Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

i • PETŐFI NEPE • 1081. május 7. Közlemény a csehszlovák-magyar tárgyalásokról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Bohuslav Ghnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere 1081. május 4. és 8. köpött baráti láto­gatást tett hazánkban. A külügy­miniszteri találkozóra Salgótar­jánban került sor. A külügyminiszterek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatai alaipján folyó építőmiunkáról, il­letve Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának eredményeiről. Véleményt cserél­tek a magyar—csehszlovák kap­csolatok jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének • távlatairól, vala­mint az Időszerű nemzetközi kér­désekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság együttműködése a marxizmus—lenlnizmus, a szocia­lista internacionlalizmus elvei, a közös érdekek és célok, a jószom­szédság szellemében minden te­rületen kedvezően fejlődik. Hangsúlyozták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és Csehszlo­vákia Kommunista Pártja test­véri kapcsolatainak, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkás­párt KB első titkára, és Gustáv Husik, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság el­nöke rendszeres találkozóinak kiemelkedő jelentőségét a két ország elvtársi együttműködésé­nek további elmélyítésében. A két külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcso­latainak tervszerű bővítése, együtt­működésük elmélyítése, népeik testvéri barátságának erősítése, megfelel a két ország érdekeinek és Jelentősen hozzájárul a szocia­lista közösség egységének továb­bi megszilárdításához. A felek ismételten megerősítet­ték, hogy továbbra is mindent megtesznek a szocialista közös­ség összeforrottságának erősítésé­ért, 'a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa keretében folyó sokoldalú együttműködés kiszélesítéséért, az összehangolt külpolitikai cé­lok va lóra vál tásáért. A felek kifejezték meggyőző­désüket, hogy a most folyó mad­ridi találkozón megállapodás jön létre az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglal­kozó értekezlet összehívásáról. A két külügyminiszter meg­beszélései a kölcsönös megértés jegyében, hagyományosan szívé­lyes, elvtársi légköiben folytak, és teljes nézetazonosságot tük­röztek valamennyi megtárgyalt kérdésben. Bohuslav Chnoupek baráti Iá. togatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. A csehszlovák külügyminiszter szerdán elutazott Magyarország­ról. (MTI) MA TEMETIK ROBERT SANDSET Tiltakozó megmozdulások világszerte a brit kormány politikája ellen Az eső ellenére hosszú soriban várakoztak kedden este az em­berek Belfastban Bobby Sands otthona előtt. Bobby Sands felra­vatalozott, zöld-fehér-narancs­sárga színű ír nemzeti zászlóval letakart holtteste mellett az IRA négy katonája áll dhzőrséget. Csütörtökön temetik a mllltowni temetőben, ahol az ír nemzeti mozgalom halottjai nyugszanak. Kedden este Belfastban több helyen tüzet nyitottak brit kato­nákra. Egy járőr megsebesült. Zavargások voltak mindenfelé a tartományiben. Cabna városában pokolgép robbant egy szupermar­keten, Dungannon környékén au­tókat gyújtottak fel a tüntetők, Coalialandban összetűzések voltak a rendőrség és a tüntetők között. Londonban mintegy 300 ember tüntetett kedden este a Trafal­gar téren tiltakozásul a kormány észak-írországi politikája miatt. Sands három társa ügyében emelt szót a brit parlament 18 képvi­selője: beadványukban sürgős intézkedéseket követelnek Mar­garet Thatcher miniszterelnöktől. Robert Runde Canterbury érse­ke — aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik — kije­lentette, hogy véleménye szerint van mód a politikai megoldásra Írországban. Az anglikán egy­házfő kifejezte reményét, hogy egyháza mérséklőleg befolyásol­hatja az írországi eseményeket. A Maze-börtönből érkezett hi­tek szerint a három éhségsztxáj- koló, az 53 napja csak vizen élő Francis Hughes, valamint a 46 napja éhező Raymond Maoreesh és Patsy O'Hara továbbra is el­szánták magukat a halálra, amennyiben a brit kormány nem teljesíti követeléseiket. Az IRA szóvivője szerint mintegy 70 fo­goly kész arra, hogy tömeges éh­ségsztrájkkal támogassa társai harcát. Közben a világ minden részé­ből a brit 'kormány politikája el­leni tiltakozó megmozdulásokról érkeztek hírek. A washingtoni külügyminisztérium „sajnálkozá­sát” fejezte ki a haláleset miatt, a dokkmunkások szakszervezete viszont 24 órás bojkottot határo­zott el a brit áruk kirakására, tiltakozva a brit kormány embe­ri jogokat sértő észak-írországi politikája ellen. Párizsban több ezer tüntető gyűlt össze a brit nagykövetség előtt, hogy támoga­tásukról biztosítsák az éhség- satrájkodófcat. Hasonló megmoz­dulások voltak Görögországiban. Milánóban kedden este bomba robbant a. brit kereskedelmi ki­rendeltségen. • Robert Sands éhségsztrájkja idején Londonban gyakran esett szó az észak-írországi erőszak „ördögi köréről”, amelyből — úgymond — nincs kiút — irta szerdán a Pravda hírmagyará­zója. „Nem lenne-e helyénvalóbb azon gondolkodni, hogy miért lángolt fel a polgárjogi harc 1968-ban ezen a területen, amely már több, mint fél évszázada az Egyesült Királysághoz tartozik? A tragikus eseményeket elindító londondenry-i tüntetés résztvevői követelték, hogy az „egy ember— egy szavazat” elve alapján tart­sanak választásokat, vessenek véget minden megkülönböztetés­nek, oszlassák fel a miütarizált rendőrséget, amely a protestáns „ultrák” eszközéivé vált. Vajon ezek a jelszavak adhattak-e okot a felvonulók elleni véres meg­torlásra, amellyel kezdetiét vette az azóta egyre fokozódó erőszak- hullám. A brit csapatok 1969-ben vo­nultak be Eszak-Irországba. 1971- ben kezdődtek az önkényes le­tartóztatások és a bírósági ítélet nélküli bebörtönzések. Ezek az intézkedések még feszültebbé tet­ték a légkörit, ráadásul nemzet­közi botrányt okoztak: a Stras­bourg! embert jogok európai bí­rósága bűnösnek találta Nagy- Bnltannlát az embert jogok euró­pai egyezménye megsértésében. Az egyezmény tiltja a foglyok kínzását, a velük szemben alkal­mazott embertelen és lealázó bá­násmódot. Az előző konzervatív kormány 1972-ibera, az észak-írországi „tűz­szünet” megkötésére törekedve ráállt, hogy a köztársaságiaknak, vagyis az Írország egyesítéséért harcolóknak, „különleges stá­tuszt” biztosítsanak a börtönök­ben. Később azonban Londoniban ráeszméltek, hogy ha mégsem bűnözőknek minősítik őket, ak­kor a kormány kénytelen lesz elismerni: Nagy-Bhitanniában több száz politikai foglyot tarta­nak rács mögött. így hát a „kü­lönleges státuszt” eltörölték. Ez az intézkedés váltotta ki az en­gedetlenségi hullámot az észak­ír börtönökben, amelyre Sands is fel akarta hívni a figyelmet” — ínja befejezésül a Pravda hírma­gyarázója. (MTI) VÉLEMÉNYEK A NATO-TANÁCSÜLÉS UTÁN Fegyverkezéssel a fegyverkezés ellen? WASHINGTON Az Egyesült Államok hadügy­minisztere számára „szomorú pa­radoxon”, hogy országának a bé­ke és szabadság megóvása érde­kében olyan fegyverekkel kell erőssé tennie magát, amelyeket si­keres politika esetén sohasem fog felhasználni. Caspar Weinberger kedden Chicagóban, a lapkiadók szövet­ségének évi közgyűlésén mondott beszédében ehhez hasonló szónoki fordulatokkal igyekezett meggyőz­ni az amerikai közvéleményt ar­ról, hogy a Reagan-kormányzat költséges militarista politikája az egyetlen lehetséges magatartás a nukleáris katasztrófa elkerülésére. Az amerikai hadügyminiszter beszéde nem sokkal azután hangzott el, hogy Haig külügymi­niszter Rómában a NATO minisz­teri tanácsülésén — alkalmazkod­va a nyugat-európai közhangulat­hoz — a rakétatelepítési határo­zat végrehajtásának szorgalmazá­sával egyidejűleg, a Szovjetunió­val való tárgyalási készséget is hangoztatta. A Pentagon vehetője ismét % Szovjetunióra hárította a felelős­séget azért:"1 hogy Amerikának fegyverkeznie kell, és az ország alacsony és közepes jövedelmű lakosainak még szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat. Weinber­ger szerint Reagan „bátorságról és vezetői készségről” tett tanú­ságot, amikor a hazed kormány- kiadások egy részét igen erősen megnyirbálta, s egyidejűleg kibő­vítette azokat a forrásokat, ame­lyek a „növekvő katonai fenye­getés kivédéséhez szükségesek”. Ellentmondásosan értékelik a szerdai nyugatnémet lapok a NATO római külügyminiszteri ér­tekezletének eredményeit. A polgári liberális Frankfurter Rundschau szerint megszüntetni nem sikerült, csupán áthidalni lehetett az ellentéteket az Egye­sült Államok és nyugat-európai szövetségesei között. A tárgyalások megkezdése után tehát továbbra is^állan^ó európainyomásra lesz szükség ameri­kaiak hajlandók legyenek előbb­re lépni.' A frankfurti lap szerint Nyu- gat-Euirópa sem egységes a fegy­verkezés kérdésében. A Süddeutsche Zeitung a NA­TO egységtörekvései mögött fel­fedezni véli az ellentétek tovább­élését is: „Egyre inkább kiderül, hogy az amerikaiak komolyabban érdekeltek egy korlátozott hábo­rúhoz szükséges katonai Utőerő kiépítésében, mint az euró­paiak:.. Másrészt az Atlanti­óceán két partján egyre éleseb­ben különbözik a közhangulat az enyhülés, a háború és béke kér­déseiben. A Reagan-kormány már ezt a harcias amerikai lég­kört fejezi ki, miközben az euró­pai kormányok saját jól felfo­gott érdekükben erősebben kö­tődnek az enyhülés eszméjéhez”. ŰJ ELNÖK ARGENTÍNÁBAN Csak a krupié Március utolsó napjaiban ik­tatták be az új argentin elnököt: Roberto Viola nyugalmazott tá­bornokot, aki Jorge Rafael Vlde- láti, tábornoktáraát és régi barát­ját váltotta fel Buenos Aires „Rózsaszínű Palotájában”. Üjabb négy évre katonaelnök áll tehát Latin—Amerika második legna­gyobb államának élén. „Nemzetmentő szándék” Az argentin hadsereg öt évvel ezelőtt „nemzetmentő” szándék­kal vette át a hatalmat, véget vetve ezzel a peronizmus máso­dik, kevésbé dicsőséges Korszaká­nak. A legendás elnök, Juan Pe­rón özvegye, a táncosnőiből állam­fővé lett lsabel ugyanis kevéssé értett az államügyekhez, kor­mányzása alatt a hatalom egy­mással vetélkedő csoportok mar­talékává vált. Katasztrofálisan romlott a gazdasági helyzet, gát­lástalanul gyilkoltak a szélső­jobboldali terrorszervezetek, s ak­tivizálódtak a gerillamozgalmak is. i A katonai junta 1976-ban azt Ígérte, hogy csupán addig marad az ország élén, antig rendbe teszik <a gazdaság szénáját, s megszaba­dítják az országot a terrorizmus rémétől. A két feladat közül a .másodikat, a terrorizmus ürü­gyén a baloldal és mindenféle ellenzéki erő elleni) háborút igen­csak „eredményesen" vívták meg: 19—30 ezerre teszik az áldozatok számát, s ma is ismeretlen még mintegy hatezer ember sorsa. változott... Buenos Aires főterén minden csütörtökön összegyűlnek az asz- szonyok, akik „eltűnt” férjeik, fiaik sorsát kérik számon a jun­tától. A gazdaság állapota az ígére­tek ellenére vajmi 'keveset ja­vult, igaz, a termelés — elsősor­iban a mezőgazdaságban — évről évre rekordszintet ér el. Csak­hogy az abszolút szabadkereske­delemre alapozott gazdaságipoli­tika elsősorban a külföldi tőké­nek és az argentin nagyvállalko­zóknak kedvez. A világpiaci ver­senyben gyöngének bizonyult ha­zai vállalatok sora ment azonban tönkre, a munkanélküliek száma pedig hamarosan eléri a három­milliót. Homályos határidők A katonai hatalomátvételkor fölfüggesztett politikai pártok egyre erélyesebben sürgetik a had­sereget, hogy vonuljon vissza a kaszárnyákba, s állítsa helyre az országban a polgári szabadság­jogokat. Egyre vékonyabb az a támogató réteg amely szívesen látja a katonákat az ország élén. Ennek ellenére ma még eléggé homályos, mikor fejezik be a tá­bornokok a „nemzeti újjászerve- zés”-t, s mikor .látják elérkezett­nek az Időt a visszavonulásra. A junta ugyanis újabban óvakodik attól, hogy határidőket tűzzön ki. Az optimistább politikai körök abban reménykednek, hogy Viola mandátumának lejártakor, 1984- ben kiírják az általános választá­9 Roberto Viola, Argentina új el­nöke. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) sokat. A hadsereghez közelálló körök azonban ennek kevés esélyt jósolnak. Az új elnök, akit a hadsereg „mérsékelt” szárnyához sorolnak, mindenesetre nagyobb beleszó­lást ígér a civileknek. Kormány­zatában hat katona-miniszter mellett hét dvil politikus ka­pott helyet, igaz hiába civiltöbb­ségű a kabinet, ha a döntéseket továbbra is a katonai junta hoz­za. Decemberre várható a libera­lizálódás újabb lépése, a politikai pártok tevékenységének fölújítá- sa. Ezt az intézkedést azonban már többször elhalasztották, mi­vel a katonákat aggasztja, hogy a gyökerestül kitépni próbált „ pe­ronizmus továbbira is az ország legerősebb politikai irányzata. A peronisták erejének ellensúlyo­zására a hadsereg Is politikai párt alapítását fontolgatja. A kaszinógazdák maradtak Az argentin liberalizálódás ütemét erősen befolyásolja, ho­gyan viselkedik a jövőben a had­sereg „kemény vonala”. Az ult­rák mostanában egyre aktívab­bak, annál is inkább, mivel tá­mogatást remélhetnek az Egyesült Államok új elnökétől is. A Rea­gan-adminisztráció ugyanis sutba dobta az „emberi jogok” carter! politikáját és marali zálás he­lyett a szétzilálódott latin-ame­rikai szövetségi rendszer megerő­sítésén munkálkodik. Viola el­nök meleg fogadtatásban része­sült, amikor nemrégiben, még beiktatása előtt a Fehér Háziba látogatott Nem az „eltűntekről”' faggatták, hanem ígéretet kapott, hogy Washington hamarosan fel­újítja fegyverszállításait Buenos Airesnek. A javuló amerikai—argentin kapcsolatok ellenére Viola még­is puskaporos hordót érezhet el­nöki széke alatt. Egyre gyakorib­bak a munkásmegmozdulások, sőt, a vállalkozók is tüntetéseken tiltakoztak a gazdaságpolitikai irányvonal ellen. A hadsereg to­vábbra is megtagadja, hogy fel­világosítást adjon az eltűntek sorsáról, félve attól, hogy ez fel­vetné a felelősség kérdését is. Nem véletlenül jegyezte meg egy kommentátor az elnökvá­lasztással kapcsolatban: Viola beiktatásával csupán a krupié változott, a kaszinó gazdái a tá­bornokok maradtak. Elekes Éva Fogadás az Országházban Aczél György a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese az ‘Európai Vö­röskereszt és Vörös Félhold Tár­saságok III. regionális konferen­ciája alkalmából szerda este fo­gadást adott az Országház Va­dásztermében. A konferencia 24 országból ér­kezett delegátusaival együtt részt vett a fogadáson Gegesl Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének elnöke, Hantos Já­nos, a Magyar Vöröskereszt or­szágos végrehajtó bizottságának elnöke, akit a regionális tanács­kozás elnökévé választottak, s je­len'voltak politikai és társadalmi életünk vezető képviselői. Meg­jelent Sir Evelyn Shuckburgh, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottságának elnöke is. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Pár nappal a szavazások előtt mintegy 30 millió tévénéző fi­gyelhette a két porondon maradt elnökjelölt vitáját Franciaor­szágban. Giscard d'Esteliig és Francois Mitterrand e nyilvános politikai küzdelmének tétjét csak növelte, hogy 1974-ben, hasonló helyzetben ugyancsak Mitterrand és Giscard között dőlt el az el­nökség sorsa, ez utóbbi javára. Hét év után azonban a helyzet lényegesen megváltozott. Kedden este egy gazdasági válság, két­millióhoz közeledő munkanélkü­liség és 14 százalékos infláció terheit viselő ország elnöke ült szembe kihívójával, a szocialista Mitterranddal. Giscard d’Estaing így érthetően azokat a vélt vagy valódi politikai ellentmondásokat akarta tovább mélyíteni, ame­lyekre a választási kampány so­rán a jobboldal rávetette magát. Például arra a vádra, hogy Mit­terrand megválasztása Franciaor­szág társadalmi rendszerét Is megváltoztatná, hiszen program­jának alapját az 1974-es közös program azon feltételei alkotják, amelyeket a szocialista párt és a kommunista párt annak idején kidolgoztak, s amelyeknek nagy- tőkeefllenes pontjai is vannak. Giscard azt is demonstrálni akar­ta, hogy Mitterrand szociális és gazdasági programja a bankok naciomalizálásávai tönkretenné a francia gazdasági életet, még job­ban elmélyítené az inflációit, és menekülésre késztetné a tőkét. A szocialista vezető ezzel szem­ben kifejtette, hogy éppen a jobb­oldali kormány zás volt az, tünete a. frghCja - gaz^asAgd^ 'életeV vál­ságba juttatta'!' Nem sikerült ál „elriasztása manőver” sem Mit­terrand választások utáni tervé­vel szemben. A szocialista jelölt most is leszögezte: átmeneti kor­mány összeállítása után, elnöki jogává! élve feloszlatná a parla­mentet, majd új választásokat íratna ki. Mitterrand terve ter­mészetesen azon alapul, hogy az elnökválasztás sikerének hatása alatt a baloldal többségbe jutna az új nemzetgyűlésben is. Igen ám, de mi történik akkor, ha ez nem válik valóra? E kérdés sú­lyosságát mutatja, hogy Mitter­rand — minden lehető szavazó- rétegre gondolva — szándékosan homályban hagyta, hogy ez eset­ben voltaképpen hogyan és mi­lyen szövetségben folytatná az elnöki kormányzást. A szocialista vezető tőle szokat­lanul nyíltan állt ki viszont kom­munista szavazói mellett, akik, mint mondotta, Giscard elnök gondolkodásmódja szerint csak arra jók, hagy dolgozzanak, ám ugyaniakkor kizárnák őket a nem­zet irányításából. Hogy Mitter­rand politikája és érvei hogyan hatottak a francia társadalom kü­lönböző .rétegeire, valójában majd csak a vasárnapi szavazás mutatja meg. A helyzet lényege­sen bonyolultabb annál, hogy a itv-vítából döntő következtetése­ket vonjunk le. A választások első fordulójában a 'bal- és jobb­oldal között nagyjából egyenlő arányban megoszlott szavazatok aligha tolódnak el túlzottan. így a második fordulóban is a s toros eredmény a legvalószínűbb. Bi­zonyos jelek azonban azt mutat­ják, hogy „a változás vágya Mit­terrand javára játszik”. Nem szabad azonban elfeledkezni ar­ról sem, hogy a másik oldalon a kisvállalkozók, a kispolgárság tö­mege, szeretne változásokat, ám ugyanakkor fél Is azoktól. Egy történelmi esély azonban a va­sárnapi franciaországi elnökvá­lasztásokon még így is adott. R. L. Osztályülések az Akadémián Osztá'lyüllésekkel folytatódtak szerdán az Akadémia idei köz­gyűléséhez kapcsolódó tudomá­nyos események. Az MTA szék­házéban együttes ülésen tűzte napirendre a nyelv- és irodalom, a filozófia- és történet, illetve a gazdaság- és jogtudományok osz­tálya a harmadik világ társada­lomtudományi problémáit, míg a föld- és bányászati tudomá­nyok osztálya természeti erőfor­rásaink népgazdasági jelentősé­gét tárgyalta. A harmadik világról szólva Berend T. Iván osztályelnök hangsúlyozta, hogy a .téma nem­csak azért aktuális, mert a fej­lődő országok jelentős tényezővé váltak a világpolitikában, világ­gazdaságban, hanem azért: is, mert jő néhány fejlődő ország márts versenytársunk; a világpia­con. Ezekkel az országokkal szá­molnunk kell, ezért vizsgáljuk behatóan helyzetüket, kapcsola­taink jelenét és további alakulá­sának lehetőségeit. A föld- és bányászati tudomá­nyok osztályának ülésén Gras- selly Gyula elnöki megnyitója után az ország természeti erőfor­rásainak hasznosítását, a földta­ni kutatások szerepét elemezték. Elhangzott, hogy míg a földtani vizsgáltaitok hosszabb Időtávú munkát igényelnek, addig a föld alatt húzódó nyersanyagok hasz­nosítása már rövldebb távú fel­adat, hiszen a világgazdaság vál­tozásai sürgetik az erőforrások hasznosttását. Az osztályülések, s egyúttal az akadémiád munkahónap esemé­nyei csütörtökön érnek véget. (MTI) V Pályázati felhívás! A liszakécskei „Béke és Szabadság” Mgtsz. 1981. július 1-től, 1986. június 30-ig szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket: Zöldség-gyümölcs bolt Tiszakécske, Felszabadulás u. 37. Zöldség-gyümölcs bolt Tiszakécske, Szabolcska u. 107. A pályázatokat 1981. május 30-ig kérjük benyújtani a szövetkezet központjába. A versenytárgyalás 1981. június hó 8-án, 9 órakor a szövetkezet központjában lesz, Tiszakécske, Ady E. u. 13. sz. alatt. Tájékoztató adatokat a kereskedelmi ágazatvezető ad. _______________________________________________813

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom