Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-14 / 87. szám
1981. április 14. • PETŐFI NEPE • 5 A Tanyaszínház Hetényegyházán Hét órára hirdették a Tanyaszínház vendégjátékát Hetényegyházán, negyed nyolckor tízen ültek a művelődési otthon nézőterén. Már a főutcáról betekintve, gyanút fogtam. Hasztalan kerestem Pathelin mester látogatását hirdető plakátot, nézőcsalogató fotókat, kivilágított ablakokat, nagyobb rendezvények előtti hangulatot. A nézők A szereplők Kétszeres nekirugaszkodásra, csi- kordulva nyílt az ajtó. Eltévedtem? Máshová utazott a Tanyaszínház? A kezemben lévő tájékoztató eloszlatta kételyemet. Nem ez lenne a hetényi művelődési otthon? A bejárati ajtó fölött évek óta csúfoskodó kibelezett világítószekrényről megbizonyosodhattam; hogy ide igyekeztem. Húsz perc késéssel mutatkozhat be középkori prókátor képében Gáspár Antal. Közben ugyanis az udvari ajtón beszivárgott néhány helybeli, Kecskemétről is jött másfél autónyl érdeklődő, barát, ismerős. Olyan lelkesen játszanak a színészek, mintha telt ház figyelné mozdulataikat. A parányi színpadon vérbő vásári mulatság bontakozik ki. Harsány vidámsággal kelti életre az ötszázötven éves klasszikus francia bohózatot a kicsinyke társulat. Herényi Gábor Miklós rendező jól érti a műfajt. Kacagtató, olykor vaskos, ám korhangulatot idéző ötletekkel bombázza nevetőizmainkat. Ízlésesen tolmácsolják az Illyés Gyula fordításában erdeti zamatú szópárbajok bővérű humorát, a jelenetekből áradó nyers, reneszánsz életörömet. Könnyesre kacagja magát mögöttem két fiatal lány, amikor az elsinkófálf portékáját kereső rő- fös addig-addig kukucskál a „kó- likás beteg” ágyába, amíg nagyon rosszul jár egy — hogy is mondjam — heveny bélroham miatt... Élvezi a mulatságot a mintegy húsz főnyi közönség. Nagy taps köszönti a ravasz bírót, a még ravaszabb prókátort, valóságos tapsvihar „átejtőjüket”, az együgyű juhászt. • • Viszontlátásra, kargalaiak! (Az Ernő.) Karáth Imre felvételei. Szakái Zoltán (Bíró) volt a legjobb Nagy András ügyesen kialakított játékterében. Ügy formált reális figurát a taláros úrból, hogy közben jókat derültünk felsülésén. Gáspár Antal, a viharzó tempót diktáló prókátor fáradhatatlan energiával mozgatta a játékot, bár a komédiához illő, csak a típust hangsúlyozó sietségben olykor elsikkadt a jellemkomikum. Mindenképpen érdekes párost alakítottak a rőfös- sel, Bácskai Jánossal, akinek lassúsága, tunyasága, lomhasága mintegy ellenpontozta a folyton pattogó prókátor szüntelen rohanását. Az ifjú Morva Ernő rokonszenvesen ábrázolta az éhkoppon tartott juhászt. Szennyai Mária, a prókátor felesége is érezte a játék stílusát. A felemásra sikeredett 19. tanyaszínházi előadás után a jelenlévők őszintén sajnálják a távolmaradókat. Való igaz, többeket megzavart a kényszerű időpontváltoztatás. Bácskai János megbetegedett kollégája szerepét vette át a színházban, ezért módosult látogatásuk napja. Nem mindenkihez jutott el az ötnapos csúsztatás híre. A jó idő a nyilván mérsékelt érdeklődést is el- fonnyasztotta. A friss tavaszi napon a földeken dolgozott, aki tehette. Jó néhányan házat építettek kalákába tömörülve. Társadalmi munkát szervezett a helyi említetteken kívül Kovács Zsolt és — félig t A prókátor az ágy alatt, {Ni felesége a rőfös oldalán. (Bácskai János, Szennyai Mária és Gáspár Antal.) szervező Gyimesi Tündétől, a Megyei Művelődési Központ munkatársától — ötvenen-hatva- nan jöttek össze. Kígyóson, Kar- galán, Hajóson száznál is többen köszöntötték a hozzájuk ismét ellátogató Tanyaszínházat. Ezeken a helyeken olyan népművelők dolgoznak, akik gondosan megteremtik a vendégjáték illő körülményeit. A kiskunhalasi Szakmunkásképző Intézetben jóízűt beszélgettek az előadás után érdeklődő fiatalokkal a látottakról, hallottakról. Csak a bugaci Petőfi Termelő- szövetkezetben szomorította őket ilyen részvétlenség, mint Hetényegyházán. Noha ez a tavaszi évad a kezdeményezőket igazolta, mégis tovább finomíthatnák a lebonyolítási rendszert. Csak azoknak a meghívásoknak kellene eleget tenniük, ahol az érdeklődés valószínűsíthető. Akadnak még a megyében „fehér foltok”, ahoyá rendszeresen ellátogathatnak. Kérdéses, hogy érdemes-e elmenniük azokba a városkörnyéki községekbe, ahonnan helyi járattal elérhető a Katona József Színház. Örömmel hallottuk, hogy mai tárgyú mű bemutatásán gondolkodnak. A mai közönség, a mai falusi, tanyai közönség élvezi a vásári komédiákat, a harsány bohózatokat, de szívesen megnézné a napjainkhoz erősebben kötődő korszerű előadásokat is. Így válhat nemes „hakniból”, hasznos időtöltésből, dicséretes kezdeményezésből maradandó élménnyé. Tanyaszínház: folytatása következik. Várjuk! Heltai Nándor nőbizottság, esti ájtatosságot tartottak a szomszédos templomban. Jutott dolgos kéz a háztájiba is. A közöny mégis lehangoló. A tanulságok Hiba lenne ebből az esetből következtetni a hetényegyházi köz- művelődési viszonyokra. Még nagyobbat tévednénk, ha a Tanya- színház szükségességét vonnánk emiatt kétségbe. Általában — mint megtudtam az előadásokat eltakarva — Morva Még egyszer a felvételiről Igazán biztosat csak akkor tudunk madd az új felvételi rendszerről, ha életbe lép. Mindenesetre kétségtelen: a jelenlegi gyakorlat bizonyos műveltségben egyoldalúságok és igénytelenség! hatások miatt is változtatásra szorul. Változatlanul a felkészültség, tehetség, rátermetttség és magatartás elfogulatlan, minél pontosabb értékelése a cél. Ezek közül' a jelenleg! eljárások és módszerek elsősorban a felkészültség mérését teszik lehetővé. Amíg tovább folynak a vizsgálatok és kutatások, hogy a többi összetevő elemet is megbízhatóan ki lehessen mutatni, a felsőoktatásba jelentkezők mindenekelőtt a megszerzett tudásukból,. kifejlesztett képességeikről és készségeikről adnak számot a vizsgabizottságok előtt. A tanulás, szorgalom és kitartás szerepe tehát — minden ellenkező híresztelés dacára — nem csökken, hanem növekszik. □ □ □ Az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák módosítása, s a teljesítményt megjelenítő pomtszámská- la kiszélesítése 1982—83-tól esedékes. Pontosabban: a bevezetés időpontját azokhoz az érettségizőkhöz Igazítják, akik először végeznek a középiskolák új oktatási-nevelési tervei alapján. Ez jövőre következik 'be a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban, továbbá a kohó-, öntőipard, a vízépítési és vízgazdálkodási, a víz- és szennyvíztechnológiai és az egészségügyi szakokon. A többi szakközépiskola és a gimnáziumok diákjai pedig 1983-tól számolhatnak a felvételi módosított próbatételével. A k övetelményszint ettől kezdve az új oktatási-nevelési terveket veszi figyelembe mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgákon. Március 6-i lapszámunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy milyen középiskolai ' tárgyak jegyei számítanak a felvételi eredménybe, hogyan alakul ki az összpontszám, mivel bővül a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák köre, szó volt a szakirányban továbbtanulók esély- gyarapodásáról, az összevont érettségi-felvételi vizsgákról. Akkor a középiskolákból közvetlenül továbbtanulni szándékozók helyzetéből indultunk (ki. De nem feledkezhetünk meg a felnőtt- jelentkezőkről sem. □ □ □ Annál kevésbé, mert a módosítás természetes módon visszahat a felkészülési időszak éveire. Annak pedig, aki két-három esztendő múlva vagy később fog fel. vételire jelentkezni, már most az új fajta követelmények, feltételek szerint érdemes foglalkoznia a középiskolás tárgyakkal. Éppen annak érdekében, hogy a felvételi vizsga az eddiginél kedvezőbben hasson vissza a megelőző tanulmányokra, a középiskolái érdemjegyek beszámítása kötelező a felvételi eredményébe a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain az érettségi évében és az utána következő esztendőben. A további két évben azt a pontszámítást alkalmazzák, amelyik kedvezőbb a pályázónak. Négy esztendő elteltével pedig csak a felvételi vizsga eredményét lehet figyelembe venni. Az esti és levelező tagozatokra jelentkezők, vagy a két évvel korábban érettségizettek felvételi vizsgájának értékelése egyébként azonos a nappali tagozatokra pályázókéval, de összpont- számukat a felvételi vizsgán szerzett pontjaik kétszerese adja. A középiskolai tanulmányok 'befejezését követő négy esztendőn belül azonban, ha ez a pályázó Számára kedvezőbb, a középiskolában elért eredményeit figyelembe véve kell kiszámítani a végleges pontmennyiséget az esti és levelező tagozatokon is. Ha a középiskolai eredmények beszámítása már nem kötelező — vagy a második év után nem kedvező — az összes pontok számát a felvételi vizsgán elért minősítések kétszerese adja. A dolgozók gimnáziumában érettségizőknél a hatból négy tantárgy eleve megegyezik azzal, amit a gimnáziumokból jelentkezőknél vesznek figyelembe a harmadik és negyedik osztály érdemjegyeiként: magyar nyelv és irodalom, matematika történelem. fizika. Az idegen nyelv helyett lép életbe összesítéseknél a kémia, és a választható tárgyak helyett a biológia utolsó két esztendei tanulásának év végi érdemjegyeit számítják be. A dolgozók gimnáziumában érettségizők azonban azonnal kérhetik hogy csak a felvételi vizsgán elért eredmények határozzák meg az összpontszámaikat, s ugyanez érvényes — külön kérés nélkül — a szakközépiskolai felnőttoktatásból továbbtanulni szándékozókra is □ □ □ Jövőre, illetve 1983-tól tehát az új rend szerint módosul a felvételi vizsgák rendje az egyetemeken és a főiskolákon. Tanulni- vaió akad bőven — ezért is írtunk róla még egyszer. De minden bizonnyal nem utoljára. Halász Ferenc HAZAI TÁJAKON Múzeum a bástyában Immár több mint két éve, hogy Körmenddel öt városa lett. Vas megyének. Az ötödik város most múzeummal gyarapszik. Ez újabb ok, hogy meglátogassuk a takaros települést, amelynek neve közel hét és fél évszázada szerepelt először oklevélben, s már 1244-ben, nem sokkal a tatárjárás után említést tesznek váráról is. Az ezt követő században pedig már városként jegyzik. Abban a században került ki a királyi birtokok közül, s ezen az úton jutott aztán jó kétszáz évvel utóbb a Batthyá. nyak birtokába: ők éltek abban a szép nagy park közepén álló hatalmas kastélyban, amely ma is uralja a várost, a kulturális központ: épületeiben van könyvtár, egyebek között a diákotthon, a művelődési ház, s most rendezetten lesz múzeum is. Várkastély A Rába sík völgyében települt város messziről föltűnő ősi épít. ménye voltaképpen várkastély. Fő épülete őrzi a szabálytalan négyszög alaprajzú vízivár maradványait, azokra, azokból épült ki. E vízivárnak egy 1605. évi leírás szerint mind a négy sarkán egy- egy bástyatorony állt. A kastély mai alakjában a XVIII. század végére épült ki, akkor alakult ki a barokk homlokzat, s közepén a dór oszlopos erkély, amelyet ma a háborús pusztításból helyreállít. va eredeti szépségében láthatunk. Így is észrevehetjük a vár hagyatékát az épület kerek, erőteljes saroktagjaiban — ha pedig ezeket belülről szemléljük, a félig kör alaprajzú szobákban, a vastag falak között érezzük: bástyák, ban vagyunk. Előzmények Ebben a középponti főépületben nyílik a múzeum, a főkapu felől nézve a bal oldali — a délnyugati — sarokbástyában. Ottjártunkkor már rendezték a készülő kiállítások anyagát, megtekinthettük a kiterített tervrajzot Nagy Zoltán muzeológus azt. is elmondta, milyen múltja van máris a leendő múzeumnak. A Batthyányak várkastélya is őrzött muzeális gyűj. teményt — ha nem is a most nyíló múzeum három termében. Ezek ugyanis az utolsó Batthyány-bir- tokosok idején a tizenegy hercegi gyermek szobái voltak. Ezenkívül volt Körmenden hadtörténeti gyűjtemény is, amelyet egy helybeli tanító hozott létre. Mind ebből a Kőszegi-Bartunek- féle gyűjteményből, mind a Batthyányakéból maradt egy-két emlék, s főleg fennmaradtak feljegyzések. Így a Rábavidék című helyi újság a századforduló táján rendre közölte a kastélybeli gyűjtemény számára felajánlott tár. gyak jegyzékét. wyi • A kastély főépülete: balról a sarokbástya ad otthont a múzeumnak. Továbbá Dévényi Ferenc tanár is létesített egy gyűjteményt, s ez 1953. decemberében nyílt meg — szintén visszatekintenek rá az új múzeum kiállításán, akárcsak Molnár Lajos molnaszecsődi közjegyző gyűjteményére. Végül a kastély kocsiszínjében is volt állandó kiállítás 1965 és 1975 között. Mindezek az előzmények közös előteremben kaprjak helyet. Céhes emlékek A másik két terem a következőképpen oszlik meg: A márvány, teremben a 'várostörténeti kiállítás kap helyet dokumentumokkal, térképekkel, tárgyakkal. Láthatjuk például Musztafa bégnek 1637. július 18-án Batthyány Ádámhoz magyarul irt levelét. E helyiségben vetíteni is fognak a látogatóknak: a város műemlékeit, jellegzetes oromzatsüt kapuit s más építészeti emlékeit mutatják így be. A bástyateremben pedig Körmend céhes emlékei kapnak he. lyet. (Mellesleg: 1907-ben például 38 szakma 193 mesterembere működött az 5000—6000 lakosú, de élénk piacú városkában!) Különböző céhek tárgyait, köztük Zwie. • A körmendi bognár céh korsója, 1829-ből. fel lakatos. Raposa bognár vagy Kluge Pál kékfestő — s egyúttal ipartestületi elnök — munkásságának emlékeit láthatjuk. A terem közepére egy régi hirdető, oszlopot kívánnak felállítani, amelyen a Rábavidék korabeli cikkeinek fénymásolatai idézik a múltat A múzeum megnyitásával ko. rántsem ér véget a múzeumalapítás, sőt inkább új, komolyabb és szervezett alapon ekkor kezdődhet újra igazán. Egyebek közt a városka órásainak emlékeit — főként híres toronyórásaiét — kí_ vánják összegyűjteni. De ez már a jövő dolga. N. F.
