Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 30. MEGKEZDŐDÖTT A KISZ X. KONGRESSE . 9p ti - ■ ■' ' :í 5 4 ■■ f ..* r (Folytatás az 1. oldalról.) Gyorsítani, sürgetni szeretné terveink valóra váltását, gond­jaink megoldását. Az élet apró, mindennapi ügyeiben is győze­lemre akarja juttatni az igazsá­got. Jogosan türelmetlen és inge­rült a kényelmesség, a hanyag­ság, a tehetetlenség, a fantáziát­lanság láttán. Önérzetét sérti, ha életkorára és tapasztalatlanságá­ra hivatkozva nem tekintik part­nernek. — Ezzel természetesen ném akarunk idealizált képet festeni az ifjúságról. Jól tudjuk, hogy miközben a fiatalok túlnyomó többsége tisztességesen tanul, dolgozik, felelősségtudattal él, nem kevesen vannak közöttük munkakerülők, hanyag, felelőtlen, igénytelen emberek, a társadalom iránt közömbös, vagy éppen ci­nikus fiatalok. Akadnak olyanok is, akik szembekerülnek az álta­lánosan elfogadott és követett normákkal, nemegyszer törvé­nyeinkkel. — Mindezért ma már nem te­hetjük felelőssé a múltat. De az ellenünk irányuló propagandát is csak részben. Az alapvető oko­kat a társadalmi viszonyok ellent­mondásainak nem eléggé mély megértésében, munkánk gyenge­ségeiben, vagy éppen hibáinkban kell keresnünk. Az előrelépés alapvető feltétele politikánk kö­vetkezetesebb megvalósítása, a társadalom intézményeinek ha­tékonyabb működése, az ifjúság neveléséért felelős erők jobb összefogása. — Ezek a követelmények ter­mészetesen az Ifjúsági mozgalom­ra is érvényesek, hiszen a fiatal­ság is felelős önmagáért. Azért kell dolgoznunk a jövőben is, hogy ifjúsági szövetségünk erős, ütőképes és vonzó legyen. Olyan szervezet, amely cselekvésre, tet­tekre mozgósít, amely részt kér és részt vállal a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. Olyan mozgalom, amely érzékeny és nyitott a fiatalok vágyai, tö­rekvései iránt. Amely értelmes, vonzó programot kínál, épít a helyi kezdeményezésekre és az öntevékenységre. Amely felelő­sen képviseli és védi a fiatalok érdekeit. Minden korosztályhoz és minden ifjúsági réteghez meg kell találnunk az utat. Az ifjúsá­gi szövetség mindannyiunké, raj­tunk múlik, hogyan, milyenné formáljuk. Igazodni gazdaságpolitikánk mai törekvéseihez — A foglalkoztatottak csaknem 40 százalékát kitevő fiatalok ten- niakarása nagy erő — mondotta ezután a KISZ KB első titkára. — A KISZ hívó szavára is válaszol­va sokan vesznek részt közülük a szocialista munkaversenyben, a termelési mozgalmakban és védnökségekben. A szocialista brigádokban csaknem 670 ezer fiatal dolgozik. Többségük példát mutat a munkahelyi kötelességek teljesítésében, a közösségért vég­zett munkában. Az uszty-ilimszki cellulózkombinát építésén dolgo­zó ifjúsági brigád nemzetközi megbecsülést vívott ki magának, ezen keresztül a KISZ-nek, a magyar fiataloknak. Elismeréssel szólhatunk az orenburgi Szövetség gázvezetéket építő fiatalok mun­kájáról, csakúgy mint a Paksi Atomerőművet épitő-szerelő mint­egy ötezer fiatal helytállásáról. A központi védnökségeken évente mintegy 100—150 ezer fiatal dol­gozott, több száz millió forint ér­tékű társadalmi munkát is vé­gezve, hogy időben és jó minő­ségben átadhassák a létesítménye­ket. — Mezőgazdaságunk eredmé­nyei a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozók munkáját dicsérik. Betanított és szakmunkások, mérnökök, bioló­gusok és közgazdászok, egyszó­val szinte valamennyi foglalkozás fiatal képviselői