Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-03 / 102. szám

4 • PETŐFI NÉPE 1981. május 3. SOKAKAT SERKENTETT RENDSZERES ÖNKÉPZÉSRE A MUNKA ÉS MŰVELŐDÉS VETÉLKEDŐ FILMVETÍTÉS, KÉPMAGNÓ, ZENESZÁM, „SZÓNOKVERSENY” A DÖNTÖN * Brigádok a színpadon # „összpontosítás." Aki válaszol: a Kandó Kálmán brigád egy tag* ja. Játékvezető: Szlavitsek Endre, a városi szakmaközi bizottság tlt. kára. A Megyei Művelődési Köz­pont nagytermének hátsó sorá­ban össze-összebúvó fiatal párt is magával ragadta a színpadról szétáradó induló dallama. A — mint sajnos mindig — most is elnyúló vetélkedő negyedik órá­jában szinte akaratlanul együtt dalolták a szereplőkkel: „Egy a jelszónk a béke, — harcba bol­dog jövőért megyünk.” A közönség, a szurkolók bekap­csolása volt a Munka és Művelő­dés szocialista brigádvetélkedő kecskeméti döntőjének egyik ér­deme. Pontokat is szerezhetnek munkatársaiknak a legjobbak sorrendjét megállapító forduló­ban. A városismereti közönség­lottó fejtörő kérdéseinek helyes megválaszolásáért — például — áz illetékes hivatalokhoz fordul­tak felvilágosításért az élelme­sebbek. Minden találat számított! Már az előkészületek során se­gíthettek a kollektívák. Közben maguk is gyarapodtak, szórakoz­tak. A több száz benevezett bri­gád közül az április 27-1 döntőbe kerülteknek ugyanis munkás­művész találkozót kellett válla­latuknál rendezniük. Pontozták a résztvevők számát, a rendez­vény színvonalát. Jó néhány üzemben évek óta nem gyűltek annyian kulturális eseményre, mint amit a „színeiket” képvise­lő szocialista brigád hirdetett. A zárórendezvényt a Szakszer­vezetek Megyei Művelődési Köz­pontja készítette elő. A Május 1. téri intézmény „kölcsönözte” szín­háztermét és a szükséges techni­kai eszközöket. Joggal emelte ki a megjelenteket — köztük a zsű­riben is közreműködő Császár Ci­rill t, a városi pártbizottság mun­katársát — köszöntő szavaiban Urbán Pálné, az SZMT kulturá­lis osztályának vezetője: „A bri­gádtagok aktivitására, önállósá­gára építettünk. A korábban kia­dott feladatok teljesítésénél ta­pasztalhattuk, hogy elmélyülten tanulmányozták az üzemi demok­ráciával kapcsolatos irodalmat, ismerik a megyeszékhely kultu­rális életét. A közreműködő szak­emberek segítségével igyekeztünk játékos, fordulatos feladatokat kidolgozni. Arra törekedtük: mi­nél mozgalmasabb, látványosabb legyen a Munka és^, Művelődés kétéves vetélkedősorozat döntő­je”. Néhány elkerülhetetlen apró döccenőtől eltekintve az is volt. Olykor önműködő diavetítő ad­ta föl a talányos kérdéseket, oly­kor képmagnón fölidézett világ­politikai események értékelése várt a jól fölkészült brigádokra. Láthattak részleteket magyar filmekből és művészi élményű kórus- és hangszeres zeneszám is szerepelt az óvónőképző Intézet jóvoltából a feladatok között. Mit emelhetnénk ki az ismere­teket, az ötletességet, a tájéko­zottságot egyaránt puhatoló kér­dések közül? Csak az a brigád adhatott jó feleletet, oldhatta meg a feladatokat, amelyik a gyakorlatban is képes a tanultak alkalmazására! Míg más vetélke­dőkön szinte kizárólag az emlék- kezőtehetség számít, az MNK- ban tartott döntőn a kombinatív készség, a jó fellépés is sokat nyomott a latiba. Kiderült, hogy egy-egy közösségi fórum milyen hasznos gondolatok, kezdemé­nyezések kicsíráztatója lehet, ha 9 A Kecskeméti Konzervgyár Keleti Károly brigádja. 9 A közönség is játszott. (Méhest Éva felvételei.) olyan rátermett, vitára kész, nyílt- szavú, pompásan érvelő „kül­dött” kap szót mint a — föltéte­lezett játékban — a kecskémét— Szikrai Állami Gazdaság dol­gozóit képviselő KISZ-fiatal, vagy a SZIM széles látókörű kép­viselője. A konzervgyári brigád szószólója a vállalati gazdálko­dásról, a Kecskeméti Kád- és Zo­máncgyárból érkezett aktivista az üzemi bizalmiak munkájáról mondott el figyelemreméltó gon­dolatokat A brigádok maguk is fölmér­hették: hol tartanak, örvende­tes a korábbiaknál alaposabb irodalmi tájékozottságuk, jól ismerik a hazai belpolitikai ese­ményeket is, elég sokat tudnak Kecskemét múltjáról. A munkás- mozgalmi hagyományok ismer­tetéséért van mit tenni. Sokat tanulhattak volna a vetélkedőből a kecskeméti nép­művelők, ha nagyobb számban nézték volna végig a módszerta­nilag is tanulságos, a város tizen­két felkészült, művelt szocialista brigádját felvonultató versenyt, amelyen ismét a kádgyár Rad­nóti Miklós szocialista brigádja bizonyult a legjobbnak. Kiválóan szerepelt a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság Oliimpos szo­cialista “brigádja és az őket köve­tő kitűnő Forradalmi -Ifjúsági Brigádja is kitett magáért, a ne­gyedik helyen ebben az erős me­zőnyben pompás helyezés. A Munka és Művelődés városi döntője méltó volt - a vetélkedő­höz. H. N. HÁZUNK TÁJA A fagyok Az elmúlt hét elején megérke­zett a várva várt tavaszi eső. Ez­zel együtt számíthatunk az al- mástermésűek varasodásának gyors terjedésére. Ezért feltétlen permetezzünk a nagyobb eső után. A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN tavasszal telepített fákat részesít­sük gondos ápolásban. Amennyi­ben nem tapasztalunk „életjelen­séget”, nem duzzadnak a rügyek, akkor távolítsuk el a törzsek mel­lett felhúzott földkupacokat. A sekély tányér kialakítása után alaposan öntözzük be a csemeté­ket, egyre-egyre 30—40 liter vi­zet számolva. Most javíthatjuk a metszési hi­bákat, ilyenkor a legszembetű­nőbbek. A már elvirágzott és le­velet bontott gallyakon, vessző­kön könnyebben észrevehetjük a fölösleges keresztező hajtásokat. Ezek egyikét, másikát távolítsuk el, vigyázva, a megmaradóra. A megkötődött termést nehogy leso­dorjuk. Az elmúlt hetek napfé­nyes időjárása következtében rob­banásszerűen virágoztak a gyü­mölcsfák. Ha a fán levő virágok negyede megtermékenyül, akkor bőséges termésre számíthatunk. Amennyiben virághullást tapasz­talunk, ne aggódjunk, mert a hű­vösebb éjszakák után ez termé­szetes jelenség. Könnyen meg­győződhetünk a fagy hatásáról, ha a magházat, amely a szirmok alatt helyezkedik el, éles késsel, vagy körömmel hosszában ketté, hasítjuk, és megvizsgáljuk, hogy épek-e a 'terméskezdemények. Ha nedvdús és egészséges a magház, akkor nem érte fagy • A SZŐLŐBEN Irtsuk a gyomo­kat. Nagyobb ültetvényben hasz­nálhatunk gyomirtó szert is. Az üzletekben már megvásárolható a kis csomagolású Caracard Com­bi. Tetszőleges mennyiségű vízzel 10 négyzetméterre 15 graimm szert adagolhatunk. Ha Gramo- xonet használunk, ügyeljünk ar­ra, hogy a szél ne sodorja a szert után a hasznos növényekre, mert ez minden zöld növényi részt el­pusztít. Ezért csak alacsony nyo­mással és terelőlemezzel perme­tezzünk. Az új telepítésű szőlőben véd­jük a tőkéket az erős felmelege­déstől, a késői fagyoktól, illetve a homokveréstől. A kiürülő boroshordókat folya­matosan töltögessük, és a pin­cét, amennyiben a hőmérséklet túllépi a 12 Celsius-fokot, estén­ként szellőztessük. A VETEMÉNYESKERTBEN folytassuk a fejlett, bimbós para­dicsompalánták kiültetését a sza­badföldbe. Fagyveszély esetén ajánlatos vékony vesszőkből ösz- szeállított. vázra — akár hasz­nált fóliából is — védősátrat, alagutat készíteni. A fűtetlen fóliasátorban takar­juk az uborka felszínre törő gyö­kereit. A KERTI TRAKTOR üzemel­tetésével és a bejelentési kötele­zettséggel sokan nincsenek tisz­tában — ahogy ez az olvasók le­veleiből kitűnik. Ezért szükséges szót ejteni az ügyes gépekről. A 15 lóerősnél kisebb teljesít­ményű motorral rendelkező, rá­szerelt, függesztett, illetve vonta-* tott eszköz nhűköd tetősével a me­zőgazdasági munkák végzésére al­kalmas önjáró munkagép vásár­lásához. üzemeltetéséhez hatósági engedély nem szükséges. Az ilyen teljesítményű munkagép adómen­tesen használható. Ennél nagyobb teljesítményű traktorokat kizáró­lag azok a munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszony­ban álló magánszemélyek üze­meltethetnek, akiknek a helyi ta­nács erre engedélyt adott A ta­nácsi engedély megkéréséhez csa­tolni kell a munkáltató, illetve a szövetkezet vezetésének előzetes hozzájárulását arról, hogy a kér­vényező milyen célra vásárolja, vagy céllal használja gépét. Üj vontatók esetében az erőgép tel­jesítménye nem haladhatja meg a 22 kilowattot (30 lóerő), hasz­nált vontatók esetében pedig a 26 kilowattot (35 lóerő). A DlSZKERTBEN minél előbb fejezzük be az örökzöld növények ültetését. Az árnyéktűrő gyeppót­ló közül ne gereblyézzük ki a korhadó leveleket, hiszen ezek szerves anyagot tartalmaznak, és a növények úgyis hamarosan el­fedik. Ma van anyák napja. Szeren­csés, aki a ház körül díszlő hagy­másokból, vagy orgonából válo­gathat. • A NÖVÉNYVÉDELEM során jó tudni, hogy a májusi cserebogár rajzása már megkezdődött. Idén az Alföldön kevésbé számítha­tunk ezekre a kártevőkre, de azért célszerű felkészülni — ha to­vábbra is melég marad az idő — kártételükre. Az almafák virágzása előtt tö­megesen kelt’a piros gyümölcsfa- takácsatka. Ahol elmaradt a vi­rágzást megelőző kezelés, ajánl­ható a sziromhullást követően a védekezés. A csonthéjasokat, a meggyet és a cseresznyét a virágzás idején a monilia, az őszibarackot a tafri- nás levélfodrosodás, az almát a varasodás és a lisztharmat ve­szélyezteti. A .védekezés folyamán ügyel­jünk arra, hogy a készítmény ha­tásos legyen a kórokozók ellen, ugyanakkor ne károsítsa a méhe- ket. Használjunk a varasodás, a monilia és a levélbetegségek el­len Chinoin-Fundazol 50 WP-t 0,08 százalékos töménységben, Orthocid 50 WP-t, Di thane M—45-t, 0,2 százalékos tömény­ségben. A tafrina ellen ajánlható a 0,2 százalékos Zineb 80 WP. A méhekre nem veszélyes ké­szítmények közül jelenleg a kö­vetkezők vásárolhatók: Antracol WP, Kolosul, Chinoin-Fundazol 50 WP, Karathane FN 57, Thivolt 80, Polyram-Combl, Orthocid 50 WP Ortho-Phaltan 50, Zineb 80 WP, illetve Zineb Z—11, s végül a Topsln Metil 70 WP. A rovar­ölőszerek közül egyedül a Meli- pax porozószer méhklmélő, de a 28 dekagramm/100 négyzetméter adag felett már ez is veszélyes a méhekre. Cz. P. • Az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben folyamatosan ültetik ki a paprika, és paradlcsompalántákat, amelyek jó részét a háztájiban nevelték a tagok. (Tóth Sándor felvétele.) Garanciális buszjavítás a félegyházi Lenin Tsz-ben A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet ipari mellék­üzemágai jelentősen hozzájárul­nak a közös gazdaság árbevételé­nek növeléséhez. — A múlt évben 53 millió fo­rint értékű munkát végeztünk — mondta beszélgetésünk alkalmá­val Hegyi László főágazat-vezető. — Ehhez 49,6 millió forinttal az autójavító (izem járult hozzá. Há­rom évvel ezelőtt az Ikarusz gyár­ral szerződést kötve elvállaltuk a 200-as buszcsalád nyolc típusának garanciális munkáit. A múlt év­ben 150 ilyen autóbusz fordult meg a műhelyeinkben, s az üzem­bentartók rövid határidőn belül elégedetten vették át őket. Hoz­zánk hozzák a buszokat a MA- LÉVTÖL, a különböző miniszté­riumoktól, a Mélyépítő Vállalat­tól, és még nagyon sok más hely­ről. Az első negyedévünk jól sike­rült, a garanciális és fizető javítá­sokkal együtt március végéig 214 autóbuszon dolgoztak szocialista brigádjaink. Az Ikarusz elége­dettségét bizonyítja, hogy a múlt év végén másfél millió forint ér­tékű speciális célszerszámot adott nekünk tízéves használatra. Az aranykoszorús Petőfi brigád tár­sadalmi munkában guruló szek­rényt készített a nagy értékű szerszámok tárolására. Ugyan­csak nagy segítséget jelent, hogy a gyár telepünkre alkatrészraktá­rát telepített, és az itt tárolt mint­egy 2 millió forint értékű alkat­rész megkönnyíti és jelentősen meggyorsítja a munkánkat. Autójavító részlegünk másik fő terméke az alumínium lakókon­téner. A különböző építőipari és útépítő vállalatok igen megked­velték ezeket az ideiglenes szál­lásul szolgáló, minden kényelem­mel berendezett konténereket. Az idén hetven mozgatható szállásra van már megrendelésünk. Büsz­kék vagyunk arra is, hogy ré­szünk lehet a Paksi Atomerőmű létrehozásában. Az általunk gyár­tott lakókonténerekből ugyanis nyolcvanat szállítottunk 1979—80. ban a Duna-parti építkezéshez. Üzemünk tavaly saját tervezés­ben három darab kétszintes állat­szállító járművet is készített a Húsipari Tröszt megrendelésére. A hidraulikus emelővel ellátott hatalmas jármű egyszerre két pót­kocsis IFA rakományát képes el­szállítani. A próbák után várható a sorozatgyártás is; amire, szíve­sen vállalkozunk. A hattagú ter­vezőkollektíva e speciális jár­mű terveit szabadalomnak is be­adta. A húsz lányt és asszonyt fog­lalkoztató müflex üzemük je­lentős segítséget nyújt a helybeli Villamosszigetelő és Műanyaggyár termeléséhez. A 200 méteres te­kercsekben érkező szigetelt veze­tékeket méretre vágják, és fél­készre szerelve rádió, televízió, mosógép, centrifuga és más elekt­romos gépek csatlakozó vezetékei­ként kerülnek a megrendelőkhöz. Irodagép-javító részlegük négy tagja a helybeli vállalatok gé­peinek karbantartását és javítá­sát végzi. Tavaly árbevételük el­érte a 650 ezer forintot. O. L. 9 Balogh Já. nos, a Petőfi brigád vezetője és Iván János szerelő a két évvel ezelőtt épített 12 állásos, 900 négyzet- méter alap- területű műhelycsar­nokban egy autóbusz mo­torjának javí­tásán dolgozik. mi . ^ 9 Bodgál Gyuláné, Fábián Jánosné és Rózsa Zsuzsanna szerelik a mosógépekhez használatos vezetékeket. (Opauszky László felv.) ELŐREJELZÉS KÉTSZÁZ ÉVRE Hatalmas, kőszénleletek a Mecsekben Már az 1920-as években tud­ták, hogy a Mecsekben Máza dé­li részén, itöbb száz méterrel a felszín alatt fekete kőszén rejtő­zik. Több mint húsz évvel ezelőtt kisebb kutatásokat végeztek ezen a részben, de mielőtt eredménye, két érhettek volna el, a munkála­tokat befejezték. A döntés, mely a kutatást tetszhalálra ítélte, már elővetítette a hazai szénbányá­szat visszafejlesztését, mely alig egy évtized múlva be is . követke­zett. A szénhidrogének, elsősor­ban a kőolaj 1973-as világpiaci árrobbanása azonban ismét az érdeklődés homlokterébe állítot­ta a mecseki feketeszén-bányá­szatot. A szén iránti megnöveke­dett igény szükségessé tette a ku­tatások felújítását. A kutatási programban első helyen szerepelt a Máza-dél, Váralja-dél terület. A tervet 1975-ben hagyta jóvá a Központi Földtani Hivatal orszá­gos ásványvagyon-bizottsága. A munka még abban az évben el­kezdődött. A kutatási tervek szerint mint­egy 15 négyzetkilométeres terü­leten legalább 70 millió tonna kőszén vagyonra számíthattak. Az első két fúrás után kiderült, hogy ennél sokkal többet rejt a föld méhe, Azóta az Országos Földta­ni Kutató és Fúró Vállalat 25 ku­tatófúrást hajtott végre a Máza- szászvár, Óbánya és Mecsekná- dasd határolt területen. A legki­sebb fúrási mélység 750 méter, a legnagyobb 1640 méter volt. Ér­demes megemlíteni, hogy egy 1600 méter mély fúrás költsége eléri a nyolcmillió forintot. A ku­tatók eddig több mint 20 000 mé­ter fúrást mélyítettek. A munká­latok nem maradtak eredmény nélkül: hatalmas kőszénvagyon van a 25 négyzetkilométeres te­rületen. Ez csaknem azonos az eddig is­mert mecseki szénvagyonnal; azaz több mint 200 millió tonna jó minőségű feketeszén vár ki­aknázásra. A szén minőségére jel­lemző, hogy átlagos kalóriatar­talma 20,1—20,4 MJ, azaz 5000— 5500 kilokalória. Kokszolhatósága azonos az eddig ismert mecseki szenekével, kéntartalma valami­vel magasabb; szennyezőtartalmá­nak viszgálatát még nem fejez­ték be. E szénvagyon több emberöltőre biztosítja a szénbányászatot a Mecsekben, hisz várhatóan 200 év alatt lehet csak kitermelni ezt a hatalmas mennyiséget. A kutatásra költött pénz nem kevés, de nem lehet kétséges, hogy ez nem kidobott pénz. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat két éven belül be­fejezi a felderítő fázisú felszíni mélyíúrásos kutatást, addig azon­ban még számos bányászati prob­lémára szeretnénk választ kapni. Arra a kérdésre, hogy a Máza- szászvár, Óbánya, Mecseknádasd által határolt területen mikor kez­dődhet el a szénkitermelés, egy­értelmű választ nehéz adni. Egy biztos: 1990 előtt semmiképpen. R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom