Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 2.

SZOCIAUSTA EGYÜTTMŰKÖDÉS

Munkamegosztás a híradástechnikai iparban

Az úgynevezett professzionális, nehéz híradástechnikai iparban a gyors ütemű fejlesztések és korszerűsítések nagyjából ugyanabban az időben kezdődtek el a szocialista országokban, így nálunk is. A hetvenes évekig az ilyen, köznapibb névén távközlés-technikai berendezéseket a BHG Híradástechnikai Vállalat különböző üzemeiben készítették. majd profilrendezést. hajtottak végre az egész iparágban. A BHG a telefonközpontok gyártását megtartotta, s mind a mai napig terme, lési összetételének legfontosabb tételeit adják ezek a berendezések. A kialakult munkamegosztás alapján a Tetra Telefongyár a vezetékes átviteltechnikai berendezések, a Finommechanikai Vállalat, és az Orion gyár a vezeték nélküli mikrohullám átviteltechnikai egységek sorozatgyártására vállalkozott. Míg az előbbi helyen a nagy csatornaszámú, például országokat összekapcsoló hálózatot építenek ki. .addig az Orion-gyártmányok a kisebb csatornaszámúak, városokat, településeket vagyis körzeteket kötnek össze a mikrohullám-láncokon keresztül. Ezek a vállalatok a megalapítói is egyben a BUDAVOX Külkereske. delmi Vállalatnak, amely professzionális termékeiket exportálja és koordinálja az együttműködést a KGST-beli partnerekkel.

Árucsere-forgalom

Ebben az iparágban elsőként a magyar és a szovjet partnerek között jött létre munkamegosztás. még 1975-ben. Ez ma is meghatározója és alapja az azóta már kiszélesedett kétoldalú együttműködésnek. Szovjet partnereinknek különböző telefonközpontokat, vezetékes és vezetéknélküli átviteltechnikai rendszereket, valamint rádió-telefonrendszereket szállít a BUDAVOX- on keresztül a magyar híradás- technikai ipar. Hasonlóan széles választékban exportálunk Csehszlovákiába is. ők is elsősorban telefonközpontokat és mikrohullámú láncokat vesznek. Az NDK- beli cégek a magyar ipartól nagy számban vásárolnak telefonközpontokat. valamint a számítás- technikához kapcsolódóan távadatfeldolgozó egységeket. Az NDK-beli partnerekkel létrejött kétoldalú megállapodások részeként kooperáció alakult ki a telefonkészülékek előállításában. Vagyis egyes részegységek nagy sorozatú termelését megosztották egymás között a magyar és az NDK-beli vállalatok. Jelentős kétoldalú együttműködés bontakozott ki a magyar és bolgár iparvállalatok között is.

Sokoldalú egyezmény

A tagországok több évi előkészítő munka eredményekéntw-íki- dolgozták azokat a sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs egyezményterveket, amelyek felölelik szinte az egész gyártmány- választékot. A tervezett, s aláírás előtt álló három megállapodás közül az első a kapcsolás- technikára. a második a. vezetékes. a harmadik pedig a vezeték nélküli átviteltechnikai berendezésekre. készülékekre vonatkozik. Ebben a megállapodásban mint gyártók is jelentős mértékben érdekeltek a BUDAVOX vállalatai, ugyanakkor hazánk importőrként is részt vesz a szerződés megvalósításában. Az importoldalról — az ELEKTROIMPEX közvetítésével •— elsősorban a Magyar Posta ígérkezik a legnagyobb vásárlónak, egyebek között műsorszóró adókat kíván beszerezni KGST-beli partnereitől a Petőfi-adó felújításához. Ezenkívül zenei programok átviteléhez is vesznek majd különleges berendezéseket. Érdekeltek vagyunk távíróegységek importjában is.

A tagországok most foglalkoznak egy teljesen újszerű, sokol. dalú egyezmény kialakításával. Ennek lényege a „perspektivikus”, nyomógombos telefonkészülékek közös kifejlesztése. Az új telefonkészülékeket a tervek szerint hét vagy nyolc szocialista ország vállalatai együttesen készítik el. Ebben a munkában magyar rész' ről a Mechanikai Művek vesz részt, mint a telefongyártás új profilgazdéja. Az előzetes megállapodás -szerint 1983-ig elkészül a nyomógombos telefon, prototípusa és a teljes gyártási dokumentáció.

Ezek a telefonok a tervek sze. rint részét képezik az évtized második felében kialakítandó egységes KGST elektronikus telefonközpontoknak. Az új telefonközpontok kifejlesztésére is már megtették az előkészületeket, az előzetes munkában a BHG Híradás- technikai Vállalat vesz részt.

Miniatürizálás

A világ fejlődésé „ebbben az iparágban" Séftt állttheg. A leg. fejlettebb ipari országokban mindinkább a nagy bonyolultságú mikroprocesszorokat alkalmazzák a professzionális híradástechnikai berendezések készítésénél. ami önmagában is a berendezések jelentős méretcsökke. nését eredményezi. Ez pedig rendkívül fontos, ha pl. a telefon- központok felépítésére gondo- lünk. ami jelenlegi formájában nálunk még meglehetősen helyigényes beruházás. Nem beszélve az új technika adta egyszerűbb kezelés, ellenőrzés, automatizáltság. pontosság lehetőségéről. Az ilyen irányú fejlesztőmunka már megkezdődött a KGST-országok híradástechnikai iparában.

HÁROMEZER HEKTÁR KUKORICA A MÉLYKÚTI LENIN TSZ-BEN

Jól kamatoztatják adottságaikat

Nem volt könnyű az elmúlt tavaszon optimistának lenni a mezőgazdaságban, a mélykúti Lenin Tsz tagsága mégis ilyen álláspontot foglalt el, amikor vállalta, hogy termelésének növelése, eredményének fokozása révén ismét kiérdemli a Kiváló Szövetkezet címet. Az V. ötéves terv időszakában a negyedik alkalommal pályázták meg — sikerrel — a kitüntetést.

Az 1976-ban, az Oj Élet és* a Béke Tsz-ek egyesüléséből létrejött gazdaság, az átlagosnál nagyobb — 7300 hektáros — területen igen népes, másfél ezres tagsággal kezdte meg a munkát. Jó adottságainak kamatoztatására, az alaptevékenység fejlesztésére építette terveit a kollektíva, s ezen az úton járva, a látványos kezdeményezéseket kerülve jutott el a múlt évben a 327 millió forintos termelési értékhez, illetve a 342 milliós árbevételhez. Évről évre nagy léptekkel fejlődött a gazdaság, bár termelésének szerkezetét jelentősen nem módosította. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt fontos, a fejlődésnek egyaránt előmozdítója.

A szántóföldi növénytermesztésben a vezető ágazat a kukorica. Vetésterülete, a háztájit beleszámítva, a múlt évben is meghaladta a 3 ezer hektárt. A kukorica átlagtermése, a hektáronkénti 6,4 tonna ugyan elmaradt a tervezettől, de ezzel az eredménnyel sem kell szégyenkezniük

a mélykútiaknak, az övékéhez hasonló nagyságú területen kevés gazdaság vállalkozik kukoricatermesztésre, A búza 5,4 tonnás átlagtermése a Lenin Tsz-ben is felülmúlt minden eddigit. Jó termést — hektáronként 3,6 tonnát — adott a tavaly már hétszáz hektáron termesztett napraforgó is.

A mélykútiak kertészéti ágazata is híres. Megtalálták a nyitját, hogyan tarthatják évek óta magas szinten a hozamokat és a jövedelmezőséget. Paradicsomot részesművelésben, pritamin- paprikát pedig nagyobbrészt a háztájiban termelnek. A paradicsom taValy „csak” 42 tonnát adott hektáronként, ezzel a tsz változatlanul előkelő helyen szerepel, országos összehasonlításban. Saját előző évi 80 tonnás átlagtermésétől azonban elmaradt. Terven felül termett és ráadásul minden eddiginél jobb minőségben a pritaminpaprika.

Az állattenyésztés az árbevételi tervét tíz százalékkal teljesítette túl. Az eredményekhez itt is csaknem valamennyi ágazat hozzájárult, a hozamok rendre magasabbak az országos átlagnál. A szövetkezet sertéságazatának 70 millió forintos árbevétele ugyancsak önmagában is jelentős szám. A legszebb eredményt azonban a tehenészet érte el. A tehenenkén- ti tejhozam megközelítette a 4200 litert, nyolc százalékkal emelkedett. A tej előállításának költsége azonban változatlanul 5,43 forint volt literenként.

A mélykúti Lenin Tsz múlt éVi sikerének részese volt az egész tagság. Egyrészt a munkaverseny négymillió forintot meghaladó értékű teljesítményével, másrészt 57 milliót érő háztáji termelésével. Szerkezetváltozásnak is beillik, hogy a háztájiból kikerült termék öt év alatt a többszörösére növekedett. Az emelkedés csak a múlt évet tekintve 22 százalékos volt.

A szövetkezet 41 millió forintos nyereségterve nem volt éppen szerénynek — óvatosnak — nevezhető, a valóság azonban a legmerészebb tervre is rácáfolt, a Lenin Tsz mérleg szerinti nyeresége a múlt évben 46,3 millió forint lett. Ennek révén jelentős fejlésztést folytathatott és kezdhetett a tsz. Nemrégiben létesítettek műtrágyatelepet, s rövidesen bévezetik az energiaigényes baromfitelepre, valamint a szárítóüzembe a földgázt. A tagság jövedelme ugyancsak emelkedett a múlt évben. A kilencszáz dolgozó átlagjövedelme a zárszámadás

• Tavaly csak féltermést adott a paradicsom. Mégis 42 tonnát szedtek le hektáronként a mélykúti Lenin Tsz dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele)

után fizetett kiegészítő részesedéssel együtt, 49 ezer 900 forint, volt — tízezer forinttal több, mint öt évvel korábban.

A mélykúti Lenin Tsz kiváló szövetkezet voltát tanúsító oklevelet a napokban ünnepi küldöttgyűlésen adta át Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, a tsz nemrégiben nyugdíjba vonult elnökének, Kancsár Sándornak.

Zs. A.

Űjabb korszerű gép a nagyüzemi állattenyésztésben

Az idei AGROMASEXPO-n már megismerhették a szakemberek a SILEX jelű silómaró-rakodógépet. Az új konstrukciót a Mezőgépfejlesztő Intézet tervezte és a Nyíregyházi MEZŐGÉP gyártotta le.

Az eredeti elképzelések szerint a gyár egy neves nyugati céggel tárgyalt, hogy a sürgető igények kielégítésére licencvásárlás útján mielőbb megkezdje a keresett gép gyártását. Ez azonban hosszú átfutási időt igényelt volna, ezért született olyan döntés, hogy hazai silómaróval elégítsék ki az igényeket. Az új konstrukció viszonylag rövid idő alatt valósult meg.

Az új gyártmány munkavégző egységét .tfgy alakították. ki,, hogy YniWdu ^raRroPfh fü^észtW,11 rniVid pedig önjáró gépk®(itiat^itüfeélTlél- tethető. A tervezők arra is gondoltak, hogy több magassági mé_ retben is gyártható legyen. Üzemeltetését egy személy, a takarmánykeverő. illetve kiosztó kocsi kezelője végzi.

Az eddigi kísérletek során a gép igazolta a fejlesztők és a gyártók elgondolásának helyességét. Az új konstrukció alkalmas 5 méter magas silófal megbontására úgy. hogy a követelményeknek megfelelően. teljesítménye/ óránként 20—40 tonna.

A kísérleti példányok egyikét az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát Elza-majorjában üzemeltették. Munkájáról Lénárd Ferenc. a. tmk.-yezetője elismerően '^iSMa^ozStt!-.1 Éfmondta: több litiintJ400'öfái cfói^Öitttt hiba — és késcsere nélkül úgy, hogy egy- időben több szarvasmarha-telepet is ellátott takarmánnyal.

— A magyar gyártmányú gépet nemcsak egyszerűsége, hatékonysága miatt szerették meg telepünkön, hanem főleg azért is. mert ez az amerikai ENSILO ADER silómaróval szemben a zárt traktorfülkéből kényelmesen irányítható. Ez védi a kezelőt az időjárás viszontagságaitól.

Hasonlóan nyilatkozott ■ dr. Szentpéteri József, a Hajdúnánási Állami Gazdaság tedeji tehenészeti telepének vezetője is.

9 A SILEX—5T maródobja.

örvendetes, hogy a fejlesztők és gyártók jóvoltából már megkezdődött a gyártás és ez azt jelenti, hogy rövid időn belül

újabb korszerű gép jelentkezik a szarvasmarha-tenyésztők házatá- ján.

Gál Imre

A Duna túlsó partján

Éppen elege volt az utasnak, amíg a kánikulás napok egyikén Duna—Tisza köze „fővárosából” elkocsikázott a Duna — szentbe- nedeki partjáig. A kirándulás alatt bizony jó párszor — és önkéntelenül — felfigyelt magára: nem jelentkeznek-e szíve táján bizonyos „fontos” tünetek? Amikor valamelyik útkanyarban úgy vágott be a nap a gépkocsiba, hogy a hirtelen hőmérsékletváltozás a hőgutát juttatta eszébe.

Micsoda megkönnyebbülést hozott, hogy végül is a Duna mél- tóságos, nyugodt víztömege „jelentette”: nincs tovább, meg lehet pihenni. Segít, ebben a vén fűzfa, árnyékával és sötét csöndjével éppúgy, mint a hullámok szelíd csobbanása.

De hát korunk örökkön izgő- mozgó emberét nem sokáig képes lekötni, fogva tartani a romantika. Pláne, ha az amúgy is fülledt-bomló-avatag környezetben minden az elmúlásra emlékezteti. A sovány fövenybe kétségbeesetten kapaszkodó, száraz gyökércsontok, az örökre meddő ágak szaporodó szövevénye, a la- dikocskák itt-ott korhad ásnak indult bordái.

A kifáradt test azért még elmozdulni képtelen, de mégis — el innen! Legalább a tekintettel. S * * * *

S íme, az a túlsó parti látvány

legalább olyan frissítő hatású,

mint a fűzaggastyán hűvöse.

A Duna borostyánsárga vibrálása, a parti ligetek sötétzöldje fölött álomképszerű látomás arra jobbra Paks, az ifjúhodó város. Mihez is hasonlítható az a fenséges érzés, ami a part zölderdő-ha- bos sávja és az ég izzó kék tengere közt tündöklő városrengeteg feltűnésekor rabul ejti az embert? ... Ja igen... Utoljára Ljubljana—Maribor irányában buszozva éltem át valami ilyesfélét. Haladtunk le-föl, erre-arra kanyarogva a szlovén fennsíkok lankáin, ködöt pipáló hegyek nyirkos erdői alatt, iparvidéken és szakadékokban megbújt falucskák fölött. S egyszerre messze, balra fönt előttünk, magasan a világ fölé szökellve — arra először járt utazónak teljesen váratlanul — felragyogtak az osztrák Alpok havas nyúlványai. Mint a világ végén is túl levő, sziporkázó üveghegyek.

Valami csodálatosan más,mint amit addig szemünk megszokott. Bájos, csúcsos fénycsipkék, égbevesző hózsebkendők a zsírosszürke sziklakúpokon. Más, mint ami mellettünk, . mögöttünk van... Talán ilyenféle „megtestesülésben” éljük át a mindig titkokat is sejtető fogalmat: JÖVŐ.

A másnak, az újnak ez a varázsa csapja meg az embert, amikor először pillantja meg az ég aló nyújtózkodó, új arculatú Paksot. Majd valamivel „lentebb” az erőmű kolosszusainak geometrikus rendjét.

(Tóth István—Pásztor Zoltán)

• A vén fűzfa elmúlást sugalló romantikája.

Az erőmű kolosszusainak geometrikus rendje.

u

<