Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 25. TUDOMÁNY TECHNIKA Megszünteti a mellékhatásokat Újdonság: antidótum a növény védőszer-gyártásban A növényvédő szerek jelentősége olyan a mezőgazda­ságban, mint a humán gyógyászatban a gyógyszereké. El­pusztítják a káros gyomokat, gombákat, rovarokat és ezál­tal gondoskodnak a növényi szervezet egészséges fejlődésé­ről. A gyógyszerek mellett legtöbbször külön tájékoztató található arról, hogy a fogyasztójuk milyen mellékhatásra számíthat. Szerepelhet például a felsorolásban a fejfájás, szédülés, hányinger, vagy egyes szervek veszélyeztetettsé­ge. Milyen mellékhatásuk lehet a növényi gyógyszereknek? Ez a kérdés a hetvenes évek elejétől egyre inkább foglal­koztatja a kutatókat szerte a világon. A különböző szerekkel szemben ellenálló gyomok kifejlődése és bizonyos gyomfajtá'k nagyarányú elszaporodása ugyanis a korábbi­nál hatékonyabb védelmet köve­telt, amely csak egyre nagyobb adagokkal és nagyobb hatású vegyszerekkel volt lehetséges. Ezek azonban nemcsak a gyamo­kat támadták meg, hanem i>tt-ott a vetőmagvakat is. Különösen a rendkívül nagy hozamú, de érzé­keny hibridkukorica-szaporító­anyagok sínylették meg a növé­nyi gyógyszerek mellékhatásait. S ha szédülésről, fejfájásról nem is panaszkodhattak, „rossz közérze­tük” egyértelmű jele volt a las­súbb növekedés és az alacsonyabb terméshozam. Előfordult az is, hogy a mellékhatásokból eredő károsodás miatt a termés felére csökkent. Miként lehet befolyásolni eze­ket a növényvédő szereket úgy, hogy pontosan válogassanak a gyom és a hasznos növény kö­zött? Az ezzel kapcsolatos kuta­tások sikerét jelzi, hogy megkez­dődött a mellékhatást csökkentő vegyiiletek, az úgynevezett anti- dótumok előállítása. Az első ilyen vegyületet az Egyesült Államok­beli Stauffer-cég kezdte el gyár­tani. A hazai mezőgazdasági terme­lés intenzív fejlődése az elmúlt évtizedben nálunk is sürgető fel­adattá tette az antidótumok ku­tatását és előállítását. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja, a Nehéz­vegyipari Kutató Intézet és a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet munkatársai kezdték meg az ez­zel kapcsolatos kísérleteket. Eb­ben a tudományos .munkában ,ed,- dig a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja jutott a legmesszebbre, összesen 90-féle antidótumot fejlesztettek ki. Ezek közül legnagyobb, növényvédő­szer-gyárunk — a fűzfői Nitro- kémia — hatnak a szabadalmát megvásárolta, s a világon máso­dikként hozzálátott az antidótu­mok előállításához. Elsőként az AD—67 elnevezésű antidótum készítését kezdték el. Ezzel a kiegészítő vegyülettel el­látják a tiolkarbonát hatóanyagú szereket, így a Nitrokémiánál ké­szült Niptánt és az Észak-magyar­országi Vegyiművek gyártmá­nyát, az Aliroxot. Mindkettő gyomirtó szer. A tapasztalatok igen jónak mondhatók, s nemcsak a hazai szántóföldeken bizonyí­totta be a szer kedvező hatását, hanem jól vizsgázott Brazíliában is. Ennek ' az antidótumnak a gyártása — a Nitrokémia szak­mai vezetői szerint — csak a be­vezetője egy sikeres termékcsa­lád kialakításának. Foglalkoznak ugyanis a további öt új vegyület kipróbálásával, gyártási lehető­ségeinek kidolgozásával is. Az új termékektől sokat vár­nak a vegyészek és a mezőgazdá­szok egyaránt. Az agrárszakem­berek a vetőmagvakat jobban kí­mélő gyomirtó szerekre számíta­nak,* a Nitrokémiánál pedig gaz­daságos hazai értékesítésre és jó exportra. Ez utóbbi érdekében már megindultak a tárgyalások. A magyar—szovjet agrokémiai egyezményben már az antidotált szerek szerepelnek, de más or­szágúkban is igen élénk az érdek­lődés. A szert ugyanis a szaba­dalmi bejelentésekből már meg­ismerték. A Nitrokémia a meg­vásárolt szabadalmat 28 ország­ban jelentette be, az új szer va­lamennyiben védelmet élvez. Az ígéretes termék nagyüzemi gyártására ezer tonnás kapacitá­sú üzemet épít a Nitrokémia. Ez várhatóan 1983-ban megkezdi a termelést,1 ■ így az • ^antidótum újabb gyomirtókat szelídít meg — a mezőgazdaság és a külkeres­kedelem hasznára. B. C. Szennyvizet tisztit: védi a környezetet • Az előülepítő medencék, ma­dártávlatból. A szombathelyi csatornaháló­zatból érkező szennyvizet tisztít­ja a város egyik' legfontosabb környezetvédelmi létesítménye, a már iszapégetővei is ellátott vá­rosi szennyvíztisztító telep. A na­pi negyvenötezer köbméter szennyvíz „feldolgozása” után a kilencven százalékos tisztaságú vizet a Perint-patakba vezetik. A VI. ötéves tervben a vízfogyasz­tás arányában a tisztítókapacitás emelkedik: ötvenhat-ezer , köb­méter víz tisztítására lesz alkal­mas. Így az ezredfordulóig a vá­ros környezetvédelmének egyik jelentős állomása lesz Szombat­hely szennyvíztisztító telepe. • Az utóülepítő. Itt már annyira tiszta a víz, hogy megjelenik az élet jele: az alga. FOGYASZTÓI ÁRPOLITIKA 1981 S' 1 Áralakító tényezők NEM SZUBJEKTÍV elhatározá­sok nyomán, hanem objektív gaz­dasági hatásokra változnak az árak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükségszerűség tudatos érvényesítésére törekszik. A fogyasztói árképzés általános alapelve az értékarányosság ér­vényesítése. A szocialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szol­gáltatások fogyasztását — társa­dalompolitikai megfontolásokból — kedvezményezi, másokét meg­nehezíti. SZÁMOS FOGYASZTÁSI cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár — a termelé­si és forgalmazási költségeken túl — a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szűkebb körénél — ide tartoznak például -az élvezeti cikkek — a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tartalmaz. A szocialista ál­lam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik kor­látok között tartani ezek fogyasz­tását. A forgalmi adó mégsem általá­ban „luxusadó”, hanem a termé­kek fogyasztásával, a szolgáltatá­sok igénybevételével arányos hoz­zájárulás az össztársadalmi kiadá­sokhoz. A termékek és szolgálta­tások zöménél mégis csupán a dotáció, az ártámogatás megszün­tetése a cél. Így például az alap­vető élelmiszerek, az építőanya­gok továbbra is forgalmiadó-men- tesék maradnak, nem vesznek részt a közteherviselésben, közve­tett módon tehát a jövőben is támogatást élveznek. A szolgáltatások tekintélyes kö­rében — ide tartozik például a tömegközlekedés, a kommunális szolgáltatások jó része, a lakás­bérlet — nem cél, hogy a díjak maradéktalanul fedezzék a teljes költséget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követ­niük kell a ráfordítási arányok módosulását, (mérsékelve az álla­mi támogatások növekedésének ütemét. VÉGÜL A TÁRSADALMI mél­tányosság megkívánja, hogy meg­határozott területeken, például az oktatási, a kulturális, az egész­ségügyi ellátásban, a szükségletek kielégítése ne függjön a szemé­lyes jövedelmek nagyságától. Ilyen esetben a költségek növe­kedését az állam — egyebek kö­zött a forgalmi adó bevételeiből — fedezi. A jövedelemelosztás és -újrael­osztás fő eszközének jelenleg már nem annyira a vállalatok meg­adóztatását, mint inkább az ár­politikát tekintjük. Az árrendszer korszerűsítésének egyik célja — közgazdasági terminológiával szól­va — az úgynevezett kétszintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hogy' a fogyasztói árban a termelési és forgalmi költségek megtérüljenek, emelett forgalmi adó formájában még bizonyos mértékű társadalmi tiszta jövedelem is képződjék. Az 1979-es fogyasztói áremelés mérsékelte a költségvetés terheit, és pontosabban tájékoztatta a fo­gyasztót az áru értékéről, a gaz­daság valóságos teherbíró képes­ségéről. De az áraránytalanságok egy része azóta újratermelődött. A változás lényege, hogy most a szolgáltatásokra fordított támoga­tás aránya a legmagasabb (22,3 milliárd forint), s az élelmisze­rek (13,5 milliárddal) a második helyre „szorultak”'. ' A LEGUTÓBBI ÉVEKBEN — elsősorban az anyag- és energia­árak emelkedésének következmé­nyeként — szinte valamennyi me­zőgazdasági termék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hozamok, a fajlagos termelési mutatók számottevően emelked­tek, és az üzemek költséggazdál­kodása érzékelhetően javult. A költségeken belül különösen gyor­san nőtt az amortizációba műtrá­gyák, a növényvédő szerek, az ipari. takarmányok felhasználásá­nak költsége — ezek messze meg­haladják a termelési érték növe­kedésének ütemét. Egyedül a bú­za önköltsége csökkent, mivel a hektáronkénti termésátlag jelen­tősen növekedett. Az állattenyész­tés termékeinek költségnövekedé­se meghaladja a mezőgazdasági átlagot. Az önköltségváltozásokkal ösz- szefüggésben emelkedtek a mező- gazdasági termékek termelői, fel- vásárlási árai: 1980-ban 11,4 szá­zalékkal', 1981-ben. várhatóan to­vábbi 5 százalékkal. A termelői, felvásárlási árak kialakításakor a költségnövekedésnek csak egy ré­szét vették figyelembe. A teljes költségnövekedés 2U—25 százalé­kát az üzemeknek gazdálkodásuk javításával, a termelésben megle­vő tartalékok kiaknázásával kell ' ellensúlyozniuk. MILYEN MÉRTÉKŰ fogyasztói árszínvonal-növekedésre számít­hatunk? Az 1979—1980-as eszten­dők mintegy 9—9 százalékos ár­színvonal-emelkedése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1379. júliusi intézkedésekhez ha­sonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981-től visszatértünk az ár­mozgások korábbi viszonylag mérsékelt pályájára; az évi 4,5— 5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges ár- intézkedéseket .halogatás nélkül, mindig időben hozzák meg. Ha az árakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk, megelőzve az áraránytalanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis 'lépésekkel, fokozatosan kiala­kíthatja az értékarányos árakat, * illetve elkerülheti az újabb ár­aránytalanságok képződését, az 1979. júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű dráguláso­kat. Vajon az élvezeti cikkek árai vagy a luxusadók emelésével nem lehetne fedezni az alapvető fo­gyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű társadalmi, po­litikai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, áz ár­aránytalanságok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhet­jük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pazarló fogyaszt táshoz, ellátási zavarokhoz vezet. Következésképpen nem csupán a költségvetés tehermentesítése, a társadalmilag igazságos elosztás,' a kiegyensúlyozott ellátás is. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, á szolgáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek mennyi lesz az ára, az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kellő mértékben ja­vul, s elejét vesszük a külkeres­kedelmi cserearányok romlásának, akkor a népgazdaságira nehezedő inflációs nyomás kivédhető. Dön­tő, hogy az ésszerűbb, takaréko­sabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremölés legyen a jövede­lemtöbblet-szerzés alapja. változatlan követel­mény : minden kjfáramló vá­sárlóerőnek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez á biztos árufedezet szavatol­hatja a forint becsületét, vásárló­erejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, ha­nem választékot, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a fo­rint viszonylagos értékállandósá­gát kellő hatékonysági fedezete szavatolja. (Ahogyan az elért élet- színvonal megőrzésének is haté­kony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vásárlás során a termelésben elért eredmények realizálódnak. Kovács József (Következik: Ar és fogyasztás.) öli fifidacn PÁLYAKEZDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN Kiskunsági tapasztalatok A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének kezdeményezésére a közelmúltban a kecskeméti járásban mezőgazdasági pályaválasztási találkozókat tar­tottak az általános iskolások, tanáraik és szüleik részére. A nyolc községben lezajlott összejöveteleken mintegy félez­ren vettek részt. A szövetségi munkában új elem­ként jelentkező ilyen jellegű ren­dezvények hasznosak voltak a tanulóifjúság szemléletformálása szempontjából. Láthattak a mező- gazdasági szövetkezetekről ké­szült filmet, megismerhették a korszerű termelést. A szövetkeze­tek elnökei, vezetői, valamint a szövetség szakemberei tájékozód­hattak a tanulók érdeklődési kö­réről. Hasznos volt a megyei ta­nács művelődési, munkaügyi és a Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet munkatársainak is. A szü­lőknek pedig segítséget nyújtot­tak, a továbbtanulási lehetőségek megismeréséhez. A szövetség tapasztalatai sze­rint a közös gazdaságok nagyré­szében jó a pályaelőkészítő mun­ka. figyelemmel kísérik a fiata­lok környezeti beilleszkedését. Eltérő körülmények A munkaügyi adatok alapján az elmúlt év december 31-én a szö­vetkezetekben foglalkoztatottak száma — a nyugdíjasok és a já­rulékosok kivételével — megha­ladja a 46 ezer 600 személyt. A harminc év alatti fiatalok s^áma valamivel több mint tizenkétezer volt a szövetség körzetében. Pá­lyakezdő fiatalnak számít — az ifjúsági törvény alapján — har­minc éves korig a szövetkezeti szakember. A munkahely-választás, a kör­nyezetbe történő beilleszkedés, családi otthon alapítás, a külön­böző helyzetben lévők számára eltérő körülmények között megy végbe. A munkahelyen ismerik legjobban a helyzetüket, és ennek megfelelően tudják őket segíteni. A dolgozó fiatalok szociális hely­zetét, a munkábalépést követően a szövetkezetekben rendszeresen kötelesek figyelemmel kísérni. Például azt, hogy a pályakezdő fiatalok munkabeosztása megfe­lelje képzettségüknek, képességük­nek, végzett munkájuknak. Díja­zásuk ezzel arányos-e? Segíteni kell őket a szakmai, politikai fej­lődésben. Az ifjúság ezzel össze­függő gondjai megismerésének egyik fóruma az ifjúsági parla­ment. A területi szövetség körzetének mezőgazdasági szövetkezeteiben 1978-ban megtartott parlament­ieken csaknem háromezerötszáz fiatal vett részt, ahol az említett témákat tárgyalták. A szövetkezetek J segítsége A szövetkezetekben számos tö­rekvéssel találkozunk, amelyek a fiatalokat segítik. Lakásvásár­láshoz, illetve építéshez 16 szövet­kezet nyújtott kölcsönt, 20-tól 50 ezer forint közötti összegben. Szolgálati, illetve vállalati bérla­kást harmincnyolcán, munkás- szállást. tizenhét pályakezdőnek adtak. Kereseti viszonyaik között je­lentős eltérések nincsenek. A szö­vetkezetek a pályakezdőknek egyéb támogatást — háztáji föld, személygépkocsi-vásárláshoz se­gítség, letelepedési segély, stb. — is * adnak, az általános szociális ellátás mellett a törvényes kere­tek és a kialakult gyakorlat sze­rint. A szövetkezethez való kötő­dés fontos feltétele a szakmai. előmenetel, az erkölcsi megbecsü­lés is. Ezen kívül nem elhanya­golható a jó munkahelyi közér­zet megteremtése, a fiatalok alko­tó tevékenységének kibontakoz­tatása sem. A harminc éven alu­liak mintegy 40 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A kör­zet közös gazdaságaiban harminc­nyolc szocialista ifjúsági brigád működik és számuknak megfele­lő arányban kapcsolódnak be az újítások előkészítésébe, az alkotó ifjúság pályázataiba, - valamint a kulturális és sportrendezvények­be is. Lényeges, hogy kellő elis­merést és megfelelő ösztönzést kapjanak. Fiatalok fóruma Hr A területi szövetség ez év má­jusában megrendezte a . mezőgaz­dasági pályakezdő fiatalok fóru­mát. Az volt a cél, hogy közelebb­ről is megismerkedjenek gond­jaikkal, tapasztalatokat gyűjtse­nek munkájukról és ezeket fel­használják a termelőszövetkeze­tek — decemberre időzített IV. kongresszusára való felkészülés­iben. Egyúttal azt is el akarták érni. hogy jobban ráirányítsák a figyelmet a kezdő szakembe­rekre. A fórumon elhangzottak közül említést érdemel néhány észrevé­tel. Megállapítható, hogy igénylik az önálló feladatokat, vállalják a többletmunkát, megfelelő anya­gi megbecsülés mellett. Fontos­nak tartják ugyanakkor az erköl­csi elismerést, a munkájuk fi­gyelemmel kísérését. Felmerült az is, hogy a felsőfokú oktatási intéz­ményekben nem a realitásnak megfelelően mutatják be a mező- gazdaságot az ifjúságnak. A hiba az oktatási gyakorlatban van. El­hangzott olyan javaslat is, hogy a kezdő fiatalokkal tapasztalt ve­zető foglalkozzon, aki rendszere­sen figyelemmel kíséri munkáját. A mezőgazdasági pályaválasz­tás tudatossága, az elhivatottság kialakítása elősegíti a korszerű termelést. Ez utóbbi nem képzel­hető el az új eljárásokhoz és tech­nikához jól értő szakemberek nélkül. Szükség van tehát a tuda­tos utánpótlásra. Ez tervszerű, folyamatos munkát igényel a szö­vetkezetektől, amelyhez jelentős segítséget nyújthat a területi szö­vetség. k. s. ÜSZÓDARU. EXPORTRA ' • A Magyar Hajé és Darugyár angyalföldi gyáregységében az Idén 13 darab különböző típusú — 16 és 25, valamint 100 tonnás — úszódaru készül. Valamennyit exportálják, elsősorban a Szov­jetunióba. Romániába, Csehszlo­vákiába, Marokkóba. A fotón: 16 tonnás úszódaru toronyszerkeze­te kerül a helyére. GYERMEKEK A SZOT-ÜDÜLŐBEN • A Vöröskereszt Vaj; megyei ve­zetősége, idén harmadszor szer­vezte meg a testi sérült gyerme­kek részére a Győr-Sopron me­gyei röjtökmuzsaji SZOT gyer­meküdülőben a „napfény” tábort. Érdemes megjegyezni, hogy a szakszervezeti gyermeküdültetés 30. évfordulóján, az itt pihenő százhúsz gyermek üdültetési költ­ségét társadalmi munkával gyűj­tötte össze a vöröskereszt. A ké­pen: a szabad idő hasznos eltöl­tését, különböző eszközök segítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom