülete, az Eötvös utcában két épület, a Szentháromság-szo- boregyüttes. valamint a nagy- szerbtemplom külső-belső helyreállítása. Tavaly és ebben az évben négy millió forintot költ a védett épületekre a tanács. Ebben a zsinagóga helyreállítása nem szerepel, de a VI. ötéves tervben erre is sor kerül. Könyvtárként hasznosítják. 1881-ben a Béke tér 4. és 11. sz. lakóépület, az Eötvös utca 1. sz. lakóház, a Bartók Béla u. 10. számú könyvtár, a mozi épülete, a régi rendház (komen- dánsi hivatal), valamint a Kálvária-kápolna és az Alföldi u. 13. lakóház felújítására számíthatunk. Tervezzük a Béke tér kövezetének eredeti állapotba való helyreállítását, a Ferences-rendház közösségi épületként történő átalakítását, a Múzeum és a Voy- nich-kúria bővítését, valamint helyreállítását, továbbá a Déry- kert víztelenítését. Mindehhez a megfelelő dokumentálás nagymértékben hozzájárul. Más haszna is van e nemes kezdeményezésnek! 135 lelkes diák ismerkedik meg városunk történelmi, építészeti emlékeivel, az adódó feladatokkal. Ezek megoldására diplomamunkájukban javaslatokat is készíthetnek. Ezúton is kérem az érintett lakosság támogatását a felmérési gyakorlat sikere érdekében. Dr. Kincses Ferenc Baja város tanácselnöke A településhálózatban elfoglalt helyük, szerepkörük, jellegük erősen befolyásolják az egyes tanácsok munkáját. Eltérően ítélnek meg egyes dolgokat, ezek fontosságát. Következésképp szinte településenként változnak a műemlékvédelem módszerei. Egész Bács-Kiskunra jellemző azonban, hogy a rendezési tervek készítésekor messzemenően figyelembe veszik az adott építészeti emlékeket, a .történelmileg kialakult településszerkezetet. 1975-ig jóformán csak a városok műemléki együtteseinek védelmére futotta erőnkből. A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál hat esztendeje szervezett településtervezési osztály tevékenységének kibontakozása óta lényegesen szélesebb körűek, jobb színvonalúak rendezési terveink a műemlékekkel kapcsolatos részei. Szinte természetes, hogy Bács- Kiskun egyedi műemlékekben való „szegénysége” miatt a települések karakterének, történelmi szerkezetének megőrzését állítottuk műemlékvédelmi munkánk középpontjába. Céljaink elérése a mai országos gyakorlattól eltérő, sajátos körülményeinkhez jobban igazodó gyakorlatot alakítottunk ki. Ennek lényege: A rendezési tervek készítése során fel kell tárni az adott település szerkezetének történetét, a településszerkezet kialakításának mozgatóerőit. Értékelni kell műemléki szempontból egy-egy területegység épület- állományának építészeti, történelmi értékét, az adott településben elfoglalt helye és szerepe szerint. Vizsgálni kell az adott település helyét a nagyobb tájegységben és ennek építészeti vonatkozásait, az abból adódó egyedi — például nemzetiségi stb. — jellegzetességeket. Az így kialakított és elfogadott felfogást az intézkedési dokumentum, amely maga a terv, követi. Ez rögzíti a védendő, megőrzendő területek határát, konkrétan intézkedik azok átépítésének módjáról (tetőidom, párkánymagasság stb.), speciális esetekben ajánlott típusokat mellékel (például a hajósi pincefalu rendezési terve), a helyi építésügyi előírásokon keresztül feladatot szab a tanácsnak. Ezeknek az elveknek gyakorlati alkalmazásában természetesen bizonyos különbségek mutatkoznak a kisebb települések és városok között. A faiu népi építészeti emlékeit műemlékké nyilvánítjuk és közcélúan hasznosítjuk, ha csak egy mód van rá. Általában egy-egy épületet jelent ez, csak ritkán építészeti együttest. Községeinkben a hangsúlyt az eredeti értéket és hangulatot őrző épületek és utcarészletek feltárására és ezek megőrzésére helyezzük. A műemlékekben általában gazdagabb és sokrétű funkciót betöltő városközpontoktól joggal elvárható, hogy felújításuk után a műemlékvédelem klasszikus, megőrző, megtartó feladatának teljesítésén túl — gyakorlatilag gazdagabb tartalommal — komplex és eredeti funkciójával egyező módon, közigazgatási, kulturális, idegenforgalmi, vendéglátó központ és lakóhely szerepkört egyaránt betöltsön. Ehhez a városközpontjainkban álló épületek adottságai általában lehetőséget nyújtanak. A tervek megvalósításához elengedhetetlen a helyi lakosság támogatása és tudatos, cselekvő részvétele. Ennek megszervezését célozza a rendezési tervben műemléki védettségre, vagy megőrzésre javasolt területeknek, épületeknek vizuális bemutatása (szemléletes rajzok, "plakettek) és különböző fórumokon való népszerűsítése (közszemle, kiállítás). Épített környezetünk védelme a munkamegosztás mai szintjén ugyanis a szakemberek és a kívülállók sajátos együttműködését követeli, mert csak így érhető el, hogy céljaink ne csak megfogalmazódjanak, hanem a társadalmi tevékenységben, a településfejlesztésben településméretekben és léptékben meg is valósuljanak. Borbély Lajos megyei főépítész. MŰEMLÉKEK GYÓGYÍTÓJA A díszítőszobrász — .4 műmárvány alapanyaga a gipsz. Festéktől az enyves vízig Tuindent kidekázunk, hogy éppen a kellő mennyiségű legyen. Ráadásul 24 órára előre kell kalkulálni, mert a masszát addigra le- . hel jól bedolgozni. S nem fél nap, hanem legfeljebb 30 perc eltérés lehetséges. Ha időben visszük föl a felületre, akkor kemény lesz, és szép fényű, ha nem, akkor akár kezdhetjük is elölről. A mozdulatok mikéntje is számit. A simítás adja az erezetet. (Az olaszok, akiktől a technológia származik, még csillámpalát is tesznek az anyagba, utánozva ezzel a márványban levő kristályokat.) A síkra vágás után~ jön a neheze. amikor végleg eldől, homályos lesz-e a műmárvány, vagy tükörfényes. Spaknizás, háromszori csiszolás — előbb durva, később finom habkövei —, melynek fázisai külön nevet is kaptak: a zöldelés, a sárgázás, majd befejezésül a glancolás. Diósi Pál mondta mindezt a műmárványkészítésről a kecskeméti Qjkollégiumban. Javakorabeli mesterre számítottam, amikor kerestem, s kiderült, a Képzőművészeti Kivibelező Vállalat csoportvezetője, tanult szakmája szerint díszítőszobrász, fiatalember. A mesterség elméletét a képzőművészeti gimnáziumban tanulta, a rutint, a gyakorlati ismereteket, fogásokat a különféle munkák alkalmával szerezte meg. Dolgozott Keszthelyen, a Festeti ch- kastély címerének felélesztett oroszlánjai őrzik kezenyomát, és nem idegen hely számára a Néprajzi és a Nemzeti Múzeum sem, .ahol a mennyezet, az oszlopok sérülését gyógyította. A kalocsai Szentháromság szobrot munkatársaival együtt ugyancsak ő tette rendbe. Diósi Pál nem panaszkodhat, jártas mindenféle fortélyos munkában. Tudja a kőpótlást, a stukkózást (gipszmintázást), de talán legjobban a műmárványkészítést. Nem véletlen, hogy éppen ő a csoportvezető. — Szerencsém volt. Összejöttem egy idős mesterrel, aki beavatott a titokba. Egyébként csak ellesni lehet ezt a szakmát, mert jószerivel még a főiskolán sem tanítják. De a keverést, a színezést úgy is a gyakorlatban sajátítja el mindenki. Csak türelem, figyelem, pontosság és kézügyesség kell hozzá. Gépeink nincsenek, egy-két nagyritkán használható kis szerszámtól eltekintve. Kétkezi munkások vagyunk, de használni kell a fejünket is. Ahhoz, hogy egy felújított műemlék olyan legyen, mint az eredeti, ismerni kell a kort, amikor készült, a stílust, az anyagokat, szerszámokat és a technológiát. De épp ez jelenti a munka szépségét, változatosságát. Kár, hogy mindez alig-alig vonzza a fiatalokat. Tanulónk évente 6—7 ha akad, de a végzés után ők sem maradnak soká. S noha itt most több fiatalt is látni, öregszik sajnos a szakma. Pedig ugyanígy öregszenek az épületek is — ha nem jobban —, s kellene az ember, aki értőn óvja, gondozza, felújítja azokat. V. T. Az oldalt összeállította: äELTAI NÁNDOR • Borbási templomrom a múlt század végén.