kiveszik részüket a magyar mezőgazdaság hírnevé­nek öregbítéséből. A KISZ önkén­tes építőtáboraiban öt év alatt 300' ezer diák vett részt és több mint egymilliárd forint termelé­si érték létrehozásában működött közre. — Az elmúlt öt évben is emel­kedett népünk, s vele együtt, az ifjúság életszínvonala, javultak az életkörülmények. Több, mint kétszázezer fiatal család költözött új otthonba. Bővült a gyermek- intézmények hálózata és befoga­dóképessége, javult az ellátás színvonala. A bölcsődei férőhely­gondok mellett örömmel állapít­hatjuk meg. hogy az óvodai ellá­tás nemzetközileg is kiemelkedő­nek mondható és a tervidőszak végére lényegében teljesen kielé­gíti a szükségleteket. A lakás- építési program folytatása, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás fejlesztése, a családi pót­lék tervezett emelése, az ötnapos munkahét bevezetése — hogy csak a legfontosabbakat említsük — érezhetően javítja majd a fia­talok életkörülményeit is. — Látnunk kell azonban, hogy az életszínvonal megőrzésének programja nem ugyanazt jelenti a családalapítás, az otthonterem­tés előtt álló fiataloknak, mint a már kialakult életfeltételekkel rendelkezőknek. Ezért a KISZ változatlanul fontosnak tartja, hogy valamennyi érdekelt meg­különböztetett figyelmet fordít­son a fiatalok gondjainak enyhí­tésére. — Legnagyobb társadalmi problémánk továbbra is a szűkös lakáshelyzet. Kihat ez a fiatalok életfelfogására, családi életére, közéleti aktivitására, gyakran még munkahelyük megválasztá­sára is. Ennélfogva érthető, hogy a KISZ is nagy figyelmet fordít a lakáshelyzet javítására. Azt sze­retnénk elérni, hogy a rendelke­zésre álló pénzt és lakásállományt a lehető legésszerűbben használ­juk fel. Ennek érdekében részt kí­vánunk venni a lakásépítési ter­vek kialakításában csakúgy, mint a lakásgazdálkodás és -elosztás elveinek és gyakorlatának javítá­sában. Szükségesnek tartjuk, hogy a különböző lakásformák esetében igazságosabb legyen az előtörlesztés és fenntartás költ­sége, valamint azt, hogy nagyobb támogatásban részesüljenek azok, akik saját erőből vállalkoznak la­kásépítésre. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy reális igények kielé­gítése esetében jelentősen javul­janak a magánerős lakásépítés építőanyag- és kisgépellátási, va­lamint hitelfeltételei. Közremű­ködünk abban, hogy a fiatalok — változó igényeikkel és növekvő anyagi lehetőségeikkel összhang­ban — tervezhetően és garantál-, tan, fokozatosan jobb lakáshoz jussanak. Minden lehetséges meg­oldást kutatnunk kell. a bontott anyag felhasználásától, a tetőtér beéDitéséig. Minden konkrét ügy­gyei foglalkoznunk kell, ha csak eev fiatal család helyzetén is ja­vítunk vele. Természetesen nem akarunk és nem is szabad illúziót kelteni. A KISZ nem vállalhatja magára a lakáskérdés megoldá­sát. nem alakulhat át lakásépítő szövetkezetté. Arról azonban nem mondhatunk le, hogy mindent megtegyük, ami a helyzetet ja­vítja. S ebben valamennyi KISZ- szervezetnek fel kell mérnie saját lehetőségeit és feladatait. — Álláspontunk, — amely sze­rint javítani kell a fiatalok élet- és munkakörülményeit — össz­hangban van pártunk elhatározá­sával, a VI. ötéves terv előirány­zataival. Ezt példázza, hogy a KISZ kezdeményezésére a közel­múltban döntés született arról, hogv a tervezettnél korábban, 150 millió forinttal megemelik a fel­sőoktatási ösztöndíjalapot. Az egyetemi és főiskolai hallgatók 1982 februárjától átlagosan 30 százalékkal több ösztöndíjat kap­nak. mint jelenleg. Az ösztöndíj- rendszer továbbfejlesztéséről, az elosztás elveiről és módjáról az egyetemi és főiskolai KÍISZ-szer- vezetek bevonásával lefolytatott széles körű eszmecsere után dön­tenek majd. Politikai nevelés és demokratizmus — Támogatjuk a művelődési kormányzatot abban, hogy körül­tekintően foglalkozik a közokta­tási rendszer szervezeti, tartalmi megújítását célzó elképzelésekkel. Feszültségek forrása azonban, hogy az átfogó reformtervek ki­dolgozása elhúzódik, bevezetésük késik, így hatásuk csak a távo­li jövőben lesz érzékelhető. A másik gondot abban látjuk, hogy az elmúlt években nem kevés megalapozatlan reformra, is sor került. Nyugodt légkörre, ki­egyensúlyozott munkára van szükség, és mindenekelőtt olyan reformra, amely garanciát jelent az iskola folyamatos változóké- pességére. Minderről azon az alapon szólunk, hogy a KISZ ter­mészetes igénye és feladata, hogy véleményt mondjon az oktatás­ügyről, hiszen az oktatáspolitika egyben ifjúságpolitika is. Erre biztatást és lehetőséget is gyak­ran kaptunk az elmúlt években. — A KISZ tagjainak több mint egyharmada tanuló. Csaknem há­romszázezer KISZ-tag tanul kö­zépiskolában, szakmunkásképző intézetben, egyetemen és főisko­lán. — A IX. kongresszus határoza­tainak végrehajtásában figye­lemreméltó eredménynek köny­velhetjük. el, hogy jelentősen, 48 százalékról 62 százalékra növeltük szervezettségünket a szakmunkás- tanulók körében. Az intézetekben működő KISZ-szervezetek egyre eredményesebben járulnak hozzá a szakmunkástanulók szakmai, politikai felkészültségének, világ­nézeti nevelésének javításához. A középiskolákban és a szak­munkástanuló-iskolákban szerve­zett tanulmányi mozgalmaink hozzájárultak' ahhoz, hogy a fi­gyelem középpontjába került a ta­nulás, a szakmai ismeretek elsa­játítása. E mozgalom számos he­lyen bírált formális elemeit ugyanakkor meg kell szüntetnünk. — Továbbra is számítunk azok­ra a pedagógusokra, akik a tanár és a diák tudatos, alkotó együtt­működésének építésén munkál­kodnak, akik igényesek, követke­zetesek önmagukkal és a diákok­kal szemben. Támogatjuk őket abban, hogy energiáikat, tudásu­kat valóban az oktató-nevelő munkára fordíthassák, hogy őket se kössék gúzsba az iskola mun­káját túlszabályozó aprólékos előírások. — A fejlett szocialista társada­lom építése, a nagyobb tudás megszerzése és a haza védelme számunkra elválaszthatatlan egy­mástól. A hazafias nevelés a KISZ egész tevékenységét áthat­ja. A fegyveres erőkkel és testü­letekkel, a munkásőrséggel, vala­mint az MHSZ szerveivel kiala­kított kapcsolataink is egyre több sikeres közös akcióban és ren­dezvényben kamatoznak. A hon­védelmi nevelés legjelentősebb időszaka a fegyveres erők köte­lékében teljesített szolgálat. — A fiatalok emberi, társa­dalmi magatartásának formálá­sában megkülönböztetett fele­lősséget tulajdonítunk a család­nak. Társadalmunk alapegysége semmi mással nem helyettesíthe­tő szerepet tölt be a nevelésben. A gyermekek, a fiatalok a család­ban sajátíthatják el a társadalmi együttélés alapvető normáit. Itt kell megismerkedniük azokkal a történelmi és erkölcsi értékekkel is, amelyek megalapozzák a ha- zaszeretetet, a politikai meggyő­ződést. Tudjuk, hogy a felgyor­sult élettempó, a nők teljes fog­lalkoztatása, az ingázás és a gya­kori túlmunka csökkenti a gyer­mekekkel eltölthető időt. Fel­mentést azonban ez sem adhat senkinek a gyermekéért viselt fe­lelőssége alól. Mint ahogy nem lehet felmenteni azokat a munka­helyi vezetőket, pedagógusokat, parancsnokokat sem, akik ese­tenként a szocializmustól idegen életvitelükkel, módszereikkel ká­rokat okoznak, rossz példát mu­tatnak a fiataloknak. De nem menthetők fel saját felelősségük alól azok a fiatalok sem, akik visszaélnek a bizalommal, akik kerülik a munkát, közömbösek, cinikusak. — Ifjúsági szövetségünk egész tevékenységével névéi, alakítja a fiatalok magatartását, tudatát, világnézetét. Mindebben alapve­tő jelentősége van annak, hogy mennyire nyitott, érzékeny a KISZ a fiatalokat foglalkoztató kérdések, problémák iránt, meny­nyire demokratikus szelleműek közösségeink, mennyiben játszik szerepet a KISZ a személyes problémák megoldásában, az elő­remutató törekvések felkarolá­sában. Ez azt a mindenki által is­mert igazságot jelenti, hogy egy jó szellemű, demokratikusan mű­ködő KISZ-alapszervezet példá­ja többet ér, mint öt szemináriutff á sitÖbiaUSta''■ demokráciáról, fömót — A KISZ IX. kongresszusa fél­adatul szabta a fiatal művészek körében végzett munkánk tovább­fejlesztését. Az azóta eltelt öt esztendő számos eredményt ho­zott. Mi a jövőben is támogat­juk a fiatal nemzedék felelős tö­rekvéseit, a tehetség, a szakmai felkészültség és a mű által hite­lesített kísérleteket. Változatla­nul fontosnak tartjuk, hogy a KISZ kapcsolatai erősödjenek a fi­atal alkotókkal, művészekkel. Se­gíteni akarjak munkájukat és se­gítséget kérünk tőlük. Legyenek társaink és szövetségeseink az ifjúságot foglalkoztató valódi kér­dések feltárásában, az igaz vála­szok keresésében. — Az ifjúság természetes igé­nye a szórakozás. Ennek ellenére sokszor félreértések, olykor indu­latok is támadnak körülötte. Többnyire azért, mert sokan le_ egyszerűsítették azt a diszkóra, a beatre, a rockra, vagyis a zenés időtöltésre és annak feltételeire. A szórakozás pedig jóval sokré­tűbb ennél, a könyvolvasásnak, a barkácsolásnak, a sportnak és a természetjárásnak ugyanúgy he­lye van benne, mint a mozinak vagy a színháznak. — Számos szervezet, intézmény, egyesület, klub működik, amely többet tehetne az ifjúság hasznos időtöltéséért. Vannak ifjúsági lé­tesítmények és művelődési intéz­mények is, mégis úgy látjuk, hogy mindezek együtt sem képe­sek megfelelően felkelteni, befo­lyásolni és kielégíteni az igénye­ket. — Javasoljuk, hogy az illetékes állami, tanácsi szervek tegyenek lépéseket a helyzet rendezésére. Nem nagyobb anyagi befektetést igénylünk, ez ma nem is lenne reális. Szemléleti, szervezeti, irá­nyítási változtatásokat sürgetünk. Olyanokat, amelyek jobban lehe­tővé teszik a fiatalok sokirányú érdeklődésének kielégítését, ame­lyek akár a sport, akár a műked­velő együttesek, vagy éppen a hobbijellegű körök lehetőségei­nek bővítésével valóságos alter­natívát nyújthatnak a szabad idő értelmes eltöltéséhez. Szükséges­nek tartjuk, hogy a KISZ meg­felelő befolyást, hatást gyakorol­hasson ezeknek a szervezeteknek, intézményeknek a működésére. — A IX. kongresszus a KISZ- szervezetek egyik legfontosabb feladatát a tömegsport fejleszté­sében jelölte meg. Munkánkat pártmegbizatáshoz illő felelősség­gel, kezdeményezően, jelentős erőfeszitéseket is vállalva vé­geztük. Eredménynek tartjuk, hogy sikerült a társadalom figyel­mét az ifjúság testedzésének, tu­rizmusának fontosságára irányí­tani és a fiatalokat minden eddi­ginél nagyobb számban sportolás­ra mozgósítani. A KlSZ-korosz- tályhoz tartozók közül sok száz­ezren teljesítették a tömegsport­mozgalom követelményeit. Növeljük az ifjúsági szervezet társadalmi szerepét — Azok a változások, amelyek hazánk életében, s magában a KISZ-ben, az ifjúság körében végbementek, új megközelítéseket is igényelnek munkánkban — hangsúlyozta Fejti György. — Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy érdemibbé kell tennünk szövet­ségünk politikai szerepét. Olyan feladat ez, amely előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. Ennek érdekében mindenekelőtt a ter­vezésben és az elosztásban, az ellentmondások feltárásában és a társadalmi ellenőrzés kiszélesí­tésében kell és lehet érdemibb feladatokat vállalnunk. Nemcsak általában és nemcsak felsőbb szinteken, hanem mindenütt, ahol döntések születnek. Figyelmünk eddig inkább a központi és terü­leti szervek képviseleti tevékeny­ségére irányult, s nyugodtan mondhatjuk, hogy megfelelően éltünk is lehetőségeinkkel. — Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy KISZ helyi szervei munkájuk során nemegyszer ér­zéketlenségbe, érdektelenségbe ütköznek. Előfordul, hogy válasz nélkül hagyják jogos észrevéte­leiket, javaslataikat. Mindez nem használ a KISZ tekintélyének. — Saját házunk táján, is van­nak tennivalóink. Arra kell töre­kednünk, hogy a KISZ vezető szervei és az ifjúsági lapok na­gyobb nyilvánosságot adjanak mindannak, amit a fiatalok nevé­ben és érdekében teszünk. A KISZ-tagoknak tudniuk kell. mit javasolt értük, mit ért el érde­kükben és velük a KISZ. — Az előttünk álló feladatok egyre sürgetőbben vetik fel az alapszervezetek öntevékenységé­nek fejlesztését. A munka túlsza­bályozottsága ugyanis fékezi az alapszervezetek kezdeményező­készségének kibontakozását és jórészt ez váltja ki a bürokratikus jelenségeket is. — Rugalmasabbá akarjuk ten­ni szervezeti életünket, kiiktatva minden fölösleges, gondolatbéní­tó megkötést. Azt kell lehetővé tennünk és segítenünk, hogy min­den XISZ-szöjMp^eJ; a helyzeté- ‘sajátosságai-“ nak megfelelően nSuja meg felá^ datait. Azon is őrködnünk kell, hogy saját kényelme vagy bár­miféle vélt rend érdekében egyet­len KISZ-szerv se csempészhes­sen vissza merev előírásokat. — Munkánk demokratizmusá­nak szélesítése, nyitottságának javítása önmagában csupán esély az öntevékeny KISZ-életre. Ah­hoz, hogy meghatározza gyakor­latunkat, jelentős változtatásra van szükség a testületek és az apparátusok munkastílusában, munkamódszereiben is. Annak érdekében, hogy a fiatalok még inkább* érezzék: az ifjúsági szö­vetség az övék, általuk és értük működik. Száműzni kell tevékeny­ségünkből a szükségtelen papír­munkát, a „felfelé dolgozás” bü­rokratikus igényét és reflexét! Ez természetesen nem csupán el­határozás dolga, hisz ebben ed­dig sem volt hiány. — Az ifjúsági mozgalomban mindig is együtt voltak a kevés­bé érdeklődő, olykor közömbös fiatalok az aktív, értelmes fela­datra mindig megmozduló, a moz­galmat, a közösségért végzett munkát szívből, belső meggyőző­déssel vállalókkal. Nekünk nem kell az előzőeket, a kevésbé ak­tívakat kirekesztenünk. Ellenke­zőleg. Minél több lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy. érdek­lődésük, tehetségük szerint meg­találhassák a cselekvés lehetősé­geit. Mellettük azonban nagyobb figyelmet és megbecsülést érde­melnek a KISZ-aktivisták. Azok ' a fiatalok, akik időt és fáradsá­got nem kiméivé, önként és szí­vesen végzik a munka nehezét. Nélkülük, az ő áldozatkészségük, teherbírásuk nélkül mozgalmunk nem tudná betölteni hivatását. A jövőben jobban kell építenünk erre az aktív magra, több lehető­séget kell biztosítani számukra közéleti, nolit.ikai érdeklődésük, aktivitásuk kiteljesítéséhez. — A IX. kongresszus határo­zatát teljesítve, ifjúsági szövetsé­günk a beszámolási. időszakban is eleget tett megtisztelő hivatá­sának : kommunistává nevelte legkiválóbb tagjait, felvételre ajánlotta őket az MSZMP soraiba. Jóleső érzéssel számolhatunk be arról, hogy folyamatosan emelke­dik a pártba felvett KISZ-tagok száma. 1980-ban minden száz Ú1 párttag közül ötvennyolc volt KISZ-tag. Több mint 90 százalé­kukat — s ez esztendők óta igy van — a KISZ-alapszervezet tag­gyűlése ajánlotta. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Szemlé­letesen igazolják, hogy a párt fő utánpótlási forrása a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség. — A két kongresszus között öt­venezerrel nőtt szövetségünk tag­létszáma, s így lényegében min­den harmadik magyar fiatal KISZ-tag. Nőtt szervezeti befo­lyásunk a szakmunkástanuló és az értelmiségi fiatalok körében, és a mezőgazdasági nagyüzemekben is erősödött a KISZ szervezettsége. Több éve megoldatlan gondunk azonban, hogy a munkásfiatalok között szövetségünk befolyása el­marad attól, amit a társadalom­ban betöltött szerepük, a politikai súlyuk szükségessé tenne. Ennek kétségtelenül sok oka van. Min­den bizonnyal nem eléggé vonzó a programunk, és' gyakran olyan követelményeket próbálunk állí­tani a belépni szándékozók elé, amelyek teljesítését jól dolgozó KISZ-tagok esetében is nagyra értékelhetnénk. — A jövőben minden fölösleges várakoztatás és kimódolt előké­szítés nélkül fel kell venni, sőt hívni kell magunk közé azokat a fiatalokat, akik elfogadják a KISZ céljait, egyetértenek szer­vezeti szabályzatával, hajlandók tevékeny részt vállalni a szerve­zet munkájából. — Teljesítve a KISZ IX. kong­resszusának határozatát, erősö­dött az úttörőszövetség és a KISZ munkájának tartalmi egysége, jobban összehangoltuk program­jainkat, részt vettünk az úttörő- munka feltételeinek javításában. Sokasodtak a testvérkapcsolatok, bővült az úttörőcsapatok munkád ját segítő KISZ-tagok, köztük a fiatal pedagógusok köre. A | jól dolgozó ifiket a korábbinál na­gyobb megbecsülés övezte a KISZ- szervezetekben és az úttörőcsa­patokban egyaránt. Az úttörőmozgalom számunkra több, mint az utánunk következő nemzedékek összessége: segítő­társunk és partnerünk az » élet minden területén. Rengeteg a kö­zös feladatunk, s mindabban, amit ezen a kongresszuson elha­tározunk, számítunk a megalaku­lásának 35. évfordulóját ünneplő úttörőszövetségre. — A jubiláló úttörőszövetség­nek azt, kívánjuk, hogy maradék­talanul töltse be hivatását a gye­rekek javára és örömére, Emel­lett azonban javasoljuk a kong­resszusnak, hogy szavazzon meg két születésnapi ajándékot is. Az egyik, hogy a KISZ társadalmi munkával, valamennyi megyé­ben, városban hozzon rendbe né­hány gyermek- és úttörőlétesít- mépyt, játszóteret. A másik, hogy országos összefogással, társadal­mi munkával építsünk új úttörő­stadiont — a régi helyén, a Mar­*^í§eí^Í?flíinovzTOys tó öinoaßH iiösöji boyno'í zb Lsä Á KISZ neffizetközi tevékenysége — A KISZ nemzetközi tevé­kenységéről elmondotta Fejti György: a béke és a társadalmi haladás ügyét “szolgálja. — Megkülönböztetett figyel­met fordítottunk a szocialista or­szágok ifjúsági szervezeteivel fenntartott kapcsolataink fejlesz­tésére. Előreléptünk a testvér­szervezetek ideológiai együttműkö­désének elmélyítésében, ami az éleződő ideológiai, harcban a ha­tékony fellépés nélkülözhetetlen feltétele. — Tovább mélyült hagyomá­nyosan jó együttműködésünk a Lenini Komszomollal. A Szovjet­unió népeihez fűződő őszinte, megbonthatatlan barátságunkat tükrözte a forradalom bölcsőjé­ben, Leningrádban rendezett II. szovjet—magyar ifjúsági barát­ságfesztivál. S ezt hivatott to­vább építeni a júliusban Buda­pesten megrendezendő III. fesz­tivál. Maradéktalanul teljesítet­tük együttműködési , szerződé­sünket, és eredményesen folyik az új hosszú távú közös program végrehajtása. — A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség kezdeményező szerepet töltött be az európai if­júsági együttműködés ‘ intézmé­nyes kereteinek létrehozásában. Tavaly ősszel otthont adtunk a keréíszervezet alakuló ülésének és első konzultatív tanácskozá­sának. Aktívan részt vállalunk a keretszervezet működtetésében is. Az új struktúrában — amely­nek létrejötte kontinensünk má­sodik világháború utáni történe­tének legkiemelkedőbb ifjúság­mozgalmi eseménye volt — olyan lehetőséget látunk, amely haté­konyan szolgálhatja a béke, az enyhülés, a leszerelés és a népek közötti bizalom elmélyítésének ügyét. — Akti van, elkötelezetten dol­gozunk az ifjúság világméretű mozgalmaiban, elsősorban a De­mokratikus Ifjúsági Világszövet­ségben és a Nemzetközi Diák- szövetségben. A haladó ifjúság és diákság e két nemzetközi szer­vezete a változó körülményekhez igazítja munkáját, világos prog­ramot ad a békéért és a társadal­mi haladásért vívott közös harc­hoz. — Hazai és nemzetközi teen­dőink számosak, hiszen az ifjú­ságot minden érdekli és helyze­ténél fogva minden érinti. Mégis azt kell mondanunk, hogy fontos ténnivalóink közül kiemelkedik négy nagy feladat, amelyeket a következő évek során meg kell oldanunk, hogy lépést tartsunk a társadalmi fejlődés szükségle­teivel és a fiatalok Igényeivel. USA *— A gazdaság intenzív fejlesz­tése szükségessé teszi, hogy erőn­ket és figyelmünket a tisztessé­gesen végzett, takarékos, haté­kony munkára összpontosítsuk, hogy a fiatalok élenjárjanak a műszaki, technikai haladásban, hogy szorgalmazzák és vállalják a teljesítményekkel arányos bé­rezés széles körű elterjesztését. — Szövetségünk minden szint­jén és szervezetében aktívabban, nyíltabban kell politizálnunk, el­kötelezetten kiállva pártunk po­litikája mellett, következeteseb­ben kell képviselnünk' a fiatalok véleményét, érdekeit a helyi és az országos politika alakításában. — Demokratikusabbá, eleve­nebbé kell tennünk munkánkat, munkastílusunkat. A vezetőknél a nyitottságra, az érzékenységre, a határozott kiállás és a meggyő­zés képességére, az alapszerveze­teknél az önállóságra, az öntevé­kenységre és a kezdeményező­készségre tesszük a fő hangsúlyt. — Munkánkban jobban figye­lembe kell venni, hogy a politikai és szervezeti egység nem jelent­het egyformaságot, egysíkúságot, hogy ugyanazt a közös célt min­den réteg és korosztály esetében másként, más módon lehet elérni. A következő években figyelmün­ket mindenekelőtt a munkásifjú­ság, és a tizenéves korosztályok megnyerésére, KISZ-életük fej­lesztésére kell fordítanunk. — Felelősségünk a jövőért — közös; á fiatalok nem nélkülözhe­tik az előttük járók tapasztalatait. Meg kell ismernünk az elmúlt harmincöt év eredményeit, áldo­zatos harcait, erőfeszítéseit és hibáit is, hogy tanuljunk belőlük. Azt kérjük az idősebb nemze­déktől, hogy példát mutatva, jó szóval oktatva, fogadják társuk­ká a fiatalságot, az új társadalom építésében. — Pártunk és ifjúságunk viszo­nya a kölcsönös bizalmon alapul. A kommunisták odafigyelnek dol­gainkra, támogatják törekvésein­ket. Arra nevelik az ifjúságot, hogy kötelességtudóan végezze a dolgát, hogy egyenes derékkal járjon, és a jogos kritikát is or­szággyarapító tetteivel alapozza meg. A KISZ a kommunisták pártjának ifjúsági szervezete, s egyben a magyar ifjúság politi­kai tömegszervezete. — Programunk látszólag egy­szerű: többre, jobbra törekszünk a munkában, a tanulásban, és a mozgalomban is. Teljesíteni még- sgip ,lgsz könnyű. Most az a dol­gunk, hogy a kommunista ifjúsá­gi 3nözgalom legjobb hagyomá­nyait folytatva szövetségünk X.' kongresszusa szocialista hazánk további felemelkedésének szolgá­latába állítsa az ifjúság tettre- készségét és lendületét hang­súlyozta befejezésül Fejti György. A KISZ KB első titkárának szavai után megkezdődött a kong. resszusi beszámoló fölötti vita. Felszólalt: Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, Hágenthurn József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára, Puffá Sándor, a Salgótar­jáni Kohászati Művek fődiszpé­csere, Hangodi Éva, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanu­lója, Szabó István, a Mezőhegyi Mezőgazdasági Kombinát állator­vosa, Császár István, az IKA­RUSZ autószerelője, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei Bizott­ságának első titkára, Szakolczai Éva, a Videoton KISZ bizottságá­nak titkára, Horváth Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, Tizedes Ildikó, a Zala­egerszegi 407. számú Szakmun­kásképző Intézet tanulója, Nyíri Bálint, a Nagyecsedi Rákóczi Tsz állattenyésztője, Hegedűs D. Géza, a Vígszínház színművésze. Ezután emelkedett szólásra Borisz Pasztuhov, a Lenini Kom- szomol első titkára, aki a szovjet fiatalok forró üdvözletét tolmá­csolta a kongresszusnak, a magyar ifjúságnak. Beszédében méltatta a Komszomol és a KISZ baráti kapcsolatait, külön is megköszön­ve a magyar ifjúkommunisták Uszty Ilimszkben végzett munká­ját. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, a szovjet fiatalok nagy lelkese­déssel készülnek az idén június­ban Magyarországon tartandó harmadik szovjet—magyar ifjú-- sági barátság fesztiválra, majd a Lenini Komszomol, a szovjet if­júság előtt álló feladatokról szólt; Szabó Pál, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei KISZ bizottság első titkára és Farkas László főhad­nagy felszólalása után Balázs Árpád, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke ismertette a bi­zottság jelentését, amelyet a kongresszus tudomásul vett. * A fiatalok nagy tapsa közepette emelkedett szólásra Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Köszöntötte a KISZ X. kongresszusának kül­dötteit és meghívottait. Átadta az MSZMP Központi ' Bizottságának üdvözletét a Kommunista Ifjúsági Szövetség egész tagságának, a ma­gyar ifjúságnak. Beszédében idő­szerű nemzetközi, belpolitikai .és ifjúságpolitikai kérdésekről szólt. (Beszédét vasárnapi számunkban ismertetjük.) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom