Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

>81. július Si. « PETŐFI NÉPE • 5 TUDÓSÍTÁS AZ ŰJ MOZART FILM FORGATÁSÁRÓL Jean Claude Brialy Kecskeméten T J jabban nagyon rákaptak híres muzsikusok Kecske­métre. Megírtuk: néhány hete Szinetár Miklós jóvoltából Liszt Ferenc adott koncertet Goethe tiszteletére a weimari színháznak kinevezett hírős városi teátrum­ban. . Alig akartam hinni a szemem­nek, amikor a minap magát Wolfgang Amadeus Mozartot láttam a Katona József téren. A Szöktetés a szerájból bemu­tatójára igyekezett. Éppen két­száz esztendeje kapta meg a szö­vegkönyvet és a következő esz­tendőben a bécsi Burg Színház már elő is adta remekművét. Alaposabb szemlélődéssel de­rítettem ki, hogy Fellner és Hel­mer 1896-ban felavatott, a nagy magyar drámaíró nevét viselő színház — legalábbis belülről' £— átalakult császárvárosi színházzá. A híres előadásra igyekvő paró- kás urak és rizsporos, krinoli- nos hölgyek közül sokan ismerős­ként biccentettek a kíváncsi új­ságíró felé. Persze, persze azzal a szép fiatalasszonnyal a SZÜV-, ben találkoztam, a mindig jóke- délyű csinos lány a Vízmű Vál­lalat könyvtárosa, a méltóságtel­jes hölgy pedig a Megyei Művelő­dési Központban működő kis könyvüzletet vezeti. A helyfoglalásukat, viselkedé­süket irányító középkorú férfi sem először jár Katona József városában. Mónus Attila, a Ma­film nemzetközi osztályának ren­dezője három évet töltött a Ra- dó- korszakban ennél a társulat­nál. Néhány szép előadására ma is emlékeznek a régi bérlők. Tőle tudom, hogy a párizsi opera- és tévérendező Marcel Bluwal irányításával a Mozart-életrajz- filmen dolgoznak egy hetet Kecs­keméten. Prágai, bécsi, salzburgi jeleneteket vesznek föl elsősor­ban magyar közreműködőkkel. Ki­sebb szerephez jutott Kölgyesi György, a szegedi Kátay Endre, Győrffy László, Major Pál, Fehér Anna, Sáfár Anikó és több ope­raénekes. Látjuk majd a főként kecskeméti zenészekből toborzott zenekart és Moór Mariannt, aki továbbutazik a két hónapos ausztriai forgatásokra is. A veze­tő operator a "külföldön is1 elis­mert Hildebrand István: A Franciaországból ideutazott színészek közül kétségtelenül az új hullám nagy fölfedezett je Jean Claude Brialy a legnépszerűbb. Nálunk is sokszor láthattuk film­vásznon vagy a képernyőn. Ö volt a világhírű A szép Serge fősze­replője, mint Tonio Kröger is emlékezetes sikert aratott. Affli- giot alakítja az ötrészesre terve­zett tévéfilmben. A zeneszerzőt a jeles hambur­gi színész, C. Bantzer személyesí­ti meg. ó viszonylag ritkán áll kamerák elé, mert annyira lekö­tik színházi feladatai. E sorok írója jó néhány forga­tást látott, de ilyen jól szervezet­tet, a munkaidőt ennyire kihasz­nálót, ilyen szakszerűt ritkán. Talán azért haladhatnak ilyen gyorsan a néha százötven sta­tisztát is foglalkoztató jelenetek felvételével, mert a francia—ma­gyar stáb .jóval kisebb létszámú volt, mint amikor a magyar tévé kivonul egy ötperces élőadásra? Még annyit: ha valaki Beetho­vennel találkozna a kecskeméti utcákon, ne lepődjön meg. írtam, nagyon ideszoktak a jeles muzsi­kusok. (Arról nem is szólván, hogy az ének-zenei iskola egyik tanárnőjének személyében távo­li rokona él a hírős városban.) Annyi biztos, hogy Liszt is, Mozart is visszatér Kecskemétre: a tévékészülékek képernyőjén. Heltai Nándor A közművelődés emberi tényezője Ha már a nyitott közművelődés, a nyitott ház elvéről be­szélünk, természetes a szóhasználat: kulcsember a népmű­velő. Kulcs, mely a kulturális élet minden zárját nyitja. Az anyagi források megcsap­pantak, a népművelőre egyre na­gyobb szerep vár. A hatodik öt­éves terv közművelődési mozga­tóit így jelölte meg Pozsgay Imre. művelődési miniszter: „...nem­csak a fejlesztési eszközöket kell megkeresni, hanem mindazokat az erőket és lehetőségeket, ame­lyekkel a közművelődési progra­mot teljesíteni lehet... Ha már az emberi tényezőkről annyi szó esett: éppen a népművelőben lá­tom azt a képességet és lehetősé­get, amellyel a nehézségeket úgy lehet áthidalni, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban se követ­kezzék be visszaesés ..." Képesség meg képzettség Tehát a népművelőben a ké-i pesség és a lehetőség... Hogy a helyi igények alapján, helyi em­berekkel — értük és nekik szóló művelődést szervezzen. Lám, megannyi emberi ténye­ző. Hogy is állunk ezzel a nép­művelők esetében? Ha statiszti­kához fordulnánk, megtudnék, hogy kevesebb a főhivatású nép­művelőnk, mint kéne, s ennek is jó része (hol a harmada, hol a fele) nem szakképzett. Ám a szá­mok elrejtenék azt,/ hogy a fobi­vá tás úak milyen népművelői ké­pességgel rendelkeznek, milyen hittel és felelősséggel dolgoznak, egyáltalán tudják-e, értik-e tisz­tüket? A képzettség meg a képesség két dolog. A képzettség nem pó­tolhatja az emberi rátermettsé­get. Magam is vallom azt, amiről Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója egy interjúban az újságíró megjegyzésére (misze­rint vannak népművelők, akik megfelelő képzettség híján is igen eredményesen dolgoznak, mert megvan bennük az emberi, lokál- patrióta vagy nevelői lendület, valamint az elengedhetetlen ’helyismeret) — • így -válaszolt:- T'^Kniönősnek -tűnhet,- hogy»- a—Mű- velődéskutató Intézet igazgatója előnyben részesíti a népművelők természetes nevelői magatartását a képzettséggel szemben ... Ha szalfed ilyen nagyképűen mon­dani. ez nálam tudományos meg­győződés. A népművelő tudásá­nak is a személyiségét kein tá­mogatnia”. (Új tükör, 1981.) A személyiség törékenysége Elérkeztünk a , közművelődés „emberi tényezője" témájában a lényeghez: a személyiség milyen­ségéhez.. Az említett beszédben Pozsgay miniszter hangoztatta, hogy az emberi tényezőről nem lehet másként szólni, mint a „tel­jes személyiséget számításba. vé­ve’’. Lényeges szempont. Hajla­mosak vágyunk azt hinni, hogy ha van ennyi meg ennyi főhiva­tású népművelőnk, akkor már minden emberi tényező adott. Pedig hány buktatója lehet an­nak, hogy jól is dolgozzon. Isme­rünk szakképzett népművelőket, akik nagy akarással fogtak mun­kához, aztán erejük-hitük meg­bicsaklott. Személyiségükben va­lami elbizonytalanodott, összeza­varodott, vagy elkényelmesedett. Mihelyt azt mondjuk: a népmű­velő teljes személyiségével jelen van a munkában, már számol­nunk kell mindazzal a körül­ménnyel (a lakástól, a családi éle­ten, illetve az egyedülléten, a szerelmi zűrzavaron át a lelki- állapot sokféleségéig), mely mun­kakedvét, közérzetét, munkabírá­sát befolyásolja. Megkérdeztem néhány tapasz­talt megyei népművelőtől, ho­gyan látja a népművelő szerepét, lehetőségeit, személyiségét. Első ellenérvük az volt: kiválaszthat­juk-e magunknak emberünket? Vagy még visszább mennek: az egyetem, a főiskola végez-e rá- termettségi (természetes emberi) képességvizsgálatot? A megyék őrülnek, ha egyáltalán jelentkezik új, szakképzett népművelő. A diplomások zömmel a városokban meg néhány nagyközségben he­lyezkednek el. Pedig a falu kul­turális életében lenne (lehetne) meghatározó szerepe egy-egy jó népművelőnek. Különösen ott égetően fontos a jelenlétük, ahol a községhez tartozó falvakban megszűnt az iskola, elköltözött az értelmiség. önvizsgálat és útkeresés Nagy gond, hogy gyorsan vál­toztatják helyüket a népművelők. A községet, annak embereit nincs idejük megismerni, a helyi igé­nyekhez szabott kulturális életet nincs idejük megteremteni. Pedig a szocialista közművelődés egyik alapfeltétele, hogy a népművelői tevékenység az adott település, az adott közösség igényeire és le­hetőségeire épüljön. Ehhez ter­mészetesen kétoldalú ismeretszer­zés kívánatos: ismerjék meg a művelődéskutatók vizsgálatainak tapasztalatait, s az abból adódó javaslatokat; gyakorlatias ön­vizsgálatot tartva hasznosítsák mindazt, ami megvalósítható a maguk kulturális területén. Node, ehhez forgatni kell a legfrissebb szakirodalmat, s ugyanakkor forgolódni a legfris­sebb falusi-városi létben. Hogyan állunk ezzel? Tapasztalataim nem kedvezőek; ritkán észleltem, hogy a 'népművelő töpreng a Kultúra és Közösség című folyóirat vala­mely „földszagú” (mert a való­ság mélyéből metszett) tanulmá­nya fölött, érzékelvén, hogy itt róla is szó van. Ugyancsak ritkán találkoztam a faluját alaposan is­merő népművelővel. Olyan ugyan akadt, aki tudta a „szöveget”, mindig a település igényeire hi­vatkozott (programját igazolan­dó), ám nem volt érkezése ezt az igényt közelebbről megismerni. Lám, mennyi összetevője van a művelődési életnek, a kultu­rális élet sokat hangoztatott „em­beri tényezőjének"! És mennyi összetevője a népművelő szemé­lyiségének, munkálkodásának, hatékonyságának. Mennyi az ösz- szetevő kint (a településen) és benn (az emberben). Vigasztaló Mégis: újulni kell! Mind a művelődési életnek, mind a nép­művelőnek meg kell újítani ön­magát, hogy eredményesen dol­gozhasson. Eszközök vannak hoz­zá; a már említetteken kívül pél­dául az iskolák bekapcsolódása a művelődési folyamatba, a kultúr- ház társadalmi vezetőségének közreműködése stb. Mindez még gyengén, erőtlenül jelentkezik a művelődésben. De már a küszö­bön va n... B. 0. (12.) Calvert ráakad a német atomkutatás rejtekhelyére Az Alzosz Franciaországban csak igen szerény zsákmányra tett szert. Strassbourg elfoglalá­sakor ugyan foglyul ejtettek hét német kémikust és fizikust, tü­zetes kikérdezésük'során azon­ban kiderült, hogy az atomfegy­ver-kutatáshoz semmi közük. A Calvert-féle névsorban igen előkelő helyezésű von Weizsäc­ker t — a strassbourgi egyetem tanárát — nem tudták kézre ke­ríteni. Az elmenekült professzor lakásán talált jegyzetek azon­ban teljes összhangban voltak a német nukleáris kutatás elma­radásáról kialakított összképpel. Pash most minden erejét a né­met atomfizikusok lefülelésére koncentrálta. 1943-tól a légifel­vételek, a kémjelentések és a nor­vég ellenállás kerülő útján befu­tó adatok egyaránt arra mutat­tak, hogy a dahlemi Vilmos Csá­szár Intézet elköltözött a sokszor bombázott Berlin közeléből. Az atomfizikai kutatások feltétele­zett központja ez a laboratórium volt. Az új búvóhelyre vonatko­zóan kaptak ugyan jelzést Cal- verték, ez azonban a legalacso­nyabb megbízhatósági kategóriá­ba sorolt információk közé tartozott, így nem méltatták kel­lő figyelemre. 1943 őszén az ame­rikai postai cenzúra kiszűrt egy olyan hadifogoly-levelet, melyet Németországból kicsempészve adtak fel. A figyelemreméltó egyetlen mondat arról tudósítot­ta a kansasi hozzátartozókat, hogy a levélíró egy D jelzésű kutatólaboratóriumban dolgozik, Hechingenben. Az élesszemű cen­zornak a hadifontosságú besoro­lás kódjele, a D tűnt fel. A hír­szerző szerveknek átadott máso­latok egyike az Alzosznál kötött ki. A két információt 1944-ben egy berni professzor' közlése erő­sítette meg, aki szerint Heinsen- berg Hechingen környékén él. Mindezeket összevetve Calvert biztosra vette, hogy a német atomkutatás központját a Fe­kete-erdőbe helyezték át, és uta­sítást adott a terület rendszeres légi fényképezésére. 1944 őszén a felvételeken olyan részlete­ket találtak, melyek megerősítet­ték a feltevéseket, sőt általános riadalmat váltottak ki. Bisingen- nél hatalmas munkatáborokat lélesítettek az erdővel jói fedett Swarzwaldban, és két hét alatt óriási gyárüzem körvonalai bon­takoztak ki. A nagy keresztmet­szetű elektromos távvezetékek arja mutattak, hogy rendkívüli energiaigényű . üzem épül. Ez is stimmel. A MED vezetői biztos­ra vették, hogy a Fekete-erdőben a német Oak Ridge-t építik. A légifelderítés kiértékelötisztjei és az Alzosz szakemberei azonban semmiféle általuk ismert üzem­mel nem tudták azonosítani az építményt. Groves tábornok két­ségek között hányódott. Nem kívánta idő előtt elrendeltetni az üzem bombázását, mert ezzel csak a töld alá; f el der íthetetlen búvó­helyre űzné el a nácikat. Viszont izgatta az építkezés rohamos elő­rehaladása is. Az amerikai tudó­sok különben is tartottak attól, hogy míg ők az U 235 előállítá­sára költséges és nehézkes mód­szereket alkalmaznak, a németek egyszerű és gyors eljárásra akad­nak. A válsághelyzetet a némi­leg lekezelt angol kiértékelők oldják meg. Bányászati szakértő­jük rövid szemrevételezés után közli: a felvételeken egy olajpa­lából kőolajat leválasztó üzem berendezéseit ismeri fel. . A hadműveletek 1945-ben már Németország területén folynak. Heidelbergnek, az ősi egyetemi városnak az elfoglalásakor érté­kes zsákmányba tett szert az Al­zosz : őrizetbe veszik Bothét és Kuhnt, Gertnert és Becknert. Calvert végre pipálhat a listájá­ról. Még nagyobb örömet vált ki Bothe közlése: Heisenberg és Max von Laue Heichingen mel­lett tartózkodik.. A kísérleti atomreaktort ugyancsak a Feke­te- erdőbe, Haigerlochba telepí­tették át. • Az öröm azonban nem lehet felhőtlen. 1945 tavaszán a szö­vetségesek megszállási zónákra osztják fel Németországot. Az még a kisebb baj, hogy az Auer Gesellschaft vélhetőleg uránizo­tópot elkülönítő .. oránienburgl üzeme szovjet megszállási övezet­be fog esni. Marshall vezérkari főnök utasítására Spaatz tábor­nok a stratégiai légierők 612. re­pülőerődjét küldi ki és azok el­pusztítják a megszerezhetétlen zsákmányt. Nagyobb gondot okoz az a körülmény, hogy a legíze- sebb falat,' a Fekete-erdő vidéke teljes egészében a franciáknak jut. A hórihorgas francia főpa­rancsnokról, de Gulle-ról köztu­dott, hogy nyakas legény, és az amerikaiak iránti ellenszenvét mér 1942-ben is alig leplezte. Nem valószínű, hogy engedékeny­ségét növelné az a körülmény, hogy akkor három, jelenleg pe­dig tizenöt hadosztálynak paran­csol (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom