Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

1981. júniua 4. # PETŐFI NÉPE 9 5 FELVÉTELI ELŐZETES BUDAPESTRŐL ÉS GÖDÖLLŐRŐL (IJI.) Nyitott kapuk - de meddig? Rendkívül nagy mindazoknak a felelőssége, akik a felsőfokú okta­tási intézetekben való továbbtanulás lehetőségeiről döntenek. Még ak­kor is. ha a túljelentkezés nem annyira látványosan magas, mint a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szokott lenni. Gólyák lesznek ? A Budapesti Műszaki Egyete­men például pontosan 2232-en je­lentkeztek az 1270 helyre. Ez az alábbiak szerint oszlik meg: Keretszám Jelentkezők Bács megyei jelentkező Építőmérnöki kar 210 389 14 Gépészmérnöki kar 270 330 21 Építészmérnöki kar 100 226 6 Vegyészmérnöki kar 100 212 5 Villamosmérnöki kar 390 723 24 Közlekedésmérnöki kar 140 252 16 ezen belül hajózás 60 100 — KIÁLLÍTÁS A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Goór Imre festményei és grafikái Több, mint hatvan alkotással — festmé­nyekkel, cink- . és linómetszetekkel, illetve grafikákkal — találkozhatnak a látogatók Goór Imre festőművésznek Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban május 17-én megnyílt kiállításán, amely iránt már a meg­nyitó napján is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Szokatlan ugyanis, hogy egy kiállí­tási megnyitón több, mint kétszáz ember van jelen és ez mindenképpen jelez vala­mit. Mint ahogyan azt a tényt sem szabad elhanyagolni és figyelmen kívül hagyni, hogy a kiállítási vendégkönyvbe napról nap­ra szaporodnak a bejegyzések, az elisme­rést. a tetszést nyilvánító sorok. Lapunknak adott tájékoztató­jában Györgyi József tanulmányi osztályvezető elmondta, hogy — a sok* évi tapasztalat szerint — csak a legjobban felkészültek számíthatnak biztos sikerre. S hózzátette azt is, hogy a Bács- Kiskun megyéből, különösen pe­dig a kecskeméti Katona József Gimnáziumból pályázók általá­ban jól veszik az akadályt, és megállják helyüket a további­akban. Ennél is nagyobb arányú ér­deklődésről számolt be dr. Szu- hay Miklós rektorhelyettes' a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen. Ezer jelentke­zőből válogatják ki azokat, akik a négyszázas keretszámon belül első éves hallgatóként megkezd­hetik a tanulmányaikat, őszre. Bács-Kiskun megyéből összesen negyvennégy jelentkezési lapot tartanak nyilván. Az írásbelit kö_ vető szóbeli vizsgákat június 29- július 3-a között teszik le mate­matikából és történelemből. Ami a kollégiumi lehetőségeket illeti, azoknak a vidéki diákok­nak biztos az elhelyezése, akik­nek a családjában nem haladja meg az egy főre jutó átlagkere­set a kétezer-ötszáz forintot. Ezen felül egyénileg bírálják el az igé- . nyékét, de meglehetősen csekély a kérelmezők esélye. Tehát indo­kolt. hogy időközben nézzenek albérlet után. akárcsak a Műszaki Egyetem leendő, hasonló családi hátterű „gólyái”. Átirányításra számítva Kereken négyszer annyian sze­retnének bejutni az Allatorvostu- dományi Egyetemre, mint ahány hallgatót felvehetnek. A keret­számuk száz, s csupán Bács-Kis­kun megyéből huszonötén jelent­keztek. A budapesti felvételhez lega­lább 16 és fél — 17 és' fél pontot kellett elérni az eddigiekben — dr. Kovács László Miklós rektor­helyettes szerint, aki ehhez hoz­zátette, hogy a Hódmezővásárhe­lyi Állategészségügyi Főiskolá­jukra szokták átirányítani azokat a fiatalokat, akik ezt a mércét nem érik el, de megfelelnek a vizsgákon. Oda ugyanis keveseb­ben — kétszázan — pályáznak a száz helyre. Kedvezőbb a Kertészeti Egye­tem iránt érdeklődők esélye. A 122 jelentkező közül nyolcvanan kezdhetik meg tanulmányaikat a tartósítóipari karon. Korábban előfordult, hogy három, és félsze­resre emelkedett a túljelentkezés aránya. Dr. Gasztonyi Kálmán dékán azt Is megemlítette, hogy az egyetemen úgynevezett kétszin­tes oktatást vezettek be. jó ered­ménnyel. A hallgatók három év múlva üzemmérnöki végzettség­hez juthatnak, s további két esz­tendő szükséges a mérnöki okle. vél megszerzéséhez. A termesztési kar hetven he­lyére csaknem kétszázan juttat­ták el a jelentkezési pályázatu­kat. Or. Karai János dékán el­mondta, hogy az elmúlt évek —■. egyébként változó — gyakorlata alapján 16,5. pont alatt nehéz be­kerülni az intézménybe. Az egye­tem immár hosszabb ideje elége-r dett a jelöltek nagy többségével. Külön örömükre szolgál, hogy nem hiányzik a jelentkezők kö­zül az úgynevezett kertészdinasz­tiák akár harmadik nemzedékre szóló folytatása sem. De termé­szetesen mások előtt is nyitva állnak az egyetem kapui — a meg­szerzett és a felvételin tanúsított tudástól, képességektől függően. A klub is szurkol A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karát 313-an célozták meg. Ez csaknem háromszor akkora lét­szám, mint ahány fiatalt fogad­ni tudnak. A tizenhat Bács-Kis­kun megyei jelentkezőnek is elég szoros mezőnyben kell tehát helyt állnia a kémiából és bioló­giából összetevődő vizsgákon. A fizikai munkát végző szülők gyer­mekeinek egyébként háromna­pos, bentlakásos előkészítő tan­folyamot szerveznek. Aki „egye­temi polgárrá” válik, kollégiumi helyhez is jut — azzal az előze­tes feltétellel, hogy mindent meg­tesz a bukás elkerüléséért. A mezőgazdasági gépészmér­nöki karon sokkal kevésbé erős a verseny: százhatvanan pályáz­nak 120 helyre —' a tanulmányi osztályon kapott információ sze­rint. A kilenc Bács-Kiskun me­gyei pályázó fizikából és mate­matikából bizonyíthatja tudását június második felében, a többi­ekkel együtt. Itt a szűkebb hazából jelentke­zőkért az egyetemen működő Bács megyei klub tagsága is szur­kol. Dr. Balló Béla tanárral és Vaszkó Mihály negyedéves klub­titkárral az élen, ez a közösség rendszeresen ellátogat a Duna— Tisza közi állami és közös gazda­ságokba. intézményekbe, hogy kö­zelebbről is megismerkedjenek a leendő munkahelyekkel. Mezei István Mivel magyarázható mindez? Természetesen nem csupán az­zal. hogy Goór Imre — akit köl­tőként is számon tartanak a me­gyében és az országban egyaránt — régen nem tekinthető pálya, kezdő fiatalnak, hiszen mint fes­tőművész évtizedek óta jelen van Bács-Kiskun művészeti közéleté­ben. Talán közel járunk az igaz­sághoz. ha azt mondjuk: a jó ki­állítás. a valóban művészetet je­lentő alkotások, a közönséget nem kísérleti alanynak tekintő tárla­tok mindig is vonzzák az értő­érdeklődő embereket. Goór Im­re alkotásai ugyanis — vélemé­nyünk szerint — nem öncélú trükkökkel, nem kétes értékű zsonglőrködéssel. a látogatók meghökkentésének szándékával születtek, hanem egy önmagát is • Kopjafák (linómetszet). 9 Udvar (olaj). újra és újra próbára tevő— te­hát kísérletező —. a színek és arányok harmóniájára, a tiszta, ságra és a pontosságra törekvő művész kiérlelt, érzelmileg és ér­telmileg is kiegyensúlyozott al­kotásai. S ezt a látogatók észre­veszik. méltányolják. Említettük, hogy Goór Imre kí­sérletező. örökkön újat. jobbat létrehozni szándékozó. művész. Véleményünk szerint éppen fz az egyik legnagyobb érdeme. Az a művész ugyanis, aki lemond a kísérletezésről. megreked fej­lődésének egy pontján, s előbb- utóbb konzervatívvá, önmaga — esetleg mások — ismétlőjévé vá­lik legjobb szándékai, törekvé­sei ellenére is. Mindkettőre — az eredményes kísérletezésre és a beszűkülésre is számos példát lehetne hózni csupán a képző­művészet területéről. Mit láthatunk Goór Imre ki­állításán. milyen képeket, met­szeteket? Az utóbbi két esztendő — a művész kanadai meghívása óta eltelt időszak — terméseinek legjava fogadja a látogatót. A festmények- közül különös figyel­met érdemelnek azok. amelyek a kanadai Sziklás-hegységben és az Alacsony-Tátrában szerzett élmények alapján születtek (Szik­lás hegyoldal. Havas csúcsok. Gleccser stb.). de megemlíthetjük az Udvar című olajfestményt is. Ezek a képek Goór Imre kísérle­tező hajlamának sikeres termé­kei. s bizonyítékai annak, hogy az újra való törekvés nem ön­célú nála. mert általa új értékek születnek. A cink-, a linóleummetszetek, a grafikák megalkotása — a festményekhez hasonlóan — ugyancsak fegyelmezett embert, biztoskezű művészt igényel. Goór Imre ebben a „műfajban” leg­jobb alkotásaival egyedülállónak számít. Csupán a figyelem fel­keltése miatt említjük meg pél­dául a Születés, élet. halál című triptihonját. vagy a Kopjafák című metszetét (mindkét linó­metszet ragasztott, aplikált fes. tett olaj), de idesorolhatjuk a művész kanadai kiállítássoroza­tának gerincét képező cinkkarcok gyűjteményének legjobb darab­jait is. A Kopjafák, a triptihon immár gazdára talált, de több más alkotás mellett is ott találjuk a kis cédulát, amely azt jelöli, hogy megvásárolták. A tárlatot megtekintette az a bizottság is. amely az idei nem­zetközi zománcművészeti tábor előkészítése céljából éppen az első napokban Kecskeméten tar. tózkodott. A kiállításon látott metszetek alapján Goór Imre meghívást kapott az alkotótábor­ba. Többek között ez is jelzi, hogy sikeres kiállításról van szó. s hogy a látogatók a zárás napjáig — június -7-ig — szín­vonalas alkotásokat láthatnak Kecskeméten, a Megyei Művelő­dési Központban G. F. Beszámoló taggyűlésen a bácsalmási pedagógusok (Tudósítónktól) A mindenkori naptári esztendő zárásához képest máskor, az ok­tatási év végén tartják beszámo­ló taggyűléseiket a pedagógus pártalapszervezetek. Ebből az al­kalomból találkozott nemrég Bácsalmáson is több mint har­minc kommunista óvónő, tanító, és tanár -r- négy oktatási in­tézmény. négy pártcsoportjának a képviseletében. Markulin Márk alapszervezeti titkár, a többi között örömmel nyugtázta a politikai képzettsé­get: az egyetemi és főiskolai vég­zettség mellett tizenketten fejez, ték be eredményesen a marxiz­mus—leninizmus esti egyetemet, s a szakosító tagozat ismeretei is kamatoznak. Számos időszerű kérdést elemzett például az 1980 81-es tanév elméleti konferenci­ájának tizenhét, résztvevője. Az egyéb munkakörben dolgozókat a politikai vitakör rendezvé­nyeibe igyekeztek bevonni. A vezetőség véleményét tol­mácsolva. a beszámoló jónak mi­nősítette a szervezettséget: min­den harmadik pedagógus az MSZMP-hez tartozik. A külső kapcsolatok építéséhez a tömeg­szervezetek pártirányítása járul hozzá. A csaknem száz nagyköz­ségi pedagógusból hetvenhetén kapcsolódtak be az iskolafalakon belüli vagy kívüli társadalmi te­vékenységbe: tizenheten három­négyféle megbízatásnak is ele­get tesznek. Az alapszervezet nagyobb részt nőket tömörít. S aligha lehet független a jelenlétüktől, hogy az érintett intézmények vezetése állandó feladatának tekinti a lá­nyok. asszonyok élet és munka- körülményeinek javítását, politi­kai és szakmai fejlődésük előse­gítését. Külön értékelték a tizenhárom csoporttal, összesen négyszázhu- szonnégy kisgyerekkel foglalko­zók óvodai munkáját. Bár több lányról és fiúról gondoskodnak, mint amennyi helyük van. a leg­jobbak energiájából jut a testi és anyanyelvi nevelés fejlesztésére, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű kicsinyek felzárkózta­tására is. Az általános iskolában sok más között a tehetséggondo­zásról sem feledkeztek meg. Mindehhez társul a napközi, diák- és nevelőotthon, valamint a kisegítő iskola munkája. A gim­náziumban pedig kiemelt fel­adatként igyekeztek csökkenteni a tanulók indokolatlan terhelését, napirendre tűzték az értékelés­sel kapcsolatos kérdéseket is si­keresen alapozták meg a mate­matikai, fizikai, biológiai közös írásbeli érettségi-felvételi vizs­gákat. Emellett igazán nagy gonddal törődtek a fizikai foglal, kozású szülők gyermekeivel, ami korántsem egyetlen évre jellem­ző. A hatékonyságra vall. hogy a továbbtanulásra jelentkezettek nyolcvanhat százalékát vették fel legutóbb a különböző felsőoktatá­si intézményekbe. Molnár József 9 Sziklás hegyoldal (olaj). SUMONYI ZOLTÁN: /Nagy Lajos emlékének/ NYOLC KÖZÖTT rajzanak ki a (7.) De ezt a tanár már nem hallja, sűrű fekete csíkot hagyva maga után, kifordul a parkolóból. Az iskola felől ekkor jön visz- sza az orvosnő, és amikor a ház sarkához ér, fejét hátrahajtva, ar­cát a nap felé fordítja, s néhány másodpercre megáll. A fotós fele­sége már kinyitotta a kocsi ajta­ját, de ahogy meglátja a lecsu­kott szemmel napozó nőt, egy kis bocsánatkérő félmosollyal átszól az autók fölött. — Ugye nem haragszik, hogy Szilvit is a maga nyakába varr­tam? De tudja, ma semmiképp sem késhetek el. És már olyan késő van... — De hót ez természetest És Igazán semmi az egész! Igazán! Viszontlátásra! Mindketten kocsiba ülnek, és a PC rendszámú 1300-as piros La­da. meg az IL-es Simca három másodperc különbséggel, fél nyolckor hagyja el a panelház előtti parkolót. 8. AZ ISKOLÁSOK NEGYED NYOLC ÉS HÁROMNEGYED házból, a nagyobbak egyedül, a kisebbek szüleikkel. Azután há­romnegyed nyolc és nyolc óra között még van valami mozgás, egy-egy autó húz ki, vagy egy taxi érkezik — mint például ma is nyolc előtt négy perccel, amikor az egyik negyedik emeleti lakó. a taxisofőr segítségével parketta­csiszoló gépet emel ki egy Zsl- guli-Combi hátsó ajtaján —, de pontban nyolc órakor szinte va­rázsütésre leáll az élet a panel­ház körül. Már csak huszonöt, autó áll a parkolóban, ezek délutánig, esetleg holnap reggelig sem moz­dulnak mostani helyükről; gazdá­ik ma az autóbuszon vagy vil­lamoson való utazás mellett dön­töttek. A huszonhatból, három ponyvával letakarva, köztük a bokszért sétáltató IM-es Traban- tos Skodája is, ezek garantáltan csak hétvégi — esetleg kétheten­kénti — autókázásra használt gépkocsik. Visszaélve most a ma­gyar nyelv játékosság adtá lehe­tőségével, azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók csak azért vannak, hogy legyenek. A ZU-s piros Skodának például — amely­nek hátsó szélvédő üvege előtt kis fehér csipketerítőn esztergált f igólya álldogál — pontosan úgy, ahogy fönt a vitrinben is, még a műszerfalát is letakarták egy há­zilag készített mintás kartonhu- zattal. Ne süsse, ne szívja ki a színét a nap! Ami igaz az igaz. nyári hőség­re lehet ma számítani. A nap még ugyan hol elbújik, hol'elő-, bukkan a felhők közül, de ha nem látni is a korongját, erős opálos fény vetül a panelház kör­nyékére. Ebben a már kora reg­gel álmosító. párás és mozdulat­lan derengésben, amikor a házak csaknem kiürülnek, s a mégis otthon maradók: a kismamák, a csecsemők, és az öregek pedig még nem jelennek meg a játszó­tereken és a parkokban — most. fél kilenc előtt néhány perccel szokatlan mozgás kezdődik az Árpádhíd étterem előtt. Három autó jelenik meg: egy rendőrségi Volga, egy csörlős kis teherautó és égy gerendákkal, deszkákkal megpakolt pótkocsis ZIL. A rendőrök kiszállnak, kö­rüljárják a szélső ház kocsipar­kolóját. Majd kihívják a házmes­tert, és rövid tanakodás után eré­lyes karmozdulatokkal intéz, kednek. hogy a csörlős teherautó szállítsa el innen azt a négy-öt személygépkocsit, amelyeknek fegyelmezetlen gazdái semmibe vették az előzetes felszólításokat, és otthagyták őket a parkolóban. Pedig tudhatnák már, hogy itt este hétre kordonnak, tribünnek és dobogónak kell állnia, amelyen a tíz napig tartó angyalföldi if­júsági napok megnyitóünnepsé­gét fogják megtartani! 9. ANGYALFÖLD meglehetősen mostoha gyermeke a lexikonok­nak. Az írókat még csak meg­ihlette ez a .terület, ha nem is olyan gyakran és nosztalgikusan, mint Budapest más, irodalmilag nemesebb része: a Tabán, a Jó­zsefváros. a Ferencváros vagy Óbuda —. de azért Angyalföld sem panaszkodhat. A regények és elbeszélések szerzői két — merőben ellentétes — ok miatt helyezték a cselek­mény színhelyét erre a városrész­re. Kezdetben, a múlt század vé­gén azért, mert sem ők. sem ol­vasóik nem ismerték Angyalföldet — igaz ugyan, hogy nem is igen volt mit ismerni rajta —, s így megeresztett fantáziával a leg­képtelenebb dolgokat is leírhat, ták. ha az Angyalföldön történt. Ami persze azt is jelenti, hogy, ha csak hírből ismerték ezt a távoli és titokzatos városrészt, akkor ez a hír nem lehetett valami hízel­gő. Mindenesetre a romantikus francia elbeszélések és az angol gyárregények mintájára a ko. rai magyar kapitalizmus „mo­dern” erkölcsrajzához Tolnai La­jos Nagy Ignác, de még Jókai és Bródy Sándor is a Dráva utca. Váci út vagy á Gömb utca vidé­két festi hitelesítő háttérül. S még az is lehet, hogy nem min­den alap nélkül. Később viszont, századunk hú­szas éveitől, éppen azok szere­peltetik írásaikban, akik nagyon is ismerték vagy ismerik. Mert ott laktak, mert ott dolgoztak, vagy mert valamely dolog miatt fontos része volt az életüknek. Elég csak Kassák Lajos. Déry Tibor. Illyés Gyula. Vas István nevét említeni. a regényeikre vagy emlékező esszéköteteikre gondolnunk! Mert az „Angyal, föld”, a „Befejezetlen mondat”, a „Beatrice apródjai”, a „Nehéz szerelem” cselekménye Angyal­földön vagy Angyalföldön is tör­ténik. és ezekkel a művekkel igazán büszkélkedhet a városrész. De a lexikonból, útikalauzok­ból nem sokat tudhatunk meg róla. A Budapest Enciklopédiából például semmit! Ott még címszó­ként sem szerepel. Az Üj Magyar Lexikon első kötete, amely 1961. ben jelent meg az Akadémia Ki­adónál. így tájékoztat: „Angyal­föld: Bp. egyik legfontosabb munkásnegyede. 1930-ig a VI., azóta a XIII. kerület része. a Váci út és a rákosi rétek kö­zött terül el. Legrégibb gyára a Láng Gépgyár és a mai Gheor. ghiu Dej Hajógyár. A századfor­duló után rohamos ipari fejlődés színhelye volt. A felszabadulás előtt hírhedt volt nyomorúságos lakásviszonyairól, azóta a szocia­lista fejlődés egyre inkább kor­szerű városnegyeddé alakítja át. Lakossága jelentős szerepet ját­szott a főváros forradalmi mun­kásmozgalmában.” Ez bizony nem sok! Az 1973- ban megjelent Budapest Lexikon már jóval részletesebben foglal­kozik vele; közli az 1971-es főbb statisztikai adatokat, és bár elég rendszertelenül és hiányosan, de a terület történelméből is felvil­lant. részleteket. Most anélkül, hogy ezt is szó szerint idéznénk, ismerkedjünk meg mégis köze­lebbről a panelház vidékével! Budapést csak alig több mint száz éve világváros, de megnöve­léséhez elég volt a térképet át­rajzolni. s nem kellett benépesí­teni lakatlan pusztaságokat. Amolyan Kolumbusz-tojásféle megoldás volt ez akkor is; város- fejlesztés magyar módra. A Pest­tel és Budával időközben szinte összeérő önálló településeket: kisvárosokat, nagyközségeket, falvakat kebelezte be a kettős - város, de az alkotóelemek hiva­talosan vagy félhivatalosan, eset­leg csak a köznapi beszédben máig is őrzik régi nevüket. Ké-' sőbb újabb városokat, községeket csatoltak a fővároshoz, s így Nagy-Budapest közigazgatási te­rületén valójában egy sor kisvá­rosban lakik a főváros népe. Legalábbis egyelőre, s legalábbis szóhasználatuk szerint. Óbudán. Újpesten, Rákospalotán. Rákos- szentmihályon, Pesterzsébeten, Pestlörincen, Pestimrén, Csepe­len, Kőbányán és így tovább, és így tovább. S e régi nevek ere­dete is könnyen kideríthető. Ám azt, hogy Angyalföld mi­ért Angyalföld és mióta, senki nem tudja pontosan. Pedig az el­nevezés jóval későbbi, mint a többi városrészé; százhúsz-száz- harminc évesnél semmiképp sem öregebb. (Folytatjuk) ír

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom