Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

1981. július 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Délidőben, Antallaposon Csak az igen részletes térkép tünteti föl Antallapost. A Boro- táról odavezető kövesét földesre vált át, s elbúvik a satnya aká­cosba. Egyik pldalán nagyüzemi szőlő kordonsorain futhat a szem a Látóhatárig, a másikon kicsiny szőlők, silány gyümölcsfák, do­hányföldek óvakodnak a tanya­falakhoz. Egyetlen rangosabb épület a környéken az iskola. Eldudvá- sodott udvarát nem koptatják a gyerekek, a cseréptetővel óvott kerekes kút mélyén tenyérnyi a víztükör. Az iskola falán az ovális tábla oldalára billent. A haranglábon kevésbé fogott az idő. Mozdulna a kezem, hogy csöndítsen. Kíváncsiságon — va­jon ki érkezne a jeladásra? - — győz az illem, nem lehet harang­szóval berontani a hívatlan ide­gennek. Mire az alkalmi iskola- látogatásnak véget vetve, kime­gyek az örökre - nyitva felejtett kiskapun, a szemben léVő tanyá­ból érdeklődve figyel egy delén- kendős asszony. — Honnan kapta a nevét a . környék? — kérdezem a köszön­tés után. A kérdésre a bot segít­ségével járó, a beszélgetés hang­jaira érkező férj adja meg a vá­laszt: — Állítólag errefelé csaptak agyon a betyárok egy Antal nevű juhászt... Kiss András és felesége jól is­meri a környékbeli, eseménye­ket. Harminchét éve élnek itt. Mindketten a borotai tsz nyug­díjasai. Fiatal korukban az ér­seki uradalomban voltak cselé­dek, a felszabadulás után kis \ Zöldjüket művelték, majd belép­tek a termelőszövetkezetbe. — Nem jókor születtünk! — állapítják meg teljes egyetértés­ben. Mindig a más keze-lába voltunk. Mire a téesz jött, és boldogulhattunk volna, már nem bírtunk dolgozni. Megöreged­tünk, a férjem megrokkant.. Most ketten 2340 forint nyug­díjból élnek. Fölneveltek két gye­reket, az asszony öccsének árváit, s négy unokát mondhatnak a magukénak. Közülük az egyik, Resperger Róbert, most itt van a nagyszülőknél, párnapos macs- kakölyköt hoz megmutatni. — A kllencszáz négyszögöles szőlőre sém futja már erőnkből. Napszámost kell fogadni. A ta­vaszi fagy elvitte a termést. Nincs villany, az a legnagyobb baj... nem könnyű így élni. Azelőtt rengeteg nép lakott itt, most már alig maradtunk. Az iskolában az erdész lakik, havonta egyszer jár ki a pap misézni. A harang csak akkor szólal meg, ha valaki meg­hal ... Szerencsére bolt van, de tejet nem tartanak. Innen egy kilo­méterre a tehéntartó gazda, de ki bír odáig elmenni?. — kérdi a hetvenéves Kissné. Még jó, hogy a busz kijár, délelőtt két­szer, délután háromszor fordul, így orvoshoz be tudunk menni. Vagy, ha nem, a kocsmában van telefon, azon hívhatunk segítsé­get. Ilyenkor nyáron elvagyunk, te- szünk-veszünk a baromfival, a kerttel... de télen csak ülünk, legföljebb a rádiót hallgatjuk, amíg el nem alszunk... 1931. október 11-én esküdtünk. 9 Kiss András és felesége. 9 Sziráczkiék déli pihenője. 9 Ruzsek Antal ..motorháton”. Az idén aranylakodalmat ülünk, ha megérjük. Hogy mi lesz ve­lünk, ha nem bírunk segítség nélkül meglenni? Majd a gyere­keknél ... A fiam is, a lányom is mondja, náluk mindig van he­lyünk. Ha már nekünk nem tel­lett a faluban házat építeni... második házassága, kilenc éve esküdtük az örök hűséget... Tanyát vettünk, 25 ezerért. Kár. hogy kutat nem tudnak fúrni, olyan mélyen van a víz. Pedig olyant akartunk mi is, mint a Kissélínek van, azok négyezerért csináltatták. :A beszélgetésre kinyitja a sze­mét Sziráczki István. Úgy lát­szik a víz dolga számára is fáj­dalmas. mert neki kell tragacson hordani a háromszáz méterre lé­vő kútból. — De ha van eső, akkor jó. összegyűjtjük. Abból is permete­zünk — világosít föl. — Lenne csak villany, minden másképp volna! Akkor nem nép- telenedne el a környék. Egymás emlékezetét segítve számolják ,a kezükön, hány tanyában maradt lakó. Sziráczki István azután rá­cáfol az asszony szavára. — Én ugyan visszamegyek Ba­jára dolgozni. Az mégiscsak más... — S mi lesz az „örök hűség-, gél?” — — Azért az megmarad ... Elbúcsúzunk. — Jöjjenek errefelé máskor is! Majd lesz jó Otelló borunk, akkor... Az árok partján két kerékpár. A delelő férfi mellett asszonya Ül. Sziráczki Istvánná mentege- tődzik: ötkor keltünk, kacsolunk a tsz szőlőjében. Most ebédszünetet tartunk. — Idevalósi? — Születésem, 1936 óta. Itt jártam iskolába is. — Milyen itt az élet? — A mostani? Ez finom. Van megélhetőség. étel is. ital is, pénzünk is. Baján dolgoztunk a férjemmel a - húsiparnál, busz jött értünk, hozott, vitt. Én .ta­karítónő voltam. Tavasztól dol­gozunk csak a tsz-ben, mert édesanyám idős, nem hagyhatjuk magára. Együtt maradtunk itthon az urammal, mert mi mindenho­va együtt járunk ám, mint az árnyék. Mindkettőnknek ez a A kocsma előtt egy literes üveg társaságában "égy férfi és egy asszony. A postással, Ruzsek An­tallal beszélgetnek, aki. amúgy motorháton, éppen indulófélben van. Napi 64 kilométeres körúti ját rója 11 éve már ebben a szol­gálatban. — Képes Űjság, Szabad Föld, ez járja. Petőfiből 15-öt hordok. Tudja, itt a boltnál, kocsmánál maradnak az emberek a tanyán, de a homokos részről fogynak. Nagy kár, hogy nincs villany. Ha volna, csak másképpen alakulna itt is az élet... Míg az árpával érő körtefa al­ját böngésszük az elvadult, gazos szőlőben, kismotorral Lakatos Marika ér a beszélgetőkhöz. A fiatal lány két éve a borotai tsz szőlőtermesztési ágazatának egyik brigádvezetője. Férfiakat is próbára tevő mun­9 A brigád vezető: Lakatos Ma­rika. (Méhesi. Éva felvételei) kakörében most éppen azt firtat­ja. hogy a literes üveg társasá­gát élvezők miért nem mentek reggel dolgozni... — Mikor a kocsma nyitva van. minden hiába! — legyint bosszú­san, majd hogy ígéretet kap hol­nap reggelre, továbbirányozza a járművét... Szőke haját a forró szél lebegteti. vr f .,,, f . A virágos utcájú, rangos há­zakkal ékes Borotától 5 kilomé­terre, a semmibe futó út két ol­dalán elterülő tanyavilág: ez An- tallapos. A nagyüzemi szőlők ^szomszédságában darabka homok, amelyen még a múltat őrzik a vaksi ablakú tanyák. Villany hí­ján nem indulhat meg a fejlő­dés, konzerválódik itt a régi vi­lág. Aki mozdulni bír, elmegy. S aki marad? Megpróbál boldo­gulni.' 1 * * * A déli forróságban senki nem nyúlt a harangkötélhez, mégis hallani vélem a lélekharang jaj- dulásait. Kíséretnek a kísértet- hanghoz egy pöfögő traktor ér­kezik. Az útpadka porát fölka­varva csattog, és széttöri a csen­det. Nagy Mária Nem bízzák a műszerekre... Végső erőfeszítések a kecskeméti húslisztüzem teljes bűztelenítésére Június 20-án „Füstölgő kémény, füstölgő lakók” című írásunkban foglalkoztunk a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat húsliszt- üzemétől származó levegőszeny- nyezéssel. Talán felesleges is emlékeztet­ni olvasóinkat: a megyeszékhely lakosságának milyen régi, és mennyire- jogos problémája még mindig ez a környezeti ártalom. A megoldást sürgetve, lapunkban is — vissza-visszatérve — napi­renden volt ez a téma. Ügy tűnt, már-már hiába minden, amikor július 10-én — legutóbbi cik­künk nyomán — Darula János teimelési és György József mű­szaki főmérnöktől levelet kapott Veliczky István, a kecskeméti Városi Tanács általános elnökhe­lyettese, akit tájékoztattak a bűz elfojtására tett eddigi erőfeszíté­sekről. Levelükben megírták, hogy — mint arról a város vezetőit ko­rábban már értesítették — ez év januárjától használják a húsliszt- üzcmben a nyugatnémet cégtől féléves üzempróbára átvett, húsz­millió forint értékű új légtisztító berendezést. A próbaidő június végével le­jál l. A tapasztalatok azt mutat­ták, hogy ez a fél év sem hozott teljesen megnyugtató eredményt. Olyan műszaki hibákat tártak fel időközben, amelyek szükségessé teszik a további megfigyelést, el­lenőrzést. Ezért jelenleg is a kecskéméi vállalatnál tartózkodik a nyugatnémet cég egyik szakem­bere, akivel együtt keresik a meg­oldást a húslisztüzem még meg­levő hibáinak megszüntetésére. A levél kitér arra is, hogy bár az eddiginél, lényegesen kisebb a bűz, a vállalatnak az a-törekvése, hogy ezt is mihamarabb meg­szüntesse. Az üzempróba lejárta utáni tá­jékoztatást Veliczky István meg­küldte szerkesztőségünknek, a ta­nácsnak azzal a határozott állás- foglalásával, hogy üzemelési en­gedélyt csak teljes bűzmentesség esetén hajlandó kiadni. — Hogyan áll jelenleg a bűz- telenítés? — erről érdeklődtünk július 28-án, kedden Sándor Mik­lós műszpki-fejlesztési és beruhá­zási osztályvezetőnél, aki Daru­la János termelési főmérnököt tá­vollétében helyettesíti. Július 13-án a húslisztüzem to­vábbi sorsát illetően dr. Mező Mi- hálynál, a városi tanács elnöké­nél az érdekelt nyugatnémet cég és vállalatunk képviselői megál­lapodtak: a bűztelenítőnek olyan tökéletesnek kell lennie, hogy ne adjon okot senkinek semmilyen panaszra. — közölte az osztályve­zető. — a korábban szóba hozott műszeres mérést nem tartjuk ele­gendőnek. A tényleges mérést a lakosságra bízzuk, amely észrevé­teleivel, tapasztalataival — ezt kérjük és igényeljük is — hasz­nosan segíthet bennünket a kel­lemetlen szagok teljes és tartós megszüntetésében. Annak érdekében, hogy a nyu­gatnémet cég a szükséges vizs­gálatokat és változtatásokat a be­rendezésen a legmelegebb hetek­ben — számunkra is megnyugtató módon — elvégeztesse, vállala­tunk négyezer márkát fizet. A cég szakembere velünk együtt na­ponta körbejárja a húslisztüze- met. és figyeli a bűz terjedését, amely főképp a környéken, 50— 60 méter széles sávokban — ki- sebb-nagyobb mértékben — még érezhető. Ez annak tulajdonítha­tó, hogy a kéményen át. a füst­tel együtt, jelenleg még a légtér­be jutnak olyan, nagy koncentrá­ciójú anyagok, amelyek csak a szél sodrása által bomlanak szét. Az eddigi megfigyelés szerint az ózonmennyiség növelésével és a bűztelenítő kisebb átalakításá­val feltehetően végleges ered-, ményt érhetünk el. A végső és egyben utolsó beavatkozásra azonban a bűz teljes megfékezé­sére csak ezután — a közeljövő­ben — kerül sor, amikor eldől: működhet-e tovább a húsliszt­üzem — mondotta Sándor Miklós osztályvezető. Erről, s a további fejlemé­nyekről szintén tájékoztatjuk majd olasóinkat. Kohl Antal Ne a vásárló fizessen a rugalmatlan gazdálkodásért A rugalmatlan gazdálkodásból, a tartalékok kihasználatlanságá­ból eredé többletkiadások nem fizettethetők meg a vásárlóval — állapította meg az Országos Anyag- és Árhivatal egyik el­lenőrzésének tanulságaként. Az árhivatal ellenőrei az Észak-ma­gyarországi Kőbánya Vállalatnál egyebe'k között azt vizsgálták, hogy indokolt-e a vállalat ár­emelési szándéka. A vállalat a kapacitás kihasználatlanságából származó többletköltségek miatt, illetve a nyereség pótlására egész évre számítva összesen 24 millió forinttal akarta emelni egyes termékeinek árait. Ezzel az árhi­vatal nem értett egyet, mert vé­leménye szerint ez ellentétes a VI. ötéves terv ' árpolitikájával. A nagyobb nyereséget ne áreme­léssel érje el a vállalat, hanem azzal, hogy jobban alkalmazkod­jék a megváltozott népgazdasági körülményekhez, az új piaci hely­zethez. Az árhivatal álláspontjával az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium is egyetértett, fo­kozta ellenőrzését, és az Észak- magyarországi Kőbánya Válla­latéhoz hasonló áremelési szán­dékot hiúsított meg a Dél-ma­gyarországi Kőbánya Vállalatnál, valamint a Beton- és Vasbeton- ipari Műveknél. (MTI) ’£*1 Sajtóvisszhang (II.) Magyarország [26.] Csernoch hercegprímást a napokban Esztergomban Horthy Miklós fővezér meglátogatta (Horthy pesti bevonulásakor a Parlament előtti téren Csernoch János hercegprímás tábori misét celebrál.) (1919. növember 14.) — Horthy bevonulása tiszteleté­re tábori mise. Megjelennek az egyházfejedelmek (köztük az el­lenforradalom híves Kapisztrán Jánosa: Zadravecz István.) (1919. november 18.) — A kecskeméti erőszakossá-5 gok. Rablógyilkosságok és ke­gyetlenkedések Kecskeméten és környékén... Héjjas Iván a fe­lelős ... Általában Kecskeméten ártatlan embernek tartják Héjjas főhadnagyot... Huszonkét hul­lád .. Tizennyolc, ember elhurco­•BRAVö: a magyar nyelv értelmező szótára szerint: bérgyilkos, kalandor. lása ... Megtámadták a fegyhá- zat... Erőszakosságok ... Egyéni akciók ... Tizenhatezer paraszt volt fegyverben ... Október ele­jén eltűnt hat (voy kommunista) rendőr.. (1919. december 16.) Űj Barázda — Prohászka püspök Magyar- ország újjáépítéséről. A kommu­nizmus a léha és erőszakos ten­denciákat, mely a népben lap­pangott, elszábadította. de csak múló nyomokat hagyott hátra, mert hamarosan bekövetkezett a kijózanodás. A bolsevizmusért a sajtó ás a szociáldemokrácia fe­lelős. (1919. november 13.) — A pápa titkos konzisztóriu- mon elmondott beszédében arról panaszkodott, hogy a papság, még a főpapság is, a legszélsőségesebb 'gyűlöletet hirdeti több országban. (1919. december 19.) — A szegedi Mars téri kaszár­nya nagyudvarán emlékoszlopot állítanak fel, amelynek felszente­lésére Zadravecz István tábori püspököt, a szegedi ellenforrada­lom egyik fő szervezőjét kérik fel. (1920. május 9.) — Az Ébredő Magyarok egye-" sületének nagyobb - küldöttsége kihallgatáson jelent meg Csernoch hercegprímásnál, aki őket nagy szeretettel fogadta. Hangsúlyozta, hogy az egyesület jelvényét min­dig örömmel fogja viselni és ki­emelte, mily magasztos hivatást teljesítenek a mai sorsdöntő idők­ben az Ébredő Magyarok. (1920. június 22.) — A pápai nuncius a kormány­zónál. Még szorosabb köteléket a szent szék és a magyar nemzet között. A pápa jóindulata a kor­mányzó iránt, a pápa számíthat Horthy támogatására. (1920. ok­tóber 24.) Világ — Demérty Dezső paptanárt a Reggeli Hírek 1919. aug. 19-i szá­mában közölt cikk szerint a jú­lius 24~i ellenforradalom után le­tartóztatták és megölték. Él. A Világ tudósítóját informálja letar­tóztatásáról és a proletárdiktatú­ra vezetőiről úgy nyilatkozik, hogy neveletlenebb, peífidebb és utolsóbjb emberekkel még \ nem találkozott. (1919. október 18.) — A kecskeméti" rablógyilko­sok. Az áldozatok száma nyolc­vanöt. A lajosmizsei erdőben’hat­van hullát találtak, borzalmasan megcsonkítva. Barna Tibor rend­őrkapitányt felfüggesztették. Horthy Mágasházy százados útján táyirátöztatott dr. Fritz Rezső ügyé­ben. Rassay államtitkár felveti, hogy a bűnösök katonai szemé­lyek-e és megállapítja, hogy itt nem csupán kommunista-üldözé­sekről van szó, hanem közönséges rablógyilkosságokról. (1919. de­cember 13.) — Az alföldi gyilkosságok. Já- nossy főkapitány hatvan tagú karhatalommal érkezett Kecske­métre. Több letartóztatást fogana­tosított. Héjjas mentségére szol­gál, hogy annak idején ő fogatta le Patakyt. A négy Héjjas-fiú el­lenforradalmi érdemei közismer­tek. Már márciusban felkelést, szerveztek, emiatt el kellett me­nekülniük. Ketten beférkőztek ál­néven a honvédelmi miniszté­riumba. ahol mint ál-vöröspa- rancsnokok működtek. Egyik ál­néven munkásnak állt be az óbudai hajógyárba, s rövidesen annyira fellázította, hogy amikor Rákosi Mátyás népbiztos kiment közéjük, megkövezték. Héjjas Aurél július 27-én újból Buda­pesten jár. és megbízása van. hogy Peidllel tárgyaljon a vörö­sök megbuktatásáról. Az Űjság — A kecskemátj,/tömeggyikolás színhelyén. Huszár Károly mi­niszterelnök nyilatkozott Kecske­méten, hogy nem tűri a törvény­telenségeket. A kecskeméti véres dráma négy gyászos felvonásban játszódott le. Október 1-én isme­retlen tettesek meggyilkoltak hat rendőrt, akik annak idején a pro­letárdiktatúra szolgálatában ál­lottak. Még a román megszállás idején az úgynevezett „darutollas társaság” ... a Bagolyvárban, a Gyenes-féle vaskereskedés fölötti emeleti helyiségekben ütötte fel színhelyét és számon tartotta azo­kat a kecskeméti polgárokat, aki­ket a románok szabadlábra he­lyeztek, bár állítólag valami sze­repet vittek a diktatúra alatt. A darutollasok vezérei a Héjjas fi­vérek voltak,. Héjjas Ivánnal az élen, akinek mintegy ezerhatszáz embere állt fegyverhen. Ugyan­csak Barna Tibor főkapitány há­romszáz " rendőrt szervezett be. Ennek ellenére november 15—16- ra virradó éjszaka Francia-Kiss Mihály vezetésével kézigránátok­kal felfegyverkezve, a darutolla­sok betörtek az ügyészség foghá­zába és az összeállított lista alap­ján elhurcolták a politikai fog­lyokat, akik közül csak Faragó Jánosnak sikerült megszöknie. (1919. december 16.) — A kecskeméti gyilkosság tit­kán Karácsonyi államügyész nyomban jelentést tett a törvény­szék megszállásáról. Héjjas -Iván főhadnagy plakátokon tette köz­zé, hogy átvette a városparancs- nokságot és statáriumot hirdetett. A .következő napon, november 20-án hurcolta el Francia-Kiss Mihály előre elkészített lista alap­ján a kommunista vádak miatt letartóztatott harminchét foglyot. Meg kell állapítanunk, hogy nem pogrom volt, ami Kecskeméten történt, hanem bosszúhadjárat a kommunisták ellen .... Barna fő­kapitány nyilatkozik: Héjjas ab­szolút tiszta ember, vele szolida­ritást vállalok. (1919. december 17.) Kecskemét és Vidéke — Héijas Iván nyilatkozata. Egy fővárosi lao munkatársa előtt a Britannia Szálló és az eh­hez fűződő ügyekkel kapcsolatban Héjjas Iván a következő nyilatko­zatot fűzte: Tudom, hogy az egész közvéle­mény engem tart minden bűncse­lekmény értelmi szerzőjének. Nem sokat törődöm a közvélemény­nyel, a fő, hogy a lelkiismeretem tiszta ... Egész életemben a tisz­ta és becsületes, igazságos utat kerestem ... Azt mondták rólam, zsidókat zsarolok. Hogy pénzem legyen akkor, amikor milliókat visszautasítottam. Engem csak két cél vezetett, ezért élek és halok. Az egyik Magyarország ha­tárainak visszaszerzése, a másik a keresztény Magyarország meg­szilárdítása. Ettől az utamtól sen­ki ás semmi el nem tántoríthat, mert egész lelkem ás testem csak magyar. (1920. november 14.) — A Duna—Tisza közi magya­rok küldöttsége a kormányzónál. Sz. Majthányi Miklós polgármes­ter volt a vezető. Tagjai: dr. Ma­gyar József, Dragolovich Gyula., dr. Szabó Kálmán, dr. Farkas Bé­la, dr. Zana Ferenc. Zana József és Sándor Miklós Kecskemét, és hároman Nagykőrös és Cegléd képviseletében. Majthányi Miklós polgármester kijelentette, hogy a küldöttség azért jelent meg öfő- méltósága előtt, hogy biztosítsa őt törhetetlen ragaszkodása felöl akkor, amikor erélyes kézzel rén- det teremt az országban. A Du­na—Tisza közi magyarság nagy örömmel nézi a rendcsinálást, de ezt nem úgy értelmezi, hogy a rendcsinálás folyamán a legjobb magyaroknak bajuk essék, de ép­pen a rendfenntartás érdekében kívánatosnak tartja, hogy a va­dász zászlóaljak és a hozzátartozó alakulatok megmaradjanak. ezen alakulatoknak esetleges felosztás? egyenlő volna az .apagyilkosság­gal. (1920. november 21.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom