Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

UN. június H. • PETŐFI NEPE • 1 ÁLLAMPOLGÁRI JOGON Egy esztendő mérlege a társadalombiztosításban (3.) Létszámát, arányát és társadalmi jelentőségét is te­kintve, külön fejezetet érdemel a társadalombiztosító szer­vezet nyugellátással kapcsolatos tevékenysége. Ezt az arányt leginkább az országos adatok fejezik ki. Eszerint a múlt év végén a nyugdíjban, járadékban részesülők lét­száma, 2 millió 82 ezer fő volt az országban. A nyugdíja­sok, járadékosok aránya a népességen belül 19,4 százalék, tehát jelenleg minden ötödik-hatodik állampolgár részese ennek a — mondhatjuk bátran — szolgáltatásnak. A nyug­díjak átlagösszege az elmúlt év folyamán nyugdíjazottaknál a következőképpen alakult: munkás, alkalmazott, saját jogú nyugdíjasoknál 3215 forint; a mezőgazdasági saját jogú nyugdíjasoknál 2303 forint. Nyugdíjasok a megyében A megyében élő nyugdíjasok száma tavaly elérte a 132 ezer 700 főt, a növekedés egy év alatt 11 ezer 100 volt, a megye lakosságán belül az arányuk 23,7 százalék, tehát nagyobb az országos átlag­nál. Biztosan sokakat érdekel, hogy a nyugdíj határozatok átlagos ügy­intézési ideje hogyan alakul a megyei igazgatóságnál. Az ügy­intézési napok átlaga megyei szin­ten 62 nap. Az alapigényt teljesí­tő, úgynevezett előleges ügyeknél az ügyintézési napok száma lé­nyegesen rövidebb, a megyei át­lag 26 nap, ami természetesen sok egyéb körülményektől is függ. Például az üzemileg előkészített ügyek intézési ideje ennél is rö­videbb. A nyugdíj és járadék ügyek­ben hozott első fokú határozat ellen annak kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül felszólalás­sal lehet élni a határozatot hozó igazgatóság, kirendeltség terüle­te szerint illetékes Társadalom- biztosítási Bizottsághoz. Az el­múlt évben 940 felszólalás tár­gyalására került sor. A módosí­tást kérő felszólalásokból a bizott­ság az esetek 34,5 százalékában hozott módosító határozatot, ame­lyek alapját képezte. A Munkaügyi Bírósághoz fel­lebbezés folytán 86 kereset ke­rült, a bíróság a kérelemnek 45 esetben adott helyt. Húsz eset ju­tott el a Kecskeméti Megyei Bí­róság elé, ahol két esetben adott helyt a megyei biróság a felleb­bezésnek. A nyugdíjak előkészítésével 149 albizottság foglalkozik a me­gyében, az általunk előterjesztett ügyek száma 2300, vagyis a köz­vetlenül benyújtott kérelmek 25 százaléka volt, ami jelzi fontos­ságukat. Táppénzesek aránya... A táppénzre jogosult biztosítot­tak átlagos létszáma kis mérték­ben csökkent az elmúlt évben, arányuk az egészségügyi ellátás­ra jogosultakhoz viszonyítv° 31,’’ százalék volt, vagyis 177 ezer 900 fő. A jogosultakhoz képest a táp­pénzesek aránya 1979-ben orszá­gosan 5,7, a megyében 5,2 száza­lékot ért el, 1980-ban országosan 5,8, a megyében 5,5 százalékot tett ki. Az emelkedés tehát a megyé­ben volt nagyobb, az előző évihez képest 3 tized százalék, országo­san -csak 1 tized. A megyei táp­pénzes arány azonban még így is 3 tizeddel alatta marad az orszá­gosnak. Kérdés, hogy az emelke­dés milyen mértékű lesz a jövő­ben. Igen érdekes és tanulságos az a táblázat, amely havi bontásban és ágazatonként is megmutatja a táppénzesek arányát. A legtöbben — 6,1—6,5 száza­lék — februárban és márciusban voltak táppénzen, tehát a téli meg­betegedések idején. Áprilisban 5,7, májusban 5,4, júniusban 5,0 szá­zalék volt ez az arány. Ami meg­lepő, hogy júliusban 5, augusz­tusban 5,1, szeptember—október­ben 5—5 százalék volt a táppén­zesek aránya, majd november, decemberben emelkedett 5,6, il­letve 5,4-re. Tehát a tények álta­lában nem igazolják azt a hiedel­met, hogy a nagy mezőgazdasági megyében a legtöbben a nyári és őszi ■— betakarítási — évadban „vetetik” magukat táppénzre. Legtöbben és legkevesebben Bár különösebb következtetés­re nem alkalmas, mégis elgondol­koztató és figyelemre méltó, hogy a ruházati iparban két év óta 8,1 százalék a táppénzesek aránya, jóval nagyobb a megyei átlagnál. A megyei átlagot meghaladja még a textiliparban (7,6), az élel­miszeriparban (7,4), a bőriparban (6,8), a vasiparban (6,4), a nyom­daiparban (6,3), az építőknél (5,8), a vegyiparban, az egészség- ügyieknél, a kereskedelemben egyaránt (5,5), a helyiiparban (5,4), átlagos a közlekedésben (5.1) , s az átlag alatti a MEDOSZ- hoz tartozóknál (4,9), a bánya- iparban (4,3), a művészeknél (4.1) ,. a közalkalmazottaknál (3,9), s a legkevesebb a pedagógusoknál (3,7). Naponta 9700 fő A kifizetett táppénzes napok száma 1980-ban 3 millió 39 ezer volt, 139 ezerrel több az előző évinél. Ebből mindössze 51 ezer napot fizettek ki a „vállalat ter­hére”, vagyis rövid idejű távol­létért. A napi átlagos táppénzes létszám 9700 fő volt, az egy biz­tosítottra jutó táppénzes napok száma 17.1. A táppénzköltség 23 ezer 900 forinttal (9,8 százalék) emelkedett és elérte a 266 millió 700 ezer forintot. Az egy táppén­zes napra jutó összeg átlaga 89,25 forint volt. A napi átlagos gyer­mekápolási létszám 785 fő, össze­sen 246 ezer 600 napot tett ki. Üzemi baleset miatt tavaly 70 ezer 700 (1979-ben 64 200), mező- gazdasági üzemi baleset következ­tében 38 800 nap esett ki a mun­kából. A baleseti táppénz címén kifi­zetett összeg 3 millió 885 ezer fo­rint volt. (Folytatjuk) Magyarország a poznani vásáron A Poznani Nemzetközi Vásár 53. alkalommal nyitja meg ka­puit. A június 14—23-ig tartó be­mutatón 21 magyar vállalat mu­tatkozik be: köztük a Gépipari Szövetkezetek Irodája és a Po- mázi írószer Szövetkezet először; a Borsodi Vegyi Kombinát PVC- port és granulátumot, a Budavox átviteltechnikai demonstrációs anyagot, az Elektromodul szere­lési anyagot mutat be. A Gépipa­ri Szövetkezetek Irodája alumí­nium bútorokat, a Hungarofruct ■befőtteket, dzsemeket, savanyú­ságokat, a Hungarocoop gyermek­ruhákat és sportcipőket küld Poznanba. A Pomázi Írószer Szö­vetkezet golyóstol'lakat, rostiró- nokat, az Irodagépipari és Fjr nommeehanikai Vállalat pénz­tárgépeket, másológépeket, tás­kaírógépeket, a Komplex mező- gazdasági gépeket mutat be. A Labor MIM környezetvizsgáló la­boratóriumokat, analizátorokat, a Lampart vegyipari gépeket, a Magyar Optikai Művek laborató­riumi műszereket és berendezé­seket, a Metrimpex különböző műszerféleségeket, a Nikex autó­darut, mérlegeket és fóliahegesz­tőket vonultat fel. A Transelekt- ro háztartási és hűtőgépekkel, a Technoimpex faipari gépekkel; az Egyesült Izzó fényforrásokkal, a Videoton jelentéstárolókkal, a Cs. M. Pannónia konfekcióipari gépekkel ismerteti meg a látoga­tókat. Különös érdeklődésre tarthat számot* például a BD—120-as tí­pusú tétel összegező pénztárgép, amely elsősorban önkiszolgáló boltokban, önkiszolgáló vendég­lőkben és más kiskereskedelmi üzletekben használhatók. Ott al­kalmazhatók előnyösen, ahol a több tételből álló vásárlás vég­összegét a pénztáraknál számítják ki. Alkalmazásával mentesítik a pénztárosokat az állandó össze­adás alól, meggyorsítják a kiszol­gálást. A hetvenéves gyártási tapasz­talattal rendelkező Labor Mű­szeripari Művek is állandó ven­dég Poznanban. A vállalat szé­les választékából érdemes meg­említeni a magas műszaki szín­vonalat képviselő nagy automa- tizáltságű INFRAPID 31 típusú infravörös gabona gyorselemzőt, amely a gabona és szemestakar­mányok minőség szerinti gyors átvétélének fontos műszere. A berendezés gyors és megbízható működését az infravörös sugár­zás reflexiójának vizsgálata ga­rantálja. A mérési eredmények gyors feldolgozását beépített mikroszámítógép végzi. A gabo­naminták roncsolásmentes elem­zése őrlés után azonnal végez­hető, így az őrlemény alávethe­tő más kémiai vizsgálatnak is. A minta fehérje-, zsír- és nedves­ségtartalma 2 perc alatt megha­tározható. Az INFRAPID—31 ga- bona-gyonselemzőt gabonater­mesztési és mentesítő kutatóinté­zetek, élelmiszeripari kutatóin­tézetek, mezőgazdasági üzemek és kombinátok, gabonaátvevő­állomások, malmok, sütőipari vállalatok hasznosíthatják. S. J. Fesztivál gyermekszínjátszóknak Országos gyermekszínjátszó fesztivált rendeznek június 25-e és 29-e között Pécsett, összesen nyolcszáz kisdobos- és úttörő vesz részt a találkozón, azok, akik a legjobbaknak bizonyultak a tavasszal lezajlott megyei, illet­ve fővárosi seregszemléken. ÉRDEKES HÍR A VAJDASÁGBÓL Színes agyagból majolika Az újvidéki Magyar Szó kani­zsai munkatársa, V. Kovács Má­ria arról tudósítja vajdasági ol­vasóit, hogy 76 millió dináros költ­séggel majolikagyár épül a Tisza- parti városban, még pedig a helyi tégla- és cserépgyár éppen hat­van esztendeje bányászott, s ed­dig csak „dunacserép” meg „re­volvercserép” gyártásához hasz­nált, színes agyagjából. Ám, ha felépül az új gyár, ebből az érté­kes anyagból csempéket, színes kerámiát és 'majolikát készítenek, olyan művészien megformált ér­téktárgyakat, amelyek külföldi piacokon is állják majd a ver­senyt. A majolikagyár terveit Zág­rábban készítették el, a szükséges tőkét is sikerült megszerezni a beruházási pénzintézetektől, így már a jövő hónapban hozzáfog­hatnak az építkezéshez. A gyárat szakaszosan építik és előrelátha­tólag 1982-ben már el is kezdődhet a majolika- és csempegyártás, no­ha az alapanyaghoz szükséges frittát még külföldről kell majd beszerezni. A kikindai tégla- és cserép­gyárból azonban biztatásként megígérték, hogy — mint társ­érdekeltek — berendezkednek a fritta gyártására is, és remény van arra, miszerint két éven be­lül már szállíthatnak a finomító anyagból elegendőt. A kanizsai majolikagyár jöven­dő keramikusai — eddig már ti­zenöten — Hódmezővásárhelyen sajátítják el a szakmai fogásokat. A tervezett majolikagyár — mint azt az interjú végén még elmondta a riporternek Gutási Miklós, üzemszervezési egységr vezető — sok ügyeskezű fiatalnak nyújt majd jó elhelyezkedési és ezzel együtt jó kereseti lehetősé­get, ám olyan csökkent munkaké­pességű dolgozóknak is adhat majd munkát, akik alkalmasak, illetve hajlamosak, tehetségesek a szó nemes értelmében is művészi alkotásokat készíteni. A színes agyagból a kanizsai POTISJE (Tiszavidék) tégla- és cserépgyár agyagbányáiban • — a sárgaföld alatt mintegy húsz-hu­szonöt méter mélységben — rend­kívül „zsíros”, szürkéskék és mo­hazöld szinváltozatokban húzó­dik az agyagréteg, mégpedig olyan nagy mennyiségben, hogy hosszú évtizedekig elegendő lesz értékes és szebbnél-szebb csem­pék. kerámiák és majolika dísz­tárgyak készítésére — akár évi ezer tonna kapacitással folyó ter­melés mellett is. Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt, a századforduló idején, amikor a Magyarkanizsai Első Gőztégla- és Cserépgyár Rt. meg­alakult és termelni kezdett, buk­kantak rá a szép színezetű, sajá­tos finomságú agyagra, ám alig tudtak mit kezdeni vele — duda­cserépnek, flasztertéglának, ké­sőbb úgynevezett revolver-tétő- cserépnek dolgozták fel, s potom pénzekért szállították a hazai megrendelőknek, sőt, mindinkább külföldi építkezőknek is, éppen az egyforma vörös színének meg­tartása miatt, de még azért is, mert kiégetve könnyű volt és könnyen faragható-formálható épületdíszítések felhasználásában. Most értékes és bizonyára sok­sok szép majolika és kerámia­dísztárgy készül (majd) a kani­zsai színes agyagból, tehetséges fiatalok ügyes keze munkája nyo­mán. ív. i.) Körút a buckák világában Kecskemétről Solt felé utazva, az 52-es1 főút, 21-es kilométertáblájától kezdődően jobb kéz felől figyelhetünk fel a dimbes- dombos, kívülről teljesen kopárnak tűnő, félsivatagi tájra, mely több mint ezerhat- száz hektáron a Kiskunsági Nemzeti Park 4-es számú egysége. Leállhatunk gépko­csinkkal a parkoló sávba és kicsit föntebb, a parton nyomban rábukkanunk a nemzeti park igazgatóságának rajzos eligazító táb­lájára. 9 Az árvalányhajas puszta, háttérben a Strázsa- és a Fehérhegy. A gyalogos természetjárókra a zöld jelzéssel ellátott, kb. tizen­öt kilométer hosszú turistaútvo­nalon sokkal nagyobb megpró­báltatások várnak, mint más vi­dékeken. Nem vigasznak szánom: az élménybeli különbség egyene­sen arányos a fokozott fizikai igénybevétellel; vagyis a látvá­nyért — no meg egészségünk, jó kondíciónk, közérzetünk kedvé­ért — meg kell egy kicsit, és ér­demes is, szenvedni- Ágasegyháza központjából, a takarékszövetkezettől indulunk, onnan, ahol az előző, jakabszállás —ágasegyházi túránkat befejez­tük. Az első hat kilométer — amíg Fülöpháza határában a zöld kereszt jelzésig el nem jutunk — valójában a Zöld úton a Kiskun­ságban elnevezésű túramozgalom (lesz még szó róla bővebben) egyik szakasza. A zöld kereszt egy másik zöld sávhoz irányit bennünket, azon pedig — lezárva egy szabálytalan körívet — visz- szakanyarodunk Ágasegyházá­ra. De most nézzük sorjában. Északi irányba, a község temp­loma előtt vezet el a jel, majd balra fordulunk és keresztezzük a kecskémét—fülöpszállási vas­utat. Á töltés -után pár száz mé­terre derékszögben kétfelé ága­zik a hóm okút: ez a körtúra cso­mópontja. Kezdjük talán jobb fe­lé. Erdőszélen, fenyöfiatalos mel­lett haladunk, mígnem egy tágas tisztáson elénk tárul az erdész­ház. Marad az eredeti irány, a növényzet viszont színesebb, vál­tozatosabb, gazdagabb. Egyelőre a homoki vegyes erdő (fenyő, akác, nyár) az uralkodó, de csak­hamar föltűnnek a buckák a jel­legzetes borókabokrokkal. Utunk többszöri törés után éri el a KNP területét, majd kifut az 52-es műútra. Egy volt iskola- épületnél (most a KNP kutató­szállása) kelünk át az úttesten és kertes tanyák mellett, szőlők végében, továbbra is kellemes környezetben válunk el a zöld síktól. Á zöld kereszt jelzés egy hatalmas szőlőtábla előtt mere­deken balra, a homokbuckába fordul. Így észak felől kerüljük meg a bevezetőben leírt. Bugáé­hoz hasonlóan az UNESCO által is szigorúan védett bioszféra-re­zervátumot: a fülöpházi homok­buckákat, a híres Strázsa- és Fe­hérhegyet. Gyümölcsösök szom­szédságában, buszmegállók tövé­ben vágunk át az 52-esen, ahol ismét a zöld sáv fogad bennün­ket. Á túraútvonal tájképileg leg- megkapóbb része következik. Ha nem zavarna a vakító sárga ho­mok, s kilátszana néhol egy-egy mészkő, a Bükk-fensík varázsla­tos domborulataira képzelhet­nénk magukat. Az egzotikus bo­róka, a mélyzöld fenyő, illetve az ezüstnyár — s néhol a nyír — természeti együttese páratlan esztétikai élvezetet nyújt. A kris­tálytiszta levegő, az énekes mada­rak, egy-egy ijedten felröppenő fácán, fürgén tovacsörtető gyík révén pedig végképp a szívünk­be lopja magát ez a vidék. Egyik-másik eldugott bucka­völgyben még találunk ősi mű­velésű szőlőparcellákat; az örök­ké tőkéivel foglalatoskodó ágas­egyházi Szikszai Mihálytól pél­dául mindenkor kaphat jó szót, s pohárnyi hűtött Sárfehér bo­rocskát az elcsigázott turista. Az erdővágásokat összekötő kanyar­gós kis ösvényről letérve vissza­térünk Ágasegyházára. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a legmelegebb napokon, kü­lönösen a déli órákban, nehéz itt elviselni a duplán, alulról, felül­ről sugárzó hőséget. Enyhébb hét­végekre, valamint tavaszra, ősz­re ajánljuk inkább a fent ismer­tetett túraprogramot. Nem árt emlékeztetni a természetjárókat arra sem, hogy a fákon általában sokféle színű és formájú jelzés látható — sajnos bicskával fara­gott is —, a turisták „vezérfona­lát” azonban — legyen az csík, kereszt, kör, háromszög vagy négyzet — mindenkor fehér alap­ra, fehér keretbe festik. Ha vé­letlenül eltévesztettük a jelzést, és kétszáz méteren belül nem talál­kozunk vele, sétáljunk vissza az utolsóig, s próbálkozzunk más irányban, valahol biztos rálelünk. KISHÍREK — NYÁRI TÁBOR. A Magyar o Természetbarát Szövetség1 június “ 14-én Balatonakaliban nyitja meg a természetbarátok központi nyá­ri táborát. (Balatona'kali—Dörgi- cse vasútállomástól Kiliántelep felé félórányi járásra.) A kör­nyék kiválóan alkalmas kisebb- nagyobb túrákra. A táborhely augusztus 31-ig nyújt pihenést, szórakozást a természetbarátok­nak. — Ifjúmunkások találkozója. Július 8. és 11. között Pósteleken (Békéscsaba mellett) rendezik meg az ifjúmunkások országos találkozóját. A megyei természet- barát szövetség az iskolák turisz­tikai és tájékozódási ismeretek­kel rendelkező ötfős csapatainak jelentkezését várja, június 20-ig, az Express utazási iroda címén. (Kecskemét, Rákóczi út 32.) K. F. KEMPING­TÁJÉKOZTATÓ A Magyar Camping Club tájékozta­tása szerint IMI. június 12-től 14-ig a következő helyiségekben kaphatnak sátorhelyet a turisták: A Balaton északi partján Alsóörs, Palóznak, Badacsony őrs, és Farkas- gyepü kempingjei korlátlan számban hívják a kempingezőket. Balatoniüre- den már csak 120 fő részére van sza­bad sátorhely. Hétvégi programok: Balatonfüreden nemzetközi ökölvívó Balaton-bajnokság és Skála Kupa vi­torlázóverseny, Balatofűzfőn traplö- vőverseny, Tihanyban nagyhajós vi­torlás túraverseny lesz. A Balaton déli partján Siófokon as Ifjúság, az Aranypart, Zamárdiban aa Autós 1„ Balatonföidváron a Magyar tenger, Balatonszemesen a Lido, Ba- latonbogláron a SeUö, Fonyódon a Napsugár kempingek korlátlan szám­ban fogadnak sátorral és lakókocsival érkezőket, igaion a Hőforrás kem­pingben 100 fő részére van szabad sá­torhely. A Szán tód pusztai kulturális központban június 14-én kutyavásár lesz. A Dunántúlon Agárdon a Nemeskó­csag kempingben 80 fő részére van szabad sátorhely. Pécsett a Mandulás kempingben 230 sátorozó részére van hely és 60 főt a 2. és 3. osztályú fldü- lőházakban is el tudnak helyezni. HarkányfQrdőn 250, S ikondán 300, Szombathelyen 200 fő részére van sza­bad sátorhely. Győrött 120 főt tud­nak fogadni üdülőházakban és 250 fő részére van sátorhely. Sopronban 200 fő sátorozót várnak. Györ-Sopron megyében a Rábaközi napok kereté­ben a hét végén számos kulturális eseményt rendeznek. £ szak-Magyarországon, Egerben 800, Mezőkövesden 250, Miskolctapolcán az Iglói úti kempingben 500, HoUóstetőn 150, Tokajban 200, Sárospatakon ISO szabad sátorhely van. Az Alföldön Debrecenben 200, Haj­dúszoboszlón 500, Püspökladányban 100, Jászszentandráson 80, Baján 120, Makón 150 főnyi sátorozó részére van hely. Makón a motelben 10 ágy sza­bad. Nyíregyházán az Igrice kemping­ben 100, Szolnokon a Tiszaligeti kem­pingben ISO, Szegeden 300 fő részére van szabad sátorhely. A Magyar Camping Club tagjai a kempingekben átlagban 30 százalék kedvezményt kapnak. A kempingekről részletes felvilágo­sítást ad a club budapesti Irodája (Budapest, VI1I„ Ollói út 6. Tel: 336-5361. Helyfoglalás a kempingekben. ® Visszafelé, buszmegállók mellett keresztezzük az 52-es műutat. ötven méterre sem kell eltá­volodni az aszfalttól, máris az igazi, hamisítatlan, nemcsak ha­zai, de közép-európai viszonylat­ban is egyedülálló futóhomokon járunk. Sehol másutt nem ilyen látványos a szél felszínformáló munkája, a homok állandó ván­dorlása. A nyílt buckaoldalakat az egymást néhány centire köve­tő, a szél irányára merőlegesen futó, kicsiny homokfodrok eny­hén hullámos rajzolata díszíti. Rácsodálkozhatunk a sok külön­leges homokalakzatra: a baráz­dára, a garmadára, a parabola- buckára, a bálnahátra és az aré­nára. Minden évszakban szemet gyö­nyörködtető a szinte steril ho­mokvonulatok szívós vegetáció­ja: kezdve a zuzmóktól, mohák­tól, a homoki pirosítón és napró­zsán át a közönséges borókáig, ga­lagonyáig és fehémyárig. Nincs az országnak még egy porcikája, ahol ennyire élethűen elevened­nének meg Petőfi árvalányhajas, szamárkenyeres verssorai. A kö­zelben hasaló, lúgos vizű, szikes tavak — a Szappan-, a Szívós-, Hattyú-szék és a Kondor-tó, — a vízimadarak, főleg a récék és a sirályok különböző fajainak ott­hona. 0 Boróka, ezüstnyár és fenyő a buckákon. .# ; .tű#?'4"** I

Next

/
Oldalképek
Tartalom