Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1981. július 25. BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI: • A régi hangárokban nem férnek el teljesen a gépek, így a hajtóműveket a szabadban kell javítani. Ünnep után Ferihegyen Tavaly ünnepelte 30 éves fennállását a Ferihegyi repülőtér. A háború után itt építették Közép-Európa egyik legkorszerűbb repülőterét. 1950- ben szállt fel az első gép. öt U—2-bŐl állt akkor a géppark. összesen 120 utast szállíthattak Budapest és a kilenc megye- székhely között. A repülőgépek againál kkal jobban ni voltak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, de arra is akadt példa, hogy a légibázis azért nem fogadhatott repülőgépeket, mert a reptér épületét bérbe adták. Az 50*es évek végén, megkezdődött a légiközlekedés nagyarányú • Az új központi irányítótorony, amelyet a két pálya között helyeznek el — 12 emelet magas lesz. fejlődése, megjelentek a korszerű repülőgépek is”X*3'av'úló vasüfl"KozreEeäes le^1" hetővé tette a belföldi légi járatok megszüntetését. A 70*es években tömegközlekedéssé váló repülés felvetette Ferihegy fejlesztésének kérdését. 1980-ra a reptér évi utas, forgalma elérte az 1,8 milliót. Ma rekordnapokon 15 ezer utas is megfordul'Ferihegyen, ami óránként 25 gép érkezését vagy indulását jelenti. A 30 éves öregedés következtében — bár kétszer is bővítették az épületeket — Ferihegy elérte használhatóságának végső határát. A biztonságos forgalom csak állandó toldozással, ' foltozással volt fenntartható. A Minisztertanács 1977-ben rendelkezést hpzott. hogy a már meglevő repülőtér mellé újabbat kell építeni. A 6 és fél milliard forin- ’ros*^^Esegű~SsŐ' üfem építkezéseinek félidején már túl vagyunk. Megvalósult az • ország egészére kiterjedő műszeres repülőirányítás. Már építik az új futópályát, amely 3700 méter hosszú lesz. Készülnek az ehhez kapcsolódó fénytechnikai, rádiónavigációs és meteorológiai berendezések. 1983-tól az új pálya alkalmas lesz a polgári repülés jelenleg ismert ősz- szes géptípusának fogadására. Űj hangár is épül, hogy a jö-- vőben a gépeket, közvetlenül a forgalom mellett, itt Budapesten javíthassák. A beruházás első ütemét 1982- re kell befejezni, de légiközlekedésünkben a későbbiekben is jelentős fejlődésre számíthatunk. Hírek a Vajdaságból Kanizsai írótábor Szeptember 15. és 19-e között rendezik meg a jugoszláviai Kanizsán az immár hagyományos, s az idén 29. Kanizsai Irótábort: a vajdasági írók, költők, esztéták, nyelvészek, kritikusok, közírók seregszemléjét. Magyarországon kívül nyolc európai államból, valamint Kínából, Mongóliából és Tunéziából érkeznek ide vendégek. Eddig ötvenketten jelentkeztek, de még várnak a tengerentúlról is néhány meghívott irodalombarátot, A fennállásának 900. évfordulójához közeledő Ti- sza-parti településen egy hétig tartó írótáborozás keretében Horgoson, Palicson, Törökkanizsán és Tóthfaluban Is rendeznek író- olvasó találkozókat. A vajdasági literátorok igen népesnek és érdekesnek ígérkező találkozóján emlékeznek meg többek között Cseh Károly kommunista író-publicista 90., Csuka Zoltán író, költő és műfordító esztéta 80., Majtényi Mihály ugyancsak 80., valamint Urbán János író-újságíró 60. és Major Nándor író 50. születésnapjáról. Szeptember 15-én este, a kanizsai József Attila könyvtár olvasótermében elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után Vite- zoslav Hronec, a Vajdasági Írók Egyesületének elnöke és Bálint Rudolf, az irótábor szervezőbizottságának elnöke nyitja meg az írótábort. Magyartanárok lesznek Az újvidéki Magyar Szóban olvastuk, hogy az eszéki Pedagógiai Egyetemen az 1981—1982-es tanévben végérvényesen megkezdik a magyartanár-képzést. Egyelőre húsz egyetemi hallgató felvételét határozta el és hirdette meg a Horvátországi Magyarok Szövetségének iskolabizottsága — Merki Ferenc oktatásügyi tanácsos javaslatára. Szlavóniából, Baranyából — a Bácskából és a Bánátból — várják a jelentkezőket. A szövetségi határozattal a horvátországi magyartanárkáp- zés egyre égetőbb gondja enyhül majd lényegesen, s természetesen a magyar nyelv oktatásával ugyanakkor teljesülhet a magyar anyanyelvű diákok, í s nem utolsósorban a magyarájkú szülők régi óhaja is. Csak Szlavóniából és Baranyából nyolc község érdekelt; ezért halaszthatatlan a magyar tanszék megnyitása Eszéken, a Pedagógiai Egyetemen, mégpedig négyszemeszteres tanulmányi idővel. A munka megindítása után-'“--" mint olvashatjuk — a jugoszláviai magyarok nagy körültekintéssel szerkesztett .napilapjában — tovább kell fejleszteni a tanszéket, meg kell szervezni a magyar nyelvű könyvtárat, a tanulást elősegítő audiovizuális eszközök beszerzését. V- I. NEM ELÉG A BÁNATPÉNZ Jó-e a szerződéses rendszer? Egyre többet hallani annak a rendeletnek a végrehajtásáról, amely lehetővé teszi, hogy az állami vendéglátó vállalát szerződéses rendszerben üzemeltet néhány vendéglőt, cukrászdát. Ennek az a lényege, hogy vendégláíóipari szakemberek szerződésben vállalják, hogy bérbe veszik az üzletet, s azt saját költségükre, hasznukra — a vállalati nyereség befizetésével — működtetik. Három ilyen vendéglátóipari egységet ellenőriztek Kecskeméten azzal a céllal, hogy megállapítsák: eleget tesznek-e a szerződésben vállalt kötelezettségüknek? A vizsgálat jó tapasztalatokkal zárult, vagyis mindhárom helyen betartják a vállalt kötelességeket, sokat tesznek a vagyonbiztonság érdekében, nem szolgálnak ki ittas embereket, fiatalkorúakat’ Például a Jófalat vendéglő bérlője — nevezzük így — nagy gondot fordít az üzlet tisztaságára, higiéniájára, az udvarias és szolgálatkész kiszolgálásra. Az étlapon — s talán ez a lényeg — igen változatos ételféleségeket tüntetnek fel, amelyek kaphatók is, sőt, bizonyos engedményeket is adnak. Ilyenek: három adag étel után 10 százalékos kedvezmény. A szendvicseknél 21, a büféáruknál 15 százalékos a kedvezmény. Az ellenőrzők azt is megállapították, hogy jó a bolt áruellátása, amely abból származik, hogy a bérlő bárkitől megvásárolhatja a nyersanyagot, nem szorul állami ellátásra. Mindebből következik, hogy a szerződéses forma itt beváltotta azokat a reményeket, amelyeket a fogyasztó érdekében tápláltak. A megyei vendéglátó vállalat az idén 15 üzlet bérbeadását hirdette meg két alkalommal. Erre tizenhat pályázat érkezett be, de közülük, négy üzletre senki sem akart szerződést kötni. Végül is Baján három, Kiskunfélegyházán egy, Kecskeméten öt üzletre kötöttek szerződést. Mi lehet az oka annak, hogy ez az új forma nem terjed jobban a megyében? Talán az, hogy nagyon új még, s így félnek tőle. Sokan nem értik, hogy az átalánydíjat milyen időközönként kell fizetni. Sokan azt hiszik, hogy ez egyszerre történik, ám az átalánydíjat megegyezés szerint fizetik, a vendéglátó vállalat esetében havonta. Akadnak aztán más okok is, például az ügyeskedés. A rendelkezés tulajdonképpen lehetővé teszi a gebinhaszon megcsapolását, amit jól tudnak az állami üzletben dolgozó eladók, kiszolgálók. Nézzük cask: a felszolgálók, akik gebinben dolgoznak, ragaszkodnak az üzlethez, hiszen ismerik a forgalmát, ezért, amikor azt meghirdetik, esetleg komolytalanul rálicitálnak mindaddig, amíg egy kívülről jött, talán komoly bérlő ki nem esik. Utána valamilyen okra való hivatkozással visszalépnek. Számításból vagy azért, mert nem ismerték meg időben és kellően azokat a feltételeket, amelyeknek később eleget kellene tenniük. A visszalépés gyakorlatilag elviszi a bánatpénzt, azaz a licitáláskor leteendő tízezer forintot. De mit számát a tízezer forint, amikor a gebinhaszon — ennél jóval magasabb összeg — megmarad? A rendelet lehetővé teszi az ismételt meghirdetést, ám ez nehézségekbe ütközik. Vajon miért?'Ez nyáron jelentős forgalomkiesést, tervteljesítés-lemara- dást okozna, s érzékenyen érintené a vállalatot. Nyilvánvalóan a . rendelet alkotói erre nem gondoltak. Éppen ezért jó lenne, ha azt módosítanák: aki* nem veszi komolyan a licitet, szerződéskötést, az egy ideig, évekig ne bérelhessen üzletet. A bánatpénzt is fel lehetne emelni, akár a duplájára, vagy háromszorosára. A szerződéses rendszer meghatározott esetekben és feltételekkel, mint már fentebb említettük, mind a fogyasztók, mind a bérlő és az állami vállalat számára előnyös. A fogyasztó változatos, jó és olcsó ételeket kaphat egy kulturáltabbá váló vendéglátóipari egységben. Hiszen ez a bérlő személyes érdeke is, akinek ugyanakkor lehetősége nyílik a forgó- és állóeszköz-használati díj havi kifizetésére, a forgalom növelésére: ha a forgalmi adó eléri a felső határt, lehet módosítani, vagyis a fizetési kötelezettség nem növekszik mindenen túl progresszíven. A vállalat is jól jár, mert az állami eszközök bérbeadása; a forgalom után járó nyereség olyan módon kerül hozzá, hogy nem neki kell létszámról, az üzlet felújításáról, karbantartásáról gondoskodnia. A rendelet jó’ hiszen kölcsönösen előnyös. „Csupán” jobban kellene élni vele. És megéri a nem mindenki számára áttekinthető jogszabályok előzetes, alapos ismertetése is. Ügy tűnik, a megyei vendéglátó vállalat tovább szorgalmazza .ezt a lehetőséget: ősszel újabb szerződéses rendszerű vendéglők állnak majd a fogyasztók rendelkezésére. Gémes Gábor SOK JELENTKEZŐ - ÁSATÁS, GYŰJTÉS + ELMÉLET Augusztusban nyit a honismereti tábor Igazi ásatáson is részt vehetnek az augusztus elsején kezdődő kecskeméti honismereti tábor régészet iránt vonzódó fiataljai. Reggeltől kora délutánig maguk i % £ kö%r am űls ftdhek , a. „megyeszékhely és Hetényegyháza ’ ’közötti ktizépSÜMntíWpül'éS'TértáráSában. A néprajzkutatás elkötelezettjei is megízlelhetik a terepmunkát. Kecskeméten és környékén gyűjtenek. A gyakorlati képzés melleit jut idő az elméleti alapismeretek elsajátítására, a gyűjtés' módszertani kérdéseinek megbeszélésére. A megyei honismereti tábor szervezői azt remélik, hogy a Kiskunságból, a Bácskából, a Duna mentéről egy hétre összegyűltek hazatérve önállóan is elkezdhetik a helytörténeti, néprajz^, aprómunkát. Ár Megyéi Művelődési-' Központban több érdekes előadásra is 'sor kerül a táborozás keretében. Székely György a kecskeméti, Biczó Piroska a bátmonostor: ásatásokról ad áttekintést. Szenté Tibor, a Tanya című könyv írója is találkozik a továbbképzésre jelentkezettekkel és az érdeklődőkkel. (Az előadások nyilvánosak!) Ismét, halíhatuhk az avarokról és a kunbábonyi leletekről H. Tóth Elvirától; Lükö Gábor is vállalt előadást. A„ néprajzi kiscsoportokat Bodor Géza (kismesterségek, népművészét), Károly■ Anna ■ (nép- - szokások), Sztrinkó István (népi építkezés), Balogh Mihály (földrajzi nevek gyűjtése), Székelyné Körösi Ilona (paraszti társadalom >és életmód). A régészeti csqpor- tot Székely György fogja össze H. N. Dániel József AZ ATOMBOMBA REGÉNYE • Az új hangár több mint 8 209 méteres alapterületével a legnagyobb gépeket is befogadhatja. • A képen az új gurulópálya speciális biztonsági felületének kialakítása látható, Hauer Lajos riportja O) Germán idill atomfizikasok számára A nagy verseny tehát megindult. Ekkor, 1939-ben a német ' atcmfizikusok nem látják reménytelen vállalkozásnak a bomba megkonstruálását. A homéroszi seregszemlét megtartva úgy tűnik, számos élsővonalbelt tudós - sorakozik a horogkeresztes lobogó árnyékába. A maghasadás felfedezője, Hahn, a birodalomban él. A hírek szerint a kutatásokba bevonták a kvantumfizika atyját, Werner von Heisenberget, aki a magfizikában is specialista. Számítani lehetett Max von Laue, Bothe, Walter, Gertach és von Weizsäcker közreműködésére is. Csupa ismert fizikus, akik alapvető felfedezésekkel írták be nevüket tudományunk történetébe. Végül Németországban él a kvantumfizika és atomkutatás olyan nagy öregje, mint Max Planck. Sorolhatnánk még tovább is az elsőrangú csillagokat, de a névsor már így is nyomasztóan hosz- szú az Amerikában dolgozó fizikusok számára. A felsoroltak nagy része fizikai iskolát alapító, jelentős tudósegyéniség. Kétségesnek látszik, hogy az Újvilág felülmúlja-e a tanítómestert, Európát. A Harmadik Birodalom és a német tudósok közti jó viszony — közelről szemlélve — már korántsem látszott olyan felhőtlennek. Két világhíres fizikus, Johannes Stark és a szenilitás révületéből felocsúdó Lénáfd FUlop ugyan a Führerben vélte megtalálni a németség új messiását, a nácik iránt megnyilatkozó rajongásukban azonban a legkiválóbb , szakemberek nem osztoznak. A természet jelenségeit tárgyilagosan vizsgáló tudósok eleve idegenkedtek a germán vórmítosz miaamás lázálmaitól. A szembenállás már az 1933-as, IX. német fizikuskongresszuson megnyilvánult. Stark, a Birodalmi Fizikai- Technikai Intézet igazgatója a totális állam érdekeinek maradéktalan kiszolgálásában jelölte meg a német tudomány feladatát. A vonakodók megfélemlítésére a fenyegetések mennykövét is megzörgette a fizikai kutatások teljhatalmú irányítója. Meglepő gyorsasággal reflektált a hailkszavú,' elegáns Max von Laue, Galileiről és a kutatás szabadságáról beszállt, kínos összehasonlításokra adva alkalmat a késő-középkor és a nemzetiszocialista ízléssel berendezett új-német állam között. Tettéhez jelentős erkölcsi bátorság kellett. Nézeteiben valószínűleg sokan osztoztak azok közül, akik némán figyelték a szellemi golyóváltást, A következő évek során a nácik vajmi keveset tesznek a német tudósok kedvtelenségének eloszlatásáért. A katonai kutatásokat - bőkezűen finanszírozzák, az alapkutatások viszont sorvadnak. A tudomány munkásainak el kell szenvedniük a hatalmi létrára felkapaszkodott, csekély értelmi képességű, kisebb-nagyobb führ.erek becsmérléseit. Számos kiválóság, aki évtizedeken keresztül dolgozott a német tudomány hírnevének öregbítéséért, válik máról holnapra üldözött hontalanná. Ki ne tudná, hogy Lise Meitner, aki harminc éve dolgozik Hahnnal, a siker küszöbéről, a maghasadás felfedezése előtt kénytelen Hollandiába menekülni? Ekkor már a Vilmos Császár Intézet nagytekintélyű igazgatójának minden befolyása is kevés ahhoz, hogy megmentse a koncentrációs tábortól a nem árja fizikust. Ki ne ismerné Max Planck fiának tragédiáját, akit jelentéktelen antifasiszta diákszervezkedésért tartóztatnak le, és fiatal életét mégis hóhérkéz oltja ki? A német atomfizikusok közérzete bizony meglehetősen rossz a háború küszöbén. Túlbecsülte-c dr. Szilárd a Veszedelem nagyságát ? Minderről az óceánon túl meglehetősen keveset tudnak. Tudják viszont, hogy a nácik kiváló módszerekkel rendelkeznek a munkateljesítmény kikényszerítésére. Hallják továbbá a rádióban Hitler egyre ingerültebb kirohanásait, melyekben a titkos fegyverek fenyegetését függeszti Damoklész kardjaként a rettegő Európa^ fölé. A világ' pedig a két háború során megtanulhatta, hogy Germánja titkos föld alatti műhelyeiben gyakran fabrikálnak gonosz meglepetéseket. 1914-ben a titokban előállított óriásmozsár, a Dicker Berta lövedékei söprik el a belga erődöket, jóllehet minden katonai szakértő bevehetetlennek tartatta őket. Anglia emlékezetébe mélyen vésődött az 1917-es,év, melyben az Atlanti-óceánra kirajzott német tengeralattjárók megsemmisítették a kereskedelmi flotta jelentős részét. 1918 nagypéntekén viszont a párizsiak tapasztalhatták, hogy a németeknek még a bukás küszöbén is van energiájuk új fegyverek előállítására. A Saint-Gervais templom hálóboltozatát ütötte át a titokzatos bomba, melynek robbanása 51 vérző tetemmel terítette be a padlatot. A jól őrzött város fölé sem német repülő, sem Zeppelin be nem' szabadulhatott. A becsapódások ütemes ismétlődése fedte csak fel, hogy egy olyan üteg tüzel Párizsra, melynek lő- távolsága négyszeresen haladja meg az Antant legnagyobb ágyúinak hatósugrát. A második világháború során is tanúbizonyságát adták gonosz találékonyságuknak Germánia- fegyverkovácsai. A felderíthetet- len mágneses akna, mely alattomosan átbocsátja a kistömegű aknakutatókat, és csak a megtisztí- tottnak vélt csatornába behajózó nagyobb egységek alatt robban, ' sok fejfájást okozott a brit admi- ralitásnak. A hajszálpontosan célzó zuhanóbombázó, a szárnyasbomba, a nagy lőtávolságú rakétafegyver bevezetése, a füst és láng nélküli lőpor alkalmazása oly kimeríthetetlen feltalálói készséget sejtetett, amelytől méltán rettentek meg a Harmadik Birodalommal harcbán álló nemzetek. Németország általános ipari fejlettsége és az atptnfizikai szakemberek magas felkészültsége alapján joggal tarthattak attól 1939-ben, vagy akár 1944-ben is, hogy a Reich előállítja az atombombát. Ez a jogos, torokszorító félelem készteti a nagy verseny elfogadására az atomfizikusokat. Elő kell állítani az atomfegyvert, mielőtt a németek elkészülnének az első bombával! A háború után kiderül, hogy az ok és okozat tulajdonképpen felcserélődött. Dr. Szilárd kifinomult veszélyérzete ezúttal elébe vágott a lassabban reagáló náciknak. Szilárd már 1939 márciusában indítványozta az atombomba előállítását, viszont Paul Harteck csak 1939. április 24-én teszi meg javaslatát a hadügyminisztériumnak. Az előny azon-* ban nem nagy, és mint látni fogjuk, a németek bizonyos területeken még át fogják venni a vezetést'. (Folytatjuk.)
