Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Elutazott Budapestről a ciprusi külügyminiszter Nikosz Rolandisz, a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere — aki Buja 'Frigyes vendégeként tartózkodott hazánkban — hiva- j talos látogatását befejezve szom­baton elutazott Budapestről. Bú­csúztatásán a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Púja Frigyes, va­lamint Dobos István, hazánk cip­rusi és Angelos Angelldes, a Ciprusi Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 114. szám Ám: 1,40 Ft 1981. május 17. vasárnap A lakás — életszükséglet 3. oldal A tárgyalóteremből *. oldal A Füles és a Petőfi Népe közös rejtvénypályázata 7. oldal Hat üdülőkörzetünk tavaszi felkészüléséről Ha a kifejezett fürdési szezon egyelőre még nem is fenyeget bennünket, bármelyik pillanatban kitörhet egy előkánikula, mely aztán pánikszerűen kerget majd mindenkit a zöldövezetbe, a legközelebbi vízpartokra. BAJÁN, a Petőfi-szigeten, szemben a kemping tá­borral, még tavaly októ­berben meg­kezdődött egy fedett uszoda építése. Ugyan­itt a múlt hó­napban egy 90 ágyas szállo­da alapozásá­hoz is hozzá­fogtak. Ha minden jól megy, az idén elkészül az új Sugovica- híd, az uszodát 1983 első felé­ben, a szállo­dát a jövő év végén kíván­ják átadni. A Nagy-Pandúr szigeten új magán-üdü­lőtelkeket je­löltek ki és ér­tékesítenek a közeljövőben. A város vezetői ebben az év­ben nem számítanak az idegen- forgalom fellendülésére, mivel az ellátás fejlesztésére tett intézke­déseik még nem hoznak számot­tevő javulást. A lakosság széles körű 'bevonásával folytatják a környezettisztaság és -védelem érdekében korábban meghirdetett akciókat. A legfontosabb feladat a Duna-parti kutak és a tájvé­delmi körzet környékének meg­óvása és a köztisztaság javítása. KUNFEHÉRTÖN 1981. június elsejére a Dél-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat kivitelezésé­ben elkészül egy mélyfúrású kút, az üdülőterület jobb vízellátása érdekében. A közelmúltban léte­sítettek egy szennyvíztárolót is a nyaralóépületek szennyvizének elvezetésére. Felújították az egyébként is üde környezetben levő strandkabinokat. A tó körül 200 díszcserjét és fát ültettek ki nemrég, a szemétszállítást egy zárt gépkocsi végzi heti két al­kalommal. Tavaly a kemping öit nyaraló­házának kihasználtsága 100 szá­zalékos volt, ugyanez várható ezen a nyáron is. A másfélezer kempingezőnek töibb mint 10 szá- zázaléka külföldi volt: Az el­múlt évi forgalom — hétvégeken négy-ötezer, nagyabb rendezvé­nyek alkalmával 10—15 ezer fő — az idén is várható. LAKI TELEK—TÖSERDÖN szerényebb a fejlődés. Egy új ma­gánkifőzde és egy új büfépavilon áll a fürdőzők rendelkezésére a stranddal szembeni 'térségen. Az árvíz után még mindig nem le­het takarítani, a vendéglátó egy­ségeket felújítani, mert számolni kell a zöldárral. A nagyközségi tanács felhívással fordult a te­lektulajdonosokhoz: előzetes szerződés alapján gondoskodnak a háztartási szemét rendszeres - elszállításáról, az udvarokon és az utcákon keletkezett egyéb hulladékot, illetve építőanyagot és törmeléket azonban mindenki maga vigye vagy vitesse az erre kijelölt helyre. A SZELÍD I -TÓHOZ csaknem félmillió forintért vásárolt a du- napatiaji tanács egy kukáskocslt és 320 szemétgyűjtő tartályt, me­Mi újság a Kiskunság víkendezők és nya­ralók által különös becsben tartott oázisai­ban? Erre a kérdésre kerestünk és kaptunk választ hat kiemelt „vizes” helyszín taná­csi gazdáitól. lyeket naponta ürítenek. Az egy­csillagos kempingben — ahol tavaly 1977-hez viszonyítva tíz­szeresére nőtt a vendégek száma — korszerűsítették az egészség- ügyi létesítményeket. Ugyanezt megtették a strandon is; a költ­ségek együttvéve meghaladják a félmillió forintot. 1980 végén be­fejeződött a vízmű négy évig tar­tó építése; a beruházás 8,3 mil­lió forintba került. Ugyancsak az elmúlt év második felében bő­vítették a villanyhálózatot. Az idén különös gondot fordítottak a tópart és az üdülőfalu parko­sítására: 520 facsemetével és ezer évelő növénnyel színesedett­gazdagodott a közterület. TESZAKSCSKÉN elsősorban a Tisza-parti üdülőterületen tör­tént lényeges változás. Létesült egy stílusos, a környezetbe har­monikusan illeszkedő autóbusz- váróterem: a nyári üdülési sze­zonban ide érkeznek a távolsági járatok. Portalanították a folyó­part legnagyobb kereskedelmi egységének, a ZÖLDÉRT-üzlet- nek a környékét. Megnyílt egy fagylaltozó és az elmúlt idény végén a Béke és Szabadság Tsz kezelésében levő termálfürdőben egy étterem. Bővítették a pala- csintaibárt és a zöldség-gyümölcs boltot. Hozzáláttak a termálfürdő nagymedencéjének téldesítéséhez, a 'nagyközség központjában pedig hamarosan megnyílik a megyei idegenforgalmi hivatal kirendelt­sége. Mindkét üdülőterületet bekap­csolták a rendszeres szemétszál­lításba, és — a rendezőség bevo­násával — sűrítették a környe­zetvédelmi ellenőrzéseket. Amennyiben kedvező lesz az idő­járás, és a tiszai szabadstrandot is használhatják a fürdőzők, hétvégeken tízezerre duzzadhat az üdülők és víkendezők száma. A VADK'ERTI-TÖNAL is ko­moly összeget áldozott a tanács az üdülőnegyedre és a kemping­re. Egy kilométer hosszú vízve­zetéket fektettek le, ugyanennyi­vel .bővült a kisfeszültségű elekt­romos hálózat és felállítottak (két trafóállomást Is. A tó. északi ré­szén egy hektárnyi parkerdő te­lepítésére került sor. A kemping­• Még csendes a Sugovica-part. ben, ahal évről évre több kül­földi, főleg nyugat-európai tu­rista fordul meg, felújították a mosdókat és W. C.-ket. A kör­nyezet tisztaságát megőrizendő felszámolták az illegális szemét- lerakó helyeket és hamarosan az üdülőfalu minden utcájára kiter­jesztik a szervezett szemétgyűj­tést K. F. Hatodszor „Kiváló Szövetkezet a kiskunfélegyházi Vörös Csili; _ Dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára adta át a kitüntetést ■ A-* fi«. Kiskunfélegyházáin a Vörös Osiúllag Tsz központi majorjának szerelő csarnokában — ahol más­kor munkaeszközöket javítanak — szombaton délelőtt közgyűlést tartottak a< szövetkezet dolgozói. Sokszázan gyűltek össze a hatal­mas műhelyben, hogy részesei le­gyenek az ünnepi eseménynek, amikor a gazdaság az utóbbi évek­ben immár 'hatodszor, átveheti a „Kiváló Szövetkezet” kitüntetést. A Vörös Csillag Tsz ünnepségén ott volit dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tát­ikára, a Kiskun város országgyű­lési képviselőije. Ott voltaik a me­gye, a város párt- és állami ve­zetői, közöttük Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának el­ső ‘Wfcára, továbbá a környező mezőgazdasági üzemek, vállala­tok, ia> szövetkezettel termelési, kereskedelmi kapcsolatiban lévő szervek képviselői. A Kiskunfélegyházi Batthyány Általános Iskola tanulói verssel, dallali köszöntötték az egylbe- gvűüiheket, malid Horváth Gábor- né tsz-éLnök-helyettes üdvözlő szavai után Pesir István elnök szólt a szövetkezet V. ötéves terv­ben elvégzett munkájáról, azok­ról! a .gazdásági eredményekről, amelyek alapján ismét sikerrel pályázhatott a Vörös Csilláig a Kiváró Szövetkezet kitüntetés fel­tételeinek .teljesítésére, és a cím elnyerésére. — Szövetkezetünknek az 1970- es éveik második felében, új gaz­dasági problémákat, feladatokat kellett megolidania' — mondotta Pesir István — Ügy ítéljük meg, hogy az V. öltéves tervet, a XI. pártkongresszus ide vonatkozó határozatait a Vörös Csillag Tsz tagságai eredményesen valósította meg. A közös gazdaság termelési értélke öt év alatt elérte az 1 mil­liárd 120 millió forintot. Az öt­éves eredményekben a növényter­melés átlagosain 30 százalékkal részesült, az állattenyésztés 27 százalékot, tehát a mezőgazdasági alaptevékenység 57 százalékot 'teljesített. A kiegészítő ágazatok, a szövetkezet együttes tervének 43 szálzalékát teljesítették. A Vörös Csillag Tsz elnöke ez­után a nagyüzem és a háztáji kaipcsolaitának eredményeit ele­mezte. Amióta a szövetkezetben megszervezték a háztáji főágaza­tot és külön háztáji bizottságot alakítottak, lényegében megtíz­szereződött ennek az ágazatnak a termelése. 1975-iben a háztáji és kisegítő .üzemág mindössze 12 milliós termelést ért él, 1980 vé­gén már 115,5 millió forint volt a termelési értéke. '• Dr, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára átadja a kitünte­tésről szőlő oklevelet. (Pásztor Zoltán felvételei.) ■Ezerlkátszázötven tagja és al- halmazatijai dolgozott a szövetke­zetnek az utóbbi években, közöt­tük 250 nyugdíjas. Valameny- nyliük munkájának eredménye­ként az V. ötéves terviben a hek­táronkénti .termelési érték 53 600 forintra nőtt A szövetkezet dol­gozói évi átlagban 51 ezer forint jövedelemhez jutottak, ami 4250 forint havi átlagnak felet meg. A szövetkezet elnöke beszélt arról, hogy a Vörös Csillag Tsz az 1970-es évek óta hatszor lett a kiváló cím birtokosa, de mégis az 1980-as év volt az, ami a kö­zös gazdaság három évtizedes fennállása alatt a legmagasabb eredményt hozta. A tsz-ben ör­vendetesen gyarapszik a felső- és középfokú végzettségű dolgozók száma, s a vezetőség nagy gon­dot fordít arra, hogy a főágazat és üzemvezetők, művezetők és brigjáldvezetők jól ismerjék azo­kat a mindennapi feladatokat, problémákat is, antikét nap nap után a saját munkaterületükön meg kell oldani. Az elmúlt öt éviben, a téli időszakot azzal töl­tötték, hogy különböző szaktan­folyamokat szerveztek a tovább­képzésire, a különböző ismeretek megszerzésére: A Vörös Csillag 16 társulásnak és rendszernek tagja, s azok a beruházott milliók, amelyeket az ezzel összefüggő termelés fejlesz­tésre költött, meghozták az eredményt. Ezek után ágazaton­ként részletesen elemezte az 1980. évi gazdálkodás adatait, szólt a megoldásra váró feladatokról, is­mertette a szocialistabrigád-moz- galom sikereit, 42 szocialista bri­gád 475 taggal vett részt tavaly a nemes vetélkedésben, s elsők között voltak a Kiskunsági Terü­leti Szövetség körzeti versenyé­ben. A szövetkezet elnöke végül a . közös gazdaság VI. ötéves tervé­ben megoldásra váró tennivalóit ismertette. Kérte az egész tagság, a dolgozó közösség segítségét, hogy a következőkben is birto­kosai lehessenek majd a kiváló kitüntetésnek. Az MSZMP Központi Bizott­sága, a Minisztertanács, a TOT valamint a megyei párt- és álla­mi vezető szervek képviseletében dr. Korom Mihály a Központi Bi­zottság titkára köszöntötte ezután a szövetkezetét és átadta a ki­tüntetést, amellyel a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Termelőszövetkezetek' Országos Tanácsa jutalmazta a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-t. A .hatszoros kiváló szövet­kezet címmel egyidőben ,,Kiváló Munkáért,, kitüntetést adományo­zott a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter Horváth Gá- b ómé elnökhelyettesnek, Illés József főágazat-vezetőnek, Mezei Imre traktorosnak, Palásti Jó­zsef lakatosnak és Kiváló terme­lőszövetkezeti | munkáért kitünte­tést adományozott a TOT Tóth Kálmánnak, a' Vörös Csillag Tsz pártvezetősége titkárának. A Kiváló Szövetkezet kitüntetés átadásakor a Központi Bizottság titkára méltatta a Vörös Csillag Tsz három évtizedes tevékenysé­gét, , az alapító 14 család és az utódok áldozatos munkáját, szólt arról az erőforrásról, a szövet­kezeti demokrácia teljes kibonta­kozásáról, amely méginkább meg­sokszorozza a mezőgazdasági nagyüzemben dolgozók erejét, megnöveli alkotó készségét A Kiváló Szövetkezet avatóün­nepség alkalmával hetvenen kap­tak Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést és pénzjutalmat. K. A. A föld a legcsodálatosabb szerkezet a világon, tartják a hozzáértők. Ha megadják neki ami kell, többszörösen vissza­fizeti. Ha megadjákl Mert a korszerű ifövénytermesztési technológiák egyre inkább megkövetelik, hogy szükséglet szerint jusson a hatóanyag a földbe. Ha kálium kell, akkor kálium, ha foszfor, akkor fosz­for és nem fordítva. Szerencsére egyre több ter­melőszövetkezet méri már, hogy a táblákon milyen meny- nyiségben vannak a növényt éltető tápanyagok. Ha ismerik a földben lévő nitrogén, fosz­for és kálium mennyiségét, könnyű helyzetben van az ag- ronómus, hisz’ csak a hiány­zó részt kell pótolni. Nemrégen hangzott el egy tanácskozáson, hogy a táp­anyag-gazdálkodásban előre­léptünk ugyan, jóllehet a kö­vetelmények sokkal jobban nőttek, mint ahogy vártuk az elmúlt években. Gondolom, a szónok dicséretnek szánta a mondatot. Én nem annak ér­zem. Takarékosság! Büvszóvá vált az elmúlt néhány hónapban. Gondolnunk kellett akkor er­re, amikor a fejtrágyázást vé­gezték a gazdaságok. Pedig a mindenáron való takarékosko­dás sokszor visszaüt. Mint ahogy érzi ezt már néhány gazdaság, amikor egy-egy jó­nak ítélt földdarabon a várt­nál sokkal kevesebb termést takarít be. Az időjárásra sem lehetett panasz, a növényvé­delemmel sem volt gond, csu­pán kevesebb éltető ereje volt a földnek, mint amennyi a terméshez szükségeltetett. Üdvözöltük a hirt, hogy me­gyénkben növényvédemi kár az elmúlt évben alig keletke­zett. Pedig a növényvédelem­re, hasonlóan a tápanyag­utánpótláshoz, csak akkor fi­gyelitek már a gazdaságok, ha baj van. Akkor viszont na­gyon. S nem kiméivé embert, gépet, energiát és költséget, mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a későn ész­lelt fertőzést lokalizálják. Ügy tartják a hozzáértők, az egyik legnagyobb gondot az adja, ha nem ismerik a ter­melőszövetkezetben területük gyomflóráját. így csak nagy általánosságban védekeznek és nem konkrétan. Olyan ható­anyagot is kiszórnak a terü­letre, amelyeknek nincs mit pusztítani, mert vagy a tatáj­adottságból, vagy a korábbi védekezésből eredően az a faj­ta gyomnövény ott nem terem. Vagy a másik véglet. Pa­naszkodik a tsz-vezetö, hogy X, vagy Y gyomirtó szer az ég adta világon semmit sem ér, semmire se jó. Ugyanúgy nő tőle a gyomnövény, mint korábban. Pedig itt sem tör­tént más, mint az, hogy előtte nem térképezték fel a gyom- flórát. Olyan kártékony nö­vény ellen védekeztek, ame­lyik nem is volt a területen, s nem az ellen, ami bőven „te­rem". Agrotechnikai hiányosság­nak nevezik, ha nem megfele­lően előkészített talajra jut a gyomirtó szer. A technológia szerint ugyanis apró, morzsa- lékos föld esetén érhetik el a maximális hatékonyságot. S' nem úgy, ha az eke által ki­szakított negyed köbméternyi föld felületére permetezik a hatóanyagot. Nem titok, hogy egyes nö­vényvédő szerekből korlátozott lesz az ellátás az idén is. Ta- lajfertőtlenítőkből sem kaptak annyit a gazdaságok, mint amennyit igényelnek. Jóllehet mégis többet, mint amennyi szükségeltetne. Mert több éves tapasztalat bizonyítja, hogy a táblákon nemcsak akkor al­kalmazzák a drasztikus vegy­szert, ha indokolt, hanem oly­kor abban az esetben is, ha pénzük van rá. Fontos tehát, hogy előre tudják a gazdaságok, hogy mi ellen kell megvédeni egyik legcsodálatosabb „szerkezetün­ket”. Lényeges tehát a terve­zés. Az előre megalapozott, megfontolt elképzelések papír­ra vetése. Az, hogy mikot, me­lyik kártevő ellen kell véde­kezni. Persze, mint már any- nyiszor, az idén is előfordul­hat, hogy a baktériumok, a penészek, a rovarok egy-egy területen nagyobb mértékben szaporodnak el, mint ahogy azt a télen az íróasztalnál az agronómus elképzelte. Ilyen­kor a terven igazítani kell. S . ha megjelenik a nem kívána­tos bogár, fertőzés, azonnal vé-‘ - dekezni. Ügy tartják a szakemberek, hogy növényvédelmi fronton az idén sem lesz járvány, mert szakszerű munkával ez meg­előzhető. A megelőzés fontos különösen mostanság, amikor lassan halászol a búza és sok helyütt sorol már a kukorica. Két fontos növényünk, ame­lyik egész évi munkánk ered­ményét koronázhatja. Ss. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom