Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

1981. június 19. • PETŐFI NÉPE • 5

A kiscsoportos tanulás előnyei

Annak idején hírt adtunk róla, hogy az SZMT Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztálya, valamint a Megyei Szakszervezeti Iskola pályázatot hirdetett olyan dolgozat, tanulmány írására, amelyben a tagság és az alapszervezeti tisztségviselők oktatását végző propagandisták összegzik munkájuk tapasztalatait, feltárják a bevált módszereket. Beszámoltunk az eredményhirdetésről is, amely szerint a megyéből érkezett 7 pályázat közül az I. díjat Iványi Jánosnak, a BÁCSÉP

szakszervezeti bizottsága oktatási' felelősének munkája érdemelte ki.

Iványi János „civil” foglalkozása szerint üzemmérnök — épületgépész —, termeléselőkészítési csoportvezető beosztásban. A BÁCSÉP-nél 1964 óta dolgozik. Szakszervezeti társadalmi tisztségét tekintve pontosít- sunk még azzal, hogy 1977 óta az SZB mellett működő kulturális-agitprop. munkabizottság vezetője.

Ezúttal az első helyezést elért tanulmányáról beszélgetünk Iványi Jánossal.

— Pályamunkájának alap- gondolata az oktatási kiscsoport. Azt bizonyít ja, hogy jól összeválogatott kis létszámú csoportban milyen eredményes szemináriumi munkát lehet végezni. Hall■ hatnánk erről kicsit többet?

I. J.: — Ügy vélem, hatékonyabb munKát lehet végezni egy- egy szocialista brigádból, vagy műhelyközösségből alakított — tehát már meglevő és összeszokott — tanfolyami kollektíván belül, mint egy heterogén, alkalmilag — esetleg más < szükségszerű megoldás figyelembevételével — szervezett csoportban. Azonkívül, hogy egy más vonatkozásban is valóságos közösség körében köny- nyebb politizálásra, szemináriumszerű oktatásra alkalmas légkört teremteni, egyben jelentékeny feladatot is oldunk meg az adott kollektíva politikai, munkahelyi életének formálásával.

— Fontos feltétel tehát a megfelelő légkör megteremtése is.

I. J.: — Csak olyan légkörben lehet megfelelően és hatékonyan oktatni és politikai készséget formálni, ahol érvényesül az őszinteség, a hozzáértés, a pozitív irányú politikuSság, azaz a tárgyalt téma és a problémák helyes megoldásának keresése. E kis közösségekben könnyebben alakul ki olyan légkör, amelyben nyíltan, kendőzetlenül vetődhet fel és tárgyalható meg .még a legkritiku- sabbnak tűnő kérdés is.

— Természetesen — a propagandistán is múlik mindez.

I. J.: — Igen, a tanfolyamot vezető propagandistának is céltudatosan törekednie kell a kiscsoportos forma említett hatásának . . hasznosítására, erősítésére. Sőt — már a szervezésnél tudatosítani szükséges a csoport tagjainak morális érdekeltségét. Hogy tudniillik a munkahelynek, szakszervezetnek szüksége van tudásukra, meglevő készségeikre, s maguknak is közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy ismereteiket, készségeiket magasabb fokra emeljék.

— A bíráló bizottság szerint a pályamű jól ötvözi a szerző pedagógia-módszertani ismereteit a gyakorlati tapasztalatokkal. Nyilván — ezért is kiemelkedő része a dolgozatnak „Az ismeretek alkalmazása" című témarész.

I. J.: — Törekednünk kell arra, hogy a tanfolyamokon is lehetőséget teremtsünk a szerzett ismeretek és készségek alkalmazására. Magyarán: a gyarapított tudás hasznosulására. Ennek számos formája lehetséges. A viták, a gondolkodásra serkentő kérdés- felvetések, egyes problémák különböző szituációkba helyezése — mind-mind alkalmasak erre.

Olyan feladatokat is megbeszélhetünk és kioszthatunk, amelyeket a munkahelyen, a mindennapi életben kell teljesíteni. Ezek gyakorlatát és eredményeit a csoport többi tagja is ellenőrizheti és értékelheti.

Időnként az ismeretek elmélyítésére és gyakoroltatására ki kell használni a felnőttekben is kétségtelenül meglevő játékos kedvet. Az ilyen formák oldottabbá, hangulatosabbá teszek összejöveteleinket. Az ügy komolyságát nem kell félteni a módszerek játékosságától, könnyedségétől, vagy sokszínűségétől.

— Egy-két konkrét példát említsen, Iványi elvtárs.

I. . J.: — Célszerű különböző élethelyzeteket teremteni. Mondjuk — szerepeket osztunk ki csoportúnk tagjai között: Mit tenne, ha ' igazgató, építésvezető, szak- szervezeti titkár lenne?

Ezek a formák alkalmasak egy- egy probléma, feladatkör többoldalú megvilágítására, rákényszerítik a hallgatókat az érem „második, sőt harmadik oldalának” vizsgálatára.

Serkentenek az aktivitás növelésére az — esetenként vagy akár rendszeresen — alkalmazott problémafelvető tízpercek. Például: mi a bizalmi feladata új munkás felvételénél?; a vállalati tervhez való hozzászólás lehetősége; mi az életszínvonal, a szocialista erkölcs?; munkaügyi kérdésekben hova fordulhatnak az emberek? — és így tovább.

A szakszervezeti tömegpolitikai oktatás tematikai tartalmától függően alkalmazható, s az aktivitást ugyancsak rendkívül fokozhatja az anyaghoz tartozó gyűjtőmunka... Summázva: teret kell engedni a cselekedtétésnek, a vitának, szituációk, élethelyzetek megteremtésének — így adunk módot a tanultak mind értelmi, mind érzelmi oldalról való megközelítésére, az olvasottak, hallottak személyes üggyé tételére.

— Mindezek ismét előtérbe hozzák, milyen jelentősége van a propagandista személyének, elméleti fel- készültségének, élet- és politikai tapasztalatának.

I. J.: — De mennyire. A propagandista emberismerete, belátó bölcsessége szükséges ahhoz is, hogy a foglalkozásokon a csoport valamennyi tagja aktivizálódjon, ne csak a mindig szereplő típusúak, hanem a zárkózottabb egyé- niségűek, a kifejezéskészség alacsonyabb szintjén levők is. Éppen azért, mert ezzel az oktatással ezt a készséget is fejleszteni akarjuk ... Távolabbi összefüggésben így teremtjük meg szervezett dolgozóinkban azt a politikai-ideológiai tudatot, meggyőződést, politizálás! készséget, ami a közügyekben való részvételre is kifejleszti a szükséges jártasságot.

— Ami elengedhetetlenül szükséges a szocialista demokratizmus további elmélyítéséhez; hiszen ezen nap mint nap munkálkodunk.

I. J.: — Még egy hozzáfűzés: tanulmányom megírásához ;— saját búvárkodásaim mellett —propagandistáink 'SOk éves tapasztalatai, tanácsai segítettek. Meg az, hogy igyekszem minél több tanfolyami foglalkozást meghallgatni, s tanulni, konzekvenciákat levonni a propagandisták feljegyzéseiből.

— A. közel hatezer fős létszámú BÁCSÉP-nél mennyien vesznek részt szakszervezeti tömegpolitikai oktatásban?

I. J.: — Ügy ezer ember körül tanulnak így, a tisztségviselők közül mintegy hatszáz bizalmi, illetve bizalmihelyettes.

— Hány tanfolyam van, s azokból mennyi a „kiscsoportos”?

I. J.: — Negyvenhét csoportból hatvanszázaléknyi a „kicsi”.

Tóth István

£ ÚTTÖRŐÉLET^

Tudósítóink jelentik

SZŐTTESEK

SZÉCSÉNYBŐL

• Szécsényben. a Palóc Háziipari Szövetkezetnek közei hatszázharminc bedolgozó tagja van, akik különböző népművészeti termékeket készítenek évente kb. harminc millió forint értékben. A termékek nagy részét a Népművészeti Vállalat és a Kiskereskedelmi vállalatok értékesítik, mintegy tíz százalékát pedig exportálják. (MTI-fotó: Tóth Bálint felvétele — KS)

Színházi

hírek

Ismét a fővárosban. Több sikeres fellépés után i ismét i Budapesten ! láthatják az érdeklődők a kecskeméti társulat tagjait. Ezúttal — június 23—24—25- én ia Fehér házasság kerül színre, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában.

Színészképző stúdió. A következő évadban a Katona József Színház \ beindítja a színészképző stúdiót, a fiatal tehetségek felkutatására és képzésére.

Szereplés a televízióban. Kovács Titusz„ a társulat új tagja lesz a főszereplője annak a hatrészes tévéjátéknak, amelynek címe: Mint hullott kéve. A forgatást az ősszel kezdik el.

•

Megkezdődtek a próbák. A kisiskolások részére készül Tor dón Ákos: Skatu- lyácska < királykisasszony című darabja. Sándor Já- noss rendezésében már , elkezdődtek a ,próbák. A bemutatóra szeptember elején kerül sor.

Első alkalommal jelentkezett beszámolójával a lászlófalvi úttörőcsapat tanácstitkár-helyettese, ökrész Kati. Levelében a mozgalmi esztendő kisdobosokat, úttörőket érintő eseményeiről írt.

„Amióta elkészült szép új is- koíánk, és csak délelőtt jártunk iskolába, nyomban könnyebben ment a tanulás, dé a feltételek javulásával jobb lett úttörő- és sporttevékenységünk is. Szívesen emlékezünk a mozgalom születésnapja, tiszteletére rendezett kérékpánps stafétára, amidkor a Lajosmizséről érkezett pajtásokkal találkozhattunk. Jól szerepeltünk a járási jubileumi úttörőszemlén, tánccsoportunk megérdemelt sikert aratott. Büszkék vagyunk arra, hogy a helyi művelődési házban Űttörőmozi működik, s arra, hogy az úttörő-mezőgazdászok járási versenyen, Tiszakécskén csapatunk első lett! És elsők lettek a sakkozó lányok is, csapatversenyben arany-, egyéniben ezüst- és bronzérmet kaptak.

Az esztendő folyamán dolgoztunk a helyi Egyetértés Termelő- szövetkezetben, és sok-sok segítséget kaptunk munkánkért cserébe.

Szeretünk mi is kirándulni, táborozni. A kisdobosok Budapesttel, az úttörők a Mecsekkel ismerkedtek az idén, országjáró kirándulás keretében. Nyáron Bakonybélre készülünk.

A mozgalmi esztendő befejezéseként felejthetetlen kétnapos ünnepet tartottunk. Az első napon az avatást, majd a művelődési házban nagy sikerű gyermekműsort mutattunk be, több száz néző előtt. Másnap ugyancsak sokan mentünk el a községi sportnapra. Ügyességi erőpróbák, körmérkőzések, kispályás fociimeccsek között válogathattak a résztvevők és a nézők. Rendeztünk — rajonként — főzőversenyt is.”

*

Kecskemétről ugyancsak „elsőleveles” tudósító jelentkezett: Kiss Anna, a Zrínyi Ilona úttörőcsapattól.

Már szeptember óta készülünk a születésnapi kavalkádra —, szól a beszámoló, — hiszen minden hónapban megkaptuk az ezzel kapcsolatos feladatot. A várva várt vetélkedőt végül a csapat pinceklubjában rendeztük meg, a rajokat hat-hat úttörő képviselte. Volt totó, amit közösen töltöttünk ki, de pontozták a rajnaplókat is. A csatakiáltások írásánál bizony egy kicsit lemaradtunk, csak kettőt tudtunk összehozni. Végül úttörődalokat énekeltünk, jelvényeket rajzoltunk. Első a 6. C csapata lelt. Nagyon hasznos vetélkedő volt valamennyiünk számára.

•

Jól sikerült a keceli pajtások budapesti kirándulása, erről írt levelet Kriston Éva.

„A helyi Szölőfürt Szakszövetkezet autóbusza szállított bennünket Kiskőrösre, a gyorsvonathoz. Budapesten első utunk a Kerepesi temetőbe vezetett, megkoszorúztuk iskolánk névadójának, Arany Jánosnak a síremlékét. Az Országházba metróval mentünk, és nagyon sok fontos dolgot tudtunk meg idegen- vezetőnktől. A Vidámparkban is töltöttünk rövid időt.”

•

Kunfehértóról a Kállai Éva raj tagjai küldtek beszámolót. A levélíró B. E. (?) a hetedikes paj- . tások nevében nagyszerű dologról tudósít.

„Az idén januárban az örsve- zető-ben egy pályázatra bukkantunk. Kőszeg városa közölt felhívást, Jurisics Miklós és társai hősi győzelmének emlékére őrsi akadályversenyt kellett tervezni. Mi ezt elkészítettük és elküldtük a szerkesztőség címére. Pár hét rtiúlva értesítést kaptunk, hogy elnyertük a Kőszeg Csillaga elnevezésű kitüntetést, amelyért az őrs vezetője személyesen utazik majd Kőszegre. A gyermeknapon tQvábbi öröm ért bennünket: elnyertük a Kiváló Örs — címet. Hurrá”'

Örömről tudósít bennünket Villányi Andrea is, Császártöltésről.

„Június 9-én kilenc . császár- töltési pajtásnak nagy élményben volt része: Meghívást kaptak Pécsre, a rádió német nyelvű szerkesztőségétől, mert az esztendő folyamán ők írták a legtöbb és legtartalmasabb levelet. Pécsett a Leöwey Klára Gimnáziumban összesen kilgncvenen voltunk, valamennyien dicséretet kaptunk munkánkért. Mi, császártöltésiek, egy kis pedagógus-' napi köszöntővel is kedveskedtünk a szerkesztőknek.

Munkánk jutalmaként német nyelvű könyveket, lemezeket kaptunk. A legnagyobb jutalomnak azt éreztük, hogy ott lehettünk Pécsen, a gyönyörű Mecsek-alji városban.”

•

Bensőséges.ünnep színhelye volt az elmúlt napokban Kecskeméten a Megyei Gyermekvédő Otthon. Kissné Csányi Anikó, a megye úttörőelnöke avatta fel az első kecskeméti úttörőcsapat megalakulására emlékeztető márványtáblát, amelyet Halász Ferdinand és Halász János kőfaragók társadalmi munkában készítettek el.

mii ISI X « nib t

KM SKÍ ^f n * A/tlV:V»TH«’X*“ATAr i Xt t i i ÖROMí*/Wt 11 Sí si •*' F

3S f yrt-wr» u?

nm.nl! II Í « «-'«»* |

§2 - i

A kecskeméti Petőfi-iskola egyik raja rövid műsorral emlékezett meg az első csapatról, akik zászlajukat 1946-ban bontották ki.

Várjuk további leveleiteket, beszámolóitokat.

Selmeci Katalin

SUMONYI ZOLTÁN:

/Nagy Lajos emlékének/

(20.) Öltözködése is ilyen rafinál tan egyszerű és természetes. Férjével még az egyetem első évfolyamán ismerkedett meg, s össze is házasodtak az egyetemi évek alatt. Diplomaosztáskor már óriási pocakkal tolatott ki a díszemelvényhez, hogy kezet fogjon a dékánnal : Gergő még abban az évben megszületett. Szép család — szokták róluk mondani, s nyilván most is fölfigyelnének rájuk, ha nem lenne itt ekkor nyüzsgés és ennyi szokatlan látnivaló.

Zöld egyenruhás ifjúgárdisták cikáznak a járókelők között, hónuk alatt egy-egy köteg szórólappal és műsorfüzettel. Az egyik megáll Gergő előtt, és a kezébe nyom néhány papírlapot.

— Tessék öcsike, olvasd!

A gyerek zavartan és megha- tottan köszöni még, de főleg attól jön zavarba, hogy ez az egyenruhás azt hiszi róla, hogy ő már tud olvasni. S miután egy ideig félig grimaszra, félig mosolyra húzott szájjal mered a papírlapokra, felnyújtja őket szüleinek.

— Olvassátok el! Egy neked, egy neked!

Éppen a Népművelési Propaganda Iroda feliratú pavilon előtt állnak, s ekkor a pult mögül kijön egy formaruhás lány, és leguggol a kisfiú mellé.

— Szeretnéd te is osztogatni? Tessék! Add oda a néniknek és a bácsiknak!

S egy félkilónyi rózsaszín lapot nyom a gyerek kezébe, CJergő izgalmában a szájába harap, de felcsillanó szemmel néz hol a szüleire, hol meg a lányra. Látszik rajta, hogy nagyon szeretné szétosztani ezeket a papírokat, ugyanakkor a feladattól is fél. Az anyja biztatására aztán elindul, és szokatlanul illedelmesen lépkedve, félénken állít .meg egy- egy járókelőt. Minden kiosztott lap után hátranéz, hogy látták-e szülei, akik némi távolságot tartva lassan követik. A tanár átkarolja felesége vállát, és mosolyogva nézi fiának meg-megfe- szülő kis lábizmait, amint szemérmes és illedelmes rikkancsként felágaskodik egy rózsaszínű cédulával.

Ennek a szórólapnak a bal sarkában egy hétfejű sárkány gubbaszt, a két felső feje pedig jobb- ra-balra lángokat fúj. A rajz

mellett különböző nagyságú és típusú betűkkel a következő szöveg: „A KISZ XIII. kér. Bizottsága az angyalföldi ifjúsági napok keretében 1979. szeptember 16-án, 10.00 órától ELVARÁZSOLT MESEORSZÁG címmel gyermekműsort rendez. Helyszín: Árpád-híd pesti hídfő—Váci út sarok. Móka Miki, bábműsor, bűvész, rajzverseny, kerékpárverseny. Közreműködik: Levente Péter, ‘Muszti—Dohai duó, Sándor Ágnes és még sokán mások. Mindenkit szeretettel vár a KISZ XIII. kér. Bizottsága.” A szórólap másik oldala üres, viszont egy leporellószerű, kisméretűre hajtogatott műsorfüzet mind a i tíz napról tájékoztat. Ebből értesül a tanár arról is, hogy ma este valószínűleg sokáig nem tudnak aludni a szélső ház lakói. Mert ma, 14-én, pénteken, a megnyitó napján 19 órakor fáklyás felvonulás lesz, 20 órakor ünnepi beszéd, 20.15-kor pedig „Egy ágon, egy kenyéren” címmel a Kormo- rán együttes szabadtéri hangversenye és utcabál. Az pedig igen zajos mulatság, és a konyákból összesereglett tizen- és huszonévesek nem engedik el egyhamar a zenészeket.

És holnap már reggel nyolc órától változatos programot ígér a műsorfüzet. Szombaton lesz az Edzett ifjúság napja, vasárnap a Gyermekek napja, hétfőn az Ifjúmunkások napja, kedden a Művelt ifjúságért nap, szerda a Propagandisták napja, csütörtök az Internacionalizmus napja, mához egy hétre Űttörők napja és szombaton a Zárónap. De még vasárnap is lesz egy Ráadásnap, amikor pl. kispályás teremfoci-bajnokságot rendeznek. Erről is külön rajzos meghívó tájékoztatja az érdeklődőket. A bal felső sarokban a koronás Lear király és egy agg díjibinkózó kocog egymás mellett, mindkettejük lábán stoplis csuka, közöttük nagy pettyes labda. A szöveg pedig a ■következő: 1979. szept. 23-án

10.30-rtól SZÍNÉSZEK—ÖREGFI- ÜK közreműködésével válogatott négyestornát, rendezünk. Helyszín: Vasas S.C. sportcsarnok (XIII. Fáy u. 58.) Részt vevő csapatok: Vasas S.C. öregfiúk labdarúgócsapata—József Attila Színház „válogatottja”—Vígszínház „válogatottja”—KISZ XIII. kér. Biz. „válogatottja”.

Miközben a tanár ezeket a különböző színű cédulákat böngészi, s azon tűnődik, hogy szép, szép, de túlságosan zsúfolt ez a program, túl sokat ígérnek, s meg tudják-e valósítani, bírják-e szufléval, egyáltalán lehetséges-e tíz ■napon át egyenletes szinten tartani az érdeklődést — míg ezen tűnődik, váratlanul megszólal a felesége.

— Te, most jut eszembe! Amíg a kórházban voltál, felszólt Kar- dosné, hogy te meghívtad őket estére, mert a sítúrát akarjátok megbeszélni. Meg hogy Annáék is jönnek.

A tanár először nem érti, rövid gondolkodás után mondja.

— Hát, hogy meghívtam, ez talán túlzás, de tényleg volt róla szó. Reggel mondta, hogy össze kellene jönnünk és én ráhagytam. De mintha arról lett volna

szó, hogy mi menjünk fel egy teára. És akkor Annáéknak is szól. Persze! Én azokkal nem találkoztam, nem hívhattam meg őket.

— Na mindegy, hát vagy ők jönnek, vagy mi megyünk, ezt még meg tudjuk beszélni. Most mindenesetre menjünk a közértbe, mert vacsorához fánkot akar csinálni a dédi. És annak még kelni is kell.

21.

ÁBRAHÁM ISTVÁN ÖTVENKÉT ÉVES LÁNG-GYÁRI ÜZEMVEZETŐ öt óra előtt öt perccel szélesen gesztikulálva számol be lakásszerző akciójáról a panelház autós közönsége előtt. ZB-s sárga Wartburgjával alig tíz perce állt be a parkolóba, s most már éppen azt meséli, hogy mit szólt a gyár párttitká- ra, amikor ő elmondta a lakásügyi hivatalnok és felesége között lezajlott párbeszédet.

— Hohó, barátom, hát nem addig van az! — mondja diadalmasan Ábrahám —, hát tudtam én, hogyha ezt elmondom a mi függetlenített párttitkárunknak, akkor az nagy balhét fog csinálni ! Akkor még valaki nagyon meg fogja ütni a bokáját! Hát hol élünk? Mindjárt tudtam én, hogy ezt csak párttitkámak kell elmondani. Mert az már élég nagy ember abban a kerületben! Hohó, barátom! A Láng Gépgyár! Azért az mégis csak valami! Nem igaz?

— Na és?! Mondja már! Mit szólt a párttitkár?

— Hát csak összehúzta a szemét, pedig fiatal ember, talán még negyvenéves sincs, aztán fölemelte a telefonkagylót, és mindjárt a kerüieti tanácselnököt kérte! Annak aztán elmagyarázta, hogy ki vagyok én, hogy hány éve dolgozom a gyárban, ilyen meg ilyen beosztásokban, hány éve vagyok párttag

— meg azt is, hogy kikkel szórakozzon a lakásügyi osztály! Azt mondja: Ide figyelj, elnök elvtárs! Szeretnék én találkozni azzal a te lakásügyi előadóddal! Megnézném én azt magamnak!

— Aztán- azit mondja: Na jól van, ezt majd megbeszéljük máskor. Itt van nálam Ábrahám elvtárs. Most csak azt mondd meg, hogy van-e nektek ilyen meg ilyen lakásotok. Rendben van, akkor azt mi kapjuk meg. De még ma! Odamegyek és megnézem. És küldd oda vélem az osztályvezetőt is!

Ezt a mondatot már a tanár házaspár is hallja, s mert a dédi színes előadásában értesültek az előzményekről, most érdeklődve állnak a hallgatóság közé.

— Akkor aztán beültünk a párttitkár kocsijába, egy ilyen új Volgába, és egyenesen a tanácshoz hajtottunk. Ott már a lépcsőn várt bennünket a tanácselnök is meg az osztályvezető is, mind a,ketten velünk jöttek. Ide a Pozsonyi útra. De az osztályvezető olyan kisfiú volt, hogy meg se mert mukkanni. Elöl ült a sofőr mellett, de hátra se fordult.

(Folytatjuk)