Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 168. szám Áfa: 1,40 Ft 1981. július 19. vasárnap Leonyid Zamjatyin a szovjet—amerikai kapcsolatokról Willi Brandt moszkvai láto­gatásáról, a szovjet—amerikai kapcsolatokról és az Egyesült Ál­lamok kormányának politikájá­ról beszélt Leonyid Zamjatyin. az Ismert szovjet külpolitikai szak­értő. az SZKP KB osztályvezető­je. szombaton délután, a moszk­vai televízióban, a nézők levelei­re válaszolva. Zamjatyin kije­lentette: vissza kell térni a szov­jet—amerikai együttműködés po­litikájához, ahelyett, hogy a ka­tonai fölény megszerzésére tö­rekednének. Willy Brandt moszkvai tárgya­lásairól szólva Zamjatyin háng- súlyozta: „Arról volt szó, hogy ne engedjék rákényszeríteni Euró­pára a nukleáris rakétafegyver­kezés új, veszélyes fordulóját, amelyet az Egyesült Államok akar kierőszakolni”. Utalva Brandt hazatérése utáni nyilat­kozataira, kiemelte: a nyugatné­met politikus is leszögezte, hogy a Szovjetunió kész az előzetes fel­tételek nélküli és azonnali tár­gyalásra az Egyesült Államok-, kall. KÖRKÉP A HATÁRBÓL A LEMP-KONGRESSZUS TEGNAPI MUNKANAPJA Ülést tartott az új központi bizottság VARSÓ A Lengyel Egyesült Munkás­párt IX.. rendkívüli kongresszu­sa Varsóban — mint jelentettük — pénteken délután és este tel­jes üléssel folytatta munkáját. A pénteki plenáris ülés este kilenc órakor fejeződött be. Szombaton délelőtt a tizenhat probléma-bizottság ülésein foly­tatta munkáját a kongresszus, majd délután háromkor ismét teljes ülés kezdődött. Varsóban ,a tudomány és kul­túra palotájában szombat délu­tán megtartotta első plenáris ülé­sét a Lengyel Egyesült Munkás­párt újonnan, megválasztott, két­száz tagú központi bizottsága. A tanácskozáson, amelyen részt vett a KB 70 póttagja is, Wojciech Ja­ruzelski elnökölt. A KB-ülésnek két napirendi pontja volt. Az el­ső: jelöltek megválasztása az el­ső titkári funkció betöltésére. A második: a politikai bizottság és a KB-titkárság számszerű össze­tételének meghatározása. Mint Jaruzelski emlékeztetett rá, a plénum javaslatairól a kong­resszus dönt majd. A lengyel televízió jelentése szerint a KB-ülésen két személyt jelöltek a KB ejső titkárának tisztségére: Stanislaw Kaniát és Kazimierz Barcikpwskit. Felvé- tődött továbbá Stefan Olszowski és Mieczyslaw Rakowski jelölése, de ők — megköszönve az irántuk megnyilvánult bizalmat — a je­lölést nem fogadták el. Ä KB egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a politikai bizottságnak 12—19 tagja és 2—5 póttagja, a titkárságnak pedig 7—11 tagja legyen. A LEMP-kongresszus 14. szá­mú probléma-bizottságában a párt és a szakszervezetek viszo­nyáról, mindenekelőtt a LEMP- nek a Szolidaritással kapcsolatos álláspontjáról folyt a vita. Sokan fejtették ki nézeteiket arról, hogy milyen magatartást 'tanúsítsanak, milyen feladatokat teljesítsenek a pártnak a Szolidaritásba is fel­iratkozott tagjai. A bizottságban elnöklő M. Ra­kowski miniszterelnök-helyettes egyebek között arra mutatott rá, hogy a Szolidaritással könnyebb együttműködni üzemi, mint re­gionális vagy központi szinten. Itt ugyanis már a szakszervezet­nek az az irányzata érvényesül, amely politikai, gyakorta látniva- lőan kommunistaellenes színezetű törekvéseket vall magáénak. Rakowski szerint a Szolidari­tásban három irányzat létezik. Az elsőt sok millió dolgozó, a Szo­lidaritás LEMP-tagjai képviselik. „Feltételezzük, hogy ezzel az irányzattal van a legnagyobb esélyünk az együttműködésre.” A legerősebb irányzat — mondotta ezután a miniszterelnök-helyet­tes — a második, amelyben rend­kívül eltérő politikai álláspontok Rekonstrukció után a Kiskunhalasi Baroiqfif eldolgozó Vállalatnál Az V. ötéves terv utolsó esz­tendejében lett önálló a Kis­kunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalait, s ka­puin belül ta­valy fejeződött be határidőre, a rekonstruk­ció, amellyel a termelés min­den területét korszerűsítet­ték. Ezt a fo­lyamatot még a Kecskeméti Ba­romfiipari Vál­lalathoz tartoz­va kezdték meg, három­százhetvenmil­lió forintos költségtervvel, exportnövelő hitel fölvételével. A Magyar Nem­zeti Bankkal kötött szerződésben vállalták, hogy évi hatmillió dol­lárral növelik az exportárbevéte­lüket a fejlesztés után, vagyis 1981-gyel kezdődően. Forgách Pé­ter főmérnök arról tájékoztatott, hogy az első félévben a terv sze­rint nőtt a termelés és az értéke­sítés. A rekonstrukció keretében épí­tettek egy ötszáz fonna kapacitá­sú hűtőházat. Óránként nyolc ton­na árut hűt le az új fagyasztó beiendezés, az üzembe helyezett broylercsirke-feldolgozó vonal pe- diij hatvan perc alatt hatezer szárnyason végzi el azt, amit a háziasszonyok késsel és fonróvíz- zel szoktak, ha élő baromfit vá­sárolnak. Állatorvosi laborató­riumra, tmk-üzemre, műszaki raktárra, nyolcszáz személyes új szociális épületire, irodákra, s egyéb, kiegészítő létesítményekre szintén szükség volt. Még tavaly decemberben véget [jr-rn-. ért az utolsó üzempróba is, így január óta már teljes kapacitás­sal termelnek a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalat berende­zései. 1981-ben a kötelezettségek­nek megfelelően, mintegy 25 szá­zalékkal kell több baromfit fel­dolgozni a kollektívának, mint ta­valy. Áz idei feladat kereken 26 ezer tonna, az elérendő termelési érték pedig egymilliárd-kétszáz- ötvenmillió forint, a nyereség- terv 86 millió. Az első félévben jól dolgozott a vállalati közösség, s bebizonyo­sodott, hogy a nagymértékű .ter­melésnövelés terve reális volt, a rekonstrukció megteremtette eh­hez az alapot. A főmérnök el­mondta, hogy az idén 20 száza­lékos termelékenységnövekedésre számítanak a korszerű technoló­giák birtokában. Az éves prog­ramjukból június végéig 6—8 százalékkal többet valósítottak meg, mint tervezték. Kedvezően alakult a nyereség is. Exportra 22 érvényesülnek, és amelyben érző­dik a katolikus egyház befolyása. „ A harmadik irányvonallal, ahol a „KOR” befolyása mértékadó, kizárt a párt és a kormány együttműködése”. A bizottságban az a nézet ala­kult ki, hogy a párt jelenlegi fela­data nem a Szolidaritás elleni, hanem a Szolidaritás megnyeré­séért való harc. A bizottság határozati javasla­tot tett a kongresszusnak. Ebben egyebek között az áll, hogy a 70-es években csői tkent a szak- szervezeteknek a társadalomban betöltött szerepe. A párt vezetése ebben az időszakban lebecsülte a szakszervezetek alapfunkcióit, nevezetesen a dolgozók érdekei­nek képviseletét és védelmét. A párt most kinyilvánítja jószándé­kát és azt. hogy partneri viszony­ra törekszik a szakszervezeti moz­galommal, amelynek a maga ré­széről a lengyel alkotmányra és a szakszervezetek alapszabályza­tára támaszkodva kell tevékeny­kednie. Elhatározták .hogy kötelezik a szakszervezetekben dolgozó párt­tagokat: legyen számukra irány­adó u LEMP szervezeti szabály­zata, nyerjék meg a dolgozókat a párt programjának „Egy párt­tag sem békülhet meg azzal, hogy', bármely csoport ellenzéki szerve­zetekké próbálja formálni a szakszervezeteket.” A LEMP kongresszusa folytat­ja munkáját (MTI) Jól halad a búza betakarítása A tervezettnél több meggyet vásároltak fel Az időjárás az elmúlt napokban továbbra is kedvezett a kalászosok betakarításának. Alig 1—2 milliméter csapadék hullott, amely kevesebb a sokéves átlagnál. Napfényben gaz­dag, magas hőmérséklet és páratartalom jellemezte az elmúlt hetet. • A Borotai Termelőszövetkezet­ben a napokban befejezik 806 hektárról a búza betakarítását. A négy Claas Dominátor megfelelő időjárás esetén kora reggeltől késő estig, naponta 250 tonna termést helyez biztonságba. A kombájnosoknak kiviszik az ebé­det, uzsonnát ingyen kapnak és a tábla végén hűtött üdítő ita­lokról gondoskodnak számukra. Képünkön a négy Claas Domi­nátor, vezetőik Tóth László, Tóth Ferenc, Kajszi László és Fábrik Lajos. A búzát a hét végéig a vetéste­rület 87 százalékáról takarították be. Üjabb gazdaságok fejezték be a kenyérnek való aratását. A Bácskában és a Duna mellékén még mintegy 10 százalék van hát­ra. A körzet 59 termelőszövetke­zetéből csak tizenötnek marad a jövő hétre betakarítani való. A termésátlagok rendkívül különbö­zőek. A felszőszentiváni és a faj- szi Kék Duna Termelőszövetke­zetben hektáronként 5 tonna kö­rüli a hozam. A közös gazdaságok­ra továbbra is jellemző az együtt­működés, elsősorban a bajai já­rás területén segítik egymást. A csátaljai Üj Tavasz Termelőszö­vetkezet 4 kombájnja arat Her­cegszántón. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet két arató­cséplő gépe, szállító járműve, és bálázója dolgozik a dávodi Au­gusztus 20. Termelőszövetkezet­ben. Az anyagi, műszaki ellátásban továbbra sem javult a helyzet. Az üzemanyag-ellátás folyamatos. A tapasztalatok szerint a nyári betakarítási munkák szervezetten haladnak. A nagyüzemek jelentős mértékben segítik a kistermelő­ket is a betakarításban. Külön brigádokat, illetve betakarító gé­peket jelöltek ki erre a célra. A tompái Kos5uh Termelőszövetke­zet mintegy 30 kelebiai, a homok- mégyi Aranykalász pedig a helyi kisgazdák gabonájának betakarí­tásában működik közre. A több éves gyakorlat alapján kialakult a nemzetközi együttmű­ködés is. A csehszlovák mezőgaz­dasági nagyüzemek jelenleg há­rom termelőszövetkezetben segítik elő a gyorsabb betakarítást. Bát- monostoron két kombájnjuk és ugyanennyi tehergépkocsijuk, Bácsbokodon két tehergépkocsi­juk segít a munkában. Herceg- szántón pedig egy tehergépkocsi és két kombájnvezető dolgozik a búzatáblán. Valamennyien a nagykürtösi járásból jöttek. Itt • Egy kis tapasztalatcsere. Tóth László (jobboldalt) szakmai segítsé­get ad Fábrik Lajosnak, aki idén másodszor vesz részt a gabona be­takarításában. később érik a gabona és a három termelőszövetkezet kombájn­munkával adja vissza a segítséget. A kalászosok felvásárlása jól halad. A legutóbbi összesítés sze­rint a vállalat mintegy 90 ezer tonnát vett át. Az átvevőhelyekein a lehetőség szerint a magasabb fizetési kategóriákat alkalmazzák. Előfordul, hogy a jó minőségű ta­karmánygabonáért annyit fizet­nek, mint a gyengébb, étkezési búzákért. Ez nem jelenti azt, hogy a takarmánybúzát étkezési gabo­nává minősítik át, viszont a ter­melők egyértelműen jól járnak, hiszen magasabb bevételhez jut­nak. A bértárolás díját az idén 50 százalékkal felemelték. Az elmúlt napokban megtörtént a burgonya termésbecslése is. Az előrejelzések szerint 15—20 szá­zalékkal magasabb termés vár­ható, mint tavaly. A nyári burgo­nyából a kínálat lényegesen meg­haladja a keresletet. A termelő gazdaságoknál a ZÖLDÉRT Vál­lalat ütemezi a betakarítást, hogy a felvásárlásra kerülő mennyisé­get értékesíteni tudja, mivel hosszabb tárolásra a gumós ter­més jelenlegi érettségi állapotá­ban még nem alkalmas. A mostani időszakban érő gyü­mölcsfélékről szólva, a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályához érkezett je­lentések szerint a meggy felvásár­lása befejeződött, a tervezettnél többet vettek át. A nyári almából az átlagosnál jobb a termés. Meg­indult a sárga- és görögdinnye át­vétele. Sárgadinnyéből már me­gyén kívüli szállítások is történ­tek. Erik a barack. A ZÖLDÉRT az exportszállításon kívül ipar­vállalatoknak is küld feldolgozás­ra. K. S. ipigL • Az új feldolgozóüzem és a hű­tőház épülete. (Méhes! Éva felvé­telei) százalékkal szállítottak több csir­két, pecsenyekacsát, kövér- és da­rabolt libát. Mennyiség tekinteté­ben a csirke állt az első helyen a növekedésben. A halasi vállalat főmérnöke ar­ról tájékoztatott, hogy az éves tervük megvalósításához elegendő élőbaromfi felvásárlására kötöttek szerződést. A dolgozók szeretik az új, korszerű technikai eszközöket, amelyek jobban képzett munká­sokat kívánnak, mint a régiek. Ezen a téren maradtak még ten­nivalók a vállalatnál. A termelő- eszközök maximális kihasználása érdekében az emberek egy részét 'továbbképezik, egy-két poszton pedig személycserét alkalmaznak a termelékenység további fokozás sa érdekében. A. T. S. Nagyon sokan vagyunk így, tehát általánosítható a gon­dom, illetve már nem is gon­dom, mert megszoktam, hogy mindennap csaknem egy órát töltök buszon munkába menet, onnan jövet. Szinte gombostű- nyi hely sincs, zsúfolt a kora reggeli, délutáni kocsi. Külö- nősen télen, |még álmosak, szót- lanok a koránkelök. Sajnálom a reggel hat körül velünk együtt utazó két-három-négy- éves gyerekeket, akik édesany­juk ölében bóbiskolnak. Viszik őket bölcsődébe, óvodába. Ko­rán hozzá kellett szokniuk az ötórai keléshez. Estefelé pedig az autóbuszokon nemcsak a gyerekek, hanem a jókorára megpakolt szatyrok is húzzák a mamák karját. Ez sem irigy­lésre méltó. Hogy miért hozom föl mind­ezt? Mert valahányszor kisebb településeken, falvakban járok, úgy érzem, sok tekintetben nyugodtabb körülmények kö­zött lakhatnék egy kertes csa­ládi házban. Félreértés ne es­sék, tudom, hogy ott sem gond­talan az élet. De városi lakos létemre bizton állíthatom, hogy kisebb településre költözve, egy csomó problémámtól meg­szabadulnék. Példám is van rá: az egyik ismerősöm, aki kisköz­ségben körzeti orvos, a vilá­gért sem költözne be városba. Jól érzi magát ott. És ezzel nincs egyedül. Általános jelenségként ki­mondhatjuk: a községeknek is van már olyan vonzerejük, mint a városoknak. Legyen bár­milyen kicsi is az a falu, ma már ki mondaná el róla pél­dául azt, hogy isten háta mö­götti hely. Nincs ilyen. S miben is nyilvánul meg az előbb említett vonzerő? Kezd­jük ott, hogy reggel meg dél­után a kisebb települések la­kosainak a helybeli munkahely­re nem kell egy órát autóbu- szozni. Városi méretekhez ké­pest közel van a bölcsőde, óvoda, iskola is. Aztán egy napon sem lehet említeni a lakótelepi lakás és a családi ház nyújtotta kényelmet. A falvak kereskedelmi, egészségügyi ellátására sem lehet panasz, különösen akkor nem, ha megint viszonyítunk. Mert tessék csak megnézni, hogy egy városi új lakótelep­nek, melynek lélekszáma kö­rülbelül egy-egy falué, hány élelmiszerüzlete van, hány körzeti orvosi rendelője — jó, ha egy.,. Maradjunk még az összeha­sonlító példáknál: Bajának je­lenleg ötvenvaláhány kilomé­ternyi földútja van. Bács-Kis- kun megyében nincs olyan község, ahol a' főút ne lenne szilárd burkolatú. Több ezer kilométer járda épült az el­múlt ötéves tervidőszakban a kisebb településeken — igaz, főként társadalmi összefogás­sal. S ez utóbbival kapcsolatban azt se hagyjuk ki, hogy egy falu 2—3—4 ezernyi lakosá­nak együttgondolkodásában, cselekvésében milyen hallat­lan erő van. Ismerik egymást, ismerik közös gondjaikat az emberek, s ezeken közösen változtatnak. Jó lehetőséget ad ezek megtárgyalására például a falugyűlés, de nemcsak ilyen hivatalos fórum, hanem a kö­tetlenebb beszélgetésekre is módot adó művelődési ház, he­lyi könyvtár, amelyekkel a ki­sebb települések is szinte ki­vétel nélkül rendelkeznek. S például színházba sem kell bejárni a városba, helybe jön a társulat az előadásokkal. Mindez komoly megtartó erőt jelent a községeknek. S itt, Bács-Kiskun megyében is egyre többen élnek ezzel az „erővel", s nem cserélik fel a falusi életet a városival, amik között tulajdonképpen nincs is nagy különbség. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom