Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

1981. májas 7. • PETŐFI NÉPE • $ Sokat tudnak Móráról a félegyháziak! — Hogyan mutatná be Kiskunfélegyházára látogató barátainak az emlékházban látható kaszaszéket? — Milyen Móra-kézirat található az íróról elnevezett gimnáziumban? — Hallhatott-e betyártörténeteket a szűcsmester fia a sztllői házban? 1 Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekre kellett válaszolniuk, felada­tokat megoldaniuk a Móra-etn- lékverseny, 1981 résztvevőinek. •í A kiskun városban kétévenként rendezik meg az író életművének és a vele kapcsolatos tudnivalók­nak jobb megismerését szolgáló vetélkedőt. A Péter László kandi­dátusba jeliés Móra-kutató irányi/ tásával működő bíráló bizdttság szerint mindhárom kategóriában, voltak egészen kiválóan felké­szült csapatok. Még filológusok, számára is nehezen hozzáférhető ! fórrásművekből idézett egyfyc-má- ' sik versenyző., ■ Az általános iskolások közűi a Luchmann Zsuzsa és Seresné Tóth Ildikó tanárok segítségével lelkészült Dózsa Általános Iskola .„együttese” bizonyult a legjobb­nak. Alig maradtak mögöttük a PeToíi Általános Iskolából érke­zett úttörők, ami szorgalmukon kívül a velük foglalkozó dr. Kurgyis Ferencné tanárnak is kö­szönhető. Á Bajcsy-Zsllinszky ne­vét viselő általános iskola képvi­selői is „dobogóra” kerültek. Ta­náruk Nemcsok Ferencné. A' középiskolások vetélkedőjén mindvégig a Varga Jenő Közgaz­dasági Szakközépiskola (felkészítő Szántó Andorné és dr. Farmosi Sándornéj, és a dolgozók gimná­ziuma (Vidéki Imréné igazgató) 'csapata állt az élen. Sok szép fe­leletet adtak a Móra Ferenc Gim­názium növendékei is (dr. Sebes­tyén Pálnéj. Dicséretes tudásról tettek tanú­ságot a szocialista brigádok közül döntőbe kerültek. Így alakult a végső sorrend: OTP kiskunfélegy­házi fiókjának Móra-brigádja, a Petőfi brigád (Vörös Csillag Tsz), Ho SÍ Mlnh brigád (cipőgyár). A Móra Ferenc Művelődési Központ gondos házigazdának bi­zonyult. H. N. • Sikerült... A Dózsa általános iskola „Móra -csapa­ta”. (Gulyás Judit, Lat- kóczy Mónika, Kutast Anikó, Szabó Tünde és a felkészí­tő tanárok.) • Az OTP kiskunfélegyházi fiókjának győztes brigádja. (Nagy Mária, Drozdik Béláné, Futóné Berta Edit. Heréd! Éva.) HAZAI TÁJAKON 9 A szerény méreteivel is gigantikus hatású épület csipkézett falain első ízben 1964- nyarán hir­dették lobogó zászlók, hogy ünnepi sze­repre készül a téglavár. Az öregtorony csúcsán el­dördülő vár- ágyú és “Erkel Ferenc híres dallamá­nak kezdő akkordjait megzendítő fanfárok szó­lították a nagyszerű pil­lanatot. hogy a vár falait a művészet, a színház hó­dítsa meg. Mogorva" még hozzánk a tavasz, de csak nem bír már a szobában tartami bennünket. Ki-kirucca- nunk hétvégeken, kegyesebb kií- májú ünnepnapokon a smaragd­zöld természetbe. Akinek meg autója van, folytatja az ismerke­dést hazánk tájaival. Most még inkább a közelebbi vidékekkel, mert hátha pár óra múlva visz- sza kell fordulni, annyit romlik az idő. Innen, Bács-Klskunból például célszerű célbavenni a frissoipó • illatú Békéscsabát, s ha már odá- iS.iSÍ'k^rÜPtt.. ,ag út, lehet ,folytatni fttkiránűulást. az onnét, alig“ Jfll fciTOiWöfpkvő- /Gyulára. <Gyakran mondják, hogy Gyula: végvár. Csak volt végvár. Előbb a török elleni i védelmi harcokban, majd megyeszékhely korában. 1715- ben lett a Harruckenn-uradalom és Békés megye központja, való­színűleg a hafárőrvidéken beitől! tött jelentősége miatt. Ekkor a tízsenttúlvilág, az úri Magyaror­szág békési 'képviselőinek a vég­vára volt az újat, szebbet, Job­bat akarókkal szemben. ■ A felszabadulás utáni években szűnt csak meg végivári jellege. Egykori szerb és román katonák, ezenkívül telepített németek le­származottad élnek ma a város­iban. Gyula komolyan veszi mai feladatát: népek, nemzetek, or­szágok. tájak találkozási pontján példát mutat életrevalóságból. Betölti a híd szerepét, kultúrákat köt össze, útját egyengeti «a né­pek, nemzetek, nemzetiségek egy­más közötti megbékélésének, megbecsülésének. Gyula különleges idegenforgal­mi nevezetessége a Vár. Magyar, országon az egyetlen épen maradt középkori tóglavár. Amikor a vá­ros értő, a kultúrát és a művészet minden ágát szerető és vonzó kö­zönsége és a város vezetői ezt a legértékesebb műemlék épületet restaurálhatták, elhatározásukat elsősorban a múlt e becses tár^ gyi emlékének megóvása vezette. Ezen túlmenően azonban a hasz­nosítás lehetőségére is gondoltak. Kézenfekvő és minden illetékes részéről könnyen elfogadható volt a vár emeleti helyiségeinek igény­bevétele múzeumi és kiállítási célokra. Más volt a helyzet a várudvar hasznosítását illetően. Az első próbálkozásokra 1963 nyarán ke­rült sor néhány hangverseny és énekkari találkozó rendezésével. Ezek a várudvar kiváló akuszti­kai adottságait 'bizonyították. A hatvanas évek elejéi* került Bé­késcsabára rendezőnek Miszlay István. Az ő fejében gyűlt ki a felismerés: Magyarország e vi­szonylag legépebb, gondosan res­taurált, késő középkori eredetű •téglavárában szabadtéri játéko­kat kell rendezni. Ekkor még a játékokon volt a hangsúly, s nem azon, hogy itt később „színház- szérűén működő” alakulás lesz... Ma már történetének másfél év­tizedén is túl van a Gyulai Vár­színház. A város vezetősége azonnal meglátta a fantáziát Miszlay el­gondolásában, s azóta is szünet nélkül támogatja a vállalkozást. Biztosította a szükséges technikai felszerelést, az anyagi támoga­tást, megszerezte hozzá az or­szágos szervek segítségét is. Hogy saját bábáskodásuk, féltésük mi­nél megalapozottabb legyen, a gyulai vezetők társadalmi taná­csot hitviták életre közéleti és szín­házművészeti vezetőkből. Halálá­ig elnöke volt ennek a „társulás­nak” Erdei Ferenc, eme szűkebb haza egyik legnagyszerűbb, leg­sokoldalúbb politikus egyénisége, akinek emberségéből, lelkesedésé­ből, tanácsaiból, ötleteiből erre a munkára is futotta. Így lett a hajdani középkori hadi erődítményből a kultúra végvára, várudvara súlyos monda, nivalóljú 'történelmi drámák, s klasszikus vígjáték-,produkciók il­lusztris bemutatóhelye. Tóth István—Pásztor Zoltán 9 Hajdani hivatásuknak megfele­lő hatást keltenek a múlt emlékei a vármúzeum nyerskő falú zord toronyszobájában, áz „eredeti” ab. lakfényben, mint egy szokvány, intézményben. • A Vár impozáns háttere a csónakázótónak — képünkön — s az 1959- ben megnyílt Várfürdőnek. A Várfürdő, a több mint 34 hektáros védett ősparkban, értékes vegyianyagokat tartalmazó hévízzel telt medencéi­ben számtalan súlyos betegségre kínál gyógyulást, gyermekmedencéi- ben, nyitott és fedett uszodájában pedig szórakozást, sportolási lehető, séget. Erődítményből — a kultúra végvára AZ ÖTVÖSMŰVÉSZET REMEKEI Tótfalusi László kiállítása Térplasztdika, dombormű, fali­dísz, ékszerdoboz. Sárga- és vö­rösréz, bronz, vas, fa, ezüst és zo­mánc. Haj Kiássál, kalapálással, csiszolással, forrasztással, dom­borítással készült megannyi gyö­nyörű tárgy. S mindez remek összhangban Tótfalusi László öt­vösművész egyéni tárlatán, a Me­gyei Művelődési Központ emeleti bemutatótermében. A szándékot s a megvalósítást ezúttal egy­aránt feltétel nélkül, maradékta­lanul dicsérni lehet. Mindenkép­pen új színt vittek a megyeszék­hely sorjázó kiállításaiba a je­lek szerint sikeres tárlat rende­zői. Ehhez társul, hogy jó érzék­kel válogattak, és ízlésesen, tet­szetősen helyezték el azokat me­gyénk legszebb bemutatótermé­ben. Már a legelső pillanatban ma­gával ragadja a “látogatót a nem éppen mindennapi látvány. Le­nyűgöző a forma- és színgazdag­ság. ami a látogató szeme elé tá­rul. A tárgyak, alapanyagok, szí­nek sokfélesége nem csökkenti, sőt növeli az összhatást. Az is ha­mar nyilvánvalóvá válik a szem­lélő előtt, hogy Tótfalusi László művészetében az esztétikai, gyö­nyörködtető 9 Csónak alakú plasztika. szándék elvá­laszthatatlan a célszerűségi élvtől. Kina­gyított fotókon jól láthatóak például meg- ej'tően szép ko­vácsoltvas ka­pui, nagymé­retű ajtó- és abLakdíszei, lámpái, sőt egész utcát dí­szítő lámpa­sorai. Ez a kivéte­les képességű, sok hazai és külföldi sikert magáénak mondható al­kotó nagysze­rűen tud hat­ni a közönség­re. Megragad­ja és fogva- tartja a nézőt, szuggesztív erejű művei­vel. Hamar ki­derül róla az avatottaibb szemlélő előtt, hogy kísérletező kedvű, meditativ hajlamú. Figu­rális jellegű ötvösműveivel a szobrászat felé közelít. Monu­mentalitásra és meghittségre tö­rekszik egyszerre. A felületek végsőkig Való szépítésével eléri, hogy behízelgően szépek a keze alól kikerülő tárgyak. S mindez úgy valósul meg. hogy nem érez­9 Sisak. zük a kemény fémek és a lírai­nak, olykor törékenyen lágynak tűnő látvány ellentétét. Aki megnézi a tárlatot, gazda­gabb lesz egy maradandó élmény­nyel. V. M. ' “ »Kilt 9 Kocsiurna. (Tóth Sándor felvételei) 9 Madarak. 9 Kentaur.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom