Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
>81. július Si. « PETŐFI NÉPE • 5 TUDÓSÍTÁS AZ ŰJ MOZART FILM FORGATÁSÁRÓL Jean Claude Brialy Kecskeméten T J jabban nagyon rákaptak híres muzsikusok Kecskemétre. Megírtuk: néhány hete Szinetár Miklós jóvoltából Liszt Ferenc adott koncertet Goethe tiszteletére a weimari színháznak kinevezett hírős városi teátrumban. . Alig akartam hinni a szememnek, amikor a minap magát Wolfgang Amadeus Mozartot láttam a Katona József téren. A Szöktetés a szerájból bemutatójára igyekezett. Éppen kétszáz esztendeje kapta meg a szövegkönyvet és a következő esztendőben a bécsi Burg Színház már elő is adta remekművét. Alaposabb szemlélődéssel derítettem ki, hogy Fellner és Helmer 1896-ban felavatott, a nagy magyar drámaíró nevét viselő színház — legalábbis belülről' £— átalakult császárvárosi színházzá. A híres előadásra igyekvő paró- kás urak és rizsporos, krinoli- nos hölgyek közül sokan ismerősként biccentettek a kíváncsi újságíró felé. Persze, persze azzal a szép fiatalasszonnyal a SZÜV-, ben találkoztam, a mindig jóke- délyű csinos lány a Vízmű Vállalat könyvtárosa, a méltóságteljes hölgy pedig a Megyei Művelődési Központban működő kis könyvüzletet vezeti. A helyfoglalásukat, viselkedésüket irányító középkorú férfi sem először jár Katona József városában. Mónus Attila, a Mafilm nemzetközi osztályának rendezője három évet töltött a Ra- dó- korszakban ennél a társulatnál. Néhány szép előadására ma is emlékeznek a régi bérlők. Tőle tudom, hogy a párizsi opera- és tévérendező Marcel Bluwal irányításával a Mozart-életrajz- filmen dolgoznak egy hetet Kecskeméten. Prágai, bécsi, salzburgi jeleneteket vesznek föl elsősorban magyar közreműködőkkel. Kisebb szerephez jutott Kölgyesi György, a szegedi Kátay Endre, Győrffy László, Major Pál, Fehér Anna, Sáfár Anikó és több operaénekes. Látjuk majd a főként kecskeméti zenészekből toborzott zenekart és Moór Mariannt, aki továbbutazik a két hónapos ausztriai forgatásokra is. A vezető operator a "külföldön is1 elismert Hildebrand István: A Franciaországból ideutazott színészek közül kétségtelenül az új hullám nagy fölfedezett je Jean Claude Brialy a legnépszerűbb. Nálunk is sokszor láthattuk filmvásznon vagy a képernyőn. Ö volt a világhírű A szép Serge főszereplője, mint Tonio Kröger is emlékezetes sikert aratott. Affli- giot alakítja az ötrészesre tervezett tévéfilmben. A zeneszerzőt a jeles hamburgi színész, C. Bantzer személyesíti meg. ó viszonylag ritkán áll kamerák elé, mert annyira lekötik színházi feladatai. E sorok írója jó néhány forgatást látott, de ilyen jól szervezettet, a munkaidőt ennyire kihasználót, ilyen szakszerűt ritkán. Talán azért haladhatnak ilyen gyorsan a néha százötven statisztát is foglalkoztató jelenetek felvételével, mert a francia—magyar stáb .jóval kisebb létszámú volt, mint amikor a magyar tévé kivonul egy ötperces élőadásra? Még annyit: ha valaki Beethovennel találkozna a kecskeméti utcákon, ne lepődjön meg. írtam, nagyon ideszoktak a jeles muzsikusok. (Arról nem is szólván, hogy az ének-zenei iskola egyik tanárnőjének személyében távoli rokona él a hírős városban.) Annyi biztos, hogy Liszt is, Mozart is visszatér Kecskemétre: a tévékészülékek képernyőjén. Heltai Nándor A közművelődés emberi tényezője Ha már a nyitott közművelődés, a nyitott ház elvéről beszélünk, természetes a szóhasználat: kulcsember a népművelő. Kulcs, mely a kulturális élet minden zárját nyitja. Az anyagi források megcsappantak, a népművelőre egyre nagyobb szerep vár. A hatodik ötéves terv közművelődési mozgatóit így jelölte meg Pozsgay Imre. művelődési miniszter: „...nemcsak a fejlesztési eszközöket kell megkeresni, hanem mindazokat az erőket és lehetőségeket, amelyekkel a közművelődési programot teljesíteni lehet... Ha már az emberi tényezőkről annyi szó esett: éppen a népművelőben látom azt a képességet és lehetőséget, amellyel a nehézségeket úgy lehet áthidalni, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban se következzék be visszaesés ..." Képesség meg képzettség Tehát a népművelőben a ké-i pesség és a lehetőség... Hogy a helyi igények alapján, helyi emberekkel — értük és nekik szóló művelődést szervezzen. Lám, megannyi emberi tényező. Hogy is állunk ezzel a népművelők esetében? Ha statisztikához fordulnánk, megtudnék, hogy kevesebb a főhivatású népművelőnk, mint kéne, s ennek is jó része (hol a harmada, hol a fele) nem szakképzett. Ám a számok elrejtenék azt,/ hogy a fobivá tás úak milyen népművelői képességgel rendelkeznek, milyen hittel és felelősséggel dolgoznak, egyáltalán tudják-e, értik-e tisztüket? A képzettség meg a képesség két dolog. A képzettség nem pótolhatja az emberi rátermettséget. Magam is vallom azt, amiről Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója egy interjúban az újságíró megjegyzésére (miszerint vannak népművelők, akik megfelelő képzettség híján is igen eredményesen dolgoznak, mert megvan bennük az emberi, lokál- patrióta vagy nevelői lendület, valamint az elengedhetetlen ’helyismeret) — • így -válaszolt:- T'^Kniönősnek -tűnhet,- hogy»- a—Mű- velődéskutató Intézet igazgatója előnyben részesíti a népművelők természetes nevelői magatartását a képzettséggel szemben ... Ha szalfed ilyen nagyképűen mondani. ez nálam tudományos meggyőződés. A népművelő tudásának is a személyiségét kein támogatnia”. (Új tükör, 1981.) A személyiség törékenysége Elérkeztünk a , közművelődés „emberi tényezője" témájában a lényeghez: a személyiség milyenségéhez.. Az említett beszédben Pozsgay miniszter hangoztatta, hogy az emberi tényezőről nem lehet másként szólni, mint a „teljes személyiséget számításba. véve’’. Lényeges szempont. Hajlamosak vágyunk azt hinni, hogy ha van ennyi meg ennyi főhivatású népművelőnk, akkor már minden emberi tényező adott. Pedig hány buktatója lehet annak, hogy jól is dolgozzon. Ismerünk szakképzett népművelőket, akik nagy akarással fogtak munkához, aztán erejük-hitük megbicsaklott. Személyiségükben valami elbizonytalanodott, összezavarodott, vagy elkényelmesedett. Mihelyt azt mondjuk: a népművelő teljes személyiségével jelen van a munkában, már számolnunk kell mindazzal a körülménnyel (a lakástól, a családi életen, illetve az egyedülléten, a szerelmi zűrzavaron át a lelki- állapot sokféleségéig), mely munkakedvét, közérzetét, munkabírását befolyásolja. Megkérdeztem néhány tapasztalt megyei népművelőtől, hogyan látja a népművelő szerepét, lehetőségeit, személyiségét. Első ellenérvük az volt: kiválaszthatjuk-e magunknak emberünket? Vagy még visszább mennek: az egyetem, a főiskola végez-e rá- termettségi (természetes emberi) képességvizsgálatot? A megyék őrülnek, ha egyáltalán jelentkezik új, szakképzett népművelő. A diplomások zömmel a városokban meg néhány nagyközségben helyezkednek el. Pedig a falu kulturális életében lenne (lehetne) meghatározó szerepe egy-egy jó népművelőnek. Különösen ott égetően fontos a jelenlétük, ahol a községhez tartozó falvakban megszűnt az iskola, elköltözött az értelmiség. önvizsgálat és útkeresés Nagy gond, hogy gyorsan változtatják helyüket a népművelők. A községet, annak embereit nincs idejük megismerni, a helyi igényekhez szabott kulturális életet nincs idejük megteremteni. Pedig a szocialista közművelődés egyik alapfeltétele, hogy a népművelői tevékenység az adott település, az adott közösség igényeire és lehetőségeire épüljön. Ehhez természetesen kétoldalú ismeretszerzés kívánatos: ismerjék meg a művelődéskutatók vizsgálatainak tapasztalatait, s az abból adódó javaslatokat; gyakorlatias önvizsgálatot tartva hasznosítsák mindazt, ami megvalósítható a maguk kulturális területén. Node, ehhez forgatni kell a legfrissebb szakirodalmat, s ugyanakkor forgolódni a legfrissebb falusi-városi létben. Hogyan állunk ezzel? Tapasztalataim nem kedvezőek; ritkán észleltem, hogy a 'népművelő töpreng a Kultúra és Közösség című folyóirat valamely „földszagú” (mert a valóság mélyéből metszett) tanulmánya fölött, érzékelvén, hogy itt róla is szó van. Ugyancsak ritkán találkoztam a faluját alaposan ismerő népművelővel. Olyan ugyan akadt, aki tudta a „szöveget”, mindig a település igényeire hivatkozott (programját igazolandó), ám nem volt érkezése ezt az igényt közelebbről megismerni. Lám, mennyi összetevője van a művelődési életnek, a kulturális élet sokat hangoztatott „emberi tényezőjének"! És mennyi összetevője a népművelő személyiségének, munkálkodásának, hatékonyságának. Mennyi az ösz- szetevő kint (a településen) és benn (az emberben). Vigasztaló Mégis: újulni kell! Mind a művelődési életnek, mind a népművelőnek meg kell újítani önmagát, hogy eredményesen dolgozhasson. Eszközök vannak hozzá; a már említetteken kívül például az iskolák bekapcsolódása a művelődési folyamatba, a kultúr- ház társadalmi vezetőségének közreműködése stb. Mindez még gyengén, erőtlenül jelentkezik a művelődésben. De már a küszöbön va n... B. 0. (12.) Calvert ráakad a német atomkutatás rejtekhelyére Az Alzosz Franciaországban csak igen szerény zsákmányra tett szert. Strassbourg elfoglalásakor ugyan foglyul ejtettek hét német kémikust és fizikust, tüzetes kikérdezésük'során azonban kiderült, hogy az atomfegyver-kutatáshoz semmi közük. A Calvert-féle névsorban igen előkelő helyezésű von Weizsäcker t — a strassbourgi egyetem tanárát — nem tudták kézre keríteni. Az elmenekült professzor lakásán talált jegyzetek azonban teljes összhangban voltak a német nukleáris kutatás elmaradásáról kialakított összképpel. Pash most minden erejét a német atomfizikusok lefülelésére koncentrálta. 1943-tól a légifelvételek, a kémjelentések és a norvég ellenállás kerülő útján befutó adatok egyaránt arra mutattak, hogy a dahlemi Vilmos Császár Intézet elköltözött a sokszor bombázott Berlin közeléből. Az atomfizikai kutatások feltételezett központja ez a laboratórium volt. Az új búvóhelyre vonatkozóan kaptak ugyan jelzést Cal- verték, ez azonban a legalacsonyabb megbízhatósági kategóriába sorolt információk közé tartozott, így nem méltatták kellő figyelemre. 1943 őszén az amerikai postai cenzúra kiszűrt egy olyan hadifogoly-levelet, melyet Németországból kicsempészve adtak fel. A figyelemreméltó egyetlen mondat arról tudósította a kansasi hozzátartozókat, hogy a levélíró egy D jelzésű kutatólaboratóriumban dolgozik, Hechingenben. Az élesszemű cenzornak a hadifontosságú besorolás kódjele, a D tűnt fel. A hírszerző szerveknek átadott másolatok egyike az Alzosznál kötött ki. A két információt 1944-ben egy berni professzor' közlése erősítette meg, aki szerint Heinsen- berg Hechingen környékén él. Mindezeket összevetve Calvert biztosra vette, hogy a német atomkutatás központját a Fekete-erdőbe helyezték át, és utasítást adott a terület rendszeres légi fényképezésére. 1944 őszén a felvételeken olyan részleteket találtak, melyek megerősítették a feltevéseket, sőt általános riadalmat váltottak ki. Bisingen- nél hatalmas munkatáborokat lélesítettek az erdővel jói fedett Swarzwaldban, és két hét alatt óriási gyárüzem körvonalai bontakoztak ki. A nagy keresztmetszetű elektromos távvezetékek arja mutattak, hogy rendkívüli energiaigényű . üzem épül. Ez is stimmel. A MED vezetői biztosra vették, hogy a Fekete-erdőben a német Oak Ridge-t építik. A légifelderítés kiértékelötisztjei és az Alzosz szakemberei azonban semmiféle általuk ismert üzemmel nem tudták azonosítani az építményt. Groves tábornok kétségek között hányódott. Nem kívánta idő előtt elrendeltetni az üzem bombázását, mert ezzel csak a töld alá; f el der íthetetlen búvóhelyre űzné el a nácikat. Viszont izgatta az építkezés rohamos előrehaladása is. Az amerikai tudósok különben is tartottak attól, hogy míg ők az U 235 előállítására költséges és nehézkes módszereket alkalmaznak, a németek egyszerű és gyors eljárásra akadnak. A válsághelyzetet a némileg lekezelt angol kiértékelők oldják meg. Bányászati szakértőjük rövid szemrevételezés után közli: a felvételeken egy olajpalából kőolajat leválasztó üzem berendezéseit ismeri fel. . A hadműveletek 1945-ben már Németország területén folynak. Heidelbergnek, az ősi egyetemi városnak az elfoglalásakor értékes zsákmányba tett szert az Alzosz : őrizetbe veszik Bothét és Kuhnt, Gertnert és Becknert. Calvert végre pipálhat a listájáról. Még nagyobb örömet vált ki Bothe közlése: Heisenberg és Max von Laue Heichingen mellett tartózkodik.. A kísérleti atomreaktort ugyancsak a Fekete- erdőbe, Haigerlochba telepítették át. • Az öröm azonban nem lehet felhőtlen. 1945 tavaszán a szövetségesek megszállási zónákra osztják fel Németországot. Az még a kisebb baj, hogy az Auer Gesellschaft vélhetőleg uránizotópot elkülönítő .. oránienburgl üzeme szovjet megszállási övezetbe fog esni. Marshall vezérkari főnök utasítására Spaatz tábornok a stratégiai légierők 612. repülőerődjét küldi ki és azok elpusztítják a megszerezhetétlen zsákmányt. Nagyobb gondot okoz az a körülmény, hogy a legíze- sebb falat,' a Fekete-erdő vidéke teljes egészében a franciáknak jut. A hórihorgas francia főparancsnokról, de Gulle-ról köztudott, hogy nyakas legény, és az amerikaiak iránti ellenszenvét mér 1942-ben is alig leplezte. Nem valószínű, hogy engedékenységét növelné az a körülmény, hogy akkor három, jelenleg pedig tizenöt hadosztálynak parancsol (Folytatjuk)
