Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

__ er T r r Várható ldfijárái: általában napos, I )| VI A D A W száraz Idff, kevés délutáni gomolyYel­á*7 v/ hfiképzödéssel. A Nyugat-Dunántúlon időnként már erősebben megnövekvő felhőzet, futó zápor. Időnként megélénkülő déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet. 13 és 18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 fok körül. A Balaton vizé­nek hőmérséklete kedden 11 órakor Siófoknál ti fokos volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 128. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 3. szerda Ma érkezik hazánkba Lazar Mojszov Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának meghívására Lazar Mojszov, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek elnöke a JKSZ küldött­sége élén ma baráti látoga­tásra hazánkba érkezik. (MTI) Sajtóposta- 4. oldal így is lehet takarékoskodni 4. oldal Felvételi előzetes Szegedről 5. oldal KÁDÁR JÁNOS FOGADTA A CSEHSZLOVÁK MINISZTERELNÖKÖT Lubomir Strougal látogatása Bábolnán • A vendégek a Bábolnai Állami Gazdaság baromfikeltető üzemében. Lubomir Strougal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság szö­vetségi kormányának elnöke, aki Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének vendégeként bará­ti látogatáson tartózkodik hazánk­ban, kedden délelőtt — kíséreté­nek több tagjával együtt — felke­reste a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot. A csehszlovák miniszterelnököt Burgert Róbert vezérigazgató tá­jékoztatta a nagyüzem tevékeny­ségéről, eredményeiről. A gazda­ság legjelentősebb ágazata, a,ba­romfitenyésztés iparszerű rend­szerben dolgozó telepeiről idén 480 millió naposcsibét szállítanak ha­zai és külföldi megrendelőknek. A kombinát “egyik legrégehbi part­nere Csehszlovákia; 1963-ban mind jobban bővülő együttműkö­dést alakítottak . ki a baráti or­szág gazdaságaival, élelmiszerter­melő üzemeivel; így ebben az év­ben a Csehszlovákiába irányuló baromfiexport értéke eléri a 4,5 millió rubelt. Tájékoztatták a ven­dégeket a bábolnai gazdaság által kidolgozott iparszerű, kukoricater­mesztési -rendszer eredményeiről, amelyeket elsősorban az jelez, hogy az elmúlt évtizedben a hektáron­kénti termésátlag több mint a két­szeresére növekedett. Azt is el­mondták, hogy az IKR technoló­giát szlovákiai mezőgazdasági üze­mek is átvették, idén már mint­egy 10 ezer hektáron termesztenek kukoricát a bábolnai módszerrel. A tájékoztató után lovasbemu­tató következett, majd a látogatók megtekintették a kombinát mú­zeumát, amely a lótenyésztés ha­gyományait, emlékeit őrzi. Ezután felkeresték a Tetra-tenyészállato- kat nevelő baromfitelepet, az évi 300 millió tojást osztályozó üzem­részt és az automatizált baromfi- keltetőt. Végül megtekintették a (Telefotó — MTI — KS) kísérleti kukoricatáblákat, ahol hazai és külföldi növénynemesítő intézetek 330-féle hibridjét vizs­gálják, s választják ki termesztés­re a legalkalmasabbakat. Lubo­mir Strougal elismeréssel szólt a látottakról, s behatóan érdeklődött a termelési rendszerek továbbfej­lesztését célzó elképzelésekről. * Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára kedden dél­után a Központi Bizottság szék­háziában fogadta Lubomir Strou- galt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányá­nak elnökét, aki Lázár György­nek, a Minisztertanács elnökének meghívására baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Lázár György. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete és Václav Mo- ravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság • budapesti nagyköve­te. , * Lubomir Strougal és kísérete magyarországi látogatását befejez­ve kedden, a kora esti órákban el­utazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Lázár György búcsúztatta. A magyar—csehszlovák kor­mányfői tárgyalásokról tegnap kö­zös közleményt hoztak nyilvános­ságra, melyben hangsúlyozzák, hogy a megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak, és kife­jezték a felek teljes nézetazonos­ságát valamennyi megvitatott kér­désben. Lubomir Strougal cseh­szlovákiai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) 35 ÉVES AZ ÚTTÖRŐMOZGALOM Az országos tanács ünnepi ülése Harmincöt esztendővel ezelőtt alakult meg a Magyar Út­törők Szövetsége. Kedden a jubileum napján az úttörőmoz­galom zászlóbontásáról a szövetség országos tanácsának ün­nepi ülésén emlékeztek meg, a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában. Az ünnepségen — amelyen ott voltak az úttörőmozgalom egykori alapító tagjai, s mintegy félezer aktivista — az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány több tagja, a párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. meg a közösségi élet örömeit, a A Himnusz hangjai után Mol- nárné Kozma Erzsébet, az Űttö- rőszövetség titkára . köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd Szűcs Istvánná főtitkár méltatta az évforduló jelentőségét, emlé­kezett a gyermekmozgalom há­rom és fél évtized alatt megtett útjára. — 1945 tavasza a társadalmi megújulással együtt új korsza­kot jelentett a gyermekmozga­lom életében is — mondotta. — Még hazánk területén harcolt a Vörös Hadsereg, amikor a fel­szabadult részeken - a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség megkezdte a gyermekmozgalom szervezését. A demokratikus és tömeges gyermekmozgalom lét­rehozásáról a kommunista párt ifjúsági titkársága határozott. — A harmincöt év gazdag tör­ténelme igazolja:, az elsők lelke­sedése, ' hívó szava százakat, ez­reket, milliókat nyert meg. Ma ötmillió olyan felnőtt él hazánk­ban, aki fogadalmat tett a csa­patzászló előtt,. kék- és vörös- nyakkendősként először ízlelte társakért és önmagáért érzett felelősség súlyát, a cselekvés belső kényszerét. — Szövetségünk — mint tör­ténelme során mindig — ma is érzi, tudja, hogy feladataink és életünk szorosan összekapcsolód­nak az ország életével, népünk alkotó tevékenységével. Nap mint nap éreztük és érezzük a társadalom figyelmét, gondosko­dását és segítségét. — A mindennapok forradal­mát úgy .kell megvívni az élet minden területén — így az or­szág valamennyi úttörőcsapatá­ban is —, hogy az elavult helyett újat, a megszokott helyett újsze­rűt, a megtűrt helyett közös aka­rattal választott mozgalmi életet éljenek az úttörő-közösségek, a gyerekek. Legyen ideál a termé­szet, a környezet megváltoztatá­sára, megvédésére, a társadalom jobbítására mindenkor kész em­ber. Mi az iskolával, $ család­dal reális, valóságos életre akar­juk őket felkészíteni. Azt is meg kell mondani nekik, hogy az életben, a munkában nehézsé­gek, visszásságok is vannak. Ünnepi beszédének további ré­szében a főtitkár szólt arról, hogy az Űttörőszövetség munká­jának közvetlen részese, segítő­je az ' iskola, a pedagógusok, a nevelők. Végül emlékeztetett arra, hogy két nappal a KISZ X. kongresz- szusa után az ünnepi tanácsülés is kifejezi a párt gyermekszer­vezetének és ifjúsági szövetsé­gének összetartozását,' közös fe­lelősségét a jelenért és a jövőért. Az egymásért érzett felelősség közös munkában, a küzdelemben kovácsolódott. Az Űttörőszövet­ség is részt vállal a KISZ X. kongresszusán megfogalmazott feladatok megoldásából — hang­súlyozta az Űttörőszövetség főtit­kára. Benke Valérja, az MSZMP Központi Bizottsága nevében kö­szöntötte az ünnepi ülés - részt­vevőit. Átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága, első titkárának üdvözletét és jó­kívánságait. — A párt nem kis büszkeség­gel tekint az Űttörőszövetségre, hiszen az új társadalomért foly­tatott harcban született és szo­cialista rendünkben vált élet­erős szervezetté — mondotta a Politikai Bizottság tagja. — Az úttörőmozgalom értékes szerve­zője a gyermekek közösségeinek, és nélkülözhetetlen segítőtársa az iskolának. Három és fél évti­zed alatt millió és millió gyer­(Folytatás a 2. oldalon.) SOK GONDOT OKOZ AZ ASZÁLY Öntöznek a mezőgazdaságban Intézkedési tervek a kiesések pótlására Az utóbbi hónapok aszályos idő­járása egyre több gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium mérései szerint májusban a megyeszékhelyen és környékén 29,8 milliméter eső esett. A sokévi átlag ezzel szem­ben az év ötödik hónapjában 55 milliméter. Tehát a szokásosnak alig több mint fele hullott az ara. nyat érő májusi esőből. Az is a hónap első napjaiban és azóta szomjaznak a növények. Ennél még rosszabb adatokról is tudunk. Hercegszántón és környékén két hónap alatt 22 milliméter eső esett csupán. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának illetékeseitől ka­pott információk szerint az eddigi szárazság máris csök­kentette az első kaszálás széna­hozamait. A megyében 31 ezer hektáron termesztenek lucer­nát. Az első zöldtömeg betaka­rítása a tavalyinál rosszabb eredménnyel zárult, 1,8 tonna a hektáronkénti szénahozam, ta­valy 2 tonna volt. A második ho- zadék sem fejlődik a vízhiány miatt. A számítások szerint az elmúlt évinek mintegy felére számíthatnak — szénában érté­kelve — a gazdaságok. A rét- és legelőterületeken silányan nő a fű. Hasonló hozam­kiesések ■ tapasztalhatók az első kaszálásnál. Megyénkben egyéb­ként is a 150 ezer hektárnyi gyep mintegy fele talajvédő szerepet tölt be, csupán 4200 hektárnyi öntözhető. Ennek csaknem felét öntözték eddig. Felesleges hangsúlyozni, hogy a tömegtakarmányok termesz-* tése mennyire fontos az állatte­nyésztés szempontjából. A szak­emberek összesítése szerint a mezőgazdasági nagyüzemekben a jószágállomány táplálásához évente 180 ezer tonna széna­mennyiség szükséges. A kisgaz­daságokban 113 ezer tonna. Szi- lázsból több mint 400 ezer ton­na* kell ahhoz, hogy veszteség nélkül tudják tartani az állo­mányt. Az eddigi kiesések máris arra figyelméztetik a mezőgaz­dasági üzemeket, hogy a mellék- termékek hasznosítására na­gyobb gondot fordítsanak. Ta­valy a kukoricaszár jelentősebb^ szerepet kapott, mint az előző években. Az idén is kell erre gondolni, ezenkívül a répasze­let és egyéb takarmány szintén fontosabb lesz a jószágok eteté­se szempontjából. A másod veté­sű takarmányok területét is növelni kell ahhoz, hogy a már eddig jelentkező kieséseket pó­tolják a gazdaságok. Az előrelá­tó üzemi vezetők intézkedési ter­vet készítenek arra vonatkozóan, hogy miképpen tudnának zök­kenőmentesen gondoskodni a jószágokról. Ahol lehetőség van, ott min­denekelőtt ki kell aknázni az öntözési lehetőségeket. Bajáról az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoz­tatás szerint a megye területén a talajvízszint kevéssel a sok­évi átlag alatt van. A talajned­vesség-tartalom igen alacsony. A telítettség százalékban kife­jezve, vagyis a növények . szá­mára felvehető hasznos víz, 0—50 centiméter mélységben 31—36 százalék és 50—100 cen­timéter mélységben 32—39 szá­zalék. Jelenleg az öntözési le­hetőség mintegy felét használ­ják ki az üzemek. Az a tapasz­talat, hogy az öntözőberendezé­sekkel 30—40 milliméter csapa­dékot adnak ki. A szakemberek véleménye szerint kívánatos lenne a napi üzemidő növelése. Naponta ál­talában csak 10—12 órát működ­nek — egy-két kivételtől elte­kintve — a berendezések. Van, ahol 16 órás öntözést is folytat­nak. Főként a kertészeti növé­nyekre, a fűszerpaprikára, a gyümölcsösökre és a pillangós ta­karmányokra, legelőkre hullik az éltető víz. A vízügyi igazgató­ság területén az öntözőcsator­nák maximális vízszinten bizto­sítják az igények szerinti meny- nyiséget. Az igazgatóság által üze­meltetett öntözőfürtökben a ter­melői igények szerint — az elekt­romos csúcsidő kivételével — akár éjjel-nappal is tudnak vi­zet szolgáltatni. Több termelőszövetkezetben már számottevő területen ön­töztek. A szabadszállási Lenin 229 hektáron juttatott mes­terséges csapadékot vetéseire, 78 hektáron másodszor öntöz­nek. Dusnokon 158, a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezetben 260, a dunavecsei Béke Termelőszö-. vetkezetben 105 hektárra hullott a termésnövelő víz. Az öntö­ző gazdaságok sokéves ta­pasztalatok alapján állítják, hogy az öntözési költségek a terméseredményekben megtérül­nek. Az idén pedig olyan rendkí­vüli az aszály, hogy többszö­rösen indokolt a mesterséges csapadékellátás. Az üzemek ézt egyre inkább felismerik. A me­gyei AGROKER-től kapott in­formáció szerint eddig húsz komplett öntözőberendezést ér­tékesítettek, még huszonöt van raktáron. Öntözőcsőből is nagy a kereslet. Az eddigi igényeket ki tudták elégíteni. Amennyi­ben valamelyikből hiány mu­tatkozik, azt társvállalati kész­letből tudják pótolni. K. S. A HADTÖRTÉNETI ISMERETTERJESZTÉSRŐL Kiskunfélegyházán Minden évben másutt tart­ja rendszeresen szervezett vándorgyűléseit a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat hadtudományi választ­mánya. Szombathely és Nyíregyháza után Kiskun­félegyháza fogadta kétna­pos tanácskozásra a meghí­vottakat. A házigazdák nevében dr. Si­mon Sándor vezérőrnagy, maga­sabb egységparancsnok, a me­gyében működő hadtudományi szakosztály elnöke üdvözölte a helyőrségi művelődési otthonban megjelenteket — köztük Kata- nics Sándort, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkárát, dr. Jeney Jenőt, a TIT főtitkár-helyettesét, Szombathe­lyi Ferenc ezredest, a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoport­főnöksége agitációs és propagan­da csoportfőnökének helyettesét, valamint a helyi párt és tanácsi vezetőket. Az idei — sorrendben a tizedik —* vándorgyűlést dr. Nagy Gábor nyugalmazott vezér­őrnagy, az országos választmány elnöke nyitotta meg. Mint mond­ta, a fontos eszmecserébe bevon­ták a pedagógusokat, történelmi szakfelügyelőket is, hogy kölcsö­nös tájékozódási, vitalehetősége­ket teremtsenek az újabb kuta­tási eredményekről, illetve a fia­talokat érintő népszerűsítő mun­kafeltételekről,. módszerekről. Ily módon is eleget kívánnak tenni a mottóként kitűzött követel­ménynek: a hadtörténelmi isme­retterjesztés színvonalának eme­lésével járuljunk hozzá az ifjú­ság történelemszemléletének ala­kításához és a hazafias nevelés­hez. Közösen érhetik el, hogy a tanulók és érdeklődők választ kapjanak azokra a kérdésekre, amelyeket az iskolai oktatás nem képes kielégítően megválaszolni. Az érdeklődést bizonyítja sok egyéb mellett a könyvhétre meg­jelent, hasonló témájú kötetek iránti élénk kereslet is. A helyi körülmények megisme­• Az országos tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. • Dr. Liptai Ervin tartotta az első előadást. (Méhesi Éva felvé­telei) rését szolgálta dr. Matos László megyei tanácselnök-helyettes tá­jékoztatója Bács-Kiskun életé­nek fejlődéséről, Kiskunfélegy­háza történelmét pedig filmvetí­téssel hozták közelebb a részve­vőkhöz. Az első előadást dr. Lip­tai Ervin ezredes tartotta A had­történelem helye, szerepe az is­meretterjesztésben címmel. Re­ferátumában a Hadtörténeti In­tézet és Múzeum igazgatója alá­húzta, hogy a történeti, s ezek részeként a hadtörténeti ismere­tek közösségteremtő, összetartó erőt jelentenek a társadalomban, s szervesen hozzátartoznak a műveltséghez. Délután dr. Tóth Sándor alez­redes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmunkatársa elemezte Magyarország szerepét a máso­dik világháborúban, majd dr. Zágoni Ernő ezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia pa­rancsnokának társadalomtudo­mányi helyettese számolt be a Magyar Néphadsereg létrejötté­ről. S mintegy a vándorgyűlés szelleméhez kapcsolódva, továb­bi tíz ismeretterjesztő előadás hangzott el Kiskunfélegyháza és Kecskemét gimnáziumaiban, szákközépiskoláiban és szakmun­kásképző intézeteiben. Ma vitával folytatja munká­ját a tizedik országos hadtudo­mányi vándorgyűlés. A program szerint elsősorban az ismeretter­jesztés gyakorlati, módszertani tapasztalataira és feladataira összpontosítják figyelmüket a résztvevők. Az eszmecseréhez stílusos környezetet teremt a ma­gasabb egység amatőr képzőmű­vészeti kiállítása a helyőrségi művelődési otthonban. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom