Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 25. TUDOMÁNY TECHNIKA Megszünteti a mellékhatásokat Újdonság: antidótum a növény védőszer-gyártásban A növényvédő szerek jelentősége olyan a mezőgazdaságban, mint a humán gyógyászatban a gyógyszereké. Elpusztítják a káros gyomokat, gombákat, rovarokat és ezáltal gondoskodnak a növényi szervezet egészséges fejlődéséről. A gyógyszerek mellett legtöbbször külön tájékoztató található arról, hogy a fogyasztójuk milyen mellékhatásra számíthat. Szerepelhet például a felsorolásban a fejfájás, szédülés, hányinger, vagy egyes szervek veszélyeztetettsége. Milyen mellékhatásuk lehet a növényi gyógyszereknek? Ez a kérdés a hetvenes évek elejétől egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat szerte a világon. A különböző szerekkel szemben ellenálló gyomok kifejlődése és bizonyos gyomfajtá'k nagyarányú elszaporodása ugyanis a korábbinál hatékonyabb védelmet követelt, amely csak egyre nagyobb adagokkal és nagyobb hatású vegyszerekkel volt lehetséges. Ezek azonban nemcsak a gyamokat támadták meg, hanem i>tt-ott a vetőmagvakat is. Különösen a rendkívül nagy hozamú, de érzékeny hibridkukorica-szaporítóanyagok sínylették meg a növényi gyógyszerek mellékhatásait. S ha szédülésről, fejfájásról nem is panaszkodhattak, „rossz közérzetük” egyértelmű jele volt a lassúbb növekedés és az alacsonyabb terméshozam. Előfordult az is, hogy a mellékhatásokból eredő károsodás miatt a termés felére csökkent. Miként lehet befolyásolni ezeket a növényvédő szereket úgy, hogy pontosan válogassanak a gyom és a hasznos növény között? Az ezzel kapcsolatos kutatások sikerét jelzi, hogy megkezdődött a mellékhatást csökkentő vegyiiletek, az úgynevezett anti- dótumok előállítása. Az első ilyen vegyületet az Egyesült Államokbeli Stauffer-cég kezdte el gyártani. A hazai mezőgazdasági termelés intenzív fejlődése az elmúlt évtizedben nálunk is sürgető feladattá tette az antidótumok kutatását és előállítását. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, a Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársai kezdték meg az ezzel kapcsolatos kísérleteket. Ebben a tudományos .munkában ,ed,- dig a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja jutott a legmesszebbre, összesen 90-féle antidótumot fejlesztettek ki. Ezek közül legnagyobb, növényvédőszer-gyárunk — a fűzfői Nitro- kémia — hatnak a szabadalmát megvásárolta, s a világon másodikként hozzálátott az antidótumok előállításához. Elsőként az AD—67 elnevezésű antidótum készítését kezdték el. Ezzel a kiegészítő vegyülettel ellátják a tiolkarbonát hatóanyagú szereket, így a Nitrokémiánál készült Niptánt és az Észak-magyarországi Vegyiművek gyártmányát, az Aliroxot. Mindkettő gyomirtó szer. A tapasztalatok igen jónak mondhatók, s nemcsak a hazai szántóföldeken bizonyította be a szer kedvező hatását, hanem jól vizsgázott Brazíliában is. Ennek ' az antidótumnak a gyártása — a Nitrokémia szakmai vezetői szerint — csak a bevezetője egy sikeres termékcsalád kialakításának. Foglalkoznak ugyanis a további öt új vegyület kipróbálásával, gyártási lehetőségeinek kidolgozásával is. Az új termékektől sokat várnak a vegyészek és a mezőgazdászok egyaránt. Az agrárszakemberek a vetőmagvakat jobban kímélő gyomirtó szerekre számítanak,* a Nitrokémiánál pedig gazdaságos hazai értékesítésre és jó exportra. Ez utóbbi érdekében már megindultak a tárgyalások. A magyar—szovjet agrokémiai egyezményben már az antidotált szerek szerepelnek, de más országúkban is igen élénk az érdeklődés. A szert ugyanis a szabadalmi bejelentésekből már megismerték. A Nitrokémia a megvásárolt szabadalmat 28 országban jelentette be, az új szer valamennyiben védelmet élvez. Az ígéretes termék nagyüzemi gyártására ezer tonnás kapacitású üzemet épít a Nitrokémia. Ez várhatóan 1983-ban megkezdi a termelést,1 ■ így az • ^antidótum újabb gyomirtókat szelídít meg — a mezőgazdaság és a külkereskedelem hasznára. B. C. Szennyvizet tisztit: védi a környezetet • Az előülepítő medencék, madártávlatból. A szombathelyi csatornahálózatból érkező szennyvizet tisztítja a város egyik' legfontosabb környezetvédelmi létesítménye, a már iszapégetővei is ellátott városi szennyvíztisztító telep. A napi negyvenötezer köbméter szennyvíz „feldolgozása” után a kilencven százalékos tisztaságú vizet a Perint-patakba vezetik. A VI. ötéves tervben a vízfogyasztás arányában a tisztítókapacitás emelkedik: ötvenhat-ezer , köbméter víz tisztítására lesz alkalmas. Így az ezredfordulóig a város környezetvédelmének egyik jelentős állomása lesz Szombathely szennyvíztisztító telepe. • Az utóülepítő. Itt már annyira tiszta a víz, hogy megjelenik az élet jele: az alga. FOGYASZTÓI ÁRPOLITIKA 1981 S' 1 Áralakító tényezők NEM SZUBJEKTÍV elhatározások nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak az árak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükségszerűség tudatos érvényesítésére törekszik. A fogyasztói árképzés általános alapelve az értékarányosság érvényesítése. A szocialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szolgáltatások fogyasztását — társadalompolitikai megfontolásokból — kedvezményezi, másokét megnehezíti. SZÁMOS FOGYASZTÁSI cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár — a termelési és forgalmazási költségeken túl — a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szűkebb körénél — ide tartoznak például -az élvezeti cikkek — a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tartalmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik korlátok között tartani ezek fogyasztását. A forgalmi adó mégsem általában „luxusadó”, hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igénybevételével arányos hozzájárulás az össztársadalmi kiadásokhoz. A termékek és szolgáltatások zöménél mégis csupán a dotáció, az ártámogatás megszüntetése a cél. Így például az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok továbbra is forgalmiadó-men- tesék maradnak, nem vesznek részt a közteherviselésben, közvetett módon tehát a jövőben is támogatást élveznek. A szolgáltatások tekintélyes körében — ide tartozik például a tömegközlekedés, a kommunális szolgáltatások jó része, a lakásbérlet — nem cél, hogy a díjak maradéktalanul fedezzék a teljes költséget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok módosulását, (mérsékelve az állami támogatások növekedésének ütemét. VÉGÜL A TÁRSADALMI méltányosság megkívánja, hogy meghatározott területeken, például az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ellátásban, a szükségletek kielégítése ne függjön a személyes jövedelmek nagyságától. Ilyen esetben a költségek növekedését az állam — egyebek között a forgalmi adó bevételeiből — fedezi. A jövedelemelosztás és -újraelosztás fő eszközének jelenleg már nem annyira a vállalatok megadóztatását, mint inkább az árpolitikát tekintjük. Az árrendszer korszerűsítésének egyik célja — közgazdasági terminológiával szólva — az úgynevezett kétszintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hogy' a fogyasztói árban a termelési és forgalmi költségek megtérüljenek, emelett forgalmi adó formájában még bizonyos mértékű társadalmi tiszta jövedelem is képződjék. Az 1979-es fogyasztói áremelés mérsékelte a költségvetés terheit, és pontosabban tájékoztatta a fogyasztót az áru értékéről, a gazdaság valóságos teherbíró képességéről. De az áraránytalanságok egy része azóta újratermelődött. A változás lényege, hogy most a szolgáltatásokra fordított támogatás aránya a legmagasabb (22,3 milliárd forint), s az élelmiszerek (13,5 milliárddal) a második helyre „szorultak”'. ' A LEGUTÓBBI ÉVEKBEN — elsősorban az anyag- és energiaárak emelkedésének következményeként — szinte valamennyi mezőgazdasági termék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hozamok, a fajlagos termelési mutatók számottevően emelkedtek, és az üzemek költséggazdálkodása érzékelhetően javult. A költségeken belül különösen gyorsan nőtt az amortizációba műtrágyák, a növényvédő szerek, az ipari. takarmányok felhasználásának költsége — ezek messze meghaladják a termelési érték növekedésének ütemét. Egyedül a búza önköltsége csökkent, mivel a hektáronkénti termésátlag jelentősen növekedett. Az állattenyésztés termékeinek költségnövekedése meghaladja a mezőgazdasági átlagot. Az önköltségváltozásokkal ösz- szefüggésben emelkedtek a mező- gazdasági termékek termelői, fel- vásárlási árai: 1980-ban 11,4 százalékkal', 1981-ben. várhatóan további 5 százalékkal. A termelői, felvásárlási árak kialakításakor a költségnövekedésnek csak egy részét vették figyelembe. A teljes költségnövekedés 2U—25 százalékát az üzemeknek gazdálkodásuk javításával, a termelésben meglevő tartalékok kiaknázásával kell ' ellensúlyozniuk. MILYEN MÉRTÉKŰ fogyasztói árszínvonal-növekedésre számíthatunk? Az 1979—1980-as esztendők mintegy 9—9 százalékos árszínvonal-emelkedése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1379. júliusi intézkedésekhez hasonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981-től visszatértünk az ármozgások korábbi viszonylag mérsékelt pályájára; az évi 4,5— 5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges ár- intézkedéseket .halogatás nélkül, mindig időben hozzák meg. Ha az árakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk, megelőzve az áraránytalanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis 'lépésekkel, fokozatosan kialakíthatja az értékarányos árakat, * illetve elkerülheti az újabb áraránytalanságok képződését, az 1979. júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulásokat. Vajon az élvezeti cikkek árai vagy a luxusadók emelésével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű társadalmi, politikai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, áz áraránytalanságok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhetjük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pazarló fogyaszt táshoz, ellátási zavarokhoz vezet. Következésképpen nem csupán a költségvetés tehermentesítése, a társadalmilag igazságos elosztás,' a kiegyensúlyozott ellátás is. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, á szolgáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek mennyi lesz az ára, az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi cserearányok romlásának, akkor a népgazdaságira nehezedő inflációs nyomás kivédhető. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremölés legyen a jövedelemtöbblet-szerzés alapja. változatlan követelmény : minden kjfáramló vásárlóerőnek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez á biztos árufedezet szavatolhatja a forint becsületét, vásárlóerejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, hanem választékot, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a forint viszonylagos értékállandóságát kellő hatékonysági fedezete szavatolja. (Ahogyan az elért élet- színvonal megőrzésének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vásárlás során a termelésben elért eredmények realizálódnak. Kovács József (Következik: Ar és fogyasztás.) öli fifidacn PÁLYAKEZDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN Kiskunsági tapasztalatok A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére a közelmúltban a kecskeméti járásban mezőgazdasági pályaválasztási találkozókat tartottak az általános iskolások, tanáraik és szüleik részére. A nyolc községben lezajlott összejöveteleken mintegy félezren vettek részt. A szövetségi munkában új elemként jelentkező ilyen jellegű rendezvények hasznosak voltak a tanulóifjúság szemléletformálása szempontjából. Láthattak a mező- gazdasági szövetkezetekről készült filmet, megismerhették a korszerű termelést. A szövetkezetek elnökei, vezetői, valamint a szövetség szakemberei tájékozódhattak a tanulók érdeklődési köréről. Hasznos volt a megyei tanács művelődési, munkaügyi és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársainak is. A szülőknek pedig segítséget nyújtottak, a továbbtanulási lehetőségek megismeréséhez. A szövetség tapasztalatai szerint a közös gazdaságok nagyrészében jó a pályaelőkészítő munka. figyelemmel kísérik a fiatalok környezeti beilleszkedését. Eltérő körülmények A munkaügyi adatok alapján az elmúlt év december 31-én a szövetkezetekben foglalkoztatottak száma — a nyugdíjasok és a járulékosok kivételével — meghaladja a 46 ezer 600 személyt. A harminc év alatti fiatalok s^áma valamivel több mint tizenkétezer volt a szövetség körzetében. Pályakezdő fiatalnak számít — az ifjúsági törvény alapján — harminc éves korig a szövetkezeti szakember. A munkahely-választás, a környezetbe történő beilleszkedés, családi otthon alapítás, a különböző helyzetben lévők számára eltérő körülmények között megy végbe. A munkahelyen ismerik legjobban a helyzetüket, és ennek megfelelően tudják őket segíteni. A dolgozó fiatalok szociális helyzetét, a munkábalépést követően a szövetkezetekben rendszeresen kötelesek figyelemmel kísérni. Például azt, hogy a pályakezdő fiatalok munkabeosztása megfelelje képzettségüknek, képességüknek, végzett munkájuknak. Díjazásuk ezzel arányos-e? Segíteni kell őket a szakmai, politikai fejlődésben. Az ifjúság ezzel összefüggő gondjai megismerésének egyik fóruma az ifjúsági parlament. A területi szövetség körzetének mezőgazdasági szövetkezeteiben 1978-ban megtartott parlamentieken csaknem háromezerötszáz fiatal vett részt, ahol az említett témákat tárgyalták. A szövetkezetek J segítsége A szövetkezetekben számos törekvéssel találkozunk, amelyek a fiatalokat segítik. Lakásvásárláshoz, illetve építéshez 16 szövetkezet nyújtott kölcsönt, 20-tól 50 ezer forint közötti összegben. Szolgálati, illetve vállalati bérlakást harmincnyolcán, munkás- szállást. tizenhét pályakezdőnek adtak. Kereseti viszonyaik között jelentős eltérések nincsenek. A szövetkezetek a pályakezdőknek egyéb támogatást — háztáji föld, személygépkocsi-vásárláshoz segítség, letelepedési segély, stb. — is * adnak, az általános szociális ellátás mellett a törvényes keretek és a kialakult gyakorlat szerint. A szövetkezethez való kötődés fontos feltétele a szakmai. előmenetel, az erkölcsi megbecsülés is. Ezen kívül nem elhanyagolható a jó munkahelyi közérzet megteremtése, a fiatalok alkotó tevékenységének kibontakoztatása sem. A harminc éven aluliak mintegy 40 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A körzet közös gazdaságaiban harmincnyolc szocialista ifjúsági brigád működik és számuknak megfelelő arányban kapcsolódnak be az újítások előkészítésébe, az alkotó ifjúság pályázataiba, - valamint a kulturális és sportrendezvényekbe is. Lényeges, hogy kellő elismerést és megfelelő ösztönzést kapjanak. Fiatalok fóruma Hr A területi szövetség ez év májusában megrendezte a . mezőgazdasági pályakezdő fiatalok fórumát. Az volt a cél, hogy közelebbről is megismerkedjenek gondjaikkal, tapasztalatokat gyűjtsenek munkájukról és ezeket felhasználják a termelőszövetkezetek — decemberre időzített IV. kongresszusára való felkészülésiben. Egyúttal azt is el akarták érni. hogy jobban ráirányítsák a figyelmet a kezdő szakemberekre. A fórumon elhangzottak közül említést érdemel néhány észrevétel. Megállapítható, hogy igénylik az önálló feladatokat, vállalják a többletmunkát, megfelelő anyagi megbecsülés mellett. Fontosnak tartják ugyanakkor az erkölcsi elismerést, a munkájuk figyelemmel kísérését. Felmerült az is, hogy a felsőfokú oktatási intézményekben nem a realitásnak megfelelően mutatják be a mező- gazdaságot az ifjúságnak. A hiba az oktatási gyakorlatban van. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kezdő fiatalokkal tapasztalt vezető foglalkozzon, aki rendszeresen figyelemmel kíséri munkáját. A mezőgazdasági pályaválasztás tudatossága, az elhivatottság kialakítása elősegíti a korszerű termelést. Ez utóbbi nem képzelhető el az új eljárásokhoz és technikához jól értő szakemberek nélkül. Szükség van tehát a tudatos utánpótlásra. Ez tervszerű, folyamatos munkát igényel a szövetkezetektől, amelyhez jelentős segítséget nyújthat a területi szövetség. k. s. ÜSZÓDARU. EXPORTRA ' • A Magyar Hajé és Darugyár angyalföldi gyáregységében az Idén 13 darab különböző típusú — 16 és 25, valamint 100 tonnás — úszódaru készül. Valamennyit exportálják, elsősorban a Szovjetunióba. Romániába, Csehszlovákiába, Marokkóba. A fotón: 16 tonnás úszódaru toronyszerkezete kerül a helyére. GYERMEKEK A SZOT-ÜDÜLŐBEN • A Vöröskereszt Vaj; megyei vezetősége, idén harmadszor szervezte meg a testi sérült gyermekek részére a Győr-Sopron megyei röjtökmuzsaji SZOT gyermeküdülőben a „napfény” tábort. Érdemes megjegyezni, hogy a szakszervezeti gyermeküdültetés 30. évfordulóján, az itt pihenő százhúsz gyermek üdültetési költségét társadalmi munkával gyűjtötte össze a vöröskereszt. A képen: a szabad idő hasznos eltöltését, különböző eszközök segítik.
