Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-18 / 141. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1981. Június 18. TUDOMÁNY TECHNIKA Tisztítás „viziborotvával” Eredményeik titka HÚSZÉVES A KISKUNMAJSAI JONATHÁN Nehéz esztendők járnak... Az erősen szennyezett járművek, építőgépek, mezőgazdasági gépek, élelmiszeripari berendezések stb. tisztítására a forró vegyszeres vízzel végzett nagy nyomású mosás a leghatásosabb. Alkalmazásával 60—80 százalékkal csökkenthetők a tisztogatási költségek, mivel az 50—60 bar nyomású folyadéksugár mintegy „leborotválja” a szennyréteget, első érintésre — tehát rendkívül gyorsan — eltávolítja azt, ami kedvező víz- és energiafogyasztást eredményez. A hőmérsékletnek inkább a tapádó zsírok és olajok lemosásánál van szerepe, ugyanis megolvasztva és felhígítva távolítja el őket. Az egyik legnehezebb feladatot a vastag koromréteg letisztítása jelenti, azt ugyanis a víz és a szokásos mosószerek a legkisebb mértékben sem oldják, s a vízhőmérséklet emelésével sem érhető el különösebb eredmény. Ezt a leckét még a gyakorlott szakemberek is csak a sugár beesési szögének ügyes változtatásával, megfelelően nagy nyomás alkalmazásával tudják elvégezni. De kivételes esetekben akár még gőzt permetező sugárra is szükség lehet. Hatvan barnái nagyobb nyomást nem ajánlatos alkalmazni, mert a tengelytömítések és a villamos foglalatok, kapcsolóberendezések már nem állják a hatalmas ütésnek megfelelő sugárnyomást. A csupasz acélrészeknek a radikális tisztogatás utáni rozsdásodástól való megóvására olyan különleges vegyszert is hozzá szoktak keverni a mosóvízhez, amely kb. 0,2 millió mikron vastag foszfátréteget hoz létre a felületen, de rendkívül csekély vastagsága folytán nem befolyásolja károsan az illesztéseket, a vezető részeket stb. • Képünkön egy angol gyártmányú „vízborotvát” láthatunk, amely vékony sugárban percenként 45 liter vizet juttat 60 bar nyomással a tisztítandó felületre. A vizet a készülék futótekercsei melegítik fel a kívánt hőfokra a „Hypa-blast”-ban. Lazacfarm az NDK-ban Az NDK haliparában és halászatában a lazacfélék jelentős szerepet töltenek , be.. A nemeslazac húsa rózsaszín, ize kitűnő. Sajnos a világtengereken-'-megritkult a lazac, amelyet ízletes húsa miatt halásznak. A nemes lazac hossza 60—200 cm között változik, súlya 2—25 kg-ig terjedhet, ritkábban eléri a 40 kg-ot is. A lazac tengeri állatnak tekinthető, csak ívni jár a folyókba. Vándorlása az év minden hónapjában látható, de a főidőszak az év első hónapjaira esik. Mikor a folyamok jégpáncélja felolvad, csapatokban jelennek meg a folyami torkolatnál, s azután márciusban, áprilisban megindulnak felfelé a m w . > folyamokon. Vándorlásuk során még a vízesésekkel is megküz- denek. .ősszel ívnak, majd ívás után tavasszal a kimerült lazacok visszafelé" sodródnak a folyamokban a tenger irányában. A lazac színe változik tehát; a fiatal állat és az ívó állat, valamint az öregek más-más színezetűek. A lazac mesterséges tenyésztése elég kényes feladat, de Európában a második világháború óta az angolok és a franciák szép eredményeket értek el e téren. A lazac húsát az NDK-ban igen kedvelik; frissen, füstölve, s olajos konzerv alakjában is fogyasztják. • A paradicsompaprika mellett néhány száz tonna vöröshagymát is szárítottak a korszerű üzemben, amely teljes egészében nyugati valutát hozott. (Méhes! Éva felvétele) Jövőre ünnepük huszadik születésnapjukéit Tehát már nagykorúak. Ezt nemcsak éveik száma, hanem elsősorban eredményeik bizonyítják. De amint a kilenctagú csapat vezetőjével, M. Tóth Pállal szót váltottunk, nemigen beszélt a kitüntetésekről, elismerésekről — pedig bőven van, pontosan 18 —, hanem mindennapi munkájukat, feladataikat, törekvéseikért: ismertette. — Hogyan kezdődött? — Pontosan húsz évvel ezelőtt, 1961-ben lakatos szakmunkástanulóként kerültem a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárához. A következő évben megalakítottuk a Ságvári Endre brigádot, aztán elnyertük a szocialista brigád címet — azóta minden évben. 1964- ben szakmunkás-bizonyítványt kaptam. Három éve brigádvezető vagyok. — Hány tagú a brigád? — Az évek során ez változott. Jelenleg kilencen vagyunk. Ko- rábbán voltunk tizenegyen is, de a brigádtagok közül többen csoportvezetők, művezetők lettek. Szóval alapos felkészültség, hozzáértés, kimagasló szakmai tudás jellemezte mindig a Ságvári Endre szocialista brigád tagjait. S ugyanez mondható el a jelenlegi brigádtagokról: Kovács Miklósról, Kalló Gyuláról, Héjjas Jánosról, Muha Zoltánról, Csikós Jánosról, Kovács Miklósnéról, Szabó Alpárról, Kerekes Imréről. — Mire a legbüszkébbek? — Egy felhívás nyomán 1976- bán vállaltuk, hogy az uszty- ilimszki csarnokszerkezetet a határidő előtt egy hónappal elkészítjük, s ehelyett már három hónappal előbb elszállíthatták a vasszerkezeteket. De emlékezetes volt az is, hogy a Skála Áruház vasszerkezetét is határidőre és jó minőségben készítettük el, s ez mondható el a Salgótarjáni Síküveggyárnak, a paksi erőműnek készített munkáinkról is. — Jelenleg mi a feladatuk? — Már tavaly készítettünk vasszerkezeteket a Szolnoki Papírgyárnak, s az idén is ez az egyik legnagyobb feladatunk. Az idén is ütemesen száüítjuk a papírgyár főoszlopait. — Mennyi az átlagéletkor a brigádban? — Nem éri el a harmincat. S ebből az következik, hogy mivel sok a fiatal,- több programot szervezünk, Vágy"'több programban vesrzünk részt! munkaidő után. — Terveik? — Továbbra is hasonló szellemben, ilyen jó környézetben dolgozni. Ez ugyanis véleményem szerint az eredmények egyik fő „titka”... Nem szántuk pesszimista hangvételűnek a címet. Csak valahol a valósághoz közelítőnek. A mezőgazdaságban dolgozók ugyanis akarva akaratlan tudomásul veszik (tudomásul kell venniük), hogy nehéz — egyre nehezebb — esztendők járnak. Ez így természetes. Nagyobbak a követelmények, azonos szint eléréséhez is többet, jobban kell dolgozni. Ez a gondolatsor jutott eszembe, amikor végighallgattam a kis- kúnmajsai Jonathán Tsz elnöké-' nek eszmefuttatását az elmúlt húsz esztendőről, Dr. Vedres Ferenc már szakszövetkezeti elnök is volt. Azóta előreléptek. Az 1968-as mérlegbeszámolóban még 9 millió forint volt a termelési érték, és a tiszta vagyon sem volt több 10 milUó forintnál. Az eredmény is épp’ hogy túllépte a 900 ezret. Azóta hosszú utat tettek meg. Tavalyi tiszta eredményük 22 millió forint volt, adtak az országnak két és fél millió liter tejet, 2 millió tojást, a háztájiból 100 millió forint értékű sertés és marha került a vágóhidakra, s emellett élenjárók a korábbi években meghirdetett zöldségprogramban is. Háromszáz hektáron fűszerpaprikát, száz hektáron paradicsomot, ötven hektáron káposztát termeltek tavaly is, emellett 120 hektárról burgonyát takarítottak be, és 150 hektár zöldség gyarapította a közös vagyont. Beruházásuk a szárítóüzem létrehívása, már az első fél esztendőben sikerrel kecsegtetett. Az 1100 tonna paradicsompaprika-szeletből 80 tonna értékes, csak dollárral fizető szárítmányt állítottak elő. A húszéves ünnepi közgyűlésen szóba került: gondot fordítanak a környezetvédelemre, úgy hogy saját érdekeiket is figyelembe veszik. Eddig ezer hektár új telepítésű erdővel bírnak a majsaiak. A kooperációban való hatékony részvételről korábban is híres volt a Jonathan tTsz.;;A szőlőt.. a Kö- ;; zép-magyarországi Pincegazdasággal, a Helvéciái és a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal közösen dolgozzák fel. A beruházásokban a pincegazdaság segít, a majsai homokon termő szőlő levét pedig Helvécián palackozzák. Halas, a technikai bázis. Onnan érkezik időben a segítséget hozó helikopter, onnan kapják a feldolgozó- és betakarítógépeket is. Tovább bővül az együttműködési kör. A halasi Vörös Október Termelőszövetkezettel együttműködési szerződést írtak alá — lóbabtermelésre. A kutatók évek óta jogosan mondogatják, hogy fehérjedús alapanyag-termelésünk egyik slágere lehet ez a növény. A majsaiak a tudomány adta lehetőségek birtokában különféle további kooperációk segítségével, háromezer hektáron termelik majd ezt a fontos fehérjedús növényt, egyelőre belföldi szükséglet híján egyiptomi exportra. Rezignált volt a húszéves fennállást ünneplő beszámoló egy-két perce, örültek az elismerésnek és kitürttétéshék, amelyet kaptak,"de óhatatlanul, .szóba-került, hogy a szomszédos gazdasággal történd egyesülésük hátrányt jelentett. Bizakodnak azonban, hogy a nagy- gazdaság eredményeinek árnyékában a három és fél ezer hektáros „jövevény” is eredményesen, sikeresen dolgozik. Őszintén vallotta az elnök; megérte, hogy az a dinamikus fejlődés, amely jellemző volt a gazdaságra, némiképp lanyhuljon, hogy most már a megoldott feladat tudatában tovább haladjanak előre. Az ünneplés mindig egy kicsit a múlt dicsérete. így volt ez a majsai Jonathánban is. Három- százheten részesültek különböző kitüntetésben, háromszáznyolcva- nan kaptak pénzjutalmat, és részesültek erkölcsi elismerésben. Értékelték a szocialista brigádmozgalmat, amelyben jelentős sikereket értek el. Egyúttal biztosítéka volt az eddigi eredményeknek. A majsai Jonathán Tsz-ben húsz .esztendős ciklus lezárult. Jön a következő, „újabb feladatokkal és gondókkal, tavaszi fagykárral, májusi aszállyal,, alkatrészhiánnyal, s mindazzal, amivel egy közös gazdaságnak szembe kell nézni. Hogyan is fogalmazott az elnök? Egyre nehezebb esztendők járnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy az önmaguk elé állított feladatokat ne oldják meg maradéktalanul .. .Szabó Pál Miklós A mezőgazdasági üzemek keresetszabályozásának időszerű kérdései • Képünkön: az NDK egyik lazacfarmját látjuk, ahol mesterségesen nevelik a lazacokat. Helyszín a Lübecki-öböl délkeleti része, Weimar városánál, ennek partján létesítették ezt a farmot. Az akvakultúrás tenyészet kezdetén 40 g a lazacok induló súlya, és ez a nevelési időszak végére 500 g-ra növelik. Keveréktakarmánnyal etetik a lazacokat, és az intenzív tartás hálókarámokban történik. (KS) Anyagvizsgálat — nagy pontossággal A fizikai kristálytanban, a biológiában és az anyagvizsgálatoknál ma az ún. röntgendiffrakciós módszert használják, melynek alkalmazására szovjet kutatók DRON—2,0 jelzéssel univerzális készüléket szerkesztettek. A műszer működése á röntgensugárnak a vizsgálandó kristályos anyag atomsíkjain történő diffrakcióján, szóródásán alapszik. A műszerben két vizsgáló- kamra van, egyik diffrakoiómet- rikus, a másik fotografikus vizsgálat céljára. Az elemzés eredményeit számítógépes feldolgozás céljából lyukszalagra rögzítik. Központi vezérléssel A tartályból csővezetékeken át kiszivattyúzott kénolvadék automatikus stabilizálására és távvezérlésére szolgáló rendszert dolgoztak ki és Vezettek be a Kirovobadi Alumíniumgyárban. A berendezés részei az áramló olvadék mennyiségét mérő detektor, a végrehajtó mechanizmus és az irányítóközpont. A pneumatikus kompenzációs detektort és a végrehajtó mechanizmust gőzzel tartják melegen. Az automatikus kénáramlás- vezérlő rendszer alkalmazásával csökken a termékegységre eső kénfogyasztás. n Fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek rendszeresen * karbantartsák a munkabérszabályzatokat, gondoskodjanak a hatékonysági követelmények érvényesítéséről minden folyamatnál. Érdekeltség a fajlagos nyereség növelésében Az előző cikkrészletben el- mondottak alapján nem beszélhetünk tiszta bérszínvonal-szabályozásról a mezőgazdasági üzemekben. Eddig csupán a bérszabályozásról volt szó, s nem tettünk említést az igen jelentős ösztönző hatású nyereségérdekeltségről. A végzett munka eredményében való érdekeltség fokozására az üzemek a keresetszabályozás szerint a részesedési alapot az év végén, a nyereség létszámmutató nagyságával arányosan képezik. Ez a mutató a gazdaság hatékony működésének egyik kifejezője. Arra ösztönöz, hogy minél kisebb létszámmal, minél nagyobb nyereséget állítson elő az üzem. A felesleges létszám csökkenti a fajlagos nyereséget, így a képezhető részesedési alapot is, ezért a gazdaságoknak nem érdeke a létszám mindenáron való tartása. A Petőfi Népe március 31-i cikkében a termelőszövetkezeti vezető nyilatkozott a kisebb létszámmal való gazdálkodásról. Meg kell említenem, hogy a termelőszövetkezetből a tagok elküldését ilyen alapon nem teszi lehetővé a jelenlegi jogi szabályozás. De nem is ez lehet a követendő út. Akkor mi a megoldás? Semmiképp sem az, hogy olyan munkaterületen foglalkoztassunk dolgozókat, ahol nélkülözhetőek lennének, hiszen így csökken a fajlagos nyereség, s ezáltal az év végén képezhető részesedési alap Is. A részesedés növelése érdekében minden dolgozót ott célszerű foglalkoztatni, ahol üzemi és népgazdasági szempontból egyaránt, magas fajlagos nyereséget 9 Cipőfelsőrész-varroda nyílt Du- napatajon a Petőfi Tsz-ben. Az ott dolgozók a termésbetakarítás idején a mezőgazdaságban segítenek. (Méhesi Éva felvétele) teremtő, hatékony munkát végezhet. Az év végi részesedés szétosztása a gazdaság belső szabályozásától — ágazatonként, telepenként és személyenként — a végzett munka eredményességétől függően, megkülönböztetett mértékű lehet. Az lenne a jó, ha a nyereségre ösztönzés érdekében minden üzemben ezt Vennék figyelembe. Az ilyen típusú belső érdekeltségű rendszer az egyén által végzett munka eredményességének a fokozásán túl, erősíti a tulajdonosi szemléletet, hiszen a szövetkezeti dolgozó részesedése nemcsak a saját, hanem a gazdaság egész közössége munkájának eredményességétől függ. Keresetszabályozás és belső érdekeltségű rendszer A keresetszabályozás eddig ismertetett rendszere is bizonyítja, hogy a vásárlóerő kiáramlását szabályozó szerepe mellett, az üzemek számára a helyi adottságokhoz és fejlesztéshez rugalmasan igazodó, belső érdekeltségi rendszer jó működését teremti meg. Ma még nem általános a keresetszabályozás rendszerére épülő, s az általa biztosított lehetőségeket jól hasznosító munkaerő- és bérgazdálkodási, a nyereség-, még inkább a fajlagos nyereség növelésére irányuló érdekeltségi rendszer a gazdaságokban. Pedig ez annál inkább fontos lenne, mivel a keresetszabályozás jogszabályban rögzített rendszere csupán a keretet adja. Tartalommal a gazdaság és az egyén érdekazonosságát összehangoló bérgazdálkodási, nyereségérdekeltségi rendszer kidolgozásával, működtetésével maga a nagyüzem tudja megtölteni. Dr. Fekete Ferenc pénzügyminisztériumi osztályvezető Nincs lezárva a vita Egy rövid interjú valóban nem adhat választ olyan fontos politikai és gazdasági kérdésre, hogy melyik keresetszabályozási rendszer szolgálja jobban a népgazdasági és üzemi célokat. A Bértömeg vagy bérszínvonal című cikk nem válasz kíván lenni, hanem problémafeltárás. Kétségtelen, visszatetsző, ha a gazdasági vezetők, anélkül, hogy a szabályozás adta kereteken belül az ésszerű munkaerő-, bérgazdálkodási- és eredményességi rendszer kidolgozására törekednének, a felnagyított gondjaikat hangsúlyozzák és a szabályozó „gyenge pontjait” támadják. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz, és Bács-Kiskun megyében még sok jó hírű. többszörösen kitüntetett szövetkezet azok közé a gazdaságok közé tartozik, amelyik mindig igyekezett kihasználni a lehetőségeket. A keresetszabályozás körüli vitát egy konkrét szövetkezet véleményével, vagy egy általános, mindenkire érvényes szabályozó ismertetéssel nem lehet lezárni. Hasonló gondok feltárását, jelzését továbbra is kötelességének tekinti lapunk, hiszen több országos hatáskörű szervnél is foglalkoznak már a jövedelem- szabályozás módosításának lehetőségeivel, éppen a megváltozott körülményekhez és a reális igényekhez igazodva, azokat mérlegelve. (Szerk.) £.
