Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-21 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyar—szovjet ifjúsági találkozó Kádár János üdvözlete a résztvevökhöz AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 169. szám Ára: 1,40 Ft 1981. július 21. kedd Hétfőn a kora reggeli órákban megérkeztek hazánkba a III. ma­gyar—szovjet ifjúsági barátság­fesztivál komszomolista vendégei. A csaknem 900 tagú szovjet küldöttséget szállító autóbuszok nem sokkal hat óra után érkez­tek meg hazánk keleti kapujába, Záhonyiba. Az ünnepi díszbe öl­töztetett határállomáson Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára és Nagy László, a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára kö­szöntötte a szovjet fiatalokat, akik nevében Dmitnij Filipov. a Kom- szomol KB titkára köszönte meg a meleg fogadtatást. Népviseletbe öltözött záhonyi fiatalok idei bú­zából készült kenyérrel és sóval kínálták a Komszomol KB titká­rát. Ezt követően a 28 autóbusz­ból álló kpnvoj Nyíregyháza irá­nyába folytatta útját. A szabolcsi megyeszékhely utcáit zászlók és plakátok díszítették. A szovjet vendégek következő állomása Nyíregyháza-Sóstó volt, ahol ezernyi nyíregyházi fiatal fogad­ta őket. FELHÍVÁS A LENGYEL NÉPHEZ Befejezte munkáját a LEMP rendkívüli kongresszusa VARSÓ Hétfőn délután Varsóban ha­tározatok elfogadásával, majd Stanislaw Kaniának, a LEMP KB első titkárának zárszavával befe­jezte ' munkáját a Lengyel Egye­sült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. A kongresszus vitáira a párt és az ország sorsáért érzett mélysé­ges felelősségtudat volt jellemző — mondotta Kania, a párt szom­baton újjáválasztott első titkára. — A LEMP-nek sikerült a maga marxi—lenini arculatát megőriz­nie, s az ellentétes irányú kísér­letek meghiúsultak. Kania szerint a rendkívüli kongresszus nagy szolgálatot tett azzal, hogy a vezető testületekbe minden eddiginél több munkást és parasztot választott be. Az elfogadott határozatok alap- gondolatát az első titkár abban ragadta meg, hogy a LEMP le­gyen a szocialista megújulás párt­ja, valamint a szocializmus ellen­ségeivel az ellenforradalmi fe-. nyegetésekkel szembeni harc pártja. E fenyegetéseket nemzeti és állami értelemben egyaránt a legnagyobb és legtragikusabb hi­ba volna lebecsülni. Kania hangoztatta, ideje már, hogy Lengyelország egyszer s mindenkorra normális életet él­jen a többi nép körében. Méltatta az első titkár a LEMP új szervezeti szabályzatát. Ez — mondotta, — megteremti a biz­tosítékokat arra, hogy a párttag­ság a jövőben soha ne veszítse el döntő befolyását a LEMP poli­tikájára. Ezután a pártnak a leg­teljesebb nemzeti összefogás irán­ti óhaját és akaratát emelte ki. Az ország sorsát drámainak mi­nősítve, Kania kifejezést adott a párt ama Óhajának, hogy a kong­resszus utáni' napokban ország­szerte kezdődjék nagyszabású munkajavító mozgalom. Minden lehetségesét és szükségeset meg kell tenni a helyzet javítása ér­dekében — és ez nem parancs, hanem szükség, nem felszólítás „fentről” hanem kötelesség az alapszinteken — hangoztatta. Végül Kania kiemelte, hogy a rendkívüli kongresszus megerősí­tette a lengyel külpolitika, a szö- vetségesi és baráti kötelékek sért­hetetlenségét és változatlanságát. A lengyel külpolitikának válto­zatlanul alappillére a Szovjet­unióval kötött szövetség, a hozzá fűződő .barátság. E szövetség Olyan elveken nyugszik, amelyek a független, a jelenlegi határai között biztonságban élő Lengyel- ország érdekeit fejezik ki. A kongresszus jelszava is összekap­csolta a szocializmus és a nemze­ti függetlenség ügyét: „A szocia­lizmust úgy kell védelmeznünk, mint Lengyelország függetlensé­gét” — mutatott rá zárszavában, Stanislaw Kania. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központ Bi­zottságának első titkára távirat­ban üdvözölte Stanislaw Kaniát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kárát erre a tisztségre történt új- jáválasztása alkalmából. • A LEMP IX., rendkívüli kong­resszusa felhívással fordult a len­gyel nemzethez. A felhívásban egyebek között ez áll: „A haza szükségben van. Mély gazdasági és társadalmi válságot él át or­szágunk. Veszélyben nemzetünk létének biztonsága és államunk jövője. Közös erővel hárhsuk el a Lengyelország fölött tornyosu­ló veszélyeket.” „A mai válság nem a szocia­lista társadalmi rendszer követ­kezménye. Ellenkezőleg — a munkásmozgalom számára min­dig utat mutató szocialista ideo­lógiától való eltávolodás rántotta Lengyelországot a romlásba. Ezért azok az emberek tartoznak felelősséggel, akik a párt és az állam élén állva elárulták eszmé­inket. A párt megszabadul tőlük, és állást foglal szigorú megbünte­tésük mellett. Kész a bűnösök végleges és teljes elszámoltatásá­ra”. „Ma ugyanakkor népünk szá­mára a legfontosabb a válságból való kivezető út megtalálása. Mindazokhoz fordulunk, akik megértik a pillanat jelentőségét. Fogjunk össze. Együtt, a partneri egyetértés szellemében töltsük meg élettel az állam és a gazda­ság megjavításának programját. Lengyelország a mi közös ottho­nunk. Ne engedjük, hogy bárki is elpusztítsa. Akinek drága szocia­lista hazánk jövője, senki ne hiá­nyozzék közülünk e történelmi próbatétele pillanatában.” A délutáni utolsó plenáris ülés jóváhagyólag tudomásul vette a központi revíziós bizottság be­számolóját, valamint a központi pártellenőrző bizottság jelentését. Az ülés elnöke elmondta, hogy a kongresszus, illetve Stanislaw Kania, a KB első titkára több száz üdvözlő táviratot kapott dolgozókollektíváktól és egyé­nektől, továbbá a testvérpártok­tól. Ezt követően Stanislaw Kania mondott zárszót. Miután a központi bizottság el­ső titkára befejezettnek nyilvání­totta a kongresszust, a küldöttek elénekelték az Internacionálét és a lengyel nemzeti himnuszt. (MTI) A NÉPEK BARÁTSÁGÁNAK JEGYÉBEN Holnap kezdődik a Duna menti''Folklórfesztivál Harminckilenc magyarországi és külföldi népi együttes részvételé­vel holnap megkezdődik a VII. Duna menti Folklórfesztivál július 26-ig tartó, nagyszabású rendezvénysorozata. Ezúttal a korábbinál több helység kapcsolódott be a fesztivál rendezésébe. Kalocsán, Baján, Szekszárdon és Decsen kívül Kecskeméten, Pakson és Dunaföldváron is lesznek kiállítások, folklórbemutatók és tanácskozások. Rendezőként csaknem harminc országos és megyei szerv gondos­kodik a fesztivál sikeréről. Szer­dán már napközben megkezdő­dik az eseménysorozat. Baján a József Attila Művelődési Köz­pontban a részt vevő népdalkö­rök tartanak bemutatót, este pe­dig díszbemutatót a1 városi ta­nácsháza udvarán. Kecskeméten a Megyei Művelődési Központban ülést tart a Folklocizmus Bulle­tin nemzetközi tájékoztató szer­kesztősége. Kalocsán a Városi Művelődési Központban fogadják a fesztivál­ra érkezett hazai és külföldi együttesek vezetőit. Délután fél hatkor kezdődik meg a néptánc­együttesek színpompás felvonulá­sa és menettánca, végig az I. Ist­ván úton a fél nyolckor kezdődő nyitóünnepség színhelyére, a Vá­roskertbe, a szabadtéri színpad­hoz. Szvorény János, a kalocsai vá­rosi pártbizottság első titkára kö­szönti az ünnepség részvevőit, majd dr. Korcsog András műve­lődési minisztériumi államtitkár nyitja meg a Duna menti népek együtteseinek immár hagyomá­nyos — béke és barátság jegyé­ben rendezett — nagy seregszem­léjét. Ezt követően a meghívott külföldi, Bács-Kiskun és Tolna megyei együttesek, népművészek adnak ünnepi műsort. Kalocsán csütörtökön, ugyan­csak a szabadtéri színpadon, be­mutatókat tartanak a táncegyüt­tesek, a Városi (Művelődési Köz­pontban pedig találkozón vesz­nek részt a népművészet meste­rei. Baján a népdalkörök és nép­zenei együttesek helyéről és sze­repéről tanácskoznak majd a KÖT A Népzenei Bizottságának nyilvános ülésén, este pedig hazai és külföldi együttesek tartanak bemutatót a víziszínpadon. Szek­szárdon ugyanezen a napon este a népdalkörök lépnek közönség elé. Pénteken Kalocsán a tánc- együttesek bemutatóival, Baján pedig országos honismereti ta­nácskozással folytatódik a feszti­vál. A bajai tanácskozáson egye­bek között a népi kultúrának a közművelődésben betöltött szere­péről lesz szó, s értékelik majd a harmadik honismereti-néprajzi pályázat anyagát is. Kecskemé­ten napközben nemzetközi ta­nácskozáson elemzik a folkloriz- mus fogalmát és jelenségeit, es­te pedig a népművészet mesterei adnak műsort a Megyei Művelő­dési Központban. Szekszárdon és Pakson hazai és külföldi együt­tesek mutatják be műsoraikat. Bemutatókkal folytatódik a szombati program Kalocsán és Baján, Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában pedig a folklorizmussal kapcsolatos to­vábbi előadásokra, vitákra ke­rül sor. Kalocsán a szabadtéri színpadon szombaton este nyolc órakor rendezik meg a fesztivál díszbemutatóját. Dr. Gajdé esi István, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács elnöke ekkor adja át a „Né­pek barátsága" díjakat. A folklórfesztivál rendezvénye­it valamennyi helyszínen kiállí­tások gazdagítják. A munkájukat bemutató mesterek, faragók, pin- gálók, szövők-fonók és korongo- lók áruit mégvásárolhatják majd az érdeklődők. R. M. A fesztiválprogram első esemé­nye az ifjúsági nagygyűlés volt. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Nagy Sándor mondott ünnepi beszédet, a kö­szöntő szavakra Dmitrij Filipov válaszolt. A nagygyűlés a DIVSZ- induló hangjaival zárult. A nagygyűlés után a szovjet if- júkommunisták ismét az autóbu­szokba szálltak és folytatták út­jukat a fővárosba. Borisz Nyikolajevics Pasztuho- vot, a szovjet Lenini Komszomol Központi Bizottságának első tit­kárát, a III. magyar—szovjet if­júsági barátságfesztiválon részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét, valamint a barátságfesztivál szov­jet díszvendégeit — hétfőn dél­előtt fogadta a Ferihegyi repülő­téren Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára. A barátságfesztivál résztvevőit levélben üdvözölte Kádár János, az MSZMP KB első titkára, hang­súlyozva : „A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság együttműködé­se, népeink barátsága napjaink­ban átfogja és áthatja a szocia­lista építőmunka, a tudomány, a kultúra minden területét. Népe­ink internacionalista elkötelezett­ségét legutóbb és legmagasabb fokon a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXVI. kongresszusa fejezték ki, amelyek egybehangzóan, nagy­szerű szavakkal tettek hitet tör­ténelmi barátságunk, szövetsé­günk, együttműködésünk további erősítése mellett. Barátságunk és együttműködé­sünk a magyar és a szovjet embe­rek millióinak, az idősebb és az ifjabb nemzedékek képviselőinek • Borisz Nyikolajevics Pasztuhovot (jobbra), a szovjet Lenini Kom­szomol Központi Bizottságának első titkárát — hétfőn a Ferihegyi repülőtéren Fejti György, a KISZ KB első titkára fogadta. mindennapi közös alkotómunká­jában épül, erősödik, gazdagodik szüntelen. Az eddigi ifjúsági ba­rátságfesztiválok is meggyőzően bizonyították, hogy népeink ifjú nemzedéke internacionalista szel­lemben, hűségesen gondozza, sa­ját hozzájárulásával is gyarapít­ja történelmi örökségét: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának éveiben született, azóta is élő, s az elmúlt 36 esztendőben megbonthatatlan- ná vált magyar—szovjet barátsá­got. Pártjaink mind a magyar, mind a szovjet ifjúságot hazafiságra, szocialista vívmányaink meg­óvására és gyarapítására, ugyan­akkor a népek közötti barátság erősítésére, a béke védelmére ne­velik. Ennek megfelelően a nem-, zetközi életben vívott közös har­cunk középpontjában ma a béke, az enyhülés eredményeinek vé­delme áll. Országaink békepoli­tikája, a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi feszültség csökkenté­se érdekében tett kezdeményezé­sei — amelyeket a világ békesze­rető erői egyetértéssel és támo­gatással fogadtak — reális ala­pot nyújtanak a vitás nemzetközi problémák megoldását, a fegyver­kezési hajsza megfékezését, a le­szerelést, s a kölcsönös biztonság megszilárdítását szolgáló tárgya­lásokhoz.” (MTI) SZÁZEZREK A TELEPÜLÉSSZÉPÍTŐ FÁSÍTÁSRA Eredményes a társadalmi akció a megyében Az emberi környezetre legjob­ban ható tényezők egyike a fa, az erdő, általában a zöldterület. A Hazafias Népfront és más moz­galmi szervek kezdeményezésére, megyeszerte örvendetesen kibon­takozott a tavaszi fásítási akció. Városok, községek tanácsai, vál­lalatok, intézmények, költségve­tési szervek igényeltek cserjét, fa­csemetét, és ültették el a telepü­lések utcáin, terein a kora tava­szi hónapokban. A kecskeméti erdőfelügyélőség Bács-Kiskun megyei körzetében 846 ezer forintnál magasabb ösz- szegű cserjét, suhángot, facseme­tét osztottak ki a 90 tanács, szö­vetkezeit, állami gazdaság, válla­lat, óvoda, iskola és más intéz­mény között. Azért, hogy a nö­vényállomány minél gazdagabb legyen, a korábbi öt, hat helyett a megye két erdőgazdasága 35—40 fa- és cserjefajról gondoskodott. A tavasszal elültetett fák között — a hagyományos erdei fafajo­kon kívül — található már ezüst- hárs, platán, tiszaháti nyár, ma­dárberkenye, júdásfa, nyír, ostor­fa is. A cserjék között az arany­eső, a hóbogyó, a cserszömörce, az aranyfa, a gyöngyvirágcserje és a tujafélék számos változata gazdagította a telepítési anyagot. Bács-Kiskun miegyében a ta­vasszal elültetett, és az őszi idény­ben még földbe kerülő fák, cset- jék értéke minden eddiginél ma­gasabb, meghaladja az egymillió forintot. Mindezzel az állam az erdőfelügyelőség, valamint az er­dőgazdaságok közreműködésével közvetlenül is támogatta a kör­nyezetszépítő társadalmi akció si­kerét. A kecskeméti Városi Tanács 78 ezer forint értékű cserjét, facse­metét kapott elültetésre, ezenkívül a megyeszékhely intézményei, vállalatai is igényeltek 35 ezer forintért, amelyet el is ültettek. Az összeget csak akkor kell visz- sza téríteni, ha a cserjék, facse­meték megeredése nem éri el az 50 százalékos arányt. Sajnos, egyes helyeken a fák, bokrok — kellő felügyelet és gondozás hiányá­ban — kipusztultak. A telepítés utáni rendszeres ápolásnak, öntö­zésnek nem volt ugyanis gaz­dája. A kiskunfélegyházi Városi Ta­nács 45 ezer forint értékű szapo­rítóanyagot szerzett be városszé- pítési célra. Ugyanott több vál­lalat, intézmény is telepített fát, cserjét a tavaszi idényben. Dicsé­retes munkát végeztek ebben az akcióban Dunavecsén, Kunszent- miklóson, Jánoshalmán, Mélykú- ton, Kiskunmajsán, Jászszent- lászlón is. A Tisza menti telepü­lések közül Kécske, Lakitelek és Tiszaalpár lakosságának a mun­kája említésre méltó. Mind a há­rom helyen főként az üdülőkörzet szépítésére -ültettek el sok ezer fát, cserjét, Soltvadkerten pedig a nagyközség ucáin kívül a Vad- kerti-tó és környéke vált szebbé. Balotaszállás, Kerekegyháza, Kalocsa, Kunadacs, Hercegszántó lakossága is nagy igyekezettel vett részt a környezetszépítő munká­ban. A határszéli K&ebián pedig 25 ezer forint értékű cserjét, fa­csemetét ültettek el társadalmi munkában. Nem véletlenül sorol­ta a megyei településfejlesztési verseny zsűrije Kelebiát a leg­jobbak közé. A legkisebbek közé tartozó, de igen szép környezetű Pirtón is 8500 forint értékű cser­jével, facsemetével gyarapította a lakosság a közvagyont a tava­szi társadalmi akció során. A különböző intézmények is részt vettek a községszépítő moz­galomban. Tompán, Mélykúton a templomkertet gazdagították újabb fákkal, cserjékkeL Kecske­méten a Gépipari és Automati­zálási Műszaki Főiskola. Kalo­csán az AFIT és a BÁCSMOBIL csinosította 'környezetét. Izsákon, Dunavecsén a helyi vadásztársa­ság is közreműködött a telepítés­ben. Kecskeméten az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat igyekezett megmenteni a más in­tézmények által elhagyott szapo­rítóanyagot, s elültetni a csóna­kázótó és a kemping körzetében. Óvodák, iskolák dolgozói és a felsőtagozatos diákok szintén ki­tettek magukért. Kecskeméten a Lánchíd és Forradalom utcai is­kola, óvoda környéke lett szebb, Kalocsán, Kiskunfélegyházán is jeleskedtek ezek az intézmények a fásítási munkában. Kétségkívül eredményes volt a tavaszi fásítási idény Bács-Kis­kun megye településein. A munka nagyobbik fele azonban ezután következik. Az értékes fát, cser­jét, a szaporítóanyagot meg is kell óvni, hogy évről évre gyarapodó lombozatával még szebbé vará­zsolja a környezetet, s a portól, légszennyezéstől — a lehetőség szerint — védje az ott élő em­bereket. K. A. • Földszintes, kertes családi otthonok helyén emeletes házak magasodnak a megyeszékhely legújabb vá­rosnegyedében. (Straszer András felvétele).

Next

/
Oldalképek
Tartalom