Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 100 éves Magyar Vöröskereszt jubileumi ünnepsége Budapesten A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulójá­ról országos Ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn Budapesten. A milliós tagságú tömegmozgalom több mint 800 vöröske­resztes aktivistája vett részt az Építők Dózsa Györg.y úti Székházén; ak kongresszusi termében rendezett centenáiriumi ünnepségen. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti vö­röskereszt ies mozgalmak és a Nemzetközi Vöröskereszti-szer­vezetek 1 képviselői is. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 103. szám AlH! 1,40 Ft 1081. május 8. kedd Kurt Waldheim Moszkvába érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára a szovjet kormány meghívá­sára hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Waldheimet a repülőtéren Andrej Gromikó, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. (MTI) Dr. Geg esi Kiss Pál akadémikus, a Magya r Vöröskereszt országos vezetőséfjének elnöke üdvözölte az ünne pség elnökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, övári Miklóst, az MSZM'p Központi Bizottságának titkáréit, Sarlós Istvánt, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak f őtitkárát, az MSZMP Politi­kai fBizottságának tagjait, az ün­nep? ég résztvevőit. Elnöki meg­nyitójában emlékeztetett arra, hot ;y Magyarországon a Vöröske­res /zt száz éven át olyan eszme sz(>lgálatában tevékenykedett, arnelynek éltetője a .bajbajutott e mbereken való segítés, s ez egy- 1 >en emberi kötelesség. Hantos János, a Magyar Vörös- ’ kereszt végrehajtó bizottságának elnöke ünnepi beszédében átte­kintette a szervezet hazai törté­netének évszázadát, jelentősebb állomásait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben meg­alakult ideiglenes nemzeti kor­mány már 1944 decemberében ih- tézkedett a Vöröskereszt újjászer­vezéséről. 1945 áprilisában Buda­pesten munkához látott új szerve­zeti formában a Vörösker»iszt köz­ponti vezetősége. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt 13 ezer alapszervezetében több mint egymillió aktivistát számlál, akik önkéntes munkával segítik az országos méretű sok irányú feladatok megoldását Tíz- éí; százezrek vállalnak, végesnek tár - sadalmi munkát a Vörös keres: it különböző bizottságaiban, így az egészségnevelésben, a családvéf le­iemben, a véradás szervezésében, az elsősegélynyújtás oktatásában és szervezésében, szociális fel' ada­tok megoldásában. A Magyar Vöröskereszt tevé­kenységének nemzetközi elis.mert- s ég ét jelzi, hogy ezúttal — a ju­bileumi ünnepségekhez ka' pcsoló- dóan — Budapestem ülés ezik a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok III. Európai F tegioná- lis Konferenciája. Losonczi Pál köszöntőt te ezután az Elnöki Tanács nevébe ;n — mint mondta: tisztelettel és őszinte • A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Vöröskereszt megalaku­lásának 100. évfordulója alkalmából, az Országházban megrendezett ünnepségen kitüntette a szervezet legeredményesebb társadalmi mun­kásait és hivatásos dolgozóit. Képünkön: Losonczi Pál köszönti a kitün­tetetteket. (MTI-fotA. Friedmann Endre felvétele — Telefotó — KS) nagyrabecsüléssel — az ünnepség résztvevőit, és a jubiláló Magyar Vöröskereszt aktivistáit, minden tagját. Losonczi Pál beszéde NÉGY ÉS FÉLEZER HEKTÁRON VÍZKÁR amm wmm Befejezés előtt a kukorica vetése — Az egykori segé lyegylet, ame­lyet emberbaráti eszmék hívtak életre 1881 májusát ián, nagyot nőtt egy évszázad sorár i, a szocializmus építésének es.ztend leiben pedig tár­sadalmunk mind* jn rétegét érintő tömegszervezetté terebélyesedett — hangsúlyozta, majd arról szólt: az Emberiességgel a békéért! kor­szerű, tartalmas jelszó, amelyet nemcsak a már milliónál nagyobb létszámú hazai vöröskeresztes tag­ság, hanem a szocializmust építő népünk egésze is magáénak vall. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nagy­ra értékeli a Magyar Vöröske­resztnek társadalmunk erkölcsi értékeit gyarapító munkásságát és megbecsüli az önzetlen társadalmi munkát végző aktíváit, tisztségvi­selőit és tagjait. A legszebb eré­nyekből fakadó hivatás: segíteni a rászorulókon, a bajbajutottakon. Önök — hangsúlyozta Losonczi Pál — e hivatás szellemében, az (Folytatás a 2. oldalon.) A gazdaságosság, a természeti adottság, az élelmiszer- és takar­mányellátás növekvő követelmé­nye indokolja hazánkban a nö­vénytermesztés nagyobb ütemű fejlesztését. Bács-Kiskun megye számos gazdasága az országos irányelvek helyi viszonyokra át­ültetésével . dolgozta ki idei ter­vét, s igyekszik megvalósítani a tavaszi munkában is. A jánoshalmi Petőfi Tsz-ben kétezer hektárnál több kukoricát termesztenek. Mivel az ^ősszel el­kezdett talajmunka egy részét — a tél korai beköszöntése miatt — csak tavasszal tudták befejezni, a műtrágya felhasználását növel­ték meg a legfőbb takarmánynö­vényük vetésterületén. Ható­anyagban számítva, az előző év­hez képest 20 százalékos a mű­trágya mennyiségének emelke- dése. A Kiváló Szövetkezet cím­mel több alkalommal kitüntetett közös gazdaság 1981-ben ily mó­don szándékozik elérni a kuko­rica 7,3 tonnára tervezett átlag­termését, ami hektáronként két­száz kilogrammal magasabb az V. ötéves tervben elért átlagho­zamnál. A kukorica-vetőmag íaj- taöss zeállitása, minősége, az egyéb feltételeken kívül, kellő biztosítékot nyújt a tervezett ho­zam eléréséhez. Az elmúlt napokban az időjá­rás általában alkalmas volt arra, hogy Bács-Kiskun gazdaságai folyamatosan dolgozhassanak a szántóföldön és a kertészetekben. A jánoshalmi szövetkezetben is jó ütemben végezték a munkát. Néhány gazdaság a május elsejei ünnepre, jól előkészített mag­ágyba elvetette a kukoricát. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának heti j5 ELŐRELÉPÉS! A 1 • A csapadékhiány miatt az elmúlt hét elején még rendszeresen ön­tözték a fiatal gy fimölcsöst a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban. értékelése szeri-nt, az állami és szövetkezeti gazdaságok a vetés­területük 90 százalékán fejezték be ezt a műm! .át. Az elsők között van a mélykú ti Lenin, a madara - si Béke, a városföldi Dózsa, a kunszenfcmik' iósi 'Egyetértés, a bácsbokodi Aranykalász, továb­bá a Felsőiizentiváni Mezőgazda­sági Termi döszö vetkezet. A háztá ji és kistermelők ed­digi igyekezete szintén biztosíték arra, hogy kedvezd időjárás mel­lett, máj; ős első tíz napjában me­gyeszert«* földbe kerüljön a kuko­ricavető' mag. A napraforgó, amelyet az idén nagyobb vetésterületen termesz­tenek, általában sorol. Csupán a szélverésnek kitett, valamint a kevesebb talaj nedvességű szántó­kon lassúbb a fejlődése. A leg­utóbb oi csapadék, ha felmelege- déss el is párosul, bizonyára sokat segít a növényzetnek. Az őszi és tavaszi kalászosok, valamint a kukorica növényvédelmét gyors ütemben folytatják megyeszerte. A szőlők, gyümölcsösök permete­zése szintén előrehaladt. A szán­tóföldi kertészetekben a fűszer- paprika kelés előtti vegyszerezé­sét mind nagyobb területen feje­zik be. A szakigazgatási szervek Bács- Kiskun megyében négy és fél­ezer hektáron- állapítottak mejj vízkárt, amelyet a Tisza áradása., valamint a belvíz okozott. Két­ezer hektárnál nagyobb területein mind ez ideig nem sikerült a ta ­lajelőkészítést elvégezni a vízbo­rítás, továbbá a magas talajned ­vesség miatt A laki teleki Szikra Tsz-ben a folyóhoz közeli szárí­tókon félezer hektár megmunkái- lását legfeljebb a következő he­tekben lehet megkezdeni. Ezekre a helyekre rövid tenyészidejű takarmányfélét elsősorban siló­kukoricát vet majd a szövetkezet. Megkezdődött a Magyar Tudom 141. közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdődött tudományos életűnk idei legjelentősebb ese­mény e, az Akadémia 141. közgyűlése. A ki­bővített ülés elnökségében foglalt helyet lányos Akadémia Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. K. A. Megnyitójában Szentágothai János az Akadémia elnöke kifej­tettéi: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy közremű­ködött az MSZMP XII. kong­resszusának előkészítésében, a VJi. ötéves népgazdasági terv vé­leményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megalkotá­sában. Az Akadémia tagjai részt vesznek a hosszabb távú népgaz­dasági tervezés folyamatában is. A tennivalókról szólva kiemel­te, hogy fő feladat a kutatások hatékonyságának fokozása, az él- avultnak tűnő tudományos mi­nősítési és kutatásképzési rendszer korszerűsítése. Nagy figyelmet kell fordítani a tudományos ku­tatói utánpótlás nevelésére és a mobilitásra. UgyancsEik megol­dásra váró tennivaló fiz egyetemi kutatások szervezettebbé, ered­ményesebbé tétele és a tudomá­nyos . könyv- és folyóirat-kiadás színvonalának emelése. A megnyitót követően Szent­ágothai János átadta az idei aka­démiai aranyérmet és az akadé­miai dijakat. Az MTA elnöksége a legna­gyobb tudományos elismerést je­lentő Akadémiai Aranyérmet 1981-ben Straub F. Bruno akadé­mikusnak. az MTA szegedi bioló­giai központi Enzimológiai Inté­zete igazgatójának ítélte, oda a biokémia területén kifejtett nagy jelentőségű tudományos munká­jáért, hazai és nemzetközi tudo­mányszervezői, tudománypoliti­kai tevékenységéért. Ezt követően Szentágothai Já­nos huszonhat Akadémiai-díjat adott át. Külföldi sikerek a kiskunhalasi nemzetközi lovasversenyen Lázár György beszéde Vasárnap este fejeződött ' be Kiskunhalason a Határőr Dózisa nemzetközi lovasversenye, ame­lyen kilenc ország mintegy két­száz lovasa vetélkedett három napon keresztül. A nagyszabású versenyt csaknem tizenötezer né­ző tekintette meg. A vendégek között ott volt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Horváth István bel­ügyminiszter, Pozsgay Imre, mű­velődési miniszter, dr. Abraihám Kálmán építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Román]/ Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkárri és dir. Gajdócsi István, a Bács-Kis­kun megyei Tanács elnöki. Az ezúttal tizenötödik alka­lommal megrendezett vetélkedőn elsősorban a külföldiek jelesked­tek. Különösen az osztrák és ju­goszláv lovasok bizonyították alapos felkészültségüket. A ma­gyar színekben Ákos Ajtony, a Bp. Honvéd versenyzője nyújtott jó átlagteljesítményt. A kiskun­halasiak közül Krizsán János okozott kellemes meglfjpetést, aki a lengyel Dabrovszkyval az ol­dalán a barátság staféta győzte­se lett harminc induló pár között. Róluk készült felvételünk a győ­zelmük után, amikor éppen gra­tulálnak egymásnak. Részletes beszámolónkat a lap 7. oldalán, a spartrovatban talál­hatják olvasóink. A díjak átadását kö vetően Lá­zár György emelkedejtt szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében köszön­tötte a Magyar Tudományos Aka­démia tagjait, a meghívott ven­dégeket, az Akadémia 141. köz­gyűlésének valamennyi résztve­vőjét Tanácskozásukhoz, fele­lősségteljes munkájukhoz sok si­kert kívánt, majd így folytatta: — Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvari­asság, hanem az őszinte meg­győződés mondatja velem, hogy a Tudományos Akadémia közgyű­lésé 'társadalmi életünknek min­dig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. Ez érthető, hiszen a testület állásfoglalásai mással nem pótolható hozzájárulást je­lentenek azoknak a feladatoknak a sikeres megoldáshoz, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építése állít elérik. Pártunk és kormányunk már eddig is számos tanújelét adta annak, hogy igényli és megfelelő figyelemben részesíti a tekintélyes testület véleményét Biztosítha­tom önöket, hogy ez így lesz a jövőben is. — -Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok — hogy az Aakadémia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjá­ból mindig kulcsfontosságú témá­kat választanak tanácskozásaik tárgyául. Így van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén sze­replő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műszaki 'haladás” azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki hala­dás és annak meggyorsításé egyi­ke azoknak a fundamentális je­lentőségű feltételieknek, amelyek nélkülözhetetlenek a népgazda­ságban olyannyira szükséges mi­nőségű változások keres ztülvite- hez. — A szocialista építő munka eredményes folytatásához hazánk­ban a belpolitikai feltételek jók, sőt kedvezőek. Népünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban ren­dezett viszonyok vannak, érzé­kelhetően megnőtt a közös ügyek­ért vállalt felelősség, töretlen az alkotókedv. A nemzetköri helyzet alakulásában viszont az utóbbi években az enyhülés ellenfeleinek aktivizálódása, miatt sajnos fel­erősödtek a kedvezőtlen folya­matok. — A világpolitikában bekövet­kezett kedvezőtlen fejlemények és az önmagukban is hátrányos világgazdasági' változások szá­munkra nem kevés gondot jelen­tenek, mert rosszabbodó külső -feltételek között kell teljesíte­nünk azt az egyébként is nehéz feladatot, hogy elért vívmánya­inkat megőrizve rátérjünk egy új, a mai körülmények és a jövő igényeinek jobban megfelelő fej­lődési pályára, helyreállítsuk nép­gazdaságunk egyensúlyát — Amikor gondjaink eredeté­ről szolunk, hiba lenne, ha csu­pán a megnehezült külső körül­ményekkel magyaráznánk azokat A jelenlegi, főleg pedig az egyen­súlyi problémákat kiváltó okok között annak is szerepe van, hogy még nem sikerült kellő mérték­ben kibontakoztatni az intenzív fejlődés folyamatait Ezért a kö­vetkező évekre szóló programunk lényege — amint az a XII. kong­resszus határozatából világosan kitűnik — éppen az, hogy a ne­hézségek leküzdése és az egyen­súly helyreállítása céljából a tár­sadalmi tevékenység münden te­rületén mélyreható minőségi vál­tozást vigyünk végbe. A minőség előtérbe állítása különösen a gaz­daságban vált sürgető követél­ménnyé. Az élvek valóra váltásához, a délok eléréséhez szükséges tenni­valók — noha a közgazdasági felt tételeket és a szervezeti rendszert is igyekeztünk hozzáigazítani az új követelményéknek — még nincsenek és nem is lehetnék minden részletükben kidolgozva. Így és ebben az értelemben hasz­náljuk azt a kifejezést, hogy ter­vünk nyitott, s hogy amennyiben a feltételek változnak, akkor a végrehajtás eszközeit, módszereit is módosítanunk kéLL Most ahhoz kérjük a tudomány közreműkö­dését, hogy segítsen a menet köz­ben módosuló feltételeket időben felismerni és az új helyzet által kívánt döntéséket jól megalapoz­ni. — Azok között a feltételek kö­zött, amelyek megteremtése és összehangolása nélkül nem ér­hetünk célt J§ a társadalmi, a közgazdasági és a szervezeti felté­telekkel együtt — kiemelkedő szerepe van a műszaki haladás meggyorsításának. A VI. ötéves (Folytatás a 2. oldalon.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom