Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

1981. július 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Estére szebb lett a bölcsőde • Hamar mossuk fel a festéket, rá ne száradjon a kő­re! • Kókai Attila és Barcsa Imre — a létrán — a va­kolatot javítja Tarcsa Gyű. láné és Bársony Ferencné segítségével. • A gyors és jó munka alapja a tervszerűség. Megbeszélést tart a két brigád. A jobb szélen Bor- vák István, a „motor”, az Árpád brigád vezetője. (Alsó képünk) A közvagyon védelme A tiszaalpári bölcsőde tá­gas udvaráról hiányoznak a csöppségek, nyári takarí­tási szünet van. A játékházikókba csak a szél szalad be — ha majd •erre jár. Mert most valahol más­felé csapdos hűsítő szárnyaival, azért van itt akkora hőség’ hogy még a pékek is izzadnak. Pedig 'ők már aztán bírják a meleget, megszokták a kemence mellett. Hőség ide, kánikula oda, Borvák István és a vezetése alatt álló Ár­pád szocialista brigád tagjai nem, sokat törődnek vele’ dolgoznak' szorgalmasan. — Azt terveztük — mondja a brigádvezető —, hogy ezen a szom­baton még a sütőüzemnél is meg­kezdjük a külső tatarozást, de ab­ból már nem lesz semmi. Az it­teni munka sokkal tovább tart, mint gondoltuk- Rengeteg a javí­tanivaló a vakolaton. Az^ idén ez az egyik társadalmimurika-vál- lalásunk, a bölcsőde külsejének rendbehozása, és ugyanez a mun­kahelyünkön, a pékségnél. Ez" kö­zös megmozdulásunk az MMG Automatika Művek helyi üzemé­nek Kállai Éva brigádjával. A két kollektíva ráérő tagjai reggeltől itt serénykednek. A pé­kek közül Tar Tibor, Kerepesi Gáspár, Barcsa Imre, Kókai At­tila és eljött Kocsmáros Feri, aki még csak tanuló, s nem tagja a brigádnak. Valamikor ebben a bölcsődében vigyáztak rá is regi- géltől estig. Az MMG-sek brigád­vezetője Bársony Ferencné: — Nem régen működik Alpáson az üzemünk. Amikor elhatároztuk, hogy brigádot alakítunk- nem so­kat tudtunk a munkaverseny- mozgalomról. Itt a faluban csak kevés hagyománya van még. A legjobb legaktívabb a pékek Ár­pád -brigádja, ők az idén már az aranykoszorús jelvényt kapták meg a Kecskeméti Sütőipari Vál­lalatnál. őket kértük meg, hogy segítsenek a közösséggé formáló­dásban. Vállalták a patronálá- sunkat, ezért dolgozunk most itt együtt. A munkát jól megszervezték. Kocsmáros Feri maltert kever. Barcsa Imre és Tar Tibor a va­kolatot javítja- De már simítják is a falra felvitt maltert, s jönnek az asszonyok a meszelővei. A le­vált vakolatrészeket behordják az udvarra, s valaki a nők közül már gereblyézi a fal tövét, a jár­dát. A lecsöpögött sárga festéket is van, aki felmossa a folyosó kö­véről, még mielőtt rászáradna. Ke­repesi Gáspárné, Tarcsa Gyulá­nál Konfár Erika- Marsa Mária kezében egyformán jól áll a me­szelő, a gereblye és a felmosó­rongy. — Utoljára két évvel ezelőtt meszeltük a bölcsődét — hallom Varga Ferencnétől, aki a gyer­mekintézmény vezetője. — Min­den évben készül erre költségve­tés- az idén is ötezer forintot irányzbtt elő a tanács a külső ál­lagmegóvásra. De így most nem kerül pénzbe csak a szükséges anyag, körülbelül ezer forintba. Négyezer a megtakarítás. Az Ár­pád brigád már régebben patro­nálja a bölcsődénket. Nagyon jó, hogy lehet rájuk számítani. Az MMG-ből egy másik brigád a belső takarításban segít majd. A közeli presszóban már szom­bat esti szórakozásra gyülekez­nek a fiatalok, amikorra a két bigád végez a társadalmi munká­val. A járókelők hitetlenkedve jegyzik meg: reggeltől estig eny- nyivel szebb lett a bölcsőde?! A- T. S. • SZÉP. ŰJ LÁMPASOR ké­szült el a kisváros főutcáján,, örült neki a helység apraja-nagyja, hi­szen világosabb lett a környék, derűsebbek' az esték. Egy héttel később már csak. minden harmadik-negyedik lám­pa világított. A többit -,valakik” tönkretették. Lehetne-e azt mondani, hogy egyedi a példa, nem alkalmas az általánosításra? Nem erre mutat, hi'cv másutt olykor életmentésre szolgáló telefonokat tesznek tönk­re- másik helyen a köztéri szobro­dat csúfítják el. Hosszan lehetne még sorolni a példákat, s a leg­szomorúbb éppen az, hogy min­denki tudna hozzátenni néhányat a saját tapasztalataiból. Ha valaki azt vetné ellen: ez mind rendőri ügy — csak rész-' ben lenne igaza. Tény, hogy a ron­gálások» garázdálkodások tör­vénybe ütköző cselekmények, s ezekért az elkövetőknek — bizo­nyos esetekben — büntetőjogilag is felelniük kell. Ám az is igaz. hogy mindez .egy bizonyos, rossz szemlélet szélsőséges megnyilvá­nulása. Annak a — más téren is gyakran tapasztalható — szemlé­letnek- hogy „ami mindenkié, az senkié”. Más szóval azt állítják: ami a közösségé, az közpréda le­het. ' • NEM KEVÉSBÉ veszélyes ez a szemlélet olyankor, amikor he­lyenként „hivatalból” cselekszenek eszerint. Ismét az életből vett pél­da': beázott egy házkezelőség gon­dozásában lévő lakóház teteje. Egészen kis összegbe került vol­na, ha azonnal megjavítják, köz­vetlen a lakók bejelentése után- Ám az „illetékesek” még ahhoz sem vették a fáradságot, hogy megnézzék a beázott tetőt — csak akkor, amikor már a javításhoz többszázezer forintos beruházás, felújítási terv és egy sor minden más kellett volna. Akkor már ki lehetett mondani — hogy nincs rá pénz- nincs rá kapacitás. S itt még csak nem is mondhat­ja senki- hogy szándékosan okoztak, volna kárt a közösségnek. *,Csu­pán” gondatlanság történt „csak” nemtörődömségről volt szó. Óha­tatlanul arra gondol mégis az em­ber: vajon ugyanígy vártak vol­na a bizonytalan jövőre azok a bizonyos „illetékesek” akkor is, ha a saját házukról lett volna szó? Kevesebb figyelmet érdemet ne a közösség vagyona- mint a személyi tulajdon? Ami egyszer megépült, létre­jött, amit közpénzen felszereltek, berendeztek — az a közösség tu­lajdona. Ha úgy tetszik: közkincs. £f ha nem is kellett érte saját zsebünkből leszámolni a száz-- ezer vagy éppen millió forinto­kat, bizony valamennyien hozzá­tettük a magunkét. • MINDÖSSZE egy kissé gon­dolkozni kell. A köztéri világítás vagy az utcai telefon az állampol­gárok hozzájárulásával, adófil- léreiből jött létre. Mi több: ha az értelmetlenül tönkretett tárgyat pótolni kell. annyival kevesebb jut a további hónapokban évek­ben olyasmire, amire nagy szük­sége volna a községnek, a város­nak. Nem kell külön bizonygatni, hogy a fejlesztésre, építésre szánt összegek nagyon is végesek külö­nösen most- amikor fokozottab­ban kell takarékoskodni. A kép teljességéhez tartozik, hogy az utóbbi időben megszapo- ródtak a biztató hírek is. Mind több helyen épül sok minden tár­sadalmi munkával. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több helység­ben és szinte naponta többen és többen látják: amit együttes erő­vel létrehoznak- az a közösségé s egyben minden, közvetlenül vagy közvetve érdekelt helyi lakosé, állampolgáré. Azon ■ fáradoznak, hogy mind több legyen a -,mienk”, a szűkebb vagy nagyobb közösség gé- , Mindinkább így van ez a válla­latok. szövetkezetek vagyonával is. Gyökeret ver az a felfogás, hogy a gyárból eltűnő szerszá­mok. a szövetkezet „kintfelej­tett” és lassanként elfogyó termé­kei — személyes kárt is jelente­nek. Ami szőrén-szálán elvész. azt valahogyan pótolni kell, s ez ép­pen a becsületes emberek rovásá­ra megy. • A KÖZÖSSÉGÉRT tenni haj­landó ember nem a maga részét félti; közkincsnek tekinti azt- ami van, s nem hagyja, hogy közpré­dává váljék. Vagyis, ha lassan is- de egészen biztosan megváltozik-a szemlélet: a közösség tulajdonára éppúgy vigyáznak- mint legsze­mélyesebb holmijaikra. V. E. Pótfelvételi vizsgák Hosszú idő óta, először az idén ismét pótfelvételi vizs­gát hirdetett a Művelődési Minisztérium az 1981—82-es tanévre, néhány egyetem és főiskola egyes karaira, illetve szakjaira. . Jelentkezni lehet a • Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki kara nappali tago­zatára, ahol a felvételi vizsga tár­gyai: matematika és fizika (írás­beli és szóbeli); a kohómérnöki kar nappali tagozatára (felvételi Vizsgatárgyak: matematika, fizi­ka, írásbeli, szóbeli); a dunaúj­városi kohó* és fémipari főisko­lai kar nappali tagozatára (fel­vételi Vizsgatárgyak: matemati­ka, fizika, írásbeli,,, szóbeli). Ugyancsak, várják a pályázó­kat a Pollack Mihály Műszaki Főiskola (Pécs) épületgépészeti szak nappali tagozatára, (felvé­teli vizsgatárgyak: matematika, fizika, írásbeli, szóbeli), a szili- kát-vegyipari gépész szak nappa­li tagozatára (felvételi vizsgatár­gyak: matematika, fizika, írásbe­li, szóbeli), a Pénzügyi és Szám­viteli • Főiskola vállalatgazdálko­dási szak külkereskedelmi szak­ágazatának nappali és esti tago­zatára. (Felvételi vizsgatárgyak: matematika, írásbeli és szóbeli és politikai gazdaságtan vagy történelem, . írásbeli, szóbeli). A felvételi vizsgán orosz és.— vá­lasztás szerint — német vagy an­gol nyelvből is, számot kell ad­niuk tudásukról a diákoknak. A választott idegen nyelvet a felvé­teli kérelemben közölni kell. Pót- felvételi lesz a vállalatgazdálko­dási szak mezőgazdasági ágaza­tán, (Zalaegerszegen) is, a nap­pali tagozaton. Itt a felvételi vizsgatárgyak: matematika és politikai gazdaságtan, vagy tör­ténelem. A nappali tagozatokra 35 évnél fiatalabb — a pénzügyi- és szám­viteli főiskola esti tagozatára kor­határ nélkül —, középiskolai érettségivel rendelkező .-pályázók jelentkezhetnek, függetlenül attól, hogy az idén pályáztak-e valami­lyen 'felsőoktatási intézménybe vagy sem. Akik az idén már részt vettek valamilyen felsőoktatási intézmény felvételi vizsgáján, most új jelentkezési lap kitölté­se nélkül, írásban jelezhetik to­vábbtanulási szándékukat, amely­hez mellékelniük kell az előző felvételi vizsga eredményéről szó­ló értesítést. Aki ebben az évben még nem jelentkezett felsőokta­tási intézménybe, az a megyei nyomtatványboltokban besze­rezhető TÜ 820 r. sz. nyomtat­vány kitöltésével jelentkezhet, önéletrajzot, és középiskolai érett­ségi bizonyítványt is kell hozzá mellékelni. Az idén már felvételizettek a felvételi vizsgatárgyak megegye­zése esetén kérhetik a teljes fel­vételi eredmény, vagy részleges egyezés esetén az egyik tárgy eredményének elfogadását, előb­bi esetben felvételi vizsgát nem kell most újból tenniük, egy tárgy beszámítása esetén pedig csak a másik tárgyiból kell felvé­telizniük. Egy felvételi tárgy kü­lön írásbeli vagy külön szóbeli eredményét nem lehet figyelem­be venni. , Akik a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnö­ki és kohómérnöki karán, a Du­naújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolai karon, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola épület- gépészeti és szilikát-vegyipari gé­pész szakára jelentkeznek okmá­nyaikat a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanulmányi osz­tályára (irányítószám: 3515 Mis­kolc, Egyetemváros) küldjék, au­gusztus 2-ig. Az írásbeli vizsgá­juk a nehézipari műszaki egye­temen lesz, ha jelentkezési anya­gukat e határidőre benyújtották, augusztus 6-án 10 órakor mini­den -külön értesítés bevárása nél­kül a nehézipari műszaki egye­tem tanulmányi osztályán jelen­jenek meg. Aki'k az ország távo­labbi részeiről érkeznék és je­lentkezési anyaguk benyújtása­kor szállásigényüket jelezték, té­rítés ellenében elhelyezést, ellá­tást ’kaphatnak. A szóbeli vizs­gákra ezt követően két héten be­lül kerijl sor, a megpályázott in­tézményekben. . A Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola vállalatgazdálkodási szak külkereskedelmi szakágazatára jelentkezők felvételi jelentkezé­si anyagukat augusztus 8»ig küld­jék a pénzügyi és számviteli fő­iskola budapesti címére. A felvé­teli vizsgákat részükre augusz­tus 24—29-e között tartják Buda­pesten. A vizsgák időpontjáról és a további tudnivalókról a pályá­zókat az intézet írásban részle­tesen tájékoztatja. A pénzügyi és számviteli főiskola vállalatgaz- . dál'kodási sÁjk mezőgazdasági ágazatára jelentkezők jelentkezé­si .anyagukat augusztus 8-ig a főiskoláN Zalaegerszegi intézetéhez juttassák el: ők augusztus 24—29. között felvételiznek Zalaeger­szegen. (MTI) Lakónegyed gyermekjátszótér nélkül (Tóth Sándor felvételei) Hiába tették szóvá az itt élő emberek már egy évvel ezelőtt, majd az idén is a nyári időszak előtt, ennek ellenére a megyeszék­hely hatalmas lakónegyedében, az Akadémia körút, az Irinyi és a Március 15-e utcák ál­tal határolt területen egyetlen gyermekját­szótér sem létesült. Ez annál is inkább saj­nálatos, mert most már az iskolai nyári szü­net is el fog múlni anélkül, hogy a több száz lakásból kiáramló gyermekhadnak igazi örö­met jelentő játékra módja lenne. Nehéz magyarázatot találni arra, hogy évek óta, amikor az itteni házak többségébe be­költöztek a lakók, miért nem került sor a játszóhelyek — legalább egyszerű homoko­zók, labdázótérségek — kialakítására. Az Akadémia körút centrum felőli oldalán elhelyezkedő Szé- chenyiváros-rész bővelkedik ját­szótereikben, bár ezzel kapcsolat­ban a túlzott betonozást más al­kalommal szóvá tettük. De mégis, itt nyugodtan kiengedhetik a szülők a gyermekeiket, azok ta­lálnak nekik való elfoglaltságot. Felhozható mentségül a -beveze­tőben említett terület hiányossá-; gával kapcsolatosan, hogy a szü­lők a körút másik oldalára is át­kísérhetik a gyermekeiket, ha azok játszani szeretnének. A imun-i kából hazaért, otthoni elfoglalt­sággal bajlódó édesanyáknak azonban erre vajmi kevés idejük jut. Minden szülő örül, ha vala­hol a "közelben szem előtt tudja a gyermeket, és nem kell attól tartania, mint az említett lakó­negyedben mostanság, hogy jobb híján a gépjárművek számára készült és veszélytelennek nem mondható úttesten játszanak a kicsinyek. Aki nem ismerné ezt a körze­tet, annak elmondjuk, hogy egy tízemeletes házakkal körbevett, ötemeletes hosszú házsorokkal is bőven beépült területről van szó, ahol a lakók nagyon becsülete­sen megpróbálkoztak füvesítéssel, virágosikertek létesítésével, s ahol lehetett, fásítottak is. De közte­rületekhez, amelyen vezetékek, csatornák futnak keresztül, nem nyúlhatnak engedély nélkül. Né­hol ugyan csináltak kis „maszek” játszóteret, ez azonban szinte szabálytalan, valamilyen érdekbe — kocsibejáró stb. — mindig be­leütközik. Ha megtörténne á ját­szóterek számára a helyek kijelö­lése, biztosan szívesen segítené­nek, ahogy a kis kertecskéket is szorgosan gondozzák és öntözik a legtöbben. Legutóbb az olvasói levelek kö­• Játszani azért kell valahol..« mert oda, gyermekintézmény épül. A tervek * valóban ezt tar­talmazzák. De egy korábbi tájé­koztatóban a vb előtt az is szere­pelt, hogy addig is, amíg ez fel­épül, füvesítem fogják a területet, ami azonban elmaradt. Így most a testvérvárosról elnevezett impo­záns méretű teret a gyom veri fel, nem -nagy dicsőségére a me­gyeszékhelynek. Általában hadd vessük fel újó­lag: miért nem lehet legalább a fásítást engedélyezni, megkezde­ni ezeken a helyeken, hiszen pél­dául jelen esetben a jövendő gyer­mekintézmény kis lakói számára is jobb lenne majd egy előre fá­sított, mint később beültetésre kérülő' terület, ahol a fák árnyé­kát legfeljebb egy következő ge­neráció élvezheti. Megkésettség jellemzi a mosta­nában épülő lakónegyedeket, il­letve környezetüket, a befejezet­len járdákról, a -kiásott, be nem temetett árkokról, félbemaradt lépcsőfeljárókról stb. most nem is beszélve. De legalább a gyer­mekek, a felnövekvő ■ nemzedék életét tegyük elviselhetőbbé azzal, hogy 'biztosítjuk számukra az ö természetes mozgásukhoz szüksé­ges elemi feltételeket, az egészsé­ges környezetet. T. P. zött szóvá tett panaszra válaszolt a városi tanács egyik osztályve­zetője, de ez nem elégítette ki az érdekelteket/ A válasz során el­sősorban a létesülő nagyobb par­kokat emlegette, a távoleső sportparkot, ami nem a kisgyer­mekeknek készült, a jövendő nagy, szoborral is ékesített lige­tet, amihez még hozzá sem fog­tak, mindez azonban csak az ér­demi Válasz elodázása, hogy fi­noman fogalmazzunk. A látszat az, mintha a város a nagyobb lé­tesítmények, reprezentatív, lát­ványos dolgok megvalósításával törődne és elhanyagolná a kisebb, de a lakosságot nagyon is közel­ről érintő, környezetvédelmi szempontból sem mellékes gyer­mekjátszóterek, f ásított terüle­tek létesítését a lakónegyedek szerves tartozékát. A válaszban az is szerepelt, hogy például a Szimferopol tér azért maradt évek óta csupaszon, FT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom