Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

p VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BEFEJEZŐDTEK MMAGYAR—GÖRÖG TÁRGYALÁSOK Lázár György hazautazott Athénből ATHÉN Szerdán délelőtt befejeződtek Athénban a magyar—görög kor­mányfői tárgyalások, és a nap fo- • lyarnán véget ért Lázár György- ' nek, a Minisztertanács elnökének hivatalos görögországi látogatá­sa. A szerdai megbeszélésen — amelyen Lázár György és Geor- giosz Rallisz mellett ismét részt vett a magyar kormányfő kísére­te, és a görög tárgyaló delegáció is — a nemzetközi helyzetet te­kintették át. Egyetértőén hang­súlyozták a béke és az enyhülés eredményeinek megvédésére, a fegyverkezési hajsza visszafogá­sára irányuló erőfeszítések szük­ségességét, és kifejezték remé­nyüket, hogy a madridi találko­zón egyértelmű döntés születik az európai leszerelési értekezlet ösz- szehívásáról. Egyetértés alakult ki a két mi­niszterelnök között abban is, hogy a nagyhatalmak különleges szerepe, felelőssége mellett a kis államoknak is megvan a maguk felelőssége a béke, a biztonság megőrzésében, és különösen vo­natkozik ez a háborúról és a bé­kéről egyaránt nagy történelmi tapasztalaitokkal . rendelkező európai kis államokra, így Ma­gyarországra és Görögországra is. A kormányfői találkozón közös .közleményt fogadtak el. Lázár György hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Georgiosz-Ralliszt, a Görög Köz­társaság miniszterelnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Konsztantin Karamanlisz, a Gö­rög Köztársaság elnöke szerdán hivatalában fogadta Lázár Györ­gyöt. A Minisztertanács elnöke átadta Kádár János és Losonczi Pál üdvözletét a görög államfő­nek, majd szívélyes hangú esz­mecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a magyar—görög kap­csolatok néhány időszerű kérdé­séről. A nap folyamán Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Theoharisz Rendisz kíUügyminisz- tériumi államtitkár kicserélte a két ország között korábban meg­kötött jogsegélyszerződést meg­erősítő okiratot, valamint a tudo­mányos és műszaki együttműkö­désről ugyancsak korábban alá­írt egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzéklet. A találkozón, amelyen részt vett Arisztidisz Kalancakosz ke­reskedelmi miniszter is, az üz­letemberek részletesen érdeklőd­tek a magyar gazdasággal, válla­latokkal való együttműködés le­hetőségéi és formái iránt. A hivatalos tárgyalások befe­jeztével Lázár György és kísérete az Athéni Nemzeti Múzeumban megtekintette az ókori görög mű­vészetet reprezentáló gyűjtemény egy részét. * A Minisztertanács elnöke és kí­sérete szerdán este hazautazott Görögországból. Az athéni Hel- linikon repülőtéren Georgiosz Rallisz miniszterelnök, a görög kormány több tagja, számos hí- „ vatalos személyiség és a magyar nagykövetség tagjai búcsúztatták a magyar vendégeket. A két or­szág himnuszának elhangzása után a görög kormányfő a külön- gép lépcsőjénél vett búcsút Lá­zár Györgytől. (MTI) , XXXVI évi. 165. szám Ám: 1,40 Ft 1981. július 16. csütörtök Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szerdán látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. Találkozott a szerkesztőség ve­zetőivel, tájékozódott a lap mun­kájáról, elvtársi beszélgetést foly­tatott időszerű poHitikai kérdések­ről, és megtekintette az új ofszet­nyomású lapkészítés szerkesztő­ségi létesítményeit. (MTI) HAVASI FERENC FELSZÓLALÁSA A LEMP kongresszusa folytatta munkáját VARSÓ Szerdán dálélőtt a központi bi­zottság beszámolója fölötti vitá­val folytatta tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. Ezt megelőzően a reggeli órák­ban a küldöttek zárt munkata­nácskozást tartottak, ahöl elsősor­ban a központi bizottság első tit­kári funkciójának betöltéséről, il­letve az első titkár megválasztá­sának mikéntjéről volt szó. Hatá­rozat született arról, hogy az első titkári tisztre az újonnan megvá­lasztandó központi bizottság állít jelölteket. E jelöltek elfogadásá­ról a kongresszus'nyílt szavazás­sal dönt, majd titkos szavazással választja meg az első titkárt. A párt új vezetője egyidejűleg tag­ja lesz a KB politikai bizottságá­nak is. A munkaülésen a küldöttek meghatározták a központi vezető szervek megválasztásának mód­ját. A KB tagjait és póttagjait a központi revíziós és központi párt­ellenőrző bizottság tagjait és pót­tagjait a kongresszus választja meg titkos szavazással. További eljárásbeli döntések is születtek: a politikai bizottság tagjainak, a titkárság tagjainak és a KB titkárainak számát — a KB javsalatára — a kongresszus határozza ideg, nyílt szavazással. A tagok és titkárok személyéről a KB dönt, titkos szavazással. A tanácskozás első napján, a referátum után a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a kongresszuson 1955 küldött vesz részt, akiknek több mint kétharmada szellemi dolgo­zó, 22,3 százaléka munkás és va­lamivel több mint 10 százaléka paraszt — jórészt egyéni gazdál­kodó. A testvéripártok képviselői kö­zül kedden elsőként Viktor Gri- sin, az SZKP küldöttségének ve­zetője, a PB tagja szólalt fel. A bevezetőben utalt az SZKP KB- nak, a LEMP KB-hoz, a közel­múltban küldött levelére, majd hangsúlyozta: „Az a véleményünk, hogy a lengyel kommunistáknak, Lengyelország dolgozó népének kell kivezetnie az országot a vál­ságból. Pártunk, s a szovjet em­berek azonban nem maradhatnak közömbösek, ha egy testvéri szo­cialista országban a szocializmus sorsáról van szó. Az ilyen inter­nacionalista álláspont jelentősége annál is nagyobb, mert Lengyel- ország azimperializmus tömeges méretű politikai és ideológiai nyo­másának célpontja lett.” Viktor Grisin a továbbiakban rámutatott, hogy a szocializmus vívmányainak elismerése nem je­lenti az elkövetett hibák igazolá­sát, s tolmácsolta 'pártja meggyő­ződését: „A lengyel kommunisták képesek arra, hogy helyreállítsák (Folytatás a 2. oldalon.) Az óvodák munkája iskola-előkészítő Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a Bács- Kiiskun megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Napirendjén több közérdekű téma szerepelt. A testület megvitatta a Hajós nagyközség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tevékenységéről előterjesztett beszámolót, amely részletesen foglalkozott a helyi hatósági munkával, az Oktatás, a közművelődés és az egészségügy fejlesztési eredményeivel, a soron következő feladatokkal, _ gondok­kal és problémákkal. A végrehajtó bizottság határo­zatában megállapította egyebek között, hogy a hajósi tanács ki­emelkedően jól és eredményesen működik együtt más szervekkel, s ennek eredményei a fejlesztés szá­mos területén megmutatkoznak. A határozat a továbbiakban meg­fogalmazza mindazokat a legfon­tosabb teendőket, melyek a helyi tanácsra hárulnak. Második napirendként a me­gyei művelődésügyi osztálynak az óvodák iskola-előkészítő munkájá­ról, az intézmények személyi és tárgyi feltételeiről szóló tájékoz­tatót hallgatta meg a végrehajtó bizottság. Az elhangzottakból ki­tűnik, hogy az óvodahálózat fej­lődése a megyében az utóbbi nyolc-tíz éV alatt gyorsult meg: 1972-ben még csak 14 160, 1980­ban már 25 400 kisgyerek járha­tott óvodába. Az intézmények je­lentős része azonban — különösen a városokban, főként pedig Kecs­keméten —, túlzsúfolt. Az óvodahálózat bővülésével egyidejűleg fokozatosan javultak a személyi feltételek, is. Az óvó­nők több mint 94 százaléka ren­delkezik ma már képesítéssel. A mennyiségi fejlesztés, a működé­si feltételek javítása mellett nagy gondot fordítottak az óvodai ne­velési program követelményeinek a teljesítésére. Nagy figyelemmel gondozzák a gyerekeket. Egyes óvodákban kiemelkedő eredmé­nyeket értek el az esztétikai ne-, velésben. Általában jónak mond­ható a világnézeti, az anyanyelvi nevelés, a testnevelés. Az utóbbi időben erősödött az óvodáknak a családdal és az iskolákkal kiala­kított kapcsolata. A vita alapján a végrehajtó bi­zottság úgy döntött, hogy részle­tes feladattervet kell kidolgozni az óvodahálózat általános fejlesz­tésére, annak érdekében, hogy az intézmények még- jobban eleget tudjanak tenni iskola-előkészítő funkciójuknak. A vb-ülésen a továbbiakban bejelentéseket tárgyaltak. HOVÁ TŰNT A BURGONYA HÁTTÉRIPARA ? Gazdasági társulással fejleszthető A földművelő emberek sok év­tizedes tapasztalata szerint a pá­ros esztendőkben a gabonafélék, páratlanokban a kapásnövények hoznak jobb termést. 1981 pá­ratlan. A Medárd-napot követő hetekben sorozatos csapadék ál­tatta meg a szántókat, kerteket, erőre kaptak a kapásnövények. Még a később érő kalászosoknak is jót tett. Megyeszerte virágzik a burgo­nya. A korai fajtákat már árusít­ják a boltokban, a piacokon, a nyári burgonyából is bőséges len­ne a kínálat, a kereskedelemnek azonban jelentős óburgonya- készletei vannak. Mi lesz a burgonyával? Ez a kérdés foglalkoztatja a termesz­tőket és a forgalmazókat egy­aránt. Ha olyan a kínálat, akkor miért nem igyekszik a kereske­delem a fogyasztóknak kedvezőbb áron túladni a készletein? A táplálkozási szokások lassab­ban, de mégis változnak. Csök­kent a kereslet. Ez mutatkozik meg a burgonyaértékesítés szá­maiban, nem különben a növény vetésterületének alakulásában. A Duna—Tisza közén emberemléke­zet óta mindig termesztettek bur­gonyát. A mezőgazdaság átszer­vezése utáni esztendőkben 14— 16 ezer hektár között ingadozott a megyei vetésterülete. Az 1970- es évek elejére ez 7—8 ezerre esett vissza. Amikor a közgazda- sági körülmények • változtak, leg­először az állami gazdaságok hagyták abba a termesztését. Máig sincs százalékban kifejez­hető burgonyaterületük. Csupán itt-ott néhány hektár, az üzemi étkeztetés szükségletének fedezé­sére. Tavalyelőtt 6,5 ezer hektáron ter­mesztettek a megyében a burgo­nyát, ebből 1972 hektár volt a szö­vetkezetek nagyüzemi ás háztáji vetésterülete. Az elmúlt évben a az ágazat megyei mezőgazdasági szakigaz­gatás 4,5 ezer hektár burgonyát tartott nyilván. A Homokhátság és a Duna mellék néhány szövet­kezete az 1970-es éveknél szeré­nyebb vetésterületen, de a koráb­binál jóval több burgonyát ter­mesztett a korszerűbb fajták és technológiák alkalmazásával. Az 1970-es évek második felé­ben, a Kecskemét környéki szö­vetkezetek kezdeményezésére, tár­sulás is alakult az ákkor Mező- termék, majd Zöldért, legújabban Bács-Kiskun megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szövet­kezeti Vállalat nevet viselő ke­reskedelmi ■ szerv és több szövet­kezet részvételével. A kapcsola­tok kölcsönös elhidegülése, minde­nekelőtt a gazdaságok ágazati költségeit sem fedező burgonya­árak miatt, nem tudta betölteni hivatását Az 1981 februárban újjáala­kult intenzív buigonyatenmesztő társulás koordinátoraként is 'mű­ködő megyei szövetkezeti keres­kedelmi vállalat a napokban a Duna menti burgonyatermesztő körzet központjában, Dunavecsén szervezett tanácskozást az ágazat helyzetének elemzésére, a beta­karítással, tárolással, a termés megóvásával, értékesítésével ösz- szefüggő teendők egyeztetésére. Ott voltak a szakminisztériu­mok, a párt- és állami szervek, mézőgazdasági üzemek, vállalatok, tudományos intézetek képviselői. A szövetkezeti zöldség-, gyümölcs­kereskedelmi vállalat 14 ezer ton­na burgonya átvételére szerző­dött a társuláshoz tartozó 7 szö­vetkezettel. A termés azonban ennél többnek ígérkezik. A- válla­lat legfeljebb 10 ezer tonnát tud elhelyezni a megyében és a me­gyehatáron túli partnereinél. Az ezen felüli mennyiség for­galmazását viszont nem tudja sa­ját erejéből megoldani. Számít a A megyei szállítási bizott­ság júniusi ülésén a MAV- igazgatóság és a Volán válla­lat jelentése a szállítási telje­sítmények növekedéséről adott számot — az év első négy hó­napjának eredményei alapján. Megállapították azonban azt is, hogy nem mutat ilyen ked­vező képet a fuvaroztatók ra­kodási készsége, ami bizony a tavalyihoz képest romlott. A felszólalók elmondták, hogy a rakodási készség javítását a létszámhiány nehezíti, s arról is beszéltek, milyen vonakod­va hajlandó még a termelő vállalatok jelentős része a korszerű eszközök — konté­nerek, rakodólapok — alkal­mazására. Az elhangzottakat összefog­laló Tohai László, az MSZB elnöke így fogalmazott: „A rakodási készségről már évek óta beszélünk, de sajnos a megyében ennek a készségnek a tendenciája gyengülő, az átlagosnál mindig rosszabb." Nem restelltük a fáradsá­got, s a Petőfi Népében „visz- szalapoztunk” egy esztendő­vel. Tavaly — a fuvaroztatók nyári egyetemén tartott elő­adásában hasonlóképpen szólt erről Tohai László: „Bács- Kiskunban évek óta kedve­zőtlenül alakul a késve rako­dott vasúti kocsik száma. Eves szinten az állásidő mennyisé­ge meghaladja a 700 000 órát, míg a kifizetett kocsiállás­pénz az utóbbi három év át­lagában több mint 23 millió forint. A késett rakodás ob­jektív okain és nehézségein — tehát az infrastruktúra és gé­pi eszközök, valamint az élő­munka hiányán túl, vasút­üzemi, szervezési jellegű hibák is hozzájárulnak a késések előidézéséhez." — Mondotta tehát 1980 nyarán a megyei szállítási bizottság elnöke. De mint láttuk, az idén sem szólhatott a rakodási készség javulásáról. A folyamat irányát megvál­toztatandó határozott úgy a testület, hogy a jövőben min­den ülésen beszámoltat egy- egy fuvaroztatót szállításai­nak, rakodási készségének ala­kulásáról. Célszerűségi szem­pontból — a beszámoltatást a legrosszabb paraméterekkel rendelkező vállalatokkal kez- dik. Az írásban benyújtott számadást az adott vállalat képviselője szóbeli kiegészí­téssel terjeszti elő, s az ezt követő tárgyalás során össze­vetik a fuvaroztató és a szál­lító vállalat azonos témakör­• Vegyszeres permetezéssel óvja a burgonyát a dunavecsei Béke Tsz. (Méhesi Éva felvétele) Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, to­vábbá a SZÖVOSZ segítségére, a hazai szükségleten felüli mennyi­ség exportjában. A Bács-Kiskun megyei burgo­nyatermesztés sorsa mindezzel sincs megoldva. A felvásárlási árak továbbra sem fedezik a ter­melési költségeket, a forgalmazá­sét sem, hiszen a kereskedelmi vállalat is ráfizetett 1980-ban a burgonyára. Mi hát a kiút? A társulási megállapodás sajnos, a megoldás módját nem tartalmaz­za. A dunavecsei határban az idén várhatóan 33 tonna burgo­nyát lehet betakarítani hektáron­ként, de ebből legfeljebb hektá­ronként 20 tonna az étkezési mi­nőségű, a jelenlegi kereskedelmi szabványnak megfelelő méretű. A Bácskában és a Duna mellé-, kén máig is található néhány ré­gi üzemépület állami vagy szö­vetkezeti gazdaságban, amely egy­kor szeszgyár volt. Most magtár. Az országban két helyen műkö­dik olyan üzem, hmelyben burgo­nyakeményítőt vagy szeszt lehet készíteni. Ugyanakkor gyógyásza­ti és ipari célra külföldről hozzuk be nagy költséggel az alkoholt. A kenyérgyárak ugyancsak kül­földről behozott burgonyapehely- lyel készítik a krumplis kenyeret. A nagyüzemi állattenyésztő tele­pek tartástechnológiája olyan, hogy oda higiéniai és egyéb ok­iból az étkezési célra nem alkal­mas apró burgonyát be sem lehet vinni. Bács-Kiskun burgonyatermesz­tését kiegészítő háttériparra, biz­tonsági tartalékra van hát szük­ség. A szerény beruházási lehető­ség ellenére, az érdekelt mezőgaz­dasági üzemek, a kereskedelmi vállalatok, a szakminisztériumok támogatásával azonban képesek lehetnek ennek megvalósítására belátható időn belül. A megyei zöldség-, gyümölcskereskedelmi szövetkezeti vállalat felügyeleti szerve, a SZÖVOSZ is bizonyára részt tud venni ebben az össze­fogásban, amikor az anyagi esz­közök előteremtéséről kell dönte-. ni. A lakosság teljes körű ellátá­sa, a népgazdaság érdeke is indo­kolja ezt a lépést. K. A. ben kialakult véleményét, ta­pasztalatait. Megvizsgálják az árufogadá­si készség — elsősorban a konténeres árufogadás — helyzetét a kereskedelemben, boltokban. Végigkísérik az áru útját feladótól a fogadóig. Ezzel nem a felelős személy „kinyomozása”, nem a felelős­ség feltárása a cél, hanem — hogy céltudatos munkával te­gyék zökkenőmentessé, folya­matossá az áruszállítást. Hogy ne hiányozzék egy „szem” se, illetve ne legyen „gubancoló- dás” az árutovábbítás láncán. Célirányos álláspontja a me­gyei szállítási bizottságnak, hogy nem szabad olyan szer­ződést kötni, amely eleve ma­gában foglalja a késett áru­kezelés lehetőségét. Ez csupán „egy pár" az ál­lásfoglalások sorából, de mar­kánsan kiütközik belőlük az időtényező fontosságá­nak hangsúlyozása. Mint ahogy e nélkül nem képzelhe­tő el fuvarozók és fuvarozta­tók harmonikus együttműkö­dése. Az egész gazdaságpolitika Szempontjából ugyancsak per­döntő ágazatban nem létezhet összehangolt munka az idő­pontok fegyelmezett betartása nélkül. A szállítás, s vele a rakodás a termelési, elosztási és fogyasztási szférákat ösz- szekötő folyamat. Ha tehát, ebben a tevékenységsorban ■ valahol vétenek a pontosság ellen, annak következményei nemcsak az adott „ponton” mutatkoznak, hanem hatásuk ebből az ágazatból továbbha­tol, át a termelésbe- (pl. ha késik az anyag, alkatrész), s még tovább az elosztásba is (tavasszal kerülhek üzletekbe a téli holmik; romlik a gyü­mölcs, mert egy napig állt ki- rakatlanul a vagonban stb.). Bízvást reméljük, hogy — iáiként a fuvaroztatók múlt évi nyári egyetemén, úgy a mostamn is a legfontosabb témák egyike lesz az idő­tényező meghatározó sze­repe a rakodási készség felja­vításában. A rakodási felté­telek korszerűsítését szolgáló anyagi ráfordítások növelésén, a beruházásokon túl, feltétle­nül szükség lenne valami — a bizottság meghatározásával élve — „igazán ösztönző, ér­dekeltséget teremtő szabályo­zó rendszer bevezetésére”. Olyan szabályozó' alkalmazá­sára, „amely nem teszi ked­vezőbbé a vagonok késedel­mes kikezeléséért járó bünte­tés kifizetését, mint az időben való kikezelés elvégzéséért já­ró esetleges többlet munkabér kifizetését". Ha valahol, úgy a szállítás- rakodás sebességénél ezernyi összefüggésben — s mondhat­ni a bőrünkön — érzékelhető, hogy az idő valóban: pénz. T. I. R. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom