Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-03 / 128. szám
( 1981. június 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Mindenkinek joga van az élelemre Segély a nemzetgazdasági fejlesztés mellett az új gazdasági világrendért (Újvidéki tudósítónktól) Ötnapos vita után a záróokmány meghozatalával a múlt hét pénteken befejeződött az Élelmezési Világtanács 7. ülésszaka, amelyet Újvidéken tartottak meg a világtanács 34 tagországa képviselőinek, 44 állam megfigyelőinek és 30 nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével. A világtanács értekezlete még sohasem volt ilyen népes, és ez is bizonyítja mind fontosabb szerepét a világ élelmezési problémáinak megoldásában. Magát az értekezletet Milovan Zidar, a Szövetségi Mezőgazda- sági Bizottság elnöke búcsúbeszédében sikeresnek nyilvánította. Ez persze még nem garancia arra, hogy az itt megszületett rendkívül fontos határozatok valóra is válnak, és az évtized végéig sikerül minden ember asztalára elegendő élelmet juttatni. Sikerről pedig igazán csak akkor beszélhetünk, ha a világtanács valóban eléri célját. A záródokumentumba nem került be néhány fontos dolog oly módon, ahogyan azt sok fejlődő ország követelte. Az éhínséggel és nincstelenséggel bajlódó államok az élelem politikai célokra való felhasználása ellen emeltek szót, sőt követelték, az egyes prszágok felelősségre vonását. Egyébként a legtöbb ország hasonló álláspontra helyezkedett. Az erre vonatkozó határozat azonban mintegy javaslatként hat a fejlett országok felé: arra kell törekedni, hogy az élelem ne legyen politikai fegyver. Az értekezleten elhangzott felszólalásokat összegezve az éhínség felszámolásának módját illetően alapjában véve kétféle nézet rajzolódott ki, amelynek bélyegét a záródokumentum is magán viseli. Az egyik, amelyet sok fejlett ország hangsúlyozott, a nemzeti élelmezési stratégia, vagyis a saját mezőgazdaság és élelmiszer-termelés fejlesztése bizonyos nemzetközi segély mellett, a másik pedig, amelyet általában a fejlődő országok vallottak magukénak, a problémák globális megoldása az új nemzetközi gazdasági rendért folyó harc keretében. Ez utóbbi természetesen nem zárja ki az elsőt, vagyis a fejlődő országok élelemtermelésének fejlesztését az önerőre való támaszkodást, mert hiszen csak ez teremti meg az országok számára a teljes függetlenséget. Nagyon leegyszerűsítve, sok, segélyt nyújtani képes fejlett ország nem hajlandó nagyobb segíteni akarást kinyilvánítani, és ezért a fő hangsúlyt a nemzeti stratégiára helyezi. Az Élelmezési Világtanács ülésének kezdetén mondott üdvözlő beszéd hangsúlyozta, ha valóban el szeretnénk érni a világtanács célját, vagyis azt, hogy még ebben az évtizedben megszűnjön az éhínség, akkor haladéktalanul növelni kell a fejlődő országoknak szánt feltétel nélküli segélyt. Hasonló szavak gyakran elhangzottak az értekezleten. A fejlődő országok a világközösségnek nagyobb mérvű segélyét kérték, persze nem vitatva el saját mezőgazdaságuk és élelem- termelésük fokozásának fontosságát sem. Hangsúlyozták azonban, hogy ehhez is műszaki, technológiai és egyéb segítségre van szükségük. Megállapíthatjuk, hogy sok fejlett ország hozzáállása, amelytől nagymértékben függ az élelmezés kérdésének rendezése, nem nyújt megfelelő alapot nagy derűlátásra. Biztató azonban, hogy egyesek, mint például Ausztrália, amely lényeges szerepet játszik a világ élelemtermelésében, szemléletben megközelítette a fejlődő országok nézeteit. Emellett még néhány fejlett országok tenniakarása talán elegendő lesz ahhoz, hogy útját álljuk az éhínség fokozódásának, és lassan felszámoljuk a nincstelenséget. Hiszen mindenkinek emberi joga van az élelemre, és az emberiség feladata, hogy ennek eleget tegyen. P. Barta Etelka Ünnepség a kiskunmajsai Jonathán Tsz-ben Az elmúlt 8 évben 7 alkalommal évi munkájuk eredménye elismeréséül már kapott kitüntetést a sívó homokon termelő kiskunmajsai Jonathán Mg. Tsz. Ezúttal miniszteri dicsérő oklevelet kaptak, amit bensőséges ünnepség keretében tegnap délután vettek át. Az ünnepi küldöttgyűlésen 560 ezer forint jutalmat osztottak szét, egy TOT-kitüntetést, 4 miniszteri elismerést, emellett 25 kiváló munkáért járó oklevelet adtak át. A tíz. éve itt dolgozók aranygyűrűt kaptak, a 15 évet munkába)) töltöttek 5 ezer forint, s akik*20 éve tagjai a szövetkezetnek 7 ezer forint jutalomban részesültek. Eredményes fajtaátalakítás A hazai szarvasmarha-tenyésztés fajtaátalakító programjának elmúlt 8 évi eredményeit összegezte az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség. A szakemberek megállapították: a külföldről importált holstein-fríz fajta immár hosz- szabb távon igazolta a tejtermelésben korábban jelzett fölényét. Az elmúlt évi összesítések szerint a törzskönyvezett állomány átlagosan 2300 literrel adott több tejet, mint a hazánkban honos magyar-tarka fajta, — amely viszont továbbra is tenyésztésben marad, miután a hústermelésben kiválót nyújt, és tejtermelése is fokozható, ráadásul a kistermelésben egyenesen nélkülözhetetlen. Az OTÁF adatai szerint a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram megvalósítása során Kanadából és az Egyesült Államokból 170 tenyészbikát,. több mint 22 000 üszőt hoztak -be, és a mesterséges megtermékenyítés fellendítését is lehetővé tették importsperma behozatalával. A törzskönyvi adattárban tavaly 18 ezer Holstein-fríz állatot tartottak számon; ezek az átlagosan 295 napig tartó tejtermelési szakaszban 6 ezer liter tejet adtak. Egészen kiváló eredményeket értek el azok az állatok, amelyeket az állattenyésztési szelekció nyomán kiemeltek társaik közül, és továbbtenyésztésüket magasszintű genetikai munkával biztosították. Az úgynevezett bikanevelő tehenek — ezektől várják a legjobb képességű hím-utódokat — az elmúlt évben 7400 liter tejet adtak, pontosan kétszer annyit, mint a hazai magyar- tarka fajta elmúlt évi átlagtermelése. Részleges fajtaátalakításra került sor a hústermelésre szakosított szarvasmarha-állományban. A kijelölt 75000 anyatehán csaknem kétharmad részét hús- hasznosítású fajtával, a külföldön igen elterjedt Limousinnal,. He- reförddal termékenyítették: Az utódok hústermelő képessége az adatok szerint a keresztezés eredményéként fokozatosan növekszik. (MTI) BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI: Még az idén új szakasszal bővül az észak—déli metró Jól halad Budapest közlekedésfejlesztésének legfontosabb beruházása, az észak—déli metró 2/b. szakaszának építése, a Deák tér és az Élmunkás tér között. Az új vonalon két mélyállomás épül, az az Arany János utcánál (a Bazilika mellett) és a Marx téren. A csaknem két kilométeres szakaszon novemberben megkezdik az üzemi próbákat. Jelenleg a már megépült vonalalagutakat szigetelik. Burkolják az Arany János utcai metróállomás oldalfalait. Itt már elkészült az utasterek világítása is. A legnagyobb építkezés a Nyugati pályaudvari mélyállomásnál van, amelyből a Marx téri aluljáró rendszerekhez hét mozgólépcsős kijárat vezet majd. Itt is jól haladnak a munkákkal, rövidesen hozzákezdhetnek a mozgólépcsők szereléséhez. Még az- idén át kell adni az új szakaszt az Él- munkás térig. 1984 végén pedig már a kiszélesített Arpád-hidig utazhatunk az észak—déli metrón. 9 A Marx téren lesz a főváros legnagyobb aluljáró, rendszere. Képünk hátterében az épülő Skála Áruház. • Balra: a Nyugati pályaudvari aluljáró és mozgólépcső csarnok felszín alatti része. 9 A középső födém zsaluzása az Élmunkás téren. •'5X I Épülő aluljáró a Csanády utcánál. • Az oldalfalak szigetelését végzik az Élmunkás téri • Az Élmunkás téri állomás kijárati csarnoka a felszín alatti metróállomáson. Vidor Hugó utcánál. (Hauer Lajos felvételei — KS) A VÁRTNÁL KEDVEZŐBB EREDMÉNY Gyorsjelentés a lakásigénylések megújításáról Könnyen meglehet, hogy a szakembereket is meglepi az eredmény (amelyről egyébként a Petőfi Népében olvashatnak először), hogy tudniillik a tavaly december 31-ig benyújtott lakásigényléseknek csupán 50,1 százalékát újították még Bács-Kiskun városaiban. Ha ehhez hozzávesszük az időközben beadott 2042 új kérelmet is, akkor is csak 64,4 százalék az eredmény. A statisztika tükrében tehát a vártnál is kedvezőbb az 1981. június elsejei kép: összesen 9188 városi lakásigénylő, amihez azt kell tudni, hogy városaink ötéves terve összesen 10 100 új otthon megteremtését tűzi ki célul; ha tehát nem lenne új jelentkező, a kérelmeket ki lehetne elégíteni. Bár így volna ... A két véglet: Baja és Kecskemét. A Duna-parti városban 2159 igénylővel kezdték az évet — tájékoztatta lapunk munkatársát Jaszenovics Sándor, tanácselnök-helyettes. Május 31-ig mindössze 546 kérelmet újítottak meg. s az időközben benyújtott 293 friss jelentkezéssel együtt is csak 839 otthonra várót tartanak nyilván. Az elnökhelyettes szerint „az emberek elhanyagolták” a megújítást, noha erre nemcsak az újságban hívták fel figyelmüket, hanem a helyi vállalatokhoz, intézményekhez küldött körlevélben is. A bajai' helyzet ismeretében Jaszenovics Sándor nem tartja reálisnak az eredményt szerinte legalább 1500 lakosnak volna szüksége új otthonra. Ebből egyébként az idén 330, a VI. ötéves tervben 1700 épül. □ □ □ Kecskeméten 8085 lakásigénylő volt 1980. december 31-én, közölte dr. Bán Izabella, a városi tanács osztályvezető-helyettese. A május 31-ig beérkezett 4703 megújított és 1235 új igény alaposan megcsappantotta a nyilvántartott kérelmek számát, noha az eredmény felülmúlja a megyei átlagot. (Megye: 50,1°n-os megújítás, Kecskemét: 58,l"o. ösz- szesítve a régi és az új igényléseket: megye — 64,4nn, Kecskemét 73,4" n). A lényege: 5938 jelenlegi igénylő. Számukra az idén 950, öt év alatt összesen pedig 4600 lakás épül. □ □ □ Kiskőrösön — dr. Szentendrei István osztályvezető információja szerint — a várt eredmény alakult ki. 616-ról 299-re csökkent az igénylők száma, amihez 49 új kérelmet iktatnak. Az idén nem épül állami lakás, az ötéves terv során is mindössze 60, ez a szám azonban az OTP. illetve magánházakkal 540-re egészül ki. □ □ □ A kiskunhalasi eredményeket Somogyi Antal mácselnök-he- lyettestől tudtuk meg. Az 1421 nyilvántartott kérelemből 781 rniaradt, amihez 136 új csatlakozik. A 917 igénylő kevesebb, mint az 5 év alatt felépítendő új lakás. 1981-ben 217, összesen pedig 1410 új otthon átadását tervezik. □ □ □ Kiskunfélegyházán 1290 régi igénylő közül 530 élt a megújítás lehetőségével — kaptuk a tájékoztatást Eszik János osztályvezetőtől. Kétszáztízen új kérelmet nyújtottak be, tehát jelenleg 740 polgár adatait tartják nyilván. Az idén 326, az ötéves terv során 1300—1400 új lakást szándékoznak felépíteni. □ □ □ Kalocsán Kapitány István elnökhelyettest kértük mérleg- készítésre. 681 régi igény — 287 megújított és 119 most beadott kérelem az egyik oldal. A lehetőségek: 112 lakás az idén, 930 a VI. ötéves tervben. □ □ □ Noha a. gyors kommentálásnak megvannak a maga veszélyei, néhány megjegyzést mégis megkockáztatunk. Az egyik: ha más nem, legalább az kiderült, hogy hány embernek van valóban szüksége lakásra. A másik: ettől azonban nem lesz több otthon. A feladat továbbra is a régi: kutatni a jó és a jobb, az olcsó és az olcsóbb megoldásokat, a lehetőségek szerint igazságosabbá tenni a lakáselosztást, minden erővel támogatni a magánerős építkezést. B. J. FILMJEGYZET Pogány madonna A nézők többsége — ne keressük most az okát — igenis szereti a könnyed, szórakoztató filmeket. Nemcsak a vadnyugati kalandtörténeteket, a bűnügyi filmek különböző variációit, hanem — uram bocsá’ — szívesen megnézné a látványos zenés vígjátékokat is. Bizonyára nagy közönsége lenne a kellemes kikapcsolódást ígérő bármilyen fajta kalandos történetnek. Amellett természetesen a jelentős társadalmi mondanivalót hordozó, irodalmilag is értékesebb alapanyagra épülő, mának szóló drámáknak is megvan a közönsége. A néző azonban tulajdonképpen hosszú pap. óta nélkülözi például az olyan magyar környezetben játszódó kalandos filmeket, mint amilyen például a Fotó Háber volt, vagy a Hamis Izabella és szívesen gondol vissza a kissé túlkomplikált, a logikát imitt- amott nélkülöző Sellő a pecsétgyűrűn című kémtörténetre is. Végre a Pogány madonna című, most bemutatott színes film az évtizeddel korábban megszakadt „hagyomány" jó folytatójának bizonyult. A történet Búj tor István novellájából készült, Mészáros Gyula rendezői közreműködésével. Ráadásul épkézláb, érdekes, logikailag is helytálló, a műfaj összes kellékét magas színvonalon alkalmazni tudó színészi és filmkészítői jellemvonások teszik érdekessé a Pogány madonnát. A történetben ugyan egy-egy karakter, vagy fordulat a korábban látott, hasonló filmekből visszaköszön, és senki sem tagadhatja, hogy imitt- amott vészesen hasonlít a történetnek egy-egy szála a Piedo- ne-sorozat egy-egy fordulatához, mindez azonban semmit sem von le a kellemes humorú szórakoztató film értékeiből. Valljuk be, egyébként a krimi tematikája az utóbbi időben vészesen eltolódott az erőszak, a brutális öldöklés irányába és horrolelemek is bőségesen keverednek a hagyományos krimi eszközeivel. A televízió sorozatainak egy része is inkább elriasztja a nézőket e tiszteletre méltó műfajtól. Szerencsére a Pogány madonna mentes az ostobán egyoldalú brutalitástól, legtöbbször kellemesen és szellemesen bonyolított humorral, vidám fordulatokkal oldja fel az izgalmas jelenetek sorát, a karakterek kitűnően össze vannak válogatva, és ha hasonlítanak is a krimidivat általános játékszabályaihoz, mégis megvan minden szereplő egyéni magyar jellemzője csakúgy, mint ahogyan a mese, a helyszín, az epizódok légköre is hamisítatlanul magyar. Miközben zajlanak a történet bonyodalmai, jó, érdekes színészi teljesítményeknek lehetünk tanúi. A nézőnek olyan gondolatai támadnak, hogy Bujtor István rokonszenvesen érdekes karakterére egész sorozatúyi történetet lehetne építeni, és segítőtársai sorából mindenképpen szívesen látná a néző e nemlétező, de örömmel várt szériában Kern Andrást, a ragyogó epizódalakitást nyújtó Bánhi- dy Lászlót, Benedek Miklóst stb stb. Nem szabad elfeledkezni, hogy a Piedone-filmek kisfiúszereplőjének magyar változatát is jól választotta ki a film alkotója. Szép a fényképezés, vonzóak a balatoni tájak, és kitűnően sikerültek a balatoni vitorlásverseny képei is. Várjuk tehát a Bujtor-féle stáb munkájának a folytatását. Cs. L.
