Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
UN. június H. • PETŐFI NEPE • 1 ÁLLAMPOLGÁRI JOGON Egy esztendő mérlege a társadalombiztosításban (3.) Létszámát, arányát és társadalmi jelentőségét is tekintve, külön fejezetet érdemel a társadalombiztosító szervezet nyugellátással kapcsolatos tevékenysége. Ezt az arányt leginkább az országos adatok fejezik ki. Eszerint a múlt év végén a nyugdíjban, járadékban részesülők létszáma, 2 millió 82 ezer fő volt az országban. A nyugdíjasok, járadékosok aránya a népességen belül 19,4 százalék, tehát jelenleg minden ötödik-hatodik állampolgár részese ennek a — mondhatjuk bátran — szolgáltatásnak. A nyugdíjak átlagösszege az elmúlt év folyamán nyugdíjazottaknál a következőképpen alakult: munkás, alkalmazott, saját jogú nyugdíjasoknál 3215 forint; a mezőgazdasági saját jogú nyugdíjasoknál 2303 forint. Nyugdíjasok a megyében A megyében élő nyugdíjasok száma tavaly elérte a 132 ezer 700 főt, a növekedés egy év alatt 11 ezer 100 volt, a megye lakosságán belül az arányuk 23,7 százalék, tehát nagyobb az országos átlagnál. Biztosan sokakat érdekel, hogy a nyugdíj határozatok átlagos ügyintézési ideje hogyan alakul a megyei igazgatóságnál. Az ügyintézési napok átlaga megyei szinten 62 nap. Az alapigényt teljesítő, úgynevezett előleges ügyeknél az ügyintézési napok száma lényegesen rövidebb, a megyei átlag 26 nap, ami természetesen sok egyéb körülményektől is függ. Például az üzemileg előkészített ügyek intézési ideje ennél is rövidebb. A nyugdíj és járadék ügyekben hozott első fokú határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül felszólalással lehet élni a határozatot hozó igazgatóság, kirendeltség területe szerint illetékes Társadalom- biztosítási Bizottsághoz. Az elmúlt évben 940 felszólalás tárgyalására került sor. A módosítást kérő felszólalásokból a bizottság az esetek 34,5 százalékában hozott módosító határozatot, amelyek alapját képezte. A Munkaügyi Bírósághoz fellebbezés folytán 86 kereset került, a bíróság a kérelemnek 45 esetben adott helyt. Húsz eset jutott el a Kecskeméti Megyei Bíróság elé, ahol két esetben adott helyt a megyei biróság a fellebbezésnek. A nyugdíjak előkészítésével 149 albizottság foglalkozik a megyében, az általunk előterjesztett ügyek száma 2300, vagyis a közvetlenül benyújtott kérelmek 25 százaléka volt, ami jelzi fontosságukat. Táppénzesek aránya... A táppénzre jogosult biztosítottak átlagos létszáma kis mértékben csökkent az elmúlt évben, arányuk az egészségügyi ellátásra jogosultakhoz viszonyítv° 31,’’ százalék volt, vagyis 177 ezer 900 fő. A jogosultakhoz képest a táppénzesek aránya 1979-ben országosan 5,7, a megyében 5,2 százalékot ért el, 1980-ban országosan 5,8, a megyében 5,5 százalékot tett ki. Az emelkedés tehát a megyében volt nagyobb, az előző évihez képest 3 tized százalék, országosan -csak 1 tized. A megyei táppénzes arány azonban még így is 3 tizeddel alatta marad az országosnak. Kérdés, hogy az emelkedés milyen mértékű lesz a jövőben. Igen érdekes és tanulságos az a táblázat, amely havi bontásban és ágazatonként is megmutatja a táppénzesek arányát. A legtöbben — 6,1—6,5 százalék — februárban és márciusban voltak táppénzen, tehát a téli megbetegedések idején. Áprilisban 5,7, májusban 5,4, júniusban 5,0 százalék volt ez az arány. Ami meglepő, hogy júliusban 5, augusztusban 5,1, szeptember—októberben 5—5 százalék volt a táppénzesek aránya, majd november, decemberben emelkedett 5,6, illetve 5,4-re. Tehát a tények általában nem igazolják azt a hiedelmet, hogy a nagy mezőgazdasági megyében a legtöbben a nyári és őszi ■— betakarítási — évadban „vetetik” magukat táppénzre. Legtöbben és legkevesebben Bár különösebb következtetésre nem alkalmas, mégis elgondolkoztató és figyelemre méltó, hogy a ruházati iparban két év óta 8,1 százalék a táppénzesek aránya, jóval nagyobb a megyei átlagnál. A megyei átlagot meghaladja még a textiliparban (7,6), az élelmiszeriparban (7,4), a bőriparban (6,8), a vasiparban (6,4), a nyomdaiparban (6,3), az építőknél (5,8), a vegyiparban, az egészség- ügyieknél, a kereskedelemben egyaránt (5,5), a helyiiparban (5,4), átlagos a közlekedésben (5.1) , s az átlag alatti a MEDOSZ- hoz tartozóknál (4,9), a bánya- iparban (4,3), a művészeknél (4.1) ,. a közalkalmazottaknál (3,9), s a legkevesebb a pedagógusoknál (3,7). Naponta 9700 fő A kifizetett táppénzes napok száma 1980-ban 3 millió 39 ezer volt, 139 ezerrel több az előző évinél. Ebből mindössze 51 ezer napot fizettek ki a „vállalat terhére”, vagyis rövid idejű távollétért. A napi átlagos táppénzes létszám 9700 fő volt, az egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma 17.1. A táppénzköltség 23 ezer 900 forinttal (9,8 százalék) emelkedett és elérte a 266 millió 700 ezer forintot. Az egy táppénzes napra jutó összeg átlaga 89,25 forint volt. A napi átlagos gyermekápolási létszám 785 fő, összesen 246 ezer 600 napot tett ki. Üzemi baleset miatt tavaly 70 ezer 700 (1979-ben 64 200), mező- gazdasági üzemi baleset következtében 38 800 nap esett ki a munkából. A baleseti táppénz címén kifizetett összeg 3 millió 885 ezer forint volt. (Folytatjuk) Magyarország a poznani vásáron A Poznani Nemzetközi Vásár 53. alkalommal nyitja meg kapuit. A június 14—23-ig tartó bemutatón 21 magyar vállalat mutatkozik be: köztük a Gépipari Szövetkezetek Irodája és a Po- mázi írószer Szövetkezet először; a Borsodi Vegyi Kombinát PVC- port és granulátumot, a Budavox átviteltechnikai demonstrációs anyagot, az Elektromodul szerelési anyagot mutat be. A Gépipari Szövetkezetek Irodája alumínium bútorokat, a Hungarofruct ■befőtteket, dzsemeket, savanyúságokat, a Hungarocoop gyermekruhákat és sportcipőket küld Poznanba. A Pomázi Írószer Szövetkezet golyóstol'lakat, rostiró- nokat, az Irodagépipari és Fjr nommeehanikai Vállalat pénztárgépeket, másológépeket, táskaírógépeket, a Komplex mező- gazdasági gépeket mutat be. A Labor MIM környezetvizsgáló laboratóriumokat, analizátorokat, a Lampart vegyipari gépeket, a Magyar Optikai Művek laboratóriumi műszereket és berendezéseket, a Metrimpex különböző műszerféleségeket, a Nikex autódarut, mérlegeket és fóliahegesztőket vonultat fel. A Transelekt- ro háztartási és hűtőgépekkel, a Technoimpex faipari gépekkel; az Egyesült Izzó fényforrásokkal, a Videoton jelentéstárolókkal, a Cs. M. Pannónia konfekcióipari gépekkel ismerteti meg a látogatókat. Különös érdeklődésre tarthat számot* például a BD—120-as típusú tétel összegező pénztárgép, amely elsősorban önkiszolgáló boltokban, önkiszolgáló vendéglőkben és más kiskereskedelmi üzletekben használhatók. Ott alkalmazhatók előnyösen, ahol a több tételből álló vásárlás végösszegét a pénztáraknál számítják ki. Alkalmazásával mentesítik a pénztárosokat az állandó összeadás alól, meggyorsítják a kiszolgálást. A hetvenéves gyártási tapasztalattal rendelkező Labor Műszeripari Művek is állandó vendég Poznanban. A vállalat széles választékából érdemes megemlíteni a magas műszaki színvonalat képviselő nagy automa- tizáltságű INFRAPID 31 típusú infravörös gabona gyorselemzőt, amely a gabona és szemestakarmányok minőség szerinti gyors átvétélének fontos műszere. A berendezés gyors és megbízható működését az infravörös sugárzás reflexiójának vizsgálata garantálja. A mérési eredmények gyors feldolgozását beépített mikroszámítógép végzi. A gabonaminták roncsolásmentes elemzése őrlés után azonnal végezhető, így az őrlemény alávethető más kémiai vizsgálatnak is. A minta fehérje-, zsír- és nedvességtartalma 2 perc alatt meghatározható. Az INFRAPID—31 ga- bona-gyonselemzőt gabonatermesztési és mentesítő kutatóintézetek, élelmiszeripari kutatóintézetek, mezőgazdasági üzemek és kombinátok, gabonaátvevőállomások, malmok, sütőipari vállalatok hasznosíthatják. S. J. Fesztivál gyermekszínjátszóknak Országos gyermekszínjátszó fesztivált rendeznek június 25-e és 29-e között Pécsett, összesen nyolcszáz kisdobos- és úttörő vesz részt a találkozón, azok, akik a legjobbaknak bizonyultak a tavasszal lezajlott megyei, illetve fővárosi seregszemléken. ÉRDEKES HÍR A VAJDASÁGBÓL Színes agyagból majolika Az újvidéki Magyar Szó kanizsai munkatársa, V. Kovács Mária arról tudósítja vajdasági olvasóit, hogy 76 millió dináros költséggel majolikagyár épül a Tisza- parti városban, még pedig a helyi tégla- és cserépgyár éppen hatvan esztendeje bányászott, s eddig csak „dunacserép” meg „revolvercserép” gyártásához használt, színes agyagjából. Ám, ha felépül az új gyár, ebből az értékes anyagból csempéket, színes kerámiát és 'majolikát készítenek, olyan művészien megformált értéktárgyakat, amelyek külföldi piacokon is állják majd a versenyt. A majolikagyár terveit Zágrábban készítették el, a szükséges tőkét is sikerült megszerezni a beruházási pénzintézetektől, így már a jövő hónapban hozzáfoghatnak az építkezéshez. A gyárat szakaszosan építik és előreláthatólag 1982-ben már el is kezdődhet a majolika- és csempegyártás, noha az alapanyaghoz szükséges frittát még külföldről kell majd beszerezni. A kikindai tégla- és cserépgyárból azonban biztatásként megígérték, hogy — mint társérdekeltek — berendezkednek a fritta gyártására is, és remény van arra, miszerint két éven belül már szállíthatnak a finomító anyagból elegendőt. A kanizsai majolikagyár jövendő keramikusai — eddig már tizenöten — Hódmezővásárhelyen sajátítják el a szakmai fogásokat. A tervezett majolikagyár — mint azt az interjú végén még elmondta a riporternek Gutási Miklós, üzemszervezési egységr vezető — sok ügyeskezű fiatalnak nyújt majd jó elhelyezkedési és ezzel együtt jó kereseti lehetőséget, ám olyan csökkent munkaképességű dolgozóknak is adhat majd munkát, akik alkalmasak, illetve hajlamosak, tehetségesek a szó nemes értelmében is művészi alkotásokat készíteni. A színes agyagból a kanizsai POTISJE (Tiszavidék) tégla- és cserépgyár agyagbányáiban • — a sárgaföld alatt mintegy húsz-huszonöt méter mélységben — rendkívül „zsíros”, szürkéskék és mohazöld szinváltozatokban húzódik az agyagréteg, mégpedig olyan nagy mennyiségben, hogy hosszú évtizedekig elegendő lesz értékes és szebbnél-szebb csempék. kerámiák és majolika dísztárgyak készítésére — akár évi ezer tonna kapacitással folyó termelés mellett is. Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt, a századforduló idején, amikor a Magyarkanizsai Első Gőztégla- és Cserépgyár Rt. megalakult és termelni kezdett, bukkantak rá a szép színezetű, sajátos finomságú agyagra, ám alig tudtak mit kezdeni vele — dudacserépnek, flasztertéglának, később úgynevezett revolver-tétő- cserépnek dolgozták fel, s potom pénzekért szállították a hazai megrendelőknek, sőt, mindinkább külföldi építkezőknek is, éppen az egyforma vörös színének megtartása miatt, de még azért is, mert kiégetve könnyű volt és könnyen faragható-formálható épületdíszítések felhasználásában. Most értékes és bizonyára soksok szép majolika és kerámiadísztárgy készül (majd) a kanizsai színes agyagból, tehetséges fiatalok ügyes keze munkája nyomán. ív. i.) Körút a buckák világában Kecskemétről Solt felé utazva, az 52-es1 főút, 21-es kilométertáblájától kezdődően jobb kéz felől figyelhetünk fel a dimbes- dombos, kívülről teljesen kopárnak tűnő, félsivatagi tájra, mely több mint ezerhat- száz hektáron a Kiskunsági Nemzeti Park 4-es számú egysége. Leállhatunk gépkocsinkkal a parkoló sávba és kicsit föntebb, a parton nyomban rábukkanunk a nemzeti park igazgatóságának rajzos eligazító táblájára. 9 Az árvalányhajas puszta, háttérben a Strázsa- és a Fehérhegy. A gyalogos természetjárókra a zöld jelzéssel ellátott, kb. tizenöt kilométer hosszú turistaútvonalon sokkal nagyobb megpróbáltatások várnak, mint más vidékeken. Nem vigasznak szánom: az élménybeli különbség egyenesen arányos a fokozott fizikai igénybevétellel; vagyis a látványért — no meg egészségünk, jó kondíciónk, közérzetünk kedvéért — meg kell egy kicsit, és érdemes is, szenvedni- Ágasegyháza központjából, a takarékszövetkezettől indulunk, onnan, ahol az előző, jakabszállás —ágasegyházi túránkat befejeztük. Az első hat kilométer — amíg Fülöpháza határában a zöld kereszt jelzésig el nem jutunk — valójában a Zöld úton a Kiskunságban elnevezésű túramozgalom (lesz még szó róla bővebben) egyik szakasza. A zöld kereszt egy másik zöld sávhoz irányit bennünket, azon pedig — lezárva egy szabálytalan körívet — visz- szakanyarodunk Ágasegyházára. De most nézzük sorjában. Északi irányba, a község temploma előtt vezet el a jel, majd balra fordulunk és keresztezzük a kecskémét—fülöpszállási vasutat. Á töltés -után pár száz méterre derékszögben kétfelé ágazik a hóm okút: ez a körtúra csomópontja. Kezdjük talán jobb felé. Erdőszélen, fenyöfiatalos mellett haladunk, mígnem egy tágas tisztáson elénk tárul az erdészház. Marad az eredeti irány, a növényzet viszont színesebb, változatosabb, gazdagabb. Egyelőre a homoki vegyes erdő (fenyő, akác, nyár) az uralkodó, de csakhamar föltűnnek a buckák a jellegzetes borókabokrokkal. Utunk többszöri törés után éri el a KNP területét, majd kifut az 52-es műútra. Egy volt iskola- épületnél (most a KNP kutatószállása) kelünk át az úttesten és kertes tanyák mellett, szőlők végében, továbbra is kellemes környezetben válunk el a zöld síktól. Á zöld kereszt jelzés egy hatalmas szőlőtábla előtt meredeken balra, a homokbuckába fordul. Így észak felől kerüljük meg a bevezetőben leírt. Bugáéhoz hasonlóan az UNESCO által is szigorúan védett bioszféra-rezervátumot: a fülöpházi homokbuckákat, a híres Strázsa- és Fehérhegyet. Gyümölcsösök szomszédságában, buszmegállók tövében vágunk át az 52-esen, ahol ismét a zöld sáv fogad bennünket. Á túraútvonal tájképileg leg- megkapóbb része következik. Ha nem zavarna a vakító sárga homok, s kilátszana néhol egy-egy mészkő, a Bükk-fensík varázslatos domborulataira képzelhetnénk magukat. Az egzotikus boróka, a mélyzöld fenyő, illetve az ezüstnyár — s néhol a nyír — természeti együttese páratlan esztétikai élvezetet nyújt. A kristálytiszta levegő, az énekes madarak, egy-egy ijedten felröppenő fácán, fürgén tovacsörtető gyík révén pedig végképp a szívünkbe lopja magát ez a vidék. Egyik-másik eldugott buckavölgyben még találunk ősi művelésű szőlőparcellákat; az örökké tőkéivel foglalatoskodó ágasegyházi Szikszai Mihálytól például mindenkor kaphat jó szót, s pohárnyi hűtött Sárfehér borocskát az elcsigázott turista. Az erdővágásokat összekötő kanyargós kis ösvényről letérve visszatérünk Ágasegyházára. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a legmelegebb napokon, különösen a déli órákban, nehéz itt elviselni a duplán, alulról, felülről sugárzó hőséget. Enyhébb hétvégekre, valamint tavaszra, őszre ajánljuk inkább a fent ismertetett túraprogramot. Nem árt emlékeztetni a természetjárókat arra sem, hogy a fákon általában sokféle színű és formájú jelzés látható — sajnos bicskával faragott is —, a turisták „vezérfonalát” azonban — legyen az csík, kereszt, kör, háromszög vagy négyzet — mindenkor fehér alapra, fehér keretbe festik. Ha véletlenül eltévesztettük a jelzést, és kétszáz méteren belül nem találkozunk vele, sétáljunk vissza az utolsóig, s próbálkozzunk más irányban, valahol biztos rálelünk. KISHÍREK — NYÁRI TÁBOR. A Magyar o Természetbarát Szövetség1 június “ 14-én Balatonakaliban nyitja meg a természetbarátok központi nyári táborát. (Balatona'kali—Dörgi- cse vasútállomástól Kiliántelep felé félórányi járásra.) A környék kiválóan alkalmas kisebb- nagyobb túrákra. A táborhely augusztus 31-ig nyújt pihenést, szórakozást a természetbarátoknak. — Ifjúmunkások találkozója. Július 8. és 11. között Pósteleken (Békéscsaba mellett) rendezik meg az ifjúmunkások országos találkozóját. A megyei természet- barát szövetség az iskolák turisztikai és tájékozódási ismeretekkel rendelkező ötfős csapatainak jelentkezését várja, június 20-ig, az Express utazási iroda címén. (Kecskemét, Rákóczi út 32.) K. F. KEMPINGTÁJÉKOZTATÓ A Magyar Camping Club tájékoztatása szerint IMI. június 12-től 14-ig a következő helyiségekben kaphatnak sátorhelyet a turisták: A Balaton északi partján Alsóörs, Palóznak, Badacsony őrs, és Farkas- gyepü kempingjei korlátlan számban hívják a kempingezőket. Balatoniüre- den már csak 120 fő részére van szabad sátorhely. Hétvégi programok: Balatonfüreden nemzetközi ökölvívó Balaton-bajnokság és Skála Kupa vitorlázóverseny, Balatofűzfőn traplö- vőverseny, Tihanyban nagyhajós vitorlás túraverseny lesz. A Balaton déli partján Siófokon as Ifjúság, az Aranypart, Zamárdiban aa Autós 1„ Balatonföidváron a Magyar tenger, Balatonszemesen a Lido, Ba- latonbogláron a SeUö, Fonyódon a Napsugár kempingek korlátlan számban fogadnak sátorral és lakókocsival érkezőket, igaion a Hőforrás kempingben 100 fő részére van szabad sátorhely. A Szán tód pusztai kulturális központban június 14-én kutyavásár lesz. A Dunántúlon Agárdon a Nemeskócsag kempingben 80 fő részére van szabad sátorhely. Pécsett a Mandulás kempingben 230 sátorozó részére van hely és 60 főt a 2. és 3. osztályú fldü- lőházakban is el tudnak helyezni. HarkányfQrdőn 250, S ikondán 300, Szombathelyen 200 fő részére van szabad sátorhely. Győrött 120 főt tudnak fogadni üdülőházakban és 250 fő részére van sátorhely. Sopronban 200 fő sátorozót várnak. Györ-Sopron megyében a Rábaközi napok keretében a hét végén számos kulturális eseményt rendeznek. £ szak-Magyarországon, Egerben 800, Mezőkövesden 250, Miskolctapolcán az Iglói úti kempingben 500, HoUóstetőn 150, Tokajban 200, Sárospatakon ISO szabad sátorhely van. Az Alföldön Debrecenben 200, Hajdúszoboszlón 500, Püspökladányban 100, Jászszentandráson 80, Baján 120, Makón 150 főnyi sátorozó részére van hely. Makón a motelben 10 ágy szabad. Nyíregyházán az Igrice kempingben 100, Szolnokon a Tiszaligeti kempingben ISO, Szegeden 300 fő részére van szabad sátorhely. A Magyar Camping Club tagjai a kempingekben átlagban 30 százalék kedvezményt kapnak. A kempingekről részletes felvilágosítást ad a club budapesti Irodája (Budapest, VI1I„ Ollói út 6. Tel: 336-5361. Helyfoglalás a kempingekben. ® Visszafelé, buszmegállók mellett keresztezzük az 52-es műutat. ötven méterre sem kell eltávolodni az aszfalttól, máris az igazi, hamisítatlan, nemcsak hazai, de közép-európai viszonylatban is egyedülálló futóhomokon járunk. Sehol másutt nem ilyen látványos a szél felszínformáló munkája, a homok állandó vándorlása. A nyílt buckaoldalakat az egymást néhány centire követő, a szél irányára merőlegesen futó, kicsiny homokfodrok enyhén hullámos rajzolata díszíti. Rácsodálkozhatunk a sok különleges homokalakzatra: a barázdára, a garmadára, a parabola- buckára, a bálnahátra és az arénára. Minden évszakban szemet gyönyörködtető a szinte steril homokvonulatok szívós vegetációja: kezdve a zuzmóktól, moháktól, a homoki pirosítón és naprózsán át a közönséges borókáig, galagonyáig és fehémyárig. Nincs az országnak még egy porcikája, ahol ennyire élethűen elevenednének meg Petőfi árvalányhajas, szamárkenyeres verssorai. A közelben hasaló, lúgos vizű, szikes tavak — a Szappan-, a Szívós-, Hattyú-szék és a Kondor-tó, — a vízimadarak, főleg a récék és a sirályok különböző fajainak otthona. 0 Boróka, ezüstnyár és fenyő a buckákon. .# ; .tű#?'4"** I